Szabad Nép, 1949. július (7. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-01 / 150. szám

2 egyezni, hogy az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kor­mányai kénytelenek voltak megváltoz­tatni ezzel az üggyel kapcsolatos ál­láspontjukat és visszavonni azokat az ellenvetéseiket, amelyeket a keletauszt­riai volt német javakra vonatkozó jo­gos szovjet követelésekkel szemben emelték. Éppen a három nyugati kor­mány részéről a Szovjetunió törvényes jogainak elutasítása volt a fő akadálya az osztrák kérdésben való megegyezés­nek, noha az osztrák szerződés­­meg­vitatására csupán a külügyminiszter­­helyettesek több mint 180 ülést fordí­­tottak. Az osztrák szerződésről szóló megegyezéssel más fontos kérdé­sek is rendeződtek, amelyek vitás kérdést jelentettek Jugo­szlávia és Ausztria között. Jugoszlá­viának biztosították gazdasági érdekeit azáltal, hogy átadják neki a jugoszláv területen lévő osztrák tulajdonokat. Biztosították a burgenlandi, karinthiai és stájerországi szlovén és horvát nemzetiségek jogainak védelmét is. Ami Jugoszláviának Ausztriával szem­ben emelt területi igényeit illeti, ki kell jelenteni, hogy már két évvel ez­előtt, azaz jóval a Külügyminiszterek Tanácsának párisi ülésszaka előtt Jugoszlávia képviselői a Szovjet­unió háta mögött titkos tárgyalá­sokat folytattak Anglia megbízot­­taival, Noel­ Baker-ral és MacNeil állammi­niszterrel, de nem tudtak elérni náluk semmiféle engedményt. Világos, hogy az ilyen kulisszák mögötti tárgyalá­sok következményeiért a szovjet kor­mány nem vállalhat magára semmi­félé felelősséget. Az együttműködés elvének diadala A Külügyminiszterek Tanácsa pá­risi ülésszakának eredményeiről be­szélve, rá kell mutatni a legfontosabb eredményre: ez annak a politikának kétségtelen sikertelensége, amely Németország kettészakítására, a nemzetközi kapcsolatok kiélezésére irányult és kétségtelen sikere annak a politi­kai irányvonalnak, amely Német­ország egységének helyreállítá­sára, a nemzetközi kapcsolatok megjavítására, a nemzetközi együttműködés megvalósítására irányul. Ezek a Külügyminiszteri Tanács pá­risi ülésszakának eredményei. Ami 2. párisi ülésszak összehívását előkészítő, feltételek kérdését illeti, ebben az­ ügyben — mint ismeretes — bizonyos kölcsönös engedmények tör­téntek, mind a három nyugati kor­mány, mind pedig a szovjet kormány részéről. A­ szovjet kormány kijelen­tette, hogy kész megszüntetni a köz­lekedési és egyéb korlátozásokat, ha a három nyugati kormány a maga ré­széről hozzájárul saját közlekedési és egyéb korlátozásainak megszüntetésé­hez, lemond a négy kormány együtt­működésének bojkottjáról és hozzá­járul a Külügyminiszterek Tanácsának helyreállításához. A három kormány belement ezekbe az egyezményekbe. Úgy gondolom, hogy a továbbiakban is szükség lesz bizonyos, a potsdami egyezmény alapelveivel összeegyeztet­hető kölcsönös engedményekre. . Welss Manfréd Acél- és Fémművek NV keres tervezésben gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt, több évi gyakorlattal rendelkező elektromérnököt és hosszabb gyakorlattal rendelkező tervező technikust Jelentkezés írásban: Welss Manfréd Acél és Fémművek NV személyzeti osztályán. Csepel. Minden panaszt és kívánságot 24 órán belül kivizsgál és elintéz a h­ks­zerőszolgálat IX., liiiraktár-uta 30., II. em. Telefon: 184-701. X KÖZÉRT DOLGOZIK X KÖZÉRT! SZABAD NÉP PÉNTEK, 1949 JÚLIUS 1 Egyre jobban kidomborodik az angol-amerikai politika csődje a kapitalista világ növekvő gazdasági válságában A Novoje Vremja a Külügyminisz­teri Tanács hatodik ülésszakának ha­tározataival foglalkozva ezeket írja: A párisi értekezlet eredményeit az egész világ a megkönnyebbülés érzé­sével fogadta. Noha ezen az üléssza­kon nem sikerült megállapodást létre­hozni Németország gazdasági és po­litikai egységének helyreállítására — amit pedig következetesen követelnek a békeszerető nemzetek —, mégis bi­­zonyos fokú előrehaladás történt, amely megnyitja az utat a nemzetközi együttműködés további sikerei felé. A Külügyminiszteri Tanács párisi ülésszakának pozitív határozatai a Szovjetunió következetes békepoli­­tikájának újabb nagy sikereit je­lentik. Ezek a határozatok csakis annak a harcnak eredményei, amelyet a béké­nek és a nemzetek biztonságának védőbástyája, a demokratikus tábor élén álló Szovjetunió a tisztességes nemzetközi együttműködésért folytat. A párisi értekezlet egyúttal meg­mutatta a nyugati hatalmak támadó politikájának meddőségét és teljes reménytelenségét. E politika sugalmazói — mint Sztálin hangoztatta — nem a megegyezést és az együttműködést kívánják a Szov­jetunióval, hanem csak tárgyalni akarnak a megegyezésről és az együttműködésről, és megakadályozva a megegyezést, azt igyekszenek bizo­nyítgatni, hogy „lehetetlen a Szovjet­unióval együttműködnie. A lap ezután kiemeli, hogy mindazok a kísérletek, amelyek a Szovjetunió nemzetközi téren tör­ténő elszigetelésére irányulnak, ku­darcra van ítélve. Ugyancsak meghiúsulnak azok a tö­rekvések is, hogy a nemzetközi kérdé­seket — köztük a német kérdést — a nagy szovjet hatalom nélkül oldják meg. A német kérdéssel kapcsolatos angol­amerikai politika zsákutcába jutott — állapítja meg a Novoje Vremja. — E politika csődje egyre jobban ki­domborodik a kapitalista világ nö­vekvő gazdasági válságának sötét hátterében. A párisi értekezlet megmutatta a vi­lágnak, hogy a „négy nagy“ meg­egyezhet a háború utáni rendezés kér­déseiben. Ez a tény nagy és alap­vető jelentőségű és megdönti azt az állítást, hogy lehetetlen az együttmű­ködés a nyugati hatalmak és a Szov­jetunió között. A párisi értekezlet hozzájárult an­nak a nemzetközi feszültségnek enyhüléséhez, amelyet a béke és a nagyhatalmak együttműködésének ellenségei előidéztek. Szerte a világon az emberek milliói vetik fel a kérdést, vájjon megegyez­hetnek-e a vezető nagyhatalmak Né­metország gazdasági és politikai egy­ségének, a demokratikus német kor­mány felállításának és a német béke­­szerződés megkötésének kérdésében? A nyugati államférfiak maguk is be­látták, hogy válaszolniuk kell erre a kérdésre.­ Truman elnök, és Acheson külügyminiszter nyilatkozata a párisi értekezlet után azonban egyáltalában nem adott kielégítő választ. Minden józan gondolkozású ember előtt nyilvánvaló — állapítja meg a Novoje Vremja —, hogy a párisi értekezlet Amerika „hideg­háború-politikájának” teljes remény­telenségét és kudarcát bizonyítja. A párisi értekezlet megmutatta, hogy csak az egyenlőség elvén alapuló tisz­tességes nemzetközi együttműködés­nek a gyakorlatban kitűnően bevált po­litikája nyithatja meg az utat a há­ború utáni rendezés kérdéseinek meg­oldása és a béke, valamint a nemzet­közi biztonság megszilárdítása felé. A Szovjetunió változatlanul barátja Jugoszlávia hős népeinek és támogatja őket A moszkvai rádió szerb nyelvű adá­sában ismertette Matija Trnovacnak „A Tito-klikk kommunistaellenes és terrorista rendszere“ című cikkét. — Az elmúlt egy esztendő meg­mutatta — írja Trnovac —, hogy a JuKP nacionalista vezetői elárulták népeik és országuk érdekét, elszigetel­ték Jugoszlávia népét igazi barátai­tól, a Szovjetuniótól és a népi demo­kratikus országoktól. Arra törekedtek, hogy a Szovjet­unióval és a népi demokratikus országokkal szemben ellenséges politikát fejtsenek ki és hogy a nyugati imperialisták érdekeinek tegyenek eleget. Hatalmuk fenntartására fasiszta módszereket alkalmaztak. Börtönbe vetették a legjobb kommunistákat, akik a Tájékoztató Iroda határozata mellett foglaltak állást és igazi ba­rátai voltak a Szovjetuniónak s a népi demokratikus országoknak. Ran­­kovics kémhálózatot épített ki, hogy üldözze a nemzetköziség eszméjéhez hű kommunistákat. Az országban fasiszta terrort tartanak fenn uszta­so­k, csetnikek, Nedics és Roatta hívei segítségével. Rankovicsék tömeges le­tartóztatásokat hajtottak végre. A belgrádi központi börtönben, a Glav­­njacsban, a Dusina­ utcai börtönben, az adnei, ganlijai, pozsareváci és más gyűjtőtáborokban ezerszámra tartják fogva Jugoszlávia leghűbb, legjobb fiait. Rankovics és hóhérai a nép ellen­állási mozgalmát a német és olasz fasiszták módszereivel igyekeznek el­fojtani. Büntető expedíciókat szervez­nek a nép ellen. Ez év májusában pél­dául Montenegróban Szávo Jokszino­vics montenegrói belügyminiszter sze­mélyes irányítása mellett a Boszniából ,­és Rigómezőről odavezényelt erők valóságos hajtóvadászatot, úgy­nevezett „tisztogatást” rendeztek a jugoszláv-albán határvidéken. Mindez azonban hiábavaló — foly­tatja Trnova, — mert ami nem sikerült Hitlernek és Roattának­, nem fog sikerülni Ran­­kovicsnak sem. Nagyon tévednek Titóék, ha azt hiszik, hogy leigázhatják a jugoszláv népet. Jugoszlávia népei tisztelettel adóznak a mártírhalált halt Arszo Jovanovics, Ilija Bulatovics és a többi vértanú emlékének. A trockista Tito-klikk látva, hogy az országban egyre jobban terjed az el­lenállás, május elsején is tömegesen tartóztatta le a jugoszláv hazafiakat. Belgrádban május elsejének előestéjén, több mint ezer letartóztatás történt. A montenegrói Andrijevigán például egyetlen napon hatvan személyt tar­tóztattak le. A Tito-klikk már nem támaszkod­hat teljes egészében politikai titkos rendőrségére (ÚDB), mert az ott lévő kommunisták együttműköd­nek a dolgozó néppel, figyelmeztetik őket a küszöbönálló ve­szélyre, stb. Titóék gyilkolnak és letartóztatnak mindenkit, aki becsületes és haladó szellemű. A tényeket azonban nem tudják eltitkolni. Dühös elkeseredett­séggel támadják, rágalmazzák a Szov­jetuniót és a népi demokratikus or­szágokat. Az áruló vezetők képmuta­tóan azt, állítják, hogy a Szovjetunió ellensége Jugoszlávia szocialista fel­építésének, de tévednek, ha azt hiszik, hogy ily módon megnyerhetik Jugo­szlávia dolgozó népeit. Soviniszta gyűlöletet igyekeznek szítani a szom­szédos testvéri országok ellen. Trnovac ezután hangoztatta, hogy a Szovjetunió különbséget tesz a mai jugoszláv kormány és Jugoszlávia né­pei között. A Szovjetunió, változat­lanul barátja ma is Jugoszlávia hősi népeinek és támogatja őket.­ ­"'ffff ki ! Hite rd­ dollár US5 U­SA: költség­­veetésének hiánya Washingtoni jelentés szerint az Egyesült Államok tegnap végetért költségvetési éve egymilliárd dollár hiánnyal zárult. Az USA államadós­sága­­251 milliárd dollárra emelkedett. A jelentés hozzáfűzi, hogy szakértők becslései szerint a jövő költségvetési évre­­ ötmilliárd dollár hiánnyal kell számolni. ! Nekünk nem ke Baumann L­ászló szerelő, az autó­buszüzem helyettes vezetője azt mondja: — Csak néztem, hogy gyűlik a Varga asztalán az irat. Nemcsak nem csökken, cím egyre nagyobb lesz a kö­­teg. Ha megkértem valamire,­­ egy hét múlva derült ki, hogy elfelejtette, nem intézkedett. És folyton a Jakab­ s a főmérnök ... bal barátkozott. Ezzel a volt Horthy­­tiszttel, ezzel az iszákos emberrel, akit a Pártból kizártunk... No, én figyel­tem. A két főmérnököt már felfüggesz­tettük az állásukból, folyik ellenük a fegyelmi. Nekünk nem kellenek. De máshol is vannak Jakabok, Vargák. Várjon mindenütt őrködnek az elv­­társak­? Ha a munkásvezető éber... NEM SZABOTÁL TÖBBÉ KÉT RÉGI „SZAKEMBER” Baumann László, a Récsei autó­­buszgarázsban volt szerelő. Most a BESZKÁRT autóbuszosztályának he­lyettes vezetője. Baumann László a szíve felett vi­seli az ötágú csillagos pártjelvényt. Ezért nemcsak ő dolgozik példamu­tatóan,­­ vigyáz arra, hogy mások is rendesen dolgozzanak. A főmérnök nem ellenőriz... Vigyáz például, arra is, hogy Varga Ferenc főmérnök jól dolgozzék. Varga régi szakember hírében áll. Ha ez igaz, szükség van a munkájára. De Baumann nem feledkezik meg arról, hogy akad a régi szakemberek között, aki egy-kettőre elfelejti minden tudását, ha nekünk kell dolgoznia. Baumann hát figyelni kezdett és észre is vett egyet-mást. Trambuszok készülnek a BESZKART- nak. Varga feladata, hogy a Récsei­­garázsban dolgozó Jakab főmérnök­kel együtt rendszeresen ellenőrizze a gyártást és átvegye a kész kocsikat. Ellenőrzéskor úgynevezett vizsgálati íveket kell kitöltenie. Baumann elvtárs keresi ezeket az íveket — nincsenek. 120 kocsi vizsgálati íve hiányzik! Jakab és Varga nem ellenőrizték a trambusz­­gyártást, — elmulasztották kötelessé­güket. Ezen már az sem segít, hogy Jakab utólag hamisított néhány vizsgá­lati ívet. A főmérnöknek nem kell a szerszám ... Más. Egy kisebb üzem autóbusz­­üléseket és hozzájuk való lábakat vá­sárolt a BESZKÁRT roncsaiból. A vételár 4400 forint volt. _ Azóta egy esztendő telt el és a cég ma sem fizetett. A BESZKÁRT pedig nem tu­dott sürgetni, mert minden erre vo­natkozó írás Varga fiókjában hevert­ Áfás. A BESZKÁRT vásárolt a NIK- nél 202 trambuszt. Minden trambusz­­hoz tartozik egy 995 forint értékű­­szerszámkészlet is. A BESZKÁRT megbízásából Varga megállapodott a NIK-kel, hogy 50 szerszámkészletet átvesznek, a többi helyet pedig olyan szerszámokat küld a NIK, amikre a BESZKART-nak inkább szüksége van. A megállapodás okos, észszerű, — csakhogy Varga ennek a gondját sem viselte szívén — a 150 ezer forint értékű szerszámokat a NIK mai napig sem szállította. A főmérnöknek nem kell az újítás ... Más. Varga főmérnök megállapodott a Magyar Ásványolaj- és Földgáz­kutató Intézettel, hogy az kísérleti célokra teljesen díjtalanul ad a BESZKART-nak bizonyos mennyiségű kenőolajat. Az olaj megérkezett, ám az Intézet adminisztrációs hibából le­­­­számlázta! A BESZKÁRT pedig kény-­­­telen volt kifizetni, mert Varga ugyan elkészítette a kért átiratot időben­­, csak éppen nem küldte el. Áfás. Két autóbuszüzemi dolgozó újítási javaslatot nyújtott be. Az újí­tások megindultak, szabályos útjukon és eljutottak Varga főmérnökig. Sze­gény újítások! Innen már nem mehet­tek tovább az újítási bizottsághoz: odakerültek Varga fiókjába a többi „sürgős” irat közé... S­árpát-Uikrupeta guselusági és kulturális fel­ivágzása A moszkvai rádió megemlékezik ar­ról, hogy négy évvel ezelőtt Kárpát- Ukrajna egyesült az Ukrán Szovjet Köztársasággal a Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság között kötött egyezmény alapján. Ez alatt a négy év alatt­­ álla­pítja meg a moszkvai rádió — a szovjet hatóságok sokat tettek, hogy megszüntessék Kárpát- Ukrajna gazdasági és kulturális elmaradottságát. 1945-ben a Kárpátok vidékén 213 ipari vállalat működött, ma 339 a vállalatok száma, az egész ipari ter­melés pedig több mint a hatszorosára emelkedett. Új iparágak keletkeztek, új szénbányászat, cipő-, ruha- és kö­töttáruipar és korszerű gépek, fatörzs­­emelő daruk, villanyfűrészek, trakto­rok, fa-szállítóautók és magas telje­sítményű mozdonyok könnyítik meg a favágók nehéz munkáját. A kárpátukrán falvakban is hatal­mas változások mentek végbe. Az 523 kollektív gazdaságban a pa­rasztok 50 százaléka egyesült, sikere­sen veszik művelés alá az eddig meg nem művelt területeket és magas ter­méshozamot érnek el. Csaknem min­den kolhoz mellett van állattenyész­tés is. Kulturális szempontból is döntő változások történtek falvakban és vá­rosokban egyaránt. Minden harmadik kárpátukrán dol­gozó tanul. 825 iskolában 225.000 tanuló része­sül oktatásban. 14 technikai szakis­­kola és egy állami egyetem működik Amióta a Kárpát-vidék egyesült Szovjet-Ukrajnával, sokezer kiván­dorló tért vissza Amerikából és az európai országokból újra visszanyert hazájába, s most jólétben és békésen él és­ élvezi a szabad munka örömét Többszázezer csehszlovák katolikus hívő követel megegyezést egyház és állam közöl Prágából jelentik. A Katolikus Ak­cióbizottságnak az állam és egyház viszonyának mielőbbi teljes rendezése érdekében folytatott munkája a kato­likus hívők és lelkészek tömegmozgás­­ává fejlődik. Eddig többszázezer katolikus hívő és majdnem kétezer katolikus lelkész csatlakozott a Katolikus Akcióbizott­ság határozatához. A vidéki városokban egymásután ala­kulnak meg a katolikus akció kerület és járási bizottságai. Az alakuló gyű­léseken a hivők és lelkészek mindenüt kiemelik, hogy teljes erejüket létbe­vetik az egyház és állam közti meg­egyezés érdekében.

Next