Szabad Nép, 1949. július (7. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-15 / 162. szám

R PEMEK, 1949 JÚLIUS 15 SZABAD NÉP VERSENYBEN A MAGYAR IFJÚSÁG Csak a termelésben, tanulásban, felvilágosító- és kultúr­­munkában kitűnt fiatalok vehetnek részt a VIT-en . Az ország minden üzemében, falu­jában, ifjúsági otthonában azt tárgyal­ják a fiatalok, hogyan juthatnak el a nagy nyári találkozóra. Az 54.000 fia­tal között, akik magyar részről a Ta­lálkozó teljesjogú résztvevői lesznek, valóban a legjobbaknak kell ott len­niük. A MINSZ ezért Ha egy fiatal fel akar kerülni a MIIT-re, először is a termelés vonalán kell eredményeket elérnie. Elsősorban azok lesznek a magyar küldöttek kö­zött, akik élmunkások, munkaérdem­­rendesek, észszerűsítők, újítók vagy brigádban dolgoznak. A nem brigád­ban dolgozóknak legalább öt százalékkal kell túlteljesíteniök a műhelyátlagot ,és ezzel egyidőben selejtjüket jóval az átlagos műhely-selejt alá kell hogy szorítsák. Iparostanulóknál döntő mó­don a tanulmányi eredmény jön szá­mításba, csak az átlagos 6-os vagy ennél jobb bizonyítványt elért fiatalok kerülhetnek a küldöttek közé. A ter­melésben teljesített valamennyi felté­tel mellett azonban kötelező a MINSZ ötnapos VIT-tanfolyamának elvégzése is. Az öt kötelező feltételen kívül még öt szabadon választott feltételnek kell eleget tennie annak az ifjúnak, aki teljesíteni akarja a normát. A szabadon választható Verseny­pontok között találjuk a szakérett­ségire való jelentkezést, a továbbtanu­lást, részvételt a MINSZ táboraiban, ifi-napok és ifjúsági röpgyűlések tar­tását, részvételt a kultúr­gárdában és a rendezendő Petőfi-ünnepségeken. A szervezetek „VIT-normája" A legjobban dolgozó ifjak nemcsak egyénileg kerülhetnek fel. Minden nagyüzem, megye, nagyváros és ke­rület legjobb SZIT-szervezetének húsz tagja is egységesen résztvesz a VIT-en. Ezt természetesen ki is kell érdemelni. Legalább az szükséges hozzá, hogy a szervezet tagjainak 75 százaléka telje­sítse az üzemi átlagot, vagy 30 szá­zaléka dolgozzék valamelyik jól mű­ködő brigádban. A szervezet tagjai­nak is el kell végezniök a VIT-tan­­folyamot. A szervezetek ezenkívül különböző módon vesznek részt a versenyben. Vannak, amelyek elsősorban a propa­gandamunkából veszik ki részüket: a VIT-ig legalább két új faliújságot ké­szítenek, feldíszítik ifjúsági otthonu­kat, Komszomol-sarkot létesítenek. A verseny szabadon választható pontjai között van a Petőfi-ünnepségek meg­rendezése és új kultúrbrigádok alakí­tása. Sportvonalon közös kirándulások rendezése, részvétel a ViT előkészítő bajnokságain és az A­HK-sportmozga­­lom próbáinak sikeres lebonyolítása szerepel a versenypontok között. Szervezeti téren teljesített feltételnek számít az is, ha a szervezet vezetőségének leg­alább két tagja nő, vagy ha jól folyik a gyűjtés a gyarmati fiatalok költségeinek fedezésére. Szép munkadarabok készítése a ma­gyar ifjúsági kiállításra, ajándék­­tárgyak­­ készítése külföldi vendégeink részére, szervezeten kívüli ifjúmun­kások beszervezése a SZIT-be — mind hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet résztvehessen a VIT-en. Őrszemmozgalom és terménybegyűjtés A feltételek nem mindenben azo­nosak a falusi és városi szervezetek­nél. Termelési vonalon a paraszt-fia­talok számára elérendő teljesítmény, hogy az állami birtokokon lévő Ekkor Erzsi (Budapest), Glück Zoltán (Sisa­ k­ő) e hó 12-án házas­­ságot kötöttek. (x) széleskörű versenyt indított és megállapította azokat a pontokat, amelyeket feltétlenül teljesítenie kell annak, aki résztvevője akar lenni a budapesti ünnepségeknek. A magyar fiataloknak ez az úgyne­vezett „VIT-normája“ egyéni és cso­portos­ tagságnak legalább 80 százaléka dolgozzék munkacsoportban, a többi szervezetek brigádjai pedig legalább 1000 óra hasznos munkát vé­gezzenek a VIT megnyitásáig. Ha a tagságnak több mint a fele vesz részt az őrszem-mozgalomban és a termény­begyűjtés előmozdításában, ellenőrzésé­ben és legalább egyharmada tagja a földművesszövetkezeteknek, akkor meg­tette az EPOSZ-szervezet az első lépést a VIT-en való részvétel felé." Nincs olyan demokratikusan gondol­kodó fiatal az országban, akinek leg­főbb vágya és célja ne az lenne, hogy résztvegyen a VIT-en. Minden üzemben és faluban megbeszélik a versenyfel­tételeket és hozzálátnak a megvalósí­tásukhoz. így válik valóra az ifjúság legfőbb célja, hogy jó munkával, emel­kedő termeléssel hozzájáruljon a béke védelméhez, a Világifjúsági Találkozó sikeréhez. Munkaversenyt hirdet a csehszlovák ifjúság is a VIT-re A külföldi fiatalság körében is egyre erősbödő visszhangot vált ki a ma­gyar ifjúság készülődése. — öröm­mel fogadtuk — írják a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség tagjai, az Usti nad Láben kémiai üzem ifjúmunkásai —, hogy a magyar ifjúság a VIT-re vállalt kötelezettségeiben és munka­teljesítményeiben hatalmas eredmé­nyeket ért el. Különösen üdvözöljük a Ganz Vagon, a Standard, a Győri Vagon és a többi üzemek ifjúmunká­sait, élmunkásait és a MINSZ többi tagjait. Bejelentjük, hogy a mi üzemeinkben is kihirdettük a munkaversenyt a VIT tiszteletére, amely már eredményesen folyik. Sok sikert kívánunk nektek munkátokban, amellyel velünk együtt erősítitek a világbéke és a világ dolgozó ifjúsá­gának szolidaritását. Élmunkások, munkaérdem rendesek, újítók, észszerűsítők FELHÍVÁS! Hanyec Mihály budapesti építőanyag­kereskedő, Lévai Oszkár­ u. 7. hitelezői szíveskedjenek követeléseiket 3 napon belül, mellőzés terhével bejelenteni. Dr. Vadász Aladár ügy­védnél, V., Szalay­ u. 3. Tizenhét ország ifjúsági szervezete vesz részt a VIT Előkészítő Bizottságának ülésén A Világifjúsági Találkozó Nemzet­közi Előkészítő Bizottsága szombaton, július 16-án tartja második teljes ülé­sét Budapesten. Az ülés napirendjén a nemzetközi részvételt, a programot és a propagandát tárgyalják meg. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Nemzetközi Diákszövetség meg­­bízottain kívül a következő országok ifjúsági szervezetei jelentették be, hogy képviseltetik magukat ezen az ülésen: Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Kína, Románia, Mon­gólia, Albánia, Görögország, Francia­­ország, Anglia, India, Ausztrália, Dánia, Dél-Afrika, Venezuela és Ka­nada. Az ülésen természetesen részt­­vesznek a MINSZ delegátusai is. A Romania Libera című lap hosszú tudósításban számol be a Világifjúság budapesti találkozójáról. Kiemeli, hogy a Kongresszus és a Találkozó a demokratikus világifjúság béke­­szeretetét fogja megmutatni. Az ifjúság nevében a VIT tudatja az egész világgal, hogy az ifjúság békét akar és megvédi azt a háborús uszítók, imperialisták mesterkedései ellen. 1500 francia ifjú készül a VIT-re Franciaország forradalmi hagyomá­nyaihoz hű if­júsága óriási lelkesedéssel csatlakozott a DIVSZ Végrehajtó Bi­zottságának felhívásához, hogy küldje Budapestre legjobbjait: azokat a fiatal­­okat, akik kitüntették magukat a bé­kéért vívott harcban. Az ifjúsági szer­vezetek üzemenként, kerületenként és iskolánként gyűléseken választják meg képviselőiket. A Találkozó előkészítése Francia­­országban szerves része az ifjúság harcának, a békéért vívott harc­­nak, az Atlanti Szerződés becikke­lyezése, a vietnami háború, vala­mint a reakciós bel- és külpolitika elleni küzdelemnek. Óriási méretekben folyik a készülő­dés a francia ifjúság körében a VIT-re. A „Tourisme et Travail" nevű szer­vezet irodájában naponta tömegesen jelentkeznek az érdeklődök. Az Elő­készítő Bizottsághoz érkezett jelen­tések szerint mintegy 1500 francia ifjú jön Budapestre. A párisi Kollem­an­­repülőgépgyár ifjúmunkásai saját maguk készítette zászlót hoznak, amelyet egy pestkörnyéki" vasgyár „ifi"-jeinek adnak át a dolgozók nemzetközi szolidaritá­sának jelképeként. A francia bá­nyászküldöttek a Don-medence Bu­dapestre érkező bányászifjai szá­mára hoznak magukkal ajándékot. Ezzel akarták meghálálni azt a segít­séget, amelyet a Don-medence bányá­szai küldtek a sztrájkok idején a francia bányászoknak. MUNKÁJUKKAL, ÉLETÜKKEL ÉRDEMLIK KI A TAG­JELÖLTSÉGET A­ legjobbak, a dolgossá nok legodaadó­bb fiai sorahotsnak a tagjelölt-felvételre Hogyne várták volna a Goldberger­­ben is azt a napot, amikor megnyíl­nak a Párt kapui a tagjelöltségre ér­demes dolgozók előtt?! Sokan voltak, ott a gépek mellett, a csattogó vetélőt figyelve, a surrogó fonóorsók fölé ha­jolva, akik már többször megállították a titkár elvtársat, vagy a káderest: „Mikor lehet már jelentkezni, elv­társ?“ Eljött az idő. Azok a munkások, munkásnők, különösen pedig a fia­talok, akik eddig is akartak, ele nem lehettek tagjai a Pártnak, mind erre gondoltak. Kérdezősködtek is: „Ho­gyan kell jelentkezni? Kinél kell je­lentkezni“ — Különösen az utolsó kérdés volt itt-ott nehéz. Mert az alapszervezetek egész vezetősége a maga ügyének tekintette ugyan a tag­­jelöltfelvételt, — de nem volt az első napokban senki, aki személyesen kéz­bevette volna a jelentkezéseket, aki személyesen felelős lett volna. Pedig a Balla Erzsi már a faliújságba is írt: „Most végre elérkezett az idő és remélem, hogy a pártvezetőség és a párttagok befogadnak soraikba, hiszen szívemmel és egész telkemmel végzem munkámat és újabb lendületet ad, ha tagja lehetek az ország vezető és élenjáró pártjának, Rákosi elvtárs Pártjának.“ Erzsi jelentkezett is mind­járt,­­ de nem az alapszervezetében, hanem a Pártbizottságnál. S nem India horfi forduljon, hát egyenesen oda ment. De voltak így mások is. Pár napig tartott ez a Goldberger­­ben. Megértették az elvtársak, hogyha az egész pártvezetőség ügye a tag­jelöltfelvétel, akkor még inkább szük­séges, hogy valaki személyesen is fe­lelős legyen érte, ki is jelölték alap­­szervenként a felelősöket. Bodai Lászlóné elvtársnő, a selyemelőkészítő alapszervezeti titkára is hamar meg­értette, segíteni kell az elvtársaknak! Ő maga vette kézbe a munkát, de nem várta, míg az elvtársak eljönnek hozzá. A legjobbakat, a jó munkásokat, azo­kat, akiről már eddig is tudta, hogy lelkesedéssel, szeretettel, tenniakarás­­sal fordulnak a Párt felé,­­ felke­reste. Elbeszélgetett velük, megma­gyarázta, hogyan lehet kérni a tag­­jelöltfelvételt. Itt van például Eszlári Róbertné. Át­eresztő gépen, rossz csévéket dolgo­zott fel, órabérben. Egy töredékét ke­reste annak, amit a többiek, de soha n­em panaszkodott. — „Valakinek kell csinálni ezt a munkát — mondta. — Én már ismerem a gépet, hát csinálom. Majd nemsokára megjön a selyem, aztán dolgozom én is teljesítmény­bérben! A selyem meg is jött, azóta Eszláriné még csak három napja dol­gozik az új anyaggal, de már elérte a 100 százalékot. Mondják is: ha így h­a­­lad, hamar élmunkás lesz. Eleinte nem sokat foglalkozott poli­tikával. Férje hadifogoly volt, iskolás gyereke otthon,­­ csak a maga dolgai­val törődött. Amikor aztán hazajött a férje, már sokat láttak mind a ketten, elbeszélgettek a Pártról, a többi mun­kásokról, — otthon vacsora közben — az ország dolgairól. Eszláriné jelent­kezett szakszervezeti szemináriumra. Amikor a Goldberger-gyár munkásai kérték a Pártot, hogy a Vörös Sarkot állítsák fel a műhelyekben, Eszláriné is munkához látott. Egyre nagyobb sze­retettel, örömmel díszítgette a Vörös Sarkot, s akkor örült a legjobban, ami­kor látta, hogy a többiek is milyen szí­vesen ülnek a párnás székekre, nézege­tik a virágvázában a papírból, szövet­ből gondosan elkészített művirágokat. Bodainé elvtársnő hozzá ment elő­ször. Megbeszélték, a dolgot. Persze, beleszóltak a többiek is, az előmun­­k­ásnő, Barnáné, aki miír régi párttag. — Én is láttam, —­ válaszolta Bo­dainé kérdésére, — hogy megszerette a Pártot Eszláriné. Meg a pártmun­kát is. Jól dolgozik. Szerintem érdemes arra, hogy közönünk legyen,­ ­ a Pártban. Megkérdezett Bodainé másokat is, akik ott dolgoznak Eszláriné körül. Ugyanezt hallotta a többiektől is. Jo­­vicza elvtárs, a beállító lakatos is jól ismeri. Jó munkaerőnek, rendes szak­társnőnek ismerte meg. Eszláriné örül, amikor Bodainé elv­társnő elhívja egy percre a Vörös Sarokba. — Már a férjem is jelentkezett a Pártba, ő mázoló, az OMRE-nál dol­gozik. Én annyit kaptam a Párttól. Már alig várom, hogy én is mint tagjelölt dolgozhassak. A Pártbizottságban egyre gyűlnek a jelentkezők nevei, adatai. Nem min­denütt elég éberek az elvtársak. Itt van a Nagy Andrásné. Férjét kizárták a Pártból, ő maga jelentkezett, de közben , így beszél: „Én nem politizál­tam eddig sem, meg ezután sem aka­­­rok. Időm sincs rá.“ És az alapszerv­ből felküldték a jelentkezést az elv-, társak, anélkül, hogy véleményezést is adtak volna a jelentkezőről. Hosszés listákon sorakoznak a nevek Feketéné elvtársnő olvassa, különös melegséggel figyel fel az ifjúmunkások­ neveire. Sokan vannak a fiatalok. Olyanok vannak közöttük, mint pél­dául a Matusek Róza. Ő maga, a Pártbizottság titkára fogja javasolni. Az elvtársak mondják el róla: a Gold­­bergerben a SZIT-csoport egyik leg­aktívabb tagja lett. Komszomol-isko­­lára járt, VIT-iskolára, tanult, dol­gozott, még éjjel is bejött, sokszor, hogy szervezhesse az ifjúmunkásokat. Most arról beszél, hogy könyveket vesz, mert sokat szeretne tanulni.­­—■ Egy célom van — mondja —, a Pártnak tagja lenni s jól elvégezni azt, amit a Párt rám bíz, amilyen munkára érdemesnek tart. Fekete elvtársnő mosolyog: — Ezek a mi reménységeink. A fiatalok. Na­gyon sokan jelentkeztek, s aki érde­mes a tagjelöltségre, aki munkájával, életével igyekszik a legjobbakhoz tar­tozni, az el is nyeri majd. Dolgoz­nak, tanulnak, szeretik a Pártot. És a Párt is szereti, megbecsüli őket. FELHÍVÁS ügyfelem átvenni kívánja Permesz János budapesti. V.. Szinyei Merse­ utca 3. sz. alatti és Boros Jenő és neje budapesti. VIII.. Szigetvári­­utca 19. sz. alatti hentesüzletének berendezését. Felhívom a hitelező­ket, szívesedjenek követeléseiket nálam 3 napon belül írásban, jog­vesztés terhével bejelenteni. Dr. Nehéz-Posony József, ügyvéd az Eötvös Károly­ ügyvédi munkaközösség tagja. Budapest, VI., Nagymező­ u. S. S 2­ 100 korszerű lakás épül Angyalföldön Most készíti a Fővárosi Tervező Iroda Budapest ötéves tervével kap­­csolatos építkezésekre vonatkozó vá­rosrendezési terveket. Elkészültek a lakótelepek környékének rendezési tervei, közöttük az Angyalföldön épí­tendő mintegy 2500 lakásos korszerű lakótelep terve. A nagyméretű telep közepén parkot létesítenek. Iskolák, óvodák épülnek, kultúrház és sport­telep is készül. Az óbudai Dunapart szabad területének beépítési tervei és az új kőbányai lakótelep, valamint a Mária Valéria-teleppel szemben épí­tendő lakótelep tervei is elkészültek. A külső Ferencváros, Csepel, Újpest és Rákospalota központjának rendezési terve is készen van már. Az MDP megyei titkárainak értekezlete Az MDP megyei titkárai július 13-án és 14-én értekezletet tartottak a Párt Árpád­ utcai székházában. Az első na­pon a pártszervezeteknek az őszi mezőgazdaságfejlesztési tervvel kap­csolatos feladatait és a megyebizottsá­­gokon mezőgazdasági és szövetkezet­­politikai osztályok szervezésének kér­dését vitatták meg. A kérdés előadói Hegedűs András elvtárs, a Központi Mezőgazdasági és Szövetkezeti osztály vezetője és Hont János elvtárs voltak. A második napon Kristóf István elvtárs, a Központi Szervezési Osztály vezetője a megyebizottságok átszervezéséről tartott beszámolót. Hazai Jenő elvtárs, a Központi Szer­­vezési Osztály alosztályvezetője a Köz­ponti Vezetőségnek és a Központi El­lenőrző Bizottságnak a leleplezett trockista kémbanda ügyében hozott együttes határozata végrehajtásával kapcsolatos feladatokat ismertette. A beszámolókat mindkét napon élénk és alapos vita követte. Hathónapos munkatervet dolgoznak ki a nehézfémipar dolgozói a forgótőke további csökkentésére A nehézfémipari vállalatok 41 mil­lió 495 ezer forintot fizettek be a Nemzeti Bankhoz forgótőke-csökken­tés címén. A vállalatok több hónapon keresztül átvizsgálták forgótőkéiket és megállapították, hogy nagy anyag-, félkészáru- és készárukészleteket tar­talékolnak feleslegesen, amelyek így holttőkét jelentenek népgazdaságunk számára. Ezeket a feleslegeket a vál­lalatok most nagyrészben befizették a Nemzeti Bankba és így — a forgó­tőke csökkentés kezdeti lépéseként — egyedül a nehézfémiparban 41 millió forint visszakerült népi demokráciánk gazdasági vérkeringésébe. A nehéz­­fémipari dolgozók most hathónapos munkatervet dolgoznak ki a forgó­tőke-felesleg további csökkentésére. Ennek egyik legfontosabb tényezője a gyártási ciklus megrövidítése, amit korszerű gépek alkalmazása és a gyártás korszerűsítése jelentékenyen előmozdít. Egyes üzemekben ková­csolás vagy öntés helyett hegesztett kivitelezést alkalmaznak, ez is rövi­díti a gyártási ciklust, öntödéinkben az öntés gépesítése szintén forgótőke­­csökkenést eredményez. A győri gé­pesített öntődéből például két-három­­szor annyi készárut tudunk kihozni azonos munkáslétszám mellett, mint más, nem gépesített öntődéből. A selejtcsökkentés is nagy szere­pet játszik a forgótőke csökkenté­sénél. Különös gondot kell fordítani arra, hogy a fémforgácsolásnál minél kevesebb hulladék legyen. A nehéz­fémipari újítók az év első négy hó­napjában 1056 elfogadott újítással, 12 millió 809 ezer forint megtakarí­tással vették ki részüket a forgótőke­csökkentésből. A vállalatok forgótőke-csökkentési terveiket a szovjet üzemek példái alapján készítették el. fiz Épü­letelemgyártó és Lakásépítő NV dolgozóinak határozatai a forgótőke csökkentésére Az Épületelemgyártó és Lakásépítő NV dolgozói sorozatos értekezleteken beszélték meg a forgótőke forgási sebességének és az önköltség csökken­tésének kérdéseit. A megbeszélések alapján kijelölték a feladatokat és végrehajtásukra határozatokat hoztak. Elhatározták, hogy fokozottabb mér­tékben bevezetik az újításokat az elő­­gyártás terén. Az újítások rajzait és leírásait sokszorosítják és rendszere­sen elküldik a többi építőipari vál­lalat dolgozóinak. Ugyanakkor felkér­ték az építővállalatok újítóit, hogy öt­leteiket küldjék be az NV-hez, ahol kikísérletezik azokat és bevezetik az újfajta épületelemek gyártásánál. El­határozták az Épületelemgyártó dol­gozói, hogy az előgyártó telepeken a munkát százszázalékig gépesítik. A Budafoki­ úti előgyártó telepet kiter­jesztik a Duna partjáig, ahol kor­szerű rakodót építenek, így Szállítási költség nélkül kapnak kavicsot és ol­csó viziszállí­tással cementet, vasat, stb. A takarékosság érdekében elha­tározták az Épületelemgyártó dolgozói azt is, hogy az épületelemeket típus­­méretekben fogják gyártani. Továbbra is kísérleteket folytatnak olyan épület­elemek és szerkezetek gyártására, amelyekhez minél kevesebb fára és alanyagra van szükség és amelyek­nek gyártása minél olcsóbb.

Next