Szabad Nép, 1949. szeptember (7. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-11 / 211. szám

VASÁRNAP, 1949 SZEPTEMBER 11 SZABAD NÉP hamar összeköttetésbe lépett Noel H. Tieiddel, az amerikai kémszolgálat egyik vezetőjével, majd ennek főnöké­vel, Allan Didiesszal, aki az „Office of Strategic Service” (OSS) nevű USA kémszolgálat európai főnöke volt. Tieid az ú. n. „baloldali” elemekből to­borzott kémekre specializálta magát, s hozzá tartoztak a különböző nemzeti­ségű svájci emigráns kémcsoportok. Duiles utasítására Szőnyi Tibor kap­csolatba lépett Misa Lamparral, a bu­karesti jugoszláv követség jelenlegi első tanácsosával, aki a háború alatt Svájcban Tito és az Egyesült Álla­mok közös kéme volt és Szőnyihez hasonlóan anyagi ellenszolgáltatás fe­jében kémszolgálatokat végzett Dul­­lesnek. Szőnyi vallja, hogy 1944 de­cemberében neki és csoportja tagjai­nak Misa Lampar hamis igazolványokat adott át, melyeken Szőnyi és csoport­jának tagjai, mint Jugoszláviába utazó tisztek szerepeltek. Szőnyi Tibort és kémcsoportját a jugoszláv és amerikai felderítő szervezet Svájcból Marseil­­lesbe juttatta, ahol Latinovics, az ak­kori marseillesi jugoszláv konzul (je­lenleg svájci jugoszláv követ) elin­tézte az amerikai kénmolgálat ottani vezetőjénél, hogy a kémcsoport ren­delkezésére amerikai katonai repülőgé­pet bocsássanak. Minthogy akkor még folyt a háború, a speciális katonai repülőgép használatára az amerikai fő­hadiszállás adott engedélyt. Szőnyi elmondta, hogy Belgrádban a Belügyminisztériumban jelentkeztek, ahol bemutatták Lampar és Latino­vics kémektől kapott igazolványaikat Kovácsevics jugoszláv őrnagynak. Az őrnagy elhelyezte őket a jugoszláv po­litikai rendőrségen, az OZNA-n, né­hány napon át kioktatta őket, majd megfelelő kísérettel Novisadon és Su­­boticán keresztül, mint jugoszláv tiszti missziót Szegedre küldte. Sze­geden Kalatatics őrnagy, az DZNA ott tartózkodó tisztjének utasítására, Szőnyiék a jugoszláv igazolványokat megsemmisítették. Szőnyi és kémbandája idővel jelentős pozíciókba jutottak. Szőnyi maga a Kommunista Párt Káderosztályának a vezetője lett, ami lehetővé tette, hogy a vele megérkezett amerikai kémeket, vagy azokat, akiket Rajk hozzá utasí­tott, megfelelő állásokba helyezze el. Szőnyi és az általa elhelyezett kémek az általuk megszerzett titkos belpoliti­kai és gazdasági adatok egy részét közvetlenül Budapesten adták át meg­bízóiknak, részben pedig futárok útján Svájcba küldték az Egyesült Államok ottani kémszolgálatának. Szőnyi 1947 februárjában külön uta­sítást kapott arra, hogy Szász Béla, Ádám György és Máté Iván amerikai kémeket fontos közigazgatási beosz­tásba helyezze el. 1946 őszén Allan Dulles utasítására Szőnyi működését Rajknak rendelte alá és rendelkezésére bocsátotta kémcsoportját is. Szőnyi Tibor, aki nemzetgyűlési képviselő is volt, tehát közhivatalnok, hivatali meg­bízásával visszaélve, a magyar állam nemzetközi és gazdasági helyzetét érintő titkokat, az állam érdekeinek súlyos sérelmére, idegen állam ható­ságaival közölt, kémkedett, hűtlenség bűntettét követte el. B) Szőnyi Tibor csoportjának tag­jait 1945. januárjában történt haza­térése u­rán a legkülönbözőbb állami, közigazgatási és fontos gazdasági po­zíciókba helyezte el, így többek között elhelyezte Vágó Ferencet a miniszter­elnökségi sajtóosztályra, Toldi Ivánt a Magyar-Szovjet Olajvállalathoz, majd az Iparügyi Minisztériumba, Balabán Pétert a Rádió szerkesztőségébe, Hó­dos Györgyöt a Tervhivatalba, dr. Kál­mán Andrást a Népjóléti Minisztérium­ba, dr. Kuty Gyulát az Orvosszak­­szervezetbe. Kémcsoportját Szőnyi 1947 februárjáig, mintegy kéthavon­­ként rendszeres megbeszélésekre hívta össze. Ez időpont után konspirációs okokból már csak egyé­nenként tárgyalt velük. Az értekez­leten utasította kémszervezetének tag­jait, hogy kapcsoljanak be új embere­ket is a kémszervezetbe, olyanokat, akik ellenségei a népi demokráciának. Szőnyi állandóan informálta Rajkot az általa beszervezett kémek beosztási he­lyéről és szervezetét Rajk rendelkezé­sére bocsátotta. Rajk viszont rend­szeresen informálta Szőnyit saját cél­kitűzéseiről, valamint azokról az uta­sításokról, amelyeket Titótól, illetve Rankovicstól kapott. 1949 tavaszán Szőnyi Tibor több alkalommal tárgyalt Rajk Lászlóval a Köztársaság meg­döntéséről és a hatalom erőszakos megszerzéséről. Szőnyi Tibor tehát az 1946 : I. tc.-ben megalkotott államrend és a magyar demokratikus Köztársaság kormányá­nak megdöntésére irányuló szervezke­dés vezetésével bűntettet követett el. V. A. Szalai András 1917-ben született. Rendőri besúgó 1935-ben lett. Ettől kezdve felváltva hol Jugoszláviában, hol Magyarországon volt provokátor. Mint rendőri besúgó 1942-ben Juhász Antal csendőrnyomozónak kiszolgáltatta a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség vezetőségi tagjait: Ságvári Endrét, Orbán Lászlót és Lakos Évát. Hogy leleplezését elkerüljék, kis büntetést r­ abtak rá, melyet 1941-ben a sátor­aljaújhelyi börtönben töltött, ahol foly­tatta besúgói tevékenységét. Abban az időben a sátoraljaújhelyi magyar és jugoszláv politikai foglyok kitörést ké­szítettek elő. Szalai András a kitörés, illetve a szökési terv általa megtudott részleteit jelentette Lindenbergnek, a börtön parancsnokának. Minthogy a börtönparancsnok az árulás folytán is­merte a kitörési tervét, megtette az ellenintézkedéseket. A kitörés következ­tében 64 foglyot megöltek, vagy ké­sőbb kivégeztek. Szalai András pedig besúgása jutalmául szabadlábra került. Szalai András tehát 64 politikai fo­goly meggyilkolásának, illetve törvény­telen kivégzésének bűnrészességével háborús bűntettet követett el. B) Szalai András a jugoszláv kém­szervezet számára hosszú időn ke­resztül tevékenykedett Magyarorszá­gon. Brankov vallomása szerint: „Szalai életre-halálra oda volt kötve Rankovicshoz és az UDB-hoz, mely kézben tartotta azzal, hogy ismerte a sátoraljaújhelyi börtönben elkövetett árulását.” Szalai András először Szmiljanics jugoszláv őrnagy megbízásából kém­kedett, aki mint a jugoszláv Jóváté­­teli Hivatal vezetője dolgozott Ma­gyarországon. Később Brankov követ­ségi tanácsoshoz kapcsolták, majd pedig Sebjanics nevű jugoszláv kém­hez. Kémtevékenysége közben Bran­kov megbízásából megszerezte többek között a határvédelmi előkészületekre készített térképvázlatot és kiegészítő feljegyzéseket. Titkos adatokat szol­gáltatott ki a Minisztertanács bizal­mas határozatairól és egyebekről. Sza­lai összeköttetésben állt Rob Anton jugoszláv kémmel is, akinek elárulta az üzemek államosításáról szóló tör­vény előkészületeit a törvény nyilvá­nosságra hozatala előtt. Szalai András tehát katonai jellegű és a magyar állam fontos nemzetközi érdekeit és gazdasági helyzetét érintő titkokat kikémlelt és ezeket illetéktelen külföldi személyeknek továbbítva, az ál­lam érdekeit súlyosan veszélyeztette, ami által kémkedést, hűtlenség bűntettét követte el. C) Szalai András, mint a jugoszláv kémszervezet ügynöke, a kémszolgálat által megjelölt egyéneket az államgépe­zet fontos pozícióiba helyezte el. Az el­helyezettek működését a jugoszláv kém­­szervezet utasításainak megfelelően ösz­­szefogta és irányította. Szalai András így helyezte el a Külügyminisztériumba Rex Józsefet és Brankov utasítására keresztülvitte, hogy Rex a Külügymi­nisztériumban mar­adhatott akkor is, ami­kor alaposan gyanúsították, hogy a jugoszlávoknak kémkedett. Ugyancsak így helyezte el a Jóvátételi Hivatalba Hegedűs József volt rendőrszázadost, jugoszláv kémet. Szalai keresztülvitte, hogy Rob Antont, a jugoszláv kémszol­gálat magyarországi hírszerzőjét, kép­viselőnek jelöljék. 1948 szeptemberé­ben Rob Anton korábbi utasítására Kovácsevics Milenko jugoszláv kémet a pártiskolán helyezte el. Ezeket a ké­meket állandóan vezetése alatt tartotta. Szalai András tehát ezáltal az 1946:1. tc.-ben megalkotott demokratikus állam­­rend megdöntésére irányuló szervezet egyik vezetője volt. VI. Ognyenovics Milán született 1916- ban. Mint magyar állampolgár Rob Antonnak, a jugoszláv kémszolgálat vezetőjének beszervezett kéme volt. Rob Anton utasítása szerint kapcso­latba lépett Blázsics Józseffel, a buda­pesti jugoszláv követség titkárával, a jugoszláv kémszolgálat másik ügynö­kével. Blázsics felszólítására Ognyeno­vics Milán kötelezvényt írt alá arról, hogy mint jugoszláv hírszerző fog mű­ködni. Blázsics utasításai szerint jugo­szláv hírszerző-ügynökként beszervezte Kovácsevics Metlát Bratzkov Milost, Gromcsics Jovant, Luput Milánt. Raj­tuk keresztül belpolitikai természetű és egyéb titkos adatokat szerzett meg. Ezeket az adatokat havonta jelentésbe foglalta és a jugoszláv kémszolgálat rendelkezésére bocsátotta. A kémszol­gálat ennek fejében rendszeres pénz­beli díjazásban részesítette. A magyar állampolgár Ognyenovics Milán­ó működésével a kémkedés, hűt­lenség bűntettét követte el. VII. Korondy Béla született 1914-ben. A Horthy-fasizmus alatt, mint csendőr­százados szolgált. Pálffy György in­tézte el igazolását és őrnagyi rangban becsempészte a demokratikus honvéd­ségbe Pálffy ezután Rajk László kém­szervezetének megerősítése végett Ko­­rondyt a Belügyminisztériumnak adta át, ahol Rajk rendőrezredessé nevez­tette ki. Rajk azt a feladatot adta Korondynak, hogy volt csendőrökből, horthysta katonatisztekből, továbbszol­gáló altisztekből és egyéb fasiszta cső­cselékből olyan — számára megbíz­ható — zászlóaljat szervezzen, mely a Köztársság ellen feltétlenül rendelke­zésére á­­on. Miután Rajk László kö­zölte vele, hogy kormányellenes fegy­veres összeesküvésről van szó, Ko­rondy megkapta Pálffy Györgytől az összeesküvés tervének végrehajtására szolgáló utasításokat. 1948 júliusában, Korondy vallomása szerint, Pálffy neki a következőket mondotta: . Ismeri az utasításokat, melyeket Rajktól kaptam. Kijelentette, hogy meg kell szerveznem Budapest fontos objektumainak elfoglalását. Kijelentette továbbá, hogy számít­hatok egy általa megszervezett kü­lönleges századra, mely megbízható horthysta tisztekből áll. Pálffy kö­zölte, hogy a kormány kijelölt tag­jainak, Rákosi Mátyás, Farkas Mi­hály és Gerő Ernő tartózkodási he­lyét le kell figyeltetnem, s letartóz­tatásukat egyszerre foganatosítanom. Kijelentette, hogy minden ellenállás esetén azonnal fegyvert kell hasz­nálnom." A tárgyalás végén Pálffy azt is kö­zölte Korondyval, hogy a kormány erő­szakos eltávolítása feltétlenül sikerül, mert a jugoszláv haderők karhatalmi támogatását megkapja. Korondy Béla tehát az 1946 : I. tc-ben megalkotott demokratikus államrend és a demokratikus Köztársaság kormá­nyának erőszakos eltávolítására szer­vezkedést vezetett, ami által bűntettet követett el. VIII. A­ Justus Pál 1905-ben született. 1932 óta a magyar politikai rendőrség besúgója volt. A fasiszta rendőrségen Hain Péternek és másoknak „J. 17” fedőjel alatt a kommunista szervezke­désről sorozatosan adatokat szolgálta­tott, ezáltal mint fasiszta hivatalos szerv besúgója működött, tehát nép­­ellenes bűntettet követett el. B) Ismerve Justus rendőrbesúgó szerepét, Cirmil Obrád ezredes, a bu­dapesti jugoszláv katonai misszió veze­tője, valamint Jávorszky őrnagy, a misszió tagja, Justust a jugoszláv kém­szolgálatba állították. Mint nemzetgyű­lési képviselő, a Szociáldemokrata Párt vezetőségi tagja és a Magyar Rádió alelnöke, Justus információkat gyűjött és ezeket továbbította a jugoszláv kémszervezetnek. Justus Pál, aki egyéb­ként régi trockista és számos nemzet­közi trockista kémmel személyes ösz­­szeköttetést tartott, különösen a Szo­ciáldemokrata Párt, a Kommunista Párt és később a Magyar Dolgozók Pártja viszonyairól adott a jugoszláv kémszervezetnek bizalmas információ­kat. Az adatokat hol írásba foglalva, hol pedig a jugoszláv kémszolgálat ügynökének élőszóval adta át. Titoék olyan fontosnak tartották Jus­tus kémszolgálatait, hogy megtiltották hogy a budapesti jugoszláv követségen működő kémek tartsák vele az össze­köttetést. Ehelyett Justustól Ranko­­vicsnak erre a célra kijelölt külön meg­bízottja vette át mindenkor az infor­mációs anyagot. Justus Pál a jugoszláv kémügynök­ségen kívül a budapesti francia követ­ség kultúrattaséja, Francois Gachot számára is kémkedett. Átadta neki a jugoszlávok számára gyűjtött kém­­anyag jelentékeny részét. Külön, rész­letesen közölte vele a Szociáldemokrata Párt, majd a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségi ülésein megszer­zett bizalmas adatokat, a magyar Rádió szervezeti, igazgatási és tech­nikai kérdéseinek bizalmas adatait. Justus Pál, mint nemzetgyűlési kép­viselő és a Rádió alelnöke, tehát köz­­alkalmazott, a magyar állam fontos érdekeit, nemzetközi és gazdasági hely­zetét érintő titkos adatokat kikémlelt abból a célból, hogy azt idegen álla­mok hatóságának tudomására hozza, amely cselekménye az állam érdekeit súlyosan sértette, ezáltal kémkedés, hűtlenség bűntettét követte el. C) Justus Pál hozzá közelálló sze­mélyeket trockista szemináriumba szer­vezett, őket a demokrácia ellen nevelte és állandó irányítása alatt tartotta. Cso­portja közvetlenül Rankovics jugo­szláv belügyminiszterhez kapcsolódott. Justus Pál tehát az 1946:I. tc.-ben megalkotott demokratikus államrend erőszakos megdöntésére irányuló szer­vezet vezetésével bűntettet követett el. ★ A vádirat tárgyalására az 1945 : VII. tc.-kel törvényerőre emelt 81/1945. M. E. rendelet 20. §-a, az 1440/1945. M. E. rendelet 15. §-a, illetve az 1946: VII. tc. II. §-a szerint a budapesti Nép­bíróság illetékes és hatáskörébe tar­tozik. Az elrendelt előzetes letartóztatás fenntartását indítványozom. A meg­­idézendők jegyzékét a vádirathoz csa­tolom. Indokolta Rajk László és társai olyan szervez­kedést létesítettek, amely célul tűzte ki az alkotmányos törvénnyel biztosí­tott magyar demokrácia megdöntését, Magyarország függetlenségének meg­semmisítését, az ország idegen szolga­ságba taszítását. Rajk és bandája azt a célt tűzték maguk elé, hogy kisza­kítsák Magyarországot a béke védői­nek táborából, mely egyedüli biztosí­téka népünk szabadságának, boldogu­lásának, országunkat odaláncolják az imperialista háborús fronthoz, s ezzel az imperialisták csatlósává, játéksze­révé alacsonyítsák. Ezt a célt meg­bízóik, a jugoszláv állam mai vezetői, Tito, Rankovics, Kardéi­­ és Gyilasz fegyveres segítségével remélték meg­valósítani. Rajk és bandája meg akar­ták semmisíteni a magyar népi demo­krácia minden nagy vívmányát, a pa­rasztoknak kiosztott földet vissza akar­ták adni a nagybirtokosoknak, a bá­nyákat, a gyárakat a nagytőkéseknek, a dolgozó nép kezét újra bilincsbe verni és újra hatalomra juttatni a ma­gyar nép nyugatra szökött ellenségeit. Az összeesküvők Magyarországot ju­goszláv gyarmattá akarták süllyesz­teni, annak a Titónak gyarmatává, aki bandájával együtt megszökött a szo­cializmus és a demokráciák táborá­ból, átszökött a külföldi tőke és a reakció táborába és ilymódon Jugo­szláviát az imperialisták csatlósává tette. Rajk és társai tervei mögött is az amerikai imperializmus állott, mely a német és osztrák megszállási zóná­ban már összegyűjtötte láncos ku­tyáit, azokat a nyilas, fasiszta, horthysta volt tiszteket, volt csend­őröket, akik arra számítanak, hogy mint 1944-ben, újra térdig gázolhatnak a magyar dolgozó nép vérében és újra — ezúttal nem a német fasizmus, ha­nem az amerikai imperialisták érdeké­ben —, áruba bocsáthassák Magyar­­országot, s ezzel elpusztítsák, meg­semmisítsék felszabadulásunk, újjá­építésünk minden eredményét. Rajk László és társai e bűnös, aljas célok elérésére semmiféle gazságtól nem riadtak vissza. A vád a vádlottak beismerésével, az iratokhoz csatolt és a főtárgyaláson ismertetendő iratokkal és feljegyzésekkel bizonyított. A vá­dat mindenben igazolja azoknak a tanúk­nak a vallomása, akiknek kihallgatá­sára a vádiratban indítványt tettem. A vádlottakkal szemben cselekményük be­­számíthatóságát, megbü­ntethetőségü­­ket és az eljárás megindítását kizáró ok nem forog fenn. Ezért a velük szemben megemelt vád törvényre alapított. B.1 MILLIÓ MÁZSA GABONA a begyűjtés eredménye szeptember 9-ig 220.(V0 MÁZSÁVAL TÖBB, MINT TAVALY EGÉSZ ÉVBEN A gabonabegyűjtés eddigi ered­ményeiről a következő számok áll­nak rendelkezésre. Szeptember 9-ig 8,400.000 méter­mázsa gabonát adtak be. Ebből 4,710.000 métermázsa búza, 2,607.000 métermázsa rozs, a többi árpa és zab. Ez a mennyiség 220.000 méter­­mázsával több, mint az 1948— 49-es gazdasági esztendő egész begyűjtése. A múlt év szeptember 9-én, a mos­tani 8,400.000 métermázsával szem­ben a begyűjtés eredménye 6,739.000 métermázsa volt. Az idei begyűjtés eddigi ered­ményében a búza 1,700.000 mé­termázsával több, mint tavaly ilyenkor. A dolgozó parasztság nagyobb el­adási készsége mutatkozik meg ab­ban a tényben, hogy a C. jegyre, azaz önkéntes átadásra felajánlott gabona mennyiség eddig 1,051.000 métermázsa, szemben ■a múlt év szeptember 9-ig ilyen módon fel­ajánlott 281.000 métermázsával. Az idén tehát a parasztság majdnem négyszer annyi gabo­nát ajánlott fel önként, mint tavaly. Eddig, szeptember 9-ig az A. és B. jegyre begyűjtött gabona­mennyi­ség az előirányzatnak 96 száza­léka. A begyűjtési ütemtervet A. és B. jegyre 25 megyénk közül 12 már 100 százalékig, vagy azon túl is teljesítette. Első helyen áll Nógrád- Hont megye, az etély 160.34 száza­lékra teljesített. Második helyen áll Heves megye 135.96, harmadik helyen Bács-Bodrog megye 129.34, negyedik helyen Békés megye 125,87 százalékkal. Abban az ütem­tervben, amely a C. vételi jegyet (az önkéntes felajánlást) is magá­ban foglalja, első helyen Bács- Bodrog megye áll, mely 122,96 szá­zalékra teljesítette a tervet. Utána következik Nógrád-Hont, Győr-Mo­­son és Heves megye, amelyek mind 100 százalékon felül teljesítették az ütemtervet. Tekintetbe kell venni, hogy az idén a múlt évhez képest az időjá­rási viszonyok miatt 10—14 nappal később kezdődött a cséplés, mint tavaly és hogy sok helyen még nem fejeződött be.­­ Ezek az adatok azt mutatják, hogy a dolgozó parasztságunk fe­gyelmezetten, gyorsan és szíve­sen teljesíti a gabona­begyűjtési tervet. 3 Milyen gyártási módszereket tanult posztóiparunk a szovjet ipartól? As­­ssi I­tt.si­rtut inimniitistt f/rfeietsnnfpfit ignirunk vs ntvsiif/asdfisúf/unk Az idei Budapesti Nemzetközi Őszi Vásár nemcsak az egyes iparágak új eredményeit, az eddiginél szebb,, jobb gyártmányait mutatja be, hanem be­számol a dolgozók újításairól, a mun­kaversenyek, az élmunkás- és brigád­mozgalom eddig elvégzett munkájáról és új feladatairól is. A szovjet konfekcióipar mintájára szervezett modern tömegruha gyártást mutatja be a Ruházati Ipari Központ. A legkorszerűbb szabászgépek, ki­tűnően felszerelt laboratóriumok, a munkásújítók újításai fényképeken, ábrákon szerepelnek majd a kiállítá­son. A Kender- és Lenipari Központ be­mutatta, hogyan takarítottak meg újí­tásokkal 600 ezer forintot. Bemutatják a kettős, összeépített kártológépet és ismertetik a 160 újítást, amelynek már több mint felét bevezették és haszno­sították a kender- és leniparban. A Finomposztó- és Posztóipari Köz­pont kiállítása megmutatja, hogy a szovjet gyártási módszerek átvé­tele milyen hatalmas lendületet adott iparunknak. Az Első Magyar G­yapjúmosó- és Fi­nomposztógyár, a Richards Gyapjú­fonó, a Mechanikai Szövőgyár és még számos üzemünk mutatja be a szovjet módszerek eredményét. Ismertetik újí­tásaikat is, 132 újítójuk egy év alatt 1.150.000 forint megtakarítást ért el. A bőripari kiállítás életnagyságú munkásfigurákon mutatja be, hogy bőriparunk milyen bőr-védőeszközöket gyárt a dolgozók testi épségének bizto­sítására. A cukoripar „Cukros szakácsköny­vet” ad a dolgozó asszonyoknak a kiállításon, amely mindenkit megtanít arra, hogyan lehet a cukrot legizlete­­sebben és legváltozatosabban felhasz­nálni. A nehézipari pavilion előtt alumi­­niumcsövekből 20 méteres torony épü­l. Ezen mutatják be az aluminium-hullámlemez alkalma­zási módszereit, az ajtó- és ablakkeretek, asztalok, szé­kek alumíniumból való készítését. A DÉFOSZ, a SZÖVOSZ, a termelő­szövetkezeti csoportok kiállítása fel­öleli a falu dolgozóinak minden problémáját. A Szovjetunióban járt magyar parasztküldöttség tagjai élő­szóval adják tovább a szovjet mező­­gazdasági nagyüzemekben és kollek­tív gazdaságokban szerzett tapaszta­lataikat. A NIK-pavillonban ismét bemutat­ják a moszkvai kiállításon világsike­reket aratott modelleket. Tökéletesen megmunkált és működő miniatűrök mutatják be a világhírű Kandó villamosmozdony, trolley­­busz, motorvonat, duna- és tenger­járó hajó, acélhídszerkezet és úszó­daru működését. A vásár egyik érdekessége lesz a Sportkereskedelmi NV sportbemuta­tója. A sportbemutatón élsportolóink és olimpikonjaink is részt vesznek.

Next