Szabad Nép, 1949. november (7. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-01 / 254. szám
KEDD, 1949 NOVEMBER SZABAD NÉP ILLETÉKES HELY KÖZLÉSE A TITO-RAMIA ÚJABB ALJAS PROVOKÁCIÓJÁRÓL Illetékes hely közli: 1949 október 27-én, csütörtökön este körülbelül 30—40 főnyi jugoszláv katonai erő Gyűrüspusztától délre Délni— Mihojlác irányából magyar területre lépett és átvágta a magyar területen húzódó drótsövényt. A magyar határőrség erre tüzet nyitott, mire a jugoszláv katonák hosszabb tüzelés után jugoszláv területre húzódtak vissza. Sebesülés egyik részről sem történt. A magyar kormány, minthogy a határincidens a jugoszláv provokációk megszokott sorozatához tartozott, nem adott ki az ügyről jelentést. E hó 29-én délután az Egyesült Nemzetek Szövetségében Becler jugoszláv delegátus — akinek a neve a Rajk-ügyben, mint trockista provokátoré ismételten szerepelt — félbeszakította az ENSZ politikai bizottságának ülését és drámai hangon felolvasott egy jugoszláv jelentést arról, hogy ez volt az eddig legnagyobb szabású határincidens és magyar részről háborús célokat jelent. A Rajk-perben fény derült arra, hogy az ilyen határincidenseket a jugoszláv kormányban ülő imperialista ügynökök és Gestapo-kémek tervszerűen hajtják végre, olyan időben, amikor úgy vélik, hogy aljas terveiknek legjobban megfelel. Május közepén például, amikor Rajkot és társait őrizetbe vették és ezzel megzavarták az imperialisták terveit, a határincidensek olyan hirtelen szűntek meg, mintha ollóval vágták volna el őket. Két hónapon át úgyszólván semmi határincidens nem történt, de akkor Titóék kenyéradó gazdáik, a nyugati imperialisták utasítására újra megkezdték őket. Ez a csütörtöki provokáció is kétségkívül arra kellett Bechler úrnak, hogy módja legyen az ENSZ-ben felszólalni. Tito és bandája a nyugati imperialisták utasítására félmillió katonát tart fegyverben. Ezeknek a katonáknak jelentékeny része kényszermunkásként dolgozik azokon a stratégiai építkezéseken, amelyeket a jugoszláv nép árulói az imperialisták követelésére végeznek. E katonák élelmezése és ellátása a lehető legrosszabb, ennek dacára fegyverben tartásuk szinte elviselhetetlen terheket ró a nyomorgó, éhező, elégedetlen jugoszláv népre. Ugyanakkor, amikor a nép nyomorog és éhezik, Tito janicsárjai tejben-vajban fürödnek. Az ilyen határincidensekkel Tito és bandája azt a benyomást akarja kelteni, hogy Jugoszláviát kívülről támadás veszélyezteti és nagy hadseregre emiatt van szükség és hogy a jugoszláv dolgozó népnek ennélfogva továbbra is nyomorognia és éheznie kel a hadsereg fenntartásáért. Az ilyen határincidensekkel a jugoszláv sovinizmust is fel akarják korbácsolni. Másik célja az ilyen határmenti provokációknak, hogy az amerikai imperialistákat arra ösztökéljék, hogy bővebben juttassák az alamizsnát megszorult szolgájuknak, Titónak. Titóék a saját népük felé a szocializmus építőinek szerepében tetszelegnek, ugyanakkor levett kalappal, alázatosan meggörbített háttal, könyörögnek segítségért az amerikai tőkéseknél. A nyugati imperialisták azonban nagyon jól tudják, hogy Tito és bandájának uralma mennyire ingatag alapokon áll és hogy a segítség, amit Titónak juttatnak előbb, vagy utóbb, de bizonyosan a jugoszláv nép hű fiainak, az imperialisták ellenségeinek kezébe jut. Ezért nem nagyon törik magukat, hogy Titónak bőkezűen juttassák a segítséget. Az ilyen határincidensekkel nógatja a kolduló Tito bővebb alamizsna adására azokat a tőkéseket, akik őt és kormányát, mint láncos kutyát tartják kézben. HRUSCSOV ELVTÁRS BESZÁMOLÓJA az ukrán nép nagyszerű eredményeiről a szocializmus építésében Az egységes ukrán-szovjet állam megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából Kievben rendezett ünnepségén Hruscsov elvtárs, az Ukrán Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottságának főtitkára mondott beszédet. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 32-ik évfordulóját és az ukrán földek egyesítésének tizedik évfordulóját népünk új, kiemelkedő gazdasági eredményekkel köszönti — mondotta. — A Szovjetunió gazdasági erejére támaszkodva Szovjet-Ukrajna ipara gyors ütemben épül újjá. A háború utáni ötéves terv első három évére eső részét az össztermelést tekintve 103 százalékban, az idei év kilenc hónapjára eső tervet pedig 104 százalékban teljesítette. Sikeresen újjáépül a Don-medence szénipara. Évről-évre fokozza termelését a szénipar. Újabb, tökéletesebb gépek gyártását kezdték meg Ukrajna gépgyárai. Fokozzák termelésüket a könnyűipari, élelmiszeripari vállalatok és az ipari szövetkezetek is. A köztársaság városaiban és munkatelepein az újjáépítési időszak kezdete óta 21 millió négyzetméter lakásterületet állítottak helyre, vagy építettek újonnan. A háború utáni években a népgazdaságnak egy új ágát hozták létre: a gázipart. Megépítették a Dasava-Kiev közötti gázvezetéket. A szovjet kormánynak Sztálin elvtárs kezdeményezésére hozott határozata alapján iparosították Lvovot, ezt az ősi ukrán várost. Hruscsov elvtárs ezután a szocialista építés óriási sikereit vázolta a nyugati területeken, az izmaili területen és a Kárpátukrajnán. E területeken ma már sokszáz nagy- és középiparvállalat működik. A legnagyobb eredmény a munkások és dolgozók politikai öntudatának növekedése, a munkához való kommunista viszonyuk kifejlődése. Áttérve a mezőgazdaság újjáépítésének és további fejlesztésének kérdéseire, Hruscsov elvtárs rámutatott, hogy’ 1949-ben a kedvezőtlen időjárás ellenére a vetésterület Ukrajnában elérte az ötéves tervben 1950-re előirányzott színvonal 95 százalékát, a gabonaneműek vetésterülete pedig az már több, mint 3 százalékkal meghalladlta az 1950-re előirányzott színvonalat. Újra termékennyé tették a cukorrépának, a köztársaság legfontosabb ipari növényének vetésterületét. Ukrajna kolhozaiban már több a szarvasmarha, mint a háború előtt volt. A kolhozok határidő előtt teljesítik a mezőgazdasági termékek beszolgáltatását. — Országunk kolhozparasztságának nagy történelmi példája meggyőzte a nyugati területek dolgozó parasztjait arról, hogy csak a kolhozok segítségével lehet megszabadulni a szívkölködéstől, az elmaradottságtól, csak a kolhozok segítségével lehet elérni a jómódú kulturális életet. Ma már a nyugati területeken a parasztgazdaságok 61 százalékát egyesítve hatezer kolhoz dolgozik. Az Ukrán Szovjetköztársaság kolhozai és szovhozai már az idén tavaszszal túlteljesítették az élőfa védőöv ültetési tervét. Egyre növekszenek a mezőgazdaság számára megnyert volt mocsaras földterületek. A szovjet hatalom megvalósítása óta a kulturális életben végbement hatalmas változásokat ismertetve, Hruscsov elvtárs elmondotta, hogy a nyugati területeken csak az utolsó három esztendőben 1087 új iskola épült. A nyugati területeken az egyesülésig öt főiskola volt, ma 125 főiskola és 120 technikum működik. Az ukrán nép hatalmas vívmányai csak annak eredményeképpen váltak lehetségessé, hogy Szovjet-Ukrajna, a nagy Szovjetunió egyenjogú köztársasága. A Szovjetunió népeinek, a szovjet kormánynak és magának Sztálin elvtársnak segítsége nélkül az ukrán nép nem is gondolhatott volna az újjáépítésnek és fejlődésnek arra a hatalmas iramára, melyet a köztársaság gazdasági élete és kultúrája a háború után korszakban elért. Nincs és nem lehet olyan erő, amely fel tudná tartóztatni a világ szabadságszerető népeinek győzelmes menetét a kommunizmus felé, élükön a Szovjetunióval — mondotta befejezésül Hruscsov elvtárs. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának távirata az Ukrán és a Bjelorussz Szocialista Szovjet Köztársasághoz A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége táviratot intézett az Ukrán Szocialista Szovjetköztársaság Legfelsőbb Tanácsának Elnökségéhez, melyben a többi között a következőket írta: „A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 1939 november 1-én a nyugatukrajnai dolgozók kívánságát teljesítve, Nyugat-Ukrajnát felvette a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetségébe és egyesítette azt az Ukrán Szocialista Szovjetköztársasággal. Az elkövetkező években Szovjet-Ukrajnával egyesült Bukovina északi része, az izmaili kerület és Kárpátukrajna. A Szovjet kormány bölcs külpolitikájának eredményeképpen megvalósult az ukrán nép évszázados vágya, valamennyi ukrán terület egységes ukrán szovjetállamban egyesült. Ukrajna nyugati kerületeinek dolgozói az egész ukrán néppel és a Szovjetunió többi népeivel együtt tevékenyen részt vettek a szocialista építésben és a Nagy Honvédő Háború idején vitézül küzdöttek a szocialista haza szabadságáért és függetlenségéért. Az Ukrán Szovjetköztársaság dolgozói a háború diadalmas befejezése után, a Kommunista Párt vezetésével, a Szovjetunió többi, népének baráti segítségével, biztosítani tudták a köztársaság népgazdasága újjáépítésének gyors iramát és most a háború utáni ötéves terv teljesítéséért folytatnak nem gyengülő harcot. A Bjelorussz Szocialista Szovjetköztársaság Legfelsőbb Tanácsának Elnökségéhez a következő táviratot intézte a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége: Nyugat-Bjelorusszia népi gyűlése 1939 október 29-én Nyugat-Bjelorusszia dolgozóinak akaratát kifejezve Nyugat-Bjelorussziában kikiáltotta a szovjet hatalmat és kérést intézett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsához, vegye fel Nyugat-Bjelorussziát a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetségébe. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 1939 november 2-án teljesítette a nyugatbjelorussziai népi gyűlés kérését és felvette Nyugat-Bjelorussziát a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetségébe, egyesítette azt a Bjelorussz Szocialista Szovjetköztársasággal." A távirat a továbbiakban megemlékezik Bjelorusszia népének eredményes harcairól és munkájáról, s új sikereket kíván neki. Az Ukrán Szovjetköztársaság levele Sztálin elvtárshoz Az egységes Ukrán Szovjetköztársaság megalakulásának 10. évfordulóján a köztársaság legfelsőbb tanácsa levelet intézett Sztálin elvtárshoz. A levélben többek között ezek állanak: „Az ukrán nép századokat töltött szomorúságban és nyomorban, országrészekre széttagolva, megfosztva a szabad nemzeti fejlődéstől. A földbirtokosok és tőkések elnyomták, kizsákmányolták a munkásokat és parasztokat, az idegen betolakodók állatiasan megkínozták Ukrajna élő testét. Leninnel együtt Ön felépítette a szocialista szovjetköztársaságok nagy szövetségét, a szabadság és függetlenség bástyáját, az ukrán nép és hazánk minden népe államiságának, gazdasági és kulturális felvirágzásának rendíthetetlen alapját. Az ukrán nép boldog, hogy országainknak a kommunizmusért harcoló testvéri közössége élén a nagy és dicső orosz nép áll. A szocialista szovjet rend friss életet vitt az ukrán nép hatalmas alkotóerejébe, tehetségét és képességét a haza szolgálatába állította. Az ukrán nép szocialista vívmányai: a leninizmus diadala, élő megtestesülése a Bolsevik Párt erejének és bölcsességének, az ön zseniális vezetésének, Sztálin elvtárs!" A levél a továbbiakban beszámol az Ukrán Köztársaság nagy gazdasági és kulturális eredményeiről, befejezésül pedig végtelen háláját tolmácsolja Sztálin elvtársnak, akinek nevéhez Szovjet-Ukrajna minden sikere fűződik. 3 ÖT ESZTENDŐVEL EZELŐTT, 1944 november 2-án minden hazáját szerető budapesti lakos meghallotta a szabadság üzenetét: a német egységekre tüzelő szovjet ágyúk szavát. A felszabadító szovjet csapatok ezen a napon érték el Budapest peremvárosait, ekkor gyűlt ki a harc Vecsés, Pestszentimre, Pestszentlőrinc körül. Malinovszki marsall felszabadító csapatai a Duna—Tisza közéről, Kecskemét felszabadítása után érkeztek a főváros elé. Egy másik hadseregcsoport Szolnok közelében kelt át a Tiszán és megszakította a budapest—miskolci vasútvonalat. A megszálló németek mindenáron tartani akarták a fővárost. Összeszedtek hát minden rendelkezésükre álló tartalékot és Budapestre, meg a főváros környékére vonták össze. Tizenkét hadosztállyal akarták tartani Budapestet, Dél-Németország, Ausztria kulcsát, a fasiszta hadiipar egyik fontos gócpontját. Öt évvel ezelőtt szólalt meg Vecsés körül az ellenség által rettegett szovjet tüzérség, szúrta a halált a Katyusa. Ha a Vörös Hadsereg kíméletlenül beveti akkor ágyúit, óriási tankjait és csatarepülőit, Budapest felszabadítása sokkal hamarabb következett volna be. De Sztálin parancsára a Szovjet Hadsereg a legvégsőkig kímélte a várost, annak másfélmilliónyira felduzzadt lakosságát. Kerülni akarta a felesleges vérontást, meg akarta menteni a város történelmi nevezetességű értékeit, megkímélni a lakosságot a nélkülözésektől, a szenvedéstől. A hitleristák azonban másképpen gondolkodtak. Katonai támaszpontul használták legszebb középületeinket, az egyetemet, az országházat, a várat és jóformán minden egyes lakóházat is. A szovjet csapatoknak mégsem tudtak ellenállni. A szovjet rohamosztagok réseket ütöttek a német erődítéseken, körülzárták és felszámolták az ellenség támaszpontjait, az ellenség hátába kerültek és elsöprő erejű csapásokat mértek rá. A szovjet katonáknak minden egyes háztömbért, épületért, lakásért, szobáért harcolniok kellett. A levegőben, a földön és még a föld alatt, a pincékben, a csatornákban is dúlt a véres harc Budapest birtokáért. De a haladás, a szabadság erői győzedelmeskedtek az elnyomás felett. A szovjet fegyveres erők Budapesten is teljesítették felszabadító küldetésüket. Mint annyi sok város, ország számára, Budapest, a magyar nép számára is megnyitották az utat a szabadság, a demokratikus fejlődés felé. Sokezer szovjet katona adta Budapest népének szabadságáért az életét. Ilyen áldozatra csak az olyan hadsereg képes, melyet Lenin, Sztálin tanításai vezérelnek. A Szovjet Hadsereg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének eredményeképpen lett ilyen hadsereggé, a proletár-nemzetköziség zászlóhordozójává. A szovjet nép 32 éve szabad. Nekünk öt évvel ezelőtt hozták el az annyira áhított szabadságot. Hálatelt szívvel gondolunk ezen a napon felszabadítóinkra, a szovjet nép nagy vezérére, Sztálin elvtársra, a hősökre, akiknek szabad életünket köszönhetjük és azokra, akik életüket áldozták értünk. Fagyejev elvtárs beszélt a Békebizottság szombati ülésén A Béke Hívei Világkongresszusa állandó bizottságának római ülésén szombaton Fagyejev elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője és a bizottság helyettes vezetője szólalt fel. Tolmácsolta az olasz népnek a Szovjetunió népeinek üdvözletét. A szovjet küldöttség nevében Fagyejev elvtárs helyeselte az állandó bizottságnak a párisi világkongreszszus óta kifejtett tevékenységét és köszönetét fejezte ki a bizottság elnökének, Frederic Joliot Curienek. Beszéde során Fagyejev elvtárs beszámolt a Kínai Népköztársaságban tett utazásának benyomásairól. Ismertette a népek békemozgalmának az utóbbi időben elért hatalmas eredményeit és felhívta a figyelmet arra, hogy a háborús uszítók egyre nagyobb álnoksággal és állati kegyetlenséggel használják fel pokoli eszközeiket a béke növekvő erői ellen. Rámutatott arra a szerepre, amelyet Titóék töltenek be a háborús uszítók terveiben és leszögezte, hogy a szovjet küldöttség helyesli az állandó bizottságnak azt a határozatát, hogy megszakította a kapcsolatot a Jugoszláv Nemzeti Bizottsággal. Beszéde végén Fagyejev elvtárs ismételten rámutatott arra, hogy a szovjet emberek minden erejükkel helytállnak a béke ügyéért az egész világon a teljes győzelemig. Fagyejev elvtárs beszédének részletes ismertetésére még visszatérünk. Szlovákia déli területein a szocializmus felé haladás feltétele a szlovák és magyar dolgozó nép testvéri együttműködése — mondatta Simky elvtárs, Csehsatorákia helyettes minisztorelnöke Komarnóban, a Csehszlovák Köztársaság fennállásának 31. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Siroky elvtárs, a Szlovák Kommunista Párt elnöke, helyettes miniszterelnök ünnepi beszédében a többi között a következőket mondotta: — Ma itt, Komarnóban, az építés örömteli légkörében azt ünnepeljük, hogy Szlovákia iparosításának óriási üteme átterjed a déli területekre is, Szlovákiát és népét nem zsarolják ki többé. A köztársaság hallatlan erőfeszítéssel törekszik Szlovákia minden vidékének gazdasági, szociális és kulturális felemelésére. Szlovákia déli területein a szocializmus felé történő előrehaladásunk feltétele a szlovák és magyar dolgozó nép testvéri együttműködése, a magyar lakosság politikai, nyelvi és kulturális jogainak tiszteletben tartása alapján. — Pártunkat és kormányunkat társadalmi, gazdasági és kulturális életünk minden szakaszán a marxizmusleninizmus halhatatlan tanításai vezetik. Ezért a nemzetiségi politika területén is tántoríthatatlanul ragaszkodunk a lenini-sztálini nemzetiségi politika alapelveihez és azokat kell alkalmaznunk a magyar lakosság gyakorlati életének minden terén. Erélyes harcot kell folytatnunk a burzsoá nacionalizmus minden megnyilvánulása ellen. A burzsoá nacionalizmus egyenesen a külföldi hatalmak szolgálatához és saját nemzetünk alapvető érdekeinek elárulásához vezet. Ezért kell, hogy népünket áthassa a szocialista hazafiság, amelynek lényeges része a proletár nemzetköziség nagy eszméje. Siroky elvtárs beszédét az összegyűlt hatalmas tömeg nagy lelkesedéssel fogadta. Utána több felszólaló az ötéves tervről és a dolgozók nagyszerű munkateljesítményeiről számolt be, majd az Új Szó című bratislavai magyar lap főszerkesztője, a Csehszlovák Kommunista Párt nevében magyar nyelven szólt az egybegyűltekhez és méltatta azokat a sikereket, amelyeket a Szlovákiában élő nemzetiségek a békés együttműködés útján elértek. Az ünnepség a legjobb magyar és szlovák élmunkások kitüntetésével fejeződött be. Olasz parasztok harca a földesurak ellen Dél-Olaszországban ismét megélénkült a mezőgazdasági dolgozók harca. A mozgalom Szardínia szigetéről átterjedt Kalábriára.. Sok helyen a rendőrség fellépett a parasztok ellen és több mint 200-at letartóztatott. A parasztmozgalom különösen erős Crotone körzetében, ahol a munkások szolidaritásból a dolgozó parasztsággal sztrájkkal támogatják őket. Brescia vidékén sztrájkolnak a mezőgazdasági munkások, mert a földbirtokosok nem hajlandók kollektívszerződést kötni. Parma környékén ugyancsak emiatt 24 órás sztrájkot hirdettek a mezőgazdasági dolgozók. A mezőgazdasági sztrájkmozgalommal egyidejűleg a munkások az egész ország területén harcolnak az új kollektív szerződések megkötéséért.