Szabad Nép, 1950. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-01 / 51. szám

2 Jugoszláviában egyre erősebben hangzik: „LE A VÉRES FASISZTA RENDSZERREL!” - „ÉLJEN A SZABAD JUGOSZLÁVIA!" Belgrád lakosai gyakran tanúi an­nak, hogy a jugoszláv főváros valame­lyik utcáját fényes nappal egyszerre csak ellepik a csendőrök százai, a járókelőket bekergetik az udvarokba, a kapukat bezárják és az utcát 10—15 percre kiürítik. Katonai autó, utána egy fegyveres tiszteket szállító autó, majd egy sorban három csukott gép­kocsi tűnik fel. A középső kocsiban Tito ül. A kocsisort néhány tucat ka­tonai autó zárja be, amelyek a bizton­sági szolgálat embereivel vannak meg­rakva. A belgrádiak jól emlékeznek arra, hogy még a hitleri helytartóknak sem volt ilyen testőrsége a megszállás éveiben, holott azok nagyon­ jól tud­ták, mennyire gyűlöli őket a jugoszláv nép. Titóval szemben még nagyobb a gyűlölet. Az ország, amelyet eladott, a nép, amelyet elárult s amelynek vére ott szárad a hóhér kezén, halálos ellenségének tudja Titót. „Azok, akik nem élnek Jugoszláviá­ban — írja a Szocialista Jugoszlá­viáért című lap —, nehezen tudják el­képzelni, mekkora méreteket ölt a Tito—Rankovics-klikk fasiszta terrorja. Minthogy elvesztették a széles népi tömegek támogatását, Titóék arra tö­rekszenek, hogy a legborzalmasabb terrorral hosszabbítsák meg uralmuk napjait és késleltessék szégyenteljes bukásukat. A letartóztatottak már nem férnek el a börtönökben és ezért Ti­tóék csupán Belgrádban 156 nagyobb épület pincéjét börtönné alakították át, de ez is kevés és ezért még 40 új börtönt építenek." Több mint 300 ezer titkosrendőr és 300 ezer rendőr áll Rankovics szolgálatában. ,A véreskezű, hóhér, utasítására a rend-­­őrspiclik arra törekednek, hogy kiöljék a jugoszláv népből a barátság érzését a Szovjetunió és a népi demokráciák iránt. Elbocsátják állásukból, üldözik, börtönbe és gyűjtőtáborokba vetik mindazokat, akikről akárcsak a gya­núja merül fel annak, hogy rokon­szenveznek a Szovjetunióval. A Tito­­klikk és ügynökei megtiltják a szovjet könyvek terjesztését és olvasását, va­lamint az orosz nyelv tanulását. Rend­őri intézkedésekkel lehetetlenné tették és lényegében betiltották a belgrádi szovjet közt­l­otthon tevékenységét, amely igen nagy népszerűségnek ör­vendett. A Tito-banda az angol-amerikai im­perialisták parancsára előkészíti az utat a kizsákmányoló osztályoknak, hogy visszanyerjék háború előtti szere­püket az országban. Ezért adtak Titóék most, az úgy­nevezett „képviselőválasztások” előtt szavazati jogot mintegy 135 ezer közismerten népellenes sze­mélynek és bocsátottak szabadon több mint 7000 olyan bebörtönzöttet, akik a jugoszláv nép létérdekei ellen tevé­kenykedtek. A Tito elleni küzdelem formái: sztrájkok, kényszermunka megtagadása, menekülés a bányákból, ahol stratégiai nyersanyagot termelnek az­­imperialis­ták számára, illegális röpiratok ter­jesztése, szabotázscselekmények, az élelmiszerbeszolgáltatás meghiúsítása. A sztrájkok egyre gyakoriabbak. A bányákban már régóta terjed a sztrájkmozgalom és a közelmúlt­ban átterjedt a városokra, még Belgrádra is. Az IJDB százával tartóztatja le és­­ veti börtönbe a sztrájkolókat, de hiába. Az elégedetlenség növekszik a had­seregben is. A belgrádi fasiszta klikk mértéktelenül felduzzasztotta a katonai apparátust. Csaknem milliós hadsereg áll fegyverben. A jugoszláv tisztek és katonák egyre jobban tudatára ébred­nek, hogy az imperialisták az ágyú­töltelék szerepét szánják nekik. Gyako­riak a szökések a hadseregből. Egy belgrádi tábornok nemrég kijelentette, hogy „az altisztek 90 százaléka ellen­sége Titónak’. Ezek az emberek le­szerelésüket követelik. Titóék terrorja most mind erősebben ránehezedik a hadseregre, is. A nép ellenállásának tüzét vérözön­­nel nem lehet eloltani. A jugoszláv nép egyre harsányabban kiáltja: „Le a­­ véres fasiszta rendszerrel!", „Éljen a szabad Jugoszlávia/" Tito határőrei bolgár területen orvul meggyilkoltak két bolgár katonát A bolgár külügyminisztérium feb­ruár 27-én szóbeli jegyzékben a legeré­lyesebben tiltakozott a szófiai jugo­szláv nagykövetségnél a jugoszláv határőrök február 5-én lesből elköve­tett gyilkossága ellen, amelynek két bolgár katona esett áldozatul.” A gyilkosság február 5-én délután 4 óra 30 perckor Gesevo falu környé­kén történt. Ivanov Minkov és Sztani Kolev Grozev bolgár határőrök őrjá­ratot végeztek bolgár területen a ha­tár mentén. A jugoszláv határőrshöz tartozó gyilkosok lesből rálőttek a két bol­gár határőrre és mindkettőjüket agyonlőtték. A lövések hallatára az a­gyonlőtt bol­gár határőrök bajtársai azonnal a helyszínre siettek és látták, amint a jugoszláv határőrs két embere futva elmenekül. A két bolgár határőr ha­lálát fejlövés okozta. A sebek elárul­ták, hogy a lesből lövöldöző gyáva gyilkosok, mint más alkalommal, most is dum-dum golyót használtak. Ugyanaznap este fél 10 óra tájban a jugoszláv gyilkosok a helyszínre küldték egyik emberüket, aki fehérbe öltözött — a környéket hó fedte —, hogy észrevétlenül jugo­szláv területre vonszolhassa a holt­testeket és ezzel eltüntesse a véres bűncselekmény jeleit. Az áldozatok bajtársai ebben megaka­dályozták. A bolgár jegyzék leszögezi, hogy a gyilkosok teljes hidegvérrel előre megfontolták tettüket. A bolgár kor­mány a legszigorúbb büntetést köve­telt a gyilkosság megszervezőire és végrehajtóira és kártérítést az áldoza­tok hozzátartozóinak. A mind sűrűb­ben előidézett incidensekért minden felelősség a jugoszláv kormányt ter­heli. Albán tiltakozás egy újabb monarcho­­fasiszta határprovokáció állan Az albán helyettes külügyminiszter táviratot intézett Trygve Lie-hez, az ENSZ főtitkárához, amelyben közölte, hogy a görög monarchofasiszta kor­mány tovább folytatja támadó politi­káját az Albán Népköztársaság ellen. Február 12-én 6 óra 30-kor görög katonák Sopik falunál ezer méternyire hatoltak be albán terü­letre, megtámadták az albán határ­őröket és egyet megöltek. A protestáns egyházi vezetők követelik az atombomba betiltását ,­­ helott parlament elnökia­ntag tagadja a Brktt V­ilágkungrotisous küld­öttségének inga­tását . A béke erői a világ minden részén új, hatalmas támadást indítottak az angol-amerikai háborús gyújtogatók bűnös tervei ellen. A küzdelemhez egyre újabb és újabb tömegek csatla­koznak, világnézetre, fajra, vallásra való tekintet nélkül. A grenoblei egyetemes protestáns kongresszuson a világ minden részéből összegyűlt protestáns egyházi vezetők egy­hangúlag elfogadott határozati ja­vaslatban elítélték az atombomba gyártását és kifejezték azt, a kívánságukat, hogy újabb hatalmas akció kezdődjék a béke megvédésére. A francia asszonyok március 5-én nagyszabású béketüntetést rendeznek a Nemzetközi Békenap alkalmából. A hatóságok megtiltották, hogy a tün­tető tömegek Paris főútvonalain vo­nuljanak fel. Ezért a Páris melletti Buffalo-sporttelepen rendezik a tünte­tést, amelyen a Francia Nők Uniója mellett a CGT és a Szocialista Egység­­párt is részt vesz. Düsseldorfban, Nyugat-Németország­­ban, a dolgozók hatalmas méretű tö­­meggyűlésen juttatták kifejezésre a béke megvédésére irányuló elszánt akaratukat. A Dolomitwerke-vála­lat munkáskü­ldöttségének vezetője a németországi dolgozók nevében kijelentette, hogy nem hajlandók egyetlen vagon nyersanyagot sem­ szállítani az imperialista háború cél­­jaira. A szakszervezeti vezetők felszólalásuk­ban kijelentették, hogy a szakszerve­zetek minden erejükkel támogatják a békeharcot. Nyugat-Németország angol övezetének katonai parancsnoka ugyanakkor súlyos szankciókat helye­zett kilátásba azokkal a német kikötő­­munkásokkal szemben, akik vonakod­tak kirakni az amerikai fegyverszál­lítmányokat. Az angol katonai pa­rancsnok szerint az eljárást „az angol törvények alapján vezetik le a szabo­táló munkásokkal szemben". A Béke Világkongresszus hattagú küldöttsége hétfőn megérkezett Ró­mába, hogy átadja az olasz parla­ment két házának a békefelhívást. A küldöttség vezetője Boulier abbé, tag­jai között van Gabriel d'Arboussier, az Afrikai Demokratikus Tömörülés főtitkára. A repülőtéren Pietro Nenni, az Olasz Országos Békebizottság el­nöke vezetésével demokratikus szerve­zetek és az olasz parlament számos képviselője fogadta a küldöttséget. A replőtérről Rómába vezető úton olasz munkások és a demokratikus ifjúság nagy csoportjai éltették a békeküldött­séget. A küldöttség kedden adja át a békefelhívást az olasz parlamentnek. Március 3-án utazik el Párisból a Béke Világkongresszus Amerikába in­duló küldöttsége. Amerikában már bizottság is ala­kult fogadására. Tagjai között van Rogge volt igaz­ságügyminiszter, Moulton püspök, va­lamint Schnabel, a világhírű zongora­művész. A Béke Világkongresszus küldöttei­től, százmilliók békeakaratának tolmá­­csolóitól félnek az imperialisták. A belga képviselőház és a belga szenátus elnöke megtagadta a Béke Világkongresszus küldöttségének fogadását. A Béke Híveinek Belga Uniója azon­nal tiltakozólevelet intézett a belga képviselőházhoz és a szenátushoz. Brüsszelben pedig többezer főnyi tö­­meggyűlés hallgatta meg és tette ma­gáévá a Béke Világkongresszus ja­vaslatát az atomfegyver betiltásáról, a béke és a biztonság megszilárdítá­sáról. Tovább tart az anterikai bányászsztrájk A változatlanul tartó bányászsztrájk következményei napról-napra erőseb­ben érezhetők az Egyesült Államok­ban. A nagy acélművek általában termelőképességüknek csak 73 száza­lékát használják ki, de egyes üzemek, mint például az United States Steel Corporation pennsylvániai művei 25 százalékos kapacitással dolgoznak. Michigan államban felhatalmazták a kormányzót minden szénkészlet leltá­rozására és a szén adagolására. Az amerikai rádió jelentése szerint a szénbánya-tulajdonosok és a szén­bányász-szakszervezet képviselői kö­zötti egyeztető tárgyalások ismét meg­szakadtak, de ezúttal nem tűztek ki újabb határidőt a tárgyalások folytatá­sára. A hírek szerint a kormány most arra készül, hogy teljesen fasiszta jellegű erőszakos intézkedésekkel törje meg a bányászok ellenállását. SZABAD NÉP SZERDA, 1950 MÁRCIUS 1 A szénbányászokon kívül 32 nap óta változatlanul sztrájkban áll a Chrys­ler-gépkocsi gyár 90 ezer dolgozója is. Rohamosan csökken az amerikai farmerek jövedelme Az USA földművelésügyi miniszté­riumának adatai szerint az amerikai farmerek jövedelme a múlt évben az 1948-as évhez viszonyítva 17 száza­lékkal, az 1947-eshez képest pedig 22 százalékkal csökkent. Ugyanakkor adósságaik is megnövekedtek. A jel­­zálogterhek összege, amely 1946-ban 4.7 milliárd dollár volt, 1950 január 1-ére elérte az 5.4 milliárd dollárt. A­ farmerek egyéb tartozása az 1945. évi 2.7 milliárd dollárról az év elején 5.3 milliárd dollárra emelkedett. A földművelésügyi minisztérium azt is kénytelen beismerni, hogy az idén a farmerek helyzetének további rosszab­bodása várható. Előzetes becslések szerint a farmerek jövedelme az idén további 1.8 milliárd dollárral csökken, ami már egyharmados csökkenés az 1947-es évhez viszonyítva. A Csehszlovák KP Központi Bizottságának kibővített ülése A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága az 1948 február­jában kivívott győzelem második év­fordulója alkalmával ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Párt parlamenti képviselői és más felelős funkcioná­riusai is. Az ülést Antonin Zápotoczky és Vaclav Nesek elvtársak felváltva vezették. A megnyitó szavak után Klement Gottwald elvtárs tartott be­számolót. Elemezte a nemzetközi hely­zetet, értékelte a Párt munkájának eredményeit 1948 februárja és különö­sen a IX. kongresszus óta, majd vá­zolta a Pártra váró további feladato­kat. Az ülés részvevői lelkes, egy­hangú helyesléssel fogadták Gottwald elvtárs beszámolóját, s a beszéd befejezése után viharos, szűnni nem akaró ünneplésben részesítették. Ezután Rudolf Slansky elvtárs, az egységes földművesszövetkezetekről és a Párt falusi politikájának feladatairól, Josef Frank elvtárs az élmunkás-moz­­galom kiszélesítésével és a normák megszilárdításával kapcsolatos felada­tokról, Ladislav Kopriva elvtárs az éberség kérdéséről, s a Párt sorainak megtisztításáról szólott. Az ülés harmadik napján az elhang­zott beszámolók feletti vita befejezté­vel az ülés résztvevői egyhangú hatá­rozatot hoztak, amely szerint a Gott­­wald elvtárs beszámolójában ismerte­tett feladatokat a további pártmunka irányvonalának tekintik. Egyhangú határozattal magukévá tették Slansky, Frank és Kopriva elvtársak beszámoló­jában foglalt elveket. Kopriva elvtárs javaslatára a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága Vilem Novyt, a Rudé Právo volt főszerkesztőjét megfosztotta köz­ponti bizottsági tagságától és kizárta a Csehszlovák Kommunista Pártból. hírek a Népi demokráciákból Bulgaria Volt Gestapo-ügynökök az USA szófiai követségének szolgálatában A Rabotnicseszko Delo, a Bolgár Kommunista Párt lapja adatokat sorol fel az USA szófiai diplomáciai kép­viselőinek kémtevékenységéről. A lap megállapítja: 1949-ben a követség szolgálatában közel száz bolgár alatt­való állott. A bolgár személyzetet le­hetőleg olyanokból választották ki, akik­ a múltban tevékenyen részvettek fasiszta szervezetekben, együttműköd­tek a német megszállókkal és nyílt el­lenségei a népi demokráciának és a szabadságnak, így például a szófiai amerikai kö­vetség régi munkatársa, Dragán Pejev, a „Légió” nevű fasiszta szervezet ve­zetőinek egyike, Grueva, aki szintén a követség alkalmazottja volt, ugyan­ennek a szervezetnek tagja és a német kémszolgálatnak is ügynöke volt. A lap ezenkívül még számos adatot sorol fel, amelyek kétségbevonhatatlanul iga­zolják, hogy az Egyesült Államok szófiai követségének szolgálatában fa­siszták és volt Gestapo-ügynökök ál­lottak. Kína A központi népi kormány Közigaz­gatási Tanácsa határozatot fogadott el, amelyben megállapítja, hogy a föld­reform teljesen befejeződött Északkelet, Kínában, valamint Hopej, Sanszi, Sahar, Szuijuan, Rinjuan és Santung régebben felszabadított tartományok­ban is. Az újonnan felszabadított te­rületek egyes részein a földreform be­fejezés előtt van, vagy most hajtják végre. Ezen területek városainak kül­városaiban is megérett a helyzet a földreformra. A földreform végrehaj­tását Peking és Tiencin külvárosaiban már megkezdték és Peking, Tiencin és az említett hat tartomány városainak külvárosaiban a tavaszi vetés előtt, vagy a folyó évi őszi aratás után be kell fejezni. A külvárosokban végrehajtandó föld­reform bizonyos szempontból külön­bözik a vidéken végrehajtott reform­tól. A földesurak földjét, a zsíros­­parasztok által bérelt földeket állami tulajdonba kell venni, a városépítkezés és az ipar fejlődése érdekében. Igaz­gatásuk a helyi népi kormányzat fel­adata. A földeket szegény- vagy föld­nélküli parasztok között kell felosztani használatra. Ugyancsak parasztok kö­zött kell elosztani a földesurak ígás-­­ állatait és gabonakészleteit. Akik állami tulajdonban lévő földön dolgoznak a külvárosokban, nem fi­zetnek többé bért, hanem csupán mezőgazdasági illetékeket a hatóságok rendeletei szerint. A parlagok meg­­művelőit egy-három évre a­­mezőgaz­dasági illeték alól is felmentik. Jól halad a földreform végrehajtása Nagyszabású terv Peking fejlesztésére A pekingi önkormányzat átfogó ter­vet dolgozott ki a főváros 1950. évi fejlesztésére. A terv szerint az idén 50 kilométer hosszú vízvezetékcsövet fek­tetnek le a fővárosban, ami újabb 400 ezer lakost juttat vízvezetéki vízhez. Negyedmillió négyzetméter utat és mintegy 100 ezer méter szennyvíz­­csatornát javítanak ki. Az állam tulaj­donában lévő gyártelepeket rendbe­hozzák, de ugyanakkor újakat is léte­sítenek, a többi között egy pamut­­szövő gyárat. A gyárakban munka­­versenymozgalmat kezdeményeznek. Új iskolákat, szülőotthonokat, kórháza­kat építenek, bevezetik az ingyenes gyógykezelést és több más közegész­ségügyi reformot hajtanak végre. A tervet a pekingi népkonferencia nagy lelkesedéssel jóváhagyta. Meg­állapították, hogy a községi kormány­zat jövedelmének 67,9 százalékát köz­üzemekre, kultúrára, közoktatásra és közegészségügyre költi. A Kuomintang­­uralom alatt a pekingi közigazgatás jövedelmének mindössze 4­ 7 százalékát fordították a város fejlesztésére. HATALMAS ÖNTÖZÉSI MUNKÁK INDULNAK MANDZSÚRIÁBAN Mukdenből jelentik: Az északkelet­kínai vízgazdálkodási felügyelőség ülésén hatalmas méretű öntözési ter­vet fogadtak el. 1950-ben Mandzsúria területén félmillió hektár földet öntöz­nek rendszeresen. A terv szerint 600 kilométer hosszúságban új gátak épülnek, 1300 kilométer régi gátat ki­javítanak, 350 kilométer hosszú új csatorna és 470 híd és zsilip épül. ­­stehsalovákia CSEHSZLOVÁK ÉS MAGYAR DOLGOZÓK EGYÜTT ÉPÍTIK A SZOCIALIZMUST Siroky csehszlovák miniszterelnök­helyettes nemrégiben levelet intézett Lőrincz Gyulához, a csehszlovákiai Magyar Dolgozók Országos Kultur­­egyesülete vezetőjéhez, melyben elis­merését fejezte ki a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók kiváló munkájáért. „A Szlovák Nemzeti Tanács ünnepi ülésén — írja levelében — éppen az elmúlt napokban emelték ki a magyar dol­gozók országépítő lelkesedését hazánk­ban a szocializmus felépítésében." A csehszlovákiai magyarság teljes lendülettel vesz részt az országépítés­ben és ez annak köszönhető, hogy megkapta a teljes nemzeti egyenjogú­ságot, amelyet a két év előtti februári győzelem biztosított számára. Ezzel foglalkozik vezércikkében az Új Szó, a csehszlovákiai magyar dolgozók lapja. Megállapítja: Csehszlovákia és Magyarország dolgozó népei barát­ságának alapjait a magyar nép gyö-­ zelme a csehszlovák nép februári győ­zelmével együtt teremtette meg azzal, hogy a honi és külföldi reakció ügy­nökeit mindkét országban szétzúzta. Természetes, hogy az új Csehszlovákia és az új Magyarország barátsága és szövetsége visszatükröződik a cseh­szlovákiai magyar dolgozók helyzetén is. Csehszlovákia dolgozó magyarsága kulturális, társadalmi és politikai téren megkapta jogait és teljes nemzeti egyenjogúságot élvez. ★ — ROMÁN-BOLGÁR BARÁTSÁGI ÉS KULTURÁLIS HÉT kezdődik meg szerdán Romániában. Az ünnepségek folyamán Bukarestben és a nagyobb városokban bolgár vendégművészek szerepelnek, egyúttal pedig találkoz­nak egymással a két ország tudósai, írói és újságírói.­­ A TERMELÉS VÖRÖS ZÁSZLÓJÁVAL tüntették ki az élenjáró román üzeme­ket. A kitüntetettek között van a Prej­­mer ruházati gyár, a Partizánul bacaui cipőgyár, a Muntenia ploesti olajtársa­ság, a Szovrompetrol olajművek, a brassói vasúti raktár és a galaci hajó­építő-üzem.­­ 113 lengyel közlekedési dolgozót tüntetett ki hétfőn Varsóban Jan Raba­­nowski közlekedési miniszter. Hetven­­ketten közülük a „Munkarend“ első és második osztályát, negyvenen érdem­érmeket kaptak, Owczarski mérnöknek pedig a Polonia Restituta-Rend lovag­keresztjét adományozták.­­ Eddig 7500 albán fiatal jelentette be részvételét a nagy közművek — mint például a Sztátin-textitkombinát, a maliki cukorgyár és a Pekin—Elbasan vasútvonal — építésére.

Next