Szabad Nép, 1950. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1950-04-01 / 77. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP VIl. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM Örök hála és hűség a felszabadító Szovjetunió, a dicső Szovjet Hadsereg, népünk barátja és tanítója a nagy Sztálin iránt! I PONT I LA SZOMBAT, 1950 ÁPRILIS 1 FELLENDŐ TÖMEGKULTÚRÁNK Április 4-ének megünneplése üzemeinkben, falvainkban, laboratórumáinkban új, hatalmas lendületet ad az alkotó, termelő munkának. Mint decemberben, Sztálin nevével szívünkben, most a verőfényes tavaszi napokban is Sztálin s a felszabadító szovjet nép felé fordulva. Pártunk nagy győzelmeire emlékezve, új és új csatákban viszik győzelemre a magyar munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek a szocializmus lobogóját. A munka frontján hatott győzelmek mellé ma már felsorakoznak a kultúra frontján elért eredmények is. A felszabadulás emlékezete íróink, festőink, szobrászaink legjobbjait új alkotásokra ihlette, s ugyanakkor az egész országban megmozgatta az üzemek és falvak kultúrmunkásait is. Szabad délutánjaikon, estéiken verseket, színdarabokat, dalokat tanulnak munkások és dolgozó parasztok, hogy a termelési grafikonok magasba ívelő számai mellett ünnepi szavakkal is köszöntsék a nagy napot. A Ganz Villamosságiból írják a kultúrmunkát végző elvtársak: „Mikor március elején megalakult az „Április 4” rendezőbizottsága, éreztük: felszabadult népünk örömét kell kifejeznünk zenekarral, színjátszó-csoporttal, dallal, dekorációval, vidámsággal. Rákapcsoltunk a kultúrmunkára és ugyanakkor ráhúztunk a termelési munkára is. Mi e kettőt nem választjuk el egymástól. Kultúrmunkásaink közül Krén Ilona szigetelő, tánccsoportunk tagja, vállalta, hogy 200 százalékos teljesítményét 300 százalékra emeli és jelenleg már 380 százaléknál tart Dobos Mária drótszigetelő 150 százalékos ■teljesítményéi 160-ra akarta emelni, s a lendület máris 184 százalékra vitte. Orsovitz György esztergályos 170 százalékos eredményét emelte 202 százalékra. Soha ilyen lázas izgalommal nem készültek még a mi kultúrmunkásaink ünnepre, mint most és higgyék meg, elvtársak, soha ilyen sikerrel nem valósítottuk meg még terveinket, mint most fogjuk." Ez a hang egy a sok százból. Ünnepi jeladás arról a kulturális lendületről, amely ma már megtölti és előreviszi a tömegkultúra hétköznapjait is. Jeladás arról, hogy dolgozóink — a gazdasági és állami életben végbement térhódítások után — egyre inkább elfoglalják helyüket hazánk kulturális életében is. Elfoglalják helyüket ,mint a számukra feltárult szellemi javak megismerő részélvezői. Kultúra iránti érdeklődésük elemi erejű növekedése megragadó számokban jut kifejezésre. Az üzemi dolgozók könyvvásárlása egy év alatt két-háromszorosára, az üzemi könyvtárak forgalma csaknem kétszeresére emelkedett és egyre erősödőben, kiszélesedőben van az olvasómozgalom. Amíg a csepeli Rákosi Mátyás Művek dolgozói a múlt év első hónapjában 2360 Szikra-könyvet vásároltak, 13.000 forint értékben addig ez év januárjában 8370 könyv kelt el, közel 50.000 forint értékben. Az üzemi mozi látogatók száma egy év alatt több mint négyszeresére emelkedett. Munkások ezrei vásároltak színházi bérletet, dolgozóink tömegesen látogatják a kiállításokat, tárlatokat. De elfoglalják helyüket a munkások és a dolgozó parasztok a kultúra aktív művelői között is. S itt nemcsak a kiemelkedő tehetségekre gondolunk, a népből jött írókra, művészekre, tudósokra, akiknek száma egyre növekszik, nemcsak a művészeti főiskolák padsoraiban ma már nagy számban helyet foglaló munkás- és dolgozó parasztfiatalokra. Megnőtt, méghozzá nagy mértékben az aktív üzemi kultúrmunkások száma is: egy év alatt másfélszeresére, 1200 színjátszó csoport, 354 tánccsoport, 809 énekkar, 38 zenekar, 350 irodalmi kör működik üzemeinkben. Mi adta ezt a hatalmas lendületét tömegeink kulturális aktivitásának? Mindenekelőtt az a felmérhetetlen értékű és jelentőségű közvetlen támogatás, amelyet a szovjet kultúrával való érintkezés jelentett tömegkulturális életünk, minden egyes területén. A szovjet könyv dolgozóink százezreit tanította meg — nemcsak a munkához, osztályukhoz, a társadalom kérdéseihez való új viszonyra, hanem — szívesen olvasni, az olvasást, az irodalmat megkedvelni is. A szovjet képkiállítás — eszmei hatásán túl — nemcsak a képzőművészet szeretetére ébresztette a dolgozókat, hanem hatása nyomán nyolc üzemünkben indult új képzőművészeti iskola. Az üzemeinket meglátogató szovjet együttesek a népi forrásokból táplálkozó, népért való kultúra megbecsülésére nevelték dolgozóinkat s példájukon felbuzdulva egymásután alakultak a tánc-, ének-,és zeneegyüttesek. A másik döntő tényező Pártunk harca és tudatos nevelőmunkája. Pártunk látta azt a hatalmas kultúréhséget, amely a felszabadult, a kultúrától a múltban ezer akadállyal elzárt tömegekben megnyilvánult. Mint minden más területen, itt is vállalta Pártunk s el is végezte a helyes út megmutatását, a harc vezetését. Ma a felszabadult kultúra nem a vagyonos osztályok monopóliuma többé, élvezője, részese, alkotója mindinkább — a felszabadult nép. " Dolgozóink politikai és szellemi látóköre a Párt nevelőmunkájának hatására szüntelenül tágul, érdeklődésük a számokban kifejezhető növekedéséntúl elmélyültebbé is vált. Csak egyetlen példa: az, hogy a „Lenin élete” című filmet 587.000, a „Sztálingrádi csata” első részét csaknem félmillió dolgozó nézte meg — a politikai harc és a politikai nevelőmunka eredménye is. Pártunk az, amely tudatosította egész népünkben a termeléshez való új viszony jelentőségét. S a munkához való új viszony kialakulását nyomon követte a kultúrához való viszony megváltozása is. Nálunk is „megjavult, vidámabb lett az élet”, a mi fejlődésünkre is vonatkoznak Sztálin elvtárs szavai: „Forradalmunk jellemző sajátsága abban áll, hogy nemcsak szabadságot adott a népnek, hanem anyagi javakat is és megadta a jómódú és kultúrszínvonalon álló élet lehetőségét is." Az egyre szélesedő Sztahanov-mozgalom gyökerei — egyben a dolgozó tömegek kulturális felemelkedésének alapvető tényezői is. A politikai, termelési és kulturálistényezők kölcsönös egymásrahatása jut itt kifejezésre. Az a munkás, aki új termelési módszereken töri a fejét, aki előtt mindjobban leomlanak a fizikai és szellemi munka közötti válaszfalak, tartalmasabb szellemi táplálékra is vágyik, szórakozása, művelődése terén is nagyobb, magasabb igénynyel lép fel. És megfordítva: a kulturális színvonal emelkedése újabb sikerek előfeltételeit teremti meg a termelés frontján. Bőven van szinte kézzelfogható példa erre is, arra is. A MATEIP tánccsoportjában szereplő élmunkás Balogh-testvérpár többletkeresete egy részét könyvekre, színházlátogatásra költi, Kék Zoltán sztahanovistánk népi zenekart szervez üzemében. Szabó László darus, a Diósgyőri Vasgyár kultúrfelelőse a Borsodi Kultúrhét alkalmával egyéni • termelési versenyt kezdeményezett a kultúrmunkások között A pétsínyői népi tánccsoport 400-as brigádjának tagjai állandóan 400 százalék fölött termelnek. Mindezek kézenfekvő, talán túlságosan is leegyszerűsített példái a termelés és a kultúra szoros kapcsolatának. A széles tömegekben a kölcsönhatás folyamata mélyebben, bonyolultabban megy végbe. De megindult, tart, szélesedik és elmélyül. , Szükség is van eddigi eredményeink további fokozására a tömegkultúra terén. Mindazokat a sikereket, amelyeket eddig elértünk, csak kezdetnek tekinthetjük. Bármily biztatók is például a könyvtármozgalom adatai, a mozgalom még mindig csak az üzemi dolgozók 11 százalékát fogja át. A szervezett mozi- és színházlátogatás valóban megragadó, félrzilliós csúcseredményei láttán sem hunyhatjuk le szemünket azelőtt a tény előtt, hogy "s. munkás ,mozilátogatók összesített száma még mindig nem elég magas. Sokhelyütt érvényesül a tömegkultúra területén is a burzsoá befolyás, nem egyszer a kultúrcsoportok rossz szociális összetételén, vagy az oda nem való kultúrvezetők, énekkar, tánccsoportvezetők személyén keersztül. Nem alakult még ki a megfelelő együttműködés — sok dicséretre és követésreméltó kezdeményezés ellenére sem - a tömegkultúra és a hivatásos művészet között. Vannak hibák a központi irányítás, ellenőrzés, a kultúrmunka politikai és művészi színvonala terén is. A legfőbb, legelső tennivaló a hibák kiküszöbölésére, a szorosabb, rendszeresebb kapcsolat megteremtése a pártszervezetek és a kultúrmunka között. Egész sor jó példa, így a MÁVAG, a Goldberger, a Kistext példája azt mutatja, hogy ahol az üzemi pártszervezet foglalkozik a tömegkültúr, kérdéseivel, fegyverként használja fel a kultúrát a szociaizmusért vivett harcban, ott jó a kultúrmunka, emelkedik színvonala, fokozódik hatása, terjed népszerűsége. Száz és száz mód és alkalom van arra, hogy ez a kapcsolat élővé váljék, új és új tartalommal telítődjék meg, szervezett és ne ötletszerű legyen. Április 4-én a dolgozó tömegek élén ott mennek majd az üzemni zenekarok, a zárt sorok fölött ott száll majd az énekkarok vidám, bízó dala, a nagy nap délutánját színjátszócsoportok viszik közelebb a szocialista kultúra legszebb alkotásait a néphez. Érezzék át a kultúrmunkások, munkájuk jelenlegé- ' gét, nagy feladataikat. S érezzék át pártszervezeteink is annak ’atámogatásnak fontosságát, amelyet a kultúrmunka az ő munkájuk számára jelent, segítsék, irányítsák, ellenőrizzék a tömegkultúra felínését. Legyen felszabadulásunk ötödik évfordulója új sikerek kiindulópontja a dolgozók kulturális tömegmozgalmának fellendülése terén is. ÁRA 50 FILLÉR A minisztertanács rendelettervezetet terjeszt az Elnöki Tanács elé ÁPRILIS 4-NEK NEMZETI ÜNNEPPÉ NYILVÁNÍTÁSÁRÓL A minisztertanács Dobi István elnökletéve pénteken délelőtt ülést tartott. A minisztertanács a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjesztendő törvényerejű rendelettervezetet fogadott el április 4-nek, Magyarország felszabadulása papjának nemzeti ünneppé nyilvánításáról. Elhatározta a minisztertanács, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsához felterjesztést tesz Rákosi Mátyás elvtárs miniszterelnökhelyettesnek , a Magyar Népköztársaság kiépítése és megszilárdítása terén szerzett kimagasló érdemei elismeréséül — a Magyar Munka Érdemrend aranyfokozatával való kitüntetésére. A belkereskedelmi miniszter előterjesztésére a minisztertanács hozzájárult az ország egész területén A finomlisztjegy megszüntetéséhez és a finomliszt teljesen szabad forgalmához. Újabb na ff ff ppr#r»i»f/í*í*¡Mf us április i-i Sviajánlásuk vérfrrhajtásában A Diósgyőr Kohászati Üzemek NY Martin- és nagykovácsműhelyi dolgozóinak válasza a Rákosi Művek dolgozóinak felhívására (sar ja hazunk itt tg áritttgtut- Gans Rajjá, Gans I a ff an. IS ni hr rr, a riszprimi hántfák Örömmel fogadjuk el felhívásotokat, amit röpgyűléseken megvitattunk és nagy lelkesedéssel elfogadtunk. Mi valamennyien, a Martin- és Nagykovácsműhely dolgozói, most nagy munkában vagyunk. Készülünk nagy nemzeti ünnepünkre, április 4-re és hogy méltóan tudjuk ünnepelni, versenyzőnk valamennyien, hogy túlteljesítsük a hazánk felszabadításának ünnepére vállalt terveket. 1. Üzemi ellentervünk alapján a Tervhivatal által 10 százalékkal felemelt 1950. évi termelési tervünket további 10 százalékkal túlteljesítjük, vagyis a felemelt tervet november 25-ig befejezzük. 2. Selejtünket az első negyedévhez viszonyítva minden további negyedévben 10—10 százalékkal, tehát az évvégére 30 százalékkal csökkentjük. 3. A napi gyártás tervszerűségét oly mértékben megjavítjuk, hogy a programeltérések mértékét negyedévenként 10—10 százalékkal, év végére 30 százalékkal csökkentjük. 4. Az anyaghibák folytán történő készletszaporodás mértékét negyedévenként legalább 15—15 százalékkal, év végére 45 százalékkal csökkentjük. 5. Eredeti önköltségcsökkentési tervünket 10 százalékkal túlteljesítjük az év végéig. 6. A szovjet sztahanovista munkamódszerek általánosítása érdekében minden munkahelyen egyéni terv fel-1. Az Országos Tervhivatal termelési előirányzatát 8 százalékkal túlteljesítjük, azaz tervünket 1950 . december 1-re befejezzük. 2. Gyártmányaink minőségének meghelyesnek tartjuk kezdeményezéseteket, mert ez elősegíti, hogy versenylendületünk nagy ünnepünk után is tovább fokozódjék. Büszkék vagyunk, hogy Ti hívtatok ki minket versenyre, mert gyáratok a mi szeretett Rákosi elvtársunk nevét viseli és ezért még külön nagy szeretettel és lelkesedéssel vizsgáltuk meg felhívásotokat. Elfogadtuk és vállaltuk a következőket: bontásra térünk át, ahol erre lehetőség van. . 7. A kiegyensúlyozott üzemmenet biztosítása érdekében átlagidőnk egyenletességét, sz. első negyedévhez viszonyítvanegyedévenként- 10——10 százalékkal, így év végére ,30 százalékkal javítjuk. . . 8. Az üzem létszámának jelenleg 80 százaléka vesz részt a versenymozga- lomban s 45 százalék az egyéni versenyző. Vállaljuk, hogy év végéig a dolgozók 90 százalékát beszervezzük az egyéni versenybe. 9. Elsőrendű feladatunknak tekintjük, hogy az ifjúság szaktudásának fejlesztésével a legdöntőbb munkahelyekre állítsuk be őket, hogy ezen keresztül alkalmassá váljanak a nagy feladatok megoldására. A fent lerögzített pontok alapján elfogadjuk a Rákosi Mátyás Művek Martin-i dolgozóinak versenyfelhívását és versenyre hívjuk Ózd Martin-műveinek dolgozóit a fent rögzített versenyszempontok alapján. javítása érdekében minőség ellenőrző brigádot szervezünk és vállaljuk, hogy 1950 I. negyedév; selejtünket 1950 június 1-re 10 százalékkal, szeptember 1-re további 10 százalékkal, december 31-ig újabb 5 százalékkal, vagyis év végéig összesen 25 százalékkal csökkentjük. 3. önköltségcsökkentési tervünket beruházásunk előrehaladásával fokozatosan megvalósítjuk és vállaljuk, hogy önköltségcsökkentési tervünket az év végére 10 százalékkal túlteljesítjük. 4. A szocialista munkaversenyt üzemünkben kiszélesítjük és vállaljuk, hogy üzemünkben jelenleg munkaversenyben álló dolgozók számát 66 százalékról 1950. év végéig 85 százalékra fogjuk emelni. . . 5. A szakmában élenjáró dolgozóink vállalják, hogy fiatalabb és a szakmában képzetlenebb munkatársainkat munkamódszerükre megtanítják, azüzem műszaki értelmisége pedig vállalja, hogy 3 hónapos műszaki továbbképző tanfollyamot rendez, fizikai dolgozóink, műszaki továbbképzése céljából. . 6. Vállaljuk, hogy üzemünk belső és külső területén , minden rendelkezésre álló lehetőséget megragadunk a jelenlegi rendetlenség felszámolására. Vállaljuk, hogy az , üzem területén fekvő sokéves kész és félkész gyártmányokat értékesítés szempontjából átvizsgáljuk és azokból a lehető legnagyobb mennyiséget nemzetgazdaságunk részére hasznosítjuk. Hogy e versenytervünk elősegítse országosan is a termelékenység emelkedését, ezért a fent rögzített szempontok alapján versenyre hívjuk a Rákosi Mátyás Művek és a budapesti MÁVAG nagykovácsüzemeinek dolgozóit. Mi, Martini és nagykovácsüzemi dolgozók éppen a Ti lelkes kezdeményezésetekből merítve a tapasztalatokat, most felhívással fordulunk gyáraink többi üzemeinek dolgozóihoz. Diósgyőri gyárak üzemeinek dolgozói! Csatlakozzatok a felhívásunkhoz, hogy méltók legyünk arra az őszinte szeretetre, megbecsülésre, amellyel minket körülvesz a hazánkat j elsza A diósgyőri Martin-acélmű dolgozói az 1950.évi terv túlteljesítését a következőkben vállalják: A diósgyőri nagykovács műhely dolgozói a Rákosi Mátyás Művek dolgozóinak versenyfelhívására a következő üzemi elentervet dolgozták ki: