Szabad Nép, 1950. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-23 / 222. szám
SZOMBAT, 1950 SZEPTEMBER 23 SZABAD NÉP Vas és Pest megyében már elérték az őszi árpa előirányzatát Az elmúlt napok esős időjárása rendkívül kedvezően befolyásolta az őszi szántás vetési munkák végzését. Ezt a kedvező talajállapotot feltétlenül ki kell használni a dolgozó parasztságnak. Most a föld könnyen megmunkálható, könnyen igen jó porhanyós magágy készíthető benne, s elegendő a nedvesség ahhoz, hogy az elvetett mag ki is keljen. Dolgozó parasztságunk kövesse Vas és Pest megye dolgozó parasztjainak példáját, akik szeptember 20-ra az őszi árpa vetést maradéktalanul elvégezték. Minélkorábban vetünk, annál jobban megerősödik ősszel a gabona, így jól áttelel és ez nagymértékben elősegíti a terméshozam növelését. Fontos, hogy csak kitisztított és csávázott vetőmag kerüljön elvetésre. Az őszi árpa vetése viszonylag jól halad Zala megyében is, ahol 54 százaléknál tartanak, Nógrád megyében, ahol 81 százalékig végezték el ezt a munkát. Rendkívül nagy azonban az elmaradás Tolna megyében, ahol még csak 12 százaléknál tartanak és Csongrád megyében, ahol az előirányzatnak csak 14 százalékát vetették el, de sürgősen fokozni kell az ütemet Veszprém, Bács-Kiskun és Szolnok megyében is. Országszerte megkezdődött a rozs vetése is, Hajdú-Biharban 17,5, Hevesben 16, Somogyban 14 százalékát végezték már el a munkának. Békésben ezen a téren késlekedés mutatkozik,— még csak 1 százaléknál tartanak — Borsodban mindössze 3 százalékot teljesítettek és gyorsítani kell a rozsvetés ütemét Vas, Tolna és Csongrád megyékben is. Fontos feladat a betakarítás mielőbbi befejezése is. Ebben a munkában Csongrád megye jár az élen, ahol már' 'jóval túlhaladták a 75 százalékot a kukoricaszár betakarításában. Befejezéshez közeledik ez a munka Békés, Nógrád, Szolnok és Heves megyékben is, Baranyában és Somogyban, de különösen Fejér megyében viszont a kukoricaszár betakarításában mutatkozó késedelem akadályozza a szántás-vetési munkát. A kukoricaszár betakarítását azért is gyorsítani kell, mert ha szeptemberben betakarítják, a kukoricaszár igen jó minőségű téli takarmány. A bihartordaiak felhívása nyomán lendületesen terjed dolgozó parasztságunk mozgalma: egyre több község dolgozó parasztsága vállalja, hogy október 22-re, a tanácsválasztások napjának megünneplésére befejezi az őszi vetést, Baranya megyében 140 község csatlakozott a bihartordai felhíváshoz. Harcban az őszi munkák sikeréért Gépállomásunk dolgozói csatlakoztak a pusztaszabolcsi gépállomás felhívásához és vállalták, hogy október 22-re elvégzik a tervünkben előírt vetőszántást és vetést. Ezzel akarjuk támogatni dolgozó parasztságunk kezdeményezését — azt, hogy a tanácsválasztások napját az őszi vetés befejezésével tegyék kétszeres ünneppé. Nem kis feladat, amire vállalkoztunk, de feltételeit a munka jó előkészítésével részben már megteremtettük. Alig fejeződött be a cséplés, hozzáláttunk a gépek javításához, mert jólés eredményesen dolgozni csak jól karbantartott gépekkel lehet. Hogy a gépeket jól kihasználhassuk, igen fontos, hogy jóelőre, a dolgozó parasztokkal kötött szerződésekkel biztosítsuk a munkát és így átgondoltan, tervszerűen, kevés felesleges üresjárattal dolgozhassunk. Ezt azonban eddig nem teljesítettük megfelelően. Szerződéssel alig több, mint 50 százalékra biztosítottuk gépeink számára a szántást. Hozzáláttunk a hibák kijavításához. Megszerveztük a munka minőségi ellenőrzését, nehogy valamelyik traktorosunk hanyag munkája tápot adjon az ellenség híreszteléseinek és lerontsa gépállomásunk hitelét. Emellett minden traktorosunk vállalta, hogy október 1-ig legalább 225 hold szántásra köt szerződést. Kijelöltük a brigádok állandó területét és így minden traktoros tudja már, melyik dűlőben kell dolgoznia. A népnevelő munka is fellendült és ez is hozzájárul ahhoz, hogy a dolgozó parasztok nagy igyekezettel takarítják be a kapásnövényeket. Minden traktorosunk tudja már, hogy a felvilágosító munka, a szerződéskötés sikerétől, tehát, saját munkájától függ, hogy milyen eredménnyel dolgozhat. A szerződéskötéssel lehetővé válik a munka megtervezése, kiküszöbölik a sok hiábavaló járkálást, csökkentik az üresjáratot , megteremtik a maguk jó munkájának, jobb keresetének, a munkaversenyben elérhető jó teljesítményeknek feltételeit. fizünkadsétcsökkenés fontos része a versenynek. Ezen a téren jelentős eredményt érünk el azzal, hogy minden traktorhoz üzemanyagszállító kocsit készítettünk. Eddig ahányszor fogytán volt egy-egy gépben az üzemanyag, mindannyiszor vissza kellett menni a gépállomásra. Tapasztalatunk szerint az, hogy a traktorok magukkal viszik a munkahelyre üzemanyagszükségletüket, naponta tíz kiló üzemanyag megtakarítását eredményezi. Még nagyobb az újítás jelentősége azért, mert lehetővé teszi, hogy minden gép naponta átlagban egy holddal több földet munkáljon meg. Gépeink teljes kihasználását akadályozta az is, hogy a keményebb talajon hamar életlen lesz az ekevas, nehezebben, lassabban ment a gép és nőtt az üzemanyagfogyasztás. Bevezettük, hogy akár naponta négyszerötször is kicseréljük az ekevasat. Az élesítést a javítóműhely dolgozói versenyvállalásuk alapján végzik el. Az önköltségcsökkentést segítjük elő a sűrűn előforduló alkatrésztörések kiküszöbölésével is. Két brigádhoz egy-egy szerelőt osztottunk be, akik nemcsak akkor mennek ki a géphez, ha már bekövetkezett a biaj, hanem a gépek rendszeres vizsgálatával, a kisebb hibák azonnali kijavításával elejét veszik az alkatrészek idő előtti elhasználódásának, így azután nem is igen történik meg, hogy hosszabb időre kiesik egy-egy gép a termelésből. Éjjeli szántáskor nem egy esetben előfordult azást, hogy a világítást szolgáltató dinamó meghajtószíja elszakadt. Ha nem volt kéznél másik, akkor a gép az éjjeli műszakban nem dolgozhatott tovább. Tari elvtárs, egyik szerelőnk, újításával kiküszöbölte a meghajtószíj használatát. Lényeges újítás az is, hogy szerelőink két tizenhatsoros vetőgépet egybeépítettek, ami kenőanyagmegtakarítást, és ami még fontosabb: minőségileg jobb munkát biztosít. Az egybeépített vetőgép csak tökéletesen egyenes sort vet. Eddig bizony megtörtént, hogy rosszul egybekapcsolt vetőgép görbe sort vetett és ezt a kuláskok a gépállomás elleni agitációra használták ki. Az újítás révén tavasszal még nagyobb segítséget nyújthatunk majd a termelőszövetkezeti csoportoknak, mert az egyenes sorba vetett kukoricát géppel meg is tudjuk elekapázni. A termelés emelője az önköltségcsökkentés, az újítások alapja a fokozódó versenyszellem. Különösen azóta lendült fel a munkaverseny, mióta bevezettük az új fizetési rendszert, a darabbérezést. Traktoristáink tudják, hogy minden hold becsülettel, megfelelő minőségben elvégzett szántás után menynyit keresnek. Üzemi pártszervezetünk felvilágosító munkája, a darabbérezés, az egyéni munkateljesítmény pontos elszámolása nyomán nőnek a teljesítmények. Számos, traktorista az eddigi mintegy két óra helyett egy és háromnegyed óra alatt felszánt egy hold földet. Tervszerűen dolgoznak, előre felmérik a megmunkálandó földdarabot és így biztosítják, hogy minél kevesebb üresjárattal végezzék a munkát. A megengedett 150 méterről máris 80 méterre csökkent az átlagos üresjárat holdanként. A gépek jobb kihasználásáért, a munka termelékenységének növeléséért, az önköltség csökkentéséért vívott harcban nagy szerepe van üzemi pártszervezetünknek. A hetenként rendszeresen megtartott népnevelőértekezlet után mindig a legfontosabb kérdésekről folyik a konkrét, a versenyfeladatok szolgálatába állított agitáció. A kommunista dolgozók példamutatása előrelendíti a versenyt. A Párt öntudatos, harcos emberekké kovácsolja gépállomásunk dolgozóit , és ahogy politikailag fejlődnek, úgy értik meg egyre inkább a termelés növelésének, az önköltség csökkentésének jelentőségét. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a „Vörös Október-műszakra“ — a Nagy Októberi Forradalom évfordulójára vállalták, hogy 150—200 százalékra teljesítik egyéni tervüket. Jó munkájukkal így segítik elő gépállomásunk dolgozói, hogy a dolgozó parasztság egyre inkább részesülhessen államunk támogatásában és minél nagyobb terület gépi megmunkálásával növekedjenek jövő évi terméskilátásaink. Dolgozóink igyekezete, fó telesítményei, a munkásosztály segítségét jelentik a dolgozó parasztság számára és előbbre viszik fejlődésünket, ötéves tervünk végrehajtását, békénk védelmét. Arra törekszünk, hogy még nagyobb erőfeszítésekkel szolgáljuk a jövőben ezeket a nagy célokat. Takács Ferenc, az abonyi gépállomás vezetője Újabb termelőcsoportok alakultak Az őszi munkák megindulásával Győr megyében is egyre több és több egyénileg dolgozó paraszt csatlakozik a termelőszövetkezeti mozgalomhoz. Veszkény községben tizenöt család 23 taggal alakított csoportot. Halászi községben is az elmúlt napokban 22 taggal új csoport alakult. Ahol a pártszervezetek — az őszi munkák megindulásával — nem feledkeznek meg a felvilágosító munkáról, ott mindenütt tovább erősödik termelőszövetkezeti mozgalmunk. Egerben az elmúlt héten 17 taggal új csoport alakult. A pártszervezet irányításával végzett jó felvilágosító munka eredményeképen most kezdte meg működését a borsod megyei tiszapalkonyai termelőcsoport. Az új csoportnak 22 tagja és 160 hold földje van. Az encsi járásban 13 előkészítő bizottság folytat felvilágosító munkát és ennek eredményeképen már 93 dolgozó paraszt — köztük 16 középparaszt — dolgozik azon, hogy az előkészítő bizottságokból mielőbb csoportok alakuljanak. Így erősödik a ceglédi „táncsics“termelőszövetkezet Mi, a ceglédi Táncsics termelőszövetkezet tagjai boldogan nézünk a jövő elé. Rákosi elvtárs még kecskeméti beszédében megmondotta, hogy két út áll előttünk.. Most látjuk csak igazán, milyen jó, hogy a társasgazdálkodás útját választottuk. Istállóink tele vannak jószágokkal, hizlalt sertéssel. Mindegyik tagunknak biztosítva van a megélhetése, mert az előzetes elszámolásnál mindenki tekintélyes összeget kapott. Jutott is mindannyiunknak vásárlásra! Amikor bementünk a Ceglédi Ruhaipari NV-hez, nézték is sokan, hogy a tszcs-tagok mennyi ruhát vásároltak. És az egyénileg dolgozó parasztok nemcsak csodálkoznak eredményeinken, hanem egyre nagyobb számmal jelentkeznek is csoportunkba. Ennek azért is örülünk, mert látjuk, hogy egész évi jó munkánkkal példát mutattunk és a felemelkedés útjára segítettünk másokat is. Gőz István tagjelölt, a ceglédi ,,Táncsics"-szövetkezet tagja. Megkezdődött a szüret Gyöngyösön A csemegeszőlők szedése után Gyöngyösön és környékén megkezdődött a korábban élő borszőlők — ezerjó, mézesfehér — szüretelése. A tavalyi terméshez viszonyítva az idei borszőlő minősége jobb, cukortartalma nagyobb lesz. A szőlőtermelők az eddigi becslések szerint 20—22 cukorféktartalomra számítanak. A holdankénti termésátlag jó, 20—25 mázsa körül lesz, amiből 12—15 hektoliter borra számítanak. A földművesszövetkezetek már megkezdték a vásárlást. A gyöngyösi „Dózsa“-termelőszövetkezeti csoport, amely nagyrészben szőlőtermeléssel foglalkozik, már szeptember elején megtette a szüreti előkészületeket. A termelőcsoport tagjai azidén négyszer permeteztek és öt-,szer lekapáztak. A jó talajmunka és a kellő védekezés eredményeként szőlőjük jóval magasabb termésátlagot ígér, mint az egyéni gazdálkodóké. Két és félévi börtönre ítélték Arnold Ferenc kulákot, aki izgatott a termelőcsoportok ellen A baranya megyei bíróság most tárgyalta Arnold Ferenc kulák ügyét, aki a felszabadulás előtt önként jelentkezett SS-nek, s amikor a dolgozó nép vette a kezébe a hatalmat, megkísérelte, hogy alattomosan romboló tevékenységet fejtsenki. Tavaly sikerült belépnie a kisbüdméri „Vörös Hajnal”termelőcsoportba. Itt azon mesterkedett, hogy a termelőcsoport és az egyénileg dolgozó parasztok viszonyát megrontva, a csoport munkáját lehetetlené tegye. Legutóbb a csoport és az egyénileg dolgozó parasztok közti jó viszonyt fondorlatos módon, önkényes, törvényellenes tagosítással akarta megzavarni. A megyei bíróság a termelőszövetkezet elleni izgatás bűntettében mondta ki bűnösnek Arnold Ferencet, s ezért két és félévi börtönre, ezer forint pénzbüntetésre és háromezer forint vagyoni elégtétel megfizetésére ítélte. Termelőcsoportjaink jó eredményei, a csoporttagok lelkes felvilágosító munkája, a Szovjetunióban járt parasztküldöttek beszámolói nyomán dolgozó parasztságunk tíz- és tízezrei léptek már most, az ősz elején a termelőszövetkezetek felemelkedést, boldog jövőt biztosító útjára. Az őszi fejlesztés során máris több mint 80 százalékkal növekedett a termelőszövetkezeti csoportokhoz tartozó dolgozó parasztcsaládok száma és vannak községek, járások, sőt megyék, ahol három-négyszeres, a növekedés. Baranya megye villányi járásában például több olyan falu van, ahol az egész dolgozó parasztság belépett a termelőszövetkezetbe és a járás egész szántóterületének csaknem fele a termelőcsoportoké. Már több olyan termelőszövetkezet van,amely 3000 holdnál nagyobb, területet művel, csaknem száz az 1000 holdat elért csoportok száma és harminc termelőszövetkezeti falu van az országban. Emellett, számos helyről új csoportok alakulásáról érkezik jelentés. Az általában mutatkozó nagy eredmények azonban sok helyen elmaradnak a lehetőségek mögött. Pártszervezeteink egy része nem értette meg teljesen Pártunk célját, azt, hogy a meglévő csoportok növelése mellett fontos az is, hogy ,minél több új csoport alakuljon. Bár pártszervezeteink általában elősegítették az előkészítő bizottságoklétrejöttét, most sokhelyütt magukrahagyják őket és így fejlődésük megakad. Az előkészítő bizottságok támogatásának elmulasztása nem egy helyen odavezet, hogy a taglétszám lemorzsolódik és a csoport nem alakulhat meg, mert nem éri el a legkisebb tizenötös taglétszámot. A formálódó, új csoportok elhanyagolása kedvez az ellenségnek, a kuláknak, lehetővé teszi, hogy megkísérelje eltántorítani a csoporttól az előkészítő bizottságok tagjait. Az új, csoportokat előkészítő bizottságok elhanyagolása igen súlyos hiba. Pártszervezeteinknek úgy kell tekinteniök minden egyes előkészítő bizottságot, mint az épülő szocializmus egy-egy újszülött gyermekét — tudniok kell, hogy növekedésükért, fejlődésükért felelősséggel tartoznak. Nem kis dolog az, hogy jelenleg az ország több száz községében működik előkészítőbizottság. Nagy dolog ,ez elsősorban azért, mert többnyire olyan helyekről van szó, ahol eddig még nem volt termelőcsoport. Az előkészítőbizottságok létrejötte azt jelenti: újra 100 és 100 faluban teremtődött , meg a feltétele annak, hogy a dolgozó parasztság közvetlen tapasztalatból ismerje meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. Az előkészítő bizottságok elhanyagolása következtében beállott egyhelyben topogás is világosan mutatja, hogy termelőcsoportjaink fejlesztése komoly harci feladat. A szocializmus építése a falun szűkíti a kulák kizsákmányolási területét, jobb sorba, nagyobb anyagi jólétbe juttatja a dolgozó parasztokat. Minden egyes új csoport a példa eleven vonzóerejével viszi közelebb a falu, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjait ahhoz, hogy önkéntes elhatározásból rálépjenek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Éppen ezért a kulák minden igyekezetével azon van, hogy akadályozza az új csoportok megalakulását. A gyakorlat, az élet maga bizonyítja, milyen hiba az, ha egyes pártszervezeteink arra várnak, hogy önmagunktól, automatikusan, „ösztönösen” fejlődjenek a termelőcsoportok. Jó felvilágosító munkával, személyes példamutatással, a kulák-hazugságok leleplezésével egyengessék pártszervezeteink a termelőszövetkezetek felé a dolgozó parasztok útját. Teremtsék meg haladéktalanul az előkészítő bizottságok erősödésének, csoporttá alakulásának feltételeit. Egyes pártszervezeteink a meglévő csoportok erősítésében is csak számszerű eredmények elérésére törekedtek és a könnyebb ellenállás vonalát, a könnyebben járható utat keresték és meghátráltak a nehézségek elöl. A felvilágosító munka ezeken a helyeken, főleg az agrárproletárokra, sőt néhol nem is mezőgazdasági munkával foglalkozó dolgozókra terjedt ki és a birtokos kis- és középparasztság felvilágosítását elhanyagolják. Hódmezővásárhelyen például jónéhány olyan üzemi munkást is felvettek, aki előreláthatólag nem is dolgozik majd a csoportban. Csoportjainknak nem szabad szem elől téveszteniök azt, hogy termelőcsoportjainknak nem névleges tagokra, hanem dolgos emberekre van szükségük és ezért a működési szabályzat kimondja: legalább nyolcvan munkaegységet kell teljesíteni minden csoporttagnak. Ez azonban csak a kérdés egyik oldala. A földdel rendelkező kis- és középparasztok elhanyagolása akadálya a csoportok fejlődésének és hallatlan szűklátókörűségre vall. Hála a földreformnak, országunk, iparunk építésének, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmának, nálunk már kevés a nincstelen paraszt, agrárproletár. Hát akkor kivel erősítsük a csoportokat? Ott, ahol lemondanak a birtokos kis- és középparasztság meggyőzéséről, beléptetéséről, gátat emelnek a csoport további fejlődése elé. így van ez Hódmezővásárhelyen is, ahol alig néhány taggal szaporodtak a csoportok. Azagrárproletárok mellett a birtokos kis- és középparasztság bevonása a szövetkezetbe: ez a szövetkezeti mozgalom és ezen belül az egyes szövetkezetek fejlődésének, előrehaladásának útja. Tjfogyatékossága a munkának az is, hogy sok helyen nem élnek azzal a lehetőséggel, amit a dolgozó parasztok megnyerésére a megnövekedett csoportok termelőszövetkezetté alakulása jelent. Igen fontos dolog, hogy az önálló termelőszövetkezetté való alakulás ünnepélyesen, a dolgozó parasztok jelenlétében történjen, hogy ismertessék előttük, milyen előnyökkel jár az önállósulás. Egyes helyeken azonban elhanyagolják a csoport fejlesztésének ezt az új lehetőségét. Mosonszolnokon például a termelőcsoport Vasárnap alakult önálló termelőszövetkezetté, de ahelyett, hogy a csoporttagok felkeresték volna az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy meghívják őket az ünnepi gyűlésre, egy félórával az alakuló közgyűlés előtt kidobolták a faluban a meghívást —mintha csak valami rendelet ismertetése lett volna. Tudvalévő, hogy az önálló termelőszövetkezetet, segédüzemeket, bognár-, kovácsműhelyt, tejüzemet létesíthetnek és az állam által biztosított sok más előny könnyíti meg számukra a fejlődést. Éppen ezért fontos, hogy az átalakulásjelentőségét széles körben ismertessék, és ezen keresztül újabb dolgozó parasztok győződjenek meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Eddig is hatalmas vonzóerőt jelentett a dolgozó parasztok számára a termelőcsoportok jó eredménye. Aligha van olyan megye, ahol ne lenne olyan példa, mint a sarkadi „Lenin”-termelőcsoporté, ahol búzából 15 mázsa termett átlagban. Úgyszólván mindenütt nagyobb volt a termelőcsoportok holdankinti termése és ez a csoporttagok életszínvonalának emelkedésében, nagyobb jövedelmében is megmutatkozik. A nagyhalászi „Dózsa”termelőcsoportnál például Lippai András a kenyérfejadagján kívül 6200 forintot kapott. Ugyanitt Kunn Gyula 5400 forintot vitt haza azelőzetes elszámolásnál. Ilyen példa mindenfelé garmadával akad és változatlanul fontos feladat a csoportok eredményének, a csoporttagok előrehaladásának ismertetése. Vonzza a dolgozó parasztokat a csoport felé a sok beruházás is: új gazdasági épületek, istállók, takarmánysilók építése. Emellett most új lehetőség kerül népnevelőink, a felvilágosító munkát végző csoporttagok kezébe. Megindultak az őszi munkák és dolgozó parasztságunk saját szemével győződhet meg róla, mit jelent a termelőcsoport, mennyivel könnyebben, jobban és hamarabb végzi a munkát a három vetőgépet vontató traktor a csoportok nagy tábláin, mint ahogyan ő a maga nadrágszíjparcelláin dolgozhat. Ezt a lehetőséget is használják fel termelőcsoportjaink — elsősorban azzal, hogy az őszi munkák példaadó elvégzésével teremtsék meg a dolgozó parasztok még nagyobb vonzalmát a termelőcsoportok iránt és jó felvilágosító munkával gondoskodjanak arról, hogy minél többen be is lépjenek a csoportokba, pártszervezeteink előtt komoly feladatként áll az eddigi, kétségtelenül igen jelentős eredmények továbbfejlesztése, a hiányosságok kiküszöbölése. Megyei és járási pártbizottságaink vizsgálják meg azokon a helyeken a munkát, ahol elmaradás mutatkozik. Gondoskodjanak arról, hogy az előkészítő bizottságok kellő támogatást kapjanak és mindenütt még ebben a hónapban megalakulhassanak az új termelőszövetkezeti csoportok. A csoportok eredményeinek ismertetése mellett, az önálló termelőszövetkezetek alakulását és a jól végzett őszi munka adta lehetőségeket is felhasználva, szervezzék úgy a felvilágosító, meggyőző munkát, hogy termelőszövetkezeti mozgalmunk még gyorsabban fejlődjön és a dolgozó parasztok újabb tízezrei lépjenek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Márczis Antal Feladatok termelész mozgalmunk továbbfejlesztésében Mezőgazdasági kiállítás Debrecenben Szeptember 24-én mezőgazdasági kiállítás nyílik Debrecenben, a Tudományegyetem központi épületében. A kiállítás bemutatja a Szovjetunió gépesített mezőgazdaságát és képek, grafikonok mutatják be a szocializmus felé haladó magyar mezőgazdaságot. A látogatók megismerkednek állami gazdaságaink, termelőszövetkezeti csoportjaink és erdőgazdaságunk eredményeivel, amelyek meggyőzően mutatják a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyéni gazdálkodással szemben.