Szabad Nép, 1950. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-23 / 222. szám

SZOMBAT, 1950 SZEPTEMBER 23 SZABAD NÉP Vas és Pest megyében már elérték az őszi árpa előirányzatát Az elmúlt napok esős időjárása rendkívül kedvezően befolyásolta az őszi szántás­ vetési munkák végzését. Ezt a kedvező talajállapotot feltétlenül ki kell­­ használni a­ dolgozó parasztság­nak. Most a föld könnyen megmunkál­­ható, könnyen igen jó porhanyós mag­ágy készíthető benne, s elegendő a nedvesség ahhoz, hogy az elvetett mag ki is keljen. Dolgozó parasztságunk kövesse Vas és Pest megye dolgozó parasztjainak példáját, akik szep­tember 20-ra az őszi árpa ve­tést maradéktalanul elvégezték. Minél­­korábban vetünk, annál jobban megerősödik ősszel a gabona, így jól áttelel és ez nagymértékben elősegíti a terméshozam növelését. Fontos, hogy csak kitisztított és csávázott vetőmag kerüljön elvetésre. Az őszi árpa vetése viszonylag jól halad Zala megyében is, ahol 54 szá­zaléknál tartanak, Nógrád megyében, ahol 81 százalékig végezték el ezt a munkát. Rendkívül nagy azonban az elma­radás Tolna megyében, ahol még csak 12 százaléknál tartanak és Csongrád­ megyében, ahol az elő­irányzatnak csak 14 százalékát vetet­ték el, de sürgősen fokozni kell az ütemet Veszprém, Bács-Kiskun és Szolnok megyében is. Országszerte megkezdődött a rozs vetése is, Hajdú-Biharban 17,5, He­vesben 16, Somogyban 14 százalékát végezték már el a munkának. Békés­ben ezen a téren késlekedés mutatko­zik,— még csak­ 1 százaléknál tarta­nak — Borsodban mindössze 3 szá­zalékot teljesítettek és­ gyorsítani kell a rozsvetés ütemét Vas, Tolna és Csongrád megyékben is. Fontos feladat a betakarítás mi­előbbi befejezése is. Ebben a munkában Csongrád megye jár az élen, ahol már' 'jóval túlhaladták a 75 százalékot a kukoricaszár beta­karításában. Befejezéshez közeledik ez a munka Békés, Nógrád, Szolnok és Heves megyékben is, Baranyában és So­mogyban, de különösen Fejér me­gyében viszont a kukoricaszár betaka­rításában mutatkozó késedelem akadá­lyozza a szántás-vetési munkát. A kukoricaszár betakarítását azért is gyorsítani kell, mert ha szeptember­ben betakarítják, a kukoricaszár igen jó minőségű téli takarmány. A bihartordaiak felhívása nyomán lendületesen terjed dolgozó paraszt­ságunk mozgalma: egyre több község dolgozó parasztsága vállalja, hogy október 22-re, a tanácsválasztások napjának megünneplésére befejezi az őszi vetést, Baranya megyében 140 köz­ség­­ csatlakozott a bihartordai fel­híváshoz. Harcban az őszi munkák sikeréért Gépállomásunk dolgozói csatlakoztak a pusztaszabolcsi gépállomás felhívá­sához és vállalták, hogy október 22-re elvégzik a tervünkben előírt vetőszán­tást és vetést. Ezzel akarjuk támo­gatni dolgozó parasztságunk kezde­ményezés­ét — azt, hogy a tanácsvá­lasztások napját az őszi vetés befe­jezésével tegyék kétszeres ünneppé. Nem kis feladat, amire vállalkoztunk, de feltételeit a munka jó előkészítésé­vel részben már megteremtettük. Alig fejeződött be a cséplés, hozzáláttunk a gépek javításához, mert jól­­és ered­ményesen dolgozni csak jól karban­tartott gépekkel lehet. Hogy a gépe­ket jól kihasználhassuk, igen fontos, hogy jóelőre, a dolgozó parasztokkal kötött szerződésekkel biztosítsuk a munkát és így átgondoltan, tervsze­rűen, kevés felesleges üresjárattal dolgozhassunk. Ezt azonban eddig nem teljesítettük megfelelően. Szerző­déssel alig több, mint 50 százalékra biztosítottuk gépeink számára a szán­tást. Hozzáláttunk a hibák kijavításához. Megszerveztük a munka minőségi el­lenőrzését, nehogy valamelyik trak­torosunk hanyag munkája tápot adjon az ellenség híreszteléseinek és lerontsa gépállomásunk hitelét. Emellett min­den traktorosunk vállalta, hogy októ­ber 1-ig legalább 225 hold szántásra köt szerződést. Kijelöltük a brigádok állandó területét és így minden trak­toros tudja már, melyik dűlőben kell dolgoznia. A népnevelő munka is fel­lendült és ez is hozzájárul ahhoz, hogy a dolgozó parasztok nagy igyekezettel takarítják be a kapásnövényeket. Minden traktorosunk tudja már, hogy a felvilágosító munka, a szerződés­­kötés sikerétől, tehát, saját munkájától függ, hogy milyen eredménnyel dol­gozhat. A szerződéskötéssel­ lehetővé válik a munka megtervezése, kiküszö­bölik a sok hiábavaló járkálást, csök­kentik az üresjáratot , megteremtik a maguk jó munkájának, jobb kerese­tének, a munkaversenyben elérhető jó teljesítményeknek feltételeit. fiz­ünkadsétcsökke­n­és fontos része a versenynek. Ezen a téren jelentős eredményt érünk el azzal, hogy min­den traktorhoz üzemanyagszállító ko­csit készítettünk. Eddig ahányszor fogytán volt egy-egy gépben az üzem­anyag, mindannyiszor vissza kellett menni a gépállomásra. Tapasztala­tunk szerint az, hogy a traktorok ma­gukkal viszik a munkahelyre üzem­anyagszükségletüket, naponta tíz kiló üzemanyag megtakarítását eredmé­nyezi. Még nagyobb az újítás jelen­tősége azért, mert lehetővé teszi, hogy minden gép naponta átlagban egy holddal több földet munkáljon meg. Gépeink teljes kihasználását akadá­lyozta az is, hogy a keményebb tala­jon hamar életlen lesz az ekevas, ne­hezebben, lassabban ment a gép és nőtt az üzemanyagfogyasztás. Beve­zettük, hogy akár naponta négyszer­­ötször is kicseréljük az ekevasat. Az élesítést a javítóműhely dolgozói ver­senyvállalásuk alapján végzik el. Az önköltségcsökkentést segítjük elő a sűrűn előforduló alkatrésztöré­sek kiküszöbölésével is. Két brigádhoz egy-egy szerelőt osztottunk be, akik nemcsak akkor mennek ki a géphez, ha már bekövetkezett a biaj, hanem a gépek rendszeres vizsgálatával, a ki­sebb hibák azonnali kijavításával ele­jét veszik az alkatrészek idő előtti el­használódásának, így azután nem is igen történik meg, hogy hosszabb idő­re kiesik egy-egy gép a termelésből. Éjjeli szántáskor nem egy esetben előfordult azást, hogy a világítást szolgáltató dinamó meghajtószíja el­szakadt. Ha nem volt kéznél másik, akkor a gép az éjjeli műszakban nem dolgozhatott tovább. Tari elvtárs, egyik szerelőnk, újításával kiküszö­bölte a­­ meghajtószíj használatát. Lé­nyeges újítás az is, hogy szerelőink két tizenhatsoros vetőgépet­ egybe­építettek, ami kenőanyagmegtakarítást, és ami még fontosabb: minőségileg jobb munkát biztosít. Az egybeépített vetőgép csak tökéletesen egyenes sort vet. Eddig bizony megtörtént, hogy rosszul egybekapcsolt vetőgép görbe sort vetett és ezt a kuláskok a gépál­lomás elleni agitációra használták ki. Az újítás révén tavasszal még na­gyobb segítséget nyúj­thatunk majd a termelőszövetkezeti csoportoknak, mert az egyenes sorba vetett kukoricát gép­pel meg is tudjuk elekapázni. A termelés emelője az önköltségcsök­kentés, az újítások alapja a fokozódó versenyszellem. Különösen azóta len­dült fel a munkaverseny, mióta beve­zettük az új fizetési rendszert, a darab­bérezést. Traktoristáink tudják, hogy minden hold becsülettel, megfelelő mi­nőségben elvégzett szántás után meny­nyit keresnek. Üzemi pártszervezetünk felvilágosító munkája, a darabbérezés, az egyéni munkateljesítmény pontos elszámolása nyomán nőnek a teljesít­mények. Számos, traktorista az eddigi mintegy két óra helyett egy és három­negyed óra alatt­ felszánt egy hold föl­det. Tervszerűen dolgoznak, előre fel­mérik a megmunkálandó földdarabot és így biztosítják, hogy minél kevesebb üresjárattal végezzék a munkát. A meg­engedett 150 méterről máris 80 méterre csökkent az átlagos üresjárat holdan­ként. A gépek jobb kihasználásáért, a munka termelékenységének növeléséért, az önköltség csökkentéséért vívott harcban nagy szerepe van üzemi párt­­szervezetünknek. A hetenként rend­szeresen megtartott népnevelőértekezlet után mindig a legfontosabb kérdések­ről folyik a konkrét, a versenyfeladatok szolgálatába állított agitáció. A kom­munista dolgozók példamutatása előre­lendíti a versenyt. A Párt öntudatos, harcos emberekké kovácsolja gépállo­másunk dolgozóit , és ahogy politi­kailag fejlődnek, úgy értik meg egyre inkább a termelés növelésének, az ön­költség csökkentésének jelentőségét. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a „Vörös Október-műszakra“ — a Nagy Októberi Forradalom évforduló­jára vállalták, hogy 150—200 százalékra teljesítik egyéni tervüket. Jó munkájuk­kal így segítik elő gépállomásunk dol­gozói, hogy a dolgozó parasztság egyre inkább részesülhessen államunk támo­gatásában és minél nagyobb terület gépi megmunkálásával növekedjenek jövő évi terméskilátásaink. Dolgozóink igyekezete, fó telesítményei, a munkás­­osztály segítségét jelentik a dolgozó parasztság számára és előbbre viszik fejlődésünket, ötéves tervünk végrehaj­tását, békénk védelmét. Arra törek­szünk, hogy még nagyobb erőfeszíté­sekkel szolgáljuk a jövőben ezeket a nagy célokat. Takács Ferenc, az abonyi gépállomás vezetője Újabb termelőcsoportok alakultak Az őszi munkák megindul­ásával Győr megyében is egyre több­ és több egyénileg dolgozó paraszt csatlakozik a termelőszövetkezeti mozgalomhoz. Veszkény községben tizenöt család 23 taggal alakított csoportot. Halászi községben is az elmúlt na­pokban 22 taggal új csoport alakult. Ahol a pártszervezetek — az őszi munkák megindulásával — nem feled­keznek meg a felvilágosító munkáról, ott mindenütt tovább erősödik ter­melőszövetkezeti mozgalmunk. Egerben az elmúlt héten 17 taggal új csoport alakult. A pártszervezet irányításával végzett jó felvilágosító munka eredményeké­­pen most kezdte meg működését a borsod megyei tiszapalkonyai termelő­­csoport. Az új csoportnak 22 tagja és 160 hold földje van. Az encsi járásban 13 előkészítő bi­­zottság folytat felvilágosító munkát és enne­k eredményeképen már 93 dol­gozó paraszt — köztük 16 középpa­raszt — dolgozik azon, hogy az elő­készítő bizottságokból mielőbb csopor­tok alakuljanak. Így erősödik a ceglédi „táncsics“­termelőszövetkezet Mi, a ceglédi Táncsics termelőszövet­kezet tagjai boldogan nézünk a jövő elé. Rákosi elvtárs még kecskeméti be­szédében megmondotta, hogy két út áll előttünk.. Most látjuk csak igazán, mi­lyen jó, hogy a társasgazdálkodás út­ját választottuk. Istállóink tele vannak jószágokkal, hizlalt sertéssel. Mind­egyik tagunknak biztosítva van a meg­élhetése, mert az előzetes elszámolás­nál mindenki tekintélyes összeget ka­pott. Jutott is mindannyiunknak vá­sárlásra! Amikor bementünk a Ceglédi Ruhaipari NV-hez, nézték is sokan, hogy a tszcs-tagok mennyi ruhát vásá­roltak. És az egyénileg dolgozó pa­rasztok nemcsak csodálkoznak eredmé­nyeinken, hanem egyre nagyobb szám­mal jelentkeznek is csoportunkba. En­nek azért is örülünk, mert látjuk, hogy egész évi jó munkánkkal példát mutat­tunk és a felemelkedés útjára segítet­tünk másokat is. Gőz István tagjelölt, a ceglédi ,,Táncsics"-szövet­­kezet tagja. Megkezdődött a szüret Gyöngyösön A csemegeszőlők szedése után Gyöngyösön és környékén megkezdő­dött a korábban élő borszőlők — ezerjó, mézesfehér — szüretelése. A tavalyi terméshez viszonyítva az idei borszőlő minősége jobb, cukor­­tartalma nagyobb lesz. A szőlőterme­lők az eddigi becslések szerint 20—22 cukorféktartalomra számítanak. A hol­dankénti termésátlag jó, 20—25 má­zsa körül lesz, amiből 12—15 hekto­liter borra számítanak. A földművesszövetkezetek már meg­kezdték a vásárlást. A gyöngyösi „Dózsa“-termelőszövet­­kezeti csoport, amely nagyrészben sző­lőtermeléssel foglalkozik, már szep­tember elején megtette a szüreti elő­készületeket. A termelőcsoport tagjai az­­idén négyszer permeteztek és öt-,­szer lekapáztak. A jó talajmunka és a kellő védekezés eredményeként sző­lőjük jóval magasabb termésátlagot ígér, mint az egyéni gazdálkodóké. Két és félévi börtönre ítélték Arnold Ferenc kulákot, aki izgatott a termelőcsoportok ellen A baranya megyei bíróság most tár­gyalta Arnold Ferenc kulák ügyét, aki a felszabadulás előtt önként jelentke­zett SS-nek, s amikor a dolgozó nép vette a­­ kezébe a hatalmat, megkísé­relte, hogy alattomosan romboló tevé­kenységet fejtsen­­ki. Tavaly sikerült belépnie a kisbüdméri „Vörös Hajnal”­­termelőcsoportba. Itt azon mesterke­dett, hogy a termelőcsoport és az egyénileg dolgozó parasztok viszonyát megrontva, a csoport munkáját lehetet­lené tegye. Legutóbb a csoport és az egyénileg dolgozó parasztok közti jó viszonyt fondorlatos módon, önkényes, törvényellenes tagosítással akarta meg­zavarni. A megyei bíróság a termelő­­szövetkezet elleni izgatás bűntettében mondta ki bűnösnek Arnold Ferencet, s ezért két és félévi börtönre, ezer forint pénzbüntetésre és háromezer forint vagyoni elégtétel megfizetésére ítélte. ­ Termelőcsoportjaink jó eredményei,­­ a csoporttagok lelkes felvilágo­sító munkája, a Szovjetunióban járt parasztküldöttek beszámolói nyomán dolgozó parasztságunk tíz- és tízezrei léptek már most, az ősz elején a ter­melőszövetkezetek felemelkedést, bol­dog jövőt biztosító útjára. Az őszi fejlesztés során máris több mint 80 százalékkal növekedett a termelő­szövetkezeti csoportokhoz tartozó dol­gozó parasztcsaládok száma és van­nak községek, járások, sőt megyék, ahol három-négyszeres, a növekedés. Baranya megye villányi járásában például több olyan falu van, ahol az egész dolgozó parasztság belépett a termelőszövetkezetbe és a járás egész szántóterületének csaknem fele a ter­mel­őcsoportoké. Már több olyan ter­melőszövetkezet van,­­amely 3000 hold­nál nagyobb, területet művel, csaknem száz az 1000 holdat elért csoportok száma és harminc termelőszövetkezeti falu van az országban. Emellett, szá­­mos helyről új csoportok alakulásáról érkezik jelentés. Az általában mutatkozó nagy ered­mények azonban sok helyen elmarad­nak a lehetőségek mögött. Pártszer­vezeteink egy része nem értette meg teljesen Pártunk célját, azt, hogy a meglévő csoportok növelése mellett fontos az is, hogy ,minél több új cso­port alakuljon. Bár pártszervezeteink általában elősegítették az előkészítő bizottságok­­létrejöttét, most sokhelyütt magukra­­hagyják őket és így fejlődé­sük megakad. Az előkészítő bizottsá­gok támogatásának elmulasztása nem egy helyen odavezet, hogy a taglét­szám lemorzsolódik és a csoport nem alakulhat meg, mert nem éri el a legkisebb tizenötös taglétszámot. A formálódó, új csoportok elhanyagolása kedvez az ellenségnek, a kuláknak, lehetővé teszi, hogy megkísérelje el­tántorítani a csoporttól az előkészítő bizottságok tagjait. A­z új, csoportokat előkészítő bi­­­­zottságok elhanyagolása igen súlyos hiba. Pártszervezeteinknek úgy kell tekinteniök minden egyes előkészítő bizottságot, mint az épülő szocializmus egy-egy újszülött gyer­mekét — tudniok kell, hogy növekedé­sükért, fejlődésükért felelősséggel tar­toznak. Nem kis dolog az, hogy jelen­leg az ország több száz községében működik előkészítőbizottság. Nagy dolog ,ez elsősorban azért, mert több­nyire olyan helyekről van szó, ahol eddig még nem volt termelőcsoport. Az előkészítőbizottságok létrejötte azt jelenti: újra 100 és 100 faluban te­remtődött , meg a feltétele annak, hogy a dolgozó parasztság közvetlen ta­pasztalatból ismerje meg a szövetke­zeti gazdálkodás előnyeit. Az előkészítő bizottságok elhanya­golása következtében beállott egyhely­ben topogás is világosan mutatja, hogy termel­őcsoportjaink fejlesztése komoly harci feladat. A szocializmus építése a falun szűkíti a kulák kizs­ák­­mányolási területét, jobb sorba, na­gyobb anyagi jólétbe juttatja a dol­gozó parasztokat. Minden egyes új csoport a példa eleven vonzóerejével viszi közelebb a falu­, egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztjait ahhoz, hogy önkéntes elhatározásból rálépje­nek a szövetkezeti gazdálkodás út­jára. Éppen ezért a kulák minden igyekezetével azon van, hogy akadá­lyozza az új csoportok megalakulását. A gyakorlat, az élet maga bizonyítja, milyen hiba az, ha egyes pártszerve­zeteink arra várnak, hogy önmagunk­­tól, automatikusan, „ösztönösen” fej­lődjenek a termelőcsoportok. Jó felvi­lágosító munkával, személyes példa­­mutatással, a kulák-hazugságok lelep­lezésével egyengessék pártszerveze­teink a termelőszövetkezetek felé a dolgozó parasztok útját. Teremtsék meg haladéktalanul az előkészítő bi­zottságok erősödésének, csoporttá ala­kulásának feltételeit. E­­gyes pártszervezeteink a meg­­lévő csoportok erősítésében is csak számszerű eredmények elérésére törekedtek és a könnyebb ellenállás vonalát, a könnyebben járható utat keresték és meghátráltak a nehézsé­gek elöl. A felvilágosító munka eze­ken a helyeken, főleg az agrárproletá­­rokra­, sőt néhol nem is mezőgazda­­sági munkával foglalkozó dolgozókra terjedt ki és a birtokos kis- és közép­­parasztság felvilágosítását elhanyagol­ják. Hódmezővásárhelyen például jó­­néhány olyan üzemi munkást is fel­vettek, aki előreláthatólag nem is dol­gozik majd a csoportban. Csoport­jainknak nem szabad szem elől té­­­veszteniök azt, hogy termelőcsoport­­jain­knak nem névleges tagokra, ha­nem dolgos emberekre van szükségük és ezért a működési szabályzat ki­mondja: legalább nyolcvan munka­egységet kell teljesíteni minden cso­­porttagnak. Ez azonban csak a kér­dés egyik oldala. A földdel rendel­kező kis- és középparasztok elhanya­golása akadálya a csoportok fejlődé­sének és hallatlan szűklátókörűségre vall. Hála a földreformnak, orszá­gunk, iparunk építésének, a dol­gozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmának, nálunk már kevés a nincstelen paraszt, ag­rárproletár. Hát akkor kivel erősítsük a csoportokat? Ott, ahol lemondanak a birtokos kis- és középparasztság meggyőzéséről, beléptetéséről, gátat emelnek a csoport további fejlődése elé. így van ez Hódmezővásárhelyen is, ahol alig néhány taggal szaporod­tak a csoportok. Az­­agrárproletáro­k mellett a birtokos kis- és középparaszt­ság bevonása a szövetkezetbe: ez a szövetkezeti mozgalom és ezen­ belül az egyes szövetkezetek fejlődésének, előrehaladásának útja. Tjf­ogyatékossága a munkának az is, hogy sok helyen nem élnek az­zal a lehetőséggel, amit a dolgozó pa­rasztok megnyerésére a megnövekedett csoportok termelőszövetkezetté alaku­lása jelent. Igen fontos dolog, hogy az önálló­ termelőszövetkezetté való ala­kulás ünnepélyesen, a dolgozó parasz­tok jelenlétében történjen, hogy ismer­tessék előttük, milyen előnyökkel jár az önállósulás. Egyes helyeken­ azonban el­hanyagolják a csoport­ fejlesztésének ezt az új lehetőségét. Mosonszolnokon például a termelőcsoport Vasárnap ala­kult önálló termelőszövetkezetté, de ahelyett, hogy a csoporttagok felkeres­ték volna az egyénileg dolgozó parasz­tokat, hogy meghívják őket az ünnepi gyűlésre, egy félórával az alakuló köz­gyűlés előtt kidobolták a faluban a meghívást —­mintha csak valami ren­delet ismertetése lett volna. Tudvalévő, hogy az önálló termelőszövetkezetet, segédüzemeket, bognár-, kovácsmű­­he­lyt, tejüzemet létesíthetnek és az ál­lam által biztosított­ sok­­ más előny könnyíti meg számukra a fejlődést. Ép­pen ezért fontos, hogy az átalakulás­­jelentőségét széles körben ismertessék, és ezen keresztül újabb dolgozó parasz­tok győződjenek meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Eddig is hatalmas vonzóerőt jelentett a dolgozó parasztok számára a ter­melőcsoportok jó eredménye. Aligha van olyan megye, ahol ne lenne olyan példa, mint a sarkadi „Lenin”-termelő­­csoporté, ahol búzából 15 mázsa ter­mett átlagban. Úgyszólván minde­nütt nagyobb volt a termelőcsoportok holdankinti termése és ez a csoport­tagok életszínvonalának emelkedésé­ben, nagyobb jövedelmében is meg­mutatkozik. A nagy­halászi „Dózsa”­­termelőcsoportnál például Lippai And­rás a kenyérfejadagján kívül 6200 forintot kapott. Ugyanitt Kunn Gyula 5400 forintot vitt haza az­­előzetes el­számolásnál. Ilyen példa mindenfelé garmadával akad és változatlanul fon­tos feladat a csoportok eredményének, a csoporttagok előrehaladásának is­mertetése. Vonzza a dolgozó parasz­tokat a csoport felé a sok beruházás is: új gazdasági épületek, istállók, takarmánysilók építése. Emellett most új lehetőség kerül népnevelőink, a fel­­világosító munkát végző csoporttagok kezébe. Megindultak az őszi munkák és dolgozó parasztságunk saját sze­mével győződhet meg róla, mit jelent a termelőcsoport, mennyivel könnyeb­ben, jobban és hamarabb végzi a munkát a három vetőgépet vontató traktor a csoportok nagy tábláin, mint ahogyan ő a maga nadrágszíjparcel­­láin dolgozhat. Ezt a lehetőséget is használják fel termelőcsoportjaink — elsősorban azzal, hogy az őszi munkák példaadó elvégzésével teremtsék meg a dolgozó parasztok még nagyobb von­zalmát a termelőcsoportok iránt és jó felvilágosító munkával gondoskodja­nak arról, hogy minél többen be is lépjenek a csoportokba, pártszervezeteink előtt komoly fel­adatként áll az eddigi, kétség­telenül igen jelentős eredmények to­vábbfejlesztése, a hiányosságok kikü­szöbölése. Megyei és járási pártbizottsá­gaink vizsgálják meg azokon a helye­ken a munkát, ahol elmaradás mutat­kozik. Gondoskodjanak arról, hogy az előkészítő bizottságok kellő támoga­tást kapjanak és mindenütt még eb­ben a hónapban megalakulhassanak az új termelőszövetkezeti csoportok. A csoportok eredményeinek ismertetése mellett, az önálló termelőszövetkeze­tek alakulását és a jól végzett őszi munka adta lehetőségeket is felhasz­nálva, szervezzék úgy a felvilágosító, meggyőző munkát, hogy termelőszö­vetkezeti mozgalmunk még gyorsab­ban fejlődjön és a dolgozó parasztok újabb­ tízezrei lépjenek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Márczis Antal Feladatok termelész mozgalmunk továbbfejlesztésében Mezőgazdasági kiállítás Debrecenben Szeptember 24-én mezőgazdasági kiállítás nyílik Debrecenben, a Tudo­mányegyetem központi épületében. A kiállítás bemutatja a Szovjetunió gé­pesített mezőgazdaságát és képek, gra­fikonok mutatják be a szocializmus felé haladó magyar mezőgazdaságot. A lá­togatók megismerkednek állami gazda­ságaink, termelőszövetkezeti csoport­jaink és erdőgazdaságunk eredményei­vel, amelyek meggyőzően mutatják a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyéni gazdálkodással szemben.

Next