Szabad Nép, 1950. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-23 / 222. szám
st A Szovjetszkoje Iszkussztvo a budapesti képzőművészeti kiállításról A Szovjetszkoje Iszkussztvo közli A. Ligyinnek a magyar képzőművészeti kiállításról szóló cikkét „A realizmus útján címmel. A cikkíró megállapítja, hogy a magyar művészek még sohasem készültek ilyen lelkesedéssel és alkotó lendülettel kiállításra. A készülődé® az egész országra kiter,jedt. — A kiállításon jelentős helyet foglalnak el azok az alkotások, amelyekben a magyar nép forró hálája jut kifejezésre felszabadítója és barátja, a tragy Szovjetunió iránt. Ék Sándor „,4 Dunánál, 1945.“ és „Felszabadítás“ című képei, Benedek Jenő „Szovjetmagyar barátság" és „Mit láttam a Szovjetunióban'', Móritz Sándor „Szovjet kultivátor szerelése“ és több más festmény nagy sikert aratott a kiállítás nagyszámú látogatója körében. — A magyar portré-festők legjobb munkáikat állították ki, amelyek a világ dolgozóinak nagy vezérei: Lenin, Sztálin és a magyar nép nagy vezére, Rákosi Mátyás alakját örökítik meg. — Magyarország képzőművészetében először szerepelnek a kiállításon nagy számban olyan művek, amelyeknek tárgya a dolgozók forradalmi harca elnyomóik ellen, a népi hatalom győzelméért. A kiállított műveknek több mint fele, a magyar nép hősies harcát eleveníti meg. Az a tény, hogy a mai magyar képzőművészek alkotásaiban ez vált uralkodó témává, arról tanúskodik, hogy érdekeik azonosak a szocializmust építő nép érdekeivel. Kun István „Bajai hídépítői?", Pap Gyula „Győztes műszak a nagykalapácsnál'', Plannl Egon „A Szabadság-híd újjáépítése", Dózsa Farkas András: „Acélöntők", Kisfaludy Stróbl Zsigmond „Kőfejtők“ című művei és sok más alkotás, művészi formában ábrázolják a magyar dolgozók lelkes, szabad munkáját, amelyet a szocializmus, a béketábor megerősítésének jegyében végeznek. Az élenjáró magyar művészek, akik témájukat magából az életből merítik, kiszabadulnak a formalizmus hatása alól és az élenhaladó, mély eszmeiségű szovjet művészet lelkesítő példájából merítve megerősítik kapcsolatukat a néppel. Egyre gyakrabban látni művészeket az ország nagyszámú építkezéseinél, az üzemekben és gyárakban. Ennek az alkotó kapcsolatnak kiemelkedő eredményei mutatkoztak meg a magyar művészek egész sor kiállított művében, így például a Munkácsy-díjnyertes „Bútorgyári sztahánovista“ című festményt Félegyházi László, egy debreceni bútorgyár sztahánovista munkájáról készítette. — Nemcsak a fiatal művészek, hanem az idősebb nemzedék mesterei is egyre világosabban látják, hogy igazi művészeti alkotást csakis az élettel való szoros kapcsolat képes teremteni. A magyar kritika megállapítja, hogy olyan ismert művész, mint Benedek Jenő, aki korábbi műveiben a formalizmus lelkes híve volt és elszakadt az élettől, most Magyarországnak a Szovjet Hadsereg által történt felszabadítása és a népi hatalom megvalósítása óta tartalmában és formájában egyaránt új, művészi vásznakat alkot. A magyar művészek érdemeinek és művészi sikereinek az egész nép által történő elismerése jut kifejezésre abban, hogy" a kiállításon szereplő legjobb művek alkotóit a magyar kormány határozatára nemrégen létesített Munkácsy-díjjal jutalmazták meg. A budapesti képzőművészeti kiállítás a magyar művészek első nagy sikereiről tanúskodik. Hatalmas segítséget nyújtott a magyar képzőművészeknek a burzsoá Nyugat modernista, hanyatló művészetének rothasztó befolyása alól való szabadulásukban a Magyar Dolgozók Pártja, s a nép szerető gondoskodása és támogatása, amelyben ma a demokratikus Magyarország művészei részesülnek. Az élenjáró magyar művészek döntő lépést tettek a szovjet művészet alkotómódszere,a szocialista realizmus elsajátításának útján — állapítja meg a többi között a Szovjetszkoje Iszkussztvo. Egyházi lapok cikkei a választásról Az ECT című református lap vezércikkben foglalkozik a tanácsválasztások kérdésével és többek között ezeket írja: „Református egyháztagjaink ismét bizonyságot tehetnek arról, hogy vállalják, szeretik, imádságukkal és szorgalmas munkájukkal támogatni kívánják az államhatalom minden jó igyekezetét, különösen pedig a szocializmus építéséért és a béke megvédéséértfolytatott elszánt küzdelmét." Az „Úrj Ember" című katolikus hetilap ezeket írja: „Az országos tanácsválasztások elé nagy érdeklődéssel tekintenek országszerte. Mindannyian tudjuk, hogy ezek a községi, járási és városi tanácsok a dolgozó ember mindennapi életében legfontosabb problémáit lesznek hivatva intézni. A választások előkészületei iránt megmutatkozó és fokozódó érdeklődés nyomán bizonyosra vehető, hogy az ország első tanácsválasztásában, dolgozó népünk teljes számban veszi ki a részét.“ Az „Evangélikus Élet", az Országos Luther Szövetség lapja „Béketervek — békeeredmények" című cikkében így ír: „A magyar békeműnek betetőzése lesz az október 22-én megtartandó országos tanácsválasztás. Az országos tanácsválasztás új alkotmányunk szellemében zajlik le és egészen új, népi szervezeti rendszert ad az új közigazgatásnak. Éppen ezért mindenkinek részt kell vennie az október 22-én megtartandó választásokon " Gyűlést tartott az Orvos Egészségügyi szakszervezet belgyógyász szakcsoportja Az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet belgyógyász szakcsoportja pénteken délelőtt tartotta meg nagygyűlését. A nagygyűlésen dr. Gömöri Pál egyetemi tanár megnyitója után Ratkó Anna elvtársnő, népjóléti miniszter mondott beszédet. Beszédében foglalkozott népköztársaságunk fejlődésének hatalmas eredményeivel, majd a következőket mondotta: „Az általános fejlődéssel együtt — ha nem is ugyanabban a tempóban — fejlődött egészségügyünk is. Újjáépítettük egészségügyi intézményeinket. A felszabadulás idején 28 ezer kórházi ágyunk volt, ma kereken 50 ezer. Országszerte létesítettünk új kórházakat, elsősorban vidéken. — Dolgozó népünk jobb egészségügyi ellátása érdekében — folytatta — a Szovjetunió tapasztalatai nyomán egyik központi feladatunknak tartjuk, hogy minden egyes kórházat járóbeteg-rendelővel egészítsünk ki, valamint meglévő kórházainkat és rendelőintézeteinket összekapcsoljuk. A Szovjetunió tapasztalatai nyomán megszerveztük, a Munkaegészségügyi Intézetet, amelynek fő feladata, hogy kidolgozza és a gyakorlatba átvigye azokat a módszereket, amelyek segítségével megvédjük dolgozóinkat a munkakör okozta betegségektől. Ismertette ezután Ratkó Anna elvtársnő a balesetelhárítás és egészségügyi ellátás beruházásait, a falusi lakosság egészségügyi ellátásának, megjavítására tett intézkedéseket, majd beszéde végén hangsúlyozta: népi kormányzatunk megbecsüli az orvosokat és az egészségügyi dolgozókat. A Tudományos Akadémia újjászervezésével és a tudományos munka jelentős támogatásával is bebizonyította, hogy milyen fontosnak tartja a kutatómunka fejlődését. — Nagy és szép feladatok várnak orvosainkra — mondotta — és biztosak vagyunk abban, hogy a magyar orvosok becsülettel végzik el azokat a feladatokat, amelyet a Párt, a kormány rájuk bízott és amelynek megoldását a magyar nép el is várja. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Gegessi Kiss Pál professzor beszélt a tervszerű, tudományos munka jelentőségéről, majd Weil Emil dr., az Orvos Szakszervezet főtitkára a szakszervezetnek a felszabadulás óta elvégzett munkáját ismertette. A nagygyűlés további részében a szakmai előadásokat tartották meg. @ti ti / arm .s HŰVÖS ÉJSZAKA, NAPPALI FELMELEGEDÉS A Meteorológiai Intézet jelenti: Hazánkban csütörtökön a hőmérséklet általában 19—21, Szolnokon, Türkevén és Debrecenben 23, Nyíregyházán és Miskolcon 24 fokig emelkedett Péntekre virradó éjszaka azonban újra hideg levegő tört be az országba, élénk, helyenként viharos északnyugati széllel. Csaknem mindenütt volt eső, a déli megyékben zivatar. Kapuvárról 28, Farkasgyepüről 26, Kőszegről 25, Szombathelyről 23, Kajdról 21, Zircről és Mohácsról 20 mm tapadékot jelentettek. Budapesten pénteken 12 órakor a hőmérséklet 16 fok. Várható időjárás szombat estig: Mérséklődő északnyugati-északi szél, változó felhőzet, több helyen, főleg keleten záporeső, hűvös éjszaka, erősödő nappali felmelegedés. SZABAD NÉP SZOMBAT, 1950 SZEPTEMBER 23 A húsz legjobb magyar sakkozó versenye előtt A magyar sakkozók nagy eseményre készülnek: szeptember végén kezdődik a hatodik országos sakkbajnokság. A felszabadulás óta minden évben sor került a bajnokság megrendezésére, de még egyszer sem alakult ki ilyen megnyugtató módon a bajnokság mezőnye, mint most. Az a húsz sakkozó, aki több héten át küzd majd a büszke bajnoki címért, valóban tehetségével, szorgalmával, kitartásával érdemelte ki azt, hogy bejutott a döntőbe. Sakkozásunk a második világháború előtt — bár komoly erőt képviselt — sohasem tudott kibontakozni úgy, hogy felszínre kerüljenek a magyar sakkozók igazi képességei. A fiatalság nevelésével nem törődtek, nem fordítottak gondot a tömegek sakkéletére és a magyar sakkozást tulajdonképpen a fővárosi sakkozók gárdája jelentette. Ezen az úton további fejlődés nem volt lehetséges. A felszabadulás adta meg a lehetőséget sakkozásunk gyökeres újjászervezésére, arra, hogy mindazok, akikben tehetség van, céltudatos munkával, tanulással a legjobbak közé jussanak. Szakítottunk például azzal a rendszerrel, ami a háború előtt , volt a bajnokságon. Régen ugyanis a magyar bajnokságnak megfelelő nemzeti mesterversenyen csak a meghívottak játszhattak, ami lehetővé tette a Sakkszövetség akkori vezetőségének, hogy tetszése szerint hívhasson meg általa jobban kedvelt versenyzőket és utasítson el olyanokat, akik különböző okokból vagy érdekből nem feleltek meg. Mint az egész magyar sakkélet, a bajnoki rendszer is hatalmas változáson és fejlődésen ment keresztül a felszabadulást követő években és a most következő hatodik bajnokságban is megnyilvánul az, hogy a sakkélet átszervezésénél az egész világ sakkozói által elismert, élenjáró szovjet sakkozást tekintjük példaképünknek. A bajnokság megrendezésénél ugyanis végre közeledünk ahhoz az igazságos rendszerhez, amellyel a szovjet bajnoki versenyeket rendezik és amely lehetőséget ad a legszélesebb sakkozórétegek képviselőinek a bajnoki döntőbe való jutásra. Az idei magyar bajnokság a tavasz folyamán megrendezett elődöntőkkel kezdődött, amelyen minden elsőosztályú, sőt több másodosztályú versenyzőnek volt joga résztvenni. Az elődöntőt középdöntő követte, 58 részvevővel, négy csoportban. Igen örvendetes esemény volt a középdöntőben, hogy új, fiatal tehetségek tűntek fel. Méltó ellenfelei voltak az idősebb, kipróbált sakkozóknak, sőt vállalkozó kedvben sokszor felül is múlták azokat. Így például ebben az évben a döntőbe jutott az alig 20 éves Honfi Károly, aki csoportjában 82 százalékos eredménnyel lett első, hét mester és több mesterjelölt végzett mögötte. Ugyanebben a csoportban a 17 éves Molnár István harmadik lett, ő hat mestert előzött meg. Eddigi eredményei beszámításával Honfi sakkmester lett, Molnár pedig mesterjelölti címet kapott. A szakértők számára nem számított meglepetésnek, de rendkívül örvendetes mestergárdánk felfrissítése szempontjából Sándor és Bély dr. mesterjelöltek jó teljesítménye: eredményükért mesteri címet kaptak. Különösen Bély dr. eredménye figyelemreméltó. Jól sakkozott a felszabadulás előtt is, de mint vidéki orvos, sohasem tudott szabadságot kapni, hogy a fővárosban rendezett bajnoki mérkőzéseken résztvegyen. Ehhez csak most jutott hozzá, amikor népi demokráciánk minden támogatást megad a sportnak, így a sakkozásnak is. Sakkozásunk hatalmas fejlődését az ifjúság kiugrása mellett az is bizonyítja, hogy a középdöntőkből 19 olyan versenyző nem jutott tovább, aki a felszabadulás után valamely bajnokság döntőjében játszott —*■ részben a fejlődő, részben új tehetségek kiszorították őket. Érdekes az is, hogy a most sorra kerülő bajnokság mezőnyének csak a fele olyan versenyző, aki a legutóbbi, ötödik magyar bajnokság döntőjében is szerepelt. Ez a tény egyben komoly figyelmeztetés minden versenyző számára, hogy kellő felkészültség nélkül, csupán a múlt sikereire támaszkodva, tartósan nem lehet jó eredményeket elérni. Nem kétséges, hogy a villámjátszmák túlhajszolása okozta Tiparynak, a többszörös válogatott játékosnak letörését és a tehetséges Eigler immár állandósuló gyenge szereplését. A felszabadulás után most megrendezésre kerülő hatodik magyar bajnokság eléri sokkomoly nemzetközi verseny színvonalát. A középdöntők négy csoportjából döntőbe jutott 16 játékos: Benkő, Flórián, Gereben, Szili, Vajda, Balogh, Bély, Füstér, Honfi, Kluger, Monostori, Réthy, Sándor, Sebestyén, Szilágyi mesterek és Molnár mesterjelölt mellett indul a döntőben Szabó nagymester és a tavalyi bajnokság első három helyezettje: Barcza nemzetközi mester, Kóbert és Pogács mesterek. Köztük vannak a felszabadulás utáni bajnokok: Flórián (1945), Szabó (1946), Barcza (1947 és 1949), Benkő (1948). Minden bizonnyal hatalmas küzdelem lesz mind az első helyért, mind a helyezésekért. De ezúttal nemcsak az eredmény lesz fontos, hanemmagának a versenynek, a játszmáknak tartalma is, ,annak bizonyságául, hogy" versenyzőink helyesen használták fel azokat a tapasztalatokat, amelyeket a szovjet sakkozókkal való mind gyakoribb érintkezés, és a szovjet szakirodalom megismerésének lehetőségead. Sz. L. Egy párosverseny, amelyben a felek le akarnak maradni... A Rákosi Mátyás Művekben az MNK-munkát felrázta az a bírálat, amely nemrég érte a csepeli sportvezetőket. Azóta a próbák és az edzések jobban mennek, az egyes sportfelelősök tervszerűbben dolgoznak. Segíti őket ebben a pártszervezet és a szakszervezet, ami érthető is, hiszen az MHK-sportmozgalom nemcsak a sportolók ügye, hanem az egész üzem életében jelentős tényező. De még nem mindenütt ismerték fel ezt a Rákosi Mátyás Művekben. Csütörtökön lett volna például a Gépgyár és az Üzemfenntartás próbázása, amelyet nagy érdeklődéssel vártak a dolgozók: a két üzem ugyanis párosversenyben van egymással, melyikük szerepel jobban az MHK-ban. A gépgyáriak már többször, akartak próbázni, de mintig „közbejött" valami. Ez történt csütörtökön is. Bár előzőleg pontosan egyeztették az időpontokat, hogy az MHK-próba ne ütközzék valamelyik értekezlettel — a megállapodást nem tartották be és éppen az MHK-próba időpontjában hívtak össze a gépgyáriak hirtelen egy megbeszélést. Így történt, hogy a Gépgyár 300 MHK- részvevője közül mindössze 27 jelent meg a próbázáson. De még ezzel sem maradtak le a párosversenyben, mert a „vetélytárs", az üzemfenntartás, hasonló okok miatt 150 helyett 18 próbázóval vonult ki. Van értelme az ilyen versenykihívásnak? .... Az albán labdarúgók megtekintették a Népstadion építését Pénteken délelőtt az albán labdarúgó válogatott megtekintette a Népstadion építkezését. Az albán válogatottak egy órát töltöttek az épülő hatalmas sporttelepnél és érdeklődéssel figyelték a mérnök magyarázatait. Külön megnézték a gyepszőnyeget és elragadtatással beszéltek arról, hogy máris milyen rugalmas. Az albán csapat vezetői jegyzeteket is készítettek a pálya méreteiről, befogadóképességéről és építésének menetéről. Anton Mazreku, az albán testnevelési sportbizottság labdarúgószakosztályának vezetője ezeket mondotta: — Örülünk, hogy láthattuk ennek a hatalmas sporttelepnek az építését. Csodálattal nézzük a magyar fővárosban azt a hatalmas építkezést, amely évről évre újabb és újabb meglepetést hoz a külföldiek számára. Az albán labdarúgók megtekintették még a Nemzeti Sportcsarnokot és a Millenáris sporttelepet. A VASAS LABDARÚGÓCSAPATA, amely a „Román-Magyar Barátsági Hét” alkalmából vasárnap Bukarestben vendégszerepel, elutazott a román fővárosba. Ötven százalékkal több hallgató iratkozott be idén az Agráregyetemre, mint tavaly Az Agráregyetemre az 1949—50-es tanévben 2300 hallgató járt. Az 1950 —51. tanévre beiratkozott hallgatók száma 3400, tehát kereken 50 százalékkal több mint az előző tanévben. Az egyetemen egyre inkább elfoglalják az őket megillető helyet a munkások és a dolgozó parasztok gyermekei. Míg a Horthy-rendszer idejében az egyetem hallgatóinak 3,5 százaléka volt munkás- és parasztszármazású, addig az újjászervezett Agráregyetemen már 1949-ben a hallgatók 56,7 százaléka munkás-és dolgozó parasztszármazású volt. Az egyetem hallgatói már a tanév megkezdésekor megfelelő jegyzeteket kapnak. Idén 137 jegyzet jelenik meg, összesen 24.866 oldal terjedelemben. Több vidéki város kap új sütőüzemet Az ötéves terv első évében jelentős beruházásokkal fejlesztjük a sütő-, tészta- és édesipart. Az eddig kézzel végzett munkafolyamatok egy részét gépesítik, így például a kenyérgyártásnál az eddig , kézierővel végzett felmérést és formázást korszerű automatikus berendezések végzik. A sütőipar az 1950. évi pótberuházásból 18 millió forintot kapott a vidéki dolgozók kenyérellátásának további megjavítására. Többek között Miskolc, Szombathely, Komló, Pécs, Salgótarján, Nagykanizsa, Győr kap új sütőüzemet. Még ebben az évben kétszeresére emelik a tésztaipar kapacitását. A tésztaipar teljesítőképességét a szárítóberendezések fejlesztésével növelik. Az édesipar ebben az évben 80 százalékkal több süteményt, 15 százalékkal több kekszet és 40 százalékkal több cukorkát készít, mint az elmúlt évben. Mecénások lázadása Saint-Junien páriskörnyéki kisváros tanácsa úgy akarta kifejezni szeretetét és ragaszkodását Maurice Thorez elvtárs iránt, hogy róla nevezte el a város sporttelepét. A dolgozók hatalmas lelkesedéssel még aznap este elhelyezték a ,,Maurice Thorez-stadion’ kapujába a francia nép nagy fiának nevét viselő táblát. Sehogyan sem tetszett ez a város reakciós köreinek Olyan „ellenérvet” hoztak fel a stadion elnevezése ellen, amelyet a leghatásosabbnak tartottak. Nem merték ugyan kétségbe vonni Thorez elvtárs érdemeit, nem mertek beszélni ellene — ez amúgyis reménytelen lett volna --, hanem inkább az őket jellemző módszert választották. A sportegyesület mecénásai, a város leghirhedtebb tőkései közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben közükt, hogy a jövőben egy frankot sem adnak, az egyesületnek, ha az sporteseményre merészel kiállni ,,a kommunista vezérről elnevezett stadionban*’. Ilyen a sportélet a tőkés országokban, ahol a sportvezetők nem győzik eleget hangoztatni a sport „politikamentességét”. Mai sportműsor Labdarúgás: Postás- BDSE bajnoki mérkőzés, Sport-u., fél 4. . Kerékpár: Pályabajnokság, Millenáris-sporttelep, 6 óra. Kosárlabda: Bp. Lók.—KASÉ, női mérkőzés és Bp. Lók—KASÉ, DISZ ESE— Meteor KÖZÉRT, Előre -Vörös Meteor férfi mérkőzések, Sportcsarnok, délután 3 órától. — Szolnoki Lóri.—Textiles női mérkőzés, Szolnok. Úszás: MÁVAUT országos versenye, utána ÉDOSZ—Vasas. Dózsa— Textiles vízilabda-mérkőzések, Sportuszoda, 6 óra. Atlétika: Országos verseny, Győr. Súlyemelés: Előre -Cs. Vasas csapatbajnoki mérkőzés, Sport-u., 6 óra. Röplabda: III. ker. Textil-Cs, Vasas, Timár-u., 4. Dózsa—Elekbemos, Zrinyi-u., negyed 6. — Ganz Vasas—Vasas, Simor-u., 6. — X. ker. ÉDOSZ—DISZ FLEnoh, Margitsziget, fél 4. MHK: Kerékpáros próbázás, Vorosilov-út, fél 5. Az „El a kezekkel Koreától!“ című dokumentfilm díszelőadásai vidéken Az „El a kezekkel Koreától!” című filmet díszelőadások keretében mutatták be a vidéki mozikban Az előadásokon tömegesen vettek részt a vidéki dolgozók. A részvevők számos táviratot küldtek Rákosi Mátyás elvtársnak, melyben megfogadták, hogy még fokozottabb munkával támogatják a koreai nép harcát. „Tudjuk — írták a szegvári dolgozók —, hogy az imperialisták célja az új háború kirobbantása. De mi, magyar dolgozók békét akarunk és meg is védjük a békét. " SZABAD NÉP a Magyar Dolgozók Pártja központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. Tel.: 343—104, 343—105, 343-107, 343—108. Egyéni előfizetés: 143—012, 143—017. Üzemi előfizetés 136—121, 137—816, 138—621. Előfizetési díj: ha 11 Ft. Csekkszámla a Magyar Nemzeti Banknál: 5971. SZIKRA Lapnyomda