Szabad Nép, 1950. december (8. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-01 / 279. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK.1 SZABAD NÉP ! A MAI számban ! Kiszeljov akadémikus előadása az ugor törzsek vándorlásával kapcsolatos kérdésekről (3. oldal) — Ma 150 éve született Vörösmarty Mihály (4. oldal) — Szabolcs megye burgonyai begyűjtési tervének teljesítéséért (5. oldal) — Milyen agres- s sziókat követett el az amerikai imperializmus Kína ellen az elmúlt száz év során? (6. oldal) — Ítélje el nyíltan a Biztonsági Tanács az USA kormányának Kína és Korea elleni agresszióját és alkalmazzon szigorú szankciókat az USA ellen (7. oldal) — Testvéri együttérzései, harcos barátsággal fogadta a diósgyőri '^^^^munkássá^^heOtore^né^diWettei^&oldal^^^^ MAGYAR DOLGOZOK PARTJÁNAK KÖZPONTI VIl. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1970 DECEMBER 1 Isszia,srótHATOK ! Olt Károly elvtárs benyújtotta az országgyűlésen az 1951. évi költségvetést Az 1950. évit 95 milliárddal meghaladó, csaknem 30 milliárdos új költségvetésből 117 milliárdot fordítunk beruházásokra Az országgyűlés magáévá tette a varsói Békevilágkongresszus határozatait Csütörtökön délelőtt — hosszabb szünet után — összeült az országgyűlés, hogy megtárgyalja az 1951. évi állami költségvetést. Az új ülésszak első napján a vendégek között megjelent J. D. Kiszeljov elvtárs, a Szovjetunió magyarországi nagykövete s a diplomáciai testület több tagja is. Hatalmas tapsvihar fogadja népünk — Az elmúlt hetekben nagy horderejű nemzetközi esemény zajlott le Varsóban — kezdte beszédét Andrca elvtársnő —, amely közvetlen nagy jelentőséggel bír a mi országunk, a mi népünk számára is. November 16. és 22. között folyt le Varsóban a Béke Híveinek II. Világkongresszusa, amely igen fontos határozatokat hozott a népek békéjéért folytatott harcának további megerősítése érdekében. Kiélezett nemzetközi helyzetben jött össze a béke híveinek nagy nemzetközi tanácskozása. Olyan nemzetközi helyzetben, amikor a világ egy része már lángokban áll és az agreszszorok bombái gyermekek és asszonyok ezreit gyilkolják halomra. Az amerikai imperialisták lángba borították Koreát, agressziójukat ki akarják terjeszteni Kínára is. Esztelen, vad világuralmi ábrándjaik megvalósítása érdekében lázasan készülnek egy új világháború szörnyűségeit zúdítani az emberiségre. Német és japán fasisztákat, kipróbált tömeggyilkosokat fegyvereznek fel és olyan rémségeket követnek el, amelyek a német nácik gaztetteit is felülmúlják. Andics elvtársnő ezután az angol kormány alattomos mesterkedéséről beszélt, mellyel megakadályozta a küldöttek nagy részének Sheffieldbe utazását, majd így folytatta: „ Az angol kormány a magyar küldöttség 17 tagjától is megtagadta a beutazási engedélyt, köztük kiváló munkásoktól, ismert tudósoktól, az egyházak érdemes képviselőitől. Az angol kormány támadása a viágbékemozgalom ellen visszafelé sült el. Ahelyett, hogy gyengítette volna a békemozgalmat, mindenütt a világon újabb lökést adott annak. Az a körülmény, hogy a IL Békevilágkongresszus Varsóban ülésezett, abban a városban, amely talán a legtöbbet szenvedett a második világháború szörnyű csapásai alatt s amelynek hatalmas építkezései különös erővel tanúskodnak a felszabadult népek békeakaratáról, ha lehet, még növelte a világkongresszus jelentőségét. Külön meg kell itt emlékeznünk a Béke Lengyelországi Híveinek áldozatos, nagyszerű munkájáról, amely a kongresszus munkálatainak zavartalan lefolytatását minden téren és minden tekintetben biztosította. A Békevilágkongresszusnak sikerült a nemzetközi békemozgalom legsürgősebb tennivalóit úgy meghatározni, hogy először: teljesen világosak és egyértelműek; másodszor: elfogadhatók a jószándékú emberek legszélesebb rétegei számára, a legkülönbözőbb politikai irányzatok képviselői számára, ha azok őszintén akarják a békét; harmadszor: sikerült elérni, hogy a kidolgozott javaslatok valóban" alkalmasak arra, hogy egy újabb háború megakadályozásának hatékony eszközei legyenek. A varsói kongreszszus felhívta az Egyesült Nemzetek Szervezetét: ne hagyja magát az imperialisták eszközévé lealacsonyítani. A Békevilágkongresszus felhívása felszólítja az ENSZ-et és a különböző országok parlamentjeit a következő javaslat elfogadására: „Koreában azonnal szüntessék meg a hadműveleteket, vonják ki a külföldi csapatokat Koreából és a koreai nép képviselőinek bevonásával oldják meg békésen a koreai konfliktust.“ A kongresszus ugyancsak követelte a Jajvan és Vietnam elleni katonai akvezetőjét, Rákosi Mátyás elvtársat, aki Rónai Sándor elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, Dobi István, a minisztertanács elnöke s a kormány tagjai társaságában érkezik az ülésre. Az ülést Drahos Lajos elvtárs, az országgyűlés elnöke nyitja meg. Az elnöki bejelentések után, napirend előtt Andics Erzsébet elvtársnő, Kossuth-díjas egyetemi tanár szólal fel, csók beszüntetését, tiltakozott Németország és Japán újrafelfegyverzése ellen, követelte Németország egyesítését Nagy szolgáktat a béke ügyének az agresszió pontos meghatározása, amit a kiáltvány nyújt: „Agresszió bűncselekményét követi el az az állam, amely bármely ürüggyel bármely más állam ellen elsőnek vesz igénybe fegyveres erőt A felhívás felszólítja valamennyi ország parlamentjét, dolgozzon ki békevédelmi törvényt, amelynek alapján az új háborúnak bármilyen formában való propagálását büntetni fogják. A kiáltvány a legerélyesebben szembefordul az amerikai hadsereg koreai kegyetlenkedéseivel. A felsorolt javaslatok között különösen fontos helyet foglal el a szovjet delegáció vezetője, Fagyejev, a hírneves szovjet író által benyújtott javaslat a fegyverkezés csökkentésére. A varsói Békevilágkongresszus programjának végrehajtására megválasztotta nemzetközi vezetőszervét, a Béke Világtanácsot. A Béke Világtanács szélesebb alapokon nyugszik, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete, mert egyesíti az összes népek képviselőit, azokét is, amelyek nem tagjai az ENSZ-nek. A magyar delegáció tevékenyen kivette részét mind a plenáris ülésekből, mind a bizottságok tanácskozásaiból és hangot adott a stockholmi felhívás 7 és félmillió magyar aláírója, az egész magyar nép egyöntetű békeakaratának. A varsói Békekongresszuson, a világbékemozgalom e nagy nemzetközi fórumán mondtuk el, hogy a magyar nép békét akar, mert valóra akarja váltani nagy terveit, be akarja hozni sokszázéves elmaradottságát, fel akarja építeni szocialista Magyarországot. A magyar nép hazafias kötelességének tartja küzdeni a békéért. Tisztában van azzal, hogy az angolamerikai imperialisták és háborús gyújtogatók egy új háború segítségével akarják letiporni a népek és köztük a magyar nép fiatal szabadságát, vissza szeretnék hozni a magyar nép nyakára a földbirtokosokat és kapitalistákat. Kijelentettük, hogy a magyar nép minden becsületes fia és leánya, élete árán is, minden eszközzel kész megvédeni szabadságát, megvédeni a békét. Felsoroltuk a magyar nép aktív küzdelmét, tevékeny munkáját a béke érdekében, rámutattunk arra hogy iskoláinkban békére neveljük a gyermekeket, a béke védelme ösztönzi munkásainkat nagyobb teljesítményekre, parasztjaikat a termelés fokozására, tudósainkat új felfedezésekre, művészeinket új alkotásokra. A mi hadseregünk katonái a magyar nép békéjét és szabadságát védik. (Nagy taps.) A népi demokratikus Magyarország soha egy pillanatra sem fogja gyengíteni harcát a békéért, szem előtt tartva Rákosi Mátyás elvtárs útmutatását: „Nem rés, hanem erős bástya leszünk a béke frontján" (Az országgyűlés tagjai helyükről felállva, hosszasan éltetik Rákosi elvtársat.) — A nemzetközi békeharc — folytatta Andics elvtársnő. — egyrészt annak a nagyjelentőségű ténynek a pontos fölismerésén és felmérésén alapszik, hogy egy újabb háború kirobbantása csak az imperialisták kis klikkjének érdeke, az emberiség széles tömegei irtóznak egy újabb háborútól, nem hajlandók idegen célokért vérüket ontani egy újabb imperialista háborúban. Sohasem volt még a történelemben ilyen hatalmas tömegeknek ilyen szervezett mozgalma, de nem is lehetett, ilyen mozgalom csak korunkban keletkezhetett, amikor a népek nemcsak a kapitalista társadalom szörnyűségeit, esztelenségeit és kiúttalanságát látják, de látják a kommunizmust építő Szovjetunió testvéri barátságban élő népeinek nagy példáját, látják a kapitalizmus bilincseiből kiszabadult népi demokratikus országok népeinek nagy sikerét. (Nagy taps.) Megnőtt a népek öntudata. Megnőtt a népek ereje. Megnőtt a bizalmuk önnön erejükben, mert tudják, hogy nagy küzdelmükben az életért és az emberiségért, a pusztulás és embertetemégelten Sztálin lángesze vezeti őket (A képviselők hosszasan, perceken keresztül felállva tapsolnak.) — Korunk nem a zsarnokok, elnyomók és népgyilkosok győzelmének korszaka, korunk a népek győzelmének korszaka. risztért országgyűlési Az 1951. évi költségvetés tárgyalására olyan időpontban kerül sor, amikor a II. Békevilágkongresszus nagyjelentőségű határozatai az egyszerű emberek százmillióinak utat mutatnak a békés építőmunka megvédéséért folytatott harcban és mozgósítják a világ minden becsületes dolgozóját a béketábor megerősítésére. A magyar dolgozó nép is szilárdan áll a béke frontján és egyre fokozódó lendülettel építi szocialista hazáját. Népünknek ezt a kemény elhatározását fejezi ki ötéves tervünk második évének költségvetése. Ez a költségvetés szorosan kapcsolódik azokhoz a feladatokhoz, amelyeket fejlődésünk előttünk álló szakaszában meg kell oldanunk és szerves folytatása annak a fejlődésnek, amelyet az 1950-es évben, ötéves tervünk első esztendejében elértünk. Olt elvtárs ezután ismertette népgazdaságunk hatalmas arányú fejlődését. — Ötéves tervünk első évének beruházásai meghaladták a hároméves terv alatt eszközölt összes beruházásokat — mondotta. — Népgazdaságunk rohamos fejlődése elsősorban az ipari termelés nagyarányú bővülésében nyilvánul meg. Gyáriparunk ez év III. negyedében már 36,1 százalékkal termelt többet, mint egy évvel ezelőtt. Az ipari termelés most már a háború előttinek több mint kétszeresét éri el. Megkezdtük hatalmas terveink megvalósítását. A Dunai Vasmű építkezése egy-két év múlva 25.000—35.000 munkást foglalkoztat, a Mátravidéki Erőmű 1952-ben kétszer annyi áramot ad, mint ma a Bánhidai Centrálé, a Dunavölgyi Timföldgyár Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb timföldüzeme lesz és mindezekhez fővárosunk legnagyobb méretű beruházása, a Budapesti Földalatti Gyorsvasút csatlakozik. Jelenlegi feladataink legfontosabb kérdéseiről, a szakmunkás-utánpótlásról és a szénelátás biztosításáról beszélt ezután. A minisztertanács és Pártunk Központi Vezetőségének határozata rámutatott arra, hogy a széntermelés viszonylagos elmaradása népgazdaságunk általános fejlődése mögött, veszélyezteti az ipar és a közlekedés zavartalan fejlődését. A határozat megállapítja, hogy a viszonylagos lemaradást fel lehet és fel is kell számolni és ebből a célból 1951-ben 20 százalékkal kell a széntermelést növelni. Mezőgazdaságunk fejlődéséről elmondotta, hogy a Párt, és a kormány — Kérem a magyar nép itt összegyűlt képviselőit, a magyar országgyűlést, tegye magáévá a varsói Békevilágkongresszus határozatait, mert azok felölelik azokat a sürgős tennivalókat, amelyeknek segítségével, megvalósításával elkerülhetjük egy újabb háború egyre fenyegetőbb veszélyét, megőrizhetjük a népek békéjét . Ugyancsak javaslatot teszek egy békevédelmi törvény kidolgozására, amelynek értelmében népi demokratikus országunkban a háborús propaganda bármilyen fajtája büntetendő cselekménnyé válik. (Hosszú, lelkes taps) Andics elvtársnő javaslatait viharos lelkesedéssel tette magáévá az országgyűlés. A percekig tartó taps után Szabó Piroska elvtársnő, az Elnöki Tanács titkára számolt be a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés két időszaka közötti működéséről. Elmondotta, hogy az Elnöki Tanács május 12. és november 30. között 16 ülést tartott és 29 törvényerejű rendeletet alkotott. A rendeletek közül kiemelte a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelméről, a Magyar Népköztársaság „Kiváló Művésze“ és „Érdemes Művésze" cím adományozásáról, a helyi tanácsok tagjainak megválasztásáról, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának állami ünneppé nyilvánításáról szóló rendelet jelentőségét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának állami ünneppé való nyilvánításáról szólva hangsúlyozta, hogy ez a magyar nép hálájának kifejezése a felszabadító Szovjetunió felé. Szabó Piroska elvtársnő beszámolóját az országgyűlés tudomásul vette. Ezután Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter terjesztette elő az 1951. évi költségvetési iránytű utalásait követve, jó szervezőmunkával, fokozódó gépesítéssel és fejlettebb agrotechnikai módszerek alkalmazásával jórészt sikerült ellensúlyozni az időjárás mostohaságát, sőt sok tekintetben új eredményeket, is értünk el, bár némely tömegfogyasztási cikkben a termés gyenge volt. Állatállományunk növekedése ebben az esztendőben gyorsuló ütemben folytatódott. Szarvasmarhaállományunk ma már 9, sertésállományunk 25 százalékkal haladja meg a háború előttit. Olt elvtárs ezután a termelőszövetkezeti mozgalom terjedésével és állami gazdaságaink területének növekedésével foglalkozott. — A termelőszövetkezeti mozgalom — mondotta — az utóbbi hónapokban komoly fellendülést mutatott és ma már a termelőszövetkezetekbe tömörült családok száma meghaladja a 90.000-et, a termelőszövetkezetek területe pedig a 770.000 holdat, úgyhogy — az állami gazdaságokkal együtt —a mezőgazdaságunk szocialista szektora megközelíti az országos vetésterület 14 százalékát. Gépállomásaink száma meghaladja a 360-at, a traktorok száma pedig — 35 lóerős traktorokra átszámítva — a 6000-et. — Mezőgazdasági termelésünk jelentős növekedése sem tudott lépést tartani azonban a kereső népesség számának és jövedelmének gyors növekedésével. A bérből és fizetésből élők száma az idén mintegy 250.000- rel több, mint tavaly ilyenkor. Ha figyelembe vesszük, hogy egy esztendő alatt a bérek és fizetések 17 százalékkal emelkedtek, megállapítható, hogy a munkások és alkalmazottak öszszes jövedelme 35—40 százalékkal meghaladja a múlt évit. Egy év alatt sokszázmillió forinttal növekedett a falu vásárlóereje is. Ezzel a fejlődéssel párhuzamosan hatalmas mértékben fokozódott a közszükségleti cikkek iránti kereslet — néhány fontosabb élelmiszer fogyasztása 25—30 százalékkal emelkedett. Az itt-ott mutatkozó ellátási nehézségeket a reakció igyekszik kihasználni és spekulációval, áruhalmozással zavart kelteni. Népi demokráciánk már nem egy esetben megmutatta, hogy nem remeg a keze, amikor a dolgozó nép ellenségeire kell lesújtania. Senkinek nem lehet kétsége aziránt, hogy a kártevőkkel szemben a továbbiakban is kíméletlenül járunk el. — A termelés és fogyasztás emelkedése, népünk növekvő jóléte, tükröződik vissza közlekedésünk adataiban is. A vasúti utas- és áruforgalom az idén ősszel az 1938. évinek már a kétszeresét érte el. Az IYSD-es költségvetés több mint 100 millió forint felesleggel jérő. — Ötéves tervünk első évének tartalmas gazdasági eredményei tükröződnek az 1950. évi költségvetés végrehajtásánál is. — Állami pénzügyi gazdálkodásunk előirányzata az 1950-es évre, kereken húszmilliárd forintot tesz ki. Népgazdaságunk szocialista szektorának erőteljes fejlődése, dolgozó népünk fokozódó öntudatának, áldozatkészségének növekedése következtében a Szovjetunió gazdag tapasztalatainak segítségével, a szocialista akkumuláció új és új forrásait sikerült feltárni és így állami bevételeink lényegesen kedvezőbben alakultak, mint az előirányzat. Ez tette lehetővé, hogy kiadásainkat — elsősorban népgazdaságunk erőteljes fejlődése érdekében —, lényegesen megnöveljük. Az 1950-es költségvetés végrehajtása mintegy 20 százalékkal nagyobb az előirányzatnál, előreláthatóan 24 milliárdos keretben történik. A bevételek várható összege a 24 milliárdot is meghaladja és így már most bejelenthetem, hogy az 1950-es költségvetés a megnövekedett kiadások ellenére nemcsak egyensúlyban lesz, hanem előreláthatóan 100 milió forintot meghaladó felesleggel is zárult . A költségvetésben előirányzott 7250 millió forint beruházással szemben, az 1950. évi beruházások tényleges összege, előreláthatóan megközelíti a 9 milliárd forintot. Fokozódtak a lakásépítés, a közlekedés, az építőipar és a mezőgazdaság beruházásai. Jelentősen növelni kellett termelésünk szocialista szektorának forgóeszközellátását is. Kiegyensúlyozott államháztartásunk is hozzájárul ahhoz, hogy pénzünk értéke az 1950. évben is tovább szilárdul. Megmutatkozik ez a nagykereskedelmi árindex kisebb mértékű csökkenésében, de azokban a jelentékeny számú kormányzati intézkedésekben is, amelyek fontos közszükségleti cikkek árának leszállításáthatározták el. Olt elvtárs ezután összehasonlította eredményeinket az imperialista országok gazdasági helyzetével. Elmondotta, hogy a tőkés államokban a dolgozók nagy részének csökkenő keresetével szemben a létfenntartás költségei —szoros összefüggésben a fegyverkezési hajszával — rohamosan emelkedik. Az Egyesült Államokban a közszükségleti cikkek az USA koreai agressziója óta 30 százalékkal drágultak Franciaországban a kiskereskedelmi árak hivatalos indexe júliustól októberig 13 százalékkal emelkedett. Tito Jugoszláviájában az amúgy is rendkívül magas élelmiszerárak emelkedése olyan rohamos, hogy ezek az árak már a nyáron alig néhány hónap alatt több mint átkétszereződtek és a drágulás üteme azóta még tovább fokozódott. Az Egyesült Államok kénytelenek élelmiszerszállítmányokat küldeni Titóék népelnyomó hatalma összeomlásának megakadályozására a Tito hadseregének. Olt elvtárs hangsúlyozta, hogy a magyar népi demokrácia 1950-ben elért nagy eredményei, amelyek folyó évi költségvetésünk végrehajtásánál is tükröződnek, élesen rávilágítanak a Szovjetunió vezette béketábor és az imperialista tábor útja közötti különbségre. Ötéves tervünk első évében elért hatalmas eredményeink mutatják, hogy dolgozó népünk híven követi a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi elvtárs útmutatásait, fokozza munkalendületét és nap-nap után arat győzelmeket a munka frontján. Szocialista építésünk számára felmérhetetlen segítséget jelent az a baráti támogatás, amit anyagban, gépekben, munkaeszközökben, szakemberek idejövetelével biztosít a nagy Szovjetunió és a magyar nép nagy barátja, szeretett tanítónk, Sztálin elvtárs. Mindez azonban arra köteles bennünket, hogy ötéves tervünk ma- Az országgyűlés javaslatot fogadott el békevédelmi törvény kidolgozásáról Olt Károly elvtárs beszéde