Szabad Nép, 1951. február (9. évfolyam, 26-50. szám)
1951-02-01 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ spri ' ív p'ird«1BT.Irot¡51 MM ipÁjó-kiifiiii Slip*III TMIlii ÍSÉk: ■ ' : IX. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ARA 50 FILLÉR arch'VU | N A MAI SZAMBÁM Hogyan hajtja végre az Egyesült Izzó pártszervezete a Budapesti Pártbizottság határozatát (2. o.) — Még jobb eredményeket a Szabad Nép-kampányban (2. o.) — A budapesti illegális kommunista ifjúmunkások harcairól (2. o.) Grotewohl elvtárs nagy beszéde a népi kamara ülésén (3. o.) A bolgár állami tervhivatal jelentése az 1950. évi terv teljesítéséről (5. o.) — 1946 február 1. (5.o.) Harcos békebizottságokat (6. o.) — A Párt a magyar költészetben (7. o.) — II. kezdeményezés Tatabányán: a négyszakos ciklusos munkamódszer (7. o.) CSÜTÖRTÖK, 1951 FEBRUÁR 1 Előre a kongresszusi zászlóért! Szocialista versenyben győzni nagy dicsőség. De most, a kongresszusi versenyben győzni — kétszeres dicsőség. Az az üzem, gépállomás, állami gazdaság, tszcs, amely maga mögött hagyja megyei versenytársait, elnyeri a megyei pártbizottság zászlaját. A legjobb budapesti üzemet a Budapesti Pártbizottság zászlajával tüntetik ki. És az az üzem, amely a legjobbak közül is a legjobbnak bizonyul, megkapja a legnagyobb kitüntetést: a Párt Központi Vezetőségének zászlaját. A Párt zászlaja — méltó örököse, dicső utóda azoknak a lobogóknak, amelyek alatt Rákóczi és Kossuth szabadságharcosai, 1919 vörös katonái küzdöttek. A mi zászlónkat mártírjaink kiontott hősi vére festette vörösre. A mi zászlónk, a kommunisták zászlaja alatt vette birtokába a hazát a dolgozó magyar nép, e zászló alatt diadalmaskodott ellenségei felett. A mi zászlónk — Rákosi elvtárs zászlaja, nagy győzelmeink és jövendő dicsőséges harcaink jelképe. Valóban a békéért vívott küzdelem, a szocialista építőmunka élenjáró harcosának, zászlóvivőjének kell lennie annak az üzemnek, amely méltóvá akar válni a kongresszusi zászló nagy kitüntetésére! Évek óta versenyeznek már a magyar dolgozók. De most történt meg először, hogy a Párt zászlót ajánlott fel a győzteseknek. Ez is mutatja, hogy a mostani versenyszakasz nem puszta folytatása, az eddigieknek, hogy ennek a versenynek sajátos politikai tartalma van. Olvassuk csak el a szocialista kötelezettségvállalásokat, a Rákosi elvtárshoz intézett leveleket! „Úgy gondoljuk, hogy Pártunk iránti hűségünket, a magyar dolgozó nép ügye iránti odaadásunkat legméltóbban úgy fejezhetjük ki, ha a kongresszus tiszteletére a második tervév elején tovább fokozzuk munkánk lendületét” — írták a Hofherr-gyáriak. „Vállalt feladataink maradéktalan teljesítésével is ki akarjuk fejezni hálánkat és ragaszkodásunkat győzelmeink szervezője. Pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás iránt” — fogadták meg az alsóvadászi gépállomás dolgozói. A kongresszusi verseny, a magyar munkásosztály, az egész dolgozó magyar nép hatalmas tüntetése a Párt mellett, ragyogó kifejezője annak a törhetetlen hűségnek, annak a forró szeretetnek és hálának, amelyet, népünk a Párt, Rákosi elvtárs iránt érez. A kongresszusi verseny eredményei: a magyar dolgozók legszebb köszöntései Pártunk harcos seregszemléjének. Nem bontakozhat ki igazi sikerrel a kongresszusi versenyrendület ott, ahol a versenynek ez a politikai tartalma elsikkad. Hajdú-Biharban például táviratban „hívta fel” a megyei központ a gépállomásokat, hogy csatlakozzanak a kongresszusi versenyhez. Természetesen „távirati úton” nem lehet megmagyarázni, mi az MDP II. kongresszusának jelentősége, miért készülünk jobb munkával népünk e nagy ünnepére. Sokhelyütt a népnevelők, a szakszervezeti bizalmiak nem beszéltek a dolgozókkal arról, hogyan függ össze a verseny a kongreszszusra való felkészüléssel, hanem csupán azt vitatták meg, hány százalék termelésemelést vállaljanak. Pedig megsokszorozhatjuk a lelkesedést a verseny nagy ügye iránt, ha megjavítjuk a politikai felvilágosító, nevelőmunkát a kongreszszusi verseny szervezése során. Különösen a ma még elmaradt területeken— a bányákban, az építkezéseken, a mezőgazdaságban — van erre szükség. Van-e olyan dolgozó hazánkban, aki ne tudná a,maga sorsán, családja életén keresztül is lemérni, milyen mérhetetlenül sokat köszönhet a Pártnak? Csak emlékeztetnünk kell a munkást a Balaton mellett töltött felejthetetlen nyári hetekre, gyermekeinek mosolygós arcára és jó ruhájára, testvérére, akiből talán vállalatvezető, vagy tiszt lett, a békés, felszabadult élet örömeire — tudni fogja, mit kapott a Párttól. Csak emlékeztetnünk kell a dolgozó parasztot a földre és a traktorra, a szocialista jövő nagyszerű ígéreteire — tudni fogja, mit kapott a Párttól. Minél lelkesebb és meggyőzőbb érvekkel magyarázza el a népnevelő, hogy mit köszönhet a magyar nép a kommunistáknak, Rákosi elvtársnak, annál nagyobb harci kedvvel küzd a dolgozó, kongresszusi versenykötelezettségének teljesítéséért. És a jobb felvilágosító munka nemcsak a terven felül termelt szén ezer és ezer csillérben, az acél száz és száz tonnáiban hozza meg gyümölcseit. A kongresszusi versenynek azzal az eredménnyel is kell járnia, hogy még tovább mélyül dolgozó népünkben a szeretet a Párt iránt, még világosabban felismerik a dolgozók a kommunisták, Rákosi elvtárs elévülhetetlen érdemeit hazánk felvirágoztatásában. A kongresszusi verseny nyomán még szorosabbá és eltéphetetlenebbé kell válnia a kapcsolatnak a Párt és a tömegek között. „A kongresszusi munkaverseny — írta válaszlevelében a Párt Központi Vezetősége — forrassza össze egész dolgozó népünket a béke és a szocializmus ügye, a hazánk iránti forró szeretet, a Szovjetunió iránti hűség szellemében!” A kongresszusi verseny Pártunk politikájának eredményesebb végrehajtását — a szocializmus gyorsabb építését, a béke hathatósabb védelmét — szolgálja. Pártunk tagjainak és tagjelöltjeinek kell tehát a legodaadóbban küzdeniük a Párt politikájának megvalósításáért. A részvétel a kongresszusi versenyben — fokmérője a Párthoz való hűségnek. Pártunk tagjainak és tagjelöltjeinek kell tehát a legszebb tettekkel kifejezniük hűségüket. A kongresszus az egész magyar nép, de ezen belül természetesen elsősorban a kommunisták nagy családjának ünnepe. A kommunistáknak kell tehát elsősorban jobb munkával készülniük erre az ünnepre. Ezért hívja fel a Központi Vezetőség a kommunistákat: ,,Pártunk tagjai és tagjelöltjei járjanak elöl a munkaversenyben és példamutatásukkal lelkesítsék egész munkásosztályunkat, egész dolgozó népünket második tervévünk győzelmére.” Ahhol a kommunisták nem mutatnak jó példát, ott elmaradnak a tömegek is. A Ruggyanta-gyárban csak minden negyedik párttag tett kongresszusi felajánlást. Nem csoda, ha ezek után a dolgozók nagyobb része eddig távoltartotta magát a versenytől. Népünk az elmúlt évek során megtanulta, hogy minden igaz ügyért a kommunisták harcolnak az első sorokban. Ezért elvárja, hogy a Párt tagjai mutassanak példát. A bikali állami gazdaságban elsőnek a párttitkár, Bátori Anita elvtárs vállalt példamutató szocialista kötelezettséget a kongresszus, tiszteletére. Ezért indultak meg nyomban utána özönével a többi felajánlások is. Mutassák meg a munka új nőstetteivel az üzemekben és a földeken, a bányákban és a tszcs-kben •. dolgozóé kommunisták, hogy, szerető, hűséges fiai • a Párt, nak. Küzdjenek, lelkes felvilágosító szóval ,és személyes.■.példájukkal azért, hogy az ő üzemük, az ő gépállomásuk és ■termelőszövetkezetük járjon előle a versenyben, nyerje el a legnagyobb kitüntetést ,az Párt KözpontiVezetőségének,zászlaját. A kongresszusi verseny frontjáról kijavított traktorokka 1600 holdat szántottak fel a dégi traktoristák A dégi gépállomás dolgozói vállalták, hogy 29 traktorukat 30 munkaerő helyett 20 munkaerővel február 20-ra kijavítják. Eddig 12 gép javítási munkáival készültek el. Ezek a traktorok részt vesznek az őszi idényből fennmaradt szántási munkák befejezésében. Ezidáig 600 kataszteri holdon szántották meg a talajt a tavaszi vetések számára. A gépállomás brigádjai közül eddig a legjobban Németh Géza brigádja dolgozott. Tizenhatezer forint értékű szériává termeltek többet a debreceni I. erdőgazdaság dolgozói A debreceni I. erdőgazdaság dolgozói túlteljesítették kongresszusi versenyvállalásukat. Az előirányzott 42 százalékos szériakihozatallal szemben 51 százalékos eredményt értek el- Gondos munkájuknak köszönhető, hogy 16 ezer forint értékű" szerfával "termeltek többet eddig az előirányzatnál. A bugaci állami erdőgazdaság III. számú üzemegységében Fekete Pál és Flóring István brigádjai állnak párosversemben. Mindkét brigád tagjai február 24-re vállalják az 1. negyedévi terv teljesítését. A párosversenyben Fekete Pál brigádja 309 köbméter fa kitermelésével vezet. Dunai Vasmű : Százan dolgoznak sztahanovista gyorsfalazási módszerrel A Dunai Vasmű építői közül csaknem százan sajátították el a Makszimenko-féle gyorsfalazási módszert, s ezek most átadják munkamódszerüket az építkezés többi dolgozójának is. Jelenleg hét lakóház • falazást• munkáit végzik Maksszimenko elvtárs munkamódszerét alkalmazva. A dolgozók további oktatása érdekében néhány nap múlva újabb száz Makszimenko - féle szerszámfelszerelést kapnak az építőmunkások. Elhatározásuk az, hogy tavaszig a falazási munkák nagyarányú megindulásáig minden dolgozó megtanulja a szovjet sztahanovisták munkamódszerét és a további munkák során kizárólag ezt alkalmazzák. A megfelelő nagyságú munkaterület biztosítása érdekében egyszerre végzik el több mintharminc lakóház alapozását és így hatalmas építési területen kezdhetik el a falazást Markszimenko elvtárs módszerének alkalmazásával. A sztahanovista munkamódszerrel dolgozó kőművesek között Jeszenovics Gyula kőműves jár az elsők között. A kongresszusi verseny ideje alatt eddig 180 százalékos átlagteljesítménnyel dolgozott. Bojár István kőműves agyorsfalazási módszer elsajátításával egyre magasabbra emeli teljesítményét. Múll sréi végén már 150 százalékra teljesítette előirányzatát. A Dunai Vasmű építői elhatározták, hogy minden héten takarékossági napot tartanak, amikor összeszedik az építkezés területén szerteszét heverő, de még felhasználható tégla-, vasés faanyagokat. .Megtartották az első takarékossági napot, s ezen mintegy 30.000 forint értékű anyagot gyűjtöttek ÖTSZ£. Az első gyűjtésben több mint, 400-an köztük számos műszaki vezetők vettek részt. Győri Textilművek : „Szocialista megőrzésre" adják át a gépeket A Győri Textilművek műszaki vezetői — áttanulmányozva a Szovjetunió tapasztalatait — elhatározták, hogy az MDP II. kongresszusa tiszteletére új mozgalmat indítanak üzemükben. A gyár vállalat vezetősége szerződést köt az egyes üzemrészek vezetőivel, azok pedig a művezetőkkel, s végül a művezetők a szövőkkel, hogy szocialista megőrzésre átveszik azokat a gépeket. amelyeken dolgoznak és a szerződésidő leteltével hibátlanul adják vissza. A Szovjetunióban elterjedt Nazarova - mozgalom példáját követik ezzel. Eddig az üzem műszaki középkáderei, a művezetők, nem végezték el hibátlanul feladatukat. Mechanikusan, többször felületesen intézték a géphibák kijavítását, nem gondoskodtak eléggé a hozzájuk beosztott szövök gépeinek karbant a fiújáról. A szövőik — ha észrevették, hogy kis hiba van a gépen — gyakran nem szóltak a művezetőnek, hanem tovább dolgoztak rajta egészen addig, amíg végül komollyá vált a hiba és csak hosszabb gépállás árán lehetett kijavítani. A gyár vezetősége, Takács György vállalatvezető, Borbély Mihály műszaki vezető és Singer István, a gyártási osztály vezetője, vállalták, hogy a kongresszusig a szövők 95 százalékával megkötik a gépek karbantartásáról szóló szerződést. Az első szerződések megkötése után két hét múlva felülvizsgálatot tartottak. Négy mester gépparkját teljesen hibamentesnek találták. A hibamentes gépparkoknál dolgozó szövök tervteljesítése két hét alatt 95 százalékról 105 százalékra emelkedett. S míg a hibás gépeken azelőtt az elkészített anyag egy része másodvagy harmadosztályú volt, a gondosan karbantartott, hibamentes gépeken elsőrendű árut tudnak gyártani. A szerződések megkötése után megváltozott a viszony a mester és a szövök között. A művezetők naponta minden gátet gondosan átvizsgálnak, nincs-e rajta valamilyen hiba. Igyekeznek a hibákat megelőzni. De maguk a dolgozók is azonnal szólnak, ha valahol kisebb hibát tapasztalnak. A Dubragáról elnevezett műhelyben a szerződések megkötése előtt 70—75 százalék volt a műhelyátlag, a kongresszusi verseny során, a gépek jó karbantartásával a kiesési idő nagy részének megszüntetésével az átlagteljesítmény 120 százalékra emelkedett. rh 0 * A községi tanácsülések tapasztalataiból A bácsmegyei Nagybaracska községben elégedetten távoztak a tanácstagok és a meghívott falubeliek a tanácsülésről. Joggal érezték, hogy jó munkát végeztek. A tanácsülésen első napirendi pontként a község begyűjtési tervének teljesítését tárgyalták. Az eredményes vita közben a tanácstagok sorra felajánlásokat tettek fölöslegeik beadására. Horváth Mátyás tanácstag egymaga négy mázsa morzsolt tengerit és egy mázsa búzát ajánlott fel. A tanácstagok példamutatása magával ragadta a jelenlévő vendégeket is. Vámos László nyolcholdas gazda hat mázsa termény beadását vállalta. Végeredményben a tanácstagok és a vendégek közül nyolcvanan tettek felajánlást, összesen 120 mázsa termény beadására. * A sámson házi tanácstagok is megértették a begyűjtés jelentőségét. A tanácsülésen élesen bírálták a végrehajtó bizottságot, amiért opportunista módon végzi az elszámoltatást a hátralékosokkal szemben és „kesztyűs kézzel bánik a beadást szabotálókulákokkal’. Határozatot hoztak, hogy a tanácstagok aktív közreműködésével a pártkongresszus tiszteletére február 24-ig teljesítik a község begyűjtési eleiirányzatát. ★ Dunapentele és Varsány község tanácsol és ein. . 'komolyan. ; megszívlelték. Répái.' elvtársnak az iskolai 'fegyelem megszilárdításáról •mondott■ • szavait: Varsány községben a tanácsülés olyan Határozatot hozott, mely kötelezi aziskolaigazgatót ■az iskolából' gelmaradok bejelentésére. Az elmaradógyerekek szüleit a tanácstagok fel keresik és szenfényes pegbeszélése során gyozlik meg őketgyermekeik ■ iskola r- Utatásának szükségességéről. . Úimnapentelén pedig a tanácstagok vállalták, hogy a hiányzások kiküszöbölése érdekében megszervezik, az iskolától távollakó szülök gyerekeinek kocsikon való szállítását az iskolákba. -k Néhány községben a tanács végrehajtó bizottsága nem készítette elő megfelelő gondossággal a tanácsülést. Sükösd községben például a VB elnöke nem gondoskodott arról, hogy a VB-tagok személyesen is meglátogassák a múlt ülésről távolmaradt tanácstagokat, hogy a tanácsülésen való megjelenés fontosságáról beszéljenek velük. A tanácstagok részére szóló meghívókat csak a tanácsülés napjának reggelén küldette szét az elnök, akkor is csak a járási instruktor figyelmeztetésére, így a 81 tanácstag közül mindössze 32 jelent meg , a tanácsülést el is kellett halasztani. Súlyosan vétett az állami fegyelem ellen a zalamegyei Csapi község tanácselnöke, aki ahelyett, hogy az ülés előkészítésével foglalkozott volna, az ülés napján vadászni ment, s csak elkésve érkezett meg a tanácsülésre. Érthető, hogy az ülésen egyetlen hozzászólás nem hangzott el, s határozatot sem hoztak a munka megjavítására. A veszprém megyei Porva község tanácselnöke szintén elkésve érkezett a tanácsülésre, s ráadásul a járási instruktor bírálatát minősíthetetlen hangon visszautasította. Magatartásával lehetetlenné tette, hogy a tanácsülés hozzájáruljon; a begyűjtési munka megjavításához A megyei tanácsok a kötelességeiket elhanyagoló tanácselnökök ellen megindították a fegyelmi eljárást. Tk A nógrádmegyei községekben nem mindenütt készültek fel elég lelkiismeretesen a VB elnökök és titkárok a beszámolóra. Ez igen károsan hatott a tanácsülések munkájára. Ipolytarnócon, Pásztón és Cserhátszentivánon néhányszavas csupa általános szólamokat tartalmazó beszámolók hangzottak el. Nem csoda, hogy alig akadt hozzászólás ezeken a tanácsüléseken és nem születtek jó határozatok sem. A járási tanácsoknak sokkal nagyobb segítséget kellett volna nyújtaniuk a beszámolók elkészítéséhez, annál is inkább, mert ahol jók voltak a beszámolók, ott a tanácstagok is igen aktívak voltak. Dejtáron, Szécsényben és Felsőtoldon a beszámolók alaposan feltárták a község problémáit és feladatait. Volt mihez hozzászólniuk a tanácstagoknak. Detáron harmincegyen, Szécsényben tizenheten, Felsőtoldon huszonhárman szólaltak fel a vita során. Felsőtoldon a tanácstagok elhatározták, hogy népnevelő brigádokat alakítanak és felkeresik a beadásban hátralékos gazdákat. Községi tanácsaink egyre inkább beváltják dolgozó népünknek a tanácsokhoz fűzött reményét. Látják ezt népümk ellenségei is és ezért mindent elkövetnek a tanácsok munkájának gátlására. A békésmegyei Almáskamarás községben Rudi Mihály tanácséig a kulákok befolyása alá került és tanácsülésen kijelentette: ,,Ha Amerika háborút, akar, . akkor. úgy is. lesz.'“ A tanácstagok nem engedték el ezt a fülük mellett. Egymásután tizenöten jelentkeztek szólásra, és. megmagyarázták Bódi Mihályinak: „Nem'úgy van az. Igaz, hogy. Amerika,.. imperialistái háborút akarnak, dk sokkal nagyobb azoknak a tábora, akik összefogtak a béke megvédése érdekébenAz al- 111 áskamarást a 11 ácstagok elhatározálák, hogy begyűjtési előirányzatuk túlteljesítésével harcolnak a háborús uszítók ellen.