Szabad Nép, 1951. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1951-02-03 / 28. szám

6 SZABAD KÉP PÉNTEK, 1­951 FEBRUÁR. Családok százai léptek be napok alatt a tsze­­kbe, vagy alakítottak új csoportot A termelőcsoportok fejlesztése terén az elmúlt héten sok megyében és já­rásban komoly eredmények születtek. Nemcsak a már meglévő csoportok taglétszáma növekedett, hanem újabb I., II. és III. típusú csoportok alakul­tak. Somogy megyében 11, Baranya megyében 10, Szabolcs megyében az eddigi 10 új mellett újabb T1 csoport alakult meg. Különösen jó felvilágo­sító munka folyt Szabolcs megye nyír­bátori járásában, ahol az utóbbi két hétben 93 család, 178 taggal, 701 ka­taszteri holdon 6 új csoportot alakí­tott. A csengeii járásban 4 csoport alakult, 60 család 337 hold földet vitt be a szövetkezetbe. Karcagon egy hét alatt 00 család lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára A nógrádmegyei Egyházasgergén eddig nem volt­­termelőcsoport. Fe­kete Gyula, Gondos György és Fekéri György sokat hallottak a termelőcso­portok jó eredményeiről. És nemcsak hallottak, saját maguk is meggyőződ­tek erről, meglátogatták a közeli cso­portokat. Most 15 család megalakította a III. típusú Táncsics-csoportot. Ala­­kuláskor megtárgyalták a különböző típusok működési szabályzatát és úgy döntöttek, hogy nekik a III. típusú fe­lel meg a leginkább. Az új csoport minden egyes tagja Süt­­öl földet, tart meg a háztáji gazdálkodás számára. Nem volt eddig termelőcsoport Nik­lén sem. Itt Huszár György 11 holdas és Bokor István 9 holdas középparaszt, Bokor József 4 holdas, Makár­ Ferenc 6 holdas és Nagy István 5 holdas kis-, parasztok láttak hozzá a csoport meg­alakításához. Az új csoport tagjai a megalakulás után már meg is kezdték egy volt uradalmi istálló rendbehozá­sát, amelyben a csoport állatait helye­zik el. Igen szép eredményeket érnek el a csoportfejleszt­és terén a karcagi ter­­melőcsoportok tagjai. Az elmúlt héten 60 család lépett be a karcagi termelőcsoportokba. Egy újabb csoport is alakult. Tíz család megalakította az „F.iöre“­­term­előcsoportot. A tagok úgy dön­töttek, hogy az I. típusú működési szabályzat szerint folytatják a közös gazdálkodást, alakuló gyűlésig a tagságot legalább 10-re akarják felemelni. „Hu a túrkeveiekná jobb a szövetkezeti gazdálkodás, jobb lesz nekünk is“ Törökszentmiklós nem határos köz­vetlenül Túrkevével, mégis jól tudják itt a dolgozó parasztok, hogy milyen nagy dolgok történtek az elmúl­t he­tekben Turkevén. Híre jutott, hogy száz és száz család lépett ott a szö­vetkezeti gazdálkodás útjára. Azt is tudják a törökszentmiklósiak, hogy a helybeli ,,Dózsa“-csoport, amely 17 taggal 136 hold földön alakult, 1950- ben már 173 taggal 1060 holdon dol­gozott s 23 forintot kaptak a tagok egy munkaegységre. Simon Mihály 3600, Sípos András 4500, Szikszai La­­jos pedig harmadmagával májustól októberig 7530 forint jövedelemre tett szert. Az elmúlt héten megindult az erje­dés a törökszentmiklósi határban is. Kerbály Sándor hétholdas dolgozó paraszt azt mondta: ha a sárkeveiek­­nek jobb a közös gazdálkodás, nekünk törökszentmiklósiaknak is jobb lesz. A Barta-pusztán az elmúlt héten meg is alakítot­ták tízen, 54 holdon a csoportot. S­arkadi Imre 12 holdas középparaszt, aki csak érdeklődésből ment el az ala­kuló gyűlésre, másnap belépett a cso­portba. Mozgolódás támadt a föld­­várhalmi dűlőben is. A hétholdas Szilágyi Zsigmond két héttel ezelőtt sorra felkereste ,a dűlőbeneket s meg­állapodott velük abban, hogy­­ csopor­tot alakítanak. Január 24-én tizen csoportot alakítottak. Amikor öz­vegy D. Varga Jancsn­é megtudta, hogy haszonbéres földde­ is be lehet lépni, azonnal jelentkezett. Törökszentmiklóson egyre fokozódik az érdeklődés a szövetkezeti gazdál­kodás iránt. A Barna-puszta és föld­­várhalmi dűlő­ után a pozdorhalmi ré­szen is új csoport alakítására készül­nek. A túrkevei példa, a helyi Dózsa­­cso­port eredményei és a népnevelők jó felvilágosító munkája nyomán tovább növekszik a termelőszövetkezeti­ moz­galom Törökszentmiklóson. Két új termelőcsopor­t és egy előkészítő bizottság alakult fegyverneken Fegyvernek a községben a „Petőfi“­­tszcs 86 holdon, a „Kossuth"-tszcs pe­dig 142 holdon gazdálkodott még nemrég. Egyik csoport sem dolgozott rosszul, de különösen jól végezték munkájukat a „Kossuth’‘-csoport tag­jai. Az évvégi elszámoláskor egy munkaegységre 30 forinton felül kap­tak. Ezenkívül kifizették az összes állami hiteleket, a gépállomásnak járó díjat, s üzemi alapra 22.000 forintot tettek félre. A tagok jövedelme is igen 6 gép volt. A 70 éves Magyar József nyolc és félezer forintot kapott. Kovács József harmadmagával 22.000 forintot. Felruházkodtak, sok mindent vásárol­tak a csoporttagok. A termelőcsoportok eredményeit, a csoporttagok jövedelmét a helyi párt­szervezet népnevelői és maguk a csoporttagok ismertették az egyénileg gazdálkodó parasztokkal. A felvilá­gosító munka azt eredményezte, hogy a „Petőfi Mszcs-be néhány nap alatt 9 család, a „Kossuth“-ba pe­dig 7 család lépett be. A termelőszövetkezeti mozgalom to­vábbi fejlődésének azonban az adta meg a döntő lökést, h­ogy a népneve­lők a III. típusú csoportok ismerte­tése mellett beszéltek az I-es és II-es típusú termelőszövetkezetek működé­séről is. A felvilágosító munka nyo­mán január 21 -én megalakult a II. típusú „Úttörő”­gyümölcstermelő-cso­­port. Tizenkét család 14 taggal kis híján 20 katasztrális hold gyü-­­mölcsössel alakította meg. Alig terjedt el a híre az „Úttörő”­­tszcs megalakulásának, már arról be­széltek Fegyvernekek, hogy Dankó Mihály 9 holdas középparaszt és még több család csoportalakításra készül. Január 28-án meg is alakult az I. típusú „Béke”-tszcs. Cs. Molnár Ist­ván 15 holdas középparaszt, a helyi tanács elnökhelyettese felkereste dol­gozó paraszt társait s elmondotta ne­kik, hogy csoportot szeretne alakí­tani. Beszélgetés közben számvetést csinált, kiszámította, hogy bár 15 holdján nem gazdálkodott rosszul, mégsem keresett annyit, mint a tszcs tagjai Rövid néhány nap, alatt meglett a felvilágosító, meggyőző munka ered­ménye. 7 család 46 hold földdel alá­írta a belépési nyilatkozatot. Az Kuglics István dunaszentgyörgyi dolgozó paraszt hízója percek alatt nyolc kilóval gyarapodott Pakson, a járási átvevőhely mázsájéinak jóvoltá­ból. Ez a „gyorshízás“ annak köszön­hető, hogy­­ Kuglics István nem hagyta magát. Otthon, mielőtt sze­kérre rakta volna a hízót, hogy bevi­gye Paksra, lemérte. 121 kilogramm volt. Az átvevőhely mázsája azonban csak 107 kilogrammot mutatott. K­ug­­lics azonban nem törődött bele — visszarakta a hízót a szekérre, hogy hazaviszi, mert tudta: a rövid, alig 20 kilométeres úton 14 kilót nem ve­szíthetett a súlyából. A határozott fel­lépés meghökkentette a sertésmázsáló­­kat — szó szót követett, s másodszor is megmérték a disznót. Ekkor — csodálatosképen — már 107 kiló helyett 115 kilót mutatott a mázsa. És ez nem is az egyetlen eset. Töb­ben beszélnek arról, hogy azok, akik a hízósertéseket átveszik, s az átvételi árat kifizetik, igazságtalanul járnak el, vagy éppen csalnak több, hizlalást szerződésre szállító dolgozó parasztot becsaptak. Markovics János két süldőmalacára kötött annak rendje-módja szerint hiz­lalási szerződést. Szorgalmasan etet­­gette a malacokat, azok szépen híz­tak, s közeledett az átadás ideje. Kel­lett a pénz a családnak. Markovics János, mivel hogy a hízók jóval túl­haladták már a szerződésben kikö­tött 106 kilogramm súlyt (az egyik 140-en, a másik 128 kilogrammon felül volt), egy héttel a határidő előtt elvitte a malacokat Paksra, hogy a járási sertésátvevőnek átadja. A ser­­tésátvevő­ szó nélkül át is vette őket. A szabálytalanság ott kezdődött, hogy a mázsán a két hízót együtt mérték le. A súlyuk 268 kiló volt, így egyre­­egyre 134 kiló esett. Tudni kell, hogy 136 kilogrammig 5.80 forint, 136 kilo­grammon felül pedig 6.20 forint volt a hízók átvételi ára. Markovics mind­két hízóját 5.80-ával fizették­­ ki, holott az egyik után, amelyik leg­alább 140 kiló volt, 6­20 forint járt volna. Ráadásul még nem fizették ki a szerződésre lekötött sertések élő­súlyának minden kilogrammja után járó 40 fillér prémiumot sem. Az in­dokolás meghökkentő: Markovics egy héttel a szerződésben lekötött idő előtt szállította a hízókat, így aztán min­dent összevéve 163 forint 20 fillérrel ■ megkárosították. Hozzá hasonló módon károsították meg Oláh Ferencnét is. A különbség csak annyi, hogy az ő két hízóját külön-külön mérték le. De amikor az ár kifizetéséről, volt szó, annak elle­nére, hogy az egyik után 6.20 forint járt volna kilogrammonként, szintén csak 5.80-al fizettek. Többen panasz­kodnak arról, hogy a szerződésre hiz­lalt sertés után nem fizetik ki a pré­miumot A hízókat úgy veszik át, mintha szerződés nélkül hizlalták volna őket. Farkas Ferencné öt süldőre kötött hízlalási szerződést. Mivel lassan híz­tak, határidő után szállított. Két rész­letben vitte el a hízókat. Először hár­mat, majd később a másik kettőt. Az első szállítmány után arra hivatkozva, hogy a határidő lejárt, az ismételt követelés elle­nére sem fizették ki a prémiumot , holott rendelet intézkedett róla, hogy enn­ek a sertéshízlatási akció­nak során a határidőn túl szárí­tott sertéseknél is ki kell a pré­miumot fizetni. A második két hízóért viszont, ame­lyeket a határidő után még későbben adott át, szó nélkül ki is fizették az alapáron felül járó 40 fillért kilo­grammonként. Hasonló eset Hajdú Sándoré is. Március 19-én kötött szerződést, októ­ber 5-én szállított. A három hízó súlya (mindegyik felette volt a 106 kilogrammnak) 334 kilogramm. Az alapárat megkapta, többet nem. S amikor Révész ,,kartárs”-nál, a helyi föl­dm­­vesszövet­kezet sertésfelvásárló­­jánál több ízben tiltakozott, az nagy­­nehezen —­­ mint mondotta — „utána nézett Szekszárdon a prémiumnak. A válasz az volt, „nem jár semmi, H* Ya" pipálva”. Fizetés helyett „kipipálták” azon a címen, hogy ké­sőbb szállított — holott a rendelet szerint ez­ esetben is jár prémium. ★ Vájjon kinek az érdeke, hogy a megállapítottnál kisebb árat fizesse­nek a sertéshizlalási szerződést kötött dolgozó parasztoknak? Az államnak semmi esetre sem, hiszen a szerződés­kötéssel járó jó árakat, kedvezménye­ket éppen az állam állapította meg a dolgozó parasztság érdekében, azért, hogy előmozdítsa az állattenyészté­sünk fejlődését. Mészáros Lajos, a já­rási sertésátvevő és munkatársai, va­lamint Révész „kartárs“, a községi sertésfelelős törvényellenesen (nem­csak a dolgozó parasztság, de az ál­lam érdekeivel is ellentétben) megká­rosították a dolgozó parasztokat és ezért szigorú büntetést érdemelnek. Sürgősen meg kell vizsgálni az ügyet, meg kell állapítani, hogy mi van a visszaélések mögött: csupán ha­­szonhajhászás, vagy pedig ellenséges politikai mesterkedés is. A dolgozó parasztokat megkárosítani az állam cégére alatt, mindenképpen az ellen­ség malmára hajtja a vizet, mert a becsapott parasztok egy része azt hi­szi: nem Révész vagy Mészáros, ha­nem az állam rövidítette meg őket. Az Államforgalmi Egyesülés is nézze meg a megyei sertésfelvásárló kiren­deltség és az egyes osztályok munká­ját, állapítsák meg, hogyan történhe­tett, hogy a jogos panaszok hosszú heteken keresztül nem találtak orvos­lásra. Gondoskodni kell arról is, hogy a megkárosított dolgozó parasztoknak megfizessék a jogosan járó prémiu­­mot — azok pedig, akik a visszaélé­seket elkövették, nyerjék el méltó büntetésüket. A. I. A paksi állatfelvásárló és a dunaszentgyörgyi „sertésfelelős” megkárosították a dolgozó parasztokat a szerződéses sertések átvételénél Élenjárók a terménybegyűjtésben Baranyában a begyűjtési verseny­ben különösen a kommunisták és a tanácstagok járnak elől jó példával. A mohácsi járásban Szajk község­ben Kutora István párttitkár és­ Mészá­ros Lajos hatholdas dolgozó paraszt tanácselnök 400 százalékra telje­sítették a takarmánygabona-beadást. Gondon Ferenc boji hatholdas dolgozó paraszt tanácstag ke­nyérgabonából 312, takarmánygaboná­ból 351 százalékban teljesítette köte­lezettségét. A villányi járásban Pécs­­devecseren Tóth Lajos kenyérgaboná­ból 312, takarmánygabonából 124 szá­zalékot teljesített, ezenkívül „C“-vételi jegyre 833 kiló kenyérgabonát és 776 kiló napraforgót adott be. A BEGYŰJTÉSI ELŐIRÁNYZAT MARADÉKTALAN TELJESÍTÉSÉÉRT Az 1950—1951 gazdasági év má­sodik felének begyűjtési szakasza a héten elkezdődött. Mi a fő­feladat ezen a téren az előttünk álló, elkövetkezendő hetekben? A főfeladat az egész begyűjtési hát­ralék maradéktalan teljesítése vala­mennyi községben, tehát kötelező az egész évi begyűjtési terv telje­sítése valamennyi terményből, nem­csak az „A”, „B”, hanem „C” jegyre is. Ezen belül el kell szá­moltatni minden egyes termelőt ku­koricatermése 10 százalékának ere­jéig, amennyiben terménybeadási kötelezettségének e téren nem tett volna még eleget. A terménybegyűjtés új szakaszá­ban az eddiginél sokkalta erélye­sebben kell fellépnünk a gabona­spekulációval szemben. Aki a nép kenyerével spekulál, borsos áron el­­feketézi kukorica-, takarmányga­bona- stb. készletét, ahelyett, hogy becsületesen eleget tenne termény­beadási kötelezettségének, a dolgo­zók állama iránti kötelezettségének: súlyosan megkárosítja népgazdasá­gunkat, ellensége a dolgozó nép­nek, ellensége a béke ügyének! Megérdemli, hogy a legerélyes­ebben fellépjünk vele szemben. Kapospulán a kulákok rozsot etet­nek a disznóval, árpa-, kukorica­készleteiket pedig a feketepiacra tartogatják. Másutt meg már je­lentős részben, vagy teljes egészé­ben el is feketézték terményeiket s emiatt nem tettek eleget beszolgál­­tatási kötelezettségüknek. A múlt héten megkezdődött országszerte a beadással hátralékban lévő kulá­kok erélyes helyszíni elszámol­tatása. Amelyik kulák még az elszámoltatás során sem egyen­líti ki a beszolgáltatási hátralé­kát, búzakilogrammonként 2 fo­rint kártérítést köteles fizetni a dolgozók államának! Búzából tehát minden métermázsa hátralék után 200 forint, kukoricából (májusi morzsolt) 144 forint, napraforgóból Ugyancsak 144 forint kártérítést kell 36 órán belül fizetnie, külön­ben végrehajtás alá kerül. Gyulaj községben 8 hátralékos kulák 20 ezer forint kártérítést fizetett már beszolgáltatási hátraléka miatt. A falu dolgozó parasztjainak nagy többsége, akik becsületesen eleget tettek a terménybeadás te­rén is a demokratikus állam iránti kötelezettségüknek, jogosan kifogá­solták eddig: miért vagyunk tétle­nek azokkal szemben, akiknek mód­jukban állott volna teljesíteniük be­adási kötelezettségüket s mégis feketézéssel, elmaradásukkal szé­gyent hoznak a falujukra? S itt nemcsak kulákokról van szó. A most meginduló elszámoltatás során a hatóságok megkérdeznek minden hátralékos termelőt. S ahol kétségen kívül bebizonyosodik, hogy valaki amiatt nem tudott eleget tenni kukorica-, kenyérgabona-, napraforgóbeadási kötelezettségé­nek, mert időközben elfeketézte ga­bonáját, terményeit, szintén pénz­beli kártérítést köteles fizetni az államnak, 1 forintot hátra­lékának minden egyes búza­kilogrammja után. Aki így jár, a jövőben minden bi­zonnyal kétszer is meg fogja gon­dolni, hogy gabonaspekulációra ve­temedjen-e, és ezzel szándékosan kárt okozzon a népgazdaságnak s szégyent hozzon a falura ... A spekulálókkal, népgazdaságunk kártevőivel, a háborús gyújtoga­tók falusi cimboráival joggal for­dul szembe teljes haraggal és meg­vetéssel a falu egész becsületes dolgozó népe! A helyi tanácsok begyűjtési munkájában több községben két véglettel találkozunk: vagy csak­ közigazgatási, vagy csak népnevelő feladatnak tekintik a hátralékok be­gyűjtését. Helytelen álláspont, mert egymagában egyik sem elegendő. Nyilvánvaló hogy az „A”, „B” jegyre vonatkozó terménybeadási hátralékok begyűjtése elsősorban a közigazgatás, a helyi tanács fel­adata. Az adógabona („A” jegy) s a terménybeadási kötelezettség („B” jegy) teljesítése törvény sze­rinti kötelessége minden termelő­nek: a helyi tanácsoknak a tör­vény erejével biztosítaniuk kell az e téren mutatkozó hátralékok telje­sítését! De az is világos, hogy a községi tanácsok akkor képesek megfelelő begyűjtési eredményeket elérni, ha a közigazgatás munkáját kiegészí­ti, támogatja a jó népnevelői munka! A népnevelői munka meg­javítása komoly feladatokat ró helyi pártszervezeteinkre és valamennyi demokratikus szervezetünkre, a DISZ, DÉFOSZ, az MNGSZ és a földművesszövetkezetek aktíváira. Gondoskodjunk róla, hogy a még fennálló községi begyűjtési hátralé­kot írjuk ki nyilvánosan a verseny­­­­táblára: hadd lássa és olvassa a falu egész lakossága, mennyi még a tartozása a dolgozók államával, népi demokráciánkkal szemben, amely szabadságot hozott mindnyá­junknak, növekvő jólétet biztosít minden dolgozó fiának, így a dol­gozó parasztoknak is! Szervezzük meg falvainkban újra a begyűjtési versenyt az egész évi községi begyűjtési terv maradékta­lan teljesítéséért, sőt túlteljesíté­séért! A múlt heti tanácsüléseken szerte az országban a­ tanácstagok jelentős része 1—2—3 mázsa ter­ményt ajánlott fel feleslegéből „C” vételi jegyre. A tanácstagok jó pél­damutatása, hazafias kezdeménye­zése minden bizonnyal magával ra­gadja a középparasztokat és kispa­­rasztokat s az elkövetkező hetekben a­ hátralékok becsületes teljesítése mellett mind több és több „C”- je­gyes gabona kerül be a földműves­­szövetkezeti,­ gyűjtőhelyekre. Népnevelőink magyarázzák meg világosan a falu dolgozóinak az­t az egyszerű tényt: minden újabb száz- és ezervagon begyűjtött ke­nyérgabona, kukorica, napraforgó nagy nyeresége a népgazdaságnak! Jelentősen elősegíti ötéves tervünk sikeres végrehajtását. Lehetővé te­szi, hogy még több ipari cikket ter­meljünk s még több új traktort, textilt kapjon a falu. A múlt heti helyi tanácsüléseken kiderült az is, hogy több község tanácsa még mindig nincs eléggé tisztában szerepével és feladataival a termény begyűj­téssel kapcsolatban. A tengődi tanács a spekulánsok­ uszá­lyába került s azon siránkozik, hogy „a községi hátraléknak csak 20 százalékát tudják teljesíteni”. Holott megfelelő volt a termés­zen­gődön is. Egyet világosan meg kell érte­niük a helyi tanácselnököknek, végrehajtóbizottsági és tanácsta­goknak: a begyűjtési munka állami feladat, a községi begyűjtési hátra­lék maradéktalan teljesítése az ál­lami tervfegyelem kérdése! Nemtel­jesítése, a tervfegyelem megsértése. A hátralékok maradéktalan begyűj­téséért a helyi tanácselnök sze­mélyében felelős. Módszeres, szívós munkával, a helyi tanács minden tagjának mozgósításával mindenütt ,kövessen el mindent ennek sikere érdekében. Helyi pártszervezeteink s tömeg­szervezeteink pedig ehhez adjanak meg számára minden támogatást. Fehér Lajos Újabb süldőkoca-tenyésztési akció indul Kormányzatunk a dolgozó paraszt­,­ság kívánságának megfelelően, újabb szerződéses sertéstenyésztési akció megindítását rendelte el. A most meg­induló süldőkoca-tenyésztési akciónál a szerződő dolgozó parasztok egy-egy tenyésztésbe eddig még nem fogott süldőkoca után 60 kiló abraktakar­mány vásárlására kapnak utalványt. Erre 25 kiló májusi morzsolt kukori­cának megfelelő mennyiségű csöves­kukoricát, vagy árpát és 35 kiló kor­pát vásárolhatnak, a hivatalosan meg­állapított áron. Az új tenyésztési ak­ció során is megkapják a szerződést kötő dolgozó parasztok kocánként a 200 forintos kamatmentes előleget. Ezenkívül, a szerződésben megjelölt időpontban leszállított két darab so­vány süldő után a hivatalos áron fe­lül, kilónként 40 fillér prémium is jár.

Next