Szabad Nép, 1951. február (9. évfolyam, 26-50. szám)
1951-02-03 / 28. szám
6 SZABAD KÉP PÉNTEK, 1951 FEBRUÁR. Családok százai léptek be napok alatt a tszekbe, vagy alakítottak új csoportot A termelőcsoportok fejlesztése terén az elmúlt héten sok megyében és járásban komoly eredmények születtek. Nemcsak a már meglévő csoportok taglétszáma növekedett, hanem újabb I., II. és III. típusú csoportok alakultak. Somogy megyében 11, Baranya megyében 10, Szabolcs megyében az eddigi 10 új mellett újabb T1 csoport alakult meg. Különösen jó felvilágosító munka folyt Szabolcs megye nyírbátori járásában, ahol az utóbbi két hétben 93 család, 178 taggal, 701 kataszteri holdon 6 új csoportot alakított. A csengeii járásban 4 csoport alakult, 60 család 337 hold földet vitt be a szövetkezetbe. Karcagon egy hét alatt 00 család lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára A nógrádmegyei Egyházasgergén eddig nem volttermelőcsoport. Fekete Gyula, Gondos György és Fekéri György sokat hallottak a termelőcsoportok jó eredményeiről. És nemcsak hallottak, saját maguk is meggyőződtek erről, meglátogatták a közeli csoportokat. Most 15 család megalakította a III. típusú Táncsics-csoportot. Alakuláskor megtárgyalták a különböző típusok működési szabályzatát és úgy döntöttek, hogy nekik a III. típusú felel meg a leginkább. Az új csoport minden egyes tagja Sütöl földet, tart meg a háztáji gazdálkodás számára. Nem volt eddig termelőcsoport Niklén sem. Itt Huszár György 11 holdas és Bokor István 9 holdas középparaszt, Bokor József 4 holdas, Makár Ferenc 6 holdas és Nagy István 5 holdas kis-, parasztok láttak hozzá a csoport megalakításához. Az új csoport tagjai a megalakulás után már meg is kezdték egy volt uradalmi istálló rendbehozását, amelyben a csoport állatait helyezik el. Igen szép eredményeket érnek el a csoportfejlesztés terén a karcagi termelőcsoportok tagjai. Az elmúlt héten 60 család lépett be a karcagi termelőcsoportokba. Egy újabb csoport is alakult. Tíz család megalakította az „F.iöre“termelőcsoportot. A tagok úgy döntöttek, hogy az I. típusú működési szabályzat szerint folytatják a közös gazdálkodást, alakuló gyűlésig a tagságot legalább 10-re akarják felemelni. „Hu a túrkeveiekná jobb a szövetkezeti gazdálkodás, jobb lesz nekünk is“ Törökszentmiklós nem határos közvetlenül Túrkevével, mégis jól tudják itt a dolgozó parasztok, hogy milyen nagy dolgok történtek az elmúlt hetekben Turkevén. Híre jutott, hogy száz és száz család lépett ott a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Azt is tudják a törökszentmiklósiak, hogy a helybeli ,,Dózsa“-csoport, amely 17 taggal 136 hold földön alakult, 1950- ben már 173 taggal 1060 holdon dolgozott s 23 forintot kaptak a tagok egy munkaegységre. Simon Mihály 3600, Sípos András 4500, Szikszai Lajos pedig harmadmagával májustól októberig 7530 forint jövedelemre tett szert. Az elmúlt héten megindult az erjedés a törökszentmiklósi határban is. Kerbály Sándor hétholdas dolgozó paraszt azt mondta: ha a sárkeveieknek jobb a közös gazdálkodás, nekünk törökszentmiklósiaknak is jobb lesz. A Barta-pusztán az elmúlt héten meg is alakították tízen, 54 holdon a csoportot. Sarkadi Imre 12 holdas középparaszt, aki csak érdeklődésből ment el az alakuló gyűlésre, másnap belépett a csoportba. Mozgolódás támadt a földvárhalmi dűlőben is. A hétholdas Szilágyi Zsigmond két héttel ezelőtt sorra felkereste ,a dűlőbeneket s megállapodott velük abban, hogy csoportot alakítanak. Január 24-én tizen csoportot alakítottak. Amikor özvegy D. Varga Jancsné megtudta, hogy haszonbéres földde is be lehet lépni, azonnal jelentkezett. Törökszentmiklóson egyre fokozódik az érdeklődés a szövetkezeti gazdálkodás iránt. A Barna-puszta és földvárhalmi dűlő után a pozdorhalmi részen is új csoport alakítására készülnek. A túrkevei példa, a helyi Dózsacsoport eredményei és a népnevelők jó felvilágosító munkája nyomán tovább növekszik a termelőszövetkezeti mozgalom Törökszentmiklóson. Két új termelőcsoport és egy előkészítő bizottság alakult fegyverneken Fegyvernek a községben a „Petőfi“tszcs 86 holdon, a „Kossuth"-tszcs pedig 142 holdon gazdálkodott még nemrég. Egyik csoport sem dolgozott rosszul, de különösen jól végezték munkájukat a „Kossuth’‘-csoport tagjai. Az évvégi elszámoláskor egy munkaegységre 30 forinton felül kaptak. Ezenkívül kifizették az összes állami hiteleket, a gépállomásnak járó díjat, s üzemi alapra 22.000 forintot tettek félre. A tagok jövedelme is igen 6 gép volt. A 70 éves Magyar József nyolc és félezer forintot kapott. Kovács József harmadmagával 22.000 forintot. Felruházkodtak, sok mindent vásároltak a csoporttagok. A termelőcsoportok eredményeit, a csoporttagok jövedelmét a helyi pártszervezet népnevelői és maguk a csoporttagok ismertették az egyénileg gazdálkodó parasztokkal. A felvilágosító munka azt eredményezte, hogy a „Petőfi Mszcs-be néhány nap alatt 9 család, a „Kossuth“-ba pedig 7 család lépett be. A termelőszövetkezeti mozgalom további fejlődésének azonban az adta meg a döntő lökést, hogy a népnevelők a III. típusú csoportok ismertetése mellett beszéltek az I-es és II-es típusú termelőszövetkezetek működéséről is. A felvilágosító munka nyomán január 21 -én megalakult a II. típusú „Úttörő”gyümölcstermelő-csoport. Tizenkét család 14 taggal kis híján 20 katasztrális hold gyü-mölcsössel alakította meg. Alig terjedt el a híre az „Úttörő”tszcs megalakulásának, már arról beszéltek Fegyvernekek, hogy Dankó Mihály 9 holdas középparaszt és még több család csoportalakításra készül. Január 28-án meg is alakult az I. típusú „Béke”-tszcs. Cs. Molnár István 15 holdas középparaszt, a helyi tanács elnökhelyettese felkereste dolgozó paraszt társait s elmondotta nekik, hogy csoportot szeretne alakítani. Beszélgetés közben számvetést csinált, kiszámította, hogy bár 15 holdján nem gazdálkodott rosszul, mégsem keresett annyit, mint a tszcs tagjai Rövid néhány nap, alatt meglett a felvilágosító, meggyőző munka eredménye. 7 család 46 hold földdel aláírta a belépési nyilatkozatot. Az Kuglics István dunaszentgyörgyi dolgozó paraszt hízója percek alatt nyolc kilóval gyarapodott Pakson, a járási átvevőhely mázsájéinak jóvoltából. Ez a „gyorshízás“ annak köszönhető, hogy Kuglics István nem hagyta magát. Otthon, mielőtt szekérre rakta volna a hízót, hogy bevigye Paksra, lemérte. 121 kilogramm volt. Az átvevőhely mázsája azonban csak 107 kilogrammot mutatott. Kuglics azonban nem törődött bele — visszarakta a hízót a szekérre, hogy hazaviszi, mert tudta: a rövid, alig 20 kilométeres úton 14 kilót nem veszíthetett a súlyából. A határozott fellépés meghökkentette a sertésmázsálókat — szó szót követett, s másodszor is megmérték a disznót. Ekkor — csodálatosképen — már 107 kiló helyett 115 kilót mutatott a mázsa. És ez nem is az egyetlen eset. Többen beszélnek arról, hogy azok, akik a hízósertéseket átveszik, s az átvételi árat kifizetik, igazságtalanul járnak el, vagy éppen csalnak több, hizlalást szerződésre szállító dolgozó parasztot becsaptak. Markovics János két süldőmalacára kötött annak rendje-módja szerint hizlalási szerződést. Szorgalmasan etetgette a malacokat, azok szépen híztak, s közeledett az átadás ideje. Kellett a pénz a családnak. Markovics János, mivel hogy a hízók jóval túlhaladták már a szerződésben kikötött 106 kilogramm súlyt (az egyik 140-en, a másik 128 kilogrammon felül volt), egy héttel a határidő előtt elvitte a malacokat Paksra, hogy a járási sertésátvevőnek átadja. A sertésátvevő szó nélkül át is vette őket. A szabálytalanság ott kezdődött, hogy a mázsán a két hízót együtt mérték le. A súlyuk 268 kiló volt, így egyreegyre 134 kiló esett. Tudni kell, hogy 136 kilogrammig 5.80 forint, 136 kilogrammon felül pedig 6.20 forint volt a hízók átvételi ára. Markovics mindkét hízóját 5.80-ával fizették ki, holott az egyik után, amelyik legalább 140 kiló volt, 620 forint járt volna. Ráadásul még nem fizették ki a szerződésre lekötött sertések élősúlyának minden kilogrammja után járó 40 fillér prémiumot sem. Az indokolás meghökkentő: Markovics egy héttel a szerződésben lekötött idő előtt szállította a hízókat, így aztán mindent összevéve 163 forint 20 fillérrel ■ megkárosították. Hozzá hasonló módon károsították meg Oláh Ferencnét is. A különbség csak annyi, hogy az ő két hízóját külön-külön mérték le. De amikor az ár kifizetéséről, volt szó, annak ellenére, hogy az egyik után 6.20 forint járt volna kilogrammonként, szintén csak 5.80-al fizettek. Többen panaszkodnak arról, hogy a szerződésre hizlalt sertés után nem fizetik ki a prémiumot A hízókat úgy veszik át, mintha szerződés nélkül hizlalták volna őket. Farkas Ferencné öt süldőre kötött hízlalási szerződést. Mivel lassan híztak, határidő után szállított. Két részletben vitte el a hízókat. Először hármat, majd később a másik kettőt. Az első szállítmány után arra hivatkozva, hogy a határidő lejárt, az ismételt követelés ellenére sem fizették ki a prémiumot , holott rendelet intézkedett róla, hogy ennek a sertéshízlatási akciónak során a határidőn túl szárított sertéseknél is ki kell a prémiumot fizetni. A második két hízóért viszont, amelyeket a határidő után még későbben adott át, szó nélkül ki is fizették az alapáron felül járó 40 fillért kilogrammonként. Hasonló eset Hajdú Sándoré is. Március 19-én kötött szerződést, október 5-én szállított. A három hízó súlya (mindegyik felette volt a 106 kilogrammnak) 334 kilogramm. Az alapárat megkapta, többet nem. S amikor Révész ,,kartárs”-nál, a helyi földmvesszövetkezet sertésfelvásárlójánál több ízben tiltakozott, az nagynehezen — mint mondotta — „utána nézett Szekszárdon a prémiumnak. A válasz az volt, „nem jár semmi, H* Ya" pipálva”. Fizetés helyett „kipipálták” azon a címen, hogy később szállított — holott a rendelet szerint ez esetben is jár prémium. ★ Vájjon kinek az érdeke, hogy a megállapítottnál kisebb árat fizessenek a sertéshizlalási szerződést kötött dolgozó parasztoknak? Az államnak semmi esetre sem, hiszen a szerződéskötéssel járó jó árakat, kedvezményeket éppen az állam állapította meg a dolgozó parasztság érdekében, azért, hogy előmozdítsa az állattenyésztésünk fejlődését. Mészáros Lajos, a járási sertésátvevő és munkatársai, valamint Révész „kartárs“, a községi sertésfelelős törvényellenesen (nemcsak a dolgozó parasztság, de az állam érdekeivel is ellentétben) megkárosították a dolgozó parasztokat és ezért szigorú büntetést érdemelnek. Sürgősen meg kell vizsgálni az ügyet, meg kell állapítani, hogy mi van a visszaélések mögött: csupán haszonhajhászás, vagy pedig ellenséges politikai mesterkedés is. A dolgozó parasztokat megkárosítani az állam cégére alatt, mindenképpen az ellenség malmára hajtja a vizet, mert a becsapott parasztok egy része azt hiszi: nem Révész vagy Mészáros, hanem az állam rövidítette meg őket. Az Államforgalmi Egyesülés is nézze meg a megyei sertésfelvásárló kirendeltség és az egyes osztályok munkáját, állapítsák meg, hogyan történhetett, hogy a jogos panaszok hosszú heteken keresztül nem találtak orvoslásra. Gondoskodni kell arról is, hogy a megkárosított dolgozó parasztoknak megfizessék a jogosan járó prémiumot — azok pedig, akik a visszaéléseket elkövették, nyerjék el méltó büntetésüket. A. I. A paksi állatfelvásárló és a dunaszentgyörgyi „sertésfelelős” megkárosították a dolgozó parasztokat a szerződéses sertések átvételénél Élenjárók a terménybegyűjtésben Baranyában a begyűjtési versenyben különösen a kommunisták és a tanácstagok járnak elől jó példával. A mohácsi járásban Szajk községben Kutora István párttitkár és Mészáros Lajos hatholdas dolgozó paraszt tanácselnök 400 százalékra teljesítették a takarmánygabona-beadást. Gondon Ferenc boji hatholdas dolgozó paraszt tanácstag kenyérgabonából 312, takarmánygabonából 351 százalékban teljesítette kötelezettségét. A villányi járásban Pécsdevecseren Tóth Lajos kenyérgabonából 312, takarmánygabonából 124 százalékot teljesített, ezenkívül „C“-vételi jegyre 833 kiló kenyérgabonát és 776 kiló napraforgót adott be. A BEGYŰJTÉSI ELŐIRÁNYZAT MARADÉKTALAN TELJESÍTÉSÉÉRT Az 1950—1951 gazdasági év második felének begyűjtési szakasza a héten elkezdődött. Mi a főfeladat ezen a téren az előttünk álló, elkövetkezendő hetekben? A főfeladat az egész begyűjtési hátralék maradéktalan teljesítése valamennyi községben, tehát kötelező az egész évi begyűjtési terv teljesítése valamennyi terményből, nemcsak az „A”, „B”, hanem „C” jegyre is. Ezen belül el kell számoltatni minden egyes termelőt kukoricatermése 10 százalékának erejéig, amennyiben terménybeadási kötelezettségének e téren nem tett volna még eleget. A terménybegyűjtés új szakaszában az eddiginél sokkalta erélyesebben kell fellépnünk a gabonaspekulációval szemben. Aki a nép kenyerével spekulál, borsos áron elfeketézi kukorica-, takarmánygabona- stb. készletét, ahelyett, hogy becsületesen eleget tenne terménybeadási kötelezettségének, a dolgozók állama iránti kötelezettségének: súlyosan megkárosítja népgazdaságunkat, ellensége a dolgozó népnek, ellensége a béke ügyének! Megérdemli, hogy a legerélyesebben fellépjünk vele szemben. Kapospulán a kulákok rozsot etetnek a disznóval, árpa-, kukoricakészleteiket pedig a feketepiacra tartogatják. Másutt meg már jelentős részben, vagy teljes egészében el is feketézték terményeiket s emiatt nem tettek eleget beszolgáltatási kötelezettségüknek. A múlt héten megkezdődött országszerte a beadással hátralékban lévő kulákok erélyes helyszíni elszámoltatása. Amelyik kulák még az elszámoltatás során sem egyenlíti ki a beszolgáltatási hátralékát, búzakilogrammonként 2 forint kártérítést köteles fizetni a dolgozók államának! Búzából tehát minden métermázsa hátralék után 200 forint, kukoricából (májusi morzsolt) 144 forint, napraforgóból Ugyancsak 144 forint kártérítést kell 36 órán belül fizetnie, különben végrehajtás alá kerül. Gyulaj községben 8 hátralékos kulák 20 ezer forint kártérítést fizetett már beszolgáltatási hátraléka miatt. A falu dolgozó parasztjainak nagy többsége, akik becsületesen eleget tettek a terménybeadás terén is a demokratikus állam iránti kötelezettségüknek, jogosan kifogásolták eddig: miért vagyunk tétlenek azokkal szemben, akiknek módjukban állott volna teljesíteniük beadási kötelezettségüket s mégis feketézéssel, elmaradásukkal szégyent hoznak a falujukra? S itt nemcsak kulákokról van szó. A most meginduló elszámoltatás során a hatóságok megkérdeznek minden hátralékos termelőt. S ahol kétségen kívül bebizonyosodik, hogy valaki amiatt nem tudott eleget tenni kukorica-, kenyérgabona-, napraforgóbeadási kötelezettségének, mert időközben elfeketézte gabonáját, terményeit, szintén pénzbeli kártérítést köteles fizetni az államnak, 1 forintot hátralékának minden egyes búzakilogrammja után. Aki így jár, a jövőben minden bizonnyal kétszer is meg fogja gondolni, hogy gabonaspekulációra vetemedjen-e, és ezzel szándékosan kárt okozzon a népgazdaságnak s szégyent hozzon a falura ... A spekulálókkal, népgazdaságunk kártevőivel, a háborús gyújtogatók falusi cimboráival joggal fordul szembe teljes haraggal és megvetéssel a falu egész becsületes dolgozó népe! A helyi tanácsok begyűjtési munkájában több községben két véglettel találkozunk: vagy csak közigazgatási, vagy csak népnevelő feladatnak tekintik a hátralékok begyűjtését. Helytelen álláspont, mert egymagában egyik sem elegendő. Nyilvánvaló hogy az „A”, „B” jegyre vonatkozó terménybeadási hátralékok begyűjtése elsősorban a közigazgatás, a helyi tanács feladata. Az adógabona („A” jegy) s a terménybeadási kötelezettség („B” jegy) teljesítése törvény szerinti kötelessége minden termelőnek: a helyi tanácsoknak a törvény erejével biztosítaniuk kell az e téren mutatkozó hátralékok teljesítését! De az is világos, hogy a községi tanácsok akkor képesek megfelelő begyűjtési eredményeket elérni, ha a közigazgatás munkáját kiegészíti, támogatja a jó népnevelői munka! A népnevelői munka megjavítása komoly feladatokat ró helyi pártszervezeteinkre és valamennyi demokratikus szervezetünkre, a DISZ, DÉFOSZ, az MNGSZ és a földművesszövetkezetek aktíváira. Gondoskodjunk róla, hogy a még fennálló községi begyűjtési hátralékot írjuk ki nyilvánosan a versenytáblára: hadd lássa és olvassa a falu egész lakossága, mennyi még a tartozása a dolgozók államával, népi demokráciánkkal szemben, amely szabadságot hozott mindnyájunknak, növekvő jólétet biztosít minden dolgozó fiának, így a dolgozó parasztoknak is! Szervezzük meg falvainkban újra a begyűjtési versenyt az egész évi községi begyűjtési terv maradéktalan teljesítéséért, sőt túlteljesítéséért! A múlt heti tanácsüléseken szerte az országban a tanácstagok jelentős része 1—2—3 mázsa terményt ajánlott fel feleslegéből „C” vételi jegyre. A tanácstagok jó példamutatása, hazafias kezdeményezése minden bizonnyal magával ragadja a középparasztokat és kisparasztokat s az elkövetkező hetekben a hátralékok becsületes teljesítése mellett mind több és több „C”- jegyes gabona kerül be a földművesszövetkezeti, gyűjtőhelyekre. Népnevelőink magyarázzák meg világosan a falu dolgozóinak azt az egyszerű tényt: minden újabb száz- és ezervagon begyűjtött kenyérgabona, kukorica, napraforgó nagy nyeresége a népgazdaságnak! Jelentősen elősegíti ötéves tervünk sikeres végrehajtását. Lehetővé teszi, hogy még több ipari cikket termeljünk s még több új traktort, textilt kapjon a falu. A múlt heti helyi tanácsüléseken kiderült az is, hogy több község tanácsa még mindig nincs eléggé tisztában szerepével és feladataival a termény begyűjtéssel kapcsolatban. A tengődi tanács a spekulánsok uszályába került s azon siránkozik, hogy „a községi hátraléknak csak 20 százalékát tudják teljesíteni”. Holott megfelelő volt a természengődön is. Egyet világosan meg kell érteniük a helyi tanácselnököknek, végrehajtóbizottsági és tanácstagoknak: a begyűjtési munka állami feladat, a községi begyűjtési hátralék maradéktalan teljesítése az állami tervfegyelem kérdése! Nemteljesítése, a tervfegyelem megsértése. A hátralékok maradéktalan begyűjtéséért a helyi tanácselnök személyében felelős. Módszeres, szívós munkával, a helyi tanács minden tagjának mozgósításával mindenütt ,kövessen el mindent ennek sikere érdekében. Helyi pártszervezeteink s tömegszervezeteink pedig ehhez adjanak meg számára minden támogatást. Fehér Lajos Újabb süldőkoca-tenyésztési akció indul Kormányzatunk a dolgozó paraszt,ság kívánságának megfelelően, újabb szerződéses sertéstenyésztési akció megindítását rendelte el. A most meginduló süldőkoca-tenyésztési akciónál a szerződő dolgozó parasztok egy-egy tenyésztésbe eddig még nem fogott süldőkoca után 60 kiló abraktakarmány vásárlására kapnak utalványt. Erre 25 kiló májusi morzsolt kukoricának megfelelő mennyiségű csöveskukoricát, vagy árpát és 35 kiló korpát vásárolhatnak, a hivatalosan megállapított áron. Az új tenyésztési akció során is megkapják a szerződést kötő dolgozó parasztok kocánként a 200 forintos kamatmentes előleget. Ezenkívül, a szerződésben megjelölt időpontban leszállított két darab sovány süldő után a hivatalos áron felül, kilónként 40 fillér prémium is jár.