Szabad Nép, 1951. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1951-04-15 / 88. szám

SZABAD NÉP Holdanként tizenöt mázsával lett magasabb kukoricatermésünk a négyzetes vetés után | Itt a kukorica vetésének idejeTj Hol látnunk az eddiginél nagyobb termés biztosításához. A kukorica igen fon­tos növényünk, nagy területen termel­jük. A nagy vetésterület e fontos ta­karmánynövényünk hasznosságát tük­rözi — azokat a tulajdonságait, ame­lyek nélkülözhetetlenné teszik a dol­gozó parasztság gazdálkodása és egész országunk ellátása szempontjá­ból. Sertéshizlalásra hazánkban úgy­szólván egyedül kukoricát haszná­lunk. A sertés igen szapora állat és ezért állományunk gyors emelése nagymértékben a takarmányellátás biztosításától függ. A bő kukoricater­més sok sertéshúst és zsírt jelent. Ha megnöveljük kukoricaföldjeink termés­hozamát, akkor jelentősen növekszik dolgozó parasztságunk jövedelme, le­hetővé válik a dolgozók élelem ellátá­sának továbbjavítása. Ehhez még hoz­zátehetjük, hogy dolgozó parasztsá­gunk lovai abraktakarmány gyanánt túlnyomórészt kukoricát kapnak. Mindez megvilágítja az átlagos kuko­ricatermés növelésének rendkívüli, egész országunkra kiterjedő, az ország gazdasági életét és dolgozó népünket érintő nagy jelentőségét- A mi kukoricatermelésünk színvonala igen alacsony. Rákosi elvtárs kon­gresszuson elmondott szavai, amelyek­ben a nálunk járt szovjet paraszt­küldöttek tapasztalataira is hivat­kozva megállapította, hogy termésát­lagaink általában igen alacsonyak, nagymértékben vonatkoznak kukorica­termelésünkre. Ez az elmaradás fe­lelősséget jelent mindannyiunk, a me­­­zőgazdaság minden dolgozója szá­mára — arra kötelez bennünket, hogy biztosítsuk más növényeink mellett a kukorica magasabb terméshozamát is. Idejében kell elvégeznünk a vetést, mindenütt legalább háromszor, de le­hetőleg négyszer kell kapálnunk — és emellett alkalmaznunk a rendelke­zésünkre álló, rendkívül hasznos, szov­jet tapasztalatokat. Én ez utóbbiakkal szeretnék foglalkozni — ezek közül is különösen eggyel: a négyzetes ku­koricavetés kérdésével. Ez a Szovjet­unióban általánosan elterjedt módszer eredményezte, hogy termelőszövetke­zeti csoportunk, a mágocsi „Új Ba­rázda" az elmúlt gazdasági évben kukorica vetésterülete túlnyomó ré­szén, 15 katasztrális holdon átlagosan 35 mázsás, egyes területeken pedig 50 mázsás termést takarított be egy­­egy holdról. A kukori­cát álta­lában úgy vetik, hogy az egyes sorok közötti távolság 70, a kukorica tövei közötti pedig mintegy 40—45 centi­méter. A négyzetes vetés esetén vi­szont a sor és tőtávolság egyformán 70 centiméter. Felmerülhet a kérdés: nem csökkenti-e az átlagterméshoza­­mot, ha így kevesebb kukoricatő lesz egy holdon? Nem. Ugyanis a kuko­rica gyökerei köralakúan terjeszked­nek. Miután a szokásos vetésmódnál a tövek közötti távolság 40—45 centi­méter, a gyökerek csak ilyen távol­ságra terjeszkedhetnek. Körülbelül te­!Mit jelent a négyzetes vetés? a gr hát 40—45 centiméter lesz a kuko­rica köralakú gyökérzetének átmérője — vagyis oldalt sem terjed mes­­­szebbre, szélesebbre a­ gyökérzet, pe­dig itt lenne hely, hiszen a sorok kö­zötti távolság 70 centiméter. Ez azt eredményezi, hogy az eddig szokásos módon vetett kukoricánál a tenyész­­területet csak részben használják ki a növények. Ezzel szemben, ha négy­zetesen vetünk, a növények egymás­tól való távolsága mindkét irányban 70 centiméter és így ez lesz a gyö­­kérzet átmérője is, így tehát éppen a négyzetes vetés biztosítja a föld, a tenyészterület jobb kihasználását. A négyzetes vetésű kukorica gyökérzete egy-egy hold földnek sokkal nagyobb területéről szívja fel a nedvességet és a tápanyagokat — és ez a nagyobb termés biztosítéka. Könnyű megérteni a tenyészterület növelésének előnyeit, ha tudjuk, hogy pontos tudományos számítások szerint, ahhoz, hogy a nö­m iwtgzetes vetésű kukorica gyökerei nagyobb területre terjednek (baloldali ábra) ki. A közönséges vetésnél a so­rok között jelentős terület kihaszná­latlanul marad (jobboldali ábra). A kö­rök a növény gyökereit ábrázolják, Fény egy kiló szárazanyaggal gyara­pítja tömegét, mintegy 300 liter vízre van szüksége. Minél nagyobb terü­letre ágazhatnak szét a növény gyö­kerei, annál több nedvességet találnak. A tenyészterület jobb kihasználása azonban nem egyetlen előnye a négy­zetes vetésnek. Az egymástól egyfor­mán 70 centiméter távolságra ültetett­­ kukoricát mindkét irányban, tehát hosszában és keresztben egyaránt ló­kapával művelhetjük meg. Ez jelentős munkaerőmegtak­arítást biztosít — ép­pen akkor, amikor leginkább összetor­lódnak a növényápolási és egyéb mun­kák. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy többször kapálhatjuk meg a ten­gerit. Több kapálás, jobb talajművelés pedig gazdagabb termést jelent.­ ­ Mindezt mi nemcsak elméletben ismerjük,­­ nemcsak az erre vonatkozó szovjet szakirodalomban olvastuk, hanem iga­zolta ezt a mi tapasztalatunk is. Ta­valy nálunk is sok vita volt, hogy váj­jon letérjünk-e a megszokott útról és vessük-e négyzetesen a kukoricát. A csoporttagok többsége azon a vélemé­nyen volt, hogy mi is termeljünk így — mások, különösen az idősebbek egy része nem értett mindjárt egyet ezzel. Attól féltek, hogy rosszul járunk és különösen a vetés nehézségeit hangoz­tatták. A vetés valóban több munkával jár. Mi fogatos sorhúzót készítettünk, ez­zel végeztük el — hosszában és ke­resztben „megvonalazva” a talajt, a tövek helyének kijelölését. Ezután kézi erővel vetettünk. A vetésre fordí­tott munka 63 munkaegység volt a 15 holdnál, szemben a gépi erővel, sorjá­ban végzett vetéshez szükséges 11­.25 munkaegységgel, így tehát mintegy 52 munkaegységet „ráfizettünk” — de ez­ busásan megtérült a kapálásnál. Közönséges vetésű kukoricánál egy hold négyszeri lekapálása és az ezt követő kézikapálás 16.24 — 15 holdon 243.60 munkaegység. A négyzetes ve­tésű kukoricát keresztben is meghuzat­­juk a lekapával és így csak a kuko­rica tövét kell gyomtalanítani. Ezzel soronként 1480, egy holdon 53.000, a 15 holdon pedig mintegy 800.000 ka­pavágást takarítottunk meg — 96.30 munkaegységgel fordítottunk keveseb­­bet a kapálásra. Huszonnégy ember A négyzetes vetésű kukorica között mindkét irányban van hely a lókapa számára. Ez lehetővé teszi a fogatos, gépi művelés kiterjesztését, csökkenti az egy-egy hold megműveléséhez szükséges munkát munkáját nyolc ember végezte el és így 16 dolgozó szabadult fel éppen a legnagyobb dologidőben, amikor sür­getett a répa, borsó és napraforgó kapálása is. Ezenkívül jelentős vető­magmegtakarítást értünk el: 25 kilo­gramm helyett ugyanis négyzetes ve­tésnél 10 kiló elég egy-egy holdra. A 15 holdnál a megtakarítás tehát két és negyed mázsa kukorica. A négyzetes kukoricavetés előnyeit­ mi a terméstöbblet mázsáival mértük le. Azon a négy hold földön, ahol a régi módon vetettünk, holdanként 20 mázsát takarítottunk be — és az egyénileg dolgozó parasztok termése általában még ennél is jóval kevesebb volt. A 15 katasztrális hold négyzetes vetés összesen — a munkaerőmeg­takarításon túl — 275 mázsa kukori­cával hozott többet. Az őszi, 37 forin­tos árat számítva, ez 10.175 forint, amelyből a csoport akkori kis lét­száma idején 1.10 forint jutott egy munkaegységre. Én tavaly 225 munka­egységet teljesítettem és így a négy­zetes kukoricavetés 247.50 forint több­letet hozott nekem személy szerint — hasonlóképpen társaimhoz. Jövedel­münk azonban nem ennyivel nőtt, ha­nem többel, mert a kukoricát sertés­­hizlalásra fordítottuk. A 275 mázsa terméstöbblet segítségével 45 sertés­sel hizlalhattunk többet — 50.000 fo­rinttal nőtt csoportunk bevétele és több, mint két és félezer kilogramm sertéshússal több élelmet adhattunk a városi dolgozóknak — azoknak, akik­nek támogatásával építjük a falun is a jobb életet A jó kukoricatermés biztosította,­ hol gond nélkül tartottuk el 300 számosállatun­kat . Megnézheti akárki, milyen erő­ben van nálunk a jószág. Ez nagy­mértékben hozzájárult termelőcsopor­tunk növekedéséhez is. Az egyénileg dolgozó parasztok ugyanis a faluban sok nehézséggel küzdöttek e téren. Nagy István kisparaszt például két és negyed holdon, 2000 négyszögölön mindössze 15 mázsa kukoricát termelt Ez hamar elfogyott és azután kuko­ricaszáron és szalmán tartotta a lo­vait és teheneit. Cinege Rudolf 15 hol­das középparaszt, akit mindenki jó gazdának ismer a faluban, két és fél holdon 50 mázsás termést ért el ös­­­szesen. Sok dolgozó paraszt, köztük ők ketten is ezután győződtek meg a szövetkezés előnyeiről és a négyzetes vetésű nagy termést adó kukori­cánknak is nagy szerepe van abban, hogy büszkén mondhatjuk el ma: Magocs termelőszövetkezeti község. Az idén az eddiginél is jobb ered­ményt akarunk elérni. Csoportunk te­rülete 212-ről 1200 holdra nőtt így most nem 15, hanem 150 holdon vet­jük négyzetesen a kukoricát Most már ekkora területről várunk még tavalyi négyzetesen vetett kukoricánál is magasabb átlagtermést , ez a vá­rakozásunk jogos is, mert hiszen a múlt évben sok tapasztalatot szerez­tünk és sokat tanultunk. A Szovjet­unióban járt parasztküldöttek pedig alaposan ismertették előttünk a kol­hozok magas kukoricatermésátlagainak­­ titkát”. A pótbeporzásos módszert, a műtrágyázást stb. Ezeknek a megvaló­sításával biztos vagyok benne, hogy szövetkezeti községünkben olyan ered­ményeket érünk el, amilyent azelőtt soha nem látott még a mágocsi határ. Elmondta: Lippai András növénytermesztési brigádvezető, Mágocs ,­­Rákosi“­­ termelőszövetkezet. ekekap» útja 7 »kekapavai művelheti 7 terület Korszerű munkásszállók épülnek a baranya megyei állami gazdaságokban Baranya megyében az ötéves terv második­ évében 20 állami gazdaság­ban létesítenek zuhanyozóval ellátott fürdőt. Több gazdaságban korszerű mun­kásszállókat és családi házakat építe­nek a munkaerőtoborzás során mun­kába lépő dolgozóknak. Babarcon 160.000 forint költséggel 100 szemé­lyes munkásszálló építése folyik, ezen­kívül hat kétszobás lakás épül fel a nyáron. A hetvehelyi és továszhetényi ál­lami gazdaságokban is új lakásokba költöznek ősszel a gazdaság dolgozói. Üszögpusztán 200.000, Bikaron 300.000 forint költséggel épül fel a minden kényelemmel ellátott munkásszálló. Még a tavasszal sok állami gazda­ság jól felszerelt kultúrotthont kap. Püspökbolyon és Sátorhelyen már el is készült a többszáz főt befogadó kultúrotthon. Az elmúlt évben számos gazdaság­ban könyvtárat állítottak fel. A könyv­tárakat az idén továbbfejlesztik. Április 22-én lesz a Magyar Újságírók Országos Szövetsége újjáalakult közgyűlése A Magyar Újságírók Országos Szö­vetségére az eddiginél fokozottabb fel­adatok várnak. Hathatósan támogatnia kell azt a küzdelmet, melyet a ma­gyar újságírók egységesen, pártál­lásra való tekintet nélkül folytatnak a háborús uszítók leleplezéséért, a világ béketáborának erősítéséért, hazánkban a szocializmus győzelmes megvalósí­tásáért. Mint a Szovjetunióban és egyre több népi demokratikus baráti államban, nálunk is az újságírószö­vetség feladata, hogy összpontosítsa az újságírók szerkesztőségen kívüli társadalmi tevékenységét, nevelje, ösz­tönözze, segítse a sajtó dolgozóit nagyjelentőségű feladataik minél tö­kéletesebb és maradéktalanabb megol­dásában. Feladata, hogy segítséget nyújtson az újságíróknak haladó sajtó­hagyományaink, forradalmi értékeink tanulmányozásához és feltárásához, hogy elősegítse a Szovjetunió, a népi demokratikus országok és az egész világ haladó, az emberiség igaz ügyéért élenjáró harcot folytató sajtó­jának ismertetését. Az újságírószövet­­ség hivatása, hogy a lapok munkatár­sainak segítséget nyújtson politikai és szakmai képzettségük fejlesztéséhez, az alapképzés és továbbképzés különböző formáinak biztosítása által. A Szövetség megnövekedett felada­tait az eddiginél szélesebb alapokon nyugvó szervezettel fogja ellátni. A szövetség április 22-i közgyűlése az új szervezeti felépítést, működési terve­zetet vitatja meg és hagyja jóvá. A közgyűlés napirendje: 1. A szövetség munkája és feladatai. Előadó Betlen Oszkár. 2. Az új alapszabály beter­jesztése. 3. A vezetőség megválasztása. VASÁRNAP, 1951. ÁPRILIS IS ESEMÉNYEK KÉPEKBEN Az Olasz Kommunista Párt nemrégiben megtartott, nagy jelentőségű kon­gresszusán részt vettek Pártunk képviselői is. Kovács István és Nagy József né­­vtársak elhelyezték az MDP koszorúját Gramsci elvtársnak, az olasz munkás­mozgalom nagy mártírjának sírján. A XVIII. kerületben Simeon­ Emervé nagy örömmel fogadta a békeívet hozó népnevelőket. Elmondotta: „Két szép gyermekem jövőjére gondolok, amikor most odaírom nevem a Béke Világtanács követelése alá. Úgy küzdök­­ a béke megőrzéséért, hogy a haza szeretettre nevelem gyermekeimet.’* A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap alkalmából magyar művészküldöttség tar­tózkodik Moszkvában. Képünkön a moszkvai Koncert­teremben megtartott hangverseny után a magyar művészek megköszönik a tapsot Az EMAG-gyár kombájnszerető műhelyének tervismertető értekezletén az igazgató bejelentette: aratásig 60 kombájnt kell gyártani. A dolgozók ellen­­tervet készítettek, amelyben vállalták, hogy 65 kombájnt készítenek az ara­tásig. Az EMAG munkásai több géppel könnyítik dolgozó parasztságunk mun­káját, segítik mezőgazdaságunk szocialista fejlődését. A citromcserje magyarországi termesztésének megkönnyítésére a Szovjetunió­­ból citrom-, narancs- és mandarináltványokat kaptunk. A 3000 oltványt tar­talmazó szállítmány Moszkvából külön repülőgépen szerdán délelőtt érkezett meg a ferihegyi repülőtérre.

Next