Szabad Nép, 1951. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1951-04-15 / 88. szám
SZABAD NÉP Holdanként tizenöt mázsával lett magasabb kukoricatermésünk a négyzetes vetés után | Itt a kukorica vetésének idejeTj Hol látnunk az eddiginél nagyobb termés biztosításához. A kukorica igen fontos növényünk, nagy területen termeljük. A nagy vetésterület e fontos takarmánynövényünk hasznosságát tükrözi — azokat a tulajdonságait, amelyek nélkülözhetetlenné teszik a dolgozó parasztság gazdálkodása és egész országunk ellátása szempontjából. Sertéshizlalásra hazánkban úgyszólván egyedül kukoricát használunk. A sertés igen szapora állat és ezért állományunk gyors emelése nagymértékben a takarmányellátás biztosításától függ. A bő kukoricatermés sok sertéshúst és zsírt jelent. Ha megnöveljük kukoricaföldjeink terméshozamát, akkor jelentősen növekszik dolgozó parasztságunk jövedelme, lehetővé válik a dolgozók élelem ellátásának továbbjavítása. Ehhez még hozzátehetjük, hogy dolgozó parasztságunk lovai abraktakarmány gyanánt túlnyomórészt kukoricát kapnak. Mindez megvilágítja az átlagos kukoricatermés növelésének rendkívüli, egész országunkra kiterjedő, az ország gazdasági életét és dolgozó népünket érintő nagy jelentőségét- A mi kukoricatermelésünk színvonala igen alacsony. Rákosi elvtárs kongresszuson elmondott szavai, amelyekben a nálunk járt szovjet parasztküldöttek tapasztalataira is hivatkozva megállapította, hogy termésátlagaink általában igen alacsonyak, nagymértékben vonatkoznak kukoricatermelésünkre. Ez az elmaradás felelősséget jelent mindannyiunk, a mezőgazdaság minden dolgozója számára — arra kötelez bennünket, hogy biztosítsuk más növényeink mellett a kukorica magasabb terméshozamát is. Idejében kell elvégeznünk a vetést, mindenütt legalább háromszor, de lehetőleg négyszer kell kapálnunk — és emellett alkalmaznunk a rendelkezésünkre álló, rendkívül hasznos, szovjet tapasztalatokat. Én ez utóbbiakkal szeretnék foglalkozni — ezek közül is különösen eggyel: a négyzetes kukoricavetés kérdésével. Ez a Szovjetunióban általánosan elterjedt módszer eredményezte, hogy termelőszövetkezeti csoportunk, a mágocsi „Új Barázda" az elmúlt gazdasági évben kukorica vetésterülete túlnyomó részén, 15 katasztrális holdon átlagosan 35 mázsás, egyes területeken pedig 50 mázsás termést takarított be egyegy holdról. A kukoricát általában úgy vetik, hogy az egyes sorok közötti távolság 70, a kukorica tövei közötti pedig mintegy 40—45 centiméter. A négyzetes vetés esetén viszont a sor és tőtávolság egyformán 70 centiméter. Felmerülhet a kérdés: nem csökkenti-e az átlagterméshozamot, ha így kevesebb kukoricatő lesz egy holdon? Nem. Ugyanis a kukorica gyökerei köralakúan terjeszkednek. Miután a szokásos vetésmódnál a tövek közötti távolság 40—45 centiméter, a gyökerek csak ilyen távolságra terjeszkedhetnek. Körülbelül te!Mit jelent a négyzetes vetés? a gr hát 40—45 centiméter lesz a kukorica köralakú gyökérzetének átmérője — vagyis oldalt sem terjed messzebbre, szélesebbre a gyökérzet, pedig itt lenne hely, hiszen a sorok közötti távolság 70 centiméter. Ez azt eredményezi, hogy az eddig szokásos módon vetett kukoricánál a tenyészterületet csak részben használják ki a növények. Ezzel szemben, ha négyzetesen vetünk, a növények egymástól való távolsága mindkét irányban 70 centiméter és így ez lesz a gyökérzet átmérője is, így tehát éppen a négyzetes vetés biztosítja a föld, a tenyészterület jobb kihasználását. A négyzetes vetésű kukorica gyökérzete egy-egy hold földnek sokkal nagyobb területéről szívja fel a nedvességet és a tápanyagokat — és ez a nagyobb termés biztosítéka. Könnyű megérteni a tenyészterület növelésének előnyeit, ha tudjuk, hogy pontos tudományos számítások szerint, ahhoz, hogy a nöm iwtgzetes vetésű kukorica gyökerei nagyobb területre terjednek (baloldali ábra) ki. A közönséges vetésnél a sorok között jelentős terület kihasználatlanul marad (jobboldali ábra). A körök a növény gyökereit ábrázolják, Fény egy kiló szárazanyaggal gyarapítja tömegét, mintegy 300 liter vízre van szüksége. Minél nagyobb területre ágazhatnak szét a növény gyökerei, annál több nedvességet találnak. A tenyészterület jobb kihasználása azonban nem egyetlen előnye a négyzetes vetésnek. Az egymástól egyformán 70 centiméter távolságra ültetett kukoricát mindkét irányban, tehát hosszában és keresztben egyaránt lókapával művelhetjük meg. Ez jelentős munkaerőmegtakarítást biztosít — éppen akkor, amikor leginkább összetorlódnak a növényápolási és egyéb munkák. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy többször kapálhatjuk meg a tengerit. Több kapálás, jobb talajművelés pedig gazdagabb termést jelent. Mindezt mi nemcsak elméletben ismerjük, nemcsak az erre vonatkozó szovjet szakirodalomban olvastuk, hanem igazolta ezt a mi tapasztalatunk is. Tavaly nálunk is sok vita volt, hogy vájjon letérjünk-e a megszokott útról és vessük-e négyzetesen a kukoricát. A csoporttagok többsége azon a véleményen volt, hogy mi is termeljünk így — mások, különösen az idősebbek egy része nem értett mindjárt egyet ezzel. Attól féltek, hogy rosszul járunk és különösen a vetés nehézségeit hangoztatták. A vetés valóban több munkával jár. Mi fogatos sorhúzót készítettünk, ezzel végeztük el — hosszában és keresztben „megvonalazva” a talajt, a tövek helyének kijelölését. Ezután kézi erővel vetettünk. A vetésre fordított munka 63 munkaegység volt a 15 holdnál, szemben a gépi erővel, sorjában végzett vetéshez szükséges 11.25 munkaegységgel, így tehát mintegy 52 munkaegységet „ráfizettünk” — de ez busásan megtérült a kapálásnál. Közönséges vetésű kukoricánál egy hold négyszeri lekapálása és az ezt követő kézikapálás 16.24 — 15 holdon 243.60 munkaegység. A négyzetes vetésű kukoricát keresztben is meghuzatjuk a lekapával és így csak a kukorica tövét kell gyomtalanítani. Ezzel soronként 1480, egy holdon 53.000, a 15 holdon pedig mintegy 800.000 kapavágást takarítottunk meg — 96.30 munkaegységgel fordítottunk kevesebbet a kapálásra. Huszonnégy ember A négyzetes vetésű kukorica között mindkét irányban van hely a lókapa számára. Ez lehetővé teszi a fogatos, gépi művelés kiterjesztését, csökkenti az egy-egy hold megműveléséhez szükséges munkát munkáját nyolc ember végezte el és így 16 dolgozó szabadult fel éppen a legnagyobb dologidőben, amikor sürgetett a répa, borsó és napraforgó kapálása is. Ezenkívül jelentős vetőmagmegtakarítást értünk el: 25 kilogramm helyett ugyanis négyzetes vetésnél 10 kiló elég egy-egy holdra. A 15 holdnál a megtakarítás tehát két és negyed mázsa kukorica. A négyzetes kukoricavetés előnyeit mi a terméstöbblet mázsáival mértük le. Azon a négy hold földön, ahol a régi módon vetettünk, holdanként 20 mázsát takarítottunk be — és az egyénileg dolgozó parasztok termése általában még ennél is jóval kevesebb volt. A 15 katasztrális hold négyzetes vetés összesen — a munkaerőmegtakarításon túl — 275 mázsa kukoricával hozott többet. Az őszi, 37 forintos árat számítva, ez 10.175 forint, amelyből a csoport akkori kis létszáma idején 1.10 forint jutott egy munkaegységre. Én tavaly 225 munkaegységet teljesítettem és így a négyzetes kukoricavetés 247.50 forint többletet hozott nekem személy szerint — hasonlóképpen társaimhoz. Jövedelmünk azonban nem ennyivel nőtt, hanem többel, mert a kukoricát sertéshizlalásra fordítottuk. A 275 mázsa terméstöbblet segítségével 45 sertéssel hizlalhattunk többet — 50.000 forinttal nőtt csoportunk bevétele és több, mint két és félezer kilogramm sertéshússal több élelmet adhattunk a városi dolgozóknak — azoknak, akiknek támogatásával építjük a falun is a jobb életet A jó kukoricatermés biztosította, hol gond nélkül tartottuk el 300 számosállatunkat . Megnézheti akárki, milyen erőben van nálunk a jószág. Ez nagymértékben hozzájárult termelőcsoportunk növekedéséhez is. Az egyénileg dolgozó parasztok ugyanis a faluban sok nehézséggel küzdöttek e téren. Nagy István kisparaszt például két és negyed holdon, 2000 négyszögölön mindössze 15 mázsa kukoricát termelt Ez hamar elfogyott és azután kukoricaszáron és szalmán tartotta a lovait és teheneit. Cinege Rudolf 15 holdas középparaszt, akit mindenki jó gazdának ismer a faluban, két és fél holdon 50 mázsás termést ért el összesen. Sok dolgozó paraszt, köztük ők ketten is ezután győződtek meg a szövetkezés előnyeiről és a négyzetes vetésű nagy termést adó kukoricánknak is nagy szerepe van abban, hogy büszkén mondhatjuk el ma: Magocs termelőszövetkezeti község. Az idén az eddiginél is jobb eredményt akarunk elérni. Csoportunk területe 212-ről 1200 holdra nőtt így most nem 15, hanem 150 holdon vetjük négyzetesen a kukoricát Most már ekkora területről várunk még tavalyi négyzetesen vetett kukoricánál is magasabb átlagtermést , ez a várakozásunk jogos is, mert hiszen a múlt évben sok tapasztalatot szereztünk és sokat tanultunk. A Szovjetunióban járt parasztküldöttek pedig alaposan ismertették előttünk a kolhozok magas kukoricatermésátlagainak titkát”. A pótbeporzásos módszert, a műtrágyázást stb. Ezeknek a megvalósításával biztos vagyok benne, hogy szövetkezeti községünkben olyan eredményeket érünk el, amilyent azelőtt soha nem látott még a mágocsi határ. Elmondta: Lippai András növénytermesztési brigádvezető, Mágocs ,Rákosi“ termelőszövetkezet. ekekap» útja 7 »kekapavai művelheti 7 terület Korszerű munkásszállók épülnek a baranya megyei állami gazdaságokban Baranya megyében az ötéves terv második évében 20 állami gazdaságban létesítenek zuhanyozóval ellátott fürdőt. Több gazdaságban korszerű munkásszállókat és családi házakat építenek a munkaerőtoborzás során munkába lépő dolgozóknak. Babarcon 160.000 forint költséggel 100 személyes munkásszálló építése folyik, ezenkívül hat kétszobás lakás épül fel a nyáron. A hetvehelyi és továszhetényi állami gazdaságokban is új lakásokba költöznek ősszel a gazdaság dolgozói. Üszögpusztán 200.000, Bikaron 300.000 forint költséggel épül fel a minden kényelemmel ellátott munkásszálló. Még a tavasszal sok állami gazdaság jól felszerelt kultúrotthont kap. Püspökbolyon és Sátorhelyen már el is készült a többszáz főt befogadó kultúrotthon. Az elmúlt évben számos gazdaságban könyvtárat állítottak fel. A könyvtárakat az idén továbbfejlesztik. Április 22-én lesz a Magyar Újságírók Országos Szövetsége újjáalakult közgyűlése A Magyar Újságírók Országos Szövetségére az eddiginél fokozottabb feladatok várnak. Hathatósan támogatnia kell azt a küzdelmet, melyet a magyar újságírók egységesen, pártállásra való tekintet nélkül folytatnak a háborús uszítók leleplezéséért, a világ béketáborának erősítéséért, hazánkban a szocializmus győzelmes megvalósításáért. Mint a Szovjetunióban és egyre több népi demokratikus baráti államban, nálunk is az újságírószövetség feladata, hogy összpontosítsa az újságírók szerkesztőségen kívüli társadalmi tevékenységét, nevelje, ösztönözze, segítse a sajtó dolgozóit nagyjelentőségű feladataik minél tökéletesebb és maradéktalanabb megoldásában. Feladata, hogy segítséget nyújtson az újságíróknak haladó sajtóhagyományaink, forradalmi értékeink tanulmányozásához és feltárásához, hogy elősegítse a Szovjetunió, a népi demokratikus országok és az egész világ haladó, az emberiség igaz ügyéért élenjáró harcot folytató sajtójának ismertetését. Az újságírószövetség hivatása, hogy a lapok munkatársainak segítséget nyújtson politikai és szakmai képzettségük fejlesztéséhez, az alapképzés és továbbképzés különböző formáinak biztosítása által. A Szövetség megnövekedett feladatait az eddiginél szélesebb alapokon nyugvó szervezettel fogja ellátni. A szövetség április 22-i közgyűlése az új szervezeti felépítést, működési tervezetet vitatja meg és hagyja jóvá. A közgyűlés napirendje: 1. A szövetség munkája és feladatai. Előadó Betlen Oszkár. 2. Az új alapszabály beterjesztése. 3. A vezetőség megválasztása. VASÁRNAP, 1951. ÁPRILIS IS ESEMÉNYEK KÉPEKBEN Az Olasz Kommunista Párt nemrégiben megtartott, nagy jelentőségű kongresszusán részt vettek Pártunk képviselői is. Kovács István és Nagy József névtársak elhelyezték az MDP koszorúját Gramsci elvtársnak, az olasz munkásmozgalom nagy mártírjának sírján. A XVIII. kerületben Simeon Emervé nagy örömmel fogadta a békeívet hozó népnevelőket. Elmondotta: „Két szép gyermekem jövőjére gondolok, amikor most odaírom nevem a Béke Világtanács követelése alá. Úgy küzdök a béke megőrzéséért, hogy a haza szeretettre nevelem gyermekeimet.’* A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap alkalmából magyar művészküldöttség tartózkodik Moszkvában. Képünkön a moszkvai Koncertteremben megtartott hangverseny után a magyar művészek megköszönik a tapsot Az EMAG-gyár kombájnszerető műhelyének tervismertető értekezletén az igazgató bejelentette: aratásig 60 kombájnt kell gyártani. A dolgozók ellentervet készítettek, amelyben vállalták, hogy 65 kombájnt készítenek az aratásig. Az EMAG munkásai több géppel könnyítik dolgozó parasztságunk munkáját, segítik mezőgazdaságunk szocialista fejlődését. A citromcserje magyarországi termesztésének megkönnyítésére a Szovjetunióból citrom-, narancs- és mandarináltványokat kaptunk. A 3000 oltványt tartalmazó szállítmány Moszkvából külön repülőgépen szerdán délelőtt érkezett meg a ferihegyi repülőtérre.