Szabad Nép, 1951. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1951-04-28 / 99. szám

8 SZABAD NÉP SZOMBAT, 1951. ÁPRILIS 28 A jó munka eredményeként az ország nagyrészében befejeződött a tavaszi kalászosok vetése A földművelésügyi minisztérium jelentése a tavaszi munkákról A fötdművelésl minisztérium jelenti: Az elmúlt héten ismét jelentősen gyorsult a tavaszi vetés üteme. Dol­gozó parasztságunk szorgalmas mun­kával készül május 1-e méltó megün­neplésére és a béke ügye melletti helytállását a vetés mielőbbi elvégzé­sével fejezi ki. Az országszerte kibon­takozott széleskörű versenymozgalom hatására — melynek során termelő­csoportjaink ezrei, állami gazdaságaink, gépállomásaink és a falvak egyénileg dolgozó parasztjai egymással verse­nyeznek a magasabb terméseredmé­nyekért — ismét ig.en jó eredmények születtek és az eddigi elmaradt me­gyék nagyrésze az elmúlt héten be­hozta elmaradását. A jó munka ered­ményeként az ország nagyrészében be­fejeződött a tavaszi kalászosok vetése, a burgonyának 77 százalékát, a cukor­répának több mint 95 százalékát, a napraforgónak pedig 85 százalékát el­vetették. A kukorica vetését 46 száza­lékig elvégezték, a gyapotnak mintegy 80 százalékát elvetették s teljes erővel folyik a rostkender ve­tése is. A megyék közül Hajdú megye jár az élen, ahol már a cukorrépát és napraforgót Is elvetették s a bur­gonya vetésének 98, a kukoricáé­nak 77, a rostkenderének pedig 88 százalékát elvégezték. A megye termelőszövetkezetei közül 180 már a gyapot és dohány kivéte­lével, végzett a vetéssel, a többieknél is befejezés előtt áll a vetés. Második helyen Szabolcs megye áll. ahol a cukorrépa és napraforgó elvetése után a burgonyának 94, a kukoricának pedig 68 százalékát vetették el. A harmadik Somogy megye, melynek különösen 83 százalékos burgonyavetés-teljesí- tése érdemel dicséretet. Ebben a'me­gyében a gyapotvetési előirányzat 77 százalékát teljesítették, mig a kukori­cának 54, a cukorrépának 87, a nap­raforgónak pedig 90 százalékát vetet­ték el. Negyedik helyen Bács-Kiskún megye van, ahol a termelőszövetkeze­tek példamutatása nyomán, a cukor­répát már elvetették, a napraforgónak 83, a burgonyának 79, kukoricának 45 százalékát vetették el és elvetették a gyapot 84 százalékát is. Figyelembevéve a talajadottságokat, legnagyobb elmaradás Pest, Baranya, Békés és Csongrád megyében van. Ezekben a megyékben megvan a lehe­tőség a vetésre, de — a munka rossz szervezése miatt — az eredmény nem kielégítő. Fokozni kell még az ütemet Fás, Veszprém és Nógrád megyék­ben is. A tavaszi vetések teljesítése orszá­gos viszonylatban kielégítő. Egyes helyeken azonban elmaradás tapasz­talható. Ezt sürgősen pótolni kell, mert a késlekedés a terméshozamok csökkenését okozhatja. Egyes helye­ken, így Veszprém, Békés, Csongrád Pest és Heves megyékben még a ta­vaszi kalászosok vetéselőirányzatát sem teljesítették, Csongrád, Pest és Veszprém megye a lucerna, Pest, Tolna és Fejér megye a vöröshere, Vas és Baranya megye a kukorica, Zala és Békés megye a napraforgó, Heves megye a cukorrépa vetésnél maradt el. Ezekben a megyékben, de a többi helyeken is az eddigi késieke-, dést gondos talajelőkészítés utáni gyors vetéssel kell a legsürgősebben behozni. A gondosan előkészített talaj­ban az elvetett mag gyorsabban csí­rázik, hamarabb kel és később is erő­teljesebben fejlődik a növény. A korán elvetett növények ápolási munkáit meg kell kezdeni. Kikelés előtt álló növényeink földjét, ha az megcserepcsedett, könnyű henger­rel járassuk meg. Mihelyt a növény sorol, nyomban vé­gezzük el a sarabolást, mert ezzel nagymértékben segítjük a növény gyors fejlődését. Állandóan végezzük a gyomirtást. Fokozott mértékben figyeljünk az állati kártevőkre. Több helyen azolaj- és rostkenderben bolha pusztít, de egyes helyeken átment a cukorrépára is. Az illetékes szervek már gondos­kodtak a védekezőanyagok leszállítá­sáról, s tanácsszerveink feladata, hogy a dolgozó parasztság mozgósításával vegyék igénybe ezeket az anyagokat, illetve a kártevőket megjelenésükkor nyomban pusztítsák el. Helyi tanácsaink még fokozottabban ügyeljenek a kulákok aknamunkájára. Leplezzék le a vetést szabotáló, vagy rosszul teljesítő kulákokat és gondos­kodjanak róla, hogy a kulákok is jól előkészített talajban végezzék el a tavaszi vetést. Figyeljenek fel az itt- ott megmutatkozó káros jelenségre. A kulákok arra hivatkozva, hogy a ga­bona szépen fejlődött, sásolás helyett tövig levágják a búzát és a rozsot. Határozottan lépjenek közbe és gon­doskodjanak róla, hogy mindazok, akik jövőévi kenyerünket veszélyeztetik, el­nyerjék méltó büntetésüket. Budapest egyre több pontján nyílik föl dmíívesszövef kezeli árusító bódé Budapesten a Gara'-téren nemrégen kezdte meg az árusítást a mezőszent- györgyi földművesszövetkezet. A me- zőszentgyörgyiek példáját máris több község dolgozó parasztjai követték. Budapest területén eddig 21 vi­déki földművesszövetkezet létesített árusító bódét. A következő hetekben pedig még több helyen kezdik meg az árusítást. A csongrádiak április 18-án nyitót ták meg bódéjukat a kispesti piacon, és nem sokkal előbb a demecseriek. Eddig 300 mázsa árut szállítot­tak, most pedig újra 100 mázsa burgonya érkezett. A demecseriek a burgonyán kívül a többi közt 20.000 tojást és 100 libát is felhoztak már. A libákat élősúly kilónként 16 forintért árusítják. A de- mecseri zöldségtermelő csoport tagjai úgy határoztak, hogy terményeiknek azt a részét, amelyre nem kötöttek szerződést, átadják a földművesszö­vetkezetnek, hogy Budapesten jó áron közösen értékesítsék. Nemcsak azért előnyös számukra ez, mert jó árat kap­nak. hanem azért is, mert a közös szállítás lényegesen csökkenti a ki­adásokat, s nem kell egy-egy dolgozó parasztnak egész napot eltölteni egy kosár áru eladásával. A nagykanizsai földművesszövetkezet a Teleki-téren létesített árusítóhelyet, Az utóbbi napokban 4000 tojást és son­kát is felhoztak. Újpesten az István-téri piacon az egyik legjobban látogatott bódé a nagylétai földművesszövetkezeté. Nagymennyiségű zöldárut hoztak fel. Az utóbbi napokban 80 kiló szalonna, 12.000 darab tojás és 13 mázsa bur­gonya érkezett árusításra. A szövetkezetiek egyre több árút hoznak fel a Lehel-téri, a Tolbuhin- körúti, a Ferdinánd-téri és a többi pia­cokra is. 23-án és 24-én több mint hét mázsa hüvelyes, 130 mázsa bur­gonya, 22.000 darab tojás, 250 kiló füstöltárú, 20.000 fej saláta érke­zett így a pesti piacokra. Az új felhozatali mód előnyei: a közvetlen értékesítés, a közös szállítás kedvező feltételt teremtenek a dolgozó parasztoknak, akik egyre nagyobb mennyiségben küldik árújukat. Kor­mányzatunk minden segítséget megad a jövőben is ahhoz, hogy a földműves- szövetkezetek tagjai és a termelő- szövetkezetek közvetlenül árusíthas­sák terményfeleslegüket a városi pia­cokon. „CSALÁDIAS“ SZELLEM, ELLENSÉGES LÉGKÖR A PÉCSI TANÁCSHÁZÁN Ha valaki bekopogtat a pécsi városi tanács vezetőinek szobájába és megkérdezi tőlük, hogyan folyik a munka a tanácsházán — azt hinné, itt nyu­godtan ki lehetne tenni minden ajtóra a táblát: „Itt minden a legnagyobb rendben van.1’ Krancz Pál elvtárs, a tanácselnök így kezdi a beszélgetést: — A jobboldali szociáldemokrata Tolnai polgármestersége idején Tolnai­hoz hasonszőrű árulók álltak a városháza élén. De én sorozatosan leépítettem, eltávolítottam őket. Ma már a vezetés jó kezekben van az egyes osztályokon, tervszerűen folytatom az új kád rek bevonását. Somogyi Béla, a városi tanács pártszervezetének titkára — egyúttal a mezőgazdasági osztály vezetője — ezt mondja: — A pártszervezet gondoskodik arról, hogy ellenséges hang a város­házán fel ne üsse fejét. A tanács jói dolgozik, a munkafegyelem megfelelő és állandóan javul. Komolyabb hiányosságot nem vettem észre. Ferenczi elvtársnak, a tanács kádercsoportja vezetőjének is az a véle­ménye, hogy a tanácsnál a régi és az új alkalmazottak egyformán jól ellátják a munkájukat, „káderszempontból” nagyobb kifogás senki ellen sincs. A régi megyeházák légköre De ha valaki fél óra hosszat végig­sétál a folyosón s közben be-beláto- gat egyik-másik szobába, már a tár­gyalások hangja is mást sejtet: — Halló, Gabika, maga az? Fárad­jon át hozzám, drága ... — Te, Jánosom, légy oly kegyes, készítsd el számomra azt a kimuta­tást, amit már tegnapra kértem. — Van szerencsém, édes öregem ... — köszöntik egymást a folyosón, mé­lyen kalapot emelve. — Már megmondtam, hogy ez nem tartózik hozzám — ripakodnak rá az „ügyfelekre”. — Menjen fel a II. eme­let 61-be, ha ott nem intézik, akkor a III. emelet 98-ba, vagy 99-be s pró­bálja meg a 100-ban is, de engem ne zavarjon. Akármilyen hihetetlenül hangzik, jó- rész^ így beszélnek ma, 1951-ben a pécsi városi tanácsházán. Mintha az „Üri-muri" figurái elevenedtek volna meg itt, ebben a gabikázó, édesöre- gemező légkörben. Sztálin elvtárs mondotta: „Nem ne­héz megérteni, hogy az ilyen családias környezetben nem jut helye sem a munkában előforduló hiányosságok bí. rálatának sem a munkát vezetők ön- birálatának. Érthető, hogy az ilyen családiasság kedvező talajt teremt a talpnyalók, az olyan emberek kite­nyésztésére, akikből kiveszett az emberi méltóság érzete és ezért nincs semmi közük a bolsevi-zmushoz.” Bűnös mulasztás a kenyérellátásnál „A tanácsnál a régi és az új alkal­mazottak egyformán jól ellátják mun­kájukat” — mondotta a kádercsoport vezetője. A tények ezt mondják: a tanács hibájából éppen április 4-én, hazánk felszabadulásának évfordulóján ke­nyérhiány volt Pécsett. Előtte való nap a városi tanács nagyobb mennyi­ségű kenyér sütésére adott megbíza­tást a községi kenyérgyárnak és bizo­nyos mértékben csökkentette egyes pékek lisztkiutalását. De az ipari és kereskedelmi osztály arról már „meg­feledkezett”, hogy értesítse az üzlete­ket: több kenyeret igényeljenek a kenyérgyártól, mint eddig. így for­dulhatott elő, hogy a kenyérgyár rak tárában ott sorakoztak a szép bar­nára sült kenyerek — ugyanakkor pe­dig voltak, akik a városban nem ju­tottak kenyérhez. A tanács hibáját még azzal is tetézte: az április 4-e óta eltelt közel egy hónap alatt nem gondolt még arra, hogy e mögött a súlyos mulasztás mögött megkeresse az ellenség kezét. A tanács ébersége elaludt s a nyilvánvalóan ellenséges cselekedetet egyszerűen tudomásul vette. Megsértik a tervfegyelmet „A tanács jól dolgozik, a munka- fegyelem megfelelő és állandóan ja­vul” — mondotta a párttitkár. « A tények ezt mondják: a városi ta­nács sorozatosan megsérti a tervfe­gyelmet. A tanács nemrég keresztül­vitte, hogy a város központjából szé­les autóutat építsenek a mecseki üdülőszállóig. Az út elkészült, s utána a tanács vezetői örömmel vágták zsebre környezetük dicséretét gyors intézkedésükért. A hiba azonban az, hogy az út elkészítésének összege jó­kora részt emésztett fel abból a pénz­ből, amelyet Pécs ötéves városfejlesz­tési terve a bányászlakótelepek beton­járdáinak megépítésére szánt. Elmaradt a város az adózási terv teljesítésében is. A múlt évben 88 szá­zalékra, most az első évnegyedben 81 százalékra teljesítette csupán ezt a tervet. A pénzügyi osztály vezetője: Lajos elvtárs, a hibák gyökerét nem a tanács rossz munkájában, hanem a „magas adókivetésben” látja. Horthysta tisztviselők mesterkedései „Ma már a vezetés jó kezekben van az egyes osztályokon” — mondotta a tanácselnök. A tények ezt mondják: a pénzügyi osztályon mind a három csoportvezető régi horthysta tisztviselő, akik az osz­tály vezetőjét: Lajos elvtársat soroza­tosan próbálták egyes kérdésekben „átejteni”. Marton János, a pénzügyi osztály operativ csoportjának vezetője a „Szi­geti Városi Katolikus Kör”, vagy ahogy Pécsett röviden nevezik: „szent korcsma” egyesület tagja volt. Kleri­kális befolyás alatt áll és a kör össze­jövetelein gyakran mulatozott, kártyá­zott együtt reakciós papokkal. Meszléri Józsefet, az adóügyi cso­port vezétőjét így jellemzik ma is a pénzügyi osztályon: „Elbírta a válto­zásokat, hajlékony, simulékony és meg­próbál idomulni”. Az ő klerikális kap­csolatai is közismertek. A múlt év vé­gén ő állapította meg, kik kapjanak a tanács alkalmazottai közül jutalma­kat, s Meszléri lelkén szárad, hogy számos ellenséges elem, akit azóta már eltávolítottak, „jó munkájáért” jutalmat kapott. A tanács-pártszervezet és a tanácselnök felelőssége „A tanács jól dolgozik... Komo­lyabb hiányosságot nem vettem észre”, — mondta a párttitkár. A tényejt ezt mondják: igen súlyos hibákat követ el maga a pártszervezet is. A pártszervezet nem dolgozik, nem mutatkozik meg a munkája a tanács alkalmazottai előtt, éppen ezért a párt- szervezetnek nincs tekintélye. Jellemző a munkájára, hogy a tanács pártszervezete még soha meg nem nézte, hogyan foglalkoznak az egyes osztályokra bekerült volt üzemi mun­kásokkal. A tanács pártszervezete nem vette észre, hogy — az osztályvezetők­től eltekintve — a munkásokat általá­ban igen alacsony beosztásban helye­zik el. így van ez elsősorban a pénz­ügyi osztályon, de másutt is. Hogyne lenne ez így, amikor magának a pénz­ügyi osztály vezetőjének: Lajos elv- társnak is az a véleménye, hogy „leg­alább két év szükséges ahhoz, míg egy munkáskáder megtanulja a számokkal való trükköző játékot.” Természetes, hogy ilyen körülmények között kevés a felelős funkcióba állított munkások száma, az alacsony beosztásba helye­zett munkásokat pedig lenézik, nem tanítják, sőt szándékosan útjába álla­nak szakmai fejlődésüknek. Elsősorban a tanács elnökére há­rulna az a feladat, hogy mindezeket a súlyos hiányosságokat felszámolja. Krancz elvtárs azonban eltűri ezt az ellenséges légkört, a régi közigazga­tásnak ezt az urambátyám stílusát. Maga is többször nyújtott már „pro­tekciót’’ ismerőseinek. Titkárnőjének az apját, Csontost a városi vendég­látó üzemek élére helyezte, ennek munkásellenes beállítottságú felesé­gé^ a mecseki Tettye vendéglő veze­tőjévé tette. A kenyérjegyek kiosztá­sánál a pécsi városi pártbizottság titkára: Czárt elvtárs figyelmeztette őt arra, szervezze meg a munkát úgy, hogy hétfő délig mindenki hozzájut­hasson a kenyérjegyhez és a pótjegy­hez. A tanácselnöknek erre az volt a válasza, hogy nem késnek el akkor sem, ha csak három nap múlva kapják meg a dolgozók a kenyérjegyet, mert ennyi időt engedélyez a rendelet. Nem a dolgozók érdekét, hanem a rendelet betűit tartotta szem előtt. narcor az ellenséges elemek ellen, az új légkör megteremtéséért Olyan súlyos hibákat mutat a pécsi városi tanács munkája, hoev baranyamegyei tanácsnak már régen határozottan, erélyesen kellett volna fe számolnia az itt mutatkozó bűnös mulasztásokat, és a megyei pártbizottsá« nak is segítenie kellett volna a megyei tanácsot a pécsi városi tanács hiba nak kikuszoböleseben. Rákosi elvtárs kongresszusi beszédében arra figyelmeztet bennünke „A tanácsokról azt mondotta Sztálin elvtárs, hogy ezek a politikai szervezi f0r™v ,Ug,yt? de m!nden attó1 füeg. hogy hogyan tudjuk e: a format szocialista tartalommal megtölteni.“ i iA ^eC*‘ városi ‘an*csot még nem sikerült megtölteni szocialista tart; iommal. De természetesen a pécsi városi tanácsnál dolgoznak olyanok is, ak a Part segitsegevel felszámolják majd ezeket az alapvető hibákat Uj frh erők ezek, akik irtóznak a régi szellemtől, fojtogatja őket a bürokratizmi levegője, s akik már eddig is felvették a harcot a régi urambátyám stílű , .r,J..esaí.°. e'lenseges elemekkel szemben. Egészséges bíráló hangjuk élese különbözik az alkalmazottak jórészének alázatos, hajbókoló „úri modorától Az o kötelességük, hogy tovább vigyék, rendszeressé tegyék ezt a b'rá'ato kíméletlenül küzdjenek minden ellenséges tevékenység, minden mei alkuvas ellen. ' (r— p.) B m ß* » A Mdo/araa ÁTVONULÓ ESŐK A Meteorológiai Intézet jelenti: Hazánfc* ban csütörtökön az erős napsütés és a be­áramló meleg, szubtrópusi levegő hatására a hőmérséklet országszerte 22—24, Győrött éa Kaposvárott 25 fokig emelkedett, az éjszaka folyamán pedig általában csak 8—10 fokig süllyedt. A déli megyékben pénteken haj­nalban többfelé hullott eső, lényegtelen mennyiségben, Somogyszobról azonban 3 mil­limétert. jelentettek. Budapesten pénteken déli 12 órakor a hőmérséklet 14 fok. Várható időjárás r.a estig- Kisebb átvonuló esők, mérsékrlí, heyenként élénkebb délkeleti, déli szél. A hőmérséklet alig változik. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL VASARNAP: KOSSUTH-RÁDIÓ: 5.00: Falurádió. — 5.30: Lapszemle. — 5.40: Indulók. — 6.00: A Honvéd Művészegyüttes játszik. — 6.45: Május elsejei versenyhíradó. — 7.05* Kemény—Romhányi: Tavaszi ének. — 7.20: Üj csehszlovák muzsika. — 11.30: Puskin művei- A cigányok. — 12.00: Hírek. — 1210: Verbunkosok és magyar népdalok. — 12.50: Vidám zene. — 13.30: Hangos Űj­rág. — 14.10: Üttörő-hiradó. — 14.25: A Ráaló szórakoztató zenekara játszik. — 15.53* Magyar népzen — 17.00: Hírek, — 17.15: Ajándékmüsor a május 1-i versenyben kitűnt fiataloknak. — 17.40: Kincses Kalen­dárium. — 19.C0: Műsor a Fővárosi Villamos- vasút dolgozóinak. — 20.00: Hírek. Tíz perc sport — 20.30: Szo.jet kórusok. — 21.00: Szabad május Hangjáték. — 21.30: Forra­dalmi dalok a magyar munkásmozgalom tör­ténetéből — 22.00: H-rek. Sport. — 22.25: Magyar muzsika. — 23.20: Tánczene. — 24.00: Hírek. PETÖFI-UADIÓ: 5.30: Polkák — 5.50 MHK-negyedóra. — — 6.05: Üzem lapok szemléje. — 6.15: Könnyű zene. — 7.00: Hangszerszólók. — 7.10: A mcszkva. Vörös-tér. — 7.35: Ope­rettrészietek. — 10.00 Hírek. — 15.00: Ba­ráti népek szórakoztató zenéjéből. *— 15.20: Barta József balladája. Irta Baconsky. — 15.50- * Rád:ó Gyermekszínházának műsora. —■ 16.30: Szép melódiák. — 17.10: A Bolsevik Párt útja. A Szovjetunió első ötéves tervé­nek jelentősége a szocialista népgazdaság felépítésében A Párttörténet IX—X. feje­zetéből. — 17.30. Hir-k. — 17.40: Szovjet filmzene. — 19.10: Tardos: II. vonósnégyes. — 19.35: Egy falu — egy nóta. — 20.00: Műsor az Athenaeum-nyomda dolgozóinak. — 21.30: Magyar népdalok. — 22.30: Tánczene. A szovjet olimpiai bizottság megvizsgálja a szovjet sportolók olimpiai részvételének kérdését Mint a Szovjetszkij Szport közli, á Szovjetunió olimpiai bizottságában he­lyet kaptak az összszövetségi sportosz­tályok elnökei, a különböző sportágak nemzetközi szövetségeiben helyetfoglaló szovjet küldöttek és a legismertebb spor­tolók. A bizottság elnökéül K. A. And- rianovot választották meg, helyettes elnök A. O. Romanov és E. Sz. Gra- natkij, titkár P. A. Szoboljev. A szovjet olimpiai bizottság hatás­körébe tartozik a Szovjetunió sport- szervezeteinek képviselete a Nemzqf-, közi Olimpiai Bizottságban és annak szerveiben, valamint azoknak a kérdé­seknek a megvizsgálása, amelyek a szovjet sportolóknak az olimpiai játé­kon való részvételével kapcsolatosak. A „Magyar IVépküztársaság kiváló sjiortoíója“ címet kapott * mintegy 300 élvonalbeli versenyló Az Országos Testnevelési és Sport- bizottság az egységes országos sport­minősítésről hozott határozata értelmé­ben megállapította az egyes sportágak­ban a versenyzők minősítését. Mint ismeretes, ezen az alapon a sportolók a „Magyar Népköztársaság kiváló sportolója’’ elmet kapjak, illetve I. és II. osztályba sorolják őket 1950 ja­nuár 1-től elért eredményeik alapján. Az OTSB elsőnek a kiváló sportolók listáját állította össze. Összesen 23 sportágban mintegy 300 atléta, bir­kózó, labdarúgó, úszó, céllövö. teni­szező és még más sportágbeh ver­senyző kapta meg a „Magyar Népköz- társaság kiváló sportolója" címet. Ezek a sportolók az OTSB által jóvá­hagyott egységes formájú jelvényt és minősítési igazolványt is kapnak. !Íj szovjet súlyemelő világcsúcseredmény Helsinki, április 27. (TASZSZ) Szakszonov szovjet súlyemelő a Turkuban (Finnország) rendezett finn-szovjet súlyemelő versenyen, pe­helysúlyban 106 kg-os kétkarú sza­kítással új világcsúcseredményt ál­lított fel. Szakszonov eredménye I kg- mal jobb az előző világcsúcsnál. — A posta közli, hogv a Budapest Főposta, Budapest Filatélia és a Buda­pest 72. postahivatalok május I-e, a munka ünnepe alkalmából „Jó mun­kával a jövőért” szövegű és a napi keltet feltüntető különleges keletbé­lyegzőt használnak. — Majdnem ezer londoni iskolás­gyermek nézte meg a londoni magvar gyermekrajz-kiál iitast Mint a kiállí­tás egyik rendezője kijelentette, a londoni gyermekek a legnagyobb ér­deklődéssel szemlélték az új Magyar- ország gyermekeinek rajzait és fest­ményeit. SZABAD NÉP a Magyar Dolgozók Pártja központi lapja Szerkeszti a szerke «főbizottság Kiadja a «ZeBADSAG lapkiadóvállalat . Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII, Blaha Lujza- i4r - Tel 343-104, 343—105, 343—107. 343—103 Egyéni előfizetés 143—012, ,44—01" Üzemi előfizetés 136—121. 137—816, 138—621. Előfizetési díj: havi 11 Ft Csekk- számla - Magya Nemzeti Banknál- 5971. SZIKBA Lapnyomda,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék