Szabad Nép, 1951. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1951-04-28 / 99. szám
8 SZABAD NÉP A jó munka eredményeként az ország nagy részében befejeződött a tavaszi kalászosok vetése A földművelésügyi minisztérium jelentése a tavaszi munkákról A földművelési minisztérium jelenti: Az elmúlt héten ismét jelentősen gyorsult a tavaszi vetés üteme. Dolgozó parasztságunk szorgalmas munkával készül május 1-e méltó megünneplésére és a béke ügye melletti helytállását a vetés mielőbbi elvégzésével fejezi ki. Az országszerte kibontakozott széleskörű versenymozgalom hatására — melynek során termelőcsoportjaink ezrei, állami gazdaságaink, gépállomásaink és a falvak egyénileg dolgozó parasztjai egymással versenyeznek a magasabb terméseredményekért — ismét igen jó eredmények születtek és az eddigi elmaradt megyék nagy része az elmúlt héten behozta elmaradását. A jó munka eredményeként az ország nagy részében befejeződött a tavaszi kalászosok vetése, a burgonyának 77 százalékát, a cukorrépának több mint 95 százalékát, a napraforgónak pedig 85 százalékát elvetették. A kukorica vetését 46 százalékig elvégezték, a gyapotnak mintegy 80 százalékát elvetették s teljes erővel folyik a rostkender vetése is. A megyék közül Hajdú megye jár az élen, ahol már a cukorrépát és napraforgót is elvetették s a burgonya vetésének 98, a kukoricáénak 77, a rostkenderének pedig 88 százalékát elvégezték. A megye termelőszövetkezetei közül 180 már a gyapot és dohány kivételével, végzett a vetéssel, a többieknél is befejezés előtt áll a vetés. Második helyen Szabolcs megye áll, ahol a cukorrépa és napraforgó elvetése után a burgonyának 94, a kukoricának pedig 68 százalékát vetették el. A harmadik Somogy megye, melynek különösen 83 százalékos burgonyavetés-teljesítése érdemel dicséretet. Ebben a megyében a gyapotvetési előirányzat 77 százalékát teljesítették, míg a kukoricának 54, a cukorrépának 87, a napraforgónak pedig 90 százalékát vetették el. Negyedik helyen Bács-Kiskun megye van, ahol a termelőszövetkezetek példamutatása nyomán, a cukorrépát már elvetették, a napraforgónak 83, a burgonyának 79, kukoricának 45 százalékát vetették el és elvetették a gyapot 84 százalékát is. Figyelembe véve a talajadottságokat, legnagyobb elmaradás Pest, Baranya, Békés és Csongrád megyében van. Ezekben a megyékben megvan a lehetőség a vetésre, de — a munka rossz szervezése miatt — az eredmény nem kielégítő. Fokozni kell még az ütemet Fás, Veszprém és Nógrád megyékben is. A tavaszi vetések teljesítése országos viszonylatban kielégítő. Egyes helyeken azonban elmaradás tapasztalható. Ezt sürgősen pótolni kell, mert a késlekedés a terméshozamok csökkenését okozhatja. Egyes helyeken, így Veszprém, Békés, Csongrád Pest és Heves megyékben még a tavaszi kalászosok vetéselőirányzatát sem teljesítették. Csongrád, Pest és Veszprém megye a lucerna, Pest, Tolna és Fejér megye a vöröshere, Vas és Baranya megye a kukorica, Zala és Békés megye a napraforgó, Heves megye a cukorrépa vetésnél maradt el. Ezekben a megyékben, de a többi helyeken is az eddigi késlekedést gondos talajelőkészítés utáni gyors vetéssel kell a legsürgősebben behozni. A gondosan előkészített talajban az elvetett mag gyorsabban csírázik, hamarabb kel és később is erőteljesebben fejlődik a növény. A korán elvetett növények ápolási munkáit meg kell kezdeni. Kikelés előtt álló növényeink földjét, ha az megcserepesedett, könnyű hengerrel járassuk meg. Mihelyt a növény sorol, nyomban végezzük el a sarabolást, mert ezzel nagymértékben segítjük a növény gyors fejlődését. Állandóan végezzük a gyomirtást. Fokozott mértékben figyeljünk az állati kártevőkre. Több helyen az olaj- és rostkenderben bolha pusztít, de egyes helyeken átment a cukorrépára is. Az illetékes szervek már gondoskodtak a védekezőanyagok leszállításáról, s tanácsszerveink feladata, hogy a dolgozó parasztság mozgósításával vegyék igénybe ezeket az anyagokat, illetve a kártevőket megjelenésükkor nyomban pusztítsák el. Helyi tanácsaink még fokozottabban ügyeljenek a kulákok aknamunkájára. Leplezzék le a vetést szabotáló, vagy rosszul teljesítő kulákokat és gondoskodjanak róla, hogy a kulákok is jól előkészített talajban végezzék el a tavaszi vetést. Figyeljenek fel az ittott megmutatkozó káros jelenségre. A kulákok arra hivatkozva, hogy a gabona szépen fejlődött, sásolás helyett tövig levágják a búzát és a rozsot. Határozottan lépjenek közbe és gondoskodjanak róla, hogy mindazok, akik jövő évi kenyerünket veszélyeztetik, elnyerjék méltó büntetésüket. Budapest egyre több pontján nyílik földművesszövetkezeti árusító bódé Budapesten a Gara'téren nemrégen kezdte meg az árusítást a mezőszentgyörgyi földművesszövetkezet. A mezőszentgyörgyiek példáját máris több község dolgozó parasztjai követték. Budapest területén eddig 21 vidéki földművesszövetkezet létesített árusító bódét. A következő hetekben pedig még több helyen kezdik meg az árusítást. A csongrádiak április 18-án nyitották meg bódéjukat a kispesti piacon, és nem sokkal előbb a demecseriek. Eddig 300 mázsa árut szállítottak, most pedig újra 100 mázsa burgonya érkezett. A demecseriek a burgonyán kívül a többi közt 20.000 tojást és 100 libát is felhoztak már. A libákat élősúly kilónként 16 forintért árusítják. A demecseri zöldségtermelő csoport tagjai úgy határoztak, hogy terményeiknek azt a részét, amelyre nem kötöttek szerződést, átadják a földművesszövetkezetnek, hogy Budapesten jó áron közösen értékesítsék. Nemcsak azért előnyös számukra ez, mert jó árat kapnak, hanem azért is, mert a közös szállítás lényegesen csökkenti a kiadásokat, s nem kell egy-egy dolgozó parasztnak egész napot eltölteni egy kosár áru eladásával. A nagykanizsai földművesszövetkezet a Teleki téren létesített árusítóhelyet. Az utóbbi napokban 4000 tojást és sonkát is felhoztak. Újpesten az István-téri piacon az egyik legjobban látogatott bódé a nagylétai földművesszövetkezeté. Nagymennyiségű zöldárut hoztak fel. Az utóbbi napokban 80 kiló szalonna, 12.000 darab tojás és 13 mázsa burgonya érkezett árusításra. A szövetkezetiek egyre több árut hoznak fel a Lehel téri, a Tolbuhinkörúti, a Ferdinánd téri és a többi piacokra is. 23-án és 24-én több mint hét mázsa hüvelyes, 130 mázsa burgonya, 22.000 darab tojás, 250 kiló füstöltárú, 20.000 fej saláta érkezett így a pesti piacokra. Az új felhozatali mód előnyei: a közvetlen értékesítés, a közös szállítás kedvező feltételt teremtenek a dolgozó parasztoknak, akik egyre nagyobb mennyiségben küldik árujukat. Kormányzatunk minden segítséget megad a jövőben is ahhoz, hogy a földművesszövetkezetek tagjai és a termelőszövetkezetek közvetlenül árusíthassák terményfeleslegüket a városi piacokon. „CSALÁDIAS“ SZELLEM, ELLENSÉGES LÉGKÖR A PÉCSI TANÁCSHÁZÁN Ha valaki bekopogtat a pécsi városi tanács vezetőinek szobájába és megkérdezi tőlük, hogyan folyik a munka a tanácsházán , azt hinné, itt nyugodtan ki lehetne tenni minden ajtóra a táblát: „Itt minden a legnagyobb rendben van.1. Krancz Pál elvtárs, a tanácselnök így kezdi a beszélgetést: — A jobboldali szociáldemokrata Tolnai polgármestersége idején Tolnaihoz hasonszőrű árulók álltak a városháza élén. De én sorozatosan leépítettem, eltávolítottam őket. Ma már a vezetés jó kezekben van az egyes osztályokon, tervszerűen folytatom az új kádek bevonását. Somogyi Béla, a városi tanács pártszervezetének titkára — egyúttal a mezőgazdasági osztály vezetője — ezt mondja: — A pártszervezet gondoskodik arról, hogy ellenséges hang a városházán fel ne üsse fejét. A tanács jól dolgozik, a munkafegyelem megfelelő és állandóan javul. Komolyabb hiányosságot nem vettem észre. Ferenczi elvtársnak, a tanács kádercsoportja vezetőjének is az a véleménye, hogy a tanácsnál a régi és az új alkalmazottak egyformán jól ellátják a munkájukat, „káderszempontból” nagyobb kifogás senki ellen sincs. A régi megyeházák légköre De ha valaki fél óra hosszat végigsétál a folyosón s közben be-belátogat egyik-másik szobába, már a tárgyalások hangja is mást sejtet: — Halló, Gabika, maga az? Fáradjon át hozzám, drága ... — Te, Jánosom, légy oly kegyes, készítsd el számomra azt a kimutatást, amit már tegnapra kértem. — Van szerencsém, édes öregem ... — köszöntik egymást a folyosón, mélyen kalapot emelve. — Már megmondtam, hogy ez nem tartozik hozzám — ripakodnak rá az „ügyfelekre”. — Menjen fel a II. emelet 61-be, ha ott nem intézik, akkor a III. emelet 98-ba, vagy 99-ben próbálja meg a 100-ban is, de engem ne zavarjon. Akármilyen hihetetlenül hangzik, jórészt így beszélnek ma, 1951-ben a pécsi városi tanácsházán. Mintha az „Úri-muri" figurái elevenedtek volna meg itt, ebben a gabikázó, édes öregemező légkörben. Sztálin elvtárs mondotta: „Nem nehéz megérteni, hogy az ilyen családias környezetben nem jut helye sem a munkában előforduló hiányosságok bírálatának sem a munkát vezetők önbírálatának. Érthető, hogy az ilyen családiasság kedvező talajt teremt a talpnyalók, az olyan emberek kitenyésztésére, akikből kiveszett az emberi méltóság érzete és ezért nincs semmi közük a bolsevizmushoz.” Bűnös mulasztás a kenyérellátásnál „A tanácsnál a régi és az új alkalmazottak egyformán jól ellátják munkájukat” — mondotta a kádercsoport vezetője. A tények ezt mondják: a tanács hibájából éppen április 4-én, hazánk felszabadulásának évfordulóján kenyérhiány volt Pécsett. Előtte való nap a városi tanács nagyobb mennyiségű kenyér sütésére adott megbízatást a községi kenyérgyárnak és bizonyos mértékben csökkentette egyes pékek lisztkiutalását. De az ipari és kereskedelmi osztály arról már „megfeledkezett”, hogy értesítse az üzleteket: több kenyeret igényeljenek a kenyérgyártól, mint eddig. Így fordulhatott elő, hogy a kenyérgyár raktárában ott sorakoztak a szép barnára sült kenyerek — ugyanakkor pedig voltak, akik a városban nem jutottak kenyérhez. A tanács hibáját még azzal is tetézte: az április 4-e óta eltelt közel egy hónap alatt nem gondolt még arra, hogy e mögött a súlyos mulasztás mögött megkeresse az ellenség kezét. A tanács ébersége elaludt s a nyilvánvalóan ellenséges cselekedetet egyszerűen tudomásul vette. Megsértik a tervfegyelmet „A tanács jól dolgozik, a munkafegyelem megfelelő és állandóan javul” — mondotta a párttitkár. « A tények ezt mondják: a városi tanács sorozatosan megsérti a tervfegyelmet. A tanács nemrég keresztülvitte, hogy a város központjából széles autóutat építsenek a mecseki üdülőszállóig. Az út elkészült, s utána a tanács vezetői örömmel vágták zsebre környezetük dicséretét gyors intézkedésükért. A hiba azonban az, hogy az út elkészítésének összege jókora részt emésztett fel abból a pénzből, amelyet Pécs ötéves városfejlesztési terve a bányászlakótelepek betonjárdáinak megépítésére szánt. Elmaradt a város az adózási terv teljesítésében is. A múlt évben 88 százalékra, most az első évnegyedben 81 százalékra teljesítette csupán ezt a tervet. A pénzügyi osztály vezetője, Lajos elvtárs, a hibák gyökerét nem a tanács rossz munkájában, hanem a „magas adókivetésben” látja. Horthysta tisztviselők mesterkedései „Ma már a vezetés jó kezekben van az egyes osztályokon” — mondotta a tanácselnök. A tények ezt mondják: a pénzügyi osztályon mind a három csoportvezető régi horthysta tisztviselő, akik az osztály vezetőjét, Lajos elvtársat sorozatosan próbálták egyes kérdésekben „átejteni”. Marton János, a pénzügyi osztály operatív csoportjának vezetője a „Szigeti Városi Katolikus Kör”, vagy ahogy Pécsett röviden nevezik: „szent korcsma” egyesület tagja volt. Klerikális befolyás alatt áll és a kör összejövetelein gyakran mulatozott, kártyázott együtt reakciós papokkal. Meszléri Józsefet, az adóügyi csoport vezetőjét így jellemzik ma is a pénzügyi osztályon: „Elbírta a változásokat, hajlékony, simulékony és megpróbál idomulni”. Az ő klerikális kapcsolatai is közismertek. A múlt év végén ő állapította meg, kik kapjanak a tanács alkalmazottai közül jutalmakat, s Meszléri lelkén szárad, hogy számos ellenséges elem, akit azóta már eltávolítottak, „jó munkájáért” jutalmat kapott. A tanács-pártszervezet és a tanácselnök felelőssége „A tanács jól dolgozik... Komolyabb hiányosságot nem vettem észre”, — mondta a párttitkár. A tények ezt mondják: igen súlyos hibákat követ el maga a pártszervezet is. A pártszervezet nem dolgozik, nem mutatkozik meg a munkája a tanács alkalmazottai előtt, éppen ezért a pártszervezetnek nincs tekintélye. Jellemző a munkájára, hogy a tanács pártszervezete még soha meg nem nézte, hogyan foglalkoznak az egyes osztályokra bekerült volt üzemi munkásokkal. A tanács pártszervezete nem vette észre, hogy — az osztályvezetőktől eltekintve — a munkásokat általában igen alacsony beosztásban helyezik el, így van ez elsősorban a pénzügyi osztályon, de másutt is. Hogyne lenne ez így, amikor magának a pénzügyi osztály vezetőjének, Lajos elvtársnak is az a véleménye, hogy „legalább két év szükséges ahhoz, míg egy munkáskáder megtanulja a számokkal való trükköző játékot.” Természetes, hogy ilyen körülmények között kevés a felelős funkcióba állított munkások száma, az alacsony beosztásba helyezett munkásokat pedig lenézik, nem tanítják, sőt szándékosan útjába állanak szakmai fejlődésüknek. Elsősorban a tanács elnökére hárulna az a feladat, hogy mindezeket a súlyos hiányosságokat felszámolja. Krancz elvtárs azonban eltűri ezt az ellenséges légkört, a régi közigazgatásnak ezt az urambátyám stílusát. Maga is többször nyújtott már „protekciót’’ ismerőseinek. Titkárnőjének az apját, Csontost a városi vendéglátó üzemek élére helyezte, ennek munkásellenes beállítottságú feleségét a mecseki Tettye vendéglő vezetőjévé tette. A kenyérjegyek kiosztásánál a pécsi városi pártbizottság titkára, Czárt elvtárs figyelmeztette őt arra, szervezze meg a munkát úgy, hogy hétfő délig mindenki hozzájuthasson a kenyérjegyhez és a pótjegyhez. A tanácselnöknek erre az volt a válasza, hogy nem késnek el akkor sem, ha csak három nap múlva kapják meg a dolgozók a kenyérjegyet, mert ennyi időt engedélyez a rendelet. Nem a dolgozók érdekét, hanem a rendelet betűit tartotta szem előtt. harcol az ellenséges elemek ellen, az új légkör megteremtéséért Olyan súlyos hibákat mutat a pécsi városi tanács munkája, hogy baranya megyei tanácsnak már régen határozottan, erélyesen kellett volna feszámolnia az itt mutatkozó bűnös mulasztásokat, és a megyei pártbizottságnak is segítenie kellett volna a megyei tanácsot a pécsi városi tanács hibának kiküszöbölésében. Rákosi elvtárs kongresszusi beszédében arra figyelmeztet bennünket A tanácsokról azt mondotta Sztálin elvtárs, hogy ezek a politikai szervezi forTMv ,Ugyt? de minden attól függ, hogy hogyan tudjuk ez a formát szocialista tartalommal megtölteni.“ i iA ^eC*‘ városi tan*csot még nem sikerült megtölteni szocialista tartalommal. De természetesen a pécsi városi tanácsnál dolgoznak olyanok is, ak a Párt segítsegével felszámolják majd ezeket az alapvető hibákat is frhetők ezek, akik irtóznak a régi szellemtől, fojtogatja őket a bürokratizms levegője, s akik már eddig is felvették a harcot a régi urambátyám stílű , .r.r..és al... e'lenséges elemekkel szemben. Egészséges bíráló hangjuk élese különbözik az alkalmazottak jórészének alázatos, hajbókoló „úri modorától Az a kötelességük, hogy tovább vigyék, rendszeressé tegyék ezt a b'rá'ato kíméletlenül küzdjenek minden ellenséges tevékenység, minden mei alkuvas ellen. " (r. p.) SZOMBAT, 1951. ÁPRILIS 28 B mp* » A Mdo/araa ÁTVONULÓ ESŐK A Meteorológiai Intézet jelenti: Hazánk* ban csütörtökön az erős napsütés és a beáramló meleg, szubtrópusi levegő hatására a hőmérséklet országszerte 22—24, Győrött és Kaposvárott 25 fokig emelkedett, az éjszaka folyamán pedig általában csak 8—10 fokig süllyedt. A déli megyékben pénteken hajnalban többfelé hullott eső, lényegtelen mennyiségben, Somogyszobról azonban 3 millimétert jelentettek. Budapesten pénteken déli 12 órakor a hőmérséklet 14 fok. Várható időjárásra estig kisebb átvonuló esők, mérsékelt, hetenként élénkebb délkeleti, déli szél. A hőmérséklet alig változik. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL VASÁRNAP: KOSSUTH RÁDIÓ: 5.00: Falurádió. — 5.30: Lapszemle. — 5.40: Indulók. — 6.00: A Honvéd Művészegyüttes játszik. — 6.45: Május elsejei versenyhíradó. — 7.05: Kemény—Romhányi: Tavaszi ének. — 7.20: Új csehszlovák muzsika. — 11.30: Puskin művei- A cigányok. — 12.00: Hírek. — 1210: Verbunkosok és magyar népdalok. — 12.50: Vidám zene. — 13.30: Hangos Vjság. — 14.10: Úttörő-hiradó. — 14.25: A Ráaló szórakoztató zenekara játszik. — 15.53: Magyar népzen — 17.00: Hírek. — 17.15: Ajándékműsor a május 1-i versenyben kitűnt fiataloknak. — 17.40: Kincses Kalendárium. — 19.00: Műsor a Fővárosi Villamosvasút dolgozóinak. — 20.00: Hírek. Tíz perc sport — 20.30: Szojet kórusok. — 21.00: Szabad május Hangjáték. — 21.30: Forradalmi dalok a magyar munkásmozgalom történetéből — 22.00: Hírek. Sport. — 22.25: Magyar muzsika. — 23.20: Tánczene. — 24.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 5.30: Polkák — 5.50 MHK-negyedóra. — — 6.05: Üzemlapok szemléje. — 6.15: Könnyűzene. — 7.00: Hangszerszólók. — 7.10: A moszkva. Vörös tér. — 7.35: Operettrészletek. — 10.00 Hírek. — 15.00: Baráti népek szórakoztató zenéjéből. *— 15.20: Barta József balladája. Irta Baconsky. — 15.50- * Rádió Gyermekszínházának műsora. —■ 16.30: Szép melódiák. — 17.10: A Bolsevik Párt útja. A Szovjetunió első ötéves tervének jelentősége a szocialista népgazdaság felépítésében A Párttörténet IX—X. fejezetéből. — 17.30: Hirk. — 17.40: Szovjet filmzene. — 19.10: Tardos: II. vonósnégyes. — 19.35: Egy falu — egy nóta. — 20.00: Műsor az Athenaeum-nyomda dolgozóinak. — 21.30: Magyar népdalok. — 22.30: Tánczene. A szovjet olimpiai bizottság megvizsgálja a szovjet sportolók olimpiai részvételének kérdését Mint a Szovjetszkij Szport közli, a Szovjetunió olimpiai bizottságában helyet kaptak az összszövetségi sportosztályok elnökei, a különböző sportágak nemzetközi szövetségeiben helyet foglaló szovjet küldöttek és a legismertebb sportolók. A bizottság elnökéül K. A. Andrianovot választották meg, helyettes elnök A. O. Romanov és E. Sz. Granatkij, titkár P. A. Szoboljev. A szovjet olimpiai bizottság hatáskörébe tartozik a Szovjetunió sportszervezeteinek képviselete a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban és annak szerveiben, valamint azoknak a kérdéseknek a megvizsgálása, amelyek a szovjet sportolóknak az olimpiai játékon való részvételével kapcsolatosak. A „Magyar Népköztársaság kiváló sportolója“ címet kapott a mintegy 300 élvonalbeli versenyló Az Országos Testnevelési és Sportbizottság az egységes országos sportminősítésről hozott határozata értelmében megállapította az egyes sportágakban a versenyzők minősítését. Mint ismeretes, ezen az alapon a sportolók a „Magyar Népköztársaság kiváló sportolója’’ címet kapták, illetve I. és II. osztályba sorolják őket 1950 január 1-től elért eredményeik alapján. Az OTSB elsőnek a kiváló sportolók listáját állította össze. Összesen 23 sportágban mintegy 300 atléta, birkózó, labdarúgó, úszó, céllövő, teniszező és még más sportágbeli versenyző kapta meg a „Magyar Népköztársaság kiváló sportolója" címet. Ezek a sportolók az OTSB által jóváhagyott egységes formájú jelvényt és minősítési igazolványt is kapnak. !Íj szovjet súlyemelő világcsúcseredmény SZIKRA Lapnyomda, Helsinki, április 27. (TASZSZ) Szakszonov szovjet súlyemelő a Turkuban (Finnország) rendezett finn-szovjet súlyemelő versenyen, pehelysúlyban 106 kg-os kétkarú szakítással új világcsúcseredményt állított fel. Szakszonov eredménye sommal jobb az előző világcsúcsnál. — A posta közli, hogy a Budapest Főposta, Budapest Filatélia és a Budapest 72. postahivatalok május 1-e, a munka ünnepe alkalmából „Jó munkával a jövőért” szövegű és a napi kertet feltüntető különleges keretbélyegzőt használnak. — Majdnem ezer londoni iskolásgyermek nézte meg a londoni magyar gyermekrajz-kiállítást Mint a kiállítás egyik rendezője kijelentette, a londoni gyermekek a legnagyobb érdeklődéssel szemlélték az új Magyarország gyermekeinek rajzait és festményeit. SZABAD NÉP a Magyar Dolgozók Pártja központi lapja Szerkeszti a szerkes főbizottság Kiadja a «ZeBADSAG lapkiadó vállalat . Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII. Blaha Lujza- i4r - Tel 343-104, 343—105, 343—107, 343—103 Egyéni előfizetés 143—012, ,44—01" Üzemi előfizetés 136—121, 137—816, 138—621. Előfizetési díj: havi 11 Ft Csekkszámla - Magya Nemzeti Banknál- 5971.