Szabad Nép, 1951. június (9. évfolyam, 126-151. szám)

1951-06-09 / 133. szám

8 HAVASI KÜRT Miljutyin-operett bemutatója az Operettszínházban A „Havasi kürt" érték,es ?!k°tá’ sa a témájában is, zenéjében is megújult mai operett­nek. Cselekménye Kárpát-Ukrajna népének, a szovjet népek nagy csa­ládja legfiatalabb tagjának életéről beszél. Azokról az első hónapokról, amikor a Verhovina lakói a felszaba­dulás után elindultak a „28 évvel idő­sebb testvér” tapasztalt vezetésével a szocializmus útján. Egyszerű embe­rek: hegyi pásztorok, fadöntögető sze­gény parasztok — a dolgozó nép a hőse a játéknak. Szívükben a szabad­ság forró szeretetével, de agyukban még a múlt gondolkodásának marad­ványaival. A történet azt mondja el, hogy a kis kárpátukrajnai falu ifjúsága ho­gyan veszi fel a harcot az elmaradott­ság ellen, hogyan alakítja át a termé­szetet, s létesít kollektív kertgazdasá­got a Verhovina lejtőin. „Kemény harc ez. Harc a természet és az emberi természet ellen. Harc a föld és az el­maradt lelkek meghódításáért... Sok csatát kell megvívnotok a végső győ­zelemig ..." — mondja e harcról Alekszej Szomov őrmester, aki annak­idején részt vett a falu felszabadításá­ban, s most leszerelése után megláto­gatja. Alekszej s a falu lelkes, harcos fiatal tanítónője áll az élére a fel­­emelkedésért vívott küzdelemnek. Nem könnyű a dolguk, mert a természet erői mellett le kell győzniük a múlt rossz szellemeit, visszajáró árnyait, a kulák, a volt urasági intéző mesterke­déseit. Az egész operettből a nehézsé­geken diadalmaskodó nép ereje, harci elszántsága, egészséges derűje, felsza­badult életének jóízű humora árad. Annak a dolgozó népnek a hangja, amelynek új élete építése során egyre több oka van a vidám dalolásra, a magabiztos táncra. Ez az első nálunk bemutatott szovjet operett, amely a szovjet nép életéből veszi témáját, a ma kérdéseit tárgyalja. Massz és Cservinszkij, az operett írói kedves, népi gyökerű, meleg hangulatú mesét alkottak. Kár, hogy a történet cselek­ményét kissé eseménytelenül, kevés fordulattal bonyolítják. Az operett zenéje az ed­­dig megis­mert szovjet operettek (Dohányon vett kapitány, Szabad szél) mellett is ki­tűnik és a magyar operettirodalom számára is példamutató abban, hogy mennyire mélyen a népben, a népdal­ban gyökerezik. Miljutyin, Sztálin-dí­­jas zeneszerző a népdal élő forrásából merített, a népi tánc színes ritmus­világából vett alapanyagot. Ez a komponálásmód azonban nem a nép­zene egyszerű átültetését jelenti, ha­nem művészi feldolgozását, továbbfej­lesztését. Jellemző példa erre az I. fel­vonás leánykérés-jelenete, amelyben néhány szép népi dallamot ölelkeztet, bont fel, terebélyesít ki a szólisták, az osztott kórus és a zenekar hangján, szinte kantátaméretűvé. A dallamok közül az egyik, a „Hallod-e te nagy­apó” kezdetű beillenék magyar nép­dalnak is, bizonyítva a szomszéd né­pek zenéjének egymásra hatását. Miljutyin a „Havasi kürt”-tel nem­csak hangjában, formájában is szakí­tott a régi operettek zenei sémáival, a „parádés” primadonna-belépők, a „hatásos” bonvivándalok receptjeivel (egyúttal eltűntek operettjéből a mű­faj régi szerep-sablonjai is). Annál több kettős csendül fel művében és főként a kórus. Az énekkar rendkívül nagyigényű (helyenként operai mé­retű) szerepeltetése a Havasi kürt egyik legegyénibb sajátossága. A kó­rus itt már nem statisztája, hanem valóban cselekvő részese az előadás­nak, nem „színpadi tömeg”, hanem a nép méltó zenei megszemélyesítője. Az énekkart tehát a szerző nemcsak a záróképekben alkalmazza, hanem szinte minden hangsúlyozottabb rész­ben. És mindig úgy, hogy a főszerep­lők szólójához kapcsolva fejleszti, szélesíti, viszi tovább a színpadi hely­zetet a kórus többszólamú énekével, ilyen mindjárt az I. felvonás nagy­­szabásúan felépített kórusrésze, a szovjet katona érkezésekor, s később a násznagylátogatás szólóénekkel, népi tánccal egybefonódó színpompás jelenete. Ugyancsak hatásos zenei csúcspont a II. felvonásban: Alekszej Szomov, a nagy szovjet hazáról be­szél, s elbeszélése a kórus énekébe torkollik, ilyen a III. felvonásban Va­­szilina­ Alekszej duettje, az ebből ki­fejlesztett sextett és kórusfinálé. Az énekkarnak ez a bőséges szere­peltetése nem jelenti azt, hogy Milju­tyin a nagyigényű kórusok kedvéért kevésbbé alkalmazná a műfajt jel­lemző kisebb zenei formákat, őszinte lírájú áriák, dalok (Vaszilina III. fel­vonásbeli „Felhőfedte égen .. .’’­áriá­ja) és kettősök (Alekszej­­ Va­szilina „Van földem ...” kezdetű duettje, Oleszja, Nikola, s a többiek vidám kettősei) szinte egymást érik. A szerzőnek éppen az a nagy érdeme, hogy a zenéjében az igényesség töké­letes összhangban van az operett­színpad „könnyűzene” követelményei­vel. Muzsikája melegen áradó dalla­mossággal, egyszerűséggel, szívhez­­szóló közvetlenséggel csendül meg: a hallgató kacagva, szórakozva komoly zenekultúrát kap. A magas színvonalú előadással az Operettszínház kétéves eredményes munkája jelentős állomásához érkezett. Nádasdy Kálmán és Apáthi Imre ren­dezése, s Várady László karnagy ze­nei vezetése végig eredményesen biz­tosította a komoly mondanivaló és a könnyed kifejezés összhangját. Az előadás ízléses és művészi stílusa példát mutat, hogyan lehet a jókedvű tréfa, a könnyed vidámság hangján is tartalmasan szórakoztatni. Igen jól ragadta meg a rendezés a környezet nemzeti sajátosságait is, viszont hi­bája, hogy itt-ott teret enged néhány művészünk — bár kétségtelenül mu­latságos, de az előadás egységéből ki­rívó — egyénieskedésének. Az előadás zenei színvonala is méltó a műhöz. Az énekkar kis lét­száma ellenére is, kitűnően oldja meg szokatlanul nagy feladatát. Lendüle­tesen, tisztán énekel, s zenei pontos­sága a kényes, osztott szólamokban is példás. A zenekar szintén igen jó együttes, de nem gondol mindig szín­padi társaira: kissé „vastagon” ját­szik, s ezzel sokszor elfödi az ének­szólamokat. A tánckar előadásról elő­adásra fejlődik. Olyan igényes tán­cot, mint a II. felvonás nagy tánc­jelenete, még az évad elején is aligha tudott volna bemutatni. És igen je­lentős fejlődésről, művészete gazda­godásáról, elmélyüléséről ad számot Roboz Ágnes koreográfiája. Nagyon ízesek, ötletesek a kettősei, a II. fel­vonás önálló táncbetétje pedig egé­szen új utat jár. A színes táncok, a szép térformák gazdag változatossága, kitűnően tükrözi a cselekmény hangu­latát. A főszerepek egy részét kettős sze­reposztásban tanulták be a színház fiatal művészei. Alekszejt, a Szovjet Hadsereg őrmesterét Homm Pál és Palócz László játssza. Homm a szov­jet katona bátorságát, határozottsá­gát, nyíltságát emeli ki az alakításá­ban. E tekintetben nagyon meggyőző, de nem eléggé tükrözi Alekszej egyik alapvető jellemvonását: a meleg ke­délyt. Még a szerelmi jelenetekben sem hevíti át játékát igazán az ér­zelmek áradása. Palócz Alekszej­ ének a jókedv, a derű az alaphangja. Szé­pen énekel s alakítása az előadások során bizonnyal tovább mélyül majd. Vaszilina, a lelkes tanítónő szerepé­ben Komlóssy Teréz és Németh Ma­rika mutatkozott be. Az értékes hangú Komlóssy Teréznek ez az első fősze­repe. Érthető, hogy színészi játéka még nem elég felszabadult, de így is igen rokonszenves vonásokkal raj­zolja meg az eszes, erős akaratú, kez­deményező, mindig élénk, kedves leányalakot. Németh Marika rutino­sabb alakításával, komoly lépésekkel jutott előbbre az egyszerűbb kifejezés felé, de még nem mentes eléggé bi­zonyos „bevált” operett-sablonoktól. Zentay Anna egészséges derűvel, jó ízű játékkal formálja meg az oktala­nul féltékeny, ki-kirobbanó, majd meg­­békülő Oleszja alakját. Nagyon jól énekel és ügyesen táncol is. Szereplő­társát, a siheder Mikolát, Bikádi György és Szentessy Zoltán játssza. Bikádi már az „Aranycsillag” előadásán feltűnt egyéni humorával, szívből jövő vidámságával Ezúttal is jókedvtől, lendülettől duzzadó, ízes népi alakot formál szerepéből. Szentessy kellemes tenorhangjával tűnik ki. A legtöbb mulatságos percet Latabár Kálmán szerzi a nézőknek. A gróf volt intézőjének alakját játssza. Nem könnyű a helyzete: komikus­ szerepben kell jellemeznie a népnyúzó, csaló grófi intézőt, s azt a letűnt, pusztu­lásra érett világot, amely az ilyen grófi intézők mögött állt. Fanyar, gro­teszk humorával különösen a harma­dik felvonásban, a kincsnek vélt, de szemétté vált értékpapírok megtalálá­sánál rajzolja meg erőteljes drámai színekkel az alakot Hibája azonban az alakításának, hogy néha a szö­vegbe, s az alak jelleméhez egyálta­lán nem illő „pesties bemondásokkal” toldja meg a szerepét. Honthy Hanna „vígözvegy” parasztasszonyt játszik, s a számára szokatlan szerepben si­került gúnyképet formál az egykori grófi cseléd grófnőt­ utánzó figurájá­ból. Apáthi Imre az öreg hegyiparaszt alakjában kitűnően érzékelteti, hogyan eszmél öntudatra a sokévtizedes el­nyomásban élt ember. Keleti László találó vonásokkal és kitűnő maszkkal jellemzi a múltat visszaváró kulákot. Emberábrázolásának elmélyülését di­cséri, hogy bár a szerepben sok a ko­mikus vonás, mégis gyűlöletessé tudja tenni az alakot. A három színpadképet Fülöp Zoltán tervezte. Égbetörő havasi hegyormo­kat, sudár fenyőkkel, fénnyel, örömmel átitatott, csodaszép verhovina­ tájat hozott a színpadra; a Márk Tivadar­­tervezte jelmezek szintén hatásosan szolgálják a darab hangulatát Lózsy János SZABAD NÉP SZOMBAT, 1951. JÚNIUS • Új lendülettel indult meg a beadási hátralékok begyűjtése Az élelmezési miniszter rendelete, amellyel hozzájárult ahhoz, hogy az 1950—51. évi beadási hátralékokat bár­­milyen terménnyel lehet teljesíteni, új lendületet adott a hátralékok be­gyűjtésének. A paksi járásban 50 mázsa kenyér­­gabonát gyűjtöttek be. Zomba község­ben a termelőszövetkezeti csoport 50 mázsa gabonát ajánlott fel. A máté­szalkai járásban a járási tanács dol­gozóiból három brigádot szerveztek a kenyérgabona begyűjtésére. A brigád munkájának eredményeként néhány nap alatt 200 mázsa vegyes termény gyűlt be. MUNKÁSOKAT KERESNEK Segédmunkásokat és kovácsokat ipari lánc gyártására felveszünk, illetve át­képezünk. Ebédet biztosítunk. Jelent­­kezés: Ipari Láncgyár, Budapest, XIII., Mohács­ utca 7. Budapesti Vegyigyár felvesz vegyé­szeket, (technikust), vegyészmérnökö­ket. Önéletrajzos ajánlatokat „Orga­nikus” jeligére a főkiadóba. Szerszámesztergályos, gépbeállító la­katos, szakmunkásokat alkalmaz vidéki fémárugyár. Lakótelepen modern lakás, legényszálló van. Ajánlatokat „Jó szak­ember” jeligére a főkiadóba. Képesített, fémtömegcikkgyártási gya­korlattal rendelkező időelemzőt alkalmaz vidéki nagyüzem, önéletrajzzal ellátott ajánlatot kérünk. „Komfortos lakást kap” jeligére a főkiadóba. Keresünk órást, aki az ellenőrzőórás karbantartásában megfelelő gyakorlat­tal rendelkezik. Komfortos lakást kap vidéki üzemben. Ajánlatokat „Hegy levegő*’ jeligére a főkiadóba. Budapesti munkahelyünkre mélyépít iparba férfi- és női segédmunkásoka felveszünk. Jelentkezés: Kőzetfeltár Vállalat, Budapest, VII., Lemin-körút 11 Munkaerőgazdálkodás Keresünk üzemgyakorlattal szerszám készítésben jártas gépésztechnikust , gyártáselőkészítőt. Ajánlatokat „Azon­nali belépés" jeligére az Állami Hirde­tőbe, Apponyi-tér 1. Textilfestőgyár, Szentendrei­ út 135 felvesz szénsalaklerakáshoz férfimár­­­kaerőt. Jelentkezés a helyszínen, reg­­­gel 7 és 10 óra között. A magyar úszók felhívása a sportolókhoz: A szovjet tapasztalatok felhasználásával indítsanak ostromot a fennálló rekordok ellen A Szovjetunióban járt magyar sportküldöttség tagjai gazdag ta­pasztalataikról, élményeikről pén­teken délután számoltak be a Sportcsarnokban a különböző sport­egyesületek tagjai, vezetői, a Test­­nevelési Főiskola hallgatói és a sportvezető-képző iskola növendékei előtt. Elsőnek Tapolczay Jenő elvtárs, a Szovjetunióban járt magyar sportkül­döttség vezetője szólalt fel. Hangsú­lyozta, hogy milyen nagy megtisztel­tetés volt a meghívás a magyar spor­tolók számára, akik együtt tarthatták edzéseiket a legkiválóbb szovjet úszók­kal. Beszélt arról, hogy a legjobb ma­gyar úszók megismerhették a szocia­lizmus hazáját, láthatták Moszkvában és Leningrádban a kommunizmus nagy építkezéseit, részt vehettek a má­jus elsejei nagy felvonuláson. — Igen nagy öröm számunkra, hogy versenyzőink éppen Moszkvában érték el kimagasló rekordjaikat — mondotta Tapolczay elvtárs. — Ebben nagy része volt a kitűnő vendéglátás­nak, a nagyszerű uszodának és a szov­jet sportvezetők hasznos tanácsainak. Valamennyien azzal az elhatározással tértünk haza, hogy a tanulságokat mi­előbb itthon is hasznosítjuk. Ezután Székely Éva, a 100 mé­teres női pillangóúszás világrekordere beszél moszkvai útja tanulságairól. — Moszkvai tartózkodásunk ideje alatt a szovjet versenyzők és vezetők igen nagy szeretetben és megbecsü­lésben részesítettek bennünket — mondotta.­­— Nem volt olyan kíván­ságunk, amelyet ne teljesítettek volna. Jellemzésül csak egy példát említek. A moszkvai első számú uszoda falait fehér csempék borítják. Ne­künk ez szokatlan volt és különö­sen a fordulóknál zavart. Amikor az uszoda vezetője erről tudomást szer­zett, azonnal intézkedett és a legkö­zelebbi alkalommal, amikor edzésre mentünk, láttuk: a fehér csempéket sötétzöldre mázoltatták át. Egyébként a versenyuszodákat csak sportcélokra használják. Az eredmények javítását elősegítő technikai berendezések közül különösen segítségünkre volt az uszoda falában elhelyezett tökéle­tes hullámfogó, amely a víz hul­lámzását teljesen kiküszöböli. Igen nagy hatással volt ránk a szov­jet közönség tárgyilagos magatartási és lelkes buzdítása. Versenyeink alatt minket is szeretettel buzdítottak és ez igen nagy ösztönző erőt jelentett szá­munkra. A Szovjetunióban látottak, az ott elért eredmények arra köteleznek hogy még szorgalmasabb munkával még jobb eredményeket érjünk el. Ezután Rajki Béla a magyar úszót egyik edzője számolt be tapasztalatai­ról. — A kiváló szovjet úszók közül elsősorban Leonid Meskovról szeretnél beszámolni. Az ő úszóstílusa ma egyedülálló a világ pillangóúszói kö­zött. Az egészen lapos vízfekvés, a könnyed fejtartás, a hibátlan légzés­technika, az előrehaladás folyamatos­sága és simasága — mind olyan jel­legzetességei úszásának, amelyeket még egyetlen pillangóúszónál sem lát­tam. Meskov nagyszerű teljesítményei­nek az értékét emeli, hogy már nem tartozik a legfiatalabb sportolók közé 36 éves. Nálunk ebben a korban az úszók rendszerint csak visszaemlékez­nek a tíz évvel azelőtti nagy verse­nyekre. A Szovjetunióban viszont va­lamennyi sportágban általános jelen­ség, hogy 30 éven felül is lehet valaki élvonalbeli versenyző. Ennek első­sorban az a magyarázata, hogy az edző és a sportorvos állandóan együttműködve biztosítják, hogy a sportolók hosszú éveken át meg­felelő kondícióban versenyezhesse­nek. Most rajtunk, szakembereken a sor, hogy a Szovjetunióban szerzett ta­pasztalatokat alkalmazzuk, edzésrend­szerünkben felhasználjuk a tudomá­nyos alapokon nyugvó szovjet mód­szereket. A nagysikerű beszámolók után Novák Éva, a 200 méteres női mell­úszás világrekordere, a Szovjetunió­ban járt úszók nevében felszólítást intézett valamennyi sportág verseny­zői felé: hasznosítsák minél hamarább az élenjáró szovjet testnevelés és sport tapasztalatait sportmunkájukban és ezeknek felhasználásával indítsanak rohamot a fennálló csúcseredmények megdöntésére. A magyar vívósport változatlanul vezető szerepet tölt be — írják a külföldi lapok A stockholmi vívóvilágbaj­nokság eredményének értékelésével behatóan foglalkoznak a külföldi lapok. A lap­­vélemények megállapítják, hogy a ma­gyar vívósport változatlanul vezető szerepet tölt be. Még a tőkés orszá­gok sajtója sem tudja kivonni magát a magyar vívók teljesítményének ha­tása alól. — A női tőrvívásban Elek Ilona mesteri vívással győzött a kiváló dán Lachman ellen Elek Ilona nagyszerű távolságérzékkel rendelkezik és igen nagy győzelmi akaratról tett tanúsá­got — írja például a l’Equipe című francia újság. — Klasszikus vívást mutatott be Elek Ilona honfitársa, a harmadik helyezett Nyári Magda is. Azt hisszük, hogy hamarosan első­rendű szerepet játszik majd a nagy világversenyeken. Teljes elismeréssel adózik az újság a magyar férfivívóknak is.­­ A villámlóan gyors Gerevich nagyszerű tulajdonságokat árult el: minden vonalon csodálatosan támad,­­ kitűnő a lábmunkája. A döntő mérkő­zésen elvitathatatlanul győzött. A végsőkig gazdaságos Kovács Pál ví­vása is. Technikája, mint a nagy baj­nokoké, egészen egyszerű. Figyelembe kell venni azonban, hogy támadásait rendkívüli művészettel végzi. Megírja még a lap, hogy a magyar vívók sportszerűségükkel is kitűntek a nemzetközi mezőnyből: „a magyar bajnokok sok jó tanáccsal látták el a fiatal francia vívókat és bemutatták nekik a magyar kardvívás alapele­meit’’. Idő­lejarc éS VÁLTOZÉKONY IDŐ A Meteorológiai Intézet jelenti: Hazánk nyugati felébe csütörtökön hűvösebb levegő érkezett és a nyugati megyékben, valamint Szeged és Kecskemét környékén a hőmér­séklet csak 17—20 fokig emelkedett, míg másutt 20—24 fokot mértek. Jelentősebb csa­padék a Dunántúlon esett, több helyen zi­vatar kíséretében, Körmenden jéggel. Kapu­vár 39, Ragyogóhíd 38, Lenti 34, Körmend 32, Kaposvár 29, Szigetvár 25, Magyaróvár 24 millimétert jelentett. A Dunától keletre lehullott eső mennyisége csak néhány helyen haladta meg az 5 millimétert. Budapesten pénteken déli 12 órakor a hőmérséklet 23 fok. Várható időjárás ma estig: Az ország nyugati felében záporeső, zivatar. Mérsé­kelt, a záporok idején kissé élénkebb szél. A hőmérséklet a keleti határszélen kissé emelkedik, másutt alig változik. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL VASÁRNAP: KOSSUTH-RÁDIÓ: 7.00: Zenés vasárnap reggel. — 8.30: Alapfokú politikai iskola. (Falusi.) Rákosi Mátyás kongresszusi beszédének feldolgo­zása. III. rész. A Párt fejlődése. — 9.00: Egy falu — egy nóta. — 9.30: Könnyű út a komoly zenéhez. Zenés fejtörő. — 10.30: Békeműsor. — 11.00: „Az aratás.” Galina Nyikolajeva Sztálin-díjas regénye folytatá­sokban. — 11.25: Mai magyar szerzők mű­vei. — 12.00: Hírek. — 13.00: Zenés posta. — 13.30: Hangos Újság. — 14.10: Szórakoz­tató zene. — 15.30: Külügyi negyedóra. — 15.45: A Rádió népi zenekara játszik. — 16.30: A Rádió ének- és zenekarának hang­versenye a Szombathelyi DISZ-kórusnak. — 17.00: A ,,Tartós békéért, népi demokráciá­ért!” c. lap ismertetése. — 17.20: Tánczene. — 17.40: Kincses Kalendárium. — 19.00: Zenés műsor az Újszegedi Kendergyár dol­gozóinak. — 20.00: Hírek. — 21.20: Hang­képek a vasárnap sportjáról. — 22.00: Hí­rek. — 22.10: Szovjet tánczene. — 23.15: Zenekari hangverseny. — 24.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 8.00: Falurádió. — 8.30: Magyar népdalok. — 10.15: Hanglemezek. — 11.35: Bányász­műsor. — 12.05: Színes muzsika. — 13.00: A Rádiózenekar játszik. — 14.00: Budapest hangversenytermeiből. — 15.00: Tudományos fejtörő-negyedóra. — 15.20: Tömegdalok. — 15.45: Keringők. — 16.00: A Rádió Gyer­mekszínházának műsora. Ágas Jóska: Rádió­játék. — 17.00: Aki igazat mesélt. Char­les Dickens emlékezete. — 17.50: Hang­képek a vasárnap sportjáról. — 18.40: Re­pülj, fecském. Reményi Ede zenés élet­rajza. —­ 20.00: Tánczene. — 21.50: Nép­dalok. — 22.35: Operarészletek. HÉTFŐ: KOSSUTH-RÁDIÓ. 5.00: Falurádió. — 5.30: Hírek. Lapszemle. — 5.40: Dalok a munkáról. — 5.55: Vasár­napi sporteredmények. — 6.00: Verbunko­sok, csárdások, népdalok. — 6.45: Hírek. — 7.05: Operettekből. — 7.20: Zenekari mu­zsika. — 7.45: Lapszemle. — 8.05: Opera­részletek. — 11.30: Arany János költészete. — 12.00: Hírek. Hangos Újság. — 12.30: A Honvéd Petőfi Politikai Tisztképző Intézet zenekara játszik. — 13.15: A Rádió szóra­koztató zenekara játszik. — 14.10: Úttörő­­híradó. — 14.25: Tarka muzsika. — 15.30: Szovjet gordonkaművek. — 15.55: Kerin­gők, polkák. — 16.20: Iskolások rádiója. — 17.00: Hírek. — 17.10: Lukács tábornok. Az ifjúsági rádió más­ra. — 17.40: Dalolj ve­lünk­ Dal Kim Ir Szénről. Koreai dal. — 18.00: A néphadsereg híradója. — 18.30: Liszt: Vj magyar rapszódia. — 19.00: A Rádió tánczenekara játszik. — 20.00: Han­gos Újság. — 20.40: Versenyben az ország kenyeréért. — 20.45: Szovjet kórusok. — 21.00: Mdiványi. „Jószándékú emberek”. Színmű rádióra alkalmazva. — 22.00: Hí­rek. Sport. — 22.25: Magyar muzsika. — 23.10: A Lengyel Rádió szórakoztató mű­sora. — 24.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ. 5.30: Hanglemezek. — 5.50: MHK-negyed­­óra. — 6.05: Üzemi lapok szemléje. — 7.00: Weiner: IV. divertimento. — 7.10: Beszélő atlasz: Az új Bulgária. — 7.35: Operettrész­­letek — 8.15: Heti zenés Kalendárium. — 9.20: Iskolások rádiója: Orosz nyelvlecke az általános Iskola V osztályának anyaga alap­ján. — 10.00: Hírek. — 10.10: Rádió népi­­zenekar. — 11.00: Óvodások műsora: Napos Palkó. Mesejelenet. — 11.20: Dukas: Bűvész­inas — szimfonikus költemény. — 15.00: Könnyű dallamok. — 15.40: Édes hazánkért, nemzetünkért. Rákóczi emlékirataiból. — 17.10: A Bolsevik Párt útja. A sztálini al­kotmány. A Párttörténet XII. fejezetéből. Előadás. — 17.30: Hírek. — 17.40: Népzene. — 18.15: Ötéves tervünk ajándéka: a tele­vízió. Előadás. — 18.40: Filmzene. — 19.15: Sportnegyedóra. — 19.30: Egy falu — egy nóta. — 19.45: Mindenki operája. Puccini: „Pillangókisasszony.” — 20.45: Falurádió. — 21.30: Három a tánc! Népdalfeldolgozá­sok. — 22.20: Tánczene. ­ A Magyar Népköztársaság minisz­tertanácsának legújabb rendelete sze­rint kézigyógyszertárat kell felállítani minden községben, amelyben orvos működik és nincs közforgalmi gyógy­szertár. A kézigyógyszertárban az egészségügyi miniszter által megha­tározott gyógyszereket, szérumokat és kötözőszereket kell tartani.­­ Az Állami Könyvterjesztő Vállalat fel­hívja mindazok figyelmét, akik Lenin Müvei első kötetére előjegyezték, hogy a most megjelent második kötetet június 15-ig sze­rezzék be ott, ahol az első kötetet megvá­sárolták. Tekintettel a nagy érdeklődésre, az Állami Könyvterjesztő Vállalat kéri a mi­előbbi jelentkezést.­­ PEDAGÓGUS­ ANKÉT SZEGE­DEN. A Magyar Tudományos Aka­démia, a közoktatásügyi minisztérium és a pedagógus szakszervezet június 10-re Szegedre hívta össze az ország legjobb pedagógusait. A Szegeden rendezendő ankét előadója Trencsényi Waldapfel Imre akadémikus, az Eöt­vös Lóránd Tudományegyetem rektora lesz. Az ankéton a szocialista hazafi­­ságra való nevelés elvi kérdéseit és módszereit vitatják majd meg. (MTI) SZABAD NÉP a Magyar Dolgozói Pártja központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest Via, Blaha L.-tér 3 Tel.: *343—100, *142—220. Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája, Budapest V., József-tér 1—3 Tel.: 180—850, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatal Előfizetés- Üzemi tel.: 189—644, 189—653, 189—607. Egyéni tel.: 189—786, 189— LENGYEL—MAGYAR VÁLOGATOTT VIVÓ MÉRKŐZÉS lesz Június 10-én és 11-én Varsóban A magyar vívók Stock-I 766, 189~­787. Expedíció telefon: 137—551. 11 en varsoban, a magyar vívok mock b Előfizetési díj: havi 11 Ft haimból csütörtökön indultak el a 8-----­ gyei fővárosba. ■ SZIKRA Lapnyomda.

Next