Szabad Nép, 1951. június (9. évfolyam, 126-151. szám)

1951-06-23 / 145. szám

* SZABAD NÉP SZOMBAT, 1951. JÚNIUS 23 KELETKEZNEK-E MA IS CSILLAGOK? Vadász István (Szeged) levelében azt írja, hogy már több csillagá­szati cikket és könyvet olvasott, amelyekben szó volt a csillagok keletkezéséről, de nem látja vilá­gosan, hogy a körülöttünk lévő csillagok mind egyszerre, egy idő­­ben keletkeztek-e, vagy különböző korban, és lehetséges-e, hogy a mi időnkben most is keletkeznek csil­lagok? A csillagok keletkezésének mája TM*3-az, hogy valamennyi csillag egyszerre keletkezett-e, vagy folyamatosan tör­ténik a csillagok kialakulása, nem csu­pán a csillagászat részletkérdése, ha­nem elsőrendű világnézeti kérdés, amely az embereket hosszú idő óta élénken foglalkoztatja. Az égitestek kialakulásával a csil­lagászat tudományának egy külön ága, a kozmogónia foglalkozik. Ennek vi­lágnézeti fontosságát mutatja, hogy a haladó, materialista tudomány és a re­akciós idealista áltudomány harca a kozmogónia területén igen éles formá­ban jelentkezik. Az idealista csillagá­szok reakciós kozmogóniája a legkü­lönbözőbb ferdítésekkel próbálja elhi­tetni, hogy az összes csillagok egy­szerre, a semmiből keletkeztek. Ezzel szemben a haladó, tudományos kozmo­gónia megcáfolja az ilyen,­­tudományt megcsúfoló következtetéseket. A tudományos kozmogóniában a szovjet csillagászat érte el a legjelen­tősebb eredményeket. A szovjet csilla­gászok nem alaptalan feltevésekre, ha­nem a megfigyelés, a tapasztalat fé­nyeire alapítják következtetéseiket. Arra a kérdésre, hogy a csillagok va­lamikor régen egyszerre keletkeztek-e, s hogy ma keletkeznek-e — erre azok a vizsgálatok derítettek fényt, amelye­ket V A Ambarcumjan, a világhírű Sztálin-díjas csillagász és munkatár­sai az örmény Szocialista Szovjet Köztársaság Tudományos Akadémiájá­nak csillagfizikai obszervatóriumában, az úgynevezett csillagtársulásokra vo­natkozólag végeztek. Hogy megérthessük, mi a jelentősége V. A Ambarcumjan nagy felfedezésének, röviden meg kell ismerkednünk a Tejútrendszer szerkezetével. A folyton változó, végtelen világ­mindenségben az egyes égitestek nem magányosan, egymástól elszigetelve végzik mozgásukat, hanem kisebb­­nagyobb rendszereket alkotnak, így Földünk többi bolygótársával együtt a Naprendszerbe tartozik, melynek tagjai a Nap és a körülötte keringő égitestek. A Nap a többi csillagokkal együtt ismét egy nagyobb rendszert alkot, melyet Tejútrendszernek nevez­tek el Nevét onnan kapta, hogy en­nek az óriási csillagrendszernek kör­vonalát a Tejút sávja jelzi az égen. Nemcsak az égen szabad szemmel lát­ható mintegy 3000 csillag tartozik ebbe a Tejútrendszerbe, hanem össze­­■sen körülbelül 200 milliárd csillag, amelyeket messzeségük miatt, csak nagy műszerekkel észlelhetünk. Ahogy a Naprendszerben a bolygók keringe­nek a Nap körül, a Tejútrendszerhez tartozó minden csillag szintén kering a Tejútrendszer középpontja körül A Tejútrendszerben keringő csillagok nem egyenletesen töltik ki a Tejút­rendszer belsejét, hanem egyes csil­lagok kollektív csoportokat alkotnak. Az égről készített fényképfelvételeken láthatjuk, hogy az ég egyes helyein a csillagok igen erősen sűrűsödnek és nagy csillaghalmazokba, csillagfel­hőkbe tömörülnek. Többféle ilyen kol­lektív csoportját ismertük meg a csil­lagoknak Ilyenek például a gömbhal­mazok, amelyek középpontjában gömb­­formájú magot alkotva igen erősen sűrűsödnek a csillagok, vagy a nyílt halmazok, ahol ilyen feltűnő központi sűrűsödés nincsen. A Tejútrendszer csillagainak tfvk°csn-tagcsoportjainak mozgását nem titok­zatos erő, hanem természeti törvény, az általános tömegvonzás szabályozza. A Tejútrendszer központi részében lévő sok csillag együttes vonzóereje kény­szeríti a többi csillagokat, hogy a kö­zéppont körül keringjenek és a vonzás tartja össze a kollektív csillagcsopor­tok tagjait is. Az általános tömegvon­zás törvényén alapuló égi mechanika igen pontos és megbízható tudomány, melynek segítségével a csillagászok előre ki tudják számítani az égitestek helyzetét. Előre meg tudják mondani a nap- és holdfogyatkozások idejét, a bolygók helyzetét, stb Az égi mecha­nika alapján levont következtetések nem feltevések, hanem tudományos igazságok, amelyeket a tapasztalat már számtalanszor igazolt. A Tejútrendszer csillagainak kelet­kezésére vonatkozólag a kozmogónia tudománya megállapította, hogy az egész természetben érvényesülő fejlő­dés elve, a csillagok világában is meg­nyilvánul. Természeti törvények sze­rint minden égitest, a csillagok, a Nap, a Föld — egyszer kialakul a világ­mindenség anyagából, fejlődési foko­zatokon megy keresztül. Az égitestek fejlődése igén hosszú idő alatt megy végbe A geológusok például megál­lapították, hogy a föld kora legalább 2500 millió év. A nap és a csillagok kora általában ennél még sokkal na­gyobb. A Tejútrendszer korát tehát év­milliárdokkal mérhetjük. Ezeket a tényeket a csillagászat tu­dománya eddig is ismerte. V. A. Am­barcumjan és munkatársainak felfede­zéseiből azonban az a kérdés is el­dönthető volt, hogy egyszerre, vagy nem egyszerre keletkeztek-e az összes csillagok. V. A. Ambarcumjan és munkatársai megállapították, hogy a Tejútrend­szerben nagyszámban vannak olyan kollektív csillagcsoportok, amelyeket eddig nem ismertünk fel. Az újonnan felfedezett csillagcsoportok különleges­sége, hogy egyforma tulajdonságú csil­lagok alkotják a csoportot és a cso­portban a csillagok sűrűsége igen csekély Éppen azért nem tudtunk semmit eddig ezekről a csoportokról, mert az égről készített fényképfelvé­teleken a laza csoport egymástól na­gyobb távolságban lévő csillagai any­­nyira elkeverednek a többi sok csil­lag között, melyek nem tartoznak a csoporthoz, hogy maga a csoport nem is tűnik fel. Ambarcumjan és munka­társai azonban mégis kimutatták az ilyen csoportok létezését oly módon, hogy a különféle tulajdonságú csilla­gok eloszlását az égen egymástól el­különítve vizsgálták. Megnézték, ho­gyan oszlanak el az égen a fényüket szabálytalanul változtató törpecsil­lagok. Rájöttek, hogy ilyen csillago­kat nem akárhol lehet találni az égen, hanem ezek csupán az ég két részén tömörülnek, két csoportot alkotnak. Ugyanúgy megállapították, hogy a fe­héren izzó óriáscsillagok eloszlása sem egyenletes, hanem ezek is cso­portokba tömörülve helyezkednek el. Az ilyen egyforma tulajdonságú csil­lagok laza csoportosulását Ambarcum­ian csillagtársulásoknak nevezte el. A csillagtársulásokra vonatkozó vizsgálatok két nagyfontosságú ered­ményre vezettek. Egyrészt kiderült, hogy a csoportot alkotó csillagoknak egyszerre kellett keletkezniük. Sok csillag mozgását összességében vizs­gáló statisztikai számítások ugyanis azt mutatják, hogy a társulások nem jöhettek létre már meglévő különálló csillagok véletlen összeállása követ­keztében. Másrészt azt is ki lehetett számítani, hogy viszonylag nem régen történt a csillagtársulás csillagainak csoportos keletkezése. A csillagtársu­lásokban ugyanis olyan messze van­nak egymástól a csillagok, hogy egy­másra gyakorolt vonzásuk nem tudja a rendszert sokáig összetartani. Az ilyen laza csillagtársulások nem le­hetnek sokáig együtt, hanem néhány millió év alatt a Tejút-rendszer kö­zéppontjának zavaró hatására, telje­sen fel kell bomlaniuk, mert a Tejút-rendszer központi részében lévő nagy tömegek a csillagtársulás csillagai kö­zül a közelebbieket nagyobb erővel vonzzák. A csillagtársulások tehát azt mutatják, hogy a csillagok csoporto­san alakulnak ki a világmindenség anyagából és később ezek a csoportok felbomlanak. A csillagtársulások kora JSSVbhSy millió év és mivel nem jöhettek létre már meglévő, különálló csillagok ösz­­szeállása folytán, azért a hozzájuk tartozó csillagok kora sem lehet né­hány millió évnél nagyobb. Néhány millió­ év a mi időszámításunk szerint igen hosszú, de a csillagok fejlődése szempontjából igen rövid idő. Mi azt az időtartamot vesszük egy évnek, mi­alatt a Föld egyszer megkerüli a na­pot. A Nap a Tejútrendszer közép­pontját már 250 millió év alatt kerüli meg és ezt az időtartamot egy koz­mikus évnek nevezik. A csillagok fej­lődésének idejét ilyen kozmikus évek­kel mérik. Földünk 2500 millió éves, kora 10 kozmikus év. Ha tehát a csil­lagtársulások megfigyeléseiből azt a következtetést vonjuk le, hogy a hoz­zájuk tartozó csillagok néhány millió évvel ezelőtt keletkeztek, ez kozmikus időmértékben szinte a jelennek szá­mít, mert arra az időre esik, amikor Földünk már réges-régen megvolt és felszínén már az emlősállatok éltek. Ez más szóval annyit jelent, hogy a csillagok csoportos keletkezése a Tej­­útrendszerben most is állandóan, szinte a szemünk láttára folyik. V. A. Ambarcumjan és tudóstársai nagyjelentőségű felfedezésével egy­szerre semmivé váltak azok az áltudo­mányos elméletek, amelyek azt akar­ták bizonyítani, hogy az összes csil­lag egyszerre keletkezett. A tapaszta­lat, valamint a mechanika teljesen megbízható törvényei mutatják, hogy a már régebben kialakult csillagok mellett, itt vannak az egészen fiatal csillagtársulások, amelyek viszonylag nemrég keletkezett csillagokból áll­nak. V. A. Ambarcumjannak a tapaszta­laton alapuló megfigyelései bizonyít­ják, hogy a világmindenséget, a csil­lagokat nem teremtették, hiszen a csil­lagok ma is állandóan keletkeznek a világmindenség anyagából. A csillagá­szat eredményei megcáfolhatatlanul bizonyítják az egyedül helyes mate­rialista világnézet igazságát. A világ valóságos képe az öröktől fogva meg­lévő anyag fejlődését mutatja, amint csillagok és csillagrendszerek keletke­zésén, pusztulásán és újrakeletkezésén keresztül örök időktől fogva végzi soha meg nem szűnő átalakulását. Róka Gedeon Az iráni olajtelepek államosítása: a nép akaratának végrehajtása Teherán, június 22. (TASZSZ) Moszadik iráni miniszterelnök a medzslisz (parlament) ülésén beszá­molt az olajipar államosításával kap­csolatban eddig tett kormányintézke­désekről. Elmondotta, hogy miután az olajtársaság angol megbízottainak ma­gatartása lehetetlenné tette az átvétel baráti lebonyolítását, a kormány 20-án kénytelen volt kiadni az utasí­tást az államosítás gyakorlati végre­hajtására. Megállapította, hogy az olajipar államosítása az iráni nép akaratára történt , s egyben felvetette a bizalmi kérdést. A szavazás során a 92 jelenlévő képviselőből 91 bizalmat szavazott a kormánynak. A medzslisz határozatát a képviselők hosszantartó, viharos tapssal fogadták. A perzsa fővárosban, valamint az ország más részein is hatalmas tömeg­­megmozdulásokra került sor. Mint a Reuter angol hírszolgálati ügynökség jelenti, csütörtökön Teherán utcáin mintegy 20.000 főnyi tüntető tömeg vonult végig, akik britellenes jelsza­vakat feltüntető táblákat vittek ma­gukkal és leszaggatták az olajtársaság cégtábláit”. Az Angol-Iráni Olajtársa­ság alkalmazottainak sapkájáról el­távolították a társaság jelzését. A társaság tulajdonában lévő va­lameny­­nyi jármű jelzését átfestették. A perzsa rendőrség a tüntető tömeg helyeslésétől kísérve eltávolította az Angol Iráni Olajtársaság teheráni tá­jékoztató hivatalának tisztviselőit és a hivatal helyiségeit lezárta. Kamali ka­tonai kormányzó — mint az AP hír­­ügynökség jelenti — csütörtökön kiáltványt bocsátott ki, melyben jó bánásmódot ígér az angol munkások­nak, ha helyükön maradnak az Iráni Nemzeti Olajtársaság irányítása alatt. Azokra az alkalmazottakra — han­goztatta a kiáltvány —, akik Iránban maradnak, a perzsák tisztelettel és ra­gaszkodással tekintenek. Az iráni kormány lépése angol po­litikai és gazdasági körökben nagy iz­galmat váltott ki. A Reuter jelentése szerint Attlee miniszterelnök csütör­tökön este megszakította skóciai útját és péntekre visszatér Londonba. Eden, volt brit külügyminiszter, a konzervatív ellenzék helyettes vezére, — mint az AP hírügynökség jelenti — csütörtökön kijelentette: ha az angolok elhagynák a perzsa olajmezőket, az katasztrofális ha­tással járna a nyugateurópai fegy­verkezési programra, tekintve, hogy Nyugat-Európa az aba­­dani oljafinomítóból kapja a repülő­­benzin csaknem teljes mennyiségét. Az AP hírügynökség szerint Eden azzal ijesztette az angol közvéle­ményt, hogy „Iránban a Tudeh Párt nyugodtan várja­, hogy átvegye a ha­talmat. Ha ez bekövetkezik — mon­dotta —, akkor teljesen átalakul a helyzet a Közép-Keleten.” — Mindaddig semmi remény nincs a Nagy-Britannia és Perzsia közötti olajtárgyalások folytatására, amíg Mo­hammed Moszadik kormánya van ural­mon mondotta a továbbiakban Eden. Angol kormánykörök továbbra is fegyveres közbelépéssel fenyegetőznek. A Royal Air Force (az angol légierő) Szuezi-csatorna mentén állomásozó egységei, valamint Anglia középkeleti szárazföldi és vízierői, kairói jelentés szerint, riadókészültségben vannak. Az AP egyik hamburgi jelentése hírt ad arról, hogy a hamburgi perzsa konzulátust az utóbbi napokban német olajszak­értők lepik el s kérik, hogy az újonnan államosított iráni olajiparban dolgozhassanak. Mint a konzulátus egyik tisztviselője kö­zölte, az iráni kormány eddig még semmit sem tett abban az irányban, hogy e jelentkezéseket elfogadja. Az AFP legújabb jelentése szerint Mohamed Mahdi Kubbeh, az ellenzéki Iraki Függetlenségi Párt alelnöke táviratban fejezte ki szerencsekívána­­tait Iránnak „a haladás útján való meneteléséért. Rubben hangsú­lyozza, hogy ezzel az egész iraki nép érzelmének ad hangot „kedves szom­szédunk, Perzsia” iránt. ­i amerikai kommunista vezetők letartóztatása a kormány nemzetgyilkos politikája elleni bírálat elfojtását szolgálja Dennis elvtárs nyilatkozata New York, június 22. (TASZSZ) Az USA Kommunista Pártja veze­tőinek letartóztatásával kapcsolatban Dennis elvtárs, a Párt főtitkára nyi­latkozatot tett, amelyben felveti a kérdést: várjon a huszas évek rossz­emlékű Palmer-féle támadásai elé néz-e az ország, amikor ártatlan nők és férfiak ezreit tartóztatták le politi­kai meggyőződésük miatt? Ez a kér­dés vetődött fel országszerte, amikor ismeretessé vált, hogy a politikai rendőrség — az FBI — a kora reggeli órákban rajtaütésszerűen megjelent 17 amerikai férfi és nő lakásán és elhur­colta őket. Ez a durva kísérlet arra szolgál, hogy elfojtsa a bírálatot, vagy az ellenállást a kormány nemzetgyil­kos politikájával szemben. Ha kommu­nista és nemkommunista polgárokat minden alap nélkül letartóztathatnak, akkor biztonságban érezheti-e magát bármely amerikai — tekintet nélkül politikai meggyőződésére —, aki bí­rálja a kormány háborús politikáját? — Országunkról és a béke ügyé­ről van szó — mondta Dennis elvtárs. — Száll­jon szembe minden polgár, de különö­sen minden munkás ,e kegyetlen és embertelen letartóztatásokkal, ame­lyeknek célja a gondolatszabadság megszüntetése. Marcantonio, az amerikai munkás­párt elnöke, az USA kongresszusának volt tagja a letartóztatásokkal kap­csolatban megállapította, hogy azok a jellegüket tekintve kifejezik a kor­mány hisztériáját, mely annak a kö­vetkezménye, hogy a kormány katonai programja mind Koreában, mind az USA-ban megbukott. Meggyőződésem, hogy ezek a letartóztatások erélyes tiltakozást váltanak ki az amerikai nép körében és „ az amerikai nép sokkal előbb vet véget e durva törvénysértéseknek, mintsem azt Truman és társai hiszik”. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága közli június 21-én. A koreai néphadsereg egységei a kínai önkéntes osztagokkal szorosan együttműködve, a 38. szélességi kör­től északra harcolnak az amerikai és brit intervenciós csapatok és Li Szin Man csapatai ellen, súlyos vesztesége­­ket okoznak nekik emberben és hadi­anyagban. Június 20-án a néphadsereg nyugati fronton működő egységei 229 ellensé­ges katonát és tisztet ejtettek foglyul. Június 21-én az ellenséges repülő­gépekre vadászó lövészek lelőtték az ellenség három repülőgépét. Több mint 36.000 embert veszítettek az intervenciós csapatok május 22. és június 10. között Koreai arcvonal, június 21. (Új-Kína) Május 22-től június 10-ig a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek egységei a 38. szélességi foktól észak­ra több mint 36.000 ellenséges kato­nát semmisítettek meg. Az amerikaiak veszteségei meghaladják a 22.000 főt. Ez alatt az időszak alatt 80 ellensé­ges repülőgépet lőttek le, 18 at meg­rongáltak, kilőttek 62 ellenséges harc­kocsit, megrongáltak 23-at és nagy­­mennyiségű fegyvert zsákmányoltak. A koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek a hatalmas tavaszi ellentámadás után, a kezdeményezést kezükben tartva, május 22-én a 38. szélességi foktól északra kedvezőbb állásokba vonultak vissza és kénysze­rítették az ellenséget, , hogy súlyos veszteségekkel fizessen minden terü­letnyereségért a Rincse—Jangu—Hva­­cson—Riuncsun helységek közötti vo­nalon. Amikor az amerikai inváziós csapa­tok és kanadai csatlósaik Pocsuntól északra támadásra indultak magaslati állások ellen, a koreai néphadsereg egységei és a kínai önkéntesek hat napon át feltartóztatták őket, majd június 4-én visszahúzódtak, több mint 2500 főnyi veszteséget okozva az el­lenségnek halottakban és sebesültek­ben. Ugyanazon a napon az amerikai és h­szinmanista csapatok — repülő­géptámadással — heves támadást in­téztek a Rimncsun és Csorvon közötti útvonal ellen. Háromnapos harcokban az ellenség több mint 1100 embert, 4 repülőgépet és 13 harckocsit veszített. A koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek egységei — több arcvonal­szakaszon súlyos veszteségeket okoz­va az ellenségnek — június 10-én visszavonultak Csorvon és Kumhva városokból. Van Fleet is kénytelen volt elismerni június 10-i közleményé­ben, hogy csapatai súlyos vesztesége­ket szenvedtek ezekben a hadművele­tekben. A Tito-fasiszták felajánlották, hogy jugoszláv katonákat küldenek kiképzés céljából az USA-ba Párizs, június 22. (MTI) Naponta újabb és újabb tények bi­zonyítják, hogy a titóista Jugoszlávia végleg elfoglalta helyét az imperialis­ták szovjetellenes hadigépezetében. A New York Herald Tribune belgrádi tudósítójának jelentése szerint a jugoszláv kormány ajánlatot tett az USA kormányának, hogy jugo­szláv katonai csoportot küld ki­képzés céljából az Egyesült Álla­mokba. A Tito-fasiszták ezeket a katonákat az amerikai fegyverek és hadifelszerelé­sek használatában akarják kiképeztet­­ni. A lap jelentése szerint a jugoszláv kormány hasonló ajánlatot tett az angol kormánynak is, ahonnan a titóisták ugyancsak hadfelszerelést várnak. A belgrádi fasisztáknak azért is sürgős az amerikai-angol fegyverszál­lítmányok meggyorsítása, mert egyre több fegyverre van szükségük a nép növekvő ellenállásának elnyomására is Erre világosan utal az Unita lon­doni tudósítójának Rankovics angliai látogatásával kapcsolatos jelentése. Eszerint Rankovics Londonban a jugo­szláviai belső helyzetről tárgyal. „Az angolt és amerikai kormány — írja a tudósító — ugyanis nagy nyugtalan­ságának adott kifejezést Belgrádban, a Tito-ellenes mozgalom megerősödése miatt." Tiltakozó tömeggyűlések Franciaországban a választási visszaélések miatt Párizs, június 22. (MTI) A választási mesterkedések miatt Franciaország több városában és me­gyéjében tiltakozó gyűlésekre került sor Hérault megye Montpellier váro­sában, ahol a Moch által vezetett szo­cialista lista 40.000-nél kevesebb sza­vazattal három, Calas kommunista képviselő által vezetett 70.000 szava­zatot elnyert kommunista lista pedig egy mandátumot sem kapott — a tiltakozó nagygyűlésen résztvett hatalmas tömeg biztosította a me­gye eddigi két kommunista képvi­selőjét, hogy továbbra is őket tartja méltó képviselőjének. Tömeggyűlés volt Saint Brie­c-ben is, ahol a lakosság tiltakozott az ellen, hogy a megye 70.000 kommunista sza­vazóját minden képviselettől megfosz­tották. A Chicago Tribune című amerikai lap leplezetlenül beismeri, hogy az amerikai uralkodó körök elége­detlenek a francia választások eredményével. „Hát ez az az ország— írja a lap —, amelyet Eisenhower tábornok úgy fes­tett­ le, mint Nyugat-Európa Szovjet­unió elleni ,védelmi­ rendszerének fő támaszát! Ez volna hát az a hatalmas szövetséges, amelyet Truman és Ache­­son úgy mutattak be nekünk, mint amelyik vállvetve küzd oldalunkon? Ez a szövetséges — kesereg a lap — a választások során alkalmatlannak és tehetetlennek bizonyult

Next