Szabad Nép, 1951. augusztus (9. évfolyam, 178-203. szám)
1951-08-01 / 178. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJ SZABAD NÉP ! A MAI SZÁMBAN Erősítsük a Pártot a begyűjtésben kitűnt dolgozó parasztok felvételével (2. old.) — A kínai nép diadalmas hadserege (3. old. ) Kuo Mo Zso rádióbeszéde a kínai fegyveres erőkhöz a népi felszabadító hadsereg fennállásának 24. évfordulóján (4. old.) — A Csehszlovák Köztársaság 1951. első félévi tervjelentése (4. old.) — A bánya- és energiaügyi minisztérium jelentése az új élüzemekről (5. old.) — Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára emlékkönyv és életrajz jelenik meg (5. old.) — Versenyben az évi terv túlteljesítéséért (6. old.) MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA :■ ' • .• - A . . - ' • • • . IX. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1951. AUGUSZTUS 1 A győzelem útja ötéves a forint. 1946-ban, néhány héttel az emlékezetes augusztus előtt a Nemzeti Bank még azt jelentette: július 6-án 6.277.271.176.080.000.000.000 pengő volt a magyar bankjegyforgalom. Ebben az időben már nem is milliókban, vagy milliárdokban, hanem adópengőkben és B-pengőkben, billiókban és trilliókban „számoltunk”, egy-egy heti fizetés után kötegekben vittük haza a pénzt — amelyért jóformán semmit sem lehetett kapni. „A kenyérjegy B-szelvényére kukoricalisztet, szelvényenként 20 dekát osztanak ki” — közölte az újság. A kultuszminisztérium jelentést adott ki: „Az általános iskolástanulók nem tudnak iskolába járni, mert olyan körülmények között élnek, hogy szüleik képtelenek megvásárolni számukra az iskolakönyveket és az iskolábajáráshoz szükséges ruhát és cipőt.” S közben a spekuláció lovagjai dőzsöltek, vagyonokat harácsoltak össze. 1946. augusztus 1 . pontot tett ennek a korszaknak a végére és egy újabb időszakot nyitott meg fejlődésünk történetében. Mennyiben jelentett ez új időszakot? Augusztus 1 előtt belpolitikai helyzetünket az éles és elkeseredett harc jellemezte — de ebben a harcban akkor nem kerültek túlsúlyra sem a demokratikus, sem a reakciós erők. Bizonyos egyensúly volt a két tábor között. Az osztályellenségnek még nagyon komoly hadállásai voltak az államhatalomban: a Truman-lakáj Nagy Ferenc volt a miniszterelnök, a munkásáruló Bán Antal az iparügyi miniszter; társaikkal együtt ezekből az állásokból intézték támadásaikat népünk érdekei ellen. De ugyanakkor a Kommunista Párt, a demokratikus erők előkészültek arra, hogy visszaverjék a reakció erőit, biztosítsák a népi demokrácia erőinek felülkerekedését. A főkérdés, ami körül a harc ebben az időszakban kibontakozott, éppen a stabilizáció. Maga az infláció , a nép ellenségeinek hadjárata volt a demokrácia ellen. Arra használták fel a Horthy-rendszer átkos örökségét, a háborús pusztítást, a súlyosan leromlott pénzügyi helyzetet, hogy pénzrontással, spekulációval mély nyomorba taszítsák a dolgozókat, szembefordítsák őket a demokráciával, aláássák az államot. Augusztus 1 — a mi fényes győzelmünk ebben a csatában. Augusztus 1 — a kommunisták, a munkásosztály állásait erősítette meg a hatalomban, biztos kiindulópontot jelentett ahhoz a harchoz, amely a kizsákmányolóknak a hatalomból való teljes kiszorításához, a magyar proletárdiktatúra kivívásához vezetett. Augusztus előtt gazdasági helyzetünket a súlyos zavarok jellemezték. A spekuláció akadályozta az áruk igazságosabb, szervezettebb elosztását, fékezte a termelés gyorsabb emelkedését iparban és mezőgazdaságban egyaránt. A közellátási helyzet, a dolgozók életszínvonala egyre romlott. Augusztus 1 . egyik napról a másikra elfogadható életszínvonalat biztosított és megteremtette az alapját annak, hogy ettől kezdve hónapról hónapra, évről évre javuljon a helyzet, mindjobban emelkedjék dolgozó népünk jóléte. Augusztus 1, a stabilizáció lehetővé tette azt, hogy gazdasági életünk végre egészségesen fejlődjék, a termelés emelkedésének üteme meggyorsuljon. Ma ötéves a forint. Amikor ezt a napot ünnepeljük , mindenekelőtt Pártunkat ünnepeljük. Nem ok nélkül nevezte el népünk „a forint atyjának” Rákosi elvtársat. Pártunk, Rákosi elvtárs volt az, aki elsőnek vetette fel: meg kell teremteni a jó forintot. Pártunk dolgozta ki nagy körültekintéssel a stabilizáció tervét. És utána Pártunk védte meg ezt a tervet az ellenség minden nyílt és burkolt támadásával szemben. Pártunk vezette és lelkesítette a tömegeket a terv megvalósítására. A földreform, az újjáépítés megindítása után most ismét megtanulhatta népünk: ha a Párt, Rákosi elvtárs ígér valamit, azt tűzön-vizen át teljesíti. A kommunisták szemében a népnek adott szó — szent. Amikor augusztus elsejét ünnepeljük— kemény harcok, áldozatok árán kivívott eredményeinket ünnepeljük, öt év telt csak el a stabilizáció óta. Rohamosan múltak a napok, a hónapok az építőmunka lázában — és mégis, milyen messze van már az az idő! Ma 224.000-rel több gyerek jár általános iskolába, mint 1946—47-ben. Ma élvezzük az anyagi és kulturális jólét ezernyi áldását, az 1323 napközis óvodát és a százezrek kedvezményes üdülését, a sokszáz új kultúrházat és az új csepeli gyorsvasutat, a bányászokat hazaszállító új teherautó- és autóbusz-járatokat, a mozilátogatók, a könyvolvasók növekvő számát. Nem maguktól hullottak az ölünkbe ezek az eredmények. Rákosi elvtárs megmondotta annak idején: „A magyar munkás, a magyar földműves és értelmiségi szorgalmától, fegyelmétől és kitartásától függ a szanálás sikere és lefolyása." Népünk becsülettel kiállta ezt a próbát! Ha sikerült a stabilizáció, ha emelkedett a termelés, ha eredményesen hozzáfoghattunk egy évvel később a hároméves terv végrehajtásához — annak köszönhetjük, hogy munkásosztályunk, dolgozó népünk vállalta az áldozatokat. A munkások babon és lencsén éltek akkor, a spekulánsok pedig tejben-vajban fürödtek. Olyan helyzet volt ez, amikor legkönnyebb dolguk volt a türelmetlenséget, a munkások jogos igényeit megnyergelő demagógoknak. De a kommunisták elvhűségének ércfaláról leperegtek az ilyen próbálgatások. A mi Pártunk — miközben egy percre sem szüntette meg a kíméletlen harcot a nyomor vámszedői ellen — ebben a helyzetben is türelemre, fegyelmezettségre, nagyobb teljesítményekre hívta fel a munkásosztályt, a tömegeket. A mi Pártunk tudta, hogy ezt kívánja a dolgozó nép érdeke. És a dolgozók a Pártra hallgattak. A munkapadoknál, a szántóföldeken, a bányákban vívták ki a nagy győzelmet. Munkájukkal, az emelkedő termeléssel vetették meg jobb, biztos jövőjük alapját. Hősi küzdelem volt ez, a magyar dolgozó nép dicső csatája, melyben milliók mutatták meg szabadságszeretetüket, áldozatkészségüket. A stabilizáció hőstette is igazolja Rákosi elvtárs szavát: „Az a munka adja a legdúsabb gyümölcsöket, a legmaradandóbb eredményeket, melyekért kemény áldozatokat kell hozni amelyek sok verejtéket követelnek. Minél fegyelmezettebben és öntudatosabban viselkedünk a nehézségekkel szemben, annál hamarabb és eredményesebben gyűrjük le őket.” Ötéves a forint. Ma sokkal nagyobb jólétben, gondtalanabb anyagi körülmények között élünk. De ugyanakkor fokozódott az emberiség ellenségeinek gyilkos, háborús készülődése. A béke védelme, a szocializmus építése nagyobb erőfeszítéseket követel. A stabilizáció hősi példája arra lelkesít, hogy szilárdan álljuk meg helyünket ebben a harcban; öntudatosan vállaljuk az áldozatokat is, ha kell. A stabilizáció példája arra tanít: milyen hatalmas mozgósító ereje van annak, ha a tömegek világosan látják maguk előtt a nehézségek fegyelmezett vállalásának célját. A stabilizáció példája növeli erőnket, bizalmunkat: munkásosztályunk, dolgozó népünk odaadása, harckészsége legyőz minden akadályt. Megyei tanácselnökök beszámolói a begyűjtési versenyről Szabolcs-Szatmár : ,,Megelőzzük Bács-Kiskunt — pénteken elérjük a napi 300 vagonos begyűjtési eredményt" Szabolcs-Szatmár megye az élelmezési minisztérium legutóbbi jelentése szerint a megyék versenyében a harmadik helyre került. Július 25-ig évi begyűjtési tervét 11.6 százalékra teljesítette. A járások versenyében az első a nyírbátori járás 28.8, második a nagykállói járás 26.2, harmadik a baktalórántházi járás 24.5 százalékos évi tervteljesítéssel. Az utolsók között van Nyíregyháza város 8.8, a fehérgyarmati járás 9.7 százalékkal. A legjobb községek között van Szamostatárfalva termelőszövetkezeti község, amely 114 százalékra és Biri község, amely 80 százalékra teljesítette már évi tervét. A legrosszabb községek között van Pap község 7.3 és Komoró község 4,6 százalékos teljesítéssel. Ezekben a községekben az a legnagyobb hiba, hogy a párttagok és a tanácstagok nem mutatnak példát az állam iránti kötelezettségek teljesítésében. Gyenge a népnevelő munka is. A jó eredményt elérő Biri községben nagy szerepet játszott a verseny nyilvánossága, a jól alkalmazott „villám”. A társadalmi bizottság azokat a dolgozó parasztokat, akik kötelezettségüket közvetlenül a géptől nem teljesítették, alkalmi röplapon megkérdezi: „Mi a véleményed arról, hogy míg a községben számos dolgozó paraszt már több mint 200 százalékra teljesített, te még a törvény által előírt kötelezettségednek sem teszel eleget?” Ezt s sok más hasonló módszert széles körben elterjesztünk a megyében, hogy ezzel is biztosítsuk célunk elérését, s pénteken 300 vagonon felül gyűjtsünk be. Bodogán János, a szabolcs-szatmár megyei tanács VB-elnöke, adást pedig 100 százalékban teljesítette. A legrosszabb község Székkutas 2.8 százalékos kenyérgabona- és 1.2 százalékos takarmány gabona beadási terv teljesítéssel. Ezekre a helyekre a megyei operatív bizottság valamelyik tagja ment ki és ott a helyszínen nyújt segítséget, főleg a népnevelő munka megjavításában. Ez helyes, de eddig csak hetenként kétszer tájékozódtunk a járások és községek munkáiról és nem a napi eredményekből állapítottuk meg a jó, vagy a rossz munkát. Ez volt az oka, hogy a járások, községek népnevelői elé nem tudtunk naponta, a helyzet követelményeinek megfelelő, újabb, magasabb feladatot tűzni és így nem volt a begyűjtés munkája elég lendületes. Ezután naponként számbavesszük és értékeljük az elért eredményeket és másnap reggel új, felemelt feladatokkal bízzuk meg a járásokat és községeket. Elhatároztuk, versenytársunkat. Békés megyét nem engedjük a nyomunkba! Papp Sándor, a csongrád megyei tanács VB-elnöke. Tolna : „Meggyorsítjuk a behordást, a begyűjtést — elhagyjuk Baranyát" Tolna megyét Baranya megye mindössze 0,6 százalékkal előzte meg a begyűjtésben. Most arra törekszünk, hogy ne csak elérjük, hanem túl is szárnyaljuk Baranya eredményét. Tudjuk, hogy a begyűjtés előfeltételei — a hordás és cséplés meggyorsítása. Ezért támogattuk a paksi járás Györköny községében kialakult jó módszert: a dolgozó parasztok összefogását a hordásban. Ez a mozgalom megyeszerte elterjedt és elértük, hogy a paksi és a dombóvári járások szerdán befejezik a hordást. Ez lehetővé teszi a cséplőgépek jó kihasználását, napról napra gyorsan növekedhet a begyűjtött gabona mennyisége. A járások versenyében első a bonyhádi járás, amely búzából 12.3, rozsból 16.4, árpából 36.2 százalékra teljesítette ezévi begyűjtési tervét A legrosszabb a dombóvári járás, amely búzából 6.7, rozsból 14.6, árpából 17.4 százalékos teljesítést ért el A legjobb községek közé tartozik Győré, Pincehely, Dunakömlöd, Értény — az elcsépelt gabonának több mint 50 százalékát gyűjtötték be ezek a községek. Czeber Árpád, a tolna megyei tanács VB-elnökhelyettese. Csongrád: „Nem engedjük nyomunkba versenytársunkat, Békés megyét" Csongrád megye az eddigi begyűjtési munkában második lett, évi tervét 12,4 százalékra teljesítette. A legjobb járás a szegedi, amely kenyérgabonabeadási kötelezettséget 32 százalékra, a takarmánybeadást pedig 25,1 százalékra teljesítette. A leggyengébb a szentesi járás, 8,7 százalékos kenyérgabona és 5,9 százalékos takarmánygabona tervteljesítéssel. Legjobb község a megyében öttömös, amely kenyérgabonabeadási tervét máris több mint 109 százalékra, a takarmánybe- Az ötéves tervért, a békéért, több gabonát a hazának! Akik élen járnak a terménybeadásban Csongrád megyében a mórahalmi Vörös Október és az új világ tszcs, a röszkei Micsurin és az Új élet tszcs beadási kötelezettségének teljesítésén túl minden felesleges kenyérgabonáját beadta az államnak. Klárafalva községben az eddig elcsépelt 176 mázsa búzából 102 mázsát adtak be. Diós Mihály kiszombori 11 holdas 410, Spislák István óföldeáki ötholdas tanácstag 853 százalékban teljesítette kötelességét, hiszentivánon Talpai Pál négyholdas dolgozó paraszt kötelezettségének teljesítésén felül 7 mázsát adott be „C” jegyre. Fejér megyében a pusztaszabolcsi Békeszés eddig 163 százalékra teljesítette kötelességét, Bencsik Ferenc kétholdas dolgozó paraszt beadási kötelezettségének teljesítésén túl 33 mázsát adott be. Kilencszeresen teljesítette beadási kötelességét ifj. Bacsakó András ercsi tanácstag. Orbán János lajoskomáromi hétholdas 520 százalékra teljesítette az állam iránti kötelességét. Nógrád megyében a balassagyarmati Előre tszcs több mint kétszeresen, a nagylóci Kossuth tszcs majdnem háromszorosan teljesítette eddig kötelességét. Balogh Jánosné erdőkürti nyolcholdas 429, Hegedűs Lajos bocsárlapujtői ötholdas 308 százalékra teljesítette állampolgári kötelességét Győr megyében a győri Új élet tszcs az első napon csépelt 100 mázsa gabonát azonnal beadta. Ménfőcsanak községben Kovács József 14 holdas 17 mázsa helyett 31 mázsát adott be. Princinger Kálmán nagycenki dolgozó paraszt tízszeresen. Rabi István fertőendrédi kisparaszt majdnem ötszörösen teljesítette kenyérgabonabeadási kötelességét. Bács-Kiskun megyében a kelebiai Vörös csillag tszcs eddig 120 százalékra teljesítette kötelességét. A tázlári Béke tszcs 135, a kecskeméti Győzelem tsz 100, a püspökpusztai termelőszövetkezet 400 százalékra teljesítette az állam iránti kötelességét. Sik Gyula dunaegyszázi hatholdas tanácstag 450, Simon János dunavecsei hétholdas tanácstag 355 százalékot teljesített Kelebia községben Borsos István nyolcholdas 16, Nincsvics Jenő négyholdas 11 és félmázsát adott be kötelességén felül. Baranya megyében Petőfi Imre felsőszentmártoni dolgozó paraszt hatszorosan, Tótfalusi József piskói háromholdas négyszeresen teljesítette kötelességét. Messzinger Pál teklafalui tízholdas 180, Berta Józsefné marócsai hatholdas 226 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. Pest megyében a letkési Bástya tszcs több mint négy vagonnal adott be kötelességén felül. Dénes István köröstetétleni hétholdas 650, özv. Mihály Istvánná törteli hatholdas 700, Fabók István dömsödi hatholdas 700 százalékra teljesítette beadását. _ Bátya községben Hegedűs Benő négyholdas 320, Szűrön Lajos 240 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. Távirat a Szovjetunióban tartózkodó paraszt küldöttség tagjaitól: „Elhatároztuk, hogy ha hazaérünk, belépünk a termelőcsoportba” A Kaukázusban járt magyar egyénileg dolgozó parasztok csoportja a következő szövegű táviratot küldte falujuk s az egész ország dolgozó parasztságának: „Szeretettel üdvözöljük a hatalmas Szovjetunióból a magyar dolgozó parasztságot. A nagy Szovjetunió és Pártunk lehetővé tette számunkra, hogy tanulmányozzuk a Szovjetunió fejlett szocialista mezőgazdaságát és a kolhozparasztok életét. Az egész magyar dolgozó parasztság megbízásából jöttünk ki ide, s most röviden beszámolunk a megbízatás teljesítéséről. Saját szemünkkel láttuk a kolhozparasztok munkáját és életét, láttuk, hogy a gép elvégzi a nehéz munkákat — nemcsak a szántást, hanem egészen a betakarításig minden munkát. Saját szemünkkel láttuk a gazdag termést. Láttuk, hogy a kolhozparaszt élvezi a technika és a kultúra vívmányait; a szovjet ember tanul és tanít saját hazája, a mi és az egész emberiség jövője érdekében. Meggyőződtünk arról, hogy a szovjet mezőgazdaság a világ legfejlettebb mezőgazdasága. Itt embert ember nem zsákmányol ki, a kolhozparaszt élete gazdag és szép. Mi látjuk, hogy mindez csak a nagyüzemi gazdálkodásban lehetséges. Ezért elhatároztuk, hogy visszatérve a falunkba, mi is a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépünk Bizonyosak vagyunk abban, hogy példamutatásunkkal s a Szovjetunióban szerzett tapasztalataink elterjesztésével nagyban segíteni fogjuk községünk, egyben országunk szocialista fejlődését. Kelt a Szovjetunióban, 1951 július 27-én. Fás Bálintné, Nagymágocs, Sümegi János, Szécsény, Palcsó István, Tápiószele, Hódosi István, Kenderes, Végh György, Forna, Gyúró Mária, Magyarbánhegyes.” Budvégh György ötvöskényi dolgozó paraszt a következő táviratot küldte: „Most, hogy a saját szememmel látom és tapasztalom a nagyüzemi gazdálkodás sok-sok előnyét és áldását, világosan megértettem: évszázados elmaradottságunkon csak úgy segíthetünk, ha mi is a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépünk. Hazatérve példát mutatok többi dolgozó paraszttársamnak: belépek a termelőszövetkezeti csoportba, ahol eddigi nehéz életem után végre emberi életem lesz. Budvégh György, ötvöskény (Somogy megye)."* Székely Tamás, Baranya megye egyik küldötte, táviratában ezeket írja: „Két szememmel látom és kézzelfoghatóan tapasztalom azokat az eredményeket és hatalmas alkotásokat, amelyeket a szovjet nép Sztálin elvtárs vezetésével megvalósított. Otthon minden dolgozó paraszttársamnak elmondom, milyen boldog a kolhozparaszt élete, s elsőnek magam mutatok példát: a szép jövő, a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára lépek. Székely Tamás.”