Szabad Nép, 1951. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1951-10-02 / 230. szám

Építsd a nép országát, védd a magyar függetlenségetoltalmaid a békét, jegyezz békekölcsönt! A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata a fásítás fejlesztéséről az 1951. és 1952. években A mezőgazdasági termőterületek vé­delme, dolgozó népünk életkörülmé­nyeinek javítása és országunk fásítá­sának növelése érdekében — az erdő­­telepítések tervszerű fokozása mellett — 1951. év őszén és 1952. évben ke­reken 40.000 kat.­holdnak megfelelő területen 200 millió, főként gyorsan növő, ipari és bányaművelési célokra alkalmas fajú, továbbá gyümölcsfa­­csemetét kell elültetni. Ez a fásítás első lépés hazánkban a tervbevett nagyarányú természetátalakító fásítá­sok megvalósítására. Ezért a minisztertanács az alábbi határozatot hozza: I. A fásítási feladatokat a következő területeken kell végrehajtani: 7 ló A termelőszövetkezetek, az ál­lami gazdaságok, kísérleti gazda­ságok, valamint tó- és nádgazdaságok; * 2 fásítsák, a gazdasági telepek, ma­jorok, üzemi és lakóépületek kör­nyékét; erdősítsék mezőgazdasági műveléssel gazdaságosan és folyamatosan nem hasznosítható földjeiket, valamint kö­ves, futóhomokos, vagy meredek, le­geltetésre alkalmatlan legelőterületei­ket; emellett a földművelésügyi miniszter által kijelölt nagyobb és tagosított termelőszövetkezetek és állami gazda­ságok létesítsenek védő erdősávokat szántóföldjeiken, valamint gyenge mi­nőségű legelőterületeiken a szél és uszály károkozó hatásának leküzdésé­re és termelékenységük fokozására, továbbá végezzenek fásítást az öntözőcsator­nák mentén az öntözővíz elpárolgásá­nak csökkentése céljából. Ezek szerint a termelőszövetkezetek 1951. év őszén összesen 2517 kát. hold területen, 1952. évben pedig 7870 kat. hold területen, az állami gazdaságok, kísérleti gazdaságok, valamint tó- és nádgazda­ságok 1951. év őszén összesen 3240 kát. hold területen, 1952. évben pedig 6000 kát. hold területen fásítsanak.­­ Az állami erdőgazdaságok terv­szerű erdőtelepítéseiken kívül Végezzenek fásítást 1951. év őszén 500 kát. hold és 1952. év során 1200 kát. hold hullámtéri területen, amit a föld­művelésügyi miniszter a közlekedés- és postaü­gyi miniszterrel és az Or­szágos Tervhivatal elnökével egyetér­tésben jelöljön ki védőerdőövezetek lé­tesítése céljából. E védőerdőövezetek védelmet nyújtanak az ármentesítő gátaknak, fékezik a levonuló ár rom­boló hatásait a hullámterekben, egyben pedig jelentős tömegű ipari fát szol­gáltatnak népgazdaságunknak.­­ A községi legelők területén a földművelésügyi miniszter gon­doskodjék a községi tanácsok, illetve a legeltetési bizottságok útján arról, hogy erdősítsék a meredek, kopárosodó, vízmosásos, köves, futóhomokos, vagy egyéb ok miatt legeltetésre alkalmat­lanná vált legelőterületeket, telepítsenek legelővédő erdősávokat és szegélyeket, mintegy 50.000 kát. hold leromlott fűtermésű, gyenge mi­nőségű legelő termelékenységének fel­javítása érdekében 1951. őszén, össze­sen 6053 kat. hold, 1952. évben pedig 5730 kat. hold kiterjedésű területen.­­ A városok, községek, bánya- és ipartelepek fásítása érdekében a földművelésügyi miniszter, belügymi­niszter, kohó- és gépipari miniszter, bánya- és energiaügyi miniszter, va­lamint a könnyűipari miniszter gon­doskodjanak arról, hogy a dolgozók egészségvédelme és a lakóterületek fejlesztése, valamint a méhészet és selyemhernyótenyésztés előmozdítása érdekében 1951. év őszén 1030 kát. holdnak, 1952. évben pedig 3200 holdnak megfelelő területet fá­sítsanak be; a városok és ipartelepek szennyezett levegőjének megtisztítása és a dolgo­zók egészségének megóvása érdeké­ben 1952. évben 400 kát holdon védő­erdőövezeteket létesítsenek. 5. A közutak és vasutak fásításának fejlesztése érdekében a földmű­velésügyi, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter gondoskodjanak arról, hogy a megyei tanácsok végrehajtó bizott­ságainak közlekedési osztályai 1951. év őszén 770 kat. holdnak, 1952. év­ben pedig 1000 kat. holdnak megfelelő területen végezzenek útmenti fásítást, részben gyümölcsfák ültetésével; az államvasutak — a vasutak hófú­vás elleni védelme, a rézsűk megkö­tése és az utazás kellemesebbé tétele érdekében — fásítsanak be 1951. év őszén 190 kát. hold, 1952. évben pedig 300 kat. hold területet a pályák men­tén és az állomásokon. * 2 II. A fásításokat e határozattal megál­lapított keretben, minden fásítás kö­rültekintő, részletes megtervezése alapján kell végrehajtani. Ennek érde­kében: 1. A földművelésügyi miniszter — a fásításban érdekelt miniszterekkel egyetértésben — biztosítsa az orszá­gos fásítási tervnek megyékre, jállá­sokra, községekre és termelőegysé­gekre való bontását, valamint a ter­vek alapján az egyes fásítások rész­letes terveinek elkészítését és a fásí­tások tervszerű végrehajtását. Ezért tájegységenként adjon ki fásítási út­mutatót az ültetendő fafajok kiválasz­tásáról, valamint a telepítés és ápo­lás tennivalóiról. Ugyancsak gondos­kodjék a fásítások keresztülviteléhez szükséges beruházási hitelek, illetve a termelőszövetkezetek részére hosz­­szúlejáratú beruházási kölcsönök kellő időben való rendelkezésre bocsátásáról. 2. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék továbbá: a) az állami erdőgazdaságok és az állami faiskolák útján a fásításhoz szükséges magvak, csemeték, suhán­­yok és sorfák termeléséről. b) Az 1951. évi őszi fásításokhoz 72 millió darab facsemetének és 850.000 darab suhángnak, az 1952. évi fásításhoz pedig 125 millió darab facsemetének és egymillió 900 ezer darab suhángnak, valamint a szüksé­­ges­ magvaknak a megyei tanácsok útján a fásítások rendelkezésére bo­csátásáról. c) Az állami erdőgazdaságok és az állami faiskolák útján a fásítási anyagnak kellő időben a fásítókhoz való eljuttatásáról. 3. A földművelésügyi miniszter szer­vezzen — a földművelésügyi minisz­térium kihelyezett szerveiként — min­den megyében erdőtelepítő állomáso­kat a fásítás szakszerű megtervezésé­nek, végrehajtásának és az ezzel járó szakirányító, felvilágosító és szer­vező munkák elvégzésének biztosítá­sára. 4. A földművelésügyi miniszter 1951. szeptember 30. napjáig dolgoz­zon ki és tegyen közzé rendeletet a faápolásban, maggyűjtésben és a fá­sítási munkában kimagasló eredmé­nyeket elért dolgozók és szervezetek kitüntetéséről és jutalmazásáról. 5. A minisztertanács felhívja a megyei, járási és községi tanácsokat, hogy a fásítást odaadó gondossággal készítsék elő, szervezzék meg és te­rületük fásítási tervét maradéktalanul valósítsák meg. III. A minisztertanács felhívja az ország minden dolgozóját, elsősorban az ifjú­ságot, hogy szervezett társadalmi munkával vegyen részt: a) a meglévő fásítások gondozásá­ban és kártevőktől való megvédésében; b) az erdei fák és cserjék magvainak gyűjtésében; c) a fásítási terv végrehajtásában, a fásítási talajelőkészítés munkáinak és a csemeték elültetésének elvégzésé­ben. Ennek megvalósítása érdekében: 1. A társadalmi szervezetek, a DISZ, a DÉFOSZ, az MNDSZ és az úttörő szervezetek vezetői és tagjai járjanak élen a fásítás munkájában és fejtsenek ki széleskörű felvilágosító munkát a fásítás előmozdítására és védelmére. Tudatosítsák, hogy minden elültetett és felnevelt fa népünk életszínvonalát emeli, a nép egészségét óvja. 2. A termelőszövetkezetek, földmű­vesszövetkezetek és községi legeltetési bizottságok vállaljanak minél nagyobb részt a fásítási feladatokból és tagjai­kat mozgósítsák széleskörű társadalmi munkára, a fásítások érdekében. Ve­gyenek részt a fásítási tervek elkészí­tésében, végezzék el idejében a talaj­előkészítést és a csemeték szakszerű ültetését, gondoskodjanak a fásítások mintaszerű ápolásáról és megvédésé­ről. 3. A megyei, járási és községi ta­nácsok a) kezdeményezzenek minden városban, községben, tanyaközpontban, termelő­szövetkezetben és állami gazdaságban tavasszal, április első hetében „fák he­tét", melynek során előadással és ün­nepéllyel tudatosítsák a fásítás fontos­ságát; b) vegyenek részt a fásítási terv ki­dolgozásában és kezdeményezzenek te­rületükön új fásításokat; c) mozgósítsák a dolgozókat, hogy a fásítást a városok és községek bel­területén, valamint a közutaknak a vá­rosok és községek közelébe eső részén társadalmi munkával végezzék el. 4. A bánya- és ipartelepek üzemi szakszervezeti bizottságai: a) kezdeményezzék, hogy minden üzemi telepen és a munkáslakóházak környékén fasorokat, facsoportokat, tér- és utcafásításokat létesítsenek, az ipartelepeket pedig zöldövezetekkel vegyék körül; b) vegyenek részt a fásítási tervek elkészítésében, gondoskodjanak a ta­lajelőkészítés, ültetés és ápolás szak­szerű elvégzéséről; c) mozgósítsák a dolgozókat, hogy a fásítást a belterületeken társadalmi munkával végezzék el. 5. A fásítási terv teljesítése és túl­teljesítése érdekében elő kell mozdí­tani a fásítási versenymozgalom ki­alakulását. A fásítási verseny fejlesz­tése és kiszélesítése a tanácsok és a tömegszervezetek együttes feladata. A fásítási versenyben arra kell tö­rekedni, hogy a) a termelőszövetkezetek és ter­melőszövetkezeti csoportok egymás között; b) az állami gazdaságok egymás kö­zött; c) a községek, járások és megyék ugyancsak egymás között; d) a DISZ-, DÉFOSZ-, az MNDSZ- és az úttörő­ szervezetek egymás kö­zött; e) a legeltetési bizottságok egymás között keljenek versenyre. A fásítási verseny első szakasza 1951. december 31. második szakasza 1952. december 31. napjával zárul. A versenyt a maggyűjtési, ültetési és ápolási eredmények mérlegelése alap­ján a földművelésügyi miniszter dönti el.★ Felemelt ötéves tervünk megvalósí­tásának és az ország szocialista épí­tésének egyik kiemelkedően szép és fontos feladata országunk fásításának fejlesztése. Ezért szükséges, hogy dol­gozó népünk magáévá tegye fásítási tervünk célkitűzéseit és széleskörű társadalmi munkával vegyen részt a tervek megvalósításában. DOBI ISTVÁN s. k. a minisztertanács elnöke. A gyulai járás 30 százalékra teljesítette eddig kukoricabegyű­jtési tervét BÉKÉS MEGYÉBEN a legjobb kukoricabegyűjtési eredmé­nye a gyulai járásnak van. A be­gyűjtési tervet eddig több mint­­ 30 százalékra teljesítették. A járásban az utóbbi napokban 11 vagon kukorica szállítására kötöttek szerződést a föld­művesszövetkezetek. CSONG­RÁD MEGYÉBEN vasárnap több helyen begyűjtési na­pot tartottak. A párt népnevelői és a tanácstagok felkeresték azokat a dol­gozó parasztokat, akik befejezték már a kukoricatörést, de beadási kötelezett­ségüket még nem teljesítették. Ismer­tették a dolgozó parasztokkal a túl­teljesítéssel és a szállítási szerződések kötésével járó kedvezményeket, ugyan­akkor felhívták figyelmüket arra is, hogy aki a határidőre nem tesz eleget beadási kötelezettségének, annál ér­vényesítik a törvény előírását a kö­telező mennyiség öt-, illetve tízszáza­lékos felemelésére. A jó felvilágosító munka eredménye, hogy Zsombón az utóbbi napokban a kötelezőnek több mint 50 százalékát gyűjtötték be. Gyenge a kukoricabegyűjtés ered­ménye Algyőn, ahol a tanács ponto­san még azt sem tudja, hogy mennyi kukoricát kell b­egyűjtenie. A kukorica begyűjtésével egyidőben országszerte megindult A SZÁLLÍTÁSI szerződéskötés is. Hosszúpályiban sok az olyan dolgozó paraszt, mint az ötholdas Szilágyi András, aki 10 mázsa kukorica szállí­tására szerződött. Kassa Béla, abád­­szalóki nyolcholdas 20, Nagy Gyula magyarbánhegyesi dolgozó paraszt 25 mázsa kukoricára kötött szerződést. Egyre több földművesszövetkezet csatlakozik az adonyi földművesszö­vetkezet szerződéskötési versenyfel­hívásához. Az adonyiak eddig több mint 670 mázsa kukoricára kötöttek szerződést. Az érdi földművesszövet­kezet dolgozói, akik a kenyériekhez hasonlóan, csatlakoztak az adonyi felhíváshoz, 340 mázsára kötöttek szerződést a dolgozó parasztokkal. A kenyéri földmű­vesszövetkezet pedig már 185 százalékra teljesítette szer­ződéskötési előirányzatát. A kukorica begyűjtésével egyidőben gondoskodni kell megfelelő SZÁRAZ ÉS TISZTA RAKTÁR­HELYISÉGEKRŐL. A felvásárlók mindenütt ügyeljenek arra, hogy megfelelő szárazságú ku­korica kerüljön a raktárakba Ezzel elkerülik a raktárban lévő kukorica megdohosodását, s egy-egy raktárban több kukoricát tárolhatnak. Sztálin elvtárs üdvözlő távirata Mao Ce Tung elvtárshoz Moszkva, október 1. (TASZSZ) , Sztálin elvtárs a következő táviratot intézte Mao Ce Tung elvtárshoz, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának elnökéhez: MAO CE TUNG ELVTÁRSNAK, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elnökének PEKING A Kínai Népköztársaság kikiáltásának második évfordulóján ké­rem Önt, Elnök Elvtárs, fogadja baráti üdvözletemet. A hatalmas kínai népnek, a Kínai Népköztársaság kormányának és önnek személyesen azt a szívélyes jókívánságot küldöm, hogy érje­nek el további sikereket a népi demokratikus Kína építésében. Erősödjék továbbra is a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió nagy barátsága, amely szilárd biztosítéka a békének és a biztonság­nak a Távol-Keleten! I. SZTÁLIN A. Visinszkij elvtárs üdvözlő távirata Csu En Laj elvtárshoz Csu En Laj elvtársnak, az Állami Közigazgatási Tanács elnökének és a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének PEKING A Kínai Népköztársaság kikiáltásának második évfordulója alkalmából kérem Önt, fogadja üdvözletemet. Szívből kívánom a hatalmas kínai népnek és személye­sen Önnek, hogy érjenek el további sikereket a békés építésben, a népeink közötti törhetetlen barátság erősítésében, a világ tartós békéjéért vívott harcban. A­ VISINSZKIJ Rákosi Mátyás elvtárs üdvözlő távirata Mao Ce Tung elvtárshoz MAO CE TUNG ELVTÁRSNAK,­ a Kínai Kommunista Párt Elnökének. A Kínai Népköztársaság megalapításának második évfordulója alkalmából a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége meleg üdvözletet küldi a testvér Kínai Kommunista Pártnak és további sike­reket kíván abban a harcban, melyet az egész haladó világ lelkes ro­­konszenvétől kísérve a Kínai Népköztársaság további megerősítéséért, a béke megvédéséért és az imperialista háborús gyújtogatók ellen oly eredményesen folytat. Budapest, 1951 október 1. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében RÁKOSI MÁTYÁS főtitkár. Dobi István üdvözlő távirata Mao Ce tong elvtárshoz MAO CE TUNG ELVTÁRSNAK, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elnökének PEKING Engedje meg, Elnök Elvtárs, hogy a Magyar Népköztársaság kormá­nyának legmelegebb üdvözletét tolmácsoljam a Kínai Népköztársaság kikiál­tásának második évfordulója alkalmából. A magyar nép testvéri együttérzés­sel kíséri az új Kína felépítéséért folytatott hősies harcot és mélyen átérzi, hogy az amerikai agresszorok ellen harcoló Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság testvéri megsegítésével a kínai nép az egész világ békéjének ügyét szolgálja. Szívből kívánjuk, hogy a hős kínai nép, amelynek élén az Ön által vezetett Kínai Kommunista Párt áll, további fényes sikereket érjen el hatal­mas építőmunkájában és a béke biztosításáért vívott harcában. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke Kiss Károly elvtárs üdvözlő távirata Csu En Laj elvtárshoz CSU EN LAJ ELVTÁRSNAK, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének PEKING A felszabadult kínai nép nagy nemzeti ünnepe alkalmából fogadja. Kül­ügyminiszter Elvtárs, forró szerencsekívánataimat. A magyar nép, amely a Szovjetunió vezette béketábor soraiban testvéri szövetségben együtt harcol a kínai néppel a békéért, lelkesen üdvözli a kínai nép hatalmas eredményeit országa építése terén és őszinte csodálattal adózik az imperialista támadók ellen a koreai néppel vállvetve harcoló kínai önkénteseknek. Mindent el fo­gunk követni, hogy az elmúlt év folyamán országaink között kimerült ba­ráti kapcsolatokat, amelyek a béke nagy ügyét szolgálják, még jobban meg­erősítsük és kiszélesítsük. Kívánom a Kínai Népköztársaságnak, hogy egyre újabb nagy eredményeket érjen el békés építőmunkájában és továbbra is sikerrel hiúsítsa meg az imperialista háborús gyújtogatók bűnös távolkeleti próbálkozásait. KISS KÁROLY, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. Díszelőadás a Kínai Népköztársaság megalakulásának második évfordulóján A Kínai Népköztársaság kikiáltásá­nak második évfordulója­­alkalmából vasárnap este díszelőadást rendeztek az Uránia- filmszínházban. A díszelő­adáson megjelentek: Farkas Mihály elvtárs, vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, Révai József elvtárs, népműve­lési miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja titkárságának tagjai, Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Dobi István, a minisztertanács elnöke, Kiss Károly elvtárs, külügyminiszter, Vas Zoltán elvtárs, az Országos Tervhivatal el­nöke, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, Szabó István elvtárs, al­tábornagy, honvédelmi miniszterhelyet­tes. Megjelent az ünnepségen J. D. Kiszeljov elvtárs, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete, Huan Cen elvtárs, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete, s a többi baráti állam budapesti diplomáciai képviseleteinek vezetői.­ A­ díszelőadást Molnár Erik elvtárs igazságügyminiszter nyitotta meg, majd Mihályit Ernő népművelési mi­niszterhelyettes mondott beszédet. — Október 1-én van két esztendeje annak — mondotta —, hogy kikiáltot­ták a Kínai Népköztársaságot. 1949. ok­tóber 1-nek évfordulóját ünnepi lelke­sedéssel köszönti a világ minden sza­badságot és békét szerető népe; mér­földkő ez, a Nagy Októberi Forra­dalom után a legdöntőbb fordulat az emberiség történetében. A népek egyre boldogabban, az im­perialisták egyre elkeseredettebben lát­ják — folytatta —, hogy a kínai nép csatlakozása a Szovjetunió­ vezette békefronthoz, végleg a haladás, a de­mokrácia, a szocializmus tábora ja­vára billentette a nemzetközi erőviszo­nyok mérlegét Az új Kína életének egyik központi irányítója a békemoz­­galom, amelynek jelszava: „Védd Ko­reát, állj ellen az amerikai­­agresszió­nak!” Eddig 344 millió kínai írta alá a berlini felhívást és a Koreában har­coló önkéntesek repülőgépekkel és ne­hézfegyverekkel való ellátására indí­tott gyűjtésnek eddigi eredménye 2452 lökhajtásos repülőgép árának összege. Mihályfi Ernő ezután azokról az eredményekről beszélt, amelyeket a kínai nép­sa Kommunista Párt vezeté­sével a teljes felszabadulás óta eltelt két év alatt elért.­­ A Kínai Népköztársaság kikiál­tásának második évfordulóján nyitjuk meg a kínai film ünnepi hetét — mondotta ezután. — A kínai művészet és a magyar nép találkozójáról, amely művészeti és társadalmi éle­tünk fontos és nagy eseménye, forró szeretettel és lelkes együttérzéssel köszöntjük a teljes felszabadításának évfordulóját és szabadsága két esz­tendejének csodálatos eredményeit ünneplő nagy kínai népet. Ezután a meghívott közönség előtt levetítették a „Kína lánya” című, ma­gyarra szinkronizált, díjnyertes kínai játékfilmet és az „Új Peking” című színes szovjet-kínai dokumentumfilmet.

Next