Szabad Nép, 1951. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1951-10-11 / 238. szám

CSÜTÖRTÖK, 1951. OKTÓBER 1. SZABAD NÉP BÉKÉS MEGYE TOVÁBBRA IS VEZET A GABONA- ÉS KUKORICABEGYŰJTÉSBEN Az élelmezési minisztérium jelentése a begyűjtési versenyről A gabona- és takarmánybegyűjtési terv teljesítéséért és túlteljesítéséért folyó versenyben számos község ért el jelentős eredményt azzal, hogy a törvény rendelkezéseinek megfelelően eljárnak a hátralékosokkal szemben s jó felvilágosító munkával fokozzák a C-begyüjtést. A gabonabegyü­jtés napi eredményei nem kielégítőek Baranya, Győr-Sopron és Tolna megyékben. Ezeknek a megyéknek különösen gon­dot kell fordítaniok a gabonabegyűj­­tés fokozására. A gabonabegyű­jtési versenyben a megyék rangsora a következő: 1. Békés, 2­ Szolnok, 8. Csongrád, 4. Hajdu-Bihar, 5 Pest, 6. Bács-Kiskun, 7. Baranya, 8. Heves, 9 Borsod, 10 Tolna, 11. Nógrád 12 Zala, 13. Fejér, 14. Vas, 15. Szabolcs-Szatmár, 10. Győr-Sopron, 17. Komárom, 18. Veszp­rém, 19. Somogy. A gabonabegyűjtési versenyben a következő járások vannak az élen: 1. Szeghalmi, 2. Gyomai, 3. Budai, 4. Mezőkövesdi, 5. Orosházi, 6. Mező­kovácsházi. A szeghalmi, a gyomai, a mezőkö­vesdi, de különösen a budai járásnak azonban komolyan meg kell javítania munkáját a kukoricabegyűjtésben. Az elmúlt napokban tovább fokozó­dott a kukoricabegyűjtés üteme. A megyék között továbbra is Békés ve­zet 45,6 százalékos teljesítéssel. Jó az eredménye a kukoricabegyűjtésben Pest megyének is: csaknem valameny­­nyi járás jó teljesítést ért el. Fejér, Tolna, Somogy, Baranya megyék az őszi termények begyűjté­sében erősen elmaradtak. Komolyan fokozniok kell elsősorban a kukorica­begyűjtés, valamint a kukorica- és bu­rgonyaszár­l­ítási szerződéskötések munkáját. A kukoricabegyűjtési verseny a kö­vetkezőképpen alakult az elmúlt na­pokban a megyék között: 1. Békés 45.6, 2. Pest 40.9, 3. Csongrád 38.9, 4. Heves 35.1, 5. Hajdú 34.9, 6. Szolnok 34.5, 7. Nóg­rád 31.5, 8. Szabolcs-Szatmár 30.7, 9. Vas 29.9, 10. Zala 28.5, II. Veszprém 24.7, 12. Bács-Kiskun 23.8, 13. Borsod 23.0, 14. Somogy 19.0, 15. Baranya 17.9, 16. Győr-Sopron 16.3, 17 Tolna 12.0, 18. Komárom 10.0, 19. Fejér 6.8 százalék. A kukoricabegyűjtési versenyben a következő járások vezetnek: 1. Kemecsei 62.8, 2. Makói 60.5, 3. Ceglédi 58.1, 4. Gyulai 58.1, 5. Gödöllői 55.4, 6. Debreceni 52,3. Tovább folyik a verseny a községek között is. A begyűjtési versenyben a következő községek kerültek az élre: Drávaszerdahely, Drávacsepely, Ud­var, Murony, Köröstarcsa. Ezek a községek valamennyien 200 százalé­kon felül teljesítették gabonabegyűj­tési tervüket és a kukorica begyűjtésé­ben is igen jó eredményt értek el. Szervezetlenség, megalkuvás, a határozatok és a törvény megszegése miatt nem halad Tolna megyében a kukoricabegyűjtés Tolna megye mindössze 12 szá­zalékban teljesítette eddig kuko­ricabegyűjtési tervét. A kukorica tö­rése is lassan halad, mindössze 40 százalék körül tartanak, a begyűjtés pedig elmaradt még a betakarítás lassú üteme mögött is. Tolna megyében kiváló a kukorica­­termés. Sokszáz, sőt többezer dolgozó paraszt teljesítette legalább kétszere­sen, nem ritkán négy-, hat-, sőt tíz­szeresen is gabonabeadási kötelezett­ségét —■ bizonyságául annak, hogy a tolna megyei dolgozó parasztok is ugyanúgy szeretik hazájukat, mint az ország más részein lakó dol­gozó parasztok. Nem kisebbek Tolná­ban sem azok az előnyök, amelyek a kukoricabeadás gyors teljesítésével, túlteljesítésével és a szállítási szerző­déskötéssel járnak. Itt épp úgy érvé­nyes a törvény, hogy a töréstől szá­mított nyolc napon belül teljesíteni kell a beadási kötelezettséget, mint Békésben, vagy Borsodban, Hevesben, vagy Bács-Kiskunban. Itt is fel kell lépni a spekuláció ellen, le kell csapni a spekuláló, a beadást szabotáló ku- lákokra, itt is csak akkor szabad piacra vinni a takarmánygabonát és kukoricát, ha már a község is, az egyén is teljesítette tervét, illetve kö­telezettségét Mi hát az oka annak, hogy Tolna megye teljesen azonos fel­tételek mellett messze elmarad a be­gyűjtési rangsor élén haladó megyék­től és annak a törvényes kötelezett­ségnek a teljesítésétől, amit az or­szág joggal megkövetel tőle? Az elmaradás egyik oka az, hogy a begyűjtésért felelős szervek, a megyei tanács és a begyűjtési operatív bizott­ság elmulasztotta a kukoricabegyűj­­tés előkészítését, bár jóelőre több ízben kapott figyelmeztetést arra, hogy ez komoly, felelősségteljes munka, ame­lyet gondosan elő kell készíteni. A hi­bák szeptember végén már félreért­hetetlenül mutatkoztak A súlyos elma­radás kiküszöbölésére a megyei ope­ratív bizottság szeptember 26-i ülésén négyoldalas határ­zatot hozott az el­maradás behozásáról. Jankó elvtárs, a begyűjtési osztály vezetője szerint egyetlen „nyitott kérdés" sem maradt a kukorica begyűjtésével kapcsolatban A határozatban" — az országos ren­delkezéseknek megfelelően — szerepelt az is, hogy a leadást túlteljesítő dol­gozó parasztoknak kérés nélkül kell kiadni a vásárlási utalványt, meg kell büntetni a késleke­dőket keményen fel kell lépni a spekuláció ellen. Ezek a határozatok val­óban alkalmasak arra hogy meggyorsítsák a kukoricabegyűj­tést — ha nem maradnak papíron Tolna megyében azonban édeskevés valósult meg eddig a helyes határoza­tokból. A „hozzáértő“ instruktor A határozatok végrehajtásának el­lenőrzése — ez megvalósításuk egyik alapvető feltétele Ebből indult ki a megyei tanács amikor minden járás­ba egy-egy instruktort küldött Eze­ket a járási felelősöket az ellenőrzés mellett azzal is megbízták, hogy segít­senek a felvilágosító munka megszer­vezésében A megyei tanács azonban nem ismertette velük kellően a teen­dőket a begyűjtésre vonatkozó rende­leteket határozatokat így történhetett meg hogy az egyik instruktor aki egyébként a tejipari vállalatnál dolgo­zik a szekszárdi járásban tett ellen­őrző útjáról visszatérve csak az ad­minisztrációról tudott beszámolni Ami­kor megkérdezték tőle hogy felbontot­ták-e a járások a C-begyűjtési tervet azaz tudatták-e a községekkel, mennyi s kötelező mennyiségeken felül be­nyöjtendő mennyiségek előirányzata kiderült, hogy azt sem tudja, mi fán terem a C-vétel-jegy. A megyei ta­nács tehát önmagát csapja be akkor, amikor ilyen instruktorokat küld ki a munka megjavítására Az ilyen lát­szatmegoldások csak arra jók, hogy hivatkozni lehessen rá. ,,megtettük a szükséges intézkedéseket" Ettől azon­ban nem javul meg a begyűjtés. A megyei tanács munkájában megmutat­kozó bürokratizmust mutatja az is, hogy nem gondoskodtak a járási fele­lősök tapasztalatainak kicseréléséről, az egyes helyeken meglévő jó mód­szerek elterjesztéséről így aztán a megye több községé­ben nem is ismerik a megyei operatív bizottság határozatait. Ez a helyzet Pálfán is, ahol mindössze egy-két szá­zalékát teljesítették a begyűjtési terv­nek Itt tehát az általánosnál is sok­kal súlyosabb az elmaradás — ennek ellenére a községben szeptember 12-e óta sem a megyétől, sem a járástól nem járt senki A megyei begyűjtési osztályon csak most tudták meg, hogy a pálfai begyűjtési társadalmi bizott­ság még egyetlen értekezletet sem tartott A bogyiszlói tanácselnök szíve A vezető szervek rossz munkájával összefügg, hogy sok helyen nem sze­reznek érvényt a törvényeknek. Bo­gyiszlón például — bár súlyos az el­maradás — még egyetlen késlekedő­nek sem emelték fel kötelezettségét. Ez a község egyébként jellegzetesen magán viseli az egész tolna megyei begyűjtési munka hibáit. Megalkuvás mutatkozik a kulákokkal szemben is. A kulákok a kukoricatermés egy ré­szét már zölden feletették jószágaik­kal és most a gyenge terméseredmé­nyekre hivatkozva, szabotálják a be­gyűjtést Ennek ellenére sem büntet­tek meg közülük egyet sem. Amikor pedig a tanácselnököt felelősségre vonták ezekért a hibákért, arra hi­vatkozott, hogy ő szívbajos. Ez persze különös magyarázat a kulákokkal szemben tanúsított elné­zésre. Még kevésbbé magyarázza azt, hogy Bogyiszlán a beadást túlteljesítő és szállítási szerződést kötő dolgozó pa­rasztoknak nem adták ki a vásárlási utalványokat Igaz, hogy a megye­­székhelyre szeptember 26-án meg­érkezett utalványok késve, csupán ok­tóber 2-án jöttek meg a községbe de ezután további öt napba tellett, míg az első dolgozó paraszt hozzájutha­tott az őt jogosan megillető iparcikk­hez Molnár Miklósnét például azzal utasították el, hogy „a nyilvántartó kortárs szabadságra utazott és az utalványokat bezárta a fiókba" Ha­sonlóképpen sok helyen hibák vannak a jutalom-iparcikkutalványok kiadásá­nál. Alsónánán például a nyilván­tartó csak annak akarta kiadni az utalványt, aki már teljes egészében eleget tett minden beadási kötelezett­ségének. Az iparcikkjuttatással kap­csolatos hibák, mulasztások és túl­kapások a törvény megszegését jelen­tik és alkalmat adnak az osztály­­ellenségnek arra, hogy eredményesen támadjon a begyűjtés sikere ellen. Az ilyen hibák és túlkapások lényegé­ben a párt parasztpolitikájának meg­sértését jelentik és ezért keményen fel kell lépni elkövetőik ellen. Tolna megyében elhanyagolták a fel­­világosító munkát. A dolgozó parasz­tok jelentős része egyáltalán nem is­meri a C-jegyre történő beadással, a szállítási szerződéskötéssel járó elő­­nyöket. Nem tudják, hogy C-jegyre 25, szállítási szerződésre 35 forint értékű iparcikkvásárlási utalvány jár és hogy a szállítási szerződésre tíz forint fel­árat fizetnek a kukorica minden má­zsája után. Miuztán például a parasz­tok nem is tudják, hogy mi az a szál­lítási szerződés. Felsőnánán hasonló a helyzet Komoly erőket mozgósítani a begyűjtésre ! A megyei tanácsnak haladéktalanul minden erőt mozgósítania kell a kuko­­ricabegyűjtésre Érvényt kell szereznie a rendeleteknek és az operatív bizott­ság határozatainak. Ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy minden dolgozó paraszt megismerje a korai beadás előnyeit és azt, hogy a törvény megszegéséért büntetés jár­ta követ­kezetesen betartják, érvényesítik a me­gyei operatív bizottság szeptember 26 i határozatait, akkor biztos, hogy az­ eredmény rövidesen megjavul Pél­da erre a paksi járás eredménye Itt eleinte nem hajtották végre a beadás­sal késlekedők megbüntetését és nem folyt rendszeres népnevelő munka sem Az elmúlt héten aztán több kés­lekedő dolgozó parasztnak felemelték a kötelezettségét, keményen felléptek a spekuláció ellen komoly erőket moz­gósítottak a népnevelő munkára Ma­­docsán például 50 népnevelő járja a házakat így sikerült elérni, hogy a megyei versenyben nemrégen még az utolsók között szereplő járás rövid né­hány nap alatt a második helyre ke­rült Tolna megye elmaradásában az ál­lami szervek mellett természetesen a pártszervezetek is hibásak Most min­dent el kell követniük hogy javuljon a munka és a megye rövid időn belül behozza elmaradását Traktorosok az új­ normák túlteljesítéséért Fólyi József a vasszilvágyi gépállo­más traktorosa évi tervének teljesíté­sében 91 százaléknál tart öt műszak alatt 35 hold mélyszántást és 23 hold középszántást végzett Ezzel normájét 269 százalékra telesítette Keresete az öt nap alatt 393 forint volt Pintér Kálmán a lukác­sházi gépál­lomás traktorosa szervezett munkájá­val öt nap alatt 46,3 hold középszán­tást végzett Normálét 225 százalékra telesítette öt napi keresete 329 fo­rint Ugyancsak a lukácsházi gépállo­máson Katona István traktoros 29 hold középszántást végzett. 140 szá­zalékra teljesítette normáját Több mint 15 millió forint a tanulóifjúság élelmezésének megjavítására Nép­­demokráciánk nagy gondot fordít a tanulóifjúság minél zavar­talanabb tanulásának biztosítására Az ösztöndíjak, a diákszállók tanuló szobák, menzák mind ezt szolgálják A Népgazdasági Tanács most határo­zatot fogadott el a szervezett étkez­tetésben részesülő tanulóifjúság élel­mezésének további megjavítására A határozat szerint az egyetemi hallga­tók ellátása személyenként naponta 1,20 forint értékű nyersanyaggal ja­vul Ez az élelmezésjavítás 6,480 000 forint többletet jelent az előző évi kiadáshoz viszonyítva A szakérettsé­gis tanfolyamok hallgatói az egyetemi hallgatókkal azonos ellátásban része­sülnek; ez 640 000 forinttal több költ­séget jelent Az általános és közép­iskolai diákotthonok tanulóin­ak élel­mezésére fordított összeg naponként és fejenként 110 forinttal emelkedik Ebben a kategóriában az élelmezés megjavítása 8,437 000 forint évi költ­ségtöbbletet jelent A Népgazdasági Tanács rendelete összesen 49 000 ta­nulót érint és a többletköltség összesen évi 15.557.000 forintot tesz ki. (MTI). A korai őszi vetés sikerének alapja a tervszerű, gondos munka Burenkov elvtárs, kolhozelnök nyilatkozata A harmadik megye dolgozó pa­rasztságát látogatja már a szovjet mezőgazdasági küldöttség második csoportja Termelőszövetkezetbe, ál­lami gazdaságba, gépállomásra — mindenhová igaz barátként mennek. Hosszú esztendők gazdag gyakorlati tapasztalatait mondják el fiatal ter­melőszövetkezeteinkben, a gépállomá­­sokon, az állami gazdaságokban, hogy tovább javuljon a termelő munka, hogy gyorsabban legyőzzük a fejlődés kezdeti szakaszának felbukkanó ne­hézségeit. A küldöttség egyik tagja, Burenkov elvtárs, a krasznodári terü­let Bugyonnij-kolhozának elnöke, ter­melőszövetkezeteink egyik legfonto­sabb mostani feladatáról, az őszi ve­­tési munkákról a következőket mon­dotta: — Nagy öröm tölt el, ha zöldelő vetéseket látok a magyar falvak ha­tárában. Ilyenkor a mi kolhozunk jut eszembe, ahol már szintén kikelt a vetés. A mi vidékünkön szeptember 10-e az őszi gabonavetési munkák ha­tárideje és mi szigorúan ragaszko­dunk a határidő betartásához, mert tudjuk, mindannyiunk érdeke a tudo­mányos kutatások által meghatározott időpontban venni. Tizenhat éve foglalkozom a mező­­gazdasággal, 11 esztendeje vagyok tagja a Bugyonnij-kolhoznak, amely mintegy 18 ezer holdon 720 családot egyesít és másfélezer dolgozója van. Minden esztendőben bőven termelünk gabonát s ezért volt alkalmam tapasz­talatokat szerezni. Meggyőződtem róla, hogy a vetés időpontjának helyes kiválasztása rendkívül nagy hatással van a terméseredményekre. Magam is tapasztaltam, hogy a meg­késve vetett gabona hektáronként 5—6 mázsával kevesebbet ad. A túlságo­san nagy késedelem néha bizony még­­ mázsás terméskiesést is jelent. Ez érthető is, hisz a késői vetés sok ve­szélynek van kitéve. Lassabban fejlő­dik a fiatal növény földfeletti része és a gyökérzete is. Ezért nehezebben állja a fagyot, tavaszra kiritkul, sat­nya lesz a szár — kevesebb terem. Kára van a kolhoznak is, az állam­nak is. Mi a korai vetés, a határidők pontos betartása érdekében tervet készítünk. Kiszámítjuk, hány nap alatt kell elvégezni a vetést s azt is, hogy melyik munkából mennyi jut egy traktorra és egy igára. Ha a terv megvan, akkor a munkák során könnyen tudjuk ellenőrizni, váj­jon hogyan is állunk, nem késtünk-e meg, jól­ haladunk-e tervünk teljesíté­sében. Traktoristáink, kolhozistáink arra törekszenek, hogy napról napra teljesítsék túlteljesítsék tervüket A brigádvezetők mindegyiknek elmond­ják, hogy a késlekedés mekkora ter­méscsökkenésre vezet, hogy saját érde­kük harcolni gyors, jó munkájukkal a bő termésért, mert ez magasabb mun­kaegységgel, a terv túlteljesítéséért járó prémiummal növeli jövedelmüket. Úgy látom, itt is elsősorban azt kell megérteniök a dolgozóknak­, hogy jó termést elérni egyéni érdekük és ehhez a tervszerű munka, a határidők pon­tos betartása a helyes út. Tervünk végrehajtásához sok segít­séget nyújtanak a járási szervek. A részletes — napra, traktorra, igára — beosztott tervet megkapja a járási mezőgazdasági osztály és nap mint nap ellenőrzi ezt. Minden este telefon­jelentést adunk az aznap végzett mun­kákról és ha valami hátráltatja, gát­­olja a terv teljesítését, már másnap ott van a járási osztály munkatársa megnézni az elmaradás okát, segít a nehézségeket leküzdeni. Az eddig meglátogatott községekben és különösen Borsod megyében azt láttuk: lassan haladnak az őszi vetési munkák. Sem a pártszervezetek, sem a tanács nem tesznek meg mindent a vetés ütemének meggyorsításáért. A termelőszövetkezetek egy része azért maradt el a vetési határidők mögött, mert a gépállomások nem teljes szív­­vel láttak hozzá a szövetkezeti gazda­ságok vetéstervének teljesítéséhez, a szántáshoz, a vetéshez. Emellett a mi­nőségi munkára sem fordítanak elég gondot. Az alsóvadászi gépállomás például úgy szánt a szikszói Vörös csillag földjén, hogy az eke után nem megy korona, nem munkálják el tehát jól szántás után a földet. A szántás mélysége sem megfelelő. Az ilyen munka láttán az egyénileg gazdálko­dók könnyen úgy vélik, hogy a gép­állomások, a termelőszövetkezetek ál­talában rosszul dolgoznak. A termelő­szövetkezetekben, a szikszói Vörös csil­lagban is, a mezőcsáti Szabadságban is van egy téves felfogás. Az, hogy teljes egészében a gépállomás mun­kájára támaszkodnak és nem használ­­ják ki saját erejüket, lehetőségeiket. Mindkét termelőszövetkezetben lassan halad a vetés, ugyanakkor a lovak munkaidőben is az istállóban állnak. A termelőszövetkezetekben — ezt a magyar termelőszövetkezetek nagy részének példája is mutatja — sok­kal jobban lehet gazdálkodni, mint a kis egyéni parcellákon. Azonban eh­hez a termelőszövetkezeti tagok igye­kezete mellett a vezetők jó munkája is szükséges. A hibák oka jórészt a vezetők gondatlanságából ered. A ter­­melőszövetkezetek vezetőségének sok­kal több segítséget kell nyújtaniuk a termelőszövetkezeti brigádoknak, a já­rási szerveknek pedig gyakrabban kell ellenőrizniök és tanácsokkal ellátniuk a szövetkezeti vezető cégeket. Megkö­veteli ezt az őszi szántás-vetés sikere, a jövő évi jó termés, amivel nemcsak a bőséges kenyeret biztosítják, de nö­velik a termelőszövetkezetek népszerű­ségét is. KÉT LEVÉL AZ ŐSZI MUNKÁRÓL Saját kárukon tanulták meg: a késői vetés — kisebb termés Minden dolgozó parasztnak érdeke, hogy jobb termést érjen el. A termés­átlag növelését elősegíti az időben való vetés is Községünkben számos példával lehet ezt bizonyítani Akik időben vetettek, azok jó termést taka­rítottak be, akik késlekedtek, azok­nak gyenge lett a termése Varga Já­nos, aki háromholdnyi búzáját tavaly október elején elvetette, 12 mázsa holdankénti termést ért el. Ugyanígy­­ Nagy Illés és József, akik előírás szerint korán vetettek, több mint 12 mázsás holdanként! búzatermést ta­karítottak be Ugyanakkor Bakos Já­nos meg Csövek András, akik húzták­halasztották a vetés idejét, mindössze ötmázsás holdankénti átlagot értek el Saját kárukon tanulták meg, hogy a késői vetés­­ kisebb termés. Mond­ják is most, hogy többet nem tesznek ilyent, hanem minden erővel a kitű­zött határidőre befejezik a vetést Be­tartják szavukat, mert már a búzát is elvetették Megértették, hogy csak az időben földbe került mag adhat jó termést Azon igyekszünk, hogy mindenki megértse a községben mennyivel jobban jár az, aki betartja a vetési határidőket. Szluka Antal tanácselnök, ÚK­.­ Korán vetettem: a községi átlagnál két mázsával több búzám termett Az én esetem világosan bizonyítja, hogy a korai vetés jobb termést ad Átlagos minőségű földön gazdálkodom, búza termésem mégis két mázsával a köz­ségi átlag felett van Mint az idén már tavaly is befejeztem ilyenkor a vetést elvetettem a búzát is Volt ideje fejlődni, bokrosodni ezért hozott jó termést Korán vetett Mák János is, akinek búzából még három má­zsával több termett, mint nekem. Vol­tak, akik késlekedtek, mint például Bartal László, akinek kevesebb termett a községi átlagnál Úgy látszik, nem tanult ebből, mert az idén sem na­gyon igyekszik Én csak azt mondom, ne csodálkozzék gyenge termésátlagán, mert saját maga okozza ezt a vetésnél való késlekedéssel. Molnár Vince, Szigetbecs­. 5 Tavaly ősszel nem teljesítették a vetéselőirányzatot , súlyosan megbüntették őket Az edelényi járásbíróság Bajnóczi László rakacai kulákot 10 hónapi bör­tönre, 2000 forint pénzbüntetésre és 8000 forint vagyonelkobzásra ítélte, mert hat holddal kevesebbet vetett, mint az előirányzott vetésterület Fe­hérvári László ugyancsak rakacai ku­lákot 10 hónapi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre és 10.000 forint va­­gonelkobzásra, Nagy László görbe­szi kulákot 1500 forint, Vámosi Géza polgári kulákot 2000 forint pénzbün­tetésre ítélte a bíróság; mindhármat azért, mert a múltévi vetéselőirányza­­­tot nem teljesítették A bíróság Majo­­ros József damakai lakost 300 forint, Barabás József alapi lakost 500 fo­rint, Cs. Mészáros Sándor sárkeresz­tesi lakost 400 forint, Bartók László polgári lakost 500 forint pénzbünte­tésre ítélte azért, mert nem teljesítet­ték a múltévi vetéselőirányzatot

Next