Szabad Nép, 1951. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1951-10-11 / 238. szám
CSÜTÖRTÖK, 1951. OKTÓBER 1. SZABAD NÉP BÉKÉS MEGYE TOVÁBBRA IS VEZET A GABONA- ÉS KUKORICABEGYŰJTÉSBEN Az élelmezési minisztérium jelentése a begyűjtési versenyről A gabona- és takarmánybegyűjtési terv teljesítéséért és túlteljesítéséért folyó versenyben számos község ért el jelentős eredményt azzal, hogy a törvény rendelkezéseinek megfelelően eljárnak a hátralékosokkal szemben s jó felvilágosító munkával fokozzák a C-begyüjtést. A gabonabegyüjtés napi eredményei nem kielégítőek Baranya, Győr-Sopron és Tolna megyékben. Ezeknek a megyéknek különösen gondot kell fordítaniok a gabonabegyűjtés fokozására. A gabonabegyűjtési versenyben a megyék rangsora a következő: 1. Békés, 2 Szolnok, 8. Csongrád, 4. Hajdu-Bihar, 5 Pest, 6. Bács-Kiskun, 7. Baranya, 8. Heves, 9 Borsod, 10 Tolna, 11. Nógrád 12 Zala, 13. Fejér, 14. Vas, 15. Szabolcs-Szatmár, 10. Győr-Sopron, 17. Komárom, 18. Veszprém, 19. Somogy. A gabonabegyűjtési versenyben a következő járások vannak az élen: 1. Szeghalmi, 2. Gyomai, 3. Budai, 4. Mezőkövesdi, 5. Orosházi, 6. Mezőkovácsházi. A szeghalmi, a gyomai, a mezőkövesdi, de különösen a budai járásnak azonban komolyan meg kell javítania munkáját a kukoricabegyűjtésben. Az elmúlt napokban tovább fokozódott a kukoricabegyűjtés üteme. A megyék között továbbra is Békés vezet 45,6 százalékos teljesítéssel. Jó az eredménye a kukoricabegyűjtésben Pest megyének is: csaknem valamenynyi járás jó teljesítést ért el. Fejér, Tolna, Somogy, Baranya megyék az őszi termények begyűjtésében erősen elmaradtak. Komolyan fokozniok kell elsősorban a kukoricabegyűjtés, valamint a kukorica- és burgonyaszárlítási szerződéskötések munkáját. A kukoricabegyűjtési verseny a következőképpen alakult az elmúlt napokban a megyék között: 1. Békés 45.6, 2. Pest 40.9, 3. Csongrád 38.9, 4. Heves 35.1, 5. Hajdú 34.9, 6. Szolnok 34.5, 7. Nógrád 31.5, 8. Szabolcs-Szatmár 30.7, 9. Vas 29.9, 10. Zala 28.5, II. Veszprém 24.7, 12. Bács-Kiskun 23.8, 13. Borsod 23.0, 14. Somogy 19.0, 15. Baranya 17.9, 16. Győr-Sopron 16.3, 17 Tolna 12.0, 18. Komárom 10.0, 19. Fejér 6.8 százalék. A kukoricabegyűjtési versenyben a következő járások vezetnek: 1. Kemecsei 62.8, 2. Makói 60.5, 3. Ceglédi 58.1, 4. Gyulai 58.1, 5. Gödöllői 55.4, 6. Debreceni 52,3. Tovább folyik a verseny a községek között is. A begyűjtési versenyben a következő községek kerültek az élre: Drávaszerdahely, Drávacsepely, Udvar, Murony, Köröstarcsa. Ezek a községek valamennyien 200 százalékon felül teljesítették gabonabegyűjtési tervüket és a kukorica begyűjtésében is igen jó eredményt értek el. Szervezetlenség, megalkuvás, a határozatok és a törvény megszegése miatt nem halad Tolna megyében a kukoricabegyűjtés Tolna megye mindössze 12 százalékban teljesítette eddig kukoricabegyűjtési tervét. A kukorica törése is lassan halad, mindössze 40 százalék körül tartanak, a begyűjtés pedig elmaradt még a betakarítás lassú üteme mögött is. Tolna megyében kiváló a kukoricatermés. Sokszáz, sőt többezer dolgozó paraszt teljesítette legalább kétszeresen, nem ritkán négy-, hat-, sőt tízszeresen is gabonabeadási kötelezettségét —■ bizonyságául annak, hogy a tolna megyei dolgozó parasztok is ugyanúgy szeretik hazájukat, mint az ország más részein lakó dolgozó parasztok. Nem kisebbek Tolnában sem azok az előnyök, amelyek a kukoricabeadás gyors teljesítésével, túlteljesítésével és a szállítási szerződéskötéssel járnak. Itt épp úgy érvényes a törvény, hogy a töréstől számított nyolc napon belül teljesíteni kell a beadási kötelezettséget, mint Békésben, vagy Borsodban, Hevesben, vagy Bács-Kiskunban. Itt is fel kell lépni a spekuláció ellen, le kell csapni a spekuláló, a beadást szabotáló ku- lákokra, itt is csak akkor szabad piacra vinni a takarmánygabonát és kukoricát, ha már a község is, az egyén is teljesítette tervét, illetve kötelezettségét Mi hát az oka annak, hogy Tolna megye teljesen azonos feltételek mellett messze elmarad a begyűjtési rangsor élén haladó megyéktől és annak a törvényes kötelezettségnek a teljesítésétől, amit az ország joggal megkövetel tőle? Az elmaradás egyik oka az, hogy a begyűjtésért felelős szervek, a megyei tanács és a begyűjtési operatív bizottság elmulasztotta a kukoricabegyűjtés előkészítését, bár jóelőre több ízben kapott figyelmeztetést arra, hogy ez komoly, felelősségteljes munka, amelyet gondosan elő kell készíteni. A hibák szeptember végén már félreérthetetlenül mutatkoztak A súlyos elmaradás kiküszöbölésére a megyei operatív bizottság szeptember 26-i ülésén négyoldalas határzatot hozott az elmaradás behozásáról. Jankó elvtárs, a begyűjtési osztály vezetője szerint egyetlen „nyitott kérdés" sem maradt a kukorica begyűjtésével kapcsolatban A határozatban" — az országos rendelkezéseknek megfelelően — szerepelt az is, hogy a leadást túlteljesítő dolgozó parasztoknak kérés nélkül kell kiadni a vásárlási utalványt, meg kell büntetni a késlekedőket keményen fel kell lépni a spekuláció ellen. Ezek a határozatok valóban alkalmasak arra hogy meggyorsítsák a kukoricabegyűjtést — ha nem maradnak papíron Tolna megyében azonban édeskevés valósult meg eddig a helyes határozatokból. A „hozzáértő“ instruktor A határozatok végrehajtásának ellenőrzése — ez megvalósításuk egyik alapvető feltétele Ebből indult ki a megyei tanács amikor minden járásba egy-egy instruktort küldött Ezeket a járási felelősöket az ellenőrzés mellett azzal is megbízták, hogy segítsenek a felvilágosító munka megszervezésében A megyei tanács azonban nem ismertette velük kellően a teendőket a begyűjtésre vonatkozó rendeleteket határozatokat így történhetett meg hogy az egyik instruktor aki egyébként a tejipari vállalatnál dolgozik a szekszárdi járásban tett ellenőrző útjáról visszatérve csak az adminisztrációról tudott beszámolni Amikor megkérdezték tőle hogy felbontották-e a járások a C-begyűjtési tervet azaz tudatták-e a községekkel, mennyi s kötelező mennyiségeken felül benyöjtendő mennyiségek előirányzata kiderült, hogy azt sem tudja, mi fán terem a C-vétel-jegy. A megyei tanács tehát önmagát csapja be akkor, amikor ilyen instruktorokat küld ki a munka megjavítására Az ilyen látszatmegoldások csak arra jók, hogy hivatkozni lehessen rá. ,,megtettük a szükséges intézkedéseket" Ettől azonban nem javul meg a begyűjtés. A megyei tanács munkájában megmutatkozó bürokratizmust mutatja az is, hogy nem gondoskodtak a járási felelősök tapasztalatainak kicseréléséről, az egyes helyeken meglévő jó módszerek elterjesztéséről így aztán a megye több községében nem is ismerik a megyei operatív bizottság határozatait. Ez a helyzet Pálfán is, ahol mindössze egy-két százalékát teljesítették a begyűjtési tervnek Itt tehát az általánosnál is sokkal súlyosabb az elmaradás — ennek ellenére a községben szeptember 12-e óta sem a megyétől, sem a járástól nem járt senki A megyei begyűjtési osztályon csak most tudták meg, hogy a pálfai begyűjtési társadalmi bizottság még egyetlen értekezletet sem tartott A bogyiszlói tanácselnök szíve A vezető szervek rossz munkájával összefügg, hogy sok helyen nem szereznek érvényt a törvényeknek. Bogyiszlón például — bár súlyos az elmaradás — még egyetlen késlekedőnek sem emelték fel kötelezettségét. Ez a község egyébként jellegzetesen magán viseli az egész tolna megyei begyűjtési munka hibáit. Megalkuvás mutatkozik a kulákokkal szemben is. A kulákok a kukoricatermés egy részét már zölden feletették jószágaikkal és most a gyenge terméseredményekre hivatkozva, szabotálják a begyűjtést Ennek ellenére sem büntettek meg közülük egyet sem. Amikor pedig a tanácselnököt felelősségre vonták ezekért a hibákért, arra hivatkozott, hogy ő szívbajos. Ez persze különös magyarázat a kulákokkal szemben tanúsított elnézésre. Még kevésbbé magyarázza azt, hogy Bogyiszlán a beadást túlteljesítő és szállítási szerződést kötő dolgozó parasztoknak nem adták ki a vásárlási utalványokat Igaz, hogy a megyeszékhelyre szeptember 26-án megérkezett utalványok késve, csupán október 2-án jöttek meg a községbe de ezután további öt napba tellett, míg az első dolgozó paraszt hozzájuthatott az őt jogosan megillető iparcikkhez Molnár Miklósnét például azzal utasították el, hogy „a nyilvántartó kortárs szabadságra utazott és az utalványokat bezárta a fiókba" Hasonlóképpen sok helyen hibák vannak a jutalom-iparcikkutalványok kiadásánál. Alsónánán például a nyilvántartó csak annak akarta kiadni az utalványt, aki már teljes egészében eleget tett minden beadási kötelezettségének. Az iparcikkjuttatással kapcsolatos hibák, mulasztások és túlkapások a törvény megszegését jelentik és alkalmat adnak az osztályellenségnek arra, hogy eredményesen támadjon a begyűjtés sikere ellen. Az ilyen hibák és túlkapások lényegében a párt parasztpolitikájának megsértését jelentik és ezért keményen fel kell lépni elkövetőik ellen. Tolna megyében elhanyagolták a felvilágosító munkát. A dolgozó parasztok jelentős része egyáltalán nem ismeri a C-jegyre történő beadással, a szállítási szerződéskötéssel járó előnyöket. Nem tudják, hogy C-jegyre 25, szállítási szerződésre 35 forint értékű iparcikkvásárlási utalvány jár és hogy a szállítási szerződésre tíz forint felárat fizetnek a kukorica minden mázsája után. Miuztán például a parasztok nem is tudják, hogy mi az a szállítási szerződés. Felsőnánán hasonló a helyzet Komoly erőket mozgósítani a begyűjtésre ! A megyei tanácsnak haladéktalanul minden erőt mozgósítania kell a kukoricabegyűjtésre Érvényt kell szereznie a rendeleteknek és az operatív bizottság határozatainak. Ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy minden dolgozó paraszt megismerje a korai beadás előnyeit és azt, hogy a törvény megszegéséért büntetés járta következetesen betartják, érvényesítik a megyei operatív bizottság szeptember 26 i határozatait, akkor biztos, hogy az eredmény rövidesen megjavul Példa erre a paksi járás eredménye Itt eleinte nem hajtották végre a beadással késlekedők megbüntetését és nem folyt rendszeres népnevelő munka sem Az elmúlt héten aztán több késlekedő dolgozó parasztnak felemelték a kötelezettségét, keményen felléptek a spekuláció ellen komoly erőket mozgósítottak a népnevelő munkára Madocsán például 50 népnevelő járja a házakat így sikerült elérni, hogy a megyei versenyben nemrégen még az utolsók között szereplő járás rövid néhány nap alatt a második helyre került Tolna megye elmaradásában az állami szervek mellett természetesen a pártszervezetek is hibásak Most mindent el kell követniük hogy javuljon a munka és a megye rövid időn belül behozza elmaradását Traktorosok az új normák túlteljesítéséért Fólyi József a vasszilvágyi gépállomás traktorosa évi tervének teljesítésében 91 százaléknál tart öt műszak alatt 35 hold mélyszántást és 23 hold középszántást végzett Ezzel normájét 269 százalékra telesítette Keresete az öt nap alatt 393 forint volt Pintér Kálmán a lukácsházi gépállomás traktorosa szervezett munkájával öt nap alatt 46,3 hold középszántást végzett Normálét 225 százalékra telesítette öt napi keresete 329 forint Ugyancsak a lukácsházi gépállomáson Katona István traktoros 29 hold középszántást végzett. 140 százalékra teljesítette normáját Több mint 15 millió forint a tanulóifjúság élelmezésének megjavítására Népdemokráciánk nagy gondot fordít a tanulóifjúság minél zavartalanabb tanulásának biztosítására Az ösztöndíjak, a diákszállók tanuló szobák, menzák mind ezt szolgálják A Népgazdasági Tanács most határozatot fogadott el a szervezett étkeztetésben részesülő tanulóifjúság élelmezésének további megjavítására A határozat szerint az egyetemi hallgatók ellátása személyenként naponta 1,20 forint értékű nyersanyaggal javul Ez az élelmezésjavítás 6,480 000 forint többletet jelent az előző évi kiadáshoz viszonyítva A szakérettségis tanfolyamok hallgatói az egyetemi hallgatókkal azonos ellátásban részesülnek; ez 640 000 forinttal több költséget jelent Az általános és középiskolai diákotthonok tanulóinak élelmezésére fordított összeg naponként és fejenként 110 forinttal emelkedik Ebben a kategóriában az élelmezés megjavítása 8,437 000 forint évi költségtöbbletet jelent A Népgazdasági Tanács rendelete összesen 49 000 tanulót érint és a többletköltség összesen évi 15.557.000 forintot tesz ki. (MTI). A korai őszi vetés sikerének alapja a tervszerű, gondos munka Burenkov elvtárs, kolhozelnök nyilatkozata A harmadik megye dolgozó parasztságát látogatja már a szovjet mezőgazdasági küldöttség második csoportja Termelőszövetkezetbe, állami gazdaságba, gépállomásra — mindenhová igaz barátként mennek. Hosszú esztendők gazdag gyakorlati tapasztalatait mondják el fiatal termelőszövetkezeteinkben, a gépállomásokon, az állami gazdaságokban, hogy tovább javuljon a termelő munka, hogy gyorsabban legyőzzük a fejlődés kezdeti szakaszának felbukkanó nehézségeit. A küldöttség egyik tagja, Burenkov elvtárs, a krasznodári terület Bugyonnij-kolhozának elnöke, termelőszövetkezeteink egyik legfontosabb mostani feladatáról, az őszi vetési munkákról a következőket mondotta: — Nagy öröm tölt el, ha zöldelő vetéseket látok a magyar falvak határában. Ilyenkor a mi kolhozunk jut eszembe, ahol már szintén kikelt a vetés. A mi vidékünkön szeptember 10-e az őszi gabonavetési munkák határideje és mi szigorúan ragaszkodunk a határidő betartásához, mert tudjuk, mindannyiunk érdeke a tudományos kutatások által meghatározott időpontban venni. Tizenhat éve foglalkozom a mezőgazdasággal, 11 esztendeje vagyok tagja a Bugyonnij-kolhoznak, amely mintegy 18 ezer holdon 720 családot egyesít és másfélezer dolgozója van. Minden esztendőben bőven termelünk gabonát s ezért volt alkalmam tapasztalatokat szerezni. Meggyőződtem róla, hogy a vetés időpontjának helyes kiválasztása rendkívül nagy hatással van a terméseredményekre. Magam is tapasztaltam, hogy a megkésve vetett gabona hektáronként 5—6 mázsával kevesebbet ad. A túlságosan nagy késedelem néha bizony még mázsás terméskiesést is jelent. Ez érthető is, hisz a késői vetés sok veszélynek van kitéve. Lassabban fejlődik a fiatal növény földfeletti része és a gyökérzete is. Ezért nehezebben állja a fagyot, tavaszra kiritkul, satnya lesz a szár — kevesebb terem. Kára van a kolhoznak is, az államnak is. Mi a korai vetés, a határidők pontos betartása érdekében tervet készítünk. Kiszámítjuk, hány nap alatt kell elvégezni a vetést s azt is, hogy melyik munkából mennyi jut egy traktorra és egy igára. Ha a terv megvan, akkor a munkák során könnyen tudjuk ellenőrizni, vájjon hogyan is állunk, nem késtünk-e meg, jól haladunk-e tervünk teljesítésében. Traktoristáink, kolhozistáink arra törekszenek, hogy napról napra teljesítsék túlteljesítsék tervüket A brigádvezetők mindegyiknek elmondják, hogy a késlekedés mekkora terméscsökkenésre vezet, hogy saját érdekük harcolni gyors, jó munkájukkal a bő termésért, mert ez magasabb munkaegységgel, a terv túlteljesítéséért járó prémiummal növeli jövedelmüket. Úgy látom, itt is elsősorban azt kell megérteniök a dolgozóknak, hogy jó termést elérni egyéni érdekük és ehhez a tervszerű munka, a határidők pontos betartása a helyes út. Tervünk végrehajtásához sok segítséget nyújtanak a járási szervek. A részletes — napra, traktorra, igára — beosztott tervet megkapja a járási mezőgazdasági osztály és nap mint nap ellenőrzi ezt. Minden este telefonjelentést adunk az aznap végzett munkákról és ha valami hátráltatja, gátolja a terv teljesítését, már másnap ott van a járási osztály munkatársa megnézni az elmaradás okát, segít a nehézségeket leküzdeni. Az eddig meglátogatott községekben és különösen Borsod megyében azt láttuk: lassan haladnak az őszi vetési munkák. Sem a pártszervezetek, sem a tanács nem tesznek meg mindent a vetés ütemének meggyorsításáért. A termelőszövetkezetek egy része azért maradt el a vetési határidők mögött, mert a gépállomások nem teljes szívvel láttak hozzá a szövetkezeti gazdaságok vetéstervének teljesítéséhez, a szántáshoz, a vetéshez. Emellett a minőségi munkára sem fordítanak elég gondot. Az alsóvadászi gépállomás például úgy szánt a szikszói Vörös csillag földjén, hogy az eke után nem megy korona, nem munkálják el tehát jól szántás után a földet. A szántás mélysége sem megfelelő. Az ilyen munka láttán az egyénileg gazdálkodók könnyen úgy vélik, hogy a gépállomások, a termelőszövetkezetek általában rosszul dolgoznak. A termelőszövetkezetekben, a szikszói Vörös csillagban is, a mezőcsáti Szabadságban is van egy téves felfogás. Az, hogy teljes egészében a gépállomás munkájára támaszkodnak és nem használják ki saját erejüket, lehetőségeiket. Mindkét termelőszövetkezetben lassan halad a vetés, ugyanakkor a lovak munkaidőben is az istállóban állnak. A termelőszövetkezetekben — ezt a magyar termelőszövetkezetek nagy részének példája is mutatja — sokkal jobban lehet gazdálkodni, mint a kis egyéni parcellákon. Azonban ehhez a termelőszövetkezeti tagok igyekezete mellett a vezetők jó munkája is szükséges. A hibák oka jórészt a vezetők gondatlanságából ered. A termelőszövetkezetek vezetőségének sokkal több segítséget kell nyújtaniuk a termelőszövetkezeti brigádoknak, a járási szerveknek pedig gyakrabban kell ellenőrizniök és tanácsokkal ellátniuk a szövetkezeti vezető cégeket. Megköveteli ezt az őszi szántás-vetés sikere, a jövő évi jó termés, amivel nemcsak a bőséges kenyeret biztosítják, de növelik a termelőszövetkezetek népszerűségét is. KÉT LEVÉL AZ ŐSZI MUNKÁRÓL Saját kárukon tanulták meg: a késői vetés — kisebb termés Minden dolgozó parasztnak érdeke, hogy jobb termést érjen el. A termésátlag növelését elősegíti az időben való vetés is Községünkben számos példával lehet ezt bizonyítani Akik időben vetettek, azok jó termést takarítottak be, akik késlekedtek, azoknak gyenge lett a termése Varga János, aki háromholdnyi búzáját tavaly október elején elvetette, 12 mázsa holdankénti termést ért el. Ugyanígy Nagy Illés és József, akik előírás szerint korán vetettek, több mint 12 mázsás holdanként! búzatermést takarítottak be Ugyanakkor Bakos János meg Csövek András, akik húztákhalasztották a vetés idejét, mindössze ötmázsás holdankénti átlagot értek el Saját kárukon tanulták meg, hogy a késői vetés kisebb termés. Mondják is most, hogy többet nem tesznek ilyent, hanem minden erővel a kitűzött határidőre befejezik a vetést Betartják szavukat, mert már a búzát is elvetették Megértették, hogy csak az időben földbe került mag adhat jó termést Azon igyekszünk, hogy mindenki megértse a községben mennyivel jobban jár az, aki betartja a vetési határidőket. Szluka Antal tanácselnök, ÚK. Korán vetettem: a községi átlagnál két mázsával több búzám termett Az én esetem világosan bizonyítja, hogy a korai vetés jobb termést ad Átlagos minőségű földön gazdálkodom, búza termésem mégis két mázsával a községi átlag felett van Mint az idén már tavaly is befejeztem ilyenkor a vetést elvetettem a búzát is Volt ideje fejlődni, bokrosodni ezért hozott jó termést Korán vetett Mák János is, akinek búzából még három mázsával több termett, mint nekem. Voltak, akik késlekedtek, mint például Bartal László, akinek kevesebb termett a községi átlagnál Úgy látszik, nem tanult ebből, mert az idén sem nagyon igyekszik Én csak azt mondom, ne csodálkozzék gyenge termésátlagán, mert saját maga okozza ezt a vetésnél való késlekedéssel. Molnár Vince, Szigetbecs. 5 Tavaly ősszel nem teljesítették a vetéselőirányzatot , súlyosan megbüntették őket Az edelényi járásbíróság Bajnóczi László rakacai kulákot 10 hónapi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre és 8000 forint vagyonelkobzásra ítélte, mert hat holddal kevesebbet vetett, mint az előirányzott vetésterület Fehérvári László ugyancsak rakacai kulákot 10 hónapi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre és 10.000 forint vagonelkobzásra, Nagy László görbeszi kulákot 1500 forint, Vámosi Géza polgári kulákot 2000 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság; mindhármat azért, mert a múltévi vetéselőirányzatot nem teljesítették A bíróság Majoros József damakai lakost 300 forint, Barabás József alapi lakost 500 forint, Cs. Mészáros Sándor sárkeresztesi lakost 400 forint, Bartók László polgári lakost 500 forint pénzbüntetésre ítélte azért, mert nem teljesítették a múltévi vetéselőirányzatot