Szabad Nép, 1952. február (10. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-01 / 26. szám

G­O­X. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM P­A­R­T­J­A A MAI SZAMBAN A világ Békéjének hatalmas fegyvere (2. old.) pártmegbizatásom: propagandista vagyok (2. old.) — Sztálin elvtárs üdvözlő távirata a Magnyitogorszki Kohászati Kombinát fennállásának huszadik évfordulója alkalmából (3 old.) — A magyar kormány tiltakozó jegyzéke az angol kormányhoz a fasiszta emigránsok londoni konferenciája ügyében (3. old.) — A hazu­­dozás mesterei (4. old.) — Truman programmja: a háborús ter­melés további fokozása a nép kifosztása árául (4. old.) — Emlé­kezés az illegális Szabad Népre (5. old.) — A termelési szerző­déskötés előirányzatának teljesítéséért (6. old.) ARA 30 FILLER K 0 2 PÉNTEK, 1952. FEBRUÁR 1 Megtisztelő A NÉP SAJTÓJA Ma, február 1-én ünnepli első­sdben népünk a magyar sajtó nap­ját. Azért február elsején, mert tíz esztendővel ezelőtt ezen a napon jelent meg először az akkor mély­séges illegalitásban ezernyi veszély és ádáz üldözés közepette harcoló kommunista párt lapja, a Szabad Nép. Leírhatatlanul nehéz volt akkor a nemzet helyzete, ha­lálos kockázatot jelentett kom­munistának lenni, a nemzet megmentéséért harcolni; rettene­tes terrorral igyekezett a Horthy­­banda a pártot megsemmisíteni, a néptől elszigetelni. De a párt hang­ja, nem utolsósorban az illegális Szabad Nép segítségével, áttörte az elnyomás falát és eljutott a tö­megekhez. Az illegális Szabad Nép csak néhányszáz példányban jelent meg , de megjelent. Az illegális Szabad Nép szerkesztőinek, készí­tőinek és terjesztőinek életét állan­dó veszedelem fenyegette; első szerkesztőjét, Rózsa Ferenc elvtár­sat a Horthy-fasiszták halálra kí­­nozták — de a lap megjelent. Megjelent, mert a párt lapja volt; megjelent, mert munkatársai kom­munisták voltak, akik vállalták a kínhalál veszélyét, s ha kellett, a kínhalált is — a munkásosztály, a nép, a haza ügyének védelmében. Megjelent é­s a Horthy-uralom és a háború szörnyű éjszakájában hirdette a párt igazságát, harcra hívta, mozgósította, szervezte és nevelte a magyar munkásosztályt, a dolgozókat a fasizmus ellen, a rablóháború ellen, a nemzeti füg­getlenségért, a do­gőzök felsza­badulásáért és a békéért vívott küzdelemre. E hősi küzdelem folytatója — a gyökeresen megváltozott­­körülmé­nyek között a Szovjetuniótól kapott szabadság éltető levegőjében — a mai Szabad Nép, a Magyar Dol­gozók Pártjának központi lapja, s egyben az egész nemzet lapja. „Forró elvtársi üdvözletemet kül­döm a „Szabad Népnek” — írta a Szabad Nép szerkesztőségéhez in­tézett levelében Rákosi elvtárs —, mely tíz évvel ezelőtt a Horthy­­reakció legsötétebb hónapjaiban a föld alól hallatta harcos hangját s mutatta a magyar dolgozóknak a jobb, szabad jövő felé az utat. A „Szabad Nép”, mint a magyar kom­munisták központi lapja, elévülhe­tetlen érdemeket szerzett abban a küzdelemben, melyet nagy pártunk hazánk függetlenségéért, boldogulá­sáért és szocialista építéséért foly­tatott.” A Szabad Nép ma csaknem 800,090 példányban jelenik meg, az az elterjedtség, befolyás és szeretet amelynek a nép körében örvend, sokszorosan nagyobb, mint bármely újságé a magyar sajtó történetében. A Szabad Nép jó fegyvere volt pár­tunknak a belső és a külső ellenség ellen, az új életért, a szocializmu­sért vívott harcokban é­s ezek­ben a harcokban forrott össze a Szabad Nép a magyar néppel; ezek­ben a harcokban ismerték és sze­rették meg százezrek a Szabad Nép, a kommunista sajtó bátorságát, őszinte bírálatát, következetességét és hűségét a nép ügyéhez. A Sza­bad Nép azért vált az egész dol­gozó nép lapjává, mert a párt lap­ja­ elterjedtségét és befolyását dön­tően annak köszönheti, hogy a tö­megek forrón szeretik pártunkat, Rákosi elvtársat, hogy a dolgozók százezrei és milliói a legnagyobb érdeklődéssel várják minden poli­tikai helyzetben, s egyéni életük minden helyzetében is pártunk ta­nításait, útmutatásait és azt a la­pot, amely e tanításokat és útmuta­tásokat közvetíti A Szabad Nép azért lett az egész dolgozó magyar nép lapja, mert a bolsevik sajtó, a Pravda példáját követve, minden erővel igyekezett szélesíteni és szo­rosabbá tenni kapcsolatait a dol­gozó tömegekkel; azzal is, hogy pitiden sorával a haza, a nép ügyét szolgálta, azzal is, hogy a sztálini tanítás szellemében, egyre nagyobb teret adott a lapban a levelezők írásainak. A Szabad Nép ma nem egyedül harcol. A minisztertanács határo­zata a magyar sajtó napjának meg­ünnepléséről kifejezése annak a szeretetnek, megbecsülésnek, elisme­résnek, amelyet dolgozó népünk, pártunk és államunk a népi demo­krácia egész haladó sajtója iránt tanúsít. Ez a határozat elismerése annak, hogy az új magyar sajtó gyökeresen és minden ízében külön­bözik attól a felszabadulás előtti sajtótól, amelynek fő feladata az el­nyomók és kizsákmányolók kiszol­gálása, a nép elbódítása és félrevezetése volt. Elismerése annak, hogy népi demokrá­ciánk sajtója egészben véve követte azt az útmutatást, amelyet Rákosi elvtárs csaknem négy esztendővel ezelőtt adott: „a tömegnevelés, a nemzetnevelés egyik legfontosabb eszközévé” vált. Ennek a fejlődésnek egyik fon­tos tényezője az, hogy a mi saj­tónk szabad. A háborús uszítók propagandistái gyakran hullatnak krokodilkönnyeket amiatt, hogy Ma­gyarországon „nincs sajtószabad­ság” de mit tudnak az imperia­listák fizetett tollnokai a szabad­ságról? A mi sajtónk szabad min­denféle reakciós korlátozástól, üz­leti szemponttól, szabadon szolgál­hatja a nép ügyét, szabadon hir­detheti az igazságot a természetről és a társadalomról,­­barátainkról és ellenségeinkről a magyar dolgozók­nak. A mi sajtónk szabadon bírál­hat: egyenesen kötelessége, hogy megkeresse és feltárja­ a hiányossá­gokat, s semmiféle más szempontra nem kell tekintettel lennie, mint a haza, a nép, az emberi haladás ér­dekeire. Szabadon tanulhat a mi sajtónk: megismerheti a magyar sajtó haladó hagyományait és kö­vetheti a világ legfejlettebb sajtó­jának, a szovjet sajtónak a példá­ját. A sajtó és­ a sajtó munkatár­sai szabadok az anyagi gondoktól: a nép kezében vannak a nyomdák és a papírgyárak, az anyagi és er­kölcsi megbecsülés, a nép szeretete övezi a haladó újságírókat Szabad a mi sajtónk, mert minden múlt­beli sajtónál hasonlíthatatlanul kö­zelebb került a néphez­ az országos napilapok, hetilapok és folyóiratok, a vidéki napilapok mellett az üzemi és a tömegszervezeti lapok százai jelennek meg és alaposan foglal­koznak egy-egy üzem vagy társa­dalmi réteg legsajátosabb problé­máival. Ma a Szabad Nép s az egész ma­gyar sajtó előtt olyan óriási lehető­ségek és feladatok állanak, mint még sohasem. Az új élet, a szocia­lizmus építése, a békéért vívott harc kínálja a témák kimeríthetetlen gazdagságát. Pártunk vezetésével a magyar nép lerakja a szocializmus alapjait, végrehajtja az ötéves ter­vet, amely szemünk láttára formálja át az országot és az embereket. El­képzelhető-e megtisztelőbb feladat újságíró számára, mint a párt sza­vát a tömegekhez közvetíteni, a ter­mészetet és embert átalakító munka sikereiről hírt adni, a munka hőseit példaként állítani egész népünk elé, harcolni az új világ megszüle­téséért, a régi ellen? Elképzelhető-e szentebb kötelesség újságíró szá­mára, mint védelmezni ennek az al­kotómunkának a békéjét, az impe­rialistákat és ügynökeiket leleplezve harcolni a haza függetlenségéért, éberségre nevelni a magyar népet, minden eszközzel erősíteni hazánk örök barátságát a felszabadító Szovjetunióval, a testvéri népi de­mokráciákkal, a szabadságért és békéért küzdő népekkel. Az újságíró tolla ma szerszám és fegyver egy­szerre, az újságíró az építés mun­kája és a béke katonája. A sajtónak szerveznie és mozgó­sítania kell népünket az előttünk álló nagy feladatok megoldására és emellett nevelnie kell népünket, szakadatlanul munkálkodnia kell a dolgozók öntudatának emelésén. S hogy e feladatok sokaságát megold­hassák, a sajtó munkásainak még jobban meg kell ismerniök új éle­tünket, a termelés, a munkaver­­senyt, a munkafegyelemért vívott harc, a szövetkezeti mozgalom, az új kultúra problémáit. A sajtó mun­kásainak még jobban el kell sajá­títanuk az élenjáró elméletet, a marxizm­us-leninizmust, még többet kell tanulniok a szovjet sajtótól, még magasabbra kell emelniök munkájuk irodalmi és szakmai szín­vonalát , s még jobban meg kell ism­erniök az ellenséget, különösen az ellenséges sajtót is, hogy annál nagyobb erővel tudják­­visszaverni támadásait. A magyar sajtó napjára, a Sza­bad Nép tizedik évfordulójára el­jöttek hozzánk a világ haladó saj­tójának képviselői, élükön példa­képünknek, a Pravdának képvise­lőjével, hogy velünk együtt ünne­peljenek. Forró szeretettel köszönt­jük vendégeiket. Pártunk irányí­­tásával a jövőben még nagyobb erővel fogunk harcolni nénünk nagy céljainak megvalósításáért, s együtt a világ haladó sajtójával a béke ügyének győzelméért. Rákosi Mátyás elvtárs üdvözlete a Szabad Nép megjelenésének 10. évfordulójára A „SZABAD NÉP” Szerkesztőségének, Budapest Kedves Elvtársak! Forró elvtársi üdvözletemet küldöm a Szabad Népnek”, mely 10 évvel ezelőtt a Horthy-reakció legsötétebb hónapjaiban a föld alól hallatta harcos hangját s mutatta a magyar dolgozóknak a jobb, szabad jövő felé az utat. A „Szabad Nép”, mint a magyar kommunisták központi lapja, elévülhetetlen érdemeket szerzett abban a küzdelemben, melyet nagy pártunk hazánk füg­getlenségéért, boldogulásáért és szocialista építéséért folytatott. Kívánom, hogy az első évtized győzelmes harcait a „Szabad Nép” a jövőben még nagyobb sikerrel folytassa a felszabadító Szovjetunió vezette 800 milliós béketábor nagy céljaiért, a proletárnemzetköziség szellemében, dolgozó magyar népünk további erősítéséért, felvirágozásáért és a szocializmus végső győzelméért hazánkban. Budapest, 1952. január 31. Rákosi Mátyás Sztálinváros építőinek szocialista kötelezettségvállalása: EGY HÓNAP ALATT 130.000 MUNKAÓRÁT TAKARÍTANAK MEG AZ ÉPÍTŐBRIGÁDOK Drága, szeretett Rákosi elvtárs! A Magas- és Mélyépítő Tröszt több­ ezer dolgozója a pártgyűléseken és a termelési értekezleteken arról tanács­kozott, hogy mivel ünnepelhetjük meg legméltóbban Rákosi elvtárs közelgő 60.­­ születésnapját. Tudjuk, hogy azzal szerezzük a leg­nagyobb örömet, ha meggyorsítjuk a Sztálin Vasmű, Sztálinváros építését. Ezzel erősítjük hazánkat, amelyért Ön, szeretett Rákosi elvtárs évtizedek óta a legnehezebb körülmények között is oly rendületlenül, bátran és követke­zetesen harcolt és harcol. A sokszáz építőbrigád és egyéni felajánlások alapján az alábbiakat vál­laljuk: "­ Az építőtrösztök brigádjai egy -* *-• hónap alatt összesen 130.000 munkaóra megtakarítását ajánlották fel.­­ Március 9-ig elkészítjük­ a Martin-mű kokillacsarnokának­ összes pill­éralapjait, 390 négy­zetméteres szerelőbetonját, négy pil­lérét és két gerem­­áját, valamint a­ Martin-mű irodaépítletét a földszinti födémig. A központi laboratórium mechanikai­­ műhelyét szerelésre kész állapotban­­ átadjuk. A Tűzálló téglagyár alagútkemencé­­jét a földszinti magasságig elkészít­jük, emeletes részén 3500 darab előre­gyártott elemet készítünk el, amely 18.000 légköbméteres épület vázát al­kotja. Elkészítjük a tű­zoltószertár hateme­letes tornyának összes falazási és be­t"''''zárt munkáit. Március 31 helyett március 27-én be­fejezzük a félúton lévő ötemeletes há­zat, melyben 100 egy- és kétszobás la­kás van. Március 31 helyett március 25-re el­készítjük a kokszolómű főirodáját. tt A gyári rezsiüzemek tűzellátó­­hálózatának első ütemét áprili 15 helyett április 10-ig végezzük el. Ez 1200 folyóméter csőhálózat teljes kioltásét jelenti. Az 1-es számú szivattyútelepet 13,75 méter magasságig bebetonozzuk már­cius 15 helyett március hó 9-ig. Ez 1600 köbméter vasbeton elkészítését je­lenti. A kikötő partfalépítésénél március­­41 -re 49 go­rű helyett 64 gyűrűt beto­nozunk fel, ez 1100 köbméter vas­beton elkészítését jelenti.­­ A száz forint kifizetett munka­­bérre eső átlagos termelési ér­téket januárhoz képest 5 százalékkal felemeljük.­­ A mulasztott órák számát az el­­múlt negyedévhez képest 50 szá­zalékkal, a munkásvándorlást pedig 40 százalékkal csökkentjük. Zé A Rőder-mozgalom kifejleszté­­sével, jobb munkaszervezéssel a 100 százalékon alul teljesítő brigádok számát a jelenlegihez képest felére csökkentjük.­­ A Szovjetunió építőiparának * * példáját követve egész^munkánk tervszerűségének biztosításán® a mun­­kaverseny fellendítése érdekéin vál-taljuk, hogy legkésőbb február 25-én építkezésünk egész területén kiadjuk a brigádoknak a márciusnó végéig szóló munkautalványokat. Földes László, a pártbizottság ttkára Kovács Miklós, a Magasépítő­­Tröszt vezérigazgatója Juhász Ferenc, a Mélyépítő Tröszt vezérigazgatója Bencsik István, a szakszervezeti bizottság elnöke Bányáink felkészültek arra, hogy február első napjaiban tovább növeljék a széntermelést Tatabányai Rákosi Mátyás-akna­­ A tatabányai Rákosi Mátyás-akna gondos munkával készült februári terve teljesítésére a hóelejei vissza­esés elhárítására. Az akna dolgozói januárban minden egyes napon túl­teljesítették tervüket és eredményeiket februárban még fokozni akarják. A műszaki vezetők és a középkáde­rek megbeszélték azokat a problémá­kat, amelyeket a termelés rendszeres növelése érdekében meg kell oldaniok A legszükségesebb áttelepítéseket ja­nuár hónapban végrehajtották, így az aknán elkerülik az átköltözködésekkel kapcsolatos hónapeleji munkakiesést A februári terv teljesítése­ érdeké­ben még januárban előkészítettek és január végén üzembehelyeztek egy újabb, gépesített fejtést. _ A termelés egyenletességének biztosítására meg­szervezték a gépek megelőző karban­tartását. Az akna dolgozói lelkesen csatlakoztak Loy Árpád alberttelepi sztahanovista frontmester kezdeménye­zéséhez, a „Termelj ma többet, mint tegnap” mozgalomhoz. A tatabányai Rákosi Mátyás-akna bá­nyászai ígérik, hogy februárban is ma­radéktalanul teljesítik előirányzatukat. Padragi Szénbánya Vállalat A Padragi Szénbánya Vállalat a múlt év végén nem készült fel meg­felelően az új tervév feladataira és ezért az első héten csak 94,2 száza­lékra tudta teljesíteni tervét. Azóta sikerült ezt az elmaradást behozni és a vállalat január havi tervét 104,4 százalékra teljesítette. Februárban azonban el akarják ke­rülni a hóeleji visszaesést A terme­lés egyenletes emelkedése érdekében a csapatok és a műszaki középkáderek már január 25-én megkapták az egyé­nekre felbontott tervet, így alaposan felkészülhetnek az új hónap feladatai­ra. Intézkedés történt, hogy a műszaki vezetők ne elszámolással foglalkozza­nak február első napjaiban, hanem a bányában tartózkodjanak és segítséget nyújtsanak ott, ahol arra szükség van. Már január végén megkezdték a csa­patok áttelepítését új munkahelyekre és ezzel kiküszöbölték a hóeleji mun­­kahelyváltoztatással járó nehézsége­ket. Gondoskodtak a bányafenntartás­­ról és a gépek megfelelő karbantar­tásáról is A pártszervezet és a szakszervezet fokozott nevelőmunkát végez a terme­lés állandó növeléséért A dolgozók lelkesen készülnek arra, hogy február­ban is valóra váltsák a bányászok jelszavát: „Termelj ma többet,­­ mint tegnap”.

Next