Szabad Nép, 1952. február (10. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-01 / 26. szám
GOX. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM PARTJA A MAI SZAMBAN A világ Békéjének hatalmas fegyvere (2. old.) pártmegbizatásom: propagandista vagyok (2. old.) — Sztálin elvtárs üdvözlő távirata a Magnyitogorszki Kohászati Kombinát fennállásának huszadik évfordulója alkalmából (3 old.) — A magyar kormány tiltakozó jegyzéke az angol kormányhoz a fasiszta emigránsok londoni konferenciája ügyében (3. old.) — A hazudozás mesterei (4. old.) — Truman programmja: a háborús termelés további fokozása a nép kifosztása árául (4. old.) — Emlékezés az illegális Szabad Népre (5. old.) — A termelési szerződéskötés előirányzatának teljesítéséért (6. old.) ARA 30 FILLER K 0 2 PÉNTEK, 1952. FEBRUÁR 1 Megtisztelő A NÉP SAJTÓJA Ma, február 1-én ünnepli elsősdben népünk a magyar sajtó napját. Azért február elsején, mert tíz esztendővel ezelőtt ezen a napon jelent meg először az akkor mélységes illegalitásban ezernyi veszély és ádáz üldözés közepette harcoló kommunista párt lapja, a Szabad Nép. Leírhatatlanul nehéz volt akkor a nemzet helyzete, halálos kockázatot jelentett kommunistának lenni, a nemzet megmentéséért harcolni; rettenetes terrorral igyekezett a Horthybanda a pártot megsemmisíteni, a néptől elszigetelni. De a párt hangja, nem utolsósorban az illegális Szabad Nép segítségével, áttörte az elnyomás falát és eljutott a tömegekhez. Az illegális Szabad Nép csak néhányszáz példányban jelent meg , de megjelent. Az illegális Szabad Nép szerkesztőinek, készítőinek és terjesztőinek életét állandó veszedelem fenyegette; első szerkesztőjét, Rózsa Ferenc elvtársat a Horthy-fasiszták halálra kínozták — de a lap megjelent. Megjelent, mert a párt lapja volt; megjelent, mert munkatársai kommunisták voltak, akik vállalták a kínhalál veszélyét, s ha kellett, a kínhalált is — a munkásosztály, a nép, a haza ügyének védelmében. Megjelent és a Horthy-uralom és a háború szörnyű éjszakájában hirdette a párt igazságát, harcra hívta, mozgósította, szervezte és nevelte a magyar munkásosztályt, a dolgozókat a fasizmus ellen, a rablóháború ellen, a nemzeti függetlenségért, a dogőzök felszabadulásáért és a békéért vívott küzdelemre. E hősi küzdelem folytatója — a gyökeresen megváltozottkörülmények között a Szovjetuniótól kapott szabadság éltető levegőjében — a mai Szabad Nép, a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja, s egyben az egész nemzet lapja. „Forró elvtársi üdvözletemet küldöm a „Szabad Népnek” — írta a Szabad Nép szerkesztőségéhez intézett levelében Rákosi elvtárs —, mely tíz évvel ezelőtt a Horthyreakció legsötétebb hónapjaiban a föld alól hallatta harcos hangját s mutatta a magyar dolgozóknak a jobb, szabad jövő felé az utat. A „Szabad Nép”, mint a magyar kommunisták központi lapja, elévülhetetlen érdemeket szerzett abban a küzdelemben, melyet nagy pártunk hazánk függetlenségéért, boldogulásáért és szocialista építéséért folytatott.” A Szabad Nép ma csaknem 800,090 példányban jelenik meg, az az elterjedtség, befolyás és szeretet amelynek a nép körében örvend, sokszorosan nagyobb, mint bármely újságé a magyar sajtó történetében. A Szabad Nép jó fegyvere volt pártunknak a belső és a külső ellenség ellen, az új életért, a szocializmusért vívott harcokban és ezekben a harcokban forrott össze a Szabad Nép a magyar néppel; ezekben a harcokban ismerték és szerették meg százezrek a Szabad Nép, a kommunista sajtó bátorságát, őszinte bírálatát, következetességét és hűségét a nép ügyéhez. A Szabad Nép azért vált az egész dolgozó nép lapjává, mert a párt lapja elterjedtségét és befolyását döntően annak köszönheti, hogy a tömegek forrón szeretik pártunkat, Rákosi elvtársat, hogy a dolgozók százezrei és milliói a legnagyobb érdeklődéssel várják minden politikai helyzetben, s egyéni életük minden helyzetében is pártunk tanításait, útmutatásait és azt a lapot, amely e tanításokat és útmutatásokat közvetíti A Szabad Nép azért lett az egész dolgozó magyar nép lapja, mert a bolsevik sajtó, a Pravda példáját követve, minden erővel igyekezett szélesíteni és szorosabbá tenni kapcsolatait a dolgozó tömegekkel; azzal is, hogy pitiden sorával a haza, a nép ügyét szolgálta, azzal is, hogy a sztálini tanítás szellemében, egyre nagyobb teret adott a lapban a levelezők írásainak. A Szabad Nép ma nem egyedül harcol. A minisztertanács határozata a magyar sajtó napjának megünnepléséről kifejezése annak a szeretetnek, megbecsülésnek, elismerésnek, amelyet dolgozó népünk, pártunk és államunk a népi demokrácia egész haladó sajtója iránt tanúsít. Ez a határozat elismerése annak, hogy az új magyar sajtó gyökeresen és minden ízében különbözik attól a felszabadulás előtti sajtótól, amelynek fő feladata az elnyomók és kizsákmányolók kiszolgálása, a nép elbódítása és félrevezetése volt. Elismerése annak, hogy népi demokráciánk sajtója egészben véve követte azt az útmutatást, amelyet Rákosi elvtárs csaknem négy esztendővel ezelőtt adott: „a tömegnevelés, a nemzetnevelés egyik legfontosabb eszközévé” vált. Ennek a fejlődésnek egyik fontos tényezője az, hogy a mi sajtónk szabad. A háborús uszítók propagandistái gyakran hullatnak krokodilkönnyeket amiatt, hogy Magyarországon „nincs sajtószabadság” de mit tudnak az imperialisták fizetett tollnokai a szabadságról? A mi sajtónk szabad mindenféle reakciós korlátozástól, üzleti szemponttól, szabadon szolgálhatja a nép ügyét, szabadon hirdetheti az igazságot a természetről és a társadalomról,barátainkról és ellenségeinkről a magyar dolgozóknak. A mi sajtónk szabadon bírálhat: egyenesen kötelessége, hogy megkeresse és feltárja a hiányosságokat, s semmiféle más szempontra nem kell tekintettel lennie, mint a haza, a nép, az emberi haladás érdekeire. Szabadon tanulhat a mi sajtónk: megismerheti a magyar sajtó haladó hagyományait és követheti a világ legfejlettebb sajtójának, a szovjet sajtónak a példáját. A sajtó és a sajtó munkatársai szabadok az anyagi gondoktól: a nép kezében vannak a nyomdák és a papírgyárak, az anyagi és erkölcsi megbecsülés, a nép szeretete övezi a haladó újságírókat Szabad a mi sajtónk, mert minden múltbeli sajtónál hasonlíthatatlanul közelebb került a néphez az országos napilapok, hetilapok és folyóiratok, a vidéki napilapok mellett az üzemi és a tömegszervezeti lapok százai jelennek meg és alaposan foglalkoznak egy-egy üzem vagy társadalmi réteg legsajátosabb problémáival. Ma a Szabad Nép s az egész magyar sajtó előtt olyan óriási lehetőségek és feladatok állanak, mint még sohasem. Az új élet, a szocializmus építése, a békéért vívott harc kínálja a témák kimeríthetetlen gazdagságát. Pártunk vezetésével a magyar nép lerakja a szocializmus alapjait, végrehajtja az ötéves tervet, amely szemünk láttára formálja át az országot és az embereket. Elképzelhető-e megtisztelőbb feladat újságíró számára, mint a párt szavát a tömegekhez közvetíteni, a természetet és embert átalakító munka sikereiről hírt adni, a munka hőseit példaként állítani egész népünk elé, harcolni az új világ megszületéséért, a régi ellen? Elképzelhető-e szentebb kötelesség újságíró számára, mint védelmezni ennek az alkotómunkának a békéjét, az imperialistákat és ügynökeiket leleplezve harcolni a haza függetlenségéért, éberségre nevelni a magyar népet, minden eszközzel erősíteni hazánk örök barátságát a felszabadító Szovjetunióval, a testvéri népi demokráciákkal, a szabadságért és békéért küzdő népekkel. Az újságíró tolla ma szerszám és fegyver egyszerre, az újságíró az építés munkája és a béke katonája. A sajtónak szerveznie és mozgósítania kell népünket az előttünk álló nagy feladatok megoldására és emellett nevelnie kell népünket, szakadatlanul munkálkodnia kell a dolgozók öntudatának emelésén. S hogy e feladatok sokaságát megoldhassák, a sajtó munkásainak még jobban meg kell ismerniök új életünket, a termelés, a munkaversenyt, a munkafegyelemért vívott harc, a szövetkezeti mozgalom, az új kultúra problémáit. A sajtó munkásainak még jobban el kell sajátítanuk az élenjáró elméletet, a marxizmus-leninizmust, még többet kell tanulniok a szovjet sajtótól, még magasabbra kell emelniök munkájuk irodalmi és szakmai színvonalát , s még jobban meg kell ismerniök az ellenséget, különösen az ellenséges sajtót is, hogy annál nagyobb erővel tudjákvisszaverni támadásait. A magyar sajtó napjára, a Szabad Nép tizedik évfordulójára eljöttek hozzánk a világ haladó sajtójának képviselői, élükön példaképünknek, a Pravdának képviselőjével, hogy velünk együtt ünnepeljenek. Forró szeretettel köszöntjük vendégeiket. Pártunk irányításával a jövőben még nagyobb erővel fogunk harcolni nénünk nagy céljainak megvalósításáért, s együtt a világ haladó sajtójával a béke ügyének győzelméért. Rákosi Mátyás elvtárs üdvözlete a Szabad Nép megjelenésének 10. évfordulójára A „SZABAD NÉP” Szerkesztőségének, Budapest Kedves Elvtársak! Forró elvtársi üdvözletemet küldöm a Szabad Népnek”, mely 10 évvel ezelőtt a Horthy-reakció legsötétebb hónapjaiban a föld alól hallatta harcos hangját s mutatta a magyar dolgozóknak a jobb, szabad jövő felé az utat. A „Szabad Nép”, mint a magyar kommunisták központi lapja, elévülhetetlen érdemeket szerzett abban a küzdelemben, melyet nagy pártunk hazánk függetlenségéért, boldogulásáért és szocialista építéséért folytatott. Kívánom, hogy az első évtized győzelmes harcait a „Szabad Nép” a jövőben még nagyobb sikerrel folytassa a felszabadító Szovjetunió vezette 800 milliós béketábor nagy céljaiért, a proletárnemzetköziség szellemében, dolgozó magyar népünk további erősítéséért, felvirágozásáért és a szocializmus végső győzelméért hazánkban. Budapest, 1952. január 31. Rákosi Mátyás Sztálinváros építőinek szocialista kötelezettségvállalása: EGY HÓNAP ALATT 130.000 MUNKAÓRÁT TAKARÍTANAK MEG AZ ÉPÍTŐBRIGÁDOK Drága, szeretett Rákosi elvtárs! A Magas- és Mélyépítő Tröszt több ezer dolgozója a pártgyűléseken és a termelési értekezleteken arról tanácskozott, hogy mivel ünnepelhetjük meg legméltóbban Rákosi elvtárs közelgő 60. születésnapját. Tudjuk, hogy azzal szerezzük a legnagyobb örömet, ha meggyorsítjuk a Sztálin Vasmű, Sztálinváros építését. Ezzel erősítjük hazánkat, amelyért Ön, szeretett Rákosi elvtárs évtizedek óta a legnehezebb körülmények között is oly rendületlenül, bátran és következetesen harcolt és harcol. A sokszáz építőbrigád és egyéni felajánlások alapján az alábbiakat vállaljuk: " Az építőtrösztök brigádjai egy -* *-• hónap alatt összesen 130.000 munkaóra megtakarítását ajánlották fel. Március 9-ig elkészítjük a Martin-mű kokillacsarnokának összes pilléralapjait, 390 négyzetméteres szerelőbetonját, négy pillérét és két geremáját, valamint a Martin-mű irodaépítletét a földszinti födémig. A központi laboratórium mechanikai műhelyét szerelésre kész állapotban átadjuk. A Tűzálló téglagyár alagútkemencéjét a földszinti magasságig elkészítjük, emeletes részén 3500 darab előregyártott elemet készítünk el, amely 18.000 légköbméteres épület vázát alkotja. Elkészítjük a tűzoltószertár hatemeletes tornyának összes falazási és bet"''''zárt munkáit. Március 31 helyett március 27-én befejezzük a félúton lévő ötemeletes házat, melyben 100 egy- és kétszobás lakás van. Március 31 helyett március 25-re elkészítjük a kokszolómű főirodáját. tt A gyári rezsiüzemek tűzellátóhálózatának első ütemét áprili 15 helyett április 10-ig végezzük el. Ez 1200 folyóméter csőhálózat teljes kioltásét jelenti. Az 1-es számú szivattyútelepet 13,75 méter magasságig bebetonozzuk március 15 helyett március hó 9-ig. Ez 1600 köbméter vasbeton elkészítését jelenti. A kikötő partfalépítésénél március41 -re 49 gorű helyett 64 gyűrűt betonozunk fel, ez 1100 köbméter vasbeton elkészítését jelenti. A száz forint kifizetett munkabérre eső átlagos termelési értéket januárhoz képest 5 százalékkal felemeljük. A mulasztott órák számát az elmúlt negyedévhez képest 50 százalékkal, a munkásvándorlást pedig 40 százalékkal csökkentjük. Zé A Rőder-mozgalom kifejlesztésével, jobb munkaszervezéssel a 100 százalékon alul teljesítő brigádok számát a jelenlegihez képest felére csökkentjük. A Szovjetunió építőiparának * * példáját követve egész^munkánk tervszerűségének biztosításán® a munkaverseny fellendítése érdekéin vál-taljuk, hogy legkésőbb február 25-én építkezésünk egész területén kiadjuk a brigádoknak a márciusnó végéig szóló munkautalványokat. Földes László, a pártbizottság ttkára Kovács Miklós, a MagasépítőTröszt vezérigazgatója Juhász Ferenc, a Mélyépítő Tröszt vezérigazgatója Bencsik István, a szakszervezeti bizottság elnöke Bányáink felkészültek arra, hogy február első napjaiban tovább növeljék a széntermelést Tatabányai Rákosi Mátyás-akna A tatabányai Rákosi Mátyás-akna gondos munkával készült februári terve teljesítésére a hóelejei visszaesés elhárítására. Az akna dolgozói januárban minden egyes napon túlteljesítették tervüket és eredményeiket februárban még fokozni akarják. A műszaki vezetők és a középkáderek megbeszélték azokat a problémákat, amelyeket a termelés rendszeres növelése érdekében meg kell oldaniok A legszükségesebb áttelepítéseket január hónapban végrehajtották, így az aknán elkerülik az átköltözködésekkel kapcsolatos hónapeleji munkakiesést A februári terv teljesítése érdekében még januárban előkészítettek és január végén üzembehelyeztek egy újabb, gépesített fejtést. _ A termelés egyenletességének biztosítására megszervezték a gépek megelőző karbantartását. Az akna dolgozói lelkesen csatlakoztak Loy Árpád alberttelepi sztahanovista frontmester kezdeményezéséhez, a „Termelj ma többet, mint tegnap” mozgalomhoz. A tatabányai Rákosi Mátyás-akna bányászai ígérik, hogy februárban is maradéktalanul teljesítik előirányzatukat. Padragi Szénbánya Vállalat A Padragi Szénbánya Vállalat a múlt év végén nem készült fel megfelelően az új tervév feladataira és ezért az első héten csak 94,2 százalékra tudta teljesíteni tervét. Azóta sikerült ezt az elmaradást behozni és a vállalat január havi tervét 104,4 százalékra teljesítette. Februárban azonban el akarják kerülni a hóeleji visszaesést A termelés egyenletes emelkedése érdekében a csapatok és a műszaki középkáderek már január 25-én megkapták az egyénekre felbontott tervet, így alaposan felkészülhetnek az új hónap feladataira. Intézkedés történt, hogy a műszaki vezetők ne elszámolással foglalkozzanak február első napjaiban, hanem a bányában tartózkodjanak és segítséget nyújtsanak ott, ahol arra szükség van. Már január végén megkezdték a csapatok áttelepítését új munkahelyekre és ezzel kiküszöbölték a hóeleji munkahelyváltoztatással járó nehézségeket. Gondoskodtak a bányafenntartásról és a gépek megfelelő karbantartásáról is A pártszervezet és a szakszervezet fokozott nevelőmunkát végez a termelés állandó növeléséért A dolgozók lelkesen készülnek arra, hogy februárban is valóra váltsák a bányászok jelszavát: „Termelj ma többet, mint tegnap”.