Szabad Nép, 1952. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI SZABAD NÉP ! A MAI SZÁMBAN Egy járási pártbizottság és titkára (2. old.) — A magyar dolgozók nagygyűlésen tüntettek a béke, a szovjet-magyar barátság nagy ügye mellett (3. old.) — Új élet kezdődik Kína falvaiban (4. old.) — Az ország dolgozói röpgyűléseken követelik a hős göröy szabadságharcosok szabadonbocsátását (6. old.) —Párizsi tudósítónk beszámolója a francia kormány bukásáról (5. old.) — Egészévi versenyszerződést kötött a kiskunfélegyházi és kecskeméti Dózsa termelőszövetkezet (6. old.)* MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI X. ÉVFOLYAM, 51. SZÁMÁRA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1952. MÁRCIUS 1 A járási titkárok országos értekezlete A járási titkárok országos értekezlete kezdődik ma. Pártéletünk kimagasló eseménye ez. Olyan kommunisták vesznek részt az értekezleten, akik pártmunkánk egyik igen nehéz, nagyfontosságú posztján, járásaink élén végzik napról napra hősies, önfeláldozó munkájukat pártunk politikájának végrehajtásáért. Büszkék vagyunk járási pártbizottságaink titkáraira, akik nehéz munkájukat mindinkább úgy oldják meg, hogy valóban elmondhatjuk róluk: ők járásaink első emberei. Az értekezlet olyan időpontban ül össze, amikor új élet bontakozik ki falvainkban, megváltozik járásaink egész arculata. Dolgozó parasztjaink tízezreiértik meg mindinkább, hogy a társasgazdálkodás az egyetlen út, amelyen haladva, mindörökre száműzhető a faluból a szegénység réme. Vonzzák őket virágzó, bőtermésű szövetkezeteink, a szövetkezetekbe tömörült parasztok egyre jobb élete. Mi sem bizonyítja ezt ékesebben, mint az, hogy ez év első heteiben 26.500 család lépett termelőszövetkezeteinkbe, vagy alakított új csoportot. Olyan időpontban ül össze az értekezlet, amikor hazánk mezőgazdasági országból ipari országgá vált, ami azt is jelenti, hogy az ipar és vele együtt a kultúra egyre mélyebben behatol az azelőtt elmaradott területekre is. Ma már úgyszólván alig van olyan járásunk, ahol nem lenne nagyobb ipari üzem is. És ahogyan modern, fejlett technikájú gyáraink épülnek országszerte, úgy nőnek új ipari munkások .Van dolgozó parasztok soraiból. 1932-ben az összes győri gyárakban nem volt száznál több, faluról bejáró dolgozó. Ma e városban több tízezer ipari munkás dolgozik és ezeknek mintegy 50 százaléka a környékbeli falvak lakóiból kerül ki. Ott vannak járásainkban az új, nagyüzemi mezőgazdaságot példázó állami gazdaságaink. Ott van a munkásosztály nagy segítsége a falunak, a gépállomás. Mindez megváltoztatja, gazdagabbá, sokrétűvé teszi járásaink egész életét. Ennek a forrongó, sokoldalú életnek irányítója a járás vezérkara, a járási pártbizottság, a járás kommunista gazdája — a járási titkár. Ma egyre nagyobb feladatok várnak falusi pártszervezeteinkre. És falusi pártszervezeteink jó vagy rossz munkája nem utolsósorban járási bizottságaink jó vagy rossz munkájától függ. Éppen ezért különösen megnőnek a követelmények járási pártbizottságainkkal és elsősorban járási párttitkárainkkal szemben. A járási pártbizottság motorja kell hogy legyen a járás egész munkájának irányítója lüktető, eleven életének. A járás titkára pedig felelős, gondos gazdája kell hogy legyen mindannak, ami a járásban történik. Ezt a sokrétű munkát csak sokoldalú, marxista-leninista nevelésben részesülő, a népet, a területét jól ismerő és szerető kommunista pártmunkás tudja elvégezni. Olyan, aki nemcsak pártunk parasztpolitikájával, a lenini hármas jelszóval van tisztában, hanem biztosan meg tudja állapítani a tenyerébe vett föld minőségét, vagy el tudja magyarázni a kukorica pótbeporzását is. Aki biztos kézzel, a kommunista vezetés magas eszmei színvonalán, a jó szakember hozzáértésével tudja irányítani járása gazdasági életét. Olyan, aki az ipari pártszervezetek problémáiban is kiismeri magát és aki komoly, eredményes harcot tud folytatni a termelőszövetkezetek megszilárdításáért is — anélkül, hogy elkövetné azt az eléggé gyakori hibát, hogy a gazdasági vezető munkáját maga végzi el. Akinek gondja, szívügye, hogyan végzi munkáját a tanács, a DISZ, megad minden segítséget tömegszervezeteinknek, hogy transzmissziós szerepüket minél jobban ellássák. Aki valóban zászlóvivője az élenjáró, fejlett mezőgazdasági módszerek, a szovjet tapasztalatok minél szélesebb körű elsajátításának, a magasabb kultúrájú mezőgazdaságnak. Aki kérlelhetetlen, meg nem alkuvó harcot folytat az ellenség ellen, mindazok ellen, akik gátolni akarják szocialista építésünket. Itt van Láda András járási titkár példája. Az orosházi járásban a gerendási Dózsa termelőszövetkezetben nem jól ment a munka. A járási titkár segítségével sikerült a termelőszövetkezetbe befurakodott ellenséget leleplezni. Az orosházi járás élenjár a termelésben. A járásban 2500 dolgozó paraszt teljesítette 300 százalékon felül beadási kötelezettségét. Láda elvtárs munkájában megtalálható a magasabb színvonalú pártmunka egyik fontos mutatója: a párt és a kormány határozatainak következetes végrehajtása. És a határozatok végrehajtásának biztosítása, ellenőrzése az alapszervezeteknél — a járási pártbizottságok egyik legfontosabb feladata. A párt, a haza mélységes szeretete teszi képessé járási párttitkárainkat arra, hogy — áldozatot, fáradságot nem kímélve — helytálljanak. Ez az, ami járási párttitkárainkat mindinkább a falu első emberévé teszi. Ezért veszi körül őket dolgozó parasztságunk mindinkább növekvő szeretettel, megbecsüléssel, bizalommal. A sátoraljaújhelyi járási pártbizottság titkárát, Heinisch József elvtársat, valóságos népgyűlés fogadja, ha egy-egy községet, vagy termelőszövetkezetet meglátogat. Pillanatok alatt elterjed a hír — itt van a járási titkár. És a dolgozó parasztok nemcsak ügyes-bajos dolgaikkal keresik fel Heinisch elvtársat. Karcsán egy Bakos nevű pártonkívüli dolgozó paraszt hívta fel a figyelmét a földművesszövet-, kezeiben levő rendellenességekre. Nincsen olyan eseménye a járásnak, amelyről ne elsősorban őt értesítenék a dolgozó parasztok. Esküvőre, kulturális rendezvényre az első meghívót ő kapja. S el is megy, ha csak ideje engedi. A járás egész munkáján, eredményein meglátszik, hogy maga a vezető komolyan veszi a tanulást. A járásban a párttagság 45 százaléka vesz részt szervezett oktatásban. A jó munkát mutatja, hogy a járás a begyűjtésben, az adófizetésben az elsők között van a megyében. Ezt az ezernyi szálat, amely élő, eleven kapcsolatot teremt a falu dolgozónépével, kell járási pártbizottságainknak, járási titkárainknak még széttéphetetlenebbé tenniük. Kísérjék figyelemmel a falusi dolgozók életének minden mozzanatát, könnyítsenek gondjaikon, vigadjanak velük örömükben. Érdekelje őket minden: az emberek gazdasági, politikai, kulturális fejlődése, kérdezzék meg és készségesen hallgassák meg véleményüket a járás életéről, a járási bizottság munkájáról. Úgy ismerjék a járás minden problémáját, hogy a helyszínen tanácsot, kézzelfogható segítséget tudjanak adni. És fogadják nagy szeretettel a falvak dolgozó népének javaslatait, észrevételeit. A járási pártbizottságaink előtt álló egyik legnagyobb feladat: a pártmunka színvonalának emelése. A pártszervezetek a politikai munka irányító szervei. Nincs ennél megtisztelőbb feladat. De nehéz feladat is, amit csak a belső pártélet magasabb fokú szervezettségével, a kommunisták marxista-leninista nevelésével, öntudatuk, áldozatkészségük fokozásával lehet megoldani. Rendszeres, fegyelmezett pártéletet kell teremteni a falun is, pontosan megtartani a vezetőségi üléseket, taggyűléseket, tervszerűen A szocialista fogadalmak teljesítésével —előre március 9 méltó megünnepléséért! Az ózdi olvasztárok harca az adott szó valóraváltásáért Az egész ország figyelemmel kíséri az ózdi és a diósgyőri nagyolvasztó párosversenyét. ..Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére több vasat adni épülő országunknak” — ez a gondolat lelkesíti mindkét nagyolvasztó munkásait. A diósgyőriek nap-nap után túlteljesítik tervüket, de az ózdiak csak ritkán érik el a 100 százalékot. Mi van Ózddal, mit csinálnak a híres ózdi olvasztások, miért tűrik, hogy versenytársaik nap-nap után megelőzzék őket? Az ózdi olvasztárok tudják, mit jelent a Rákosi elvtársnak adott szó. Az 1-es, a 3-as, a 4-es kohó szinte minden nap túlteljesíti, a napi előirányzatot. Február 17-től 26-ig az 1-es kohó 105.2, a 3-as 105.1, a 4-es 104.3 százalékra teljesítette tervét. De a 2-es kohó nem tud lépést tartani a többivel. Most is vizsgálják, hogy mi az oka ennek, de az bizonyos, hogy a kohó megsérült, nem teljes értékű harcos többé. Elromlott régi „harangja”, nem lehet vele elzárni az adagot, a kohóba került kokszot és ércet a külvilágtól. A „harang” pereme és a kohó tölcsére közti 60—80 milliméteres hézagon sűrűn, fehéren gomolyogva tódul ki a gáz. Ha valahonnan szikra kerül közé, felcsap a láng. A forró láng kikezdte a régi „harang” centrálcsövét, amely elvezeti a gázt a kohóból. Új „harangra” és új centrálcsőre van szükség. A közeli műhelyben hősies munkával készítik a 2-es kohó új alkatrészeit a munkások. Ezekben a napokban 115 százalékról 139 százalékra emelkedett például Kormos kazánkovács teljesítménye. Napok óta nem utazik haza, ott alszik a gyárban ő is és csoportvezetője, Bartók elvtárs is, hogy gyorsabban elkészítsék a négy és félméteres átmérőjű, 170 méter magas hatalmas harangot. De addig is,amíg a 2-es kohó újra teljes erővel dolgozhat, több nyersvasat kell adnia Ózdnak. „A 2-es kohó nem tudja teljesíteni feladatát — mondotta néhány napja Konta Béla elegytéri munkás —, a hazának pedig több vasra van szüksége. Fogadjuk meg, hogy egy kicsit helyettük is dolgozunk, hogy a 2-es kohó kiesését is pótoljuk.” S az 1-es, a 3-as, a 4-es kohó munkásai úgy dolgoznak most, hogy a 2-es kohó „betegsége” miatt ne érje károsodás az országot. A 2-es kohó dolgozói sem nézik ölhetett kezekkel ezt anagy harcot. Ko- ■ hójuk kiesése nagy gond számukra. Igyekeznek minden tőlük telhetőt elkövetni, hogy a kohójukból minden nap többet hozzanak ki. A 2-es kohó elegytéri dolgozói például elhatározták: az eddiginél 10 százalékkal több kokszot, ércet raknak a kocsikba, hogy ha a kohó üzemképes, gyorsabban kerüljön fel az anyag az adagolószintre. Példájukat követve, ma már a másik három kohó ércesei és kokszosai is így töltik a csilléket. Egyik nap váratlanul megbetegedett Kovács János, a 2-es kohó egyik anyaglakója. Németh Lajos és Nagy D. András magukra maradtak. ..Kérjetek valakit Kovács helyett” — ajánlották nekik. „Még csak az kellene! — válaszolta Németh Lajos. — Nem kérünk embert az egészséges kohóktól, ketten végezzük el a munkát.” Állták is szavukat. Egy másik alkalommal kiégett a 2- es kohónál az a forma, amelyen át a levegőt juvatták a kohóba. Kicserélése hosszú perceket, negyedórákat jelentett volna , ha az elegytéri dolgozók nem tanultak volna meg harcolni még a másodpercekért is. De a hír hajdnára most Nagy Simon György vezetésével heten siettek segíteni és egyesült erővel fele idő alatt kiszedték a kiégett formát és behelyezték az újat Közbenaz elegytéren társaik elvégezték az ő munkájukat is. Az ózdi olvasztómű dolgozói megtanulták azt is, hogyan segítsék egymást. Hiába van már két óra — a 3- as kohó délelőttös brigádja, a Győribrigád nem hagyja ott a helyét. Komoráék váltják őket s a Győri brigád segít megtölteni a csilléket. A teli csillék pillanatnyi időkiesés nélkül szaladnak fel a magasba. Az 1-es kohónál, fent az öntőcsarnokban, N. Garda Simon főolvasztár és Homoly Barna segédolvasztár az öntőcsatorna falait javítják,, tapasztják szédületesen gyors tempóban. A brigádtagok sehol sem láthatók. Ott vannak mind a 3-as kohónál, ahol kiégett a forma — ott segítenek, hogy a „versenytárs” hamarabb indulhasson, több vasat termelhessen. Néhány órával később a 2-es kohónál egyedül Jakab elvtárs, a footvasztár található. A brigád valamennyi tagja az 1-es kohóhoz sietett, hogy gyors elvtársi segítséget nyújtson a hűtőlapcseréhez. Ez a munka,amely más alkalommal egy-másfél órát is igénybe vett, most félóra alatt befejeződött. IV. Fent a magasban, az adagolószinten is, kemény harc folyik azokért a percekért, másodpercekért, amelyeket a 2-es kohó napi sokoltás kényszerű állásából vissza lehet szerezni. A 2-es kohó szintjén az őszhajú Mács István elvtárs küzd, hol a feltörő lánggal, hol a szédítő gázfelhővel. Egyszer , a forrósodó anyagot locsolja, máskor a felkerülő adagot teríti gondosan a kohóba. A drága percekért ott harcol mellette a magasban a Füredi karbantartóbrigád. A hatalmas forróságban kiugrott a „harang” görgője. Máskor csigákkal, lassú, hosszadalmas munkával emelték fel és billentették vissza eredeti helyére. „Most erre nincs idő” — állapították meg a brigád tagjai és feleannyi, idő alatt, készítszelével végezték el a munkát. A 2-es kohó néhány óráig ismét termelhetett. Február 28-án 100 százalékra teljesítette napi tervét az ózdi nagyolvasztómű. A 2-es kohó ezen a napon is elmaradt: mindössze 68.9 százalékot ért el. De elvtársi segítségképpen helyettük is harcolt, helyettük is dolgozott a másik három kohó. Az 1-es kohó 116.4 százalékra, a 3-as kohó 107.9 százalékra, a 4-es kohó 111.6 százalékra teljesítette, napi tervét. Az ózdi olvasztárok nem nyugszanak bele az elmaradásba! A Kelenföldi Textilkombinát dolgozói teljesítették március 9-i szocialista fogadalmukat A Kelenföldi Textilkombinát dolgozói teljesítették Rákosi elvtárs születésnapjára tett fogadalmukat. Az üzem dolgozói ígéretet tettek arra, hogy az első negyedév végéig 2.404.575 forint értékű árut termelnek terven felül, ígéretüket túlszárnyalva, február 22-ig 2.650.797 forint értékű árut termeltek előirányzatukon felül. A gyár dolgozói büszkék elért eredményeikre. Március 9 méltó megünneplésére az egyes üzemrészek dolgozói most újabb kötelezettségeket vállaltak. A Salgótarjáni Acélárugyárban már 1370 dolgozó teljesítette fogadalmát A Salgótarjáni Acélárugyárban február 28-ig 1370 dolgozó teljesítette Rákosi elvtárs születésnapjára tett fogadalmát. Simon Sándor, öntödei sztahanovista kéziformázó megígérte, hogy 1952. évi tervét március 9-re befejezi. Fogadalmát már teljesítette és utána újabb lendülettel látott munkéhoz. E héten befejezte 1953. évi január 15-i tervét is. A főműhely dolgozói közül 494 dolgozó teljesítette már Rákosi elvtársnak tett ígéretét. Miklóser Károly ifjúmunkás drótházó azt ígérte, hogy napi tervét 50 kiló drót húzásával teljesíti túl , s naponta átlagosan 70 kiló drótot húz terven felül. Kocka Mihály dróthúzó elhatározta, hogy 130—135 százalékos teljesítményét március 9-ig 150 százalékra emeli. A legutóbbi értékeléskor már 199 százaléknál tartott. Papp Istvánná sztahanovista dróthúzó napi tervén felül 20 kiló drót húzását határozta el és ezt a legutóbbi tíz napban hatszorosan teljesítette. Rusztyák Józsefné magkészítő azt ígérte: március 9-re befejezi első negyedévi tervét, ígéretét túlteljesítette s már április utolsó napjainak előirányzatán dolgozik. Február 29-ig 13.448 csille szenet termeltek terven felül a tatabányai Rákosi Mátyás-akna bányászai A tatabányai Rákosi Mátyás-akna dolgozói az új tervév elején elhatározták, hogy Rákosi elvtárs 60. születésnapja tiszteletére rendszeresen 105 százalékra teljesítik tervüket és ezzel március 9-ig 10.500 csille szenet adnak terven felül az országnak. ígéretüket már januárban túlteljesítették: 118,2 százalékra teljesítették első havi tervüket. Februári tervüket pedig — a műszaki és fizikai dolgozók jó együttműködésével —123,3 százalékra teljesítették. A vállalt 10.500 csille helyett február 29-ig 13.488 csille, szenet termeltek terven felül. (MTI) ellenőrizni és megvalósítania határozatokat, önállóságra, a vezetésben való jártasságra nevelni az alapszervezeteket. Állandó megbízható, jól működő népnevelőhálózatot és pártcsoportokat kell kiépíteni. Fokozottabban kell felhasználni a kommunisták nagy nevelőeszközét, a pártmegbizatásokat. Harcos, mindenkor helytálló kommunistákat kell nevelni, akik példát mutatnak hazaszeretetben dolgozó parasztságunknak. Járási bizottságaink komoly eredményeket értek el az elmúlt esztendőben. Jó munkájukat dicséri a begyűjtés sikere, termelőszövetkezeteink mindinkább javuló munkája, a falusi alapszervezetek fejlődése. És a mi nagy pártunk, drága vezérünk, Rákosi elvtárs igen megbecsüli, értékeli munkájukat , számít munkájukra. Rákosi elvtárs kongresszusi beszédében kiemelte: gyorsabban kell megerősíteni a járási pártbizottságokat is. És pártunk, Rákosi elvtárs útmutatásai alapján valóban minden segítséget megadott az elmúl esztendőben járási titkárainknak. Csak egy példa: járási párttitkáraink közül mintegy 57 végzett az elmúlt esztendőben öthónapos pártiskolát és megbecsülésüket mutatja, hogy átjárási' titkárunk 'kapott jó munkájáért magas kormánykitüntetést. A megbecsülést, a segítséget mutatja ez a mai értekezlet is, amely járási pártbizottságaink további sikereinek erőforrása lesz. Üdvözöljük a járási titkárok országos értekezletét!