Szabad Nép, 1952. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-01 / 51. szám

Rákosi elvtárs előadása a pártfőiskolán A Magyar Dolgozók Pártja Központi Pártfőiskoláján pénteken, február 29-én Rákosi Mátyás elvtárs „Népi demokráciánk útja” cím­mel előadást tartott. A MÁVAG-gyári építkezés dolgozói teljesítették ígéretüket: befejezték első negyedévi tervüket A MÁVAG Szivattyú­gyár építkezésén a 22­2­0 építőipari vállalat munká­sai dolgoznak. Megfogadták: Rákosi elvtárs születésnapjára teljesítik az első negyedév előirányzatát. Minden reggel már hét óra előtt 10 perccel ott van­nak munkahelyükön, hogy a brigádvezetők hét órára kijelölhessék az aznapi munkát. A dolgozók lelkes versenyét elősegítik a műszaki vezetők is, akik gondoskodnak a zavartalan anyagellátásról. Csupán a zsaluzáshoz szükséges faanyag beszerzésével voltak nehézségek. Ezeket úgy hidalták át, hogy Tali főművezető javaslatára felhasználják a 30 centiméternél keskenyebb, többször használt deszkákat is, így 160—170 százalékra teljesítik előirányzatukat. A szivattyúgyári építkezés dolgozói február 28-án — tíz nappal a vál­lalt határidő előtt — befejezték első negyedévi tervüket, teljesítették Rákosi elvtársnak tett ígéretüket. A Magyar Pamutipar vigognefonodája és cérnázóüzeme teljesítette fogadalmát eddig ter-A Magyar Pamutipar dolgozói lel­kesen harcolnak Rákosi elvtársnak tett ígéreteik teljesítéséért. A vigognefo­­noda dolgozói ígérték: 11.800 kiló fonállal túlteljesítik első negyedévi ter­vüket. Már eddig 15.606 kiló fonalat termeltek terven felül. A vigognefono­­da legjobb brigádja, a Ságvári-brigád, 181 százalékra teljesítette vét. A cérnázóüzem dolgozói az ígért 4750 kiló cérnát február 20-ig elkészí­tették. Ekkor újabb fogadalmat tet­tek: március 30-ig további 2280 kiló cérnát készítenek terven felül. Diósgyőri tele­fon jelentésünk az új nagykohó építéséről A hatalmas diósgyőri kohó építése erős iramban halad. A műszaki veze­tők és a munkások egyre korábbi és korábbi határidőket vállalnak, csak­hogy a kohó mielőbb működni kezd­jen. A kohótest belsejének falazása 25-én este 6 órakor kezdődött. A dol­gozók megfogadták, hogy átlagosan 140 százalékra teljesítik a normát, s így 15 nap alatt befejezik a falazást. Ma már annyira előrehaladt a munka, hogy előreláthatólag 13 nap alatt el­készül a falazás. Megkezdődött a kohótest melletti léghevítő oldalfalazása is. A­ dolgozók ígéretet tettek, hogy 45 nap alatt be­fejezik a munkát, de előreláthatólag ezt is túlteljesítik és legalább tíz nap­pal korábban készen lesznek. Naponta egy méter magas duplafalazást végez­nek, ami 175 százalékos teljesítmény­nek felel meg. A diósgyőri nagyolvasztó 112 százalékra teljesítette csütörtöki tervét A diósgyőri nagyolvasztó csütörtö­kön ismét elhagyta a vele párosver­senyben álló ózdi nagyolvasztót: napi tervét 112 százalékra teljesítette. Az 1-es kohó 114, a 11-es kohó 110 száza­lékot ért el ezen a napon. A brigádok között az I-es kohó C-műszakján dol­gozó Gácsi István brigádja vezet 125 százalékkal, második a 11-es kohó A- műszakján dolgozó Fehér József-bri­­gád 124 százalékkal. Szép teljesítményt nyújtott az I-es kohó B-műszakján Héti András brigádja, amely 116 szá­zalékot és a 11-es kohó B-műszakján B. Tóth József brigádja, amely szin­tén 116 százalékot teljesített. Százezer forint értékű anyagot takarítottak meg a Budapesti Sodronykötél­ és Kábelgyár dolgozói A Budapesti Sodronykötél és Kábel­gyár dolgozói megígérték, hogy terme­lésük növelése mellett március 9-ig 48.000 forint értékű anyagot takarítanak meg. A fogadalom fokozott takarékosságra ösztönözte a gyár műszaki és fizikai dolgozóit. ígéretüket február 20-ig több mint kétszeresére teljesítették: a vállalt 48.000 forint értékű anyag he­lyett több mint 100.000 forint értékű anyagot takarítottak meg. A megtakarított anyag 6000 méter alu­mínium-ólomkábel készítésére elegendő. Hatvan tonna helyett hatvanöt tonna ammóniát gyártott terven felül a Péti Nitrogénművek ammóniagyára A Péti Nitrogénművek ammóniagyá­rának dolgozói még január közepén megfogadták, hogy első negyedévi ter­vükön felül 60 tonna ammóniát gyár­tanak. A brigádok között lelkes ver­seny alakult ki az ígéret valóra váltá­­sáért. Ulrich Antal 1. számú termelő­brigádja érte el a legjobb eredményt, február 24-én például 113,2 százalé­kot teljesített. Ezen a napon az am­móniagyár dolgozói teljesítették ígére­tüket: a vállalt hatvan tonna helyett hatvanöt tonna ammóniát termeltek terven felül. Akik kétszeresen teljesítik fogadalmukat Az Iskolabútorgyár dolgozói már­cius 9-ig terven felül 300 darab is­kolabútor gyártására tettek ígéretet. Február 23-ig 302 darabot készítettek Ekkor elhatározták, hogy Rákosi elv­társ születésnapjáig további 300 da­rab bútort gyártanak terven felül. Már ennek a fele is elkészült. Szénbányászatunk 108.7 százalékra teljesítette napi tervét Szénbányászatunk csütörtökön 108.7 százalékra teljesítette napi tervét. A trösztök közül az Ózdi Tröszt érte el a legjobb eredményt: 115.9 százalékra teljesítette előirányzatát. A Borsodi Tröszt 114.3, a Nógrádi Tröszt 111,2 százalékot ért el. ígérték — teljesítették A BUDAPESTI MAGASÉPÍTÉSI VÁLLALAT Krisztina­ körúti építkezé­sén a Pacsenka kőművesbrigád meg­fogadta, hogy fegyelmezett munkával 150 százalékot teljesít a belső vakoló­munkáknál. Február 10—20-ig 164 százalékos átlagos teljesítményt értek el. Ugyanitt Borda és Fónyad kőmű­­vestanulók megígérték, hogy március 9-ig teljesítik a normát, s a legutóbbi tíz napban már 102 százalékos át­lagot értek el. • VARGA FERENC, a Ganz Vezérlő­berendezések Gyárának sztahanovista műszerésze Rákosi elvtárs születés­napja tiszteletére megígérte, hogy ötéves tervét május elsejére befejezi. Jó munkamódszere segítségével napi tervén felül 600 rugót gyárt, s emel­lett minőségi munkát végez. Januári átlagteljesítménye 310 százalék volt, februárban ennél is többet — 320 szá­zalékot — ért el. Február 26-án 1954 szeptember 18-i tervén dolgozott, ami azt jelenti, hogy ötéves tervét az ígért határidő előtt befejezi. A GANZ HAJÓGYÁRBAN is több dolgozó teljesítette már Rákosi elv­­társnak tett ígéretét. Andrási Gyuláné villanyszerelő, aki megfogadta, hogy február 15 helyett február 12-re ké­szíti el a XXXII-es tengerjáró hajó kapcsolótábláját, ígéretét négy nappal a határidő előtt, már február 8-án teljesítette. A gépműhelyben a Huszár csősze­relőcsoport megígérte, hogy határidő előtt öt nappal befejezi a XXXII-es hajó csövezését, ígéretüket beváltot­ták. Knöpf­er Imre is megtartotta szavát, március 1-e helyett február 24-én befejezte bádogosmunkáját XXXII-es tengerjárón. A BOLSEVIK PÁRT MUN­KÁJÁBÓL EGY JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS TITKÁRA Amikor a kargapoljei járási pártértekez­leten a járási bizottság új tagjait vá­lasztották, a küldöttek nem kételked­tek abban, hogy kit választanak meg első titkárrá. Az értekezlet részvevői között ilyen beszélgetéseket lehetett hallani. — Ugye, Alekszandrov elvtársat már harmadszor jelölik nálunk? — Nem, negyedszer. — No, ha nem bízza el magát, nem dolgozik rosszabbul, hadd legyen tit­kár járási bizottságunkban akár éve­­­kig. Ez utóbbi kívánságként hangzott. A kommunisták meg voltak győződve arról, hogy a járási bizottság tit­kára biztosítani tudja a pártmunka új fellendülését a járásban. Minden alap­juk megvolt erre. A kargapoljei járás már évek óta az első helyen áll a kurgani terüle­ten, két egymásután következő évben jó gabonatermést gyűjtött be. A já­rásban egyetlen kolhoz sincs, amely ne teljesítette volna állami kötelezett­ségét a gabona, hús, tej, zsiradék, fő­zelék, gyapjú, tojás, széna stb. beszol­gáltatása terén. Túlteljesítették a kö­zösségi állattenyésztés fejlesztésének hároméves tervét minden állatfajtá­ban. Két nagyteljesítményű vízierőmű­ épül. Sokoldalúan fejlődik az artjelek gazdasága és állandóan emelkednek p­énzjövedel­meik. Mindezt a pártszervezetnek a töme­gek között végzett nagy politikai és szervezőmunkája biztosította, az, hogy állandóan gondoskodott a kommunis­ták élenjáró szerepének emeléséről. Alekszandrov elvtárs előtt sok elv­társ volt már a kargapoljei járási pártbizottság első titkára. Nem mind­egyik alatt fejlődött a járás gazda­sága, nem mindegyik alatt teljesítet­ték sikerrel az állam iránti kötelezett­ségeket. Egyes titkárok megsértették a gazdaság vezetésének bolsevik alap­elveit. Milyen volt a helyzet a járásban há­­rom-négy évvel ezelőtt? Abban az idő­ben a járási pártbizottság inkább köz­­igazgatási ügyvezető intézményre ha­sonlított. A járási pártbizottság szék­házában éjjel-nappal csöngettek a te­lefonok, kattogtak a számológépek, fo­gyasztották a papírost. A titkárok, osz­tályvezetők, instruktorok minden mun­kaideje jelentésírással, hiányzó ,­alkat­részek keresésével,­ a megrendeléssel kapcsolatos „futkosással”, a gépek és a műtrágya kolhozok közötti kiosztásá­val telt el. „Ha a járási igazgatási szervekre bíz­nak valamit — mondották a járási bizott­ságban —­ biztos, hogy nem lesz ered­ménye.” Egyes szovjet és gazdasági dolgozók, minthogy velük szemben ilyen magatartást tanúsítottak, nem éreztek többé felelősséget a járás gaz­daságának állapotáért, s nem kezde­ményeztek semmit, csak a járási bi­zottság utasításait várták. A járási pártbizottság nem tudott mindent át­tekinteni, mert gazdasági részletkérdé­sekkel volt elfoglalva. A pártmunka és a politikai munka gyenge volt. A kolhoz-pártszervezetek működését nem tanulmányozták. Mivel kellett megkezdeni a harcot ilyen helyzetben az ügyek megjavítá­sáért? Hozzanak külön határozatot, hogy azonnal lemondanak minden fel­adatról, amely nem a járási pártbi­zottságra tartozik? Hisz megtörténhet hogy holnapra a gazdasági intézmé­nyek szakképzett káderek hiányában nem képesek teljesíteni feladataikat és ezért vissza kell térni a régi munka­módszerhez. Alekszandrov a leglényegesebbel kezdte. A járási bizottság munkatár­sainak figyelmét a káderek kiválasz­tására fordította, arra, hogy a járási szervezeteket olyan emberekkel erő­sítsék meg, akik a rájuk bízott ügye­ket végre tudják hajtani. Kargopolje­­ban vannak káderek. Akadtak szak­emberek, tapasztalt vezetők. Akadtak olyan emberek, akik vezetni tudták a szovjet és gazdasági intézményeket, kolhozokat, pártalapszervezeteket. A járási bizottság mindenekelőtt a járási végrehajtó bizottságot és osztályait erősítette meg mezőgazdasági, kolhoz­építési, tervszakemberekkel. Ugyanakkor megerősítették az in­tézmények és kolhozok pártszervezetei­nek titkár-kádereit. A kolhozok élére agronómusok és más felső- vagy kö­zépfokú képzettségű mezőgazdasági szakemberek, a hároméves mezőgaz­dasági iskolát és a kolhozelnöki tan­­folyamot kijárt elvtársak kerültek. A káderek kiválasztása azonban csak a kezdet. El kell érni, hogy minden káder kezdeményezően, jobban dolgoz­zon. A járási pártbizottság, amikor megerősíti a szovjet és gazdasági szerveket, valamint a párt alapszerveze­teit, egyúttal megszervezi a határoza­tok végrehajtásának ellenőrzését, igyekszik megteremteni a különböző szervezetek együttműködését a fontos feladatok megoldásában. A járási pártbizottság irodája rend­szeresen meghallgatja az intézmények vezetőinek beszámolóit az egyik-má­sik kampánnyal kapcsolatos intézke­désekről. Szigorúan ellenőrzi a hatá­rozatok végrehajtását. A múlt évben a járási bizottság háromszor ellenőriz­te a közösségi állattenyésztés három­éves fejlesztési tervének végrehajtását. A járási végrehajtó bizottság és a gépállomás dolgozói kétszer ellenőriz­ték, hogy a kolhozok végrehajtják-e a helyes vetésforgó bevezetéséről szóló rendeleteket. Az ellenőrzés eredmé­nyeit és azt, hogy az egyes szerveze­tek mennyiben járultak hozzá ehhez, megvitatták a járási bizottság teljes ülésén és a járási pártaktíva ülésen. Közös erővel dolgozták ki a terv tel­jesítését biztosító intézkedéseket. A járási bizottság titkára minden nap magához hív valakit beszélgetni, hol egy intézmény vezetőjét, hol egy szakembert, hol egy kolhozelnököt, hol az egyik pártszervezet titkárát. A já­rási pártbizottság titkárát minden ér­dekli: az ember eszmei színvonala, mi­lyen könyveket, újság- és folyóirat cikkeket olvasott, milyen benyomáso­kat szerzett a kolhozokban tett leg­utóbbi útján, stb. Gyakran találkoznak az emberekkel a járási bizottság tit­kárságának többi tagjai — Avvaku­mov, Szuharjov elvtársak, valamint Polohin, Ieremejev, Zaharov osztály­­vezető elvtársak, Szerebrov, Szivkov instruktor elvtársak is. És a járási in­tézmények dolgozói, a szakemberek, a pártszervezetek titkárai szívesen men­nek a járási bizottságba. Jonyin elvtárs a járási mezőgazda­­sági osztály vezetője ezt mondja: — Régebben munkatársaink ritkán, csak hívásra mentek a járási bizott­ságba. Akkor hívták őket, amikor taj­­lami baj történt. Nézzék meg a já­rási bizottság irodája üléseinek régi jegyzőkönyveit. Ezekben Rascsenko főagronómus, ■ Petrov zootechnikus, Gyegyerko állatorvos nevével kapcso­latban csak ilyen szavak fordultak elő: „utasítani”, „figyelmeztetni”, a „közöl­ni”. A „bátorítani” és a „támogatni” szó nem fordult elő. Ma megváltozott a helyzet. Ma gondolatainkkal, ter­veinkkel megyünk a járási bizottság­­­­ba. Amikor törődnek valakivel, job­ban hisz erejében és inkább akar dol­gozni. A falusi pártmunkásnak sok képesség­gel kell rendelkeznie ma, hogy igazi politikai vezetővé váljon. Alekszandrov elvtársnak, a kargapoljei járási párt­­bizottság titkára tevékenységének két erős oldala van. Arra törekszik, hogy minden kérdést kollektíven oldjon meg, türelmesen tudja fejleszteni az embereket és bátran bíz rájuk vezető munkát. Napirendre kerül-e az alap­szervezeti titkár beszámolója az iroda ülésén, kiküldenek-e, egy pártaktívát falura, kidolgoznak-e új határozatot . Alekszandrov elvtárs mindezeket a kérdéseket rendszerint előzetesen meg­vitatja az iroda tagjaival, a járási bi­zottság tagjaival, a járási bizottság munkatársainak tanácskozásán. Ezek­ben az években Kargopoljéban rend­szeresen megtartják a járási bizottság teljes üléseit. Évente háromszor-négy­­szer összehívják a járási pártaktíva gyűlését és általában hetenként meg­beszélést tartanak a járási bizottság munkatársai. A járási bizottság tagjai mindenben tevékenyen részt vesznek. Valamennyiüknek van megbízatása, fe­­lelnek a munka meghatározott ré­széért. A járási bizottság első titkárának munkastílusát a többi pártvezetők, gazdasági szakemberek, a járási intéz­mények vezetői, a pártalapszervezetek titkárai is átveszik. A járási pártbizottság különös fi­gyelmet fordít a pártszervezetek ideo­lógiai munkájára és a kommunisták marxista-leninista képzésére. A járási pártbizottság titkára állandóan érdek­lődik az iránt, hogyan sajátítják el a kommunisták a bolsevizmus elméletét, időnként beszélget az egyes elvtársak­kal, akik a tanulókörökben, vagy ön­állóan tanulnak. A pártaktíva eszmei fejlődése kedvezően mutatkozik meg minden gyakorlati tevékenységében. A járási pártbizottság munkatársai, ha a kolhozokba utaznak ki, vagy a gépállomást, a szovhozt, a járási hi­vatalokat látogatják meg, azt a célt tűzik maguk elé, hogy a helyszínen segítsenek az embereknek. Így jár el az első titkár és ezt követeli mások­tól is. Ez a munkamódszer lehetővé teszi a járási bizottságnak, hogy fej­lessze és nevelje a párt alapszerve­zeti titkárait. Például a járásban mind a tizenhat kolhoz-pártszervezetet olyan kommunisták vezetik, akiket a járási pártbizottság gondos munkája követ­keztében az utóbbi időben emeltek rá erre a munkára­. A járási pártbizottság a kolhozok ve­zetésében mindenekelőtt a párt alap­­szervezeteire támaszkodik. Állhatato­san törekszik arra, hogy a kolhozok­ban rendszeresen összehívják a párt­­gyűléseket, hogy a kommunisták meg­vitassák az artyelek tevékenységének legfontosabb kérdéseit, fejlesszék a kolhozdemokráciát, küzdjenek a mező­­gazdasági artyelek működési szabály­zatának megsértése ellen. A járási bi­zottság irodája gyakran meghallgatja a kolhoz-pártszervezetek titkárának beszámolóit. Minden beszámolót a pártmunka helyszínen történő, mély tanulmányozása előzi meg. A járási bizottság arra törekszik, hogy eleven tények és példák alapján, munkájuk során tanítsa a kolhoz kommunistáit. Ez természetesen fokozza a pártszer­vezetek szerepét a kolhozok életében. Befolyásuk az artyelek közösségi ter­melésének fejlesztésére napról napra erősödik. L. Pisenyina cikke a Pravdában. (Rövidítve.) " Megkezdtük a tavaszi munkát, Rákosi elvtárs 60. születésnapjára elvettük a borsót és a bükkönyt 27-én nagy nap volt gazdaságunk­ban. Megkezdtük a takarmányborsó és a tavaszi árpa talajelőkészítését és ve­tését. Egész télen készültünk erre a napra. Mi, kocsisok a vetőgépek, a ne­hézfogasok, a magtakarók elé fogtunk. A traktorosok a tárcsákat és kultivá­­torokat kapcsolták traktorjaik után. Egyenként átvizsgáltuk a gépeket, hogy rendben, üzemképes állapotban van­nak-e, nehogy valamilyen hiba akadá­lyozza a munkát. A munka nagy örömmel kezdődött meg. Gábor József a fogasoló munka­csapat többi tagjával jókedvűen ment ki a műtrágyával beszórt hatalmas táb­lára és mindannyian beálltak a már előre kijelölt területre A vetőcsoport­nál is hasonló volt a hangulat. Kálmán István a vetés előtt buzdítóan szólt Grináczi Ferencnek, versenytársának: igyekezzen, ha nem akar elmaradni a versenyben. Most, a munka elején még fej-fej mellett haladnak. Amit a télen tanultunk, most haszno­sítjuk. A takarmányborsót 6—8 centi mélyen vetjük. Ezzel elérjük, hogy szárazság idején sem marad vissza a borsó fejlődése. A borsó vetését határ­idő előtt akarjuk elvégezni, mert tud­juk: jó termést csak a korán vetett borsó hoz. Megkezdtük a maghozó répa földjének előkészítését is és a traktoros vetőgép is kiindult a föl­dekre. Az egy holdra elvetendő 80 kiló árpát nem egyszerre, hanem két részletben, keresztsorosan vetjük — úgy, mint az ősszel a búza egy részét. Biztos több lesz így a termés, mert a keresztbevetett búza is sokkal szebb, mint az egyirányú, régi módszerű ve­tés. Rákosi elvtárs 60. születésnapjára itt a határszélen úgy készülünk, hogy akkorra elvetjük a borsót, a bükkönyt s a tavaszi árpa nagyobb részét se. Ruppert György kocsit-brigádvezető, Károlymajor, Miami gazdaság Baranya megyében a bolyi Árpád tsz keresztsorosan veti a tavaszi kalászosokat Szolnok és Csongrád megyék mellett Baranya megyében is megkezdődtek a tavaszi munkák. A nagyharsányi Ságvári tszcs-ben a borsóvetést kezd­ték meg s eddig tíz holdon végezték el. A siklósi Táncsics tszcs befejezte tíz hold tavaszi búza vetését. A bólyi Árpád termelőszövetkezet tagsága szintén jól felkészült a ta­vaszi munkákra. A növénytermelési brigádok jegyzőkönyvileg átvették a számukra kijelölt területet, a fogato­kat és a szerszámokat, elkészítették tervüket. Állandó figyelemmel kísér­ték, mikor kezdhetik a simítózást, a vetést. Ez a gondos előkészület lehetővé tette, hogy a­mint a talaj 4—5 Celsius fokra felmelegedett, 33 holdat zabbal bevessenek. Tíz holdon alkalmazták a Szovjetunióban elterjedt keresztsorú vetést és a gyakorlatban próbálják ki e módszer termésfokozó hatását, amely a­ Szovjetunióban hektáronként két­­három mázsával növeli a gabonater­mést. Az így vetett növény nem dől meg, így a géppel könnyebben lehet aratni. A termelőszövetkezet tagjai tíz holdat a tavaszi árpából is kereszt­sorosan vetnek be.

Next