Szabad Nép, 1952. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1952-05-01 / 102. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! * SZABAD NÉP ! Éljen május 1 - a békéért harcoló népek seregszemléje, a proletárnemzetköziség nagy ünnepe! V_____________________________________| A MAGYAR DO­LGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA X. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM ÁRA 5© FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1952. MÁJUS 1 A békéért harcoló népek seregszemléje Eljén május 1 — a békéért harcoló népek seregszemléje, a proletár­­nemzetköziség nagy ünnepe! Vlagyi­vosztoktól Berlinig, az északi Molo­­tov-foktól Szófiáig magasra emelik ma a szabad népek a munkásosztály győzelmes vörös lobogóját. De ki­bontják e napon a harci zászlót Pá­rizs, London, Róma munkásai, India elnyomott páriái, Egyiptom és Tunisz, Ázsia és Afrika emberi életet követelő népei, Amerika békét sóvárgó dolgo­zói. Május 1-én — immár 62 éve — a felvonuló munkások milliói és tízmil­liói hirdetik, hogy van erő, amely megszabadítja a világot a kapitalizmus „békéjének” rabságától és nyomo­rától, a kapitalizmus háborúinak ször­nyűségeitől. Május 1-én a világ dolgo­zóinak testvéri dala egyetlen harci és győzelmi indulóvá olvad össze az országhatárok­ felett. Május 1 ünneplése különös jelentő­séget kapott a győztes Októberi Szo­cialista Forradalom után, amely át­törte a világimperializmus frontját és létrehozta a világ első szocialista álla­mát. Május elsején az Októberi Forra­dalom óta a forradalom győzelmét, a világ reménységét, a szovjet álla­mot is ünnepük „minden ország pro­letárjai”. Lenin elvtárs 1919 május elsején így beszélt erről: „A proletár­nap ünneplésének képe nemcsak miná­­lunk változott meg. Az egész világon az imperializmussal való harc útjára léptek a munkások. A felszabadult munkásosztály győzelmesen, szaba­don és nyíltan ünnepli napját, nem­csak Szovjet-Oroszországban, hanem Szovjet-Magyarországon és Szovjet- Bajorországban is. Ma meggyőződés­sel mondhatjuk, hogy nemcsak vörös Moszkvában, vörös Petrográdon és Budapesten, de minden nagy proletár­központban a munkások, akik az ut­cára nem sétálni, ha­nem erejük de­­monstrálására vonulna­k ki, "a szovjet hatalom jelentőségéről és a proleta­riátus közeli győzelméről beszélnek " Lenin­e szavai óta újabb 33 év telt el s ezek az­­évek még inkább meg­változtatták a világ arculatát a győ­zelmes munkásosztály, a marxizmus­­leninizmus eszméinek előnyomulása jegyében, a kommunista pártok nagy­szerű harcai nyomán. Hatvankét év alatt soha nem volt még olyan hatalmas erejű a május 1-i felvonulás, mint idén. ■Világszerte erősödnek és féltődnek a kommunista pártok. Vezetésükkel épül az új élet a szabad országok­ban. Kommunista pártok szervezik és irányítják a munkásosztály, a dolgozó nép harcát a rab országokban az amerikai imperializmus ellen, a ki­zsákmányolás, az elnyomás és az éh­ség ellen, a nemzeti­ függetlenségért és az emberhez méltó életért. Az im­perialisták és különböző rendű és rangú, klerikális, fasiszta és jobbol­dali szociáldemokrata ügynökeik ter­rorral, börtönnel, kínzókamrákkal és kivégző­osztagokkal, gyalázkodással és rágalommal akarták és akarják megsemmisíteni a kommunista párto­­kat. De a kommunista mártírok pél­dája még elszántabb harcra mozgósít. A kommunista pártok helyes politikája, a kommunista harcosok kiváló munkája, népszeretete, önfeláldozása i­ tovább erősítik a kommunizmus eszméinek és a kommunista pártoknak tekintélyét, befolyását, a dolgozó tömegekkel való összeforrottságát. Az egyszerű embe­rek százmilliói látják és megértik, hogy a kommunisták a földkerekség minden országában az első sorokban küzdenek a dolgozók életkörülmé­nyeinek megjavításáért, a békéért. A világ minden pontján úgy készültek a dolgozók az idei május 1-re, mint a békéért harcbaszállók nagy sereg­szemléjére, a háborús gyújtogatók el­leni tüntetés napjára. A békemozgalom ezen a napon a tüntetők zászlaja alá szólít minden békeszerető embert, a kommunisták, a munkásosztály mögött ott menetel ma az emberiség nagy többsége, jobb és erősebb része. A népek békét követelő kórusában a legnagyobb erővel a szovjet nép hangja zeng. A Szovjetunió az embe­riség világító fáklyája, a béke meg­ingathatatlan, szilárd védelmezője. .Ami a Szovjetuniót illeti — mon­dotta Sztálin elvtárs 1951 februárjá­ban a Pravda tudósítójának — a Szovjetunió továbbra is tántoríthatat­­lanul folytatja a háborúk elhárítására és a béke megőrzésére irányuló politi­káját." A Szovjetunió legyőzhetetlen erejével, a volgai, dnyeperi, a mu­darjai, don-menti vízierőműveket építő dicső szovjet nép a mindennapi mun­ka hőstetteivel, a kommunizmus épí­tésének új győzelmeivel áll őrt az em­beriség békéje felett. A májusi nagy seregszemlén forró szeretettel, bizakodással és reménységgel tekint a­­szovjet népre a világ minden dolgo­zója; a szovjet nép szava félelemmel­­tölti el az emberiség ellenségeit. A proletárnemzetköziség ünnepén a Szovjetunió nyomában az első so­rokban haladnak, mint a béke szi­lárd, megingathatatlan bástyái, a népi demokratikus országok. Lengyelor­szág, Csehszlovákia, Románia, Bul­gária, Albánia, Magyarország dolgozó népe a szocialista építés új sikereivel, népgazdasági terveinek határidő előtti teljesítésével, alkotó munkájával ün­nepli e napot. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói s az egész né­met nép a háborús keretszerződés el­len, az igazságos békeszerződésért, az egységes, demokratikus Németorszá­gért tüntet a mai napon. Velük van az egész világ dolgozóinak támoga­tása és jókívánsága, mert a világ né­pei megtanulták, hogy a harc az egy­séges, demokratikus, békés Németor­szágért a harc a békéért. Győzelmeket és győzelmekkel ünne­pelnek május 1-én az imperialista bör­tön korhadt falait ledöntő gyarmati né­pek. Az imperialisták Kínát nem is olyan rég még egyik legnagyobb jö­vedelmi forrásukként, szabad vadász­területükként tartották kezük között. Kína népe, a hős kommunista párt vezetésével, azóta kiszorította hazájá­ból az árulókat és az árulók impe­rialista gazdáit s az idei májusi se­regszemlén ismét hitet tesz a szocia­lizmus legyőzhetetlen ügye mellett. Afao Ce Tung népe az újjáépítés, a sikeres társadalmi és gazdasági re­formok, a népi demokratikus építő-, munka pajzsát te­­si maga .Zeni beszögezve a háborús gyújtogatók szennyes szándékaival. S fiai, a legen­dás kínai önkéntesek Korea hegyeiben s, a­ földig rombolt városok pusztasá­gain együtt harcolnak Korea­ fiaival és leányaival, akik már csaknem két esztendeje vívják áldozatokkal teli, nehéz, dicső harcukat az amerikai im­perialisták áltig felfegyverzett csa­patai ellen. Korea felé — a megkín­zott, szenvedő, hős nép felé sokszáz­millió ember forró üdvözlete, testvéri köszöntése száll ezen a napon. S minden eddiginél nagyobb erővel száll a népek tiltakozása a gyilkos amerikai imperializmus ellen, követel­ve, hogy haladéktalanul vessenek vé­get a baktériumháborúnak s büntessék meg ennek az embertelen, aljas fegy­vernek gonosz alkalmazóit. Az Októberi Forradalom megnyitot­ta a gyarmati szabadságharcok korszakát s különösen a Szovjet­uniónak a második világháború­ban aratott a győzelme, s a kínai forradalom győzelme óta hevesen lángol a népi felkelések és füg­getlenségi harcok tüze a gyarmato­kon. A májusi nagy seregszemlén felvonulnak Vietnam, Malájföld, Bur­ma és a Fülöp-szigetek fegyveres sza­badságharcot folytató népei, ott halad­nak, Irán, Egyiptom, Tunisz, India éb­redő dolgozói — egyre szélesítve a világ dolgozóinak és elnyomott népei­nek egységfrontját az imperializmus ellen. Május elsején, a béke ünnepén, új reménység gyűl a nyugati kapitalista országok dolgozóinak szívében. A ka­pitalista országok dolgozói ma is a munkanélküliség ellen, a nyolcórás munkanapért, a nő- és gyermekvéde­lemért harcolnak. Ez a harc a nem­zeti függetlenségért és a békéért ví­vott harccal párosul, s különös erővel lángol fel a mai napon. A kapitalista országok dolgozói elszántan és ke­ményen, a biztos győzelem tudatában harcolnak — tudják, hogy mellettük állnak a Szovjetunió és a népi demo­kráciák dolgozói. Győzelmeik a mi győzelmeink is, amint a m­i sikereink az ő küzdelmeiket is lelkesítik. Ez a mélységes proletárszolidaritás a nem­zetközi munkásosztály erejének egyik kiapadhatatlan forrása, legyőzhetet­lenségének záloga. A proletárnemzetköziség diadalának köszönheti felszabadulását, új életét a magyar nép, amely immár nyolcad-,­szor ünnepli szabadon május 1-ét. Hazánkat annak a dicső országnak a fiai szabadították fel, amelynek poli­tikája: a proletárnemz­etköziség esz­mének megvalósulása. Az Októberi Forradalom, az orosz munkásosztály, a Bolsevik Párt győzelmével a nem­zetköziség eszméi, a népek barátsá­gának, együttműködésének és egyen­jogúságának eszméi győzedelmesked­tek. S ebből a győzelemből született az az erő, amely 1944—45 telén le­törte népünkről a bilincseket; azt a ki­apadhatatlan segítőkészség, amely a szabadság hét éve alatt megkönnyí­tette és meggyorsította előrehaladá­sunkat a felemelkedés útján. A múltban május elsején munkás­vér áztatta­ hazánk földjét, a népek testvériségét köszöntő, emberi jogo­kat és emberi béreket követelő mun­kások vére. Horthy Magyarországá­ban május elsején megteltek a börtö­nök, kopókkal voltak tele a gyárak, május elsején szaporán „cicáztak a szén csendőrtollak” a kétségbeesésbe süllyedt falvakban. De ma már nyol­cadszor örömünnep május elseje. A magyar dolgozók széjjeltekintenek a mai napon a világban; látják, hogyan gyarapodott, hogyan válik egyre in­kább legyőzhetetlenné a béketábor ereje. Az idei május elsején Sztálin elvtárs nyilatkozata tölti el lelkesedés­sel és jóreménységgel a magyar né­pet. A béketábor lebírhatatlan erejéről, a békéért harcoló népek küzdelmének eredményességéről szólnak a sztálini szavak: nincs közelebb most a har­madik világháború, mint két vagy há­rom évvel ezelőtt volt. A mai napon a magyar dolgozók széjjeltekintenek hazájukban; látják, hogy pártunk, Rákosi elvtárs tanítását követve, a szocializmus építésével ered­ményesen járulnak hozzá a­ világ né­peinek békeharcához. Mi az, amivel a magyar nép „kezé­ben tartja a béke megvédésének ügyét?” Mi az, amit május elsején, a béke nagy seregszemléjén magasra emelhetünk ország-világ előtt? A mi ,F~Y v­.,a V a tó: ■ • -* ■ 0­*^ndan~k­elött a termelő munka. A mi békeharcunk: Sztálinváros, Kazincbarcika, Komló építése, az a harc, amit a diósgyőri új nagykohó munkábaállításáért­­ folytatunk, az a harc, ami a szántóföldeken a gazdag termésért folyik. Május elsején azért vonulhat emelt fővel a magyar nép a világ népei között, mert beszámol­hat arról, hogy gyáriparunk 19­52­ első negyedében 30,5 százalékkal többet termelt, mint 1951 első negyedében, hogy 17,7 százalékkal nőtt a gyár­iparban a munka termelékenysége, hogy 50­­ százalékkal emelkedett a termelőszövetkezetek és 40 százalék­kal az állami gazdaságok területe. Május elsején büszkén számolhatunk be már a második negyedévi terv tel­jesítéséért folyó munkánk sikereiről is. A magyar nép számtalan esetben tanújelét adta már annak, hogy együtt érez és együtt küzd a világ dolgozói­val. A proletárnemzetköziség érzése a magyar népben kifejezésre jut a ma­gyar dolgozók izzó szeretetében a ha­ladó emberiség vezére, a nagy Sztálin iránt. A magyar nép proletárnemzet­közisége: rendíthetetlen hűség, szét­­téphetetlen testvéri szövetség a béke és a nemzetek függetlensége legyőzhe­tetlen védelmezőjével, a Szovjetunió­val.­­ A magyar dolgozók proletár­­nemzetközisége: azok az elemi erejű tiltakozó megmozdulások, amelyekkel népünk kifejezte szolidaritását a ko­reai nép igazságos harcával, ame­lyekkel síkraszállt Beloiannisz elv­társ és társainak életéért, a bak­tériumháború megszüntetéséért. Eze­ket a megmozdulásokat az tette olyan erőssé, hogy a magyar munká­sok szavukat több és jobb munkával, termelési eredményeik növelésével tá­masztották alá. „Mi megtanultuk a nagy Szovjet­unió Bolsevik Pártjának példájából — mondotta pártunk bölcs vezére, Rákosi elvtárs —, hogy a legjobb munka a proletárnemzetköziség, az emberi ha­ladás érdekében, ha saját hazánk dolgozó népének érdekeit jól védjük és diadalra visszük." Drága hazánk erősítésével ünnepeljük május else­jét. Amikor a­ dolgozók béke­vágyuk és munkásnemzetköziségük jeléül felvonulnak Budapest utcáin, a magasra emelt táblákon eddigi munkájukról adnak majd számot és szent fogadalmat tesznek további si­kerek elérésére, a második negyedévi terv túlteljesítésére. Pártunk Köz­ponti Vezetőségének jelszavai lelkesí­tik e harcban a dolgozókat. Ezek a jelszavak megszabják az ünnep utáni hétköznapok feladatait, megmutatják az utat a béke további védelmére, s az­ új élet, a szocialzmus építésére. | Használjuk ki jobban a gépeket! A Lán­g Gépgyár dolgozói 1952 végére elérik, hogy gépeik átlagosan 559 órát dolgozzanak havonta Mi, a Láng Gépgyár dolgozói csat­lakozunk a DIASAVAG dolgozóinak kezdeményezéséhez a gépek jobb ki­használására. Megvitattuk a tenni­valókat s elhatároztuk, hogy meg­munkálóüzemünkben két-, illetve há­romműszakos termelésre térünk át. Ez lehetővé teszi, hogy 1952 végére a forgácsológépek ki­használási fokát a jelenlegi 63 százalékról 73 százalékra emeljük s így gépeink havonta átlagosan 550 órát dolgozzanak. Ehhez biztosítani kell a megfelelő műszaki feltételeket. Ezért­ beve­zetjük a vasárnapi megelőző kar­bantartást. A szocialista megőr­zésre átvett gépek számát a mostani 82 százalékról 100 százalékra emeljük. Megalakítjuk a központi olajozó és gépfelülvizsgáló brigádot. Tervet készítettünk arra, hogy mi­nél több gép főjavítását végezhessük el. A második negyedévben a gé­pek két százalékát, a harmadik­ban három, a negyedik negyed­évben pedig a gépek öt százalé­kát adjuk át főjavításra. Az igazolat­lan mulasztások és késések csökken­tésével tovább szilárdítjuk a munka­­fegyelmet. Év végéig negyedévenként átlagosan 15 százalékkal csökkentjük az igazolatlan hiányzásokat és késéseket. A folyamatos termelést a diszpécser­­szolgálat megerősítésével és a terv­szerű anyagelosztással biztosítjuk. A második negyedév végéig minden dol­gozó legalább két napra, augusztus 20-ig pedig legalább három napra előre megkapja tervét és az ehhez szükséges anyagot. Ezek az intézke­dések lehetővé teszik, hogy beruhá­­zási keretünket 1.250.000 forinttal csökkentsük, s így egy darab hori­zontál fúró-marógépet és egy darab karusszel-esztergapadot adunk vissza népgazdaságunknak. Kisléghy Imre Erdős­ Nándor a párt­titkár h. az igazgató helyettes* Kálmán Ödön a szakszervezeti bizottság h. elnök* A Budapesti Szerszám­gépgyárban­­év végére a jelenlegi 55,5 százalékról 70 százalékra emelik a gépek kihasználási fokát A Budapesti Szerszámgépgyár dol­gozói örömmel csatlakoznak a DI­­MAVAG dolgozóinak kezdeményezésé­hez, a gépek jobb kihasználásáért fo­lyó küzdelemhez. Megvizsgáltuk lehe­tőségeinket és úgy határoztunk, hogy gépeink kihasználási fokát a har­madik negyedév végére a mostani 55,5 százalékról 63 százalékra s az év végéig 70 százalékra emel­jük.­­ Azokon a­z íveken, amelyek házorsi műszakban termelnek, a javítást és karbantartást üzemszüneti napokon végezzük el. A megelőző karbantartás megjavítására karbantartó-vizsgáló csoportot szervezünk. A simító esztergagépek kihasználá­sát úgy fokozzuk, hogy július 1-ig há­rom, szeptember 1-ig pedig további hét gép üzemidejét a jelenlegi 420 óráról havi 550 órára emeljük. Hason­lóképpen szervezzük meg a nagyoló esztergagépek termelékenységének fo­kozását is. Július 1-ig hét, július 30-ig további három, szeptember 1-ig pedig további öt nagyoló­ esztergagép üzem­idejét emeljük a mostani havi 310 órá­ról 420 órára. Ez annyit jelent, mintha hat darab EU simító-és kilenc EU na­­gyoló-esztergapaddal növeltük volna esztergagépeink számát. A simító- és nagyoló-eszterg­agépek­­hez hasonóan átvizsgáljuk a többi gépcsoportot is. Műszaki dolgozóink szakmai oktatással, gyakorlati segít­séggel támogatják a fizikai dolgozókat a gépek jobb kihasználásáért folyó küzdelemben. * Sós Dezső Sárd­ 'Tibor ' a pártbizottság titkár fő. igazgató Budafoki Ferenc • «zaksszervezeti bizottság elnöke» Az EMAG forgácsoló címjének dolgozói 14 csúcseszterga átlagos havi üzemidejét 380 óráról 550 órára emelik Nagy örömmel értesültem a diós­győri elvtársak kezdeményezéséről. Elgondolkoztam a mi munkánkon, s rájöttem, hogy,nálunk is sok a tenni­való. A forgácsolóüzemben — amely­nek művezetője vagyok — a csúcs­esztergák havi átlagos üzemideje csak 380 óra. Hétfőn korábban mentem be az üzembe. Beszéltem rögtön a párttit­kárral és a szakszervezeti bizottság elnökével arról, milyen lehetőségek vannak nálunk a gépek jobb kihasz­nálására. Ezután röpgyűlést tartot­tunk, s műhelyünk dolgozóival egyet­értésben elhatároztuk, hogy T1 csúcseszter­­a havi üzemidejét május 1-től kezdve az átlagos 380 óráról 550 órára emeljük. A fogadalom valóraváltásáért vívott harcban különösen nekem, a mű­vezetőnek vannak nagy feladataim. A legfontosabb ezek közül a munka he­lyes megszervezése. Nem szabad elő­fordulnia annak, ami a mun­kija nem egyszer megtörtént, hogy a dolgozók­nak egy-két­ órát is várniok kellett anyagra vagy munkára Az eddiginél jóval nagyobb gondot fordítunk a tervszerű megelőző karbantartásra is. Gábor József a az EMAG forgácsoló üzemének művezetője Horváth Antalné sztahanovista szövőnő gyorsítja gépeit Amióta üzemünk, a Kispesti Textil­művek csatlakozott a diósgyőriek kez­deményezéséhez, sokat gondolkoztam azon, hogyan segíthetném elő én is a gépek jobb kihasználásáért folyó har­cot. Ezért Gimes Antal, Babos Sán­dor és Albrichter István művezetők­kel folytatott megbeszélés után elha­tároztam, hogy tovább növelem telje­sítményemet. A szövődében dolgozom 16 gépen, eddig óránként és gépen­ként 10.000 vetést értem el. Most megfogadom, hogy elérem a 10.100 vetést. A művezető elvtársak vállal­ták, hogy biztosítják­ a műszaki felté­teleket. Május 15-ig 200-ra emelik gé­peim percenkénti fordulatszámát. A gyorsabb fordulatszám biztosítására új, nagyobb tárcsákat szerelnek a hajtóerőműre. Fogadalmammal csatlakozom a diósgyőri elvtársak kezdeményezésé­hez. Ők több gépalkatrészt, én pedig több, jobb és olcsóbb pamutszövetet akarok adni dolgozó népünknek. Horváth Antalné Munkaérdemrenddel kitüntetett selfthA­­novista szövőnő, Kistext Több kiváló dolgozó befejezte ötéves tervét május­­ tiszteletére Alberti Gyula kétszeres sztahano­vista esztergályos, a Landler Jenő Járóműjavító Vállalat dolgozója befe­jezte ötéves tervét. Alberti elvtárs a mozdonyok és teherkocsik abroncsait esztergálja, magas teljesítményét gyorsvágással érte el. Mautner Róbert, a Budapesti Szer­számgépgyár sztahanovista esztergá­lyosa befejezte ötéves tervét. Szerdán már 1953. évi tervén dolgozott . A Kispesti Textilgyár da­rabfes­tőjé­ben Nagy István ifjú sztahanovista szintén befejezte 1954. évi tervét. Nagy István két éven keresztül két néger-gépet kezelt. 1949-ben a sztá­lini műszakban tért át három, majd később négy gép kezelésére. Nagy elvtárs most megfogadta, hogy az al­kotmány ünnepére, augusztus 20 ra teljesíti 1955 évi tervét is.

Next