Szabad Nép, 1952. május (10. évfolyam, 102-127. szám)
1952-05-29 / 125. szám
2 Az Országgyűlés elfogadta az alkotmány 24. szakasza új szövegének megállapításáról és a központi állami ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot (Folytatás az 1. oldalról.) Ötéves tervünk hatalmas céljainak valóraváltása megköveteli a magas színvonalú központi ellenőrzést A törvényjavaslat előadója Sebes István elvtárs volt. — Ötéves tervünk hatalmas céljainak, megvalósítása — mondotta — az egységes alapokon nyugvó szocialista népgazdaság megteremtése, megköveteli állami és gazdasági szerveink munkájának tökéletesítését, a vezetés megjavítását. Ez elengedhetetlenné teszi az ellenőrző munka, elsősorban a központi állami ellenőrzés magasabb színvonalra való emelését. Sebes elvtárs ezután rámutatott arra, hogy a központi állami ellenőrzést új alapokon, a Szovjetunió élenjáró ellenőrzési módszereinek figyelembevételével kell továbbfejleszteni. A szovjet tapasztalatok alkalmazása ezen a téren elsősorban azt jelenti, hogy a központi állami ellenőrzés a népgazdaság fejlődése szempontjából legidőszerűbb kérdésekre és a felsőbb állami szervek által hozott legfontosabb határozatok végrehajtásának ellenőrzésére irányítsa fel figyelmét. A központi állami ellenőrzésnek elő kell mozdítania a törvényesség betartását, az állami fegyelem megszilárdítását, a dolgozók társadalmi tulajdonának védelmét, a takarékos gazdálkodást, a bürokratikus módszerek kiküszöbölését és az egyéni felelősség érvényesítését. Az állami ellenőrzésnek biztosítania kell — hangsúlyozta Sebes elvtárs — hogy könnyelműségből, felelőtlenségből, vagy bűnös szándékkal senki se hághassa át büntetlenül törvényeinket. Őrködnie kell azon is, hogy a vezető szervek utasításai ne váljanak papiros rendelkezésekké. Fel kell vennie a harcot a dolgozók kezdeményezései iránt tanúsított közönyös magatartás és a lélektelen, aktaszerű ügyintézés ellen. — Népi demokráciánk állami és gazdasági apparátusa az elmúlt években jelentősen megszilárdult — mondotta Sebes elvtárs. — Ez az államapparátus valóban alkalmas arra, hogy a néptömegek szolgálatának eszköze legyen. A még fellelhető bürokratikus ügyintézés kiűzése éppen azért szükséges, hogy a dolgozók még inkább magukénak érezzék az államapparátust és még jobban bízzanak benne . A szocializmus győzelmes előretörése országunkban az osztályellenség elkeseredett ellenállásával találkozik. Az ellenséges elemek azonnal működésbe lépnek, ha ellanyhul velük szemben az éberség és rést találnak, amelyen át belopakodhatnak állami és gazdasági apparátusunkba Gyakran munkásnak és dolgozó parasztnak álcázva furakodnak be állami vállalatainkhoz és szövetkezeteinkbe és a nép hazájával szemben táplált ellenséges érzéstől, vad gyűlölettől fűtve, ártanak, ahol csak tudnak. Az állami ellenőrzés — hangsúlyozta Sebes elvtárs — kitartóan küzd a régi kapitalista rend maradványai a tékozló gazdálkodás, a társadalmi vagyon eltulajdonítása ellen és nem ismer kíméletet azok iránt, akik tervgazdálkodásunkat szándékosan zavarni és rombolni igyekszenek. Sebes elvtárs ezután arról beszélt, hogy népi demokratikus rendszerünk nem tüntethette el egy csapásra a kapitalizmus örökségét, a burzsoá erkölcsök maradványait, az önzés, a kapzsiság, a harácsolás szellemét. Az állami ellenőrzésnek ezért a kapitalista rend ilyen maradványai ellen is kitartóan kell küzdenie. Majd arra mutatott rá, hogy az állami ellenőrzésnek az egyes hibák megállapítása mellett a hibákat előidéző okokat is fel kell tárnia, így nyújthat segítséget ahhoz, hogy a hibák ne ismétlődjenek meg. — A nép vagyonának megőrzése és növelése érdekében a központi állami ellenőrzésnek szigorúan és rendszeresen ellenőriznie kell, várjon állami és gazdasági vezetőink gondosan és gazdaságosan kezelik-e azokat a rájuk bízott anyagi értékeket és pénzeszközöket, amelyek országunk erejének és gazdaságának forrásai. Sebes elvtárs hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat elsősorban a termelés kérdéseinek vizsgálata felé irányítja a központi állami ellenőrzés figyelmét. Az állami ellenőrök törvényes és becsületbeli kötelessége megállapítani, váljon a vállalatok vezetői megtesznek e mindent, hogy a munkaterületükön rejlő tartalékokat feltárják és azokat a terv teljesítése és túlteljesítése érdekében mozgósítsák. Az ellenőrzésnek meg kell állapítania, kihasználja-e a vállalat a rábízott termelő berendezések, az épületek, a gépek, a szerszámok teljesítőképességét, takarékosan bánik-e a rábízott anyagokkal és megfelelően foglalkoztatja e munkásait. — Több vállalatnál ma is megtalálhatjuk a kapitalista világból, ittmaradt harácsoló szellemet. Egyes vezetők saját üzemük vélt érdekeit szembeállítják a népgazdaság igazi érdekeivel: feleslegesen nagy anyagkészleteket, a szükségesnél több gépet és több dolgozót tartanak, azzal az ürüggyel, «hátha majd később szükségük lesz rá». Ezzel elvonnak népgazdaságunktól olyan nagy erőket, amelyeket legfontosabb beruházásaink gyorsabb megvalósítására lehetne fordítani. — Az ellenőrzés fontos feladata — állapította meg Sebes elvtárs — meggyőződni arról, hogy a vizsgált vállalat egészében és részleteiben is megvalósítja-e tervét; azokat a gyártmányokat állítja-e elő mennyiségben, választékban és minőségben, amelyeket a terv számára előír. Befejezésül arról beszélt, hogy a benyújtott törvényjavaslat az ÁEK jogainak kibővítése mellett nagyobb követelményeket állít az állami ellenőrzés munkatársaival szemben és fokozott felelősséget ró rájuk. Az állami ellenőrnek mindenkor át kell éreznie, hogy ő a nép szolgája, s minden tényt az állam érdeke szempontjából kell megítélnie; az állam, a nép érdekeinek védelmét mindenek fölé kell helyeznie. Az állami ellenőrök jó munkájának elengedhetetlen feltétele, hogy egész tevékenységüket pártunk politikája és ideológiája hassa át, s hogy szakmai képzettségüket állandóan tökéletesítsék. Meg kell szerezniük azokat a műszaki ismereteket, amelyek a termelés ellenőrzésénél megfelelő jártasságot biztosítanak számukra. Nagy alapossággal kell elsajátítanak a szovjet állami ellenőrzés gazdag tapasztalatait, amelyek felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak ellenőrzésük további fejlődéséhez. A központi állami ellenőrzésnek állhatatos és kifogástalan munkájával ki kell érdemelnie népünk bizalmát. Minél gyorsabb ütemben halad előre szocialista építésünk, annál jobban éleződik az osztályharc növekszik az ellenőrzés szerepe. A központi állami ellenőrzésnek a maga kitartó munkájával hozzá kell járulnia ötéves tervünk teljesítéséhez és túlteljesítéséhez, a szocializmus építésének meggyorsításához, békénk védelméhez — fejezte be beszédét Sebes István elvtárs.rán feltárult tartalékokra is, amelyek népgazdaságunk fejlődésének meggyorsítása érdekében igénybevehetők. — A központi állami ellenőrzés másik alapvető kötelessége, hogy következetesen feltárja a mulasztásokat, hibákat, szabálytalanságokat, keményen felelősségre vonja ezek elkövetőit és így harcoljon a hibák megszüntetéséért, a törvények, határozatok és utasítások fegyelmezett betartásáért. Mekis elvtárs ezután a szocialista ellenőrzés munkamódszereit jellemezte. Hangsúlyozta, hogy a szocialista ellenőrzést a segítés szellemének kell áthatnia. A központi állami ellenőrzésnek egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenie, hogy azok a vállalatok, amelyeknek működését vizsgálja, szocialista népgazdaságunk vállalatai. A központi állami ellenőrzésnek a dolgozók minél szélesebb körének tevékeny részvételével, a tömegek tapasztalataira támaszkodva kell ellenőriznie. — A dolgozók a nap minden órájában a saját bőrükön érzik azokat az akadályokat — mondotta — amelyek hátráltatják őket munkájuk jobb elvégzésében, eredményeik fokozásában. Ezt a hatalmas erőt, a tömegek bírálatának és ellenőrzésének jelzéseit, azokat a tapasztalatokat, amelyeket a dolgozók a termelésben, munkájukban szereznek, szorosan össze kell kapcsolni az ellenőrzéssel. Mekis elvtárs hangsúlyozta, hogy központi állami ellenőrzésünk a párt második kongresszusa óta jelentősen fejlődött. Az a jdl rámutatott az Állami Ellenőrző Központ munkájának két gyenge pontjára. Az egyik az, hogy a legtöbb esetben még mindig nem jelzi előre a hibákat. Legtöbbször még most is csak akkor lát hozzá a legfontosabb kérdések vizsgálatához, amikor ennek szükségességére a párt, vagy a kormány hívja fel a figyelmét. Az Állami Ellenőrző Központnak éberebbnek kell lennie. A másik fő fogyatékosság az ellenőrzés adatainak időnkénti pontatlansága. A most benyújtott törvényjavaslat a központi állami ellenőrzés minden munkatársa számára messzemenő lehetőségeket biztosít a megfelelő adatok beszerzésére. Ha az Állami Ellenőrző Közé’pont munkatársai maradéktalanul végrehajtják a törvényjavaslatban''foglalt szabályokat — mondotta befejezésül Mekis elvtárs — munkájukban szem előtt tartják azokat az irányelveket, amelyeknek szellemében a törvényjavaslat készült, akkor bizonyosak lehetünk benne, hogy aközponti állami ellenőrzés teljesíteni fogja azt, amit állami vezetésünk és egész dolgozó népünk vár tőle. Mekis József elvtárs felszólalása után Nagy Dániel szólt a törvényjavaslathoz. — Az Állami Ellenőrző Központ feladata — mondottaa többi között — éberen, harcosan ügyelni arra, hogy a dolgozó nép áldozatos erőfeszítése meg is hozza várt gyümölcseit, hogy szervezeti hiányosságok, vagy egyesek hibái és mulasztásai, közömbössége és hanyagsága, a nép ellenségeinek aknamunkája ne lassítsa a fejlődést, ne húzza, ne tartsa vissza a dolgozók lendületét. A következő felszólaló Gém Ferenc volt. Hangsúlyoztam — Az Állami Ellenőrző Központnak komoly kötelezettségei vannak az ellenőrzés önkéntes munkatársaival, a dolgozó tömegekkel szemben. Meg kell becsülni azokat az öntudatos dolgozókat, akik már nem elégszenek meg azzal, hogy csak az őket közvetlenül ért sérelmeket jelentsék be vagy arra hívják fel a figyelmet, amit véletlenül észrevesznek , hanem nyitott szemmel járnak, tudatosan és következetesen kutatják a javítanivalót, a hibákat és amit meglátnak, sietnek az AEK tudomására hozni. Számos ilyen önkéntes ellenőr van már és fontos feladat, hogy még sokkal többet neveljünk. Az országgyűlés a központi állami ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. A legközelebbi ülés időpontját ma délelőtt 10 órára tűzték ki, amikor az országgyűlés a polgári perrendtartásról, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényjavaslatot tárgyalja. A központi állami ellenőrzés a dolgozókra támaszkodva segítsen a hibák leleplezésében, a fogyatékosságok megszüntetésében A törvényjavaslathoz elsőnek Mokis József elvtárs szólt hozzá. Bevezetőben hagsúlyozta: a központi állami ellenőrzéstől elsősorban azt várjuk, hogy mélyen és átfogóan tanulmányozza népgazdaságunk még meglévő fogyatékosságait és segítsen azok kijavításában . A központi állami ellenőrzés elsősorban akkor teljesíti feladatát, ha az ellenőrzés eredményeként idejében jelzi azokat a bajokat, amelyek népgazdaságunkban felütik a fejüket és amelyek alkalmasak arra, hogy népgazdaságunk egészének, vagy fontos területeinek fejlődését késleltessék, lassítsák. Fel kell tárnia a libák mélyen rejlő okát, forrásait s ezzel elősegítenie, hogy állami vezető szerveink idejében intézkedni tudjanak a további hibák elkerülése érdekében Rá kell mutatnia azokra az ellenőrzésre A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Akadémiájának előadása A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Akadémiája következő előadását 1952 május 30-án, pénteken délután 6 órakor az építőipari szakszervezet székházában «Hogyan árusítja ki a Tito-handa Jugoszláviát az amenkai Egyesült Miauinknak» címmel Dénes István elvár-, az MDP Politikai Bizottságának póttagja, a DISZ főtitkára tartja. Belépés csak meghívóval. SZABAD NÉP CSÜTÖRTÖK, 1952. MÁJUS 29 Az MNDSZ új vezetősége Az MNDSZ országos vezetősége megtartotta első ülését, amelyen megválasztották a főtitkárt és a titkárság tagjait. Főtitkárrá Hass Istvánnét választották, titkárságitagok lettek: Erdei Lászlóné, Hegedűs Magda, Vajdai Lajosné, Szabó Piroska, Benke Valéria, Bodonyi Pálné, Pintér Lídia és Lapusnyik Andrásné. A begyűjtési miniszteri meghatalmazottak alapvető feladata: őrködni a törvények, határozatok pontos végrehajtásán Értekezlet a begyűjtési minisztériumban A begyűjtési minisztériumban értekezletre hívták össze a megyék begyűjtési miniszteri meghatalmazottjait. A miniszteri meghatalmazottak intézménye alig féléves múltra tekint vissza. Megszületését az tette szükségessé, hogy a begyűjtés jelentősége a népgazdaság szempontjából messzemenően megnövekedett. Ezt mutatja az is, hogy pár hónappal ezelőtt önálló begyűjtési minisztérium alakult. A minisztériumnak a feladatok megoldásához szüksége van helyi meghatalmazottakra, közvetlen megyei és járási megbízottakra. A miniszteri meghatalmazottak értekezletén Nagy Imre elvtárs, begyűjtési miniszter tartott beszédet. Bevezetőben arról beszélt, hogy a miniszteri meghatalmazottaknak eddig is igen komoly feladatokkal kellett megbirkózniuk és ebben a harcban megedződött ez az apparátus. Alkalmas arra, hogy a most záruló 1951 —1952. év hátralévő döntő szakaszában s az új gazdasági évben megoldja a reá váró még nagyobb feladatokat. Hangsúlyozta Nagy elvtárs, hogy a miniszteri meghatalmazottak feladata kettős. Egyrészt összhangba kell hozniok a megyékben és a járásokban a begyűjtés szerteágazó munkáját. Tanácsot, segítséget kell adniok a begyűjtés különböző területein működő intézményeknek. Nem könnyű dolog az országos intézkedéseket a helyi viszonyokra alkalmazni, s ezt a nehéz feladatot kell megkönnyíteniök a miniszteri meghatalmazottaknak elsősorban a begyűjtés fő támaszai: a tanácsok, de a begyűjtéssel foglalkozó vállalatok, földművesszövetkezetek dolgozói számára. Másrészt pedig — és ez a legfontosabb — a meghatalmazottaknak biztosítaniuk kell a rájuk bízott területen az állami fegyelmet. A meghatalmazottak jó munkája jelentősen hozzájárulhat az állami fegyelem megszilárdításához. — A miniszteri meghatalmazottak alapvető feladata — mondotta Nagy elvtárs —, őrködni a törvények, rendeletek, utasítások, határozatok pontos és hiánytalan végrehajtásán, mégpedig a begyűjtés egész területén. Az eddigi munkában éppen itt mutatkozik a legtöbb hiányosság. A meghatalmazottak egy része még nem tudja az egész területet állandóan jól ellenőrizni. Pedig a tanácsok munkájának is legnagyobb gyengesége a lazaság s a lazaság elleni harc legeredményesebb módszere: az országos intézkedések végrehajtásának ellenőrzése. A miniszteri meghatalmazottak azonban még nem minden megyében veszik fel következetesen a küzdelmet a lazaság ellen, nem ellenőrzik kellő, szigorúsággal a határozatok végrehajtását. Természetesen vigyázni kell, hogy ez az ellenőrzés ne legyen minden áron való hibakeresés, mert ez káros. Sok felesleges munkát jelent s megrontja a jó viszonyt a tanáccsal. Ki kell kerülni azt is, hogy az ellenőrzés beavatkozás legyen a tanácsok, a begyűjtéssel foglalkozó vállalatok, földmívesszövetkezetek működésébe. De elengedhetetlen, hogy a meghatalmazottak az eddiginél keményebben felvegyék a küzdelmet a törvénysértőkkel, a határozatok megszegőivel szemben. Nagy Imre elvtárs ezután arról beszélt, hogy sok helyen még nem alakult ki jó együttműködés a miniszteri meghatalmazottak és a megyei és járási tanácsok között. — A helyes, egészséges viszony a megyei, járási tanáccsal nem lehet más, mint a legmesszebbmenő együttműködés — mondotta. — A legfontosabb: a kölcsönös segítség, akár tanácsadás, akár más formában. Ez főképpen a miniszteri meghatalmazottakon, az ő munkájukon és magatartásukon múlik. Azon, hogyan állják meg a helyüket a feladatok tömkelegében a megyei járás területén; milyen szilárdak, mennyire felkészültek arra a munkára, amit végezniük kell; milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a begyűjtés terén. A miniszteri meghatalmazott csak akkor lehet a központi államhatalom jó képviselője, ha alaposan ismeri a helyi viszonyokat. E téren nagy a fejlődés, de még mindig nem tartunk ott, hogy a miniszteri meghatalmazott pontosan ismerje megyéjét, járását, annak minden problémáját. Márpedig segítségetnyújtani csak akkor tudnak a miniszteri meghatalmazottak, ha olyan jól ismerik a területi viszonyokat, mint a megyei, vagy járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Nagy elvtárs ezután arra hívta fel a megyei meghatalmazottak figyelmét: oktassák, neveljék nap mint nap a járások miniszteri meghatalmazottjait. A beadás legfontosabb kérdései a járásban dőlnek el. A községek a járástól kapják az utasításokat és a járásban összpontosul a községi tanácsok munkájának ellenőrzése is. A begyűjtés feladatain túl is igen fontos, hogy a megyei miniszteri meghatalmazottak sokkal többet foglalkozzanak a járásokkal, fokozottabb segítséget nyújtsanak a járási tanácsoknak. — A begyűjtés 1951—1952. évi befejező szakaszának, tehát a hátralévő 4—5 hétnek központi kérdése: a sertésbegyűjtés — folytatta Nagy Imre elvtárs. — Olyan kérdés ez, amiről nem lehet eleget beszélni. A kívánt és a várt eredményeket csak akkor érhetjük el, ha következetesen felvesszük a harcot a tanácsapparátusban mutatkozó lazaság, megalkuvás ellen. Sok tanács munkájában elsősorban a kuláksággal szemben tapasztalható megalkuvás; tűrik, hogy a kulákok elhanyagolják a beadást. Ha tehát mi a sertésbegyűjtés előirányzatát teljesíteni akarjuk, annak első feltétele, hogy a kulákoktól szigorúan megköveteljük a beadást . A jövő évi begyűjtés előkészítésének legfontosabb feladata, hogy a dolgozó parasztsággal újra meg újra ismertessük a december elsejei pártos kormányhatározat intézkedéseit. Ez a határozat kimondta, hogy a forgalmi korlátozások megszűnése, a szabadpiaci értékesítés június 30-ig érvényes. Azután újra életbe lépnek a korlátozások , majd a beadás ütemétől függően szűnnek meg ismét. Meg kell mondani, hogy a határozatnak ez a része bizonyos mértékig feledésbe ment. Sok helyen úgy gondolják, hogy a szabadpiaci értékesítés joga most már mindörökre szól és a forgalmi korlátozások soha többé nem lépnek életbe. Meg kell magyaráznunk a parasztságnak, hogy június 30-án a szabadpiaci értékesítést megszüntetjük ugyan, de csak átmenetileg. Ha a dolgozó parasztok gyorsan és jól teljesítik a beadást, ismét megkapják az államtól a szabadpiac jogát. Nyilvánvaló, hogy a parasztság, amely tudja, hogy a szabadpiac jelentős anyagi előnyöket jelent, törekedni fog arra, hogy beadásának minél gyorsabban eleget tegyen, hogy a szabadpiac jogához újra hozzájusson. A miniszteri meghatalmazottak igen fontos feladata, hogy gondoskodjanak arról: a jövő évi beadás előkészítésének ez a fontos munkája el ne sikkadjon, hanem teljes lendülettel folyjék a következő napokban, hetekben. Nagy Imre elvtárs beszéde után több miniszteri meghatalmazott szólalt fel. Sándor István (Csongrád megye) beszámolt arról, hogy eddig a megyében elhanyagolták a december 1-i párt- és kormányhatározat állandó ismertetését. Nem beszéltek a szabadpiac június 30 i átmeneti megszűnéséről. Most hozzáláttak ahhoz,, hogy kisgyűléseken, tömegszervezeti értekezleteken, Szabad Ead tavaszi vasárnapokon és más alkalmakkor is megmagyarázzák a dolgozó parasztságnak: a szabadpiac visszaszerzése a beadás jó teljesítésétől függ. Bihal Gyula (Tolna megye) a többi között elmondotta, hogy Alsónyéken, Nagyszokolyban, de a megye több községében is sok kulák még most sem adta be a bízottsértést. A paksi tanácselnökről kiderült, hogy kulákokat mentegetett — a megyei tanács csupán dorgálásban részesítette. Ez az eset is mutatja, hogy a tolna megyei tanács végrehajtó bizottsága sem jár el kellő szigorral a tanácsok egyes megalkuvó vezetőivel szemben. A hozzászólások után Kovács Imre elvtárs, miniszterhelyettes a sertésbegyűjtéssel kapcsolatos feladatokat ismertette. Már több mint 900 termelőszövetkezet versenyez a minisztertanács vándorzászlajáért A minisztertanács a termelőszövetkezetek megszilárdításáról és munkafegyelmének megerősítéséről szóló határozatában arról intézkedett, hogy példásan gazdálkodó, nagy terméseredményeket elérő, a beadást pontosan teljesítő legjobb három szövetkezet vándorzászlót kapjon és «Az ország élenjáró termelőszövetkezeti gazdasága» címmel tüntessék ki. Emellett a legjobb tsz 100.000, a második legjobb 50.000 és a harmadik 25.000 forint pénzjutalomban is részesül. A kitüntető címért és a magas jutalomért lelkesen versenyeznek termelőszövetkezeteink. Több termelőszövetkezet hosszúlejáratú páros versenyszerződést kötött egymással, hogy még eredményesebben küzdjenek a minisztertanács vándorzászlajáért. A kitüntető címért az országban eddig több mint 900 termelőszövetkezet versenyez.