Szabad Nép, 1952. június (10. évfolyam, 128-152. szám)
1952-06-05 / 131. szám
Az ozorai példa — az 1848 ok 9 októberében Roth és Philippovich császári tábornokok hadseregét legyőző és foglyul ejtő hazafias dunántúli parasztok példája. Hogyan született meg az az erő, amely megverte Jellachichot, lelket öntött a magyar nemzetbe 1848—49 sötét telén és kisöpörte az ellenséget az országból .1849 tavaszán, hogyan született meg az egyszerű emberek áldozatkész, éltető, hősöket teremtő hazafiassága, ezt ábrázolja Illyés Gyula színműve Ozora példáján. Amikor a függöny felmegy, látszólag csak arról van szó, hogy Ozorán, ebben a tolnamegyei községben kell-e dézsmát fizetniük a hercegi uradalom szegődményes szőlőmunkásainak? Látszólag csak arról van szó, hogy Roth és Philippovich Dunántúlon dúló hadai elfoglalják-e Ozorát is? Látszólag csak arról van szó, hogy Börcsök József juhász, a színmű hőse, akit egyszer már elüldöztek Ozoráról, mert a szegény nép szószólója volt — újra vándorbotot vesz-e a kezébe? Valójában azonban arról van szó, hogy az 1848 márciusi tűz, amely már Európa, szerte kialvóban van, Magyarországon is kihúnyjon-e vele a nemzet függetlensége is, vagy pedig fellobogjon-e a tűz, s Magyarország független ország, a magyar nép Európát bevilágító «fáklyalénk» legyen. S hogy az lesz-e vagy nem, a legszorosabban összefügg Roth és Philippovich hadainak megállításával, Ozora megvédésével, mert Ozora a Dunántúl kulcsa. Ozora védelme pedig nagyon is összekapcsolódik a szőlődézsma eltörlésével, s mind a kettő azzal, hogy Börcsök József, ez a kiváló, paraszttársainak szeretetét és bizalmát élvező, vezetni tudó juhászlegény megérti-e és társaival megérteti-e, hogy hol a parasztok helye, mi a parasztok kötelessége a harcban. Kik és mik ezek az ozorai parasztok, ozorai hősök? Szerződéses jobbágyok, szőlőmunkások, a szegénynép legszegényebbjei, akiket az 1848. márciusi jobbágyfelszabadítás lényegében feudális viszonyaik között hagyott meg. Tőlük még dézsmát követel 1848 őszén a földbirtokos s a hercegi botosispán ordítozása szolgáltatja szüretükhöz a zenét. Alig kaptak valamit a forradalomtól, bizalmatlanok az új rend iránt. Aki a legbátrabb és legnyitottabb szemű közöttük — Börcsök József juhász, annyit már észrevett, hogy a nagyuraknak nem tetszik az új rend és szökdösnek ki az országból. De azt, hogy a forradalom a parasztok hazájává tette volna az országot, ő sem érzi. A herceggel folytatott párbeszédben ki is fejti, hogy semmi sem köti a vidékhez, Ozora földjéhez, mert semmi sem az övé e földből. «Szakadj, paraszt s ha ehetnél, dögölj meg — mondja — semmiért mindent: így szólt itt a vásár...» Illyés hőseinek tehát hatalmas utat kell megtenniük, amíg a «haza» szó — bátor tettekre lelkesítő valósággá válik számukra. Illyés azzal, hogy ennek a legszegényebb falusi rétegnek az alakjait állította műve középpontjába, egyrészt eléri azt, hogy különösen nagy fejlődést ábrázolhat, különösen élesen vetheti fel a honvédelem kérdésének és a föld kérdésének, a nemzet szabadságának és a nép szabadságának összefüggéseit, másrészt különösen megrázóan mutathatja meg azt, hogy amikor a kenyértörésre került, a sor, a haza mostohagyermekei nem fukarkodtak életükkel és vérükkel. "Vagy harcot kell megvívniok a parasztoknak magukkal is, a belső és a külső ellenséggel is, amíg a színmű végén a szabadság katonáiként indulhatnak Bécs ellen. Le kell küzdeniök a beléjük gyökerezett szolgaszellemet, s amikor földesuruk, a herceg «nyugatra szökik», ki kell verekedniük a hátrahagyott hajdúkkal szemben a szabad szüret jogát. Roth és Philippovich csapatainak előőrseit csellel, összefogással, bátorsággal el kell verniök Ozora alól. A döntő erőpróba, a hazafiság első tudatos cselekedete pedig az, hogy amit megtettek az előőrsökkel szemben, azt megismételik Roth és Philippovich derékhadával szemben, hogy a falu helyén maradhasson és az ellenség megsemmisüljön. A belső ellenséggel is szembe kell szállniok. Görgey, aki gyűlöli a népfelkelést, a partizánháborút és a forradalmat, parancsot ad a parasztok lefegyverzésére, de ők nem adják ki kezükből a harcban szerzett fegyvert. Végül pedig azt kell megérteniük és meg is értik, hogy a fegyvert, amelyet most már szívesen átadnának Perczelnek, annak a parancsnoknak, akiben bíznak — meg kell tartaniuk, mert tovább kell folytatniuk a harcot Ozoráért és az egész országért, üldözniük kell az ellenséget Bécs felé. Illyés a parasztokban születő új érzést, a hazafiságot, a régi érzésekből, a parasztok régi tulajdonságaiból fejleszti, bontja ki. Nagyon tudatosan ábrázolja a szegények erkölcsi fölényét az urakkal, a gazdagokkal szemben. A bátorság, a tisztesség, az összetartás, a gyengébbek felkarolása, «a tudomány a tereléshez», azaz a vezetéshez és «a dúvad elrebbentéséhez» — ezek azok a tulajdonságok, amelyek a szegények legjobbjaiban s különösen Börcsök Józsefben elevenen élnek. Ezekre támaszkodik majd Csapó Vilmos, nemzetőr őrnagy, a színmű nemesi hőse, amikor harcba hívja a parasztokat. Segíti, gyorsítja a parasztok fejlődését, hogy maguk közül való vezető, Börcsök József mutatja nekik az utat. Illyés Börcsök alakjában igazi népi hőst formált meg. Egyszerű juhászlegény, nem szakad el osztályától, de fejjel, vállal kimagaslik a társai közül. Hű barát és meghatóan gyengéd szerelmes, de ugyanakkor egész férfi, aki nem bolondja a lánynak és élettársában jellemez, állhatatosságot keres. Bátrabb, keményebb, okosabb a társainál, egy lépéssel mindig előttük jár. Amikor a dézsma megtagadásáról van szó, a jogaikért harcoló somogyi parasztok példájával biztatja az ozoraiakat. Ő szervezi az ellenállást az ellenséggel szemben, amikor körülötte vakrémület fogja el az embereket s ő érti meg először, hogy miért kell a hazáért harcolni. De Börcsök csak egy lépéssel jár a többiek előtt. Valakinek őt, is, vezetnie kell. Ez a vezető Csapó Vilmos, nemzetőr őrnagy, akiben Illyés a haza függetlenségéhez tűzön-vizén át hű, a forradalom és szabadságharc kiváló vezetőjévé váló nemes alakját rajzolta meg. Csapó és Börcsök viszonya egyénileg is igaz, hiszen Csapó műveltebb, szélesebb látókörű, tudatosabb Bőrösöknél, történelmileg is igaz, hiszen a szabadságharc vezető rétege valóban a nemesség soraiból került ki. Illyés nagyon jól megmutatja azt is, hogy a parasztság nélkül a szabadságharc azonnali bukásra lett volna ítélve. Csapó érdeme az, hogy ezt felismeri, hogy bízik a parasztokban s ezért meg is nyeri őket. Csapó a Kossuth körül tömörülő nemesi balszárny képviselője, «Madarász, Perczel földije és atyafia». A harcban megtanulja szeretni és tisztelni a parasztokat s ezért kiáll követeléseik teljesítéséért, megígéri nekik a szőlődézsma eltörlését. Ez az ígérete szembeállítja a honvéd tisztikar egy részével, amely ugyan hajlandó harcolni a császáriak ellen, de nem hajlandó a parasztok követeléseit kielégíteni, nem érti a két kérdés összefüggését. Csapó e tisztekkel folytatott vitájában hatalmas szónoklatot mond, amelyben kifejti, hogy a haza megvédésében a múltban minden érdem a parasztságé volt. (Ebben persze, jó adag túlzás is van.) Felmerülhet a kérdés, hogy a színműben bemutatott ozorai parasztok kezdeti magatartása és a Csapó által — jogosan — oly nagyra tartott múltbéli paraszti hazafiság között nincs-e ellentét? Nincsen. A parasztnak, aki a pogány török ellen védte a hazát, a parasztnak, aki felkelt az országba betelepedett és a népet sanyargató német hódítók ellen, másféle érzései, más «ideológiája» volt, mint a 48-as parasztoknak. 1848—49 új helyzetet, új feladatokat jelentett a parasztság számára, új öntudatot, új érzéseket követelt. S éppen ennek az újnak a megszületése «Az ozorai példa» tárgya. mi a történelmi színmű, amely a régi dicsőséget zengi — a mának is szól. Nem sandít a mára, ahogy azt egyik-másik új történeti regényünk teszi, hanem mélyen, tudatosan néz a múltba, híven ábrázolja az elődöket, s éppen ezzel lelkesíti, neveli hazafiságra, önfeláldozásra, bátorságra a kortársakat. Nem kétséges, hogy Illyést a mi korunk tanította meg, a népi demokrácia tanította meg jól megérteni a szabadságharcot. A darab alaphangja mélységesen optimista, az igaz ügy győzelmében, a dolgozó népben, az emberek fejlődésében bízó író hangja. Ez a mi korunk alaphangja. A darab összes parasztalakja, de különösen Börcsök, továbbá Csapó óriási változáson megy át a rövid cselekmény során. Börcsökből népvezér, Csapóból osztálykorlátain túllépő forradalmi demokrata válik. Bizonyos, hogy ilyesmi a szabadságharc idején is történt. De az is bizonyos, hogy Illyés azért tudta ezt a múltbeli jelenséget felfedezni és ilyen hitelesen ábrázolni, mert a jelenben tömegméretekben látta végbemenni a dolgozó emberek nagyszerű öntudatosodását. Kossuth alakja nem jelenik meg a színpadon, de szelleme ott hat Csapó és Perczel cselekedeteiben. A darab azzal végződik, hogy Csapó teljesítheti az ozoraiaknak tett ígéretét, mert Kossuth javaslatára az országgyűlés eltörölte a szőlődézsmát. A valóságban, mint tudjuk, nem így történt. «Hamisítás» ez? Nem. Inkább üdvözölendő az, hogy Illyés közeledett a népi Kossuth-felfogáshoz, amelyben Kossuth a függetlenséget és a földet együtt jelentette a parasztság számára. Napjaink befolyása érződik abban a bátorságban is, amellyel Illyés a jelszavakkal bánik. Nem fél attól, hogy jelszavakat mondasson alakjaival a színpadon, ha azok olyan helyzetben vannak, amelyben «jelszavakat» kell mondani az embernek a valóságban is. Az elmúlt évek története számtalan bizonysággal szolgált arra, hogy a politikailag helyes és jó jelszó a tömegek, a nép lelkesítésének, mozgósításának hatalmas eszköze. A taps, amely a színpadon felhangzó hazafias jelszavakat üdvözli, mutatja, hogy Illyés a nép nyelvén, a nép szívéhez szól. Elképzelhetetlen lenne a látóhatárnak az a kitágulása, amelyet a színmű befejezése jelent, a parasztok indulásai Bécs ellen, a paraszti provincializmusnak ez az áttörése a színműben, ha a mi korunk nem hajtotta volna végre ezt az áttörést a valóságban, nem kapcsolta volna össze dolgozóink tudatában a haza és a nemzetközi haladás ügyét. Nem mindenben sikerült Illyésnek a múlt hiteles ábrázolása. A harmadik felvonásban például helyenként bántó és hamis a honvéd tisztikar beállítása. Csak Kossuth-pártiak, forradalmárok, földosztók — és hazaárulók vannak. A honvédtisztek zömének, a hazafias, németellenes, de a parasztkérdésben, a földkérdésben konzervatív zömnek a képviselője hiányzik a darabból, Isregragadóan szép a színmű nyelve. A népi szólások, költői hasonlatok, kifejező erőben gazdag képek magasan kiemelik Illyés művét felszabadulás utáni drámairodalmunkból. Sikerrel feléleszti a verses dráma hagyományait s a paraszt, aki a klasszikus verses drámákban pár voltának azzal is jelét adta, hogy prózában beszélt, itt az összeütközések hevében nagyszerű költői nyelven, versben szól a szerelemről, örömeiről, gondjairól. A nép iránt érzett mély szeretet, a szegények életének kiváló ismerete tükröződik a cselekménybe szőtt szerelem rajzában s különösen az ártatlanságában is ravasz, kedves Rozika alakjában. Bőven árad a műből a humor, amely néha abból a szeretetből fakad, amellyel az író az elesett szegénységet ábrázolja, máskor a nép ellenségei felett érzett megvetését fejezi ki. A Nemzeti Színház előadása nem mutatja meg eléggé mindazokat a szépségeket, amelyek a színdarabban megvannak. Ez részben azzal függ össze, hogy Illyés műve egy kissé könyvdráma, "költemény, amelynek szépségeit olvasva alaposabban "lehet élvezni.. Ez azonban nem mentség az előadás hibáira. A verselés, a nyelv finomságai nem egyszer elsikkadnak a rossz szövegmondás miatt. De természetesen nemcsak nyelvi, hanem tartalmi, gondolati finomságok is elvesznek a néző számára, ha nem érti a szöveget. A harmadik felvonás hibáját, a honvéd tisztikar helytelen ábrázolását az előadás még külön aláhúzza a Görgeyt alakító színész (Somló István) helytelen felfogásává és a sematikus rendezéssel. Somló szögletes mozdulataival, szándékosan kellemetlenre színezett hangjával, villogó cvikkerével karikatúra-alakot állít elénk. Természetesen helyes az 1848 őszi Görgeyben a majdani árulót bemutatni, de nem helyes mai fasiszta katonatisztnek játszani. A honvédtisztek elhelyezése a színpadon olyan hogy a tisztikar végül is a szó szoros értelmében kettészakad forradalmárokra és árulókra, az egyik csoport jobbra megy, a másik balra és a középen nem marad semmi. A Nemzeti Színház, amely oly sok felejthetetlen előadással ajándékozta meg a dolgozókat, Illyés művének bemutatására nem készült kellő alapossággal. A Nemzeti Színház kitűnő színművészeinek tehetsége a rendezés hibái ellenére is érvényesült. Néhány kiváló alakítás teszi különösen emlékezetessé az előadást Mészáros Áginak Rozika szerepében látszatra nem volt nehéz dolga, hiszen színészi egyéniségének megfelelő, az általa már többször játszott szerepekhez hasonló «paraszti kislány»-alakot kellett életre keltenie. Rozika azonban több, mint egyszerűen szerelmes kislány. Ez a kedves, derűs, játékos és mégis komoly leány odaadóan hűséges, áldozatkész harcos. Mészáros Áginak sikerült úgy megformálnia Rozika alakját, hogy a kislány szerelmét és bátorságát, ártatlanságát és harcosságát egységben látjuk. Sikerült úgy megformálnia Rozikát, hogy sokat kifejez mai parasztleányaink derűjéből, munka- és életszeretetéből is. Bessenyei Ferenc is eddigi legjobb alakításaihoz méltóan mutatkozott be Börcsök szerepében. Olyan jelenetekben, mint az összetűzés a herceggel, a szembefordulás az álhazafiakkal, rádöbbenés arra, hogy Ozora és a haza ügye egy rendkívüli szenvedélyt, erőt, pátoszt tudott kifejezni. Börcsököt egy egész osztály történelmi harcainak, öntudatra ébredésének jelképévé emelte játékában. Pátoszával szenvedélyes erővel tűnt ki Básti Lajos is. Csapó szerepét, amely tele van nyílt politikai vitákkal, úgy alakította, hogy szavát mindig őszinte érzés fűtötte át, sohasem esett az üres deklamálás hibájába. A Tengeli-házaspár alakítói, Bihari József és Fónai Márta rövid időre felvillanó szerepeiket is emlékezetesre formálták, élettel tudták megtölteni Nemcsak azt fejezték ki, ami a szövegben betű szerint benne van, hanem a szövegen túl szinte megmutatták ennek a két embernek egész múltját, egész jellemét is. Az ellenség táborát megjelenítő színészek közül különösen Balázs Samu (a herceg) emelkedik ki. A bölcselkedő, «felvilágosult», első pillantásra elnézést, mosolyt kiváltó vonások mögött megmutatta a hercegi földesúr veszélyességét, gyűlöletességét. A fiatal színészek közül Tarsoly Elemér (Ürögi Bence), Bán Katalin (Zsófika), Szénási Ernő (Dudari Sándor) tűnt ki. Szerepeltetésük bátor kezdeményezés volt, s a többi színész alakításával együtt komoly sikerrel járt. Gimes Miklós „AZ OZORAI PÉLDA“ Illyés Gyula színműve a Nemzeti Színházban tt budapesti színházak mai műsora Operaház: Traviata (C. 10., 7). — Nemzeti: Hamlet (Bartha, és Gárdonyi-bérlet, 6 ). _ Városi: Lakmé (V. Sz., VIII. sor., 7. előadás, 7). — Katona József Színház: A fösvény (D. I., 7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Pécsi Nemzeti Színház előadása: Tűzkeresztség (fél 8). — Madách Színház: A pirossapkás lány (7). — Fővárosi Operett: Állami áruház (D.-bérlet, 7). — Ifjúsági: Két találkozás (7). — Úttörő: Mesterek városa (4). — Zeneakadémia: Növendékhangverseny (8). — Fővárosi Víg Színház: Most jelent meg (fél 8). — Vidám Színpad: Hideg zuhany (7). — Állami Bábszínház: Szarvaskirály (fél 8). — Kecskeméti Állami Katona József Színház (Pesterzsébet, Kossuth mozi): Ingyenélők. — Fővárosi Nagycirkusz: Humor jegyében (4. 8). — Rádió: Eladott menyasszony, Opera (Kossuth, 21.05). #rioara# A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás ma estig: csökkenő felhőzet, a déli megyékben még lehetnek záporok, zivatarok. Megélénkülő északnyugati, északi szél. A hőmérséklet alig változik. A RADIO MŰSORÁBÓL CSÜTÖRTÖK KOSSUTH-RÁDIÓ: 5.00: Falurádió. — 5.30 Hírek. — 5.15— 8.30-ig: Reggeli zenés műsor. — Közben: 6.45: A «Szabad Nép» mai vezércikke. — 11.30: Puskin humoros és szatirikus versei. — 12.00: Hírek. Hangos Újság. — 12.30: Magyar kórusművek. — 13.15: Goldmark: Falusi lakodalom — szimfónia. — 14.15: Rádió Gyermekújság. — 14.50: Népi zene. — 15.30: Részlet Veres Péter regényéből. — 16.30: A Horia—Closca-féle parasztfelkelés. .Előadás. — 16.45: Hanglemezek. — 17.00: Válasz külpolitikai kérdésekre. — 17.15: Ifjúság Hangja. — 17.35: Jó munkáért — szép muzsikát. — 18.00: A Néphadsereg Híradója. — 19.00: Egy faun — egy nóta. — 20.00: Hangos Újság. — 20.40: A begyűjtési verseny hírei. — 21.00: Zenekari hangverseny. — 22.00: Hírek. Sport. — 24.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 6.00: Hanglemezek. — 8.30: A Szovjetunió a szocializmus országa. — 8.40: Operettrészletek. — 9.20: Orosz nyelvlecke. — 9.40: Gyermekrádió — 10.00: Hírek — 10.50: Népi zene. — 15.20: Dalok. — 15.40: Fiatalok zenei újságja. — 16.10: Szórakoztató zene. — 16.40: «Milton», összeállítás. — 17.00: Zenekari hangverseny. — 17.30: Hírek. — 17.40: A Falurádió előadása. — 18.40: Szív küldi ... — 19.00: A Népstadion. Riport. — 19.15: Sportnegyedóra. — 19.30: Tánczene. — 22.00: Baráti népek dalaiból. — 22.30: Szovjet kamarazene. SZABAD NÉP CSÜTÖRTÖK, 1952. JÚNIUS 5 A SZOT TESTNEVELÉSI- ÉS SPORTOSZTÁLYA június 7-én és 8-án az Előre sportutcai pályáján rendezi a SZOT 1952. évi atlétikai bajnokságát. A verseny szombaton délután 4 órakor, vasárnap 9 és 16 órakor kezdődik. Szombaton és vasárnap kerül sor a labdarúgó Béke Kupa második fordulójának mérkőzéseire A labdarúgó Béke Kupa második fordulójának küzdelmei során szombaton és vasárnap három mérkőzést játszanak. Szombaton az Üllői úton 17 órai kezdettel az Olimpiai keret II. a Kinizsi Postás vegyescsapatával játszik. Vasárnap a Lokomotív szőnyi úti sporttelepén kettős mérkőzést bonyolítanak le: 15 órai kezdettel a Bányász válogatott a Vasas válogatottal, 17 órai kezdettel az Olimpiai keret I. a Lokomotív válogatottjával méri össze erejét. A budapesti filmszínházak heti műsora június 5-től 11-ig SPORTBECSÜLET: URANIA prol. (Rákóczi út 21.14, n7, 19; DÓZSA prol. (Róbert Károly krt. 61.) 15, h7, 9; MÁJUS 1 prol. (Mártírok útja 55) 4, n7, 19; MUNKÁS prol. (Kápolna-u 3ób) n6. 18, v. 3; TÁTRA (Pesterzsébet) 16, n9, v. 14; ALKOTIÁNY (Újpesti 4, n7, f9; RÁKÓCZI (Csepel) h4, h6. 8. — ELÍTÉLT FALU: VÖRÖS CSILLAG prol. (Lenin-krt 45.) 15, h7, 9; HUNYADI (Kispest) 6, n9, v. 4; BRIGÁD (Pestszentlőrinci 16. h8. v. n4. — HARCOS ÉLET: FÁKLYA (Lenin-krt. 88.) Fél 5-től 11-ig folytatólag. — FURFANGOS FEJEDELEM: SZIKRA (Lenin-krt. 120.) f5, h7, 9; CORVIN (Kisfaludy-köz) 4, n7, f9; FELSZABADULÁS (Flórián-tér 3.) 4, n7, f9. ^ AUGUSZTUSI VASÁRNAP: DUNA (Fürst Sándor-u. 7.) f5, h7, 9; SZABADSÁG (Bartók Béla-út 64.1 4, n7, f9. — TELL VILMOS: PUSKIN prof. (Kossuth Lajos-u. 18.) f4 h6, 8; VERSENY (Szt. László tér 14.) is! h8, v. n4. — EZERARCÚ HŐS: TÁNCSICS (Csepel) f6, h8, v. f4. HARMADIK CSAPÁS: GORKIJ (orosznyelvű mozi) (Akácfa u. 4.) h6, 8, v. f4. — FÉNY (Újpest) : 1. Magyar híradó, 2. A Szovjetunió ma 3 Egy kerecsensólyom története, 4. HARCOLÓ KOREA, 5. Körmozgás, 6 Sok kicsi sokra megy. 5-től fél 10-ig, .v. fél 4-től fél 10-ig folytatólag. -1 HÍRADÓ (Leninkrt. 13.): 1. Magyar híradó, 2. A Szovjetunió ma, 3. Heringsdorf, a Keleti-tenger fürdőparadicsoma, 4. ÉPÍTJÜK A VÖRÖS HAJÓKAT, 5. Mackó—nyuszi-derbi. Reggel 9-től este 11-ig folytatólag. Pilótaszerelem: KOSSUTH (Váci-út 14.) 15 h7 9. — Erdei történet: BÁSTYA (Lenin-krt. 8.) 11, 1, 3, 5, 7, 9-7' lE,ad04 lány: ADY (Somogyi Béla-út 3.) 14, h6. 8; ZUGLÓI (Angol-u. 26.) 4, n7, f9. — Egy ifjú házaspár története: VÖRÖSMARTY (Üllői-út 4.) 4, n7, f9; SPORT (Thököly-út 56) 4, n7, f9; JÓZSEF ATTILA (R.palota» jún 5-től 8-ig h6. 8. v. 14. — Énekelv« megyünk előre: CSOKONAI (Népszinház-u. 13.) h4, 6, f9; MARX (Landler Jenő-u. 39.) f4, h6, 8. — Szovjet bálnavadászok: JÓZSEF ATTILA (Kálvária-tér 7.) 4, n7, f9. — Emberek között: TINÓDI (Nagymező-u. 8.) f4, h6, 8; UGOCSA (Ugocsa-u. 10.) f4, h6, 8; HALADÁS (Bartók Béla-út 128.) jún. 5-től 8-ig f4, h6, 8. — Veszélyes vizeken: BETHLEN (Bethlen Gábor-tér 3.) 4. n7 f9; VILÁG (Rákosszentmihály) h6, 8, v. f4, szerda szünnap; MIKSZÁTH (Sashalom) 5. h8, v. h3, szerda szünnap. — Három sürgöny: RÁKOSI MÁTYÁS KULTÚRHÁZ (József Attila tér 4.) h6, 8, v. n4. ÚJVILÁG (Rákoskeresztúr), h6, 8, v. f4. szerda szünnap. — Nyugati övezet: BÁNYÁSZ (József-krt. 63.) 4, n7, f9; OTTHON (Beniczky u. 3/5.) 14, h 6, 8; PETŐFI (Nagytétény) h.6, 8, v. f4; KULTÚRA (Pesthidegkút) h6. 8. v. f4. csüt. szünnap. — Cím nélkül távozott: BEM (Mártírok útja 5/b ) fn, f1, f3, f5, f7, f9; BÉKE (Szt. László-út 48.) f5, f7, f9; ÉLMUNKÁS (Kispest) f6. h8, v. n4. — Botrány Klesmertben: RÁKÓCZI (Rákóczi-út 68.) jún. 5-től 8-ig 11, 1, 3, 5, 7, 9; DIADAL (Krisztinákra 155.) 4. n7, f9. — Új Csehszlovákia: RÁKÓCZI (Rákóczi-út 68.) jún. 9-től 11-ig 11, 1, 3, 5, 7, 9. — Nagy koncert: HAZÁM ! (Váci-út 150.) jún. 5-től 8-ig 4, n7, f9; ALKOTÁS (Alkotás-II. 11.) Jún. 5-től 8-ig 4, n7, f9. — Vidám vetélkedés: PENTELE (Lenin-krt. 39.) 4, 6, 8. — Csapajev: PETŐFI (Rottenbiller-u. 37.) h4, 6, f9; JÓKAI (Rákoshegy) jún. 6-tól 8-ig n6, f8. v. 3. — Köszív: ZRÍNYI (Lenin-krt. 26.) prol 4, n7. f9. — Utazás a mesék birodalmában: ÓBUDA (Selmeci-út 14.) 4, n7, f9; VASVÁRI (Kerepesi-út 44.) jún. 5-től 8-ig h4, h6, 8; HALADÁS (Bartók Béla-út 128.) jún. 9-től 11-ig f4, h6, 8. — Gyermekéveim: KULTÚR (Kinizsi-u. 28.) jún. 5-től 8- ig f4, h6, 8; CSILLAG (Csillaghegy) h6, 8, csüt. szünnap. — Csendháborító: KULTÚR (Kinizsi-u. 28.) jún. 9-től 11-ig f4, h6, 8. — Cirkusz porondján: TÁTRA (Üllői út 63.) jún. 5-től 8-ig 4. h7, 19; TÜNDÉR (Újpest) jún. 5-től 8-ig 6, n9, v. h4; SZIGETHY (Albertfalva) jún. 7-én és 8-án h6. 8, v. f4. — Helyes úton: TÁTRA (Üllői út 63.) jún. 9-től 11-ig 4, n7, f9. — Tűzkeresztség: ELŐRE (Delej u. 41.) f6, h8, v. n4, csüt. szünnap; JÓKAI (Budatétény) jún. 7-én és 8-án 5, n8, v. 3. — Nagy tűzfény: PARTIZÁN (Üllői-út 101.) jún. 5- től 8-ig 4, n7, f9; VASVÁRI (Kerepesiút 44.) jún. 9-től 11-ig h4, h6, 8; CORVIN (Pesterzsébet) jún. 5-től 8-ig h6, 8, v. f4. — Kis partizánok: PARTIZÁN (Üllői-Út 101.) jún. 9-től 11-ig 4, n7, f9. — Ütközet békében: ÉVA (Erzsébet kir.-né út 36/b.) f4, h6, 8; SZIGET (Csepel) f6, h8, v. n4; SZABADSÁG (P.Imre) h6, 8, v. h4. — Civil a pályán: ÁRPÁD (Kerepesi-út 146.) n6, f8, v. f4, csüt. szünnap; IPOLY (Csáky-u. 65.) 4, n7, f9; NAP (Népszínház-u. 31.) h4, 6, f9 — Holvolt, hol nem volt; ALKOTÁS (Alkotás-u. 11.) jún. 9-től 11-ig 4, n7, f9. — Boldog aratás: HAZÁM (Váciút 150.) jún. 9-től 11-ig 4, 117, f9. — Aranycsillag lovagja: ÚJLAKI (Bécsi-út 69.) jún. 5-től 8-ig 14, h6, 8; CSABA(Rákoscsaba) jún. 6-tól 8-ig n6. 18. v. 3. — Ezred fia: ÚJLAKI (Bécsi-út 69.) jún. 9-től 11-ig 14. h6, 8. — Vadvízország: VILÁGOSSÁG (Pesterzsébet) f6, h8, v. f4; ÁRPÁD (Soroksár) h6, 8, v. h4. — Csók a stadionban: CORVIN (Pesterzsébet) jún. 9-től 11-ig h6, 8, v. f4. — Hősök tavasza: KÖLCSEY (Kispest) n7, f9, v. 4; ATTILA (B.-fok) 6. n9, v. h4.. — Rettegett Iván: FORUM (Pestszentlőrinc) f6, h8, vasárnap f4. — Legény a talpán: SZABADSÁG (Újpest) jún. 5-től 8-ig h6, 8, v. f4. — És felkel a nap: TÜNDÉR (Újpest) jún. 9-től 11-ig 6. n9, v. h4. — Csodavilág: JÓZSEF ATTILA (R.-palota) jún. 9-től 11-ig h6, 8. — Teljes gőzzel: BÉKE (R.-palota) jún. 6- tól 8-ig f6, h8, v. f4, h6, 8. — Csárdáskirálynő: BÉKE (R.-palota) jún. 9-től 11-ig f6. h8. csüt. szünnap. — Az alattvaló: TERV (P.-újhely) jún. 6-től 8-ig f6. h8. v. n4. csüt. szünnap. — Vörös nyakkendő: TERV (P.-újhely) jún. 9-től 11-ig f6. h8. csüt. szünnap. — Nappalok és éjszakák: KÁRPÁT (Csillaghegy) h6, 8. szerda szünnap. Legyőzhetetlenek: KOSSUTH (R.sztmihály) jún. 6-tól 8-ig f6, h8, v. f4, csüt. szünnap. — Centercsatár: KOSSUTH (R.-mihály) jún. 9-től 0-ig f6, h8. — Hamupipőke: SZABADSÁG (Cs.-ligeti jún. 5-től 8-ig h6, n8, v. f4. — Három találkozás: JÓKAI (R.-hegy) jún. 9-től 11-ig n4, f8, csüt. szünnap. — Győztesek nemzedéke: SZABADSÁG (R.-liget) Jún. 6-tól 8-ig f6, h8, v. n4. — Szempillád zizzenésére, Aladdin és a csodalámpa: SZABADSÁG (Rákosliget) Jún. 9-től 11-ig f6, h8, KELEN (Kelenvölgy) Jún. 7-én és 8-án f6, h8, v. f4. —HU barátok: CSABA (R.-csaba) Jún. 9- től 11-ig n6. f8. csüt. szünnap. — Fények a faluban: KOSSUTH (Cinkota) Jún. 7-én és 8-án, szombat: f8. vasárnap: n4 f6, f8. — Négy szív: SZABADSÁG (Újpest) jún. 9-től 11-ig h6, 8. v. f4. Halle, Moszkva: HONVÉD (Rákóczi út 82.) fn, f1, f3, f5, f7, f9. SZABAD NÉP a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest. VIII Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100, *142—220’ Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája, Budapest. V., József nádor tér 1. Tel.: 180— 850, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatal. Budapesti üzemi előfizetés tel.: 183—644. 189—653. 189—607 Budapesti egyéni előteteket a kerületi kézbesítő postahivatalok kezelik. Központi előfizetőszolgálat: 183—022. Expedíció: 330-552. Előfizetési díj havi 11 Ft. SZIKRA Lapnyomda.