Szabad Nép, 1952. június (10. évfolyam, 128-152. szám)

1952-06-05 / 131. szám

A­z ozorai példa­ — az 1848 ok­ 9 ok­tóberében Roth és Philippovich császári tábornokok hadseregét le­győző és foglyul ejtő hazafias dunán­túli parasztok példája. Hogyan szüle­tett meg az az erő, amely megverte Jellachichot, lelket öntött a magyar nemzetbe 1848—49 sötét telén és ki­söpörte az ellenséget az országból .1849 tavaszán, hogyan született meg az egyszerű emberek áldozatkész, él­tető, hősöket teremtő hazafiassága, ezt ábrázolja Illyés Gyula színműve Ozora példáján. Amikor a függöny felmegy, látszó­lag csak arról van szó, hogy Ozorán, ebben a­ tolnamegyei községben kell-e dézsmát fizetniük a hercegi uradalom szegődményes szőlőmunkásainak? Lát­szólag csak arról van szó, hogy Roth és Philippovich Dunántúlon dúló ha­dai elfoglalják-e Ozorát is? Látszólag csak arról van szó, hogy Börcsök Jó­zsef juhász, a­ színmű hőse, akit egy­szer már elüldöztek Ozoráról, mert a szegény nép szószólója volt — újra vándorbotot vesz-e a kezébe? Valójá­ban azonban arról van szó, hogy az 1848 márciusi tűz, amely már Európa, szerte kialvóban van, Magyarországon is kihúnyjon-e­­ vele a nemzet füg­getlensége is, vagy pedig fellobog­­jon-e a tűz, s Magyarország függet­len ország, a magyar nép Európát bevilágító «fáklyalén­k» legyen. S hogy az lesz-e vagy nem, a legszoro­sabban összefügg Roth és Philippovich hadainak megállításával, Ozora meg­védésével, mert Ozora a Dunántúl kulcsa. Ozora védelme pedig nagyon is összekapcsolódik a szőlődézsma el­törlésével, s mind a kettő azzal, hogy Börcsök József, ez a kiváló, paraszt­társainak szeretetét és bizalmát élvező, vezetni tudó juhászlegény megérti-e és társaival megérteti-e, hogy hol a parasztok helye, mi a parasztok köte­lessége a harcban. Kik és mi­k ezek az ozorai parasz­tok, ozorai hősök?­ Szerződéses jobbá­gyok, szőlőmunkások, a szegénynép legszegényebbjei, akiket az 1848. már­ciusi­­ jobbágyfelszabadítás lényegében feudális viszonyaik között hagyott meg. Tőlük még dézsmát követel 1848 őszén a földbirtokos s a hercegi bo­tosispán ordítozása szolgáltatja szü­retükhöz a zenét. Alig kaptak vala­mit a forradalomtól, bizalmatlanok az új rend iránt. Aki a legbátrabb és legnyitottabb szemű közöttük — Bör­csök József juhász, annyit már ész­revett, hogy a nagyuraknak nem tet­szik az új rend és szökdösnek ki az országból. De azt, hogy a forradalom a parasztok hazájává tette volna az országot, ő sem érzi. A herceggel folytatott párbeszédben ki is fejti, hogy semmi sem köti a vidékhez, Ozora földjéhez, mert semmi sem az övé e földből. «Szakadj, paraszt s ha ehetnél, dögölj meg — mondja — semmiért mindent: így szólt itt a vá­sár...» Illyés hőseinek tehát hatalmas utat kell megtenniük, amíg a «haza» szó — bátor tettekre lelkesítő való­sággá válik számukra. Illyés azzal, hogy ennek a legszegényebb falusi rétegnek az alakjait állította műve középpontjába, egyrészt eléri azt, hogy különösen nagy fejlődést ábrá­zolhat, különösen élesen vetheti fel a honvédelem kérdésének és a föld kérdésének, a nemzet szabadságának és a nép szabadságának összefüggé­seit, másrészt különösen megrázóan mutathatja meg azt, hogy amikor a ke­nyértörésre került, a sor, a haza mos­tohagyermekei nem fukarkodtak éle­tükkel és vérükkel. "V­agy harcot kell megvívniok a pa­­­rasztoknak magukkal is, a belső és a külső ellenséggel is, amíg a színmű végén a szabadság katonái­ként indulhatnak Bécs ellen. Le kell küzdeniök a beléjük gyökerezett szol­­gaszellemet, s amikor földesuruk, a herceg «nyugatra szökik», ki kell ve­rekedniük a hátrahagyott hajdúkkal szemben a­ szabad szüret jogát. Roth és Philippovich csapatainak előőrseit csellel, összefogással, bátorsággal el kell verniök Ozora alól. A döntő erő­próba, a hazafiság első tudatos csele­kedete pedig az, hogy amit megtet­tek az előőrsökkel szemben, azt megis­mételik Roth és Philippovich derékha­dával szemben, hogy a falu helyén ma­radhasson és az ellenség megsemmi­süljön. A belső ellenséggel is szembe kell szállniok. Görgey, aki gyűlöli a népfelkelést, a partizánháborút és a forradalmat, parancsot ad a parasztok lefegyverzésére, de ők nem adják ki kezükből a harcban szerzett fegyvert. Végül pedig azt kell megérteniük és meg is értik, hogy a fegyvert, ame­lyet most már szívesen átadnának Perczelnek, annak a parancsnoknak, akiben bíznak — meg kell tartaniuk, mert tovább kell folytatniuk a harcot Ozoráért és az egész országért, ül­dözniük kell az ellenséget Bécs felé. Illyés a parasztokban születő új érzést, a hazafiságot, a régi érzések­ből, a parasztok régi tulajdonságai­ból fejleszti, bontja ki. Nagyon tuda­tosan ábrázolja a szegények erkölcsi fölényét az urakkal, a gazdagokkal szemben. A bátorság, a tisztesség, az összetartás, a gyengébbek felkarolása, «a tudomány a tereléshez», azaz a vezetéshez és «a dúvad elrebbentésé­­hez» — ezek azok a tulajdonságok, amelyek a szegények legjobbjaiban s különösen Börcsök Józsefben elevenen élnek. Ezekre támaszkodik majd Csapó Vilmos, nemzetőr őrnagy, a színmű nemesi hőse, amikor harcba hívja a parasztokat. Segíti, gyorsítja a parasz­tok fejlődését, hogy maguk közül való vezető, Börcsök József mutatja nekik az utat. Illyés Börcsök alakjában igazi népi hőst formált meg. Egyszerű ju­hászlegény, nem szakad el osztályá­tól, de fejjel, vállal kimagaslik a tár­sai közül. Hű barát és meghatóan gyengéd szerelmes, de ugyanakkor egész férfi, aki nem bolondja a lány­nak és élettársában jellemez, állhata­tosságot keres. Bátrabb, keményebb, okosabb a társainál, egy lépéssel min­dig előttük jár. Amikor a dézsma megtagadásáról van szó, a jogaikért harcoló somogyi parasztok példájával biztatja az ozoraiakat. Ő szervezi az ellenállást az ellenséggel szemben, amikor körülötte vakrémület fogja el az embereket s ő érti meg először, hogy miért kell a hazáért harcolni. De Börcsök csak egy lépéssel jár a többiek előtt. Valakinek őt, is, ve­zetnie kell. Ez a vezető Csapó Vilmos, nemzetőr őrnagy, akiben Illyés a haza függetlenségéhez tűzön-vizén át hű, a forradalom és szabadságharc kiváló vezetőjévé váló nemes alakját rajzolta meg. Csapó és Börcsök viszonya egyé­nileg is igaz, hiszen Csapó műveltebb, szélesebb látókörű, tudatosabb Bőr­ösöknél, történelmileg is igaz, hiszen a szabadságharc vezető rétege valóban a nemesség soraiból került ki. Illyés na­gyon jól megmutatja azt is, hogy a parasztság nélkül a szabadságharc azonnali bukásra lett volna ítélve. Csapó érdeme az, hogy ezt felismeri, hogy bízik a parasztokban s ezért meg is nyeri őket. Csapó a Kossuth körül tömörülő ne­mesi balszárny képviselője, «Mada­rász, Perczel földije és atyafia». A harcban megtanulja szeretni és tisz­telni a parasztokat s ezért kiáll kö­veteléseik teljesítéséért, megígéri ne­kik a szőlődézsma eltörlését. Ez az ígérete szembeállítja a honvéd tiszti­kar egy részével, amely ugyan haj­landó harcolni a császáriak ellen, de nem hajlandó a parasztok követeléseit kielégíteni, nem érti a két kérdés összefüggését. Csapó e tisztekkel foly­tatott vitájában hatalmas szónoklatot mond, amelyben kifejti, hogy a haza megvédésében a múltban minden ér­dem a parasztságé volt. (Ebben per­sze, jó adag túlzás is van.) Felme­rülhet a kérdés, hogy a színműben bemutatott ozorai parasztok kezdeti magatartása és a Csapó által — jo­gosan —­ oly nagyra tartott múltbéli paraszti hazafiság között nincs-e el­lentét? Nincsen. A parasztnak, aki a pogány török ellen védte a hazát, a parasztnak, aki felkelt az országba betelepedett és a népet sanyargató német hódítók ellen, másféle érzései, más «ideológiája» volt, mint a 48-as parasztoknak. 1848—49 új helyzetet, új feladatokat jelentett a parasztság számára, új öntudatot, új érzéseket követelt. S éppen ennek az újnak a megszületése «Az ozorai pél­da» tárgya. mi a történelmi színmű, amely a régi dicsőséget zengi — a má­nak is szól. Nem sandít a mára, ahogy azt egyik-másik új történeti re­gényünk teszi, hanem mélyen, tudato­san néz a múltba, híven ábrázolja az elődöket, s éppen ezzel lelkesíti, ne­veli hazafiságra, önfeláldozásra, bá­torságra a kortársakat. Nem kétséges, hogy Illyést a mi­ korunk tanította meg, a népi demokrácia tanította meg jól megérteni a szabadságharcot. A darab alaphangja mélységesen opti­mista, az igaz ügy győzelmében, a dolgozó népben, az emberek fejlődésé­ben bízó író hangja. Ez a mi korunk alaphangja. A darab összes paraszt­alakja, de különösen Börcsök, továbbá Csapó óriási változáson megy át a rövid cselekmény során. Börcsökből népvezér, Csapóból osztálykorlátain túllépő forradalmi demokrata válik. Bizonyos, hogy ilyesmi a szabadság­­harc idején is történt. De az is bi­zonyos, hogy Illyés­ azért tudta ezt a múltbeli jelenséget felfedezni és ilyen hitelesen ábrázolni, mert a jelenben tömegméretekben látta végbemenni a dolgozó emberek nagyszerű öntudato­sodását. Kossuth alakja nem jelenik meg a színpadon, de szelleme ott hat Csapó és Perczel cselekedeteiben. A darab azzal végződik, hogy Csapó teljesítheti az ozoraiaknak tett ígéretét, mert Kossuth javaslatára az országgyűlés eltörölte a szőlődézsmát. A valóság­ban, mint tudjuk, nem így történt. «Hamisítás» ez? Nem. Inkább üdvözö­lendő az, hogy Illyés közeledett a népi Kossuth-felfogáshoz, amelyben Kossuth a függetlenséget és a földet együtt jelentette a parasztság számára. Napjaink befolyása érződik abban a bátorságban is, amellyel Illyés a jel­szavakkal bánik. Nem fél attól, hogy jelszavakat mondasson alakjaival a színpadon, ha azok olyan helyzetben vannak, amelyben «jelszavakat» kell mondani az embernek a valóságban is. Az elmúlt évek története számta­lan bizonysággal szolgált arra, hogy a­ politikailag helyes és jó jelszó a tömegek, a nép lelkesítésének, mozgó­sításának hatalmas eszköze. A taps, amely a­ színpadon felhangzó hazafias jelszavakat üdvözli, mutatja, hogy Illyés a nép nyelvén, a nép szívéhez szól. Elképzelhetetlen lenne a látóhatár­nak az a kitágulása, amelyet a szín­mű befejezése jelent, a parasztok in­dulásai Bécs ellen, a paraszti provin­cializmusnak ez az áttörése a színmű­ben, ha a mi korunk nem hajtotta volna végre ezt az áttörést a valóság­ban, nem kapcsolta volna össze dol­gozóink tudatában a haza és a nem­zetközi haladás ügyét. Nem mindenben sikerült Illyésnek a múlt hiteles ábrázolása. A harmadik felvonásban például helyenként bántó és hamis a honvéd tisztikar beállítá­sa. Csak Kossuth-pártiak, forradalmá­rok, földosztók — és hazaárulók van­nak. A honvédtisztek zömének, a ha­zafias, németellenes, de a parasztkér­désben, a földkérdésben konzervatív zömnek a képviselője hiányzik a da­rabból, Is­regragadóan szép a színmű nyel­­­­ve. A népi szólások, költői ha­sonlatok, kifejező erőben gazdag ké­pek magasan kiemelik Illyés művét felszabadulás utáni drámairodalmunk­ból. Sikerrel feléleszti a verses drá­ma hagyományait s a paraszt, aki a klasszikus verses drámákban pár vol­tának azzal is jelét adta, hogy prózá­ban beszélt, itt az összeütközések he­vében nagyszerű költői nyelven, vers­ben szól a szerelemről, örömeiről, gondjairól. A nép iránt érzett mély szeretet, a szegények életének kiváló ismerete tükröződik a cselekménybe szőtt szerelem rajzában s különösen az ártatlanságában is ravasz, kedves Rozika alakjában. Bőven árad a mű­ből a humor, amely néha abból a sze­retetből fakad, amellyel az író az elesett szegénységet ábrázolja, más­kor a nép ellenségei felett érzett meg­vetését fejezi ki. A Nemzeti Színház előadása nem mutatja meg eléggé mindazokat a szépségeket, amelyek a színdarabban megvannak. Ez részben azzal függ össze, hogy Illyés műve egy kissé könyvdráma, "költemény, amelynek szépségeit olvasva alaposabban "lehet élvezni.. Ez azonban nem mentség az előadás hibáira. A verselés, a nyelv finomságai nem egyszer elsikkadnak a rossz szövegmondás miatt. De ter­mészetesen nemcsak nyelvi,­­ hanem tartalmi, gondolati finomságok is el­vesznek a néző számára, ha nem érti a szöveget. A harmadik felvonás hi­báját, a honvéd tisztikar helytelen ábrázolását az előadás még külön aláhúzza a Görgeyt alakító színész (Somló István) helytelen felfogásává és a sematikus rendezéssel. Somló szögletes mozdulataival, szándékosan kellemetlenre színezett hangjával, vil­logó cvikkerével karikatúra-alakot ál­lít elénk. Természetesen helyes az 1848 őszi Görgeyben a majdani árulót bemutatni, de nem helyes mai fasiszta katonatisztnek játszani. A honvéd­tisztek elhelyezése a színpadon olyan hogy a tisztikar végül is a szó szo­ros értelmében kettészakad forra­dalmárokra és árulókra, az egyik cso­port jobbra megy, a másik balra és a középen nem marad semmi. A Nem­zeti Színház, amely oly sok felejthe­tetlen előadással ajándékozta meg a dolgozókat, Illyés művének bemuta­tására nem készült kellő alaposság­gal. A Nemzeti Színház kitűnő színmű­­vészeinek tehetsége a­ rendezés hibái ellenére is érvényesült. Néhány kiváló alakítás teszi különösen emlé­kezetessé az előadást Mészáros Áginak Rozika szerepében látszatra nem volt nehéz dolga, hiszen színészi egyéniségének megfelelő, az általa már többször játszott szerepek­hez hasonló «paraszti kislány»-alakot kellett életre keltenie. Rozika azonban több, mint egyszerűen szerelmes kis­lány. Ez a kedves, derűs, játékos és mégis komoly leány odaadóan hűsé­ges, áldozatkész harcos. Mészáros Áginak sikerült úgy megformálnia Ro­zika alakját, hogy a kislány szerelmét és bátorságát, ártatlanságát és har­cosságát egységben látjuk. Sikerült úgy megformálnia Rozikát, hogy so­kat kifejez mai parasztleányaink derű­jéből, munka- és életszeretetéből is. Bessenyei Ferenc is eddigi legjobb alakításaihoz méltóan mutatkozott be Börcsök szerepében. Olyan jelenetek­ben, mint az összetűzés a herceggel, a szembefordulás az álhazafiakkal, rá­­döbbenés arra, hogy Ozora és a haza ügye egy­­ rendkívüli szenvedélyt, erőt, pátoszt tudott kifejezni. Börcsö­­köt egy egész osztály történelmi har­cainak, öntudatra ébredésének jelképé­­vé emelte játékában. Pátoszával szenvedélyes erővel tűnt ki Básti Lajos is. Csapó szerepét, amely tele van nyílt politikai vitákkal, úgy alakí­totta, hogy szavát mindig őszinte ér­zés fűtötte át, sohasem esett az üres deklamálás hibájába. A Tengeli-házaspár alakítói, Bihari József és Fónai Márta rövid időre fel­villanó szerepeiket is emlékezetesre formálták, élettel tudták megtölteni Nemcsak azt fejezték ki, ami a szö­­vegben betű szerint benne van, ha­n­em a szövegen túl szinte megmutat­ták ennek a két embernek egész múlt­ját, egész jellemét is. Az ellenség táborát megjelenítő szí­nészek közül különösen Balázs Samu (a herceg) emelkedik ki. A bölcsel­kedő, «felvilágosult», első pillantásra elnézést, mosolyt kiváltó vonások mö­gött megmutatta a hercegi földesúr veszélyességét, gyűlöletességét. A fia­tal színészek közül Tarsoly Elemér (Ürögi Bence), Bán Katalin (Zsófi­­ka), Szénási Ernő (Dudari Sándor) tűnt ki. Szerepeltetésük bátor kezde­ményezés volt, s a többi színész ala­kításával együtt komoly sikerrel járt. Gimes Miklós „AZ OZORAI PÉLDA“ Illyés Gyula színműve a Nemzeti Színházban tt budapesti színházak mai műsora Operaház: Traviata (C. 10., 7). — Nem­zeti: Hamlet (Bartha, és Gárdonyi-bérlet, 6 ). _ Városi: Lakmé (V. Sz., VIII. sor., 7. előadás, 7). —­ Katona József Színház: A fösvény (D. I., 7). — A Magyar Nép­hadsereg Színháza: Pécsi Nemzeti Szín­ház előadása: Tűzkeresztség (fél 8). — Ma­dách Színház:­ A pirossapkás lány (7). — Fővárosi Operett: Állami áruház (D.-bérlet, 7). — Ifjúsági: Két találkozás (7). — Út­törő: Mesterek városa (4). — Zeneaka­démia: Növendékhangverseny (8). — Fővárosi Víg Színház: Most jelent meg (fél 8). — Vidám Színpad: Hideg zuhany (7). — Ál­lami Bábszínház: Szarvaskirály (fél 8). — Kecskeméti Állami Katona József Színház (Pesterzsébet, Kossuth mozi): Ingyenélők. — Fővárosi Nagycirkusz: Humor jegyében (4. 8). — Rádió: Eladott menyasszony, Opera (Kossuth, 21.05). #rio­ara# A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás ma estig: csökkenő felhőzet, a déli megyékben még lehetnek záporok, zi­vatarok. Megélénkülő északnyugati, északi szél. A hőmérséklet alig változik. A RADIO MŰSORÁBÓL CSÜTÖRTÖK KOSSUTH-RÁDIÓ: 5.00: Falurádió. — 5.30 Hírek. — 5.15— 8.30-ig: Reggeli zenés műsor. — Közben: 6.45: A «Szabad Nép» mai vezércikke. — 11.30: Puskin humoros és szatirikus versei. — 12.00: Hírek. Hangos Újság. — 12.30: Magyar kórusművek. — 13.15: Goldmark: Falusi lakodalom — szimfónia. — 14.15: Rádió Gyermek­újság. — 14.50: Népi zene. — 15.30: Részlet Veres Péter regényéből. — 16.30: A Horia—Closca-féle parasztfel­kelés. .Előadás. — 16.45: Hanglemezek. — 17.00: Válasz külpolitikai kérdésekre. — 17.15: Ifjúság Hangja. — 17.35: Jó mun­káért — szép muzsikát. — 18.00: A Nép­hadsereg Híradója. — 19.00: Egy faun — egy nóta. — 20.00: Hangos Újság. — 20.40: A begyűjtési verseny hírei. — 21.00: Zene­kari hangverseny. — 22.00: Hírek. Sport. — 24.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 6.00: Hanglemezek. — 8.30: A Szovjet­unió a szocializmus országa. — 8.40: Ope­rettrészletek. — 9.20: Orosz nyelvlecke. — 9.40: Gyermekrádió — 10.00: Hírek — 10.50: Népi zene. — 15.20: Dalok. — 15.40: Fiatalok zenei újságja. — 16.10: Szórakoz­tató zene. — 16.40: «Milton», összeállítás. — 17.00: Zenekari hangverseny. — 17.30: Hírek. — 17.40: A Falurádió előadása. — 18.40: Szív küldi ... — 19.00: A Népstadion. Riport. — 19.15: Sportnegyedóra. — 19.30: Tánczene. — 22.00: Baráti népek dalaiból. — 22.30: Szovjet kamarazene. ­ SZABAD NÉP CSÜTÖRTÖK, 1952. JÚNIUS 5 A SZOT TESTNEVELÉSI- ÉS SPORT­­OSZTÁLYA június 7-én és 8-án az Előre sportutcai pályáján rendezi a SZOT 1952. évi atlétikai bajnokságát. A verseny szombaton délután 4 óra­kor, vasárnap 9 és 16 órakor kezdő­dik. Szombaton és vasárnap kerül sor a labdarúgó Béke Kupa második fordulójának mérkőzéseire A labdarúgó Béke Kupa második fordulójának küzdelmei során szomba­ton és vasárnap három mérkőzést ját­szanak. Szombaton az Üllői­ úton 17 órai kezdettel az Olimpiai keret II. a Kinizsi­ Postás vegyescsapatával ját­szik. Vasárnap a Lokomotív szőnyi úti sporttelepén kettős mérkőzést bonyolí­tanak le: 15 órai kezdettel a Bányász válogatott a Vasas válogatottal, 17 órai kezdettel az Olimpiai keret I. a Lokomotív válogatottjával méri össze erejét. A budapesti filmszínházak heti műsora június 5-től 11-ig SPORTBECSÜLET: URANIA prol. (Rá­kóczi­ út 21.1­4, n7, 19; DÓZSA prol. (Ró­bert Károly­ krt. 61.) 15, h7, 9; MÁJUS 1 prol. (Mártírok útja 55­) 4, n7, 19; MUN­KÁS prol. (Kápolna-u 3­ób) n6. 18, v. 3; TÁTRA (Pesterzsébet) 16, n9, v. 14; AL­­KOTI­­ÁNY (Újpesti 4, n7, f9; RÁKÓCZI (Csepel) h4, h6. 8. — ELÍTÉLT FALU: VÖRÖS CSILLAG prol. (Lenin-krt 45.) 15, h7, 9; HUNYADI (Kispest) 6, n9, v. 4; BRIGÁD (Pestszentlőrinci 16. h8. v. n4. — HARCOS ÉLET: FÁKLYA (Lenin-krt. 88.) Fél 5-től 11-ig folytatólag. — FURFANGOS FEJEDELEM: SZIKRA (Lenin-krt. 120.) f5, h7, 9; CORVIN (Kisfaludy-köz) 4, n7, f9; FELSZABADULÁS (Flórián-tér 3.) 4, n7, f9. ^ AUGUSZTUSI VASÁRNAP: DUNA (Fürst Sándor-u. 7.) f5, h7, 9; SZABADSÁG (Bar­tók Béla-út 64.1 4, n7, f9. — TELL VIL­MOS: PUSKIN prof. (Kossuth Lajos-u. 18.) f4 h6, 8; VERSENY (Szt. László­ tér 14.) is! h8, v. n4. — EZERARCÚ HŐS: TÁN­CSICS (Csepel) f6, h8, v. f4. HARMA­DIK CSAPÁS: GORKIJ (orosznyelvű mozi) (Akácfa­ u. 4.) h6, 8, v. f4. — FÉNY (Új­pest) : 1. Magyar híradó, 2. A Szovjetunió ma 3 Egy kerecsensólyom története, 4. HARCOLÓ KOREA, 5. Körmozgás, 6 Sok kicsi sokra megy. 5-től fél 10-ig, .v. fél 4-től fél 10-ig folytatólag. -1 HÍRADÓ (Lenin­­krt. 13.): 1. Magyar híradó, 2. A Szovjet­unió ma, 3. Heringsdorf, a Keleti-tenger fürdőparadicsoma, 4. ÉPÍTJÜK A VÖRÖS HAJÓKAT, 5. Mackó—nyuszi-derbi. Reggel 9-től este 11-ig folytatólag. Pilótaszerelem: KOSSUTH (Váci-út 14.) 15 h7 9. — Erdei történet: BÁSTYA (Le­­nin-krt. 8.) 11, 1, 3, 5, 7, 9-­7' lE,ad04 lány: ADY (Somogyi Béla-út 3.) 14, h6. 8; ZUGLÓI (Angol-u. 26.) 4, n7, f9. — Egy ifjú házaspár története: VÖRÖSMARTY (Üllői-út 4.) 4, n7, f9; SPORT (Thököly-út 56) 4, n7, f9; JÓZSEF ATTILA (R.palota» jún 5-től 8-ig h6. 8. v. 14. — Énekelv« megyünk előre: CSOKONAI (Népszinház-u. 13.) h4, 6, f9; MARX (Landler Jenő-u. 39.) f4, h6, 8. — Szovjet bálnavadászok: JÓ­ZSEF ATTILA (Kálvária-tér 7.) 4, n7, f9. — Emberek között: TINÓDI (Nagymező-u. 8.) f4, h6, 8; UGOCSA (Ugocsa-u. 10.) f4, h6, 8; HALADÁS (Bartók Béla-út 128.) jún. 5-től 8-ig f4, h6, 8. — Veszélyes vize­ken: BETHLEN (Bethlen Gábor-tér 3.) 4. n7 f9; VILÁG (Rákosszentmihály) h6, 8, v.­ f4, szerda szünnap; MIKSZÁTH (Sas­halom) 5. h8, v. h3, szerda szünnap. — Három sürgöny: RÁKOSI MÁTYÁS KUL­­TÚRHÁZ (József Attila­ tér 4.) h6, 8, v. n4. ÚJVILÁG (Rákoskeresztúr), h6, 8, v. f4. szerda szünnap. — Nyugati övezet: BÁNYÁSZ (József-krt. 63.) 4, n7, f9; OTT­HON (Beniczky­ u. 3/5.) 14, h 6, 8; PETŐFI (Nagytétény) h.6, 8, v. f4; KULTÚRA (Pest­­hidegkút) h6. 8. v. f4. csüt. szünnap. — Cím nélkül távozott: BEM (Mártírok útja 5/b ) fn­, f1, f3, f5, f7, f9; BÉKE (Szt. László-út 48.) f5, f7, f9; ÉLMUNKÁS (Kis­pest) f6. h8, v. n4. — Botrány Klesmert­­ben: RÁKÓCZI (Rákóczi-út 68.) jún. 5-től 8-ig 11, 1, 3, 5, 7, 9; DIADAL (Krisztiná­kra 155.) 4. n7, f9. — Új Csehszlovákia: RÁKÓCZI (Rákóczi-út 68.) jún. 9-től 11-ig 11, 1, 3, 5, 7, 9. — Nagy koncert: HA­ZÁM ! (Váci-út 150.) jún. 5-től 8-ig 4, n7, f9; ALKOTÁS (Alkotás­-II. 11.) Jún. 5-től 8-ig 4, n7, f9. — Vidám vetélkedés: PEN­­TELE (Lenin-krt. 39.) 4, 6, 8. — Csapajev: PETŐFI (Rottenbiller-u. 37.) h4, 6, f9; JÓ­KAI (Rákoshegy) jún. 6-tól 8-ig n6, f8. v. 3. — Köszív: ZRÍNYI (Lenin-krt. 26.) prol 4, n7. f9. — Utazás a mesék birodal­mában: ÓBUDA (Selmeci-út 14.) 4, n7, f9; VASVÁRI (Kerepesi-út 44.) jún. 5-től 8-ig h4, h6, 8; HALADÁS (Bartók Béla-út 128.) jún. 9-től 11-ig f4, h6, 8. — Gyermek­éveim: KULTÚR (Kinizsi-u. 28.) jún. 5-től 8- ig f4, h6, 8; CSILLAG (C­sillaghegy) h6, 8, csüt. szünnap. — Csendháborító: KUL­TÚR (Kinizsi-u. 28.) jún. 9-től 11-ig f4, h6, 8. — Cirkusz porondján: TÁTRA (Ül­lői­ út 63.) jún. 5-től 8-ig 4. h7, 19; TÜN­DÉR (Újpest) jún. 5-től 8-ig 6, n9, v. h4; SZIGETHY (Albertfalva) jún. 7-én és 8-án h6. 8, v. f4. — Helyes úton: TÁTRA (Ül­­lői­ út 63.) jún. 9-től 11-ig 4, n7, f9. — Tűzkeresztség: ELŐRE (Delej­ u. 41.) f6, h8, v. n4, csüt. szünnap; JÓKAI (Budatétény) jún. 7-én és 8-án 5, n8, v. 3. — Nagy tűzfény: PARTIZÁN (Üllői-út 101.) jún. 5- től 8-ig 4, n7, f9; VASVÁRI (Kerepesi­­út 44.) jún. 9-től 11-ig h4, h6, 8; CORVIN (Pesterzsébet) jún. 5-től 8-ig h6, 8, v. f4. — Kis partizánok: PARTIZÁN (Üllői-Út 101.) jún. 9-től 11-ig 4, n7, f9. — Ütközet békében: ÉVA (Erzsébet kir.-né­ út 36/b.) f4, h6, 8; SZIGET (Csepel) f6, h8, v. n4; SZABADSÁG (P.­Imre) h6, 8, v. h4. — Ci­vil a pályán: ÁRPÁD (Kerepesi-út 146.) n6, f8, v. f4, csüt. szünnap; IPOLY (Csáky-u. 65.) 4, n7, f9; NAP (Népszínház-u. 31.) h4, 6, f9 — Hol­­volt, hol nem volt; AL­KOTÁS (Alkotás-u. 11.) jún. 9-től 11-ig 4, n7, f9. — Boldog aratás: HAZÁM (Váci­­út 150.) jún. 9-től 11-ig 4, 117, f9. — Aranycsillag lovagja: ÚJLAKI (Bécsi-út 69.) jún. 5-től 8-ig 14, h6, 8; CSABA­­(Rákos­csaba) jún. 6-tól 8-ig n6. 18. v. 3. — Ez­red fia: ÚJLAKI (Bécsi-út 69.) jún. 9-től 11-ig 14. h6, 8. — Vadvízország: VILÁGOS­SÁG (Pesterzsébet) f6, h8, v. f4; ÁRPÁD (Soroksár) h6, 8, v. h4. — Csók a stadion­ban: CORVIN (Pesterzsébet) jún. 9-től 11-ig h6­, 8, v. f4. — Hősök tavasza: KÖLCSEY (Kispest) n7, f9, v. 4; ATTILA (B.-fok) 6. n9, v. h4.. — Rettegett Iván: FORUM (Pestszentlőrinc) f6, h8, vasárnap f4. — Legény a talpán: SZABADSÁG (Új­pest) jún. 5-től 8-ig h6, 8, v. f4. — És felkel a nap: TÜNDÉR (Újpest) jún. 9-től 11-ig 6. n9, v. h4. — Csodavilág: JÓZSEF ATTILA (R.-palota) jún. 9-től 11-ig h6, 8. — Teljes gőzzel: BÉKE (R.-palota) jún. 6- tól 8-ig f6, h8, v. f4, h6, 8. — Csárdás­királynő: BÉKE (R.-palota) jún. 9-től 11-ig f6. h8. csüt. szünnap. — Az alattvaló: TERV (P.-újhely) jún. 6-től 8-ig f6. h8. v. n4. csüt. szünnap. — Vörös nyakkendő: TERV (P.-újhely) jún. 9-től 11-ig f6. h8. csüt. szünnap. — Nappalok és éjszakák: KÁRPÁT (Csillaghegy) h6, 8. szerda szün­nap. Legyőzhetetlenek: KOSSUTH (R.­­sztmihály) jún. 6-tól 8-ig f6, h8, v. f4, csüt. szünnap. — Centercsatár: KOSSUTH (R.-mihály) jún. 9-től 0-ig f6, h8. — Hamupipőke: SZABADSÁG (Cs.-ligeti jún. 5-től 8-ig h6, n8, v. f4. — Három találko­zás: JÓKAI (R.-hegy) jún. 9-től 11-ig n4, f8, csüt. szünnap. — Győztesek nemzedéke: SZABADSÁG (R.-liget) Jún. 6-tól 8-ig f6, h8, v. n4. — Szempillád zizzenésére, Alad­din és a csodalámpa: SZABADSÁG (Rákos­­liget) Jún. 9-től 11-ig f6, h8, KELEN (Ke­­lenvölgy) Jún. 7-én és 8-án f6, h8, v. f4. —­­HU barátok: CSABA (R.-csaba) Jún. 9- től 11-ig n6. f8. csüt. szünnap. — Fények a faluban: KOSSUTH (Cinkota) Jún. 7-én és 8-án, szombat: f8. vasárnap: n4 f6, f8. — Négy szív: SZABADSÁG (Újpest) jún. 9-től 11-ig h6, 8. v. f4. Halle, Moszkva: HONVÉD (Rákóczi­ út 82.) fn­, f1, f3, f5, f7, f9. SZABAD NÉP a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest. VIII Blaha Lujza­ tér 3. Tel.: *343—100, *142—220’ Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája, Budapest. V., József nádor­ tér 1. Tel.: 180— 850, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel fog­lalkozó postahivatal. Budapesti üzemi elő­fizetés tel.: 183—644. 189—653. 189—607 Budapesti egyéni előteteket a kerületi kézbesítő postahivatalok kezelik. Központi elő­­fizetőszolgálat: 183—022. Expedíció: 330-552. Előfizetési díj havi 11 Ft. SZIKRA Lapnyomda.

Next