Szabad Nép, 1952. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1952-07-01 / 153. szám
■MM«« VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' SZABAD ! A MAI SZAMBAN A koreai kormányküldöttség tagjai békenagygyűlésen vettek részt Várpalotán és Salgótarjánban (2. old.) — A párt munkája az ifjúság között — Farkas Mihály elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség ülésén (3—4. old.) — Felháborodott tiltakozás világszerte az amerikai agresszorok falai terrorbombázása ellen (5. old.) — 650.000 acélipari munkás sztrájkja a háborús gyújtogatók főfészkében (5. old.) — Nyugat-Ausztria militarizálása és az osztrák nép harca a békéért (6. old.) — Állami Áruház — a Fővárosi Operettszínház előadása (8. old.) V* MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI X. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1952. JÚLIUS 1 TERVÜNK SIKERÉNEK FONTOS FELTÉTELE: A KÜLKERESKEDELEM FEJLESZTÉSE Népgazdaságunknak egyik rendkívül fontos területe a külkereskedelem. Magyarország külföldről hoz be számos nélkülözhetetlen ipari nyersanyagot, sok gépet, ipari felszerelést. A külkereskedelem tehát segít bennünket hazánk szocialista iparosításában, ötéves tervünk végrehajtásában, a szocializmus alapjainak lerakásában. Ahogyan fejlődik népgazdaságunk, úgy növekszik a külkereskedelem jelentősége is. Külkereskedelmi forgalmunk az elmúlt években egyre emelkedett és ma már lényegesen túlszárnyalja a háború előtti méreteket. Különösen a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal van élénk és sokoldalú, egyre erősödő külkereskedelmi kapcsolatunk. A szocializmus útján haladó, tervgazdálkodást folytató országok külkereskedelmi kapcsolatai — újtípusú gazdasági kapcsolatok. A tőkésországok egymás közti külkereskedelmében a kapitalizmus kegyetlen törvényei érvényesülnek. «Aki bírja — marja» — ez ott a legfőbb elv; az erősebb imperialista ország kíméletlenül kihasználja, kifosztja a gyengébbet. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok közti gazdasági kapcsolat ezzel szemben a teljes egyenjogúságon, egymás érdekeinek, függetlenségének tiszteletben tartásán alapszik. A mi országaink kereskedelmi kapcsolata a testvéri együttműködés, a kölcsönös segítség eszköze. A Szovjetunió és a népi demokráciák új típusú gazdasági kapcsolatai elsősorban a hosszúlejáratú szerződések keretében valósulnak meg. A hosszúlejáratú szerződések megadják az együttműködés távlatait, megkönnyítik a külkereskedelem tervezését s mindkét szerződő országban meggyorsítják a népgazdayag tört énesét,"ff "szó?!tftizmus, a kommunizmus építését. Különösen nagy jelentőségűek a népi demokratikus országok számára azok a hosszúlejáratú szerződések, amelyeket a megvalósult szocializmus országával, a világ legfejlettebb iparának és mezőgazdaságának országával, a Szovjetunióval kötnek. Magyarország például a behozatal keretében felbecsülhetetlen értékű támogatást kap a szocialista iparosításhoz: a Szovjetunió szállítja például a Sztálin Vasműnek és a Diósgyőri Kohászati Üzemek új részlegeinek legfontosabb berendezéseit, Csehszlovákia a November 7 Erőmű gépegységeit. Az amerikai imperialisták és csatlósaik a haladás iránti vad gyűlöletükben arra törekszenek, hogy gazdasági blokáddal, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok aláásásával akadályozzák a szocializmus építését a népi demokratikus országokban. Ha ezek az országok az imperialisták nélkül, az imperialisták ellenére is diadalmasan haladnak előre a szocializmus útján, akkor ez jelentős részben a Szovjetunió gazdasági segítségének, a béketábor országai közti külkereskedelmi kapcsolatnak köszönhető. Ez a kapcsolat hazánk erejének, nemzetünk függetlenségének egyik legfőbb biztosítékai. A Magyar Népköztársaság kereskedik tőkés országokkal is. A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezleten a magyar gazdasági élet képviselői hangsúlyozták: szívesen szélesítik ki ezeket a kapcsolatokat, ha megfelelnek a kölcsönös egyenjogúság elvének s előnyösek mindkét fél számára, tehát fejlesztik a magyar népgazdaságot is. A tőkés országok és a szabad államok közti gazdasági kapcsolat hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a népek közti barátság gondolatának térhódításához is. A magyar ipar nem egy gyártmánya jóhírnevet szerzett az egész világon. A Ganz-gyárak, a Láng-gyár, a magyar textilipar sok termékét, ismerik világszerte, a magyar villamossági gépek, motorvonatok, textiláruk, bőráru a földkerekség minden részében növelik a magyar nép megbecsülését, annak azonban gazdasági vezetők, igazgatók, akik vétkesen elhanyagolják a külkereskedelem feladatainak megoldását s ezzel rontják, ahelyett, hogy öregbítenék a magyar ipar jóhírnevét. A kiviteli terv végrehajtása a terv megvalósításárak elengedhetetlen része. Mégis akadnak műszaki vezetők, akik lebecsülik a külkereskedelmet, húzódoznak exportfeladatuk vállalásától, harmadrendű kérdésnek tekintik a kiviteli kötelezettségek teljesítését. Nem egy gyárunk — köztük olyan nagyfontosságú üzemek, mint a Ganz Vagongyár, a budapesti MÁVAG — súlyosan elmaradt exporttervének teljesítésében. Másutt komoly bajok vannak a minőséggel. A Fémáru- és Szerszámgépgyár például rozsdásan, rossz fogaskerekekkel szállított szerszámgépeket. Az RM ■ Művek motorkerékpárjainál előfordult, hogy eltörtek a berugó fogaskerekek: a varrógépek egy részét nem festették be elég gondosan. Az ilyen hibák politikailag és gazdaságilag egyaránt igen komoly károkat okoznak. Ha nem teljesítjük exporttervünket, akkor nem tudjuk behozni a termelésünkhöz nélkülözhetetlenül szükséges külföldi anyagokat és felszereléseket sem, ez pedig fékezi a termelést, az ötéves terv végrehajtását. De nem is, csak saját terveinkről van szó. A baráti országok is tervgazdálkodást folytatnak,és ha mi rossz minőségű árut szállítunk, vagy késve teljesítjük rendeléseiket, zavarokat okozunk ott is a népgazdasági terv teljesítésében. Ha pedig a tőkésországokba kerülnek ilyen áruk, akkor rontjuk saját piacunkat, alkalmat adunk arra, hogy hibáinkat felhasználják a népi demokrácia elleni hírverésre. A jó minőségű termelés, a határidők pontos teljesítése kötelessége minden dolgozónak,, minden üzemnek — de kétszeresen kötelessége, ha kivitelre ■kerülő áruról van szó. Gazdasági vezetőink, igazgatóink felelősek azért, hogy az üzemek hiánytalanul, pontosan, kiváló minőségben teljesítsék exportkötelezettségeiket. Ennek érdekében ellenőrizzék alaposan, rendszeresen, az exportra kerülő cikkek gyártása,!! Pártszervezeteink magyarázzák mint a " VíimV:...,... .cu !„rv.r ■.sze tervünk végrehajtásának a külkereskedelmi feladatok teljesítése; ébresszék fel bennük a felelősségérzetet a magyar ipar nemzetközi becsületéért! A Láng-gyár dolgozói az alkotmány ünnepének tiszteletére megfogadták, hogy nemcsak teljesítik, de túl is szárnyalják exporttervüket. Ezt a példát kövessék a többi üzemek is: dolgozóink versenyezzenek az exportterv túlteljesítéséért — tekintsék ezt a harcot a szocialista munkaverseny egyik központi feladatának! Minden munkás és minden mérnök, kutató adja tudásának, ötletességének, újítókészségének legjavát azért is, hogy minél jobban takarékoskodhassunk a behozatalnál. Kutassanak fel minden lehetőséget: hogyan lehetne hazai anyaggal pótolni a külföldit, hogyan lehetne gazdaságosabban felhasználni a behozott anyagokat. Ez is hatalmas segítséget adhat a külkereskedelmi terv teljesítéséhez. Külkereskedelmünk fejlesztésében nagy felelősség hárul a külkereskedelmi vállalatokra. E vállalatok népgazdaságunk jelentős tényezőjévé váltak, egyre tervszerűbben, eredményesebben dolgoznak s nem kis részük van abban, hogy terveinket eddig sikerrel megvalósíthattuk. De munkájukban sok még a fogyatékosság. Gyakran túl későn küldik el megrendeléseiket az iparnak s nem egyszer utólag változtatják meg a műszaki előírásokat. Nem követelik meg elég harcosan az üzemektől, hogy új, korszerű kivitelezésű, kelendőbb gyártmányokat készítsenek. Sokszor nem elég rugalmasak. Szocialista külkereskedelmi vállalataink ne hivatalnok módjára «ügyeket intézzenek», hanem kereskedjenek. Kísérjék éber figyelemmel a piac alakulását, kezdeményezzenek, legyenek gyorsak, mozgékonyak, ötletesek! A külkereskedelem fejlesztése nagyjelentőségű feladat. Legyünk büszkék arra, hogy Moszkvában és Varsóban, Bukarestben és Prágában, Pekingben és Tiranában szeretettel és elismeréssel veszik kézbe a magyar ipar gyártmányait. Legyünk büszkék arra, hogy az amerikai imperialisták mesterkedései ellenére, sok tőkésországban a jóminőségű magyar gyártmányok elismerést szereznek hazánknak és újabb barátokat a magyar népnek. Lelkesítse iparunk és külkereskedelmi szervezetünk vezetőit ésdolgozóit az a tudat, hogy a fogyatékosságok kiküszöbölésével, külkereskedelmünk továbbfejlesztésével ,még, nagyobb lendületet adnak szocializmust építő öt éves tervünk..végrehajtásához. Előre a gazdag termés betakarításáért! s Szerte az országban aratnak. Dolgozó parasztságunk nagy igyekezettel dolgozik, hogy szemveszteség nélkül gépbe kerüljön a gabona s idejében hozzáláthasson a csépléshez. A munka nagy lendületében azonban vigyázni kell arra, nehogy levágják azt a gaboA földművelésügyi minisztérium jelenti. Az időben végzett növényápolással mezőgazdaságunk dolgozói megteremtették a feltételét annak, hogy teljes erővel arathassanak. Zala megyében már befejezték az őszi árpa vágását; Somogy, Baranya, Bács és Csongrád megyében is erősen közelednek az árpaaratás befejezéséhez. Országszerte megkezdődött a rozs aratása is. Csongrád és Bács megyében, ahol először érett kasza alá a rozs, mintegy 50 százalékát már learatták a termésnek. A déli megyékben helyenként aratják a búzát is. nát is, amely még nem érte el a kívánt érettségi fokot. A túl korai aratás legalább annyira káros, mint a késlekedés. Nagy figyelmet kell tehát, fordítani arra, hogy a legjobb időben, búzánál viaszérésben, rozsnál pedig teljes érés előtt mindenütt azonnal megkezdjük a munkát. A másodvetés és a tarlóhántás ütemét mindenfelé gyorsítani kell. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a munkák nem tartanak lépést az aratással. A másodvetésben még a legjobb megyék (Bács, Tolna, Csongrád) eredménye sem kielégítő. A június 25-i értékelés szerint az őszi árpa aratásában legjobb: Zala, So.,mogy, Baranya, Bács, Csongrád megye; a rozs aratásában: Csongrád, Bács, Pest, Szolnok, Tolna megye; a másodvetésben: Bács, Tolna, Csongrád, Budapest, Fejér megye. A másodvetést különösen Zala, Hajdú, Győr, Veszprém és Heves megyében kell meggyorsítani. Az erdőgazdaságok munkásokkal, gépekkel és fogattal segítik az állami gazdaságok aratását Az állami erdőgazdaságokban a nyári hónapokban aránylag kevés munka adódik. Ezért a gazdaságok vezetői, dolgozói elhatározták, hogy munkásokkal, gépekkel és fogattal segítik állami gazdaságainkat a legnagyobb erőfeszítést igénylő munkában, az aratásban és a hordásban. Igen sok erdőgazdaság autókat, vontatót és fogatot küldött a közelében lévő állami gazdaságokba, hogy ott mielőbb befejezhessék az aratást. Eddig több mint 1200 munkást, amellett 13 teherautót, 28 vontatót, 3 körmös-traktort, 56 vontató-pótkocsit, 512 lófogatot és 10 ökörfogatot bocsátottak erdőgazdaságaink az állami gazdaságok rendelkezésére. Mórahalmán befejezték az őszi árpa, rozs és búza aratását A csongrád megyei Mórahalom községben már június elején alaposan megvitatták az aratással kapcsolatos teendőket. A nyolc termelőcsoport felkészült az aratásra. Egymással versenyezve, gyorsan végezték a növényápolást, mert a jó talajmunka eredményeként igen korán — hamarább, mint a környéken — beérett a község határában az őszi árpa, majd a rozs és a búza is. Június közepén már arattak az egész mórahalmi határban. A csoportok versenyéből az Új Világ tizcs került ki győztesen. A csoportok példájára az egyénileg dolgozó parasztok közül is igen sokan közösen arattak. Szombat estére a község dolgozó parasztjai büszkén jelentették táviratukban Rákositársunk: beletelték a korán beérő őszi árpa, rozs és búza aratását. Ekkorra már 1000 holdon elvetélték a másodnövényeket is. Országszerte megkezdődött a rozs aratása A szentesi Felszabadulás termelőszövetkezetben koreai műszakot tartanak A szentesi Felszabadulás termelőszövetkezet tagjai csoportgyűlésen beszéltek az aratás feladatairól. Elhatározták, hogy követik az ipari munkások kezdeményezését s 400 hold garbonájuk aratását koreai műszakban július 10-re befejezik. Eddig 34 hold ,4 pusztaszabolcsi állami gazdaság dolgozói, ámuk idején megfogadták, hogy június 26-ig 1 Tearultak a fOOrwif?- ,.í?4sisL■ ’’- ■, fogadalmat a gazdaság dolgozói, mert gépek segítették a munkát. Nem is volt szükség kézi munkára: jól és gyorsan dolgoztak a gépek. Huszonőszi árpát és 15 hold repcét arattak le. A szövetkezet apraja-nagyja kiveszi részét a munkából Az aratással egyidőben elvetik a másodnövényeket. A szövetkezet tagjai megfogadták: július 30-ra befejezik a cséplést s ekkorra teljesítik a gabonabeadást is, ötödikén délben. Azanger Jenő brigádvezető örömmel jelentette a gazdaság igazgatójának, hogy befejezték az őszilynn ugatását.Mérr aznpp mgster mini a próbacséplés is. Az eredmény jó: 18,4 mázsás átlagtermésre számítunk. Demján Gyula levelező A pusztaszabolcsi állami gazdaságban géppel aratták mind a 190 hold őszi árpát Munkásaink, műszaki értelmiségünk a koreai műszak sikeréért Országszerte üzemek százaiban beszélték meg a dolgozók, hogyan erősítsék hazánkat, a béketábort a termelés új, kimagasló eredményeivel a (Saját tudósítónktól.) Az Egyesült Izzó dolgozói csatlakoztak a Duclos Bányagépgyár kezdeményezéséhez, s július 1-től 10-ig koreai műszakot tartanak. A gyárban hétfőn, a koreai műszak küszöbén, lelkes hangulat uralkodott, a dolgozók fogadalmuk valóraváltására készülődtek. *Nagyobb teljesítményekkel, a minőség javításával harcolunk Koreáért, hirdetik a feliratokat műhelyek falán. Ezeket az ígéreteket azonban csak akkor válthatják valóra a munkások, ha a gyáregységek, műhelyek vezetői gondoskodnak a műszaki feltételekről. A gyár műszaki vezetői még pénteken megbeszélték, hogyan szervezzék, meg a munkát. Körös Endre főmérnök ismertette afeladatokat. A gyáregység-vezetők, osztályvezetők, mérnökök, művezetők, megígérték: úgy dolgoznak, hogy semmiféle fennakadás ne legyen a munkában. Az izzólámpa-gyáregység vezetője, Hrabcsák Mihály elvtárs szombaton összehívta a művezetőket. A gyáregység dolgozói megígérték, hogy a harmadik negyedévben 1.200.000 forint koreai műszak alatt. Június utolsó napjaiban a munkások és a műszaki értelmiség kettőzött gonddal készült a Jelentés az Egyesült Izzóból értékű «speciál izzólámpát» készítenek terven felül. Most megfogadták, hogy a koreai műszak alatt ennek egyharmadát elkészítik. Fokozott gondot fordítanak arra, hogy kiváló minőségű lámpákat állítsanak elő. A gyáregység műszaki vezetői felbontották a tervet, hogy , minden művezető pontosan tudja, mennyi gyártmányt kell műhelyének naponként elkészítenie. Azt is pontosan megalapították, hogy a műhely egy egy dolgozójának hány és milyen munkadarabot kell gyártania. A drót- és spirál gyártásnál a dolgozók elsősorban a minőség javítására törekszenek. Szalay Sándor mérnök megbeszélte az egyes gyártmányok művelettervét a művezetőkkel. A dolgozók megkapták az úgynevezett «rendelési lapokat», amelyeken feltüntették, milyen gyártmányt kell elkészíteniük, mennyi az elkészítés ideje stb. A művezetők a műhely tervének felbontása után jegyzéket készítettek,amelyen feltüntették, milyen anyagra, szerszámra stb-re lesz szükség, s ezt átadták a raktárnak, amely jegyzék szerint előkészíti az következő tíz nap feladataira, hogy minél sikeresebb munkával tehessenek tanúbizonyságot a hős koreai nép iránti együttérzésükről anyagot. «Számítottunk arra is — mondja Salay elvtárs —, hogy a dolgozók még nagyobb teljesítményt érnek el, mint eddig, s még gyorsabban feldolgozzák az anyagot. Ezért gondoskodtunk tartalékokról is». A karbantartási részleg dolgozói szombaton és hétfőn átvizsgálták s kijavították a gépeket. Megvizsgálták a szerszámokatis és gondoskodtak tartalékokról. Az alkatrészgyártás műszaki, vezetői is felkészültek a koreai műszakra. Az eddigi tíz nap helyett tizenöt napra előre gondoskodtak anyagról. Az előző műhelyben megvizsgálták az előkészített szerszámokat, idarckéseket, a hibás gépeket szombaton és vasárnap kijavították. Állandóan tartózkodik a műhelyben lakatos és villanyszerelő, hogy az esetleges hibákat azonnal kijavíthassa. Az Egyesült Izzó műszaki vezetői és dolgozói felkészültek arra, hogy a koreai műszakon kiváló teljesítményekkel segítsék a hazája szabadságáért és a világ békéjéért harcoló hős koreai népet. A 30/1-es számú Gyárkémény- és Kazánépítő Vállalat dolgozói elhatározták: a koreai műszak utolsó napjáig befejezik a Lőrinci Hengermű tolókemencéjének átépítését (Saját tudósítónktól.) A Lőrinci Hengermű elsőszámú tolókemencéjét teljesen újjáépítik. Általában félévenként végeztek a kemencén nagyobb javításokat,, de most már másfél éve csak kisebb javításokkal hosszabbították meg «életét», így az izzótér és az előmelegítőtér nagyon elhasználódott s teljesen át kell építeni a tolókemencét. A legutóbbi, átépítéskor, tavaly márciusban két műszakban '75 kémenceépítő kőműves és 59* segédmunkas ■ kilenc napig dolgozott ezen a munkán. Az átépítést végző,' 30/1 Gyárkémény- és Kazánépítő Vállalat 40 könűvese és 20 segédmunkása a műszaki vezetőkkel együtt most elhatározta: azzal juttatják kifejezésre a hős koreai nép iránti szeretetüket és együttérzésüket, hogy a tavalyinál sokkal nagyobb munkát, két műszakban, feleannyian egy nappal hamarabb végzik el. Kriskó Gyula kemenceépítő brigádja vasárnap délután bontani kezdte a tolókemencét. Ezt a munkát ma kell befejezniük, s 2-án fognak hozzá az átépítéshez. A kötsiíívesek a többi dolgozóval együtt most azért harcolnal, hogy 10-én reggel, a koreai műszak utolsó napján próbafűtésre készen átadják a kemencét. Valigura elvtárs munkamódszerével harcolnak tervük túlteljesítéséért a vasasi bányászok A vasasi bányászok kiváló eredményeket érnek el Valigura elvtárs munkamódszerével, s az újtípusú, nagyteljesítményű szovjet fejtőkalapáccsal. Az új szerszámot és az újmunkamódszert először Duzsi István brigádjában próbálták ki. Boros János, Fejes János, Németh János (10), Aranka János és társaik ennek eredményeként emelték teljesítményüket 150, sőt 200 százalék fölé. A jó teljesítményeknek megfelelően emelkedett a keresetük is. A csapat tagjainak napi keresete mindigmeghaladja a 70 forintot és nem ritka a 100—125 forintos napikereset Sem. . -■ i i. i A brigád már jjjlius utolsósának tervén dolgozik.