Szabad Nép, 1952. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1952-07-01 / 153. szám
SZABAD NÉP KEDD, 1952. JÚLIUS 1 A koreai kormányküldöttség tagjai békenagygyűlésen vettek részt Várpalotán és Salgótarjánban A hazánkba érkezett koreai kormányküldöttség tagjai hétfőn délután békegyűlésen vettek részt Salgótarján. (Várpalotai telefonjelentés.) Várpalota dolgozói hétfőn délután az amerikai imperialisták koreai agressziója elleni tiltakozásul békenagygyűlést rendeztek. Ezren és ezren gyűltek össze az épülő város hatalmas sportpályáján, hogy megmutassák forró testvéri szeretetüket Korea harcoló népe iránt. Hosszú sorokban érkeztek a November 7 Erőmű munkásai, a bánya dobozai, a megye nagyobb üzemeinek üldöttei. Eljöttek az asszonyok, karjukon hozták kisgyerekeiket. Eljöttek Várpalota öregjei és eljöttek a fiatal gyerekek, mind, akik számára ez a szó. Korea — egyet jelent a békéért, a szabadságért vívott hősi harccal. A minden irányból érkező hosszú ember, folyam hatalmas, lelkes tömegréré olvadt össze a sportpálya piros, pirosfehér-zöld és koreai zászlókkal feldíszített területén. A nagygyűlést Cserniczki Gyula elvtárs, a November 7 Erőmű pártbizottságának titkára nyitotta meg. Utána a Magyar Dolgozók Pártja veszprémmegyei bizottsága nevében Papp János elvtárs üdvözölte a dolgozókat. Arról beszélt, hogy Veszprém megye munkásai most, a tíznapos koreai műszakban munkájukkal is hitet tesznek a koreai nép iránti szolidaritásukról. A várpalotai dolgozók megfogadták. Kan és Várpalotán. A békegyűléseken sokezer főnyi tömeg tüntetett az amerikai imperialisták Koreában elkövehogy a harmadik negyedévben 10.000 tonna szenet termelnek terven felül. Ezután Csan Szi U, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kereskedelmi minisztere, a Magyarországon tartózkodó koreai kormányküldöttség vezetője mondott beszédet. — Az egész koreai nép nevében mély hálámat fejezem ki a magyar népnek azért a támogatásért és segítségért, amelyet az amerikai imperialisták ellen küzdő népünknek, hazánk szabadságáért, függetlenségéért folytatott igazságos harcában nyújtott — mondotta bevezetőben. Elmondotta, milyen aljas, barbár eszközökkel próbálták az amerikai imperialisták térdre kényszeríteni, leigázni Korea hős népét, majd így folytatta: — De az amerikai betolakodókat semmiféle gaztettük sem hozta közelebb céljaik eléréséhez. A koreai nép ismeri nemzeti feladatának nagyságát, bátran küzd a fronton és a hátországban. A koreai néphadsereg, amely a koreai nép legjobb fiaiból és leányaiból áll, igazságos harcában megedződött és hősi hadsereggé kovácsolódott. De nemcsak a katonák hősök Korea földjén, hanem a hátország dolgozói is azok, akik önfeláldozóan állítják helyre a lerombolt vállalatokat, üzemeket és vasútvonalakat, a legnehezebb körülmények között is arra törek ett gaztettei ellen – fejezte ki a hős koreai nép iránti forró együttérzését, szeretetét szenek, hogy teljesítsék és túlteljesítsék a terv által eléjük állított feladatokat. Meleg szeretettel szólt Csan Szi U elvtárs a kínai népi önkéntesekről, a koreai dolgozók és harcosok édestestvéreiről. Megkeményednek az arcok, amikor Csan Szi U elvtárs a baktériumháború ártatlan áldozatairól, az amerikaiak kegyetlenkedéseiről beszél. — Fenyegetésekkel és gaztettekkel soha nem sikerül bennünket térdrekényszeríteni! Az agresszorok útja vereséghez vezet! — mondotta a sokezres tömeg viharzó tapsa közben. — A koreai nép harcát segíti az a tiltakozás, amely egyre hangosabban harsan fel a föld minden sarkán az amerikai rablók véres gaztettei ellen. A dolgozók az egész világon mélyen együttéreznek a koreai néppel. A magyar nép önzetlen, testvéri segítségét — amely lelkesíti a koreai harcosokat — a koreai nép soha nem fogja elfelejteni. Remélem, hogy a koreai kormánydelegáció magyarországi tartózkodása még jobban megerősíti a népeink közötti barátságot — fejezte be beszédét Csan Szi U elvtárs. Várpalota dolgozói hosszan, lelkesen éltették a koreai és magyar nép barátságát, Sztálin, Mao Ce Tung, Kim Ir Szen és Rákosi elvtársakat. A koreai nép soha nem felejti el a magyar dolgozók önzetlen, testvéri segítségét A hős koreai nép önfeláldozó harca új hőstettekre lelkesíti Salgótarján dolgozóit (Salgótarjáni telefonjelentés.) Salgótarján dolgozóinak hétfőn tartott békegyűlésén résztvett és felszólalt Cson Ban Szu elvtárs, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának tagja, a hazánkban tartózkodó koreai kormányküldöttség helyettes vezetője is. «Forró üdvözletet hozok a testvéri magyar népnek, a salgótarjáni bányák munkásainak, Salgótarján dolgozó népének» — mondotta, s szavaira tapsvihar válaszolt. Ezután arról beszélt, hogyan támadták meg Koreát az amerikai imperialisták, s hogyan próbálták megtörni e hazájáért küzdő népet. *Az amerikai gyilkot sok minden embernél,ből kivetkőzve nemcsak barbár bombázásnak vetették alá földünket, de barbár módon bántak el az emberekkel, az öregekkel, gyermekekkel. Az asszonyok szemeit kivájták, nyelvüket kitépték, megbecstelenítették leányainkat, azután lelövöldözték őket. A megpróbáltatások nehéz ideje kezdődött a koreai nép számára, az ellenségnek azonban nem sikerült és soha nem fog sikerülni a koreai népet térdre kényszeríteni». «Hőseink annyi halhatatlan tettet vittek végbe — folytatta —, hogy nem is tudjuk azokat nektek mind elmondani. Han Gegel elvtárs, amikor azt a harci feladatot kapta, hogy védelmezze a stratégiailag fontos 320-as magassági pontot, eltökélten így szólt: «A haza magassági pontja az én magassági pontom, halálomig fogom védeni a haza és a párt nevében». És Han Ge Rel megvédte a 320-as magassági pontot, megsemmisített 90 ellenséges katonát és tisztet. A harcosok ma már az egész fronton az «Én magassági pontom megvédése» jelszavával küzdenek. A koreai hősök tetteit a munka magyar hősei hallgatják. Olyanok, akiknek mellén büszkén csillognak a munka kitüntetései, jeléül annak, hogy keményen tartják kezükben a munka fegyvereit. Simon Miklós, háromszorosan kitüntetett sztahanovista vájár, Nyerges János elővájár, kétszeres sztahanovista, Somogyi Lajos üvegfúvó sztahanovista, s a többiek munkájukkal tesznek hitet a béke mellett. S amikor Csin Ban Szu elvtárs azt mondja: «Elvtársak! A koreai nép megbízott azzal, hogytolmácsoljam nektek szilárd eltökéltségét. Mi, Korea népe feltétlenül kivívjuk a végső győzelmet az amerikai imperialistákkal folytatott, harcban. Nem fér ■ kétség, ahhoz, hogy győzünk.» — zeng a hurrá az éljen. ' * «A mi oldalunkon áll a nagy Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a ti országotok együtt a békeszerető népekkel — folytatja Csin Ban Szu. — A ti anyagi támogatásotok és erkölcsi segítségetek nagyban hozzájárul az amerikai betolakodók ellen vívott harc győzelméhez. Ezért bízott meg engem a koreai nép, hogy tolmácsoljam irántatok érzett mély háláját. Jól tudjuk, hogy milyen nyomorúsággal és keserves következményekkel jár egy új háború. A második világháború idején a hitleri rablók igája alatt, saját magatokon éreztétek a háború borzalmát. Ma a koreai valóság, a történelemben eddig még nem látott szomorú képet mutat. Ott, ahol üzemek, bányák és vállalatok emelkedtek, amelyeket népünk saját kezével, a nagy szovjet nép önzetlen segítségével épített fel, ma már nincs más, mint puszta rom. Most, hogy eljött a nyár, az alapjaikig lerombolt városok és falvak helyén fa zöldül. A gyermekeiket kereső anyák zokogása, a szüleiket elvesztett gyermekek keserves sírása kitörölhetetlenül belénk vési a szilárd eltökéltséget, hogy boszszút állunk az ellenségen!» A hatalmas tömegben az édesanyák megmozdulnak, s forróbban ölelik magukhoz kicsi gyermekeiket. Féltő szeretettel simogatják hajukat, mély együttérzéssel gondolnak a megkínzott koreai anyákra, akiknek a legnagyobb fájdalommal, a gyermekét elvesztő anya fájdalmával kell megbirkózniok. De Csin Ban Szu elvtárs szavai messze csengenek, s e szavak harcba hívják Salgótarján népét, a jobb munka harcára. • «A~oreai népi keményt írja a Kés iyén. Tekintetét a kommunizmus felé haladó Szovjetunióra irányítja, s a népek vezérének, Sztálin elvtársnak nevével ajkán, a nagy Kína, a népi demokratikus országok és a ti országotok nagyszerű munkáján lelkesülve folytatja hősi harcát. Veletekvaló találkozásom méginkább megerősíti meggyőződésemet a végső győzelemben. Amikor visszatérünk hazánkba, őszintén elmondjuk népünknek, hogy ti hogyan harcoltok értünk. Ez megsokszorozza népünk szilárd akaratát, elszántságát az amerikai imperialisták fölötti győzelemre. Sztálin, Rákosi, Mao Ce Tung és Kim Ir Szen elvtársak neve zúg Salgótarján főterén. És Salgótarján valamennyi dolgozójának nevében hangzanak a városi pártbizottság titkárának szavai: «A hős koreai nép önfeláldozó harca új és új hőstettekre lelkesíti Salgótarján dolgozóit. Megfogadjuk, hogy hűek leszünk a koreai nép barátságához, harcolunk szép hazánk felvirágzásáért, a világ békéjének védelméért. Sztálinváros dolgozóinak békenagygyűlése (Sztálinvárosi telefonjelentés.) Sztálinvárosban hétfőn este az építőmunkások ezrei és a diákfiatalok békegyűlésen fejezték ki harcos, testvéri együttérzésüket a szabadságért és a világ békéjéért harcoló hős koreai nép iránt. A mélyépítők, a tűzállótéglagyár, a kokszolómű és valamennyi építkezés dolgozói hatalmas vörös és nemzetiszínű zászlók alatt vonultak fel A nagygyűlést az épülő új sportpálya melletti nagy téren tartották meg. A békegyűlésen koreai fiatalok is résztvettek: Lih En Con, az állami zászlórend harmadik fokozatával és a háborús érdeméremmel kitüntetett fiatal és Li Bon Nam. Mindketten egyetemi tanulmányaikat folytatják hazánkban. Dénes János, a koreai Rákosi Mátyás-kórház orvosa beszélt a testvéri nép hősi harcáról, az amerikai imperialisták és csatlósaik szavakkal el nem ítélhető állati kegyetlenkedéseiről. Beszélt a koreai nép jövőbe vetett hitéről. «Kiállítást rendeztünk, megmutattuk a koreai harcosoknak az épülő Sztálinvárosunkat ábrázoló fényképeket A koreai dolgozók azt mondották nekünk: ha kivívjuk végső győzelmünket, ugyanolyan lelkesedéssel építjük fel üzemeinket, gyárainkat, mint amilyen lelkesedéssel építik szabad hazájokban a magyar dolgozók Sztálinvárost». Lili En Con forró ünneplés között kezdte meg beszédét. «Szívem tele van örömmel, hogy itt, Sztálinvárosban, a magyar nép büszke alkotásában adhatom át nektek sokat szenvedett népem forró baráti köszöntését. Ti a háború első napjától kezdve mellettünk álltatok, s nincs országunkban olyan ember, aki ne ismerné Rákosi Mátyás elvtárs nevét, ne gondolna nagy szeretettel és hálával a magyar népre. Lili En Con mint légvédelmi tüzér vett részt a háborúban, hidakat védett az amerikai repülők bombázásai ellen. Elmondotta,hogy a Jalu-folyónál az egyik hídnál egy hónapig teljesített szolgálatot. Egy hónap után épségben adták át a hidat felváltóiknak, úgy ahogyan annak idején ők is átvették. «Népünk nem nyugszik addig — mondotta — amíg ki nem űzi hazája földjéről az aljas betolakodókat. Harcosaink nem teszik le addig a fegyvert, amíg meg nem bosszulják az anyák, gyermekek szenvedését, gyáraink, termőföldjeink szétdúlását, hazánk rombadöntését. Életem itt igen boldog — de most is szüntelenül hazámra gondolok, mert ismerem a kínokat, amelyeket most népem szenved, ismerem a harcot, amelyet katonáink a szabadságért, a békéért vívnak. Ha majd visszatérek Koreába, sokat, nagyon sokat fogok beszélni a magyar népről, Sztálinvárosról, a béke nagyszerű művéről». Beszéde végén vele együtt éltették a dolgozók a koreai és a magyar nép szeretett vezéreit, Kim Ir Szén és Rákosi elvtársakat. Újból és újból felzúgott a taps. «Kim Ir Szén! Kim Ir Szén! — Rákosi! Rákosi!» — és viharrá nőtt a kiáltás, amikor Sztálin elvtársat, a béketábor lángeszű vezérét éltették Sztálinváros dolgozói. A Sztálin Vasmű és Sztálinváros dolgozói szóltak ezután. Kőszegi András sztahanovista ács arról beszélt: «A holnapi napon kezdődik egész országunkban a koreai műszak és a gyűjtés, amikor a koreai népnek adjuk forintjainkat, gondoljunk azokra a gyermekekre, akik hajlék nélkül vannak Koreában és a háború borzalmait élik. Sztálinváros dolgozói, mutassuk meg, hogy a munkában és a gyűjtésben a legszebb eredményeket érjük el. Laufer Tibor sztahanovista betonozó brigádja nevében fogadta: «A koreai műszak alatt 193 százalékot teljesítünk az új normákkal, sőt ezt túl is szárnyaljuk. Tizedikéig 265 munkaórát takarítunk meg. Brigádom minden tagja azt is megfogadta, hogy keresetéhez mérten a legmagasabb értékű bélyegeket veszi meg, hogy ezzel is támogassa drága testvéreink harcát». A békenagygyűlés után az «Ifjú sasok» című koreai filmet vetítették le Sztálinváros dolgozóinak. KOREÁÉRT! Egy hete hangzott el az Országos Béketanács felhívása hazánk népéhez: «Áldozatkészségünkkel enyhítsünk a koreai nép szenvedésén, segítségünk nyomán szálljon több mosoly a koreai gyermekek arcára s meg több erő a harcosok karjába. Segítsük a szabadságért küzdő hős koreai népet!» A felhívást békegyűlések ezrein őszinte és mély lelkesedéssel fogadták el a magyar dolgozók. Az elmúlt egy hét alatt az üzemekben és a falvakban milliók sorakoztatták a felhívás alá a jobb, áldozatosabb munka fogadalmait. Ezek a fogadalmak a magyar nép olthatatlan békevágyából, a háborús gyújtogatók elleni szenvedélyes gyűlöletéből, s abból az igaz, testvéri szeretetből fakadtak, amelyet az iránt a nép iránt érzünk, amely immár két esztendeje, mérhetetlen szenvedésektől gyötörve fegyverrel harcol a békéért. A magyar nép a magáénak vallja a koreai nép hősi, önfeláldozó harcát. A magyar anyák teljes szívükkel a koreai anyák mellett vannak. A tatabányai dolgozók békegyűlésén szenvedélyes szavakkal mondta el Pálinkás Istvánné: «Amikor a rádióban hallottam, milyen aljas fegyverhez nyúltak az amerikaiak, szerettem volna felkiáltani: halljuk segélykiáltásotokat koreai testvérek, segíteni fogunk nektek, hős koreai anyák!» Most, ebben a hónapban — amit országszerte «koreai hónap»-nak nevezett el a nép — az eddiginél jobban, s más eszközökkel is akarunk segíteni. Ma a békebizottságok, az MNDSZ, a szakszervezetek aktívái megkezdik a koreai gyűjtést, az üzemekben megindul a koreai műszak. A magyar nép áldozatkészen, őszinte segíteniakarással adja a jobb munkát, a forintokat, s tudja: mindaz, amit mi adhatunk, nagyon kevés Korea népének áldozataihoz mérve. Két esztendővel ezelőtt Korea földje — mint a mi hazánk ma is — békés, virágzó ország volt, amelyben merész terveket készült megvalósítani a nép. Ott is új iskolákat, egyetemeket kezdtek építeni a gyermekeknek és ifjaknak, új gyárakat és üdülőket a munkásoknak, büszke, hatalmas erőműveket, új városokat, szép falvakat emeltek, villamosvezetékeket szereltek, s költőik a szabad, boldog életről daloltak. Nem a mi hazánkat — Koreát támadták meg az imperialisták. Nem a mi házainkat — Koreát borították tűzbe és vérbe, nem a mi földjeinket — Korea mezőit tépték fel tankjaik. Nem a mi kútjaink tiszta vizeit fertőzik halálthozó baktériumokkal — Korea megkínzott testére szórják a halált. De ezt szánják nekünk is ellenségeink.S azt, hogy a mi népünk békében építheti új hazáját, hogy az imperialisták gylkos tervei nem valósultak meg — a többi között annak is köszönhetjük, hogy Korea hősiesen áll a posztján, önnön testével fogja fel a gyilkos ütéseket, amelyeket az amerikai imperialisták nekünk is szánnak, saját forró vérével oltja a más országokra is átcsapni készülő háború tüzét. Adhatunk-e annyit, amennyi feledtethetné a mérhetetlen szenvedést, s visszaadhatná az anyáknak gyermekeiket? Adhatunk-e annyit, amennyi felérné a hősök kiontott vérét, a tengernyi áldozatot, amit értünk is hoztak, minden népért, amely békében él? A magyar nép most segíteni akar drága testvérének. Ezekben a napokban válnak több szénné, több géppé, gyorsabban elkészült épületekké, gyorsabban learatott, elcsépelt és beadott gabonává azok a fogadalmak, amelyeket a magyar haza fiai az Országos Béketanács felhívásakor tettek. Legyenek méltóak ezek a tettek a koreai nép, a koreai munkások és harcosok tetteihez! A magyar dolgozók, a magyar anyák, a magyar úttörők most, a gyűjtés során forintjaikat adják Korea megsegítésére. A forintokból ruha, gyógyszer lesz a gyilkos amerikai bombák által hajléktalanná, beteggé tett koreai gyermekeknek, öregeknek. Nincs magyar édesanya és édesapa, aki ne érezné, amit Fekete József, a Győri Textilgyár dolgozója mondott a győri dolgozók kikegyülésén: «úgy küldjük el forintjainkat a koreai gyermekeknek, mint saját gyermekeinknek». A koreai hónap tanúságtétel lesz arról, hogy a magyar népben milyen mélyen él a béke és a szabadság szeretete, milyen erős az imperialista gyújtogatók elleni gyűlölete, s menynyire képes mindennek tettekben is kifejezést adni. A mi segítségünk — mint a világ minden békeharcosának segítsége, mint a világ dolgozói által nyújtott segítség része — erőt, bátorítást, kitartást ad a koreai népnek ahhoz, hogy minden tűzön és poklon át, az imperialisták minden aljas tette ellenére kiharcolja igaz ügyének diadalát. A mi szerény eszközeinkkel, őszinte szívvel és erőnket nem kímélve segítsük ebben Koreát! Üzemeink szocialista fogadalmai alkotmányunk ünnepe tiszteletére Alkotmányunk ünnepének tiszteletére tett fogadalmukat számos üzem dolgozói, díszes albumba kötve küldték el Rákosi elvtársnak. A Tatabányai Alumíniumkohó dolgozói megfogadták, hogy túlteljesítik a harmadik negyedév feladatait. Az üzem műszaki dolgozói vállalták, hogy a munka jó megszervezésével biztosítják a nyersanyagot és szerszámot a fogadalom teljesítéséhez. Díszes albumot küldtek fogadalmukról a Baranya megyei Malomipari Egyesülés dolgozói is. A dolgozók vállalták, hogy a harmadik negyedévben 303.266 forint értéket adnak terven felül a népgazdaságnak. A - -1 TT MATOMGYEI MALOMIPARI EGYESÜJÉS tí TADVALLALATAINAK F&AJÁNLÁSAI, MELYET AZ EGYESÜLÉS DOLGOZÓI AUGUSZTUS 20-IKA ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPE TISZTELETÉRE A »p rtmu«