Szabad Nép, 1952. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1952-07-23 / 172. szám
2 Csanádi Miklós, az oroszlányi XV-es akna üzemvezető főmérnöke: A CIKLUSOS MUNKASZERVEZÉS SEGÍTSÉGÉVEL FOKOZZUK A BÁNYAGÉPEK KIHASZNÁLÁSÁT Nagy érdeklődéssel olvastam a «Szabad Nép»-ben a bányagépek kihasználásáról szóló cikkeket, hiszen bányánk, az oroszlányi XVI-os akna, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt egyik legjobban gépesített bányája. A frontokon mindenütt kaparószalagok továbbítják a kitermelt szenet a szállítóvágatokhoz, ahonnét gumiszalagok viszik a csillékbe. Az elővárosokon egy új Sz—153-as szovjet rakodógép dolgozik. Ezek a gépek megkönnyítik a bányászok munkáját és erőteljesen növelik a termelést. Felháborodva olvastam, hogy sokhelyütt milyen súlyos mulasztások történtek az F—4-es fejtőrakodógépek munkába állításánál. Az oroszlányi XVI-os aknában is dolgozott tavaly egy F—4-es gép. Kiváló eredményeket értek el vele az elővájásokon. A gép munkája jelentékenyen hozzájárult ahhoz, hogy az elővájások gyors befejezésével, a feltárási tervek teljesítésével megfelelő új munkahelyeket kaphattak a szeneid csapatok. A bányászok megszerették a gépeket, látják, hogy a gépek jó kihasználása révén emelkedik a teljesítmény, növekszik a kereset Amikor betört a víz a bányába és az F—4-es gép további üzembentartása lehetetlenné vált, bizony nagyon nem szívesen fogtak hozzá a kiszállításához. Kétségtelen, hogy a termelő- és szállítóberendezések jó kihasználása komoly feladatok elé állítja a műszaki vezetőket. Nem elegendő az állandó, gondos karbantartást megszervezni; a gépek jó kihasználása csak akkor lehetséges, ha megteremtjük az egyenletes, ütemes termelés feltételeit ha biztosítjuk a gépek, sz állítóberendezések egyenletes terhelését s így eleve kiküszöböljük az üres csillehirányt, az úgynevezett «szállítási csúcsokat». A gépek jobb kihasználásához tehát magasabb színvonalú munkaszervezés szükséges. A ciklusos munkaszervezés ad módot a gépek lehető legjobb kihasználására. Az oroszlányi XVI-os aknában a következőképpen szerveztük meg a ciklust a frontfejtéseken. A front hossza 100 méter s jobb- és baloldali 50—50 méteres szárnyán folyik a termelés. A szenet mindkét szárnyról kaparószalaggal szállítjuk a front közepe felé, a szállítóvágatban elhelyezett csatlakozó kaparószalagra. Egy ciklus azt az időt jelenti, amíg mindkét frontszárnyon, tehát az egész fronton 2,4 métert haladtunk előre, átszereltük a kaparószalagot s a kiszeneti részt beomlasztottuk. A ciklus szakaszai a következők: az éjjeles műszak dolgozói a front balszárnyán 1,2 métert haladnak előre, a jobbszárnyon pedig átszerelik a kaparószalagot. Váltáskor a reggeli műszak dolgozói a balszárnyon folytatják — a jobbszárnyon pedig, ahol a kaparószalag közvetlenül a szénfal mellé került, megkezdik a szenelést. Mindkét szárnyon tizenketten dolgoznak. Délután 2-ig a front mindkét szárnyán 1.2 métert haladnak előre. Délután a front jobbszárnyán tizenkét dolgozó folytatja a szenelést s 1.2 métert haladnak előre. A front balszárnyán — ahol az előrehaladás már 2.4 méter —■ a 15 dolgozóból álló szerelőbrigád átszereli a kaparószalagot és biztosítja a frontot. Átszerelés után kipróbálják a kaparószalagot, majd leomlasztják a kiszenett frontrészt. Ezalatt a jobbszárnyon dolgozók befejezik az 1.2 métert s így most már mindkét frontszárny 2.4 métert haladt előre. Az éjjeles műszak dolgozói ismét szenelni kezdenek a balszárnyon, a jobbszárnyon pedig újból megkezdik az átszerelést, vagyis megkezdődik a következő ciklus. Ez a fejlett munkaszervezés, a pontos, grafikon szerinti munka nagymértékben kiküszöböli a gépállást, lehetőséget nyújt a gépi berendezések nagyfokú kihasználására. Ez azonban az éremnek csak az egyik oldala. Másfelől: csak akkor tarthatjuk be a ciklusos grafikon előírásait, ha a gépek zavartalanul működnek. Igen nagy gondot kell tehát fordítanunk a megelőző karbantartásra, mert különben kellemetlen «meglepetések» érhetnek. Az oroszlányi XVI-os aknában karbantartó lakatos-brigádot szerveztünk s a brigád tagjai állandó szakmai oktatásban részesülnek. A frontok közelében földalatti lakatoskamrát létesítettünk s beszereztük a szükséges tartalék-alkatrészeket. Egy ciklus kezdetben 50—60 óráig tartott. Ha a vájárok később fejezték be a ciklust, akkor a szerelőbrigádok nem tudtak dolgozni — bizony kezdetben sok ilyen pontatlanság, gyakorlatlanság, a grafikon előírásának megsértése gátolta a munkát. Ezeket a kezdeti nehézségeket leküzdöttük s ma már ott tartunk, hogy 24 órás ciklusos grafikon szerint dolgozunk. Ennek megfelelően rohamosan emelkedett a gépek kihasználásának foka. A ciklusos szervezés bevezetése előtt a gépek kihasználásának foka 30—35 százalék volt. A műszak első felében, az első két órában jóformán meg sem indultak a frontokon a kaparószalagok, mert sehol sem volt készlet. Reggel 6 órától 12-ig szállították ki a termelés 35 százalékát, 1202-ig a fennmaradt 65 százalékot. Természetesen a műszak második felében nagy volt a roham, a kapkodás, túlterheltük a gépeket, a kaparószalaig, a gumiszalagok elszakadtak s megállították a munkát. A csapatok üres csillére vártak, a «szállítási csúcs» minden gátló hatása érvényesült. Ma már 70—72 százalékos a gépek kihasználási foka, gépeink egyenletesen, állandóan dolgoznak, a szállítóberendezések terhelése egyenletes, a műszak első órájában ugyanolyan ütemben termelünk,, mint a műszak közepén, vagy akár a végefelé. Tévedés volna azt hinni, hogy harc nélkül bevezethetjük a ciklusos munkaszervezést • Az oroszlányi XVI-os akna tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a bányaművelés magasabb színvonalú, ciklusos szervezéséért éppen úgy, mint a gépesítésért, a gépek jobb kihasználásáért, kemény harcot kell vívni a maradisággal, a gépellenes Irány képviselőivel, sokszor ellenséges elemek ellen. *I. Az oroszlányi XVI-os aknán tavaly novemberben kezdtünk kísérletezni a ciklusos munkaszervezéssel. Az első kísérlet nem sikerült, a grafikont nem tudtuk betartani s ez felborította az egész akna termelésének menetét. A sikertelenséget az ellenségkihasználta és jószándékú, becsületes bányászokat is szembeállított a ciklusos szervezéssel. A 23-as front dolgozói egyöntetűen kijelentették, hogy nem hajlandók ciklus szerint dolgozni, mert így kevesebbet keresnek. Gabricsevics József főmester ugyancsak uszályába került ennek a hangulatnak s azzal érvelt, hogy «elvileg» lehetetlen pontosan betartani a grafikont, lehetetlen percnyi pontossággal robbantani, rakodni, ácsaini. Amikor azonban a gyakorlat megcáfolta ezeket a maradi nézeteket, Gabricsevics főmester lett a ciklusos szervezés egyik leglelkesebb híve. Hosszas küzdelem után sikerült komoly eredményeket elérnünk a 23-as fronton a ciklusos szervezéssel. Ennek alapján a műszaki vezetőség újabb frontokon és elővárási munkahelyeken is kidolgozta a munka ciklusos grafikonját. Február óta a bánya dolgozói, igen szép eredménnyel, mindenütt ciklusos szervezés alapján termelnek. A ciklusos szervezés és ezzel együtt a gépek jobb kihasználása révén a bánya termelése állandóan, egyenletesen növekszik a dolgozók létszámának növelése, vagy újabb beruházás nélkül. Az oroszlányi XVI-os akna az első negyedévi tervet 105.9 százalékra, a második negyedévi tervet pedig 112.1 százalékra teljesítette. A ciklusos munkaszervezés bevezetésével emelkedett a dolgozók átlagos teljesítménye. Januárban még 76,3 mázsa volt az átlagos teljesítmény, ma már elérte a 102 mázsát, ami 33 százalékos emelkedésnek felel meg. Természetesen a termelés növekedésével együtt a dolgozók keresete is javult. A 23-as fronton januárban 56,73 forint volt az átlagos kereset egy műszakban. Júniusban már 65,31 forint volt az átlagos műszakkereset és ehhez jött 3.66 forint prémium. A sztahanovisták keresete júniusban a következőképpen alakult: Teichtinger Károly 91.44 forint műszakkereset és 36.36 forint prémium, Horváth Béla 85.91 forint műszakkereset és 28.35 forint prémium, stb. A teljesítmény és a kereset alakulása a többi fronton is hasonló. Ezeket az eredményeket más bányában is elérhetik, sőt túl is szárnyalhatják, ha alkalmazzák a ciklusos munkaszervezést s jól kihasználják a bányagépeket. Az oroszlányi XVI-os akna bányászai és műszaki vezetői tudják, hogy sikereiket az ütemes, egyenletes termelésnek, a gépek jó kihasználásának köszönhetik. A bánya a július havi terv eddigi szakaszát 108,8 százalékra teljesítette. Augusztus 20 tiszteletére a Tatabányai Szénbányászati Tröszt bányái közt nagy versengés alakult ki , az «Alkotmány»-akna név elnyeréséért. Az oroszlányi XVI-os akna eddig az első helyen van ebben a versenyben. A bánya dolgozói elhatározták: meg is tartják az első helyet, kivívják az «Alkotmány»-akna megtisztelő címet. Minden erővel harcolunk azért, hogy a maradiság leküzdésével, a ciklusos munkaszervezés tökéletesítésével minél több szenet adjunk terven felül a hazának. Balmazújvároson a termelőszövetkezetek jó eredményei láttán több dolgozó paraszt aláírta a belépési nyilatkozatot Hajdú-Bihar megyében, a Balmazújvároson működő termelőszövetkezetek jó terméseredményei és nagyarányú fejlődése egyre több dolgozó parasztot győznek meg arról: érdemes szövetkezeti tagnak lenni. Az elmúlt hét szombatján négy előkészítő bizottság alakult Balmazújvároson. Az első bizottságnak Csige Imre 7 holdas, a másodiknak futó István 4 holdas, a harmadiknak Kertész István 11 holdas, a negyediknek Suba Sándor 10 holdas dolgozó paraszt az elnöke. Az új előkészítő bizottságok mellett állandóan nő a meglévő termelőszövetkezetek taglétszáma is. A múlt héten tíz dolgozó paraszt kérte felvételét a Lenin tszbe, s már alá is írta a belépési nyilatkozatot. Az új belépők között van Győrfi Imre 8 holdas dolgozó paraszt is. Győrfi földjét mindössze egy barázda választja el a Lenin tsz-étől, s míg a tsz-nek 11 mázsa a holdankénti átlagtermése gabonából — neki csak hét mázsa termett. Ezt látva határozott s aláírta a belépési nyilatkozatot. Ugyanígy győződött meg Szarvas Imre 9 holdas dolgozó paraszt is a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Ugyancsak Balmazújvároson a Vörös Csillag tsz-be három, a Február 24 I. típusú tszcs-be pedig 24 dolgozó paraszt, köztük több középparaszt lépett be. Új műhelycsarnokot és többszázszemélyes öltözőt adnak át rendeltetésének augusztus elején a lőrinci Hengerműveknél Több új épülettel bővül az idén a Lőrinci Hengermű Néhány nappal ezelőtt költözött be az új irodaházba az adminisztrációs részleg. Befejezték az új, többszáz személyes női és férfi öltöző építését is, s a fürdőkkel, zuhanyozókkal ellátott új öltözőt augusztus első dekádjában adják át rendeltetésének. Augusztus elsején megindul a munka az új műhelycsarnokban — itt dolgozik majd a karbantartó részleg. Épül egy új, nagy befogadóképességű tolókemence is. Szeptemberre elkészül az új darupálya, amely a bugatér dolgozóinak rakodási munkáját könnyíti majd meg. SZABAD NÉP SZERDA, 1952. JÚLIUS 23 A «Szabad Nép» cikke nyomán „A paksi tanácselnök - a kislakok barátja“ címmel cikket közölt a «Szabad Nép» 1952 június 28-i száma. A cikk nyomán a tolnamegyei tanács Németh Ferenc tanácselnököt, aki a kulákokat mentesítette a beadás alól s egyetlen hátralékos kulákot sem számoltatott el — állásából fegyelmi úton azonnali hatállyal elbocsátotta, s ellene bűnvádi feljelentést is tett. Juhász Károlyt, a paksi járási tanács elnökét — mivel hosszú időn át tűrte és nem leplezte le Németh kártevését — megrovásban részesítette. Szabó József, a kiskunlacházi gépállomás kombájnvezetője 637 hold gabonát aratott le Szabó József, a kiskunlacházi gépállomás kombájnvezetője kedd estig 637 hold gabonát aratott le s ezzel első helyre került az élenjáró kombájnvezetők versenyében. Háy József, a mohácsszigeti állami gazdaság kombájnvezetője befejezte az aratást, öszszesen 620 holdat aratott le gépével. Maczkó Lajos, a püspökbelyi állami gazdaság kombájnvezetője kedd estig 626 hold gabonát aratott . A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Babos Zoltánt élelmiszeripari miniszterhelyettessé nevezte is. (MTI) PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS _______★ A Központi Vezetőség útmutatása nyomán a Magyar Acélárugyár DISZ-vezetősége megjavítja munkáját A Magyar Acélárugyár Disz-vezetősége a Központi Vezetőség ülése után megbeszélte, hogyan végezze további munkáját a Központi Vezetőség útmutatásainak szellemében. Farkas Mihály elvtárs a Központi Vezetőség ülésén arról beszélt: a fiatalok nagyon sokfélék, legtöbbjük már a párt neveltje, bátor, áldozatkész, lelkes és vidám fiatal, de megtalálni még ifjúságunkban a régi világ erkölcsének, felfogásának maradványait is. A Magyar Acélárugyár fiataljai sem mások. Sokan vannak a gyári fiatalok között, akik munkájukkal, magatartásukkal példát mutatnak, nem hátrálnak meg a nehézségek elől, hanem bátran legyőzik. Itt van például Kassai József elvtárs, sztahanovista kovács. Az egyik munkán a normák felülvizsgálata előtt 320 százalékot ért el. A rendezés után más munkára tették, az ő régi munkájától pedig húzódoztak egyes dolgozók; azt mondták: nem lehet azzal elérni a 100 százalékot sem. Kassai elvtárs akkor kérte: bízzák meg őt ismét régi munkájával, bebizonyítja, hogy lehet. Azóta már újból 270 százalékot ért el s Ígéretet tett, hogy alkotmányunk ünnepére 1953-as félévi tervét befejezi. Az üzem fiataljai szeretik az új gépeket, az új technikát. Ha a gyárba új gép érkezik, körülállják, alig tudják otthagyni, mindegyik azon szeretne dolgozni. Nemrégen új esztergapadot kapott az üzem, Hoffmann Ernő ifjúmunkás dolgozik rajta. Boldogan dicsekszik, milyen nagy öröm s mennyivel könnyebb a munka az új gépen. Kezd kialakulni a fiatalokban a közösségi szellem is: segítik egymást a jobb termelési eredmények elérésében. A sok szép és nemes tulajdonság mellett az üzem fiataljai sem mentesek a kapitalizmusból ittmaradt rossztól: az anyagiasságtól, a közömbösségtől, a kozmopolitizmustól. Bodics István ifjúmunkást, aki átlagosan kétezer forintot keres , egy alkalommal megbeszélésre hívta a DISZ-központ. Mikor visszajött, valósággal kiabált, hogy fizessék meg neki az eltöltött időt, mert nincs pazarolni való pénze. Akad még olyan tagja a DISZ-szervezetnek — például Takács Magda — aki nem hajlandó semmiféle társadalmi munkát végezni. És az üzemben is megtalálható a jól ismert csőnadrágos, Ladányi László lakatos, akit semmi komoly dolog nem érdekel, tiszteletlenül viselkedik a lányokkal. Az a feladata a DISZ-szervezetnek, hogy nevelőmunkájával kifejlessze az üzem ifjúságában a jó tulajdonságokat, a rosszakat pedig lefaragja. A különbekre támaszkodva — és ez a többség — akar a DISZ-Vezetőség minél jobb eredményt elérni az ifjúság kommunista nevelésében. Az ifjúság kommunista nevelésében ért már el kezdeti sikereket a DISZ- szervezet. A fiatalok többsége nagyon szereti a pártot, Rákosi elvtársat, büszke arra, hogy a párt számít rá s tettekkel, tanulásával, munkájával is kifejezésre juttatja ezt. Az egész üzemben mindössze hét ifjúmunkás van, aki 100 százalék alatt teljesít. Sok fiatal élenjár a munkaversenyben, mint Kassai, Ragácska, Rizner elvtársak. Tizenkét sztahanovista ifjúmunkással büszkélkedhet az üzem. És ebben nem kis szerepe van annak, hogy sikerült az oktatást jól megszervezni: minden második DISZ-fiatal részt vett az oktatásban. Ez nagy változást hozott a fiatalok öntudatában. Azelőtt sokan hallani sem akartak arról, hogy társadalmi munkát végezzenek, vagy hogy részt vegyenek a DISZ életében. Ha politikai tanulásról beszélt a DISZ-vezetőség, gyakran kapott olyan választ, mint Juhász Károly ipari tanulótól: «Tanulok én eleget, mit akartok még a politikával is?» Sok, türelmes nevelőmunkára volt szükség ahhoz, hogy ez a nézet megváltozzék. Ma Juhász Károly az üzemi DISZ-vezetőség sportfelelőse s igen jó munkát végez. A Központi Vezetőség ülése nagy segítséget jelentett a DISZ-vezetőség számára. Farkas Mihály elvtárs felhívta a figyelmet a DISZ vezetésében meglévő helytelen, bürokratikus módszerekre. A Magyar Acélárugyár DISZ-vezetősége is sokszor adott ki «ukázokat» a nevelés, meggyőzés helyett. Igaz, nem alkalmazott körleveleket, de annál gyakrabban a «körfutárt». Ha például valamilyen előadást rendezett a kerületi DISZ-bizottság, a vezetőség nem felvilágosító szóval próbálta elérni, hogy részt vegyenek rajta a fiatalok — hanem szólt egy DISZ-tagnak: «Húsz ifi jöjjön este a DISZ-be!» Az aztán végigszaladt az üzemrészekben, odakiabálta a tagoknak: «Előadás nyolckor a DISZ-ben» Kifáradt, nem egyszer veszekedett a tagsággal a «futár» — de attól a fiatalok még nem tudták, milyen előadásra és miért kell elmenniök Sok volt a hiba a munka ellenőrzésében is. A II-es alapszervezetben a régi DISZ-titkár például valamilyen kifogással mindig elhalasztotta a vezetőségi ülést. Ilyeneket mondott: «Az egyik vezetőségi tag vidéki, a másik éjszakás». A DISZ-vezetőség bírálta ugyan a titkárt, de nem ellenőrizte, jogos-e a kifogása és nem nézte meg, hogyan lehetne megjavítani a munkáját. Most már látja a vezetőség, hogy utasítások helyett meggyőzni kell, általános bírálgatás helyett pedig ellenőrizni, utat mutatni. Az illemi DISZ-vezetőség — meg kel ezt is mondani — a bürokratikus módszerek egy részét a felsőbb DISZ- szervektől «tanulta». A felsőbb DISZ- szervektől igen ritkán jártak ki az üzembe s ha ellátogattak is — nem volt benne sok köszönet. A budapesti DISZ-bizottságtól érkezett egy elvtárs, megkérdezte: «Hogy vagytok, mi újság?» — s már ott sem volt. Hasonló volt a helyzet a kerületi DISZ- bizottságnál is. Három-négy hónapban egyszer látogatták meg az üzemi DISZ-vezetőséget. Ott járt a kerületi DISZ-kádertitkár, s csak annyit mondott: «Adjál két kádert iskolára» — meghallgatta a két nevet és elment. Farkas Mihály elvtárs beszéde óta változtattak ezen a «munkastíluson» a kerületi DISZ-bizottságban. Munkájához a legtöbb segítséget a gyári pártbizottságtól kapta a DISZ- vezetőség. A pártbizottság mindig meghallgatja, megbeszéli a munkával kapcsolatos kérdéseket, s tanácsokat ad. Ezeket a tanácsokat és a pártbizottság ülésein tanultakat igyekezett munkájában hasznosítani a DISZ-vezetőség. Az alapszervezeteknél már nem mindenütt ilyen jó a helyzet. Vannak DISZ-alapszervezetek, amelyek szinte csak papíron léteznek. Ennek nemcsak a DISZ-szervezet rossz munkája az oka, hanem egyes pártalapszervezetek kevés segítsége is. A kovácsműhelyben például Kassai József elvtárs, DISZ-titkár — aki párttag — már többször kérte, hívják meg a pártszervezet vezetőségének ülésére, de még sohasem tették ezt meg. Egyébként ez a vezetőség anynyira lebecsüli a DISZ-t, hogy véleményét sem kéri, mikor DISZ-fiatalokat javasol párttagnak, vagy tagjelöltnek. Hasonló a helyzet a IV-es alapszervezetben is. A gyári pártbizottság már foglalkozik ezzel a kérdéssel. Farkas Mihály elvtárs beszédéből megértette most a DISZ-vezetőség a gyári pártbizottság és a DISZ-vezetőség közötti kapcsolat hiányosságát is, azt hogy bár a DISZ-vezetőség tagjai gyakran felkeresik kéréssel a pártbizottságot, de csak ritkán kérnek tanácsokat politikai-elvi kérdésekben. Nagyobbára különféle technikai-szervezeti kérdéseik vannak. Pedig a DISZ pártvezetése több a szervezeti kapcsolatoknál. Pártvezetésen «azt értjük — mondotta Farkas Mihály elvtárs —, hogy a DISZ egész munkáját a párt politikájának szelleme hassa át, azt, hogy a DISZ szervezeteiben, vezetőiben és tagjaiban elevenen és kiolthatatlanul éljen az a tudat, hogy ifjúságunk csak akkor jár helyes úton és csak akkor tudja helyesen szolgálni a nép, a szocializmus,a béke megvédésének ügyét, ha tűzön-vizen át követi nagy pártunkat és népünk vezérét, a mi szeretett Rákosi elvtársunkat. Ezt kell a DISZ-vezetőségnek mélyen, alaposan átgondolnia és egész munkájában érvényesítenie. A legfontosabb feladat most: tüzetesen megtárgyalni Farkas elvtárs beszédét A DISZ-vezetőség már beszélgetett a beszámolóról s megpróbálta munkatervét ennek alapján átformálni. De a Központi Vezetőség útmutatásai hoszszú időre szólnak s ezért újra és újra elő kell vennie, hogy helyesen hajthassuk végre. Szocialista szellemben, hazafiasságra, a béke megvédésére akarja nevelni a Magyar Acélárugyár DISZ-vezetősége is a gyári DISZ- szervezetben a fiatalokat. És igyekszik, hogy ezt lépésről-lépésre megvalósítsa: oktatással, agitációval, harcos taggyűlésekkel. A Magyar Acélárugyárban az üzemi fiatalok túlnyomó többsége tagja a DISZ-nek — de most, hogy Farkas Mihály elvtárs beszéde után a vezetőség jobban utánanézett, kiderült: legnagyobb részük húsz éven aluli fiatal. Komoly feladat tehát a még nem a DISZ-ben lévő húsz éven felüli fiatalok megnyerése. Gondoskodni kell arról is, hogy azokban az alapszervezetekben, ahol eddig «kinevezett» vezetőségek voltak, választott vezetőségek váltsák fel őket. A Magyar Acélárugyár DISZ-vezetősége minden igyekezetével azon lesz, hogy olyanná nevelje az üzem ifjúságát, ahogy Farkas Mihály elvtárs mondotta: «úgy kell pártunknak a DISZ-en keresztül nevelnie a magyar ifjúságot, hogy rá nagy pártunk minden körülmények között biztosan építhessen, hogy a magyar ifjúság elnyerje azt a megtisztelő címet, hogy népünk szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak az ifjúsága». Vajda László a Magyar Acélárugyár DISZ-titkára