Szabad Nép, 1952. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1952-07-11 / 162. szám
PÉNTEK, 1952. JÚLIUS 11 SZABAD NÉP Az NSZEP Központi Bizottsága javasolja a második pártértekezletnek: hozzon határozatot a szocializmus felépítéséről a Német Demokratikus Köztársaságban Berlin, július 10. (MTI) A Német Szocialista Egységpárt Berlinben folyó II. pártértekezletén Walter Ulbricht, a párt főtitkára a szerda esti ülésen bejelentette: a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága javasolja a pártértekezletnek, hozzon határozatot a Szocializmus felépítéséről a Német Demokratikus Köztársaságban. Walter Ulbricht szavait a konferencia részvevői leírhatatlan lelkesedéssel fogadták A küldöttek és a vendégek helyükről felállva hosszasan ünnepelték a pártot. Walter Ulbricht beszámolójának e részében a többi között ezeket mondotta: — Arra a kérdésre, hogy 1952-ben a Német Demokratikus Köztársaságban milyen fejlődési fokot értünk el, a következőkben felelhetünk: 7. A munkásosztálynak, amely szövetségre lépett a dolgozó parasztsággal, vezető szerepe van az államban. 2. A német demokratikus államhatalom megszilárdult. Az államapparátus dolgozói mindinkább megtanulják az állami, gazdasági és kulturális élet helyes irányítását. Az államhatalom régi formái és módszerei azonban akadályozzák az új feladatok megvalósítását. 3. Gazdaságunk állami és szövetkezeti szektora új rendünk szilárd gazdasági alapjává lett. 1950-ben gépipari termelésünk 73,1 százalékát a szocialista szektor adta. Ez az arány 1951- ben 79,2 százalékra emelkedett és ebben az esztendőben eléri a 81 százalékot. A kereskedelem terén kifejlesztettük az állami üzletek széles hálózatát. 4. A mezőgazdaság terén a dolgozó parasztok kezdeményezése, a mezőgazdasági gépállomások kifejlesztése és a haladó mezőgazdasági tudomány módszereinek felhasználása révén sikerült az előirányzatot meghaladó terméshozamot elérni. Igen sok faluban a mezőgazdasági munkások, a dolgozó parasztok és az áttelepítettek szabad elhatározásukból a föld közös megművelésére tértek át. Kétségtelen, hogy fejlődésünk eddigi fokán egész sor nehézséget nem sikerült még áthidalnunk. A demokratikus és gazdasági fejlődés, valamint a munkásosztály és a többi dolgozó öntudata azonban olyan fokot ért el, hogy legfontosabb feladatunk lett a szocializmus felépítése. A szocialista fejlődés útján minden nehézséget le fogunk küzdeni. A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága a munkásosztály, a dolgozó parasztság és más dolgozók kezdeményezésének megfeleően, javasolja tehát a pártértekezletnek, hogy hozzon határozatot a szocializmus felépítéséről a Német Demokratikus Köztársaságban. A szocializmus alapjainak lerakása megfelel a munkásosztály és valamennyi dolgozó érdekeinek és a gazdasági fellendülés szükségleteinek. A német nép — amely Karl Marxot és Friedrich Engelst, a tudományos szocializmus alapítóit adta az emberiségnek — a Német Demokatikus Köztársaságban a munkásosztály vezetésével megvalósítja a szocializmus nagy eszméit. ,— A szocializmus alapjainak lerakásában a legfőbb eszköz: az államhatalom. Államhatalmunk népi demokratikus elemeit állandóan erősítjük. Ezt előmozdítja az antifasiszta-demokratikus pártok tömbjének további megszilárdítása is. A szocializmus felé haladó államunk két osztályra támaszkodik: a munkásosztályra és a dolgozó parasztság osztályára. Ezt a két osztályt szoros szövetség fűzi egymáshoz. Ezeken kívül igen fontos szerep jut a munkásosztályhoz közelálló értelmiségnek, amely a kapitalista társadalom értelmiségétől eltérően, a nép ügyének szolgálatába állítja munkáját, erejét és tudását. A vezetőszerep a leghaladottabb osztályé, a munkásosztályé, amelyet a Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanításai alapján álló Német Szocialista Egységpárt irányít. A Német Demokratikus Köztársaságban az államhatalom feladatai a következők: Meg kell törnünk a megdöntött és kisajátított nagytőkések és nagybirtokosok ellenállását és fel kell számolnunk a tőke hatalmának visszaállítására irányuló minden kísérletüket. Valamennyi dolgozónak a munkásosztály köré tömörítésével meg kell szerveznünk a szocializmus építését. Meg kell teremtenünk a Német Demokratikus Köztársaság fegyveres haderejét, a haza védelmére, a külső ellenséggel szemben, az imperializmus ellen. Kétségtelen, hogy Nyugat-Németország és más kapitalista államok reakciós nagytőkés erői nem nézik majd jó szemmel a szocializmus építését a Német Demokratikus Köztársaságban. A szocializmus építését a kiélezett osztályharc viszonyai között kell majd megvalósítani . A szocializmus alapjainak lerakása ezért a legnagyobb éberséget követeli a dolgozóktól, és azt a szilárd eltökéltséget, hogy feltétlenül érvényt szereznek a demokratikus törvényességnek. — A szocializmus felépítését a Német Demokratikus Köztársaságban viszonylag kedvező körülmények között hajthatjuk végre, mert felhasználhatjuk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok tapasztalatait, amelyeket a szocializmusért vívott harcban szereztek. Előttünk van a kommunizmus építésének nagyszerű példája a Szovjetunióban. Felmerül a kérdés — mondotta ezután Walter Ulbricht —, hogy a szocializmus építése Németország egy részében hogyan hat ki az egységes, demokratikus és független Németországért vívott küzdelemre. A központi probléma továbbra is a nemzeti kérdés marad, amelynek mély szociális tartalma van. A szocializmus építése a Német Demokratikus Köztársaságban és Berlinben csak kedvezően befolyásolhatja az egységes, demokratikus, békeszerető és független Németországért vívott harcot. Kitartunk a német békeszerződés megkötésére és Németország egyesítésére irányuló követeléseink mellett. Azt a kérdést, hogy az egyesítés után Németországban milyen társadalmi rendszer lesz, az egész német nép minden külföldi beavatkozás nélkül dönti majd el. — A szocializmus építésében kifejezésre jutó politikánk halomra dönti az Adenauer-klikk és a mögötte álló nagytőkések terveit. A szocializmus alapjainak a Német Demokratikus Köztársaságban történő lerakása, elősegíti, hogy döntő vereséget mérjünk az amerikai monopóltőke bonni szövetségeseire, a német konszernek és nagybankok uraira — hangoztatta Walter Ulbricht. LENINRŐL NEVEZTÉK EL A A Szovjetunió Minisztertanácsának határozata Moszkva, július 10. (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsa megvizsgálta a Volgai—Don hajózható csatorna építőinek jelentését és a Volga—Don hajózható csatorna átvételével megbízott, K- M. Szokolov elnökletével működő kormánybizottság szakvéleményét. A Szovjetunió Minisztertanácsa megállapította, hogy a Volga.—Don hajózható csatorna és a cimljanszki vizezőtelep, továbbá a resztovi terület aszályos földjeik első százezer hektáros részlegének öntözését szolgáló műtárgyak megépítésére és üzembehelyezésére vonatkozó, a kormány által kitűzött feladatot határidőre elvégezték. 1949—1952-ben felépült. A) A 101 kilométer hosszú, 13 hajóátemelő zsilippel, 3 szivattyúállomással, 13 gáttal, 7 duzzasztóval és vízlebocsátóval, két javítás célját szolgáló elzárással, 8 híddal, révátkelőkkel, kikötőhelyekkel, rakpartokkal és 100 kilométer hosszú, csatornamenti gépkocsiúttal ellátott Volga—Don hajózható csatorna. B) A cimljanszki vízmű, amely 12,75 kilométer hosszú földgátból, 495,5 méter hosszú beton bukógátból, vízerőtelepből, két hajóátemelőzsilipből, a zsilipek közti 4,9 kilométer hosszú hajózható csatornából, előkikötőből, öntözési vízkivételű műből, valamint a gáton átvezető vasúti és közúti hidból áll. C) A doni öntöző főcsatorna a cimljanszki vízmű duzzasztógátja mellett létesített vízkivételi műtől az alsódoni elosztó csatorna vízkivételi művéig 27 kilométer hosszúságban, az alsódoni elosztócsatorna 72.9 kilométer hosszúságban, az azévi elosztócsatorna 92.2 kilométer hosszúságban. D) Új vasútvonalak a sztálingrádi vasút Morozovszkaja állomásától a cimljanszki vízerőműig és a cimljanszki vízerőműtől a sztálingrádi vasút Kuberle állomásáig összesen 174 kilométer hosszúságban. A felsorolt műtárgyakon elvégeztek: 152,1 millió köbméter földmunkát (bevágás és töltés), 2,96 millió köbméter vasbeton- és betonmunkát, a földművek rézsűinek burkolását 2.9 millió négyzetméter felületen. Elhelyeztek 1.6 millió köbméternyi kőpadkát, szivárgót és alagcsövet, beépítettek 16.000 tonna fémszádfalat és beszereltek 44.000 tonna fémszerkezetet és gépezetet. A Volga—Don hajózható csatornát és a cimljanszki vízművet nagyteljesítményű és nagytermelékenységű hazai gyártmányú gépek alkalmazásával építették. Az építés során több fontos tudományos és technikai problémát oldottak meg a vízépítés terén: nagy vízépítési műtárgyak építése bonyolult földtani viszonyok között, földgátak gyors iszapolása, talajvízszint-süllyesztés széleskörű alkalmazása és mások. Az építkezésen új, szakképzett hivatásos ekszkavátorkezelők, talajnyelőkezelők, hidromechanizátorok, darusok, szerelők, betonmunkások, vasszerelők, mérnökök és technikusok nevelődtek, akik biztosították a munka magasfokú termelékenységét. A villamoserőműügyi minisztériumnak, a nehézgép gyártási minisztériumnak, a villamossági ipari minisztériumnak, a gép- és műszergyártási minisztériumnak, az építkezési, útépítési, gépgyártási minisztériumnak, a közlekedési gépgyártási minisztériumnak, a nehézipari gyárépítési minisztériumnak, a közlekedésügyi minisztériumnak, a gépgyártó vállalat-építkezési minisztériumnak és más minisztériumoknak az üzemei és szerelő szervezetei nagy munkát végeztek a fém- szerkezetek, gépezetek és berendezések készítése és szerelése terén. A Volga—Don hajózható csatornán a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága határozatai értelmében elvégzett építkezési munkálatok befejezése biztosította a Fehér-, a Balti- és a Kaspi-tenger egységes víziközlekedési rendszerbe való egyesítését az Azovi- és a Fekete-tengerrel és lehetővé tette, hogy 1952-ben megkezdődjék a tömeges szén-, fa-, cement-, olaj- és gabonarakományok szállítása ezen a víziközlekedési rendszeren. A Szovjetunió Minisztertanácsa azt is megállapította, hogy a cimljanszki vízmű építésének megvalósítása, a nagy víztárolóval és vízerőteleppel együtt, valamint a doni főcsatorna felső szakasza, az alsódoni és azovi elosztócsatornák építésének megvalósítása 1952-ben elsősorban százezer hektár aszályos föld öntözését biztosítja a rosztovi területen és a továbbiakban lehetővé teszi, hogy — a megállapított határidőre — újabb 650.000 hektár földet öntözzenek és vízellátásban részesítsenek kétmillió hektárt a rosztovi és sztálingrádi területek aszályos és félsivatagos területein. A Szovjetunió Minisztertanácsa elrendeli: 1. Ez év július 27-én, vasárnap nyissák meg a Volga—Don hajózható csatornát Biztosítsák ettől a naptól kezdve a személyszállító- és teherhajók rendszeres közlekedését és helyezzék üzembe a cimljanszki vízművet és az öntözőrendszer első részét. A Volga—Don hajózható csatorna megnyitásával a Szovjetunió Minisztertanácsa a folyami flotta miniszterét, Z. A. Laskov folyami flotta vezérigazgatót bízza meg. 2. Kötelezi a folyami minisztériumot, hogy biztosítsa a személyszállító hajók közlekedését a Moszkva— Rosztov és a Sztálingrád—Kalacs útvonalon, szervezze meg a városok közti közlekedést a sztálingrádi, a rosztovi, a cimljanszki és a kalacsi kikötők térségében és biztosítsa 1952- ben az átmenő teherszállítást és utasszállítást a jóváhagyott tervnek megfelelően. 3. Biztosítsák a cimljanszki vízerőtelep villamosenergiájának felhasználását a kormány korábbi határozatainak megfelelően az öntözéses földművelés és az ipar szükségletei számára, valamint a villamos szántásra és a nehéz munkák komplex gépesítésére az állattenyésztésben, valamint a kolhoz- és szovhoztermelés más ágaiban. 4. A Szovjetunió Minisztertanácsa a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének törvényerejű rendelete értelmében a Volga—Don hajózható csatornát V. I. Leninről nevezi el A Volga—Bon-csatorna építőinek levele J. V. Sztálin elvtárshoz Moszkva, július 10 A Volga—Don-csatorna építői levelet írtak J. V. Sztálinnak. Levelükben a többi között ezeket írják: Drága Joszif Visszárionovics! A szovjet emberek, akiknek szárnyakat adott a Lenin—Sztálin eszmértek győzelmébe vetett hit, a Bolsevik Párt vezetésével a kommunizmus nagyszerű épületét építik. A vízierőművek és csatornák építésével és a természet átalakításával kapcsolatos gigantikus munkálat — a kommunizmus anyagi és technikai bázisának megteremtése az ön zseniális terve alapján — megmutatja a szovjet hatalom megdönthetetlen erejét, a szocialista rendszer fölényét a kapitalista rendszer fölött és a szovjet állam békés politikájáról tanúskodik. Akkor, amikor az imperialista tábor undorító terveket sző az emberiség kiirtására s a legbarbárabb hadviselési módszereket alkalmazza, a szovjetek országa az alkotás útján halad. A nagy Lenin azt tanította, hogy a kommunizmus a szovjethatalom plusz az egész ország villamosítása. A lenini tanítást továbbfejlesztve, ön, Sztálin elvtárs, kidolgozta a kommunizmus felépítésének Programmját, amelynek értelmében a népgazdaság energetikai ellátásának feladatait komplex Triódon oldjuk meg — e természetátalakítással és a közlekedési utak fejlesztésével együtt. A Volga—Don hajózható csatorna megépítése a nagyszabású népgazdasági feladatok sztálini megoldásának példája. A szovjet kormány 1950 decemberében határozatot hozott, amellyel két évvel megrövidítette a Volga—Don hajózható csatorna megépítésének eredeti határidejét, hogy a Volga—Don hajózható csatorna és a cimljanszki vízmű a vízerőteleppel együtt 1952 tavaszán megkezdte működését, hogy 1951—56 folyamán megépüljenek azok az öntözőrendszerek, amelyek 750.000 hektár földet öntöznek és 2 millió hektár földet látnak el vízzel a Don vízkészletének segítségével. Mi, a Volgai—Don hajózható csatornna építői ígéretet tettünk önnek, Sztálin elvtárs, hogy becsülettel teljesítjük az elénk kitűzött feladatot. Drága Joszif Visszárionovics! örömmel jelentjük Önnek, hogy a Volga— Don hajózható csatorna megépült. Megvalósult a Szovjetunió európai részén elterülő öt tenger egységes vízi közlekedési rendszerének sztálini terve. Megvalósult az orosz nép évszázados álma, a Volga és a Don egyesítéséről. 1952 május 31-én 13.55 órakor egyesült a Volga és a Don vize. Június én — pontosan a kormány által megállapított időben — a hajók befutottak a Volga—Don-csatorna zsilipjeibe. Elkészült a cimljanszki szabályozó I víztároló. Megkezdte működését a cimljanszki vízerőtelep. Az idén tavasszal üzembe lépett a doni főcsatorna és az azovi és alsódoni elosztócsatorna. Ezzel megvalósultak az első 100.000 hektár aszályos föld öntözésének feltételei a rosztovi területen. Mi, a Volgadonsztroj munkásai, mérnökei, technikusai és alkalmazottai akiket az egész nép figyelme vesz körül, mindig éreztük a Bolsevik Párt, a szovjet kormány és az Ön személyes gondoskodását, Sztálin elvtárs. Az Ön eszméi, amelyek a Volga—Don hajózható csatorna tervének alapját képezik, széles visszhangra találtak az egész szovjet népnél. A gyárak és üzemek munkásai rövid határidő alatt teljesítették az építkezés megrendeléseit. Az, hogy ön közvetlenül irányította az építkezést, az Ön meleg érdeklődése az építkezés mindennapi ügyei iránt, az Ön támogatása és tanácsai új erőt és energiát öntöttek belénk, lelkesítettek és segítettek bennünket, hogy rövid idő alatt megépítsük a Volga—Don hajózható csatornát. Három év alatt elvégeztük az öszszes alapvető építési és szerelési munkálatokat. Ilyen iramra csak a szovjet nép, az alkotó, építő, a Lenin- Sztálin pártja által vezetett nép képes. A levél írói ezután felsorolják azokat a nagyszabású munkálatokat, amelyeket az építkezés során elvégeztek. A levél így folytatódik: A kommunizmus e nagy építkezése kitűnő iskola volt olyan építőkáderek kiképzésére, akik készen állnak arra, hogy átadják tapasztalataikat az országban folyó többi nagy építkezésnek. A tömeges arányú szocialista verseny a munkások és mérnökök alkotó lendülete és találékonysága volt az építkezés motorja. Ennek az alkotó munkának a lelke a párt és a Komszomol-szervezetek voltak, amelyek mindenütt hősies munkára lelkesítették a dolgozókat. Drága Joszif Visszárionovics! Minden erőnket, tudásunkat és tapasztalatainkat ezután is hazánk hatalmának további erősítésére fogjuk felhasználni. Számunkra nincs nagyobb boldogság, mint az, hogy büszkén viselhetjük a «kommunzmus építője» elnevezést. Szívünk mélyéből kívánunk önnek, drága Joszif Visszarionovics, hosszú életet és jó egészséget, a szovjet nép és az egész haladó emberiség örömére és boldogságára. Éljen nagy hazánk, amely építi az utat az emberiség számára a kommunizmus felé! Éljen a hős szovjet nép, az építő, az alkotó nép! Éljen szeretett szovjet kormányunk! Éljen a kommunisták nagy pártja, Lenin—Sztálin pártja, győzelmeink lelkesítője és szervezője! Éljen a szovjet nép nagy vezére és tanítója, a kommunizmus zseniális építőmestere, a béke zászlóvivője, Sztálin elvtársi 3 Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a mongol forradalom 31. évfordulója alkalmából Rónai Sándor elvtárs távirata Rumacende elvtárs, elnökhön RUMACENDE elvtársnak, a Mongol Népköztársaság nagy népi hurálja elnöksége elnökének Mongólia győzelmes forradalma 31. évfordulójának ünnepén melegen üdvözlöm Önt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az egész magyar nép nevében. Szeretettel köszöntjük a mongol népet ezen a napon és kívánjuk, hogy azokat az eredményeket, melyeket az utolsó néhány évtized folyamán elért, még tovább fokozza, hazája és a nagy Szovjetunió által vezetett hatalmas béketábor javára. RÓNAI SÁNDOR, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Robi István elvtárs távirata Cedenbal elvtárs, miniszterelnökhöz J. CEDENBAL elvtársnak, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének A mongol forradalom 31. évfordulója alkalmából, engedje meg, miniszterelnök elvtárs, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében legszívélyesebb jókívánságaimat küldjem Önnek. A magyar nép őszinte örömmel üdvözli a baráti mongol nép nagy eredményeit, amelyeket ötéves tervének végrehajtása, országa felvirágoztatása terén elért. Kívánom, hogy a mongol nép békés építőmunkájában, amellyel jelentősen hozzájárul a békeszerető népek táborának erősítéséhez, további nagy sikereket érjen el. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Kiss Károly elvtárs távirata Lhamossuran elvtárs, külügíyminiszterhen N. LHAMOSZURLN elvtársnak, a Mongol Népköztársaság külügyminiszterének A mongol nép nagy nemzeti ünnepén fogadja forró baráti üdvözletemet. Meggyőződésem, hogy a népeink között egyre szorosabbá váló barátság nagymértékben elősegíti a békeszerető népeknek a nagy Szovjetunió vezetésével az imperialista háborús gyújtogatók ellen, a béke megszilárdításáért vívott harcát. KISS KÁROLY, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere