Szabad Nép, 1952. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1952-07-11 / 162. szám
SZABAD NÉP FÉNTEK, 1952. JÚLIUS 11 Malik elvtárs: Az Egyesült Államok szabaddá akarja tenni a maga számára a baktériumfegyver további alkalmazását ezért nem hajlandó elítélni a baktériumháborút New York, július 10. (TASZSZ) A Biztonsági Tanács július 8-i ülésén — annak az amerikai határozati javaslatnak a vitájában, amely indítványozza hogy a Biztonsági Tanács ítélje el „az Egyesült Államok ellen irányuló hazug vádak emelésének és terjesztésének gyakorlatát” — felszólalt J. A. Malik, a Szovjetunió képviselője. Malik ismételten felhívta a Biztonsági Tanács figyelmét: a kínai és koreai megbízottak részvétele nélkül jogszerűtlen és lehetetlen a baktériumfegyver használatának igazságos kivizsgálása. Rámutatott arra, hogy a Biztonsági Tanácsnak hivatalos okmányok állnak rendelkezésére, amelyek vitathatatlanul bizonyítják, hogy az amerikaiak Koreában és Kínában baktériumfegyvert alkalmaznak. A Szovjetunió küldötte utalt a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányától, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség bizottságától, a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének bizottságától érkezett okmányokra. Ezeket a Biztonsági Tanács hivatalos okmányaként ki is adták. E megdönthetetlen bizonyítékok tényénél teljesen nyilvánvalóvá válik, mi a célja az amerikai kormány provokációs jellegű határozati javaslatának. Ez a javaslat el akarja terelni a közvélemény figyelmét arról a felelősségről, amely a baktériumfegyver alkalmazásáért az Egyesült Államok kormányára hárul. Felszólalásában Malik rámutatott arra, hogy a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság jogosan utasította el azt az amerikai javaslatot, hogy a «Nemzetközi» Vöröskereszt bizottsága folytasson vizsgálatot a baktériumháborúval kapcsolatban. A szovjet küldött hangsúlyozta, hogy ez a szervezet közismerten az amerikai politika eszköze. A második világháború során ez a szervezet leplezte a hitleristák háborús bűncselekményeit, most pedig hallgatásba burkolódzik a Kocseda szigetén elkövetett szörnyű amerikai bűncselekményekkel kapcsolatban. A Vöröskereszt ezzel is bebizonyította, hogy cinkostársa és kiszolgálója az amerikai agresszoroknak. A világ minden országában tudnak az amerikaiak baktériumháborújáról. Az amerikai agresszorok nem bújhatnak ki ennek a ténynek a súlya alól. Kudarcot vall minden kísérletük, amely arra irányul, hogy hazugságokkal és koholmányokkal — a többi között a Szovjetunió elleni rágalmakkal — takarózva tagadják ezt. A Szovjetunió képviselője rámutatott arra, hogy teljesen hazug az amerikai küldöttnek az az érvelése, hogy a szovjet küldött a leszerelési bizottságban egyáltalán nem javasolta a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőinek meghívását. Mint köztudomású, a leszerelési bizottságban nm volt lehetőség ilyen javaslat benyújtására, hiszen az amerikai küldött és csatlósai elutasítottak minden szovjet javaslatot, amely a baktériumfegyver eltiltásának kérdésével foglalkozott. Az Amerikai Egyesült Államok nem tudta elfogadtatni a Biztonsági Tanáccsal az ENSZ alapokmányának ellentmondó határozattervezetét arról, hogy a koreai és kínai nép képviselői nélkül vitassák meg a baktériumfegyver kérdését. Az Egyesült Államok ezért most egy másik törvénytelen, egyoldalú, az alapokmányt és az eljárási rendet súlyosan megsértő, nyilvánvalóan provokatív és rágalmazó jellegű javaslatot akar ráerőszakolni a Biztonsági Tanácsra — állapította meg Malik. Az Egyesült Államok kormánya e javaslatával azt akarja elfedni, hogy nem hajlandó elítélni a baktériumfegyver alkalmazását és ratifikálni a genfi jegyzőkönyvet. Álcázni akarja a közvélemény előtt, hogy ellenzi a baktériumfegyver alkalmazásának eltiltását és megbélyegzését. Malik rámutatott, hogy az ENSZ leszerelési bizottságában csak egy hatásos és mindent felölelő programmot nyújtottak be a fegyverzet és a fegyveres erők csökkenésére, az atomfegyver és a többi tömeggyilkos fegyver eltiltására vonatkozólag: a Szovjetunió javaslatát Ezt a programmot az Egyesült Államok kormánya — mint mindenki előtt ismeretes — makacsul elutasítja. Malik befejezésül kijelentette: a szovjet küldöttség nem tartja lehetségesnek, hogy részt vegyen a második amerikai határozattervezet megvitatásában, és a határozattervezet ellen fog szavazni. Felhívta a Biztonsági Tanács figyelmét arra a fontos körülményre, hogy az Egyesült Államok kormánya most sem hajlandó elítélni a baktériumháborút. Ez csakis azzal a törekvéssel magyarázható, hogy az Egyesült Államok szabaddá akarja tenni a maga számára a becstelen baktériumfegyver további alkalmazását. A Biztonsági Tanács július 8-i délutáni ülésén Duhari, Pakisztán képviselője kijelentette, hogy kormánya az amerikai javaslattal kapcsolatban tartózkodik a szavazástól. Ha a vádak helytállók — mondotta — akkor ez azt jelenti, hogy Ázsia népei a valaha elkövetett legszörnyűbb cselekményei áldozatául estek. Santa-Cruz, Chile képviselője kijelentette, hogy az amerikai határozati javaslat elfogadása még fokozhatja a nemzetközi súrlódásokat. Santa-Cruz ennek ellenére utalt arra, hogy Chile a határozati javaslat mellett szavaz, mert a Biztonsági Tanácsnak „erkölcsi kötelessége", hogy támogassa az „Egyesült Nemzetek” Koreában működő csapatait. Az amerikaiak folytatják bűncselekményeiket Kocsedo szigetén Június 10 óta legkevesebb 100 hadifoglyot gyilkoltak, illetve sebesítettek meg Keszon, július 10. Az «Új-Kína» hírügynökség tudósítója jelenti: Az amerikaiak ismét vérfürdőt rendeztek a Kocsedo szigetén őrzött koreai és kínai hadifoglyok soraiban. Az «United Press» hétfői Kocsedo szigetéről keltezett jelentése szerint két hadifoglyot meggyilkoltak, nyolcat pedig megsebesítettek. Az amerikaiiak ezt az újabb véres kegyetlenkedést a már régen hitelét vesztett mesével akarják leplezni: azzal vádolják az ártatlan áldozatokat, hogy «erőszakot alkalmaztak» és «szökést kíséreltek meg». Az «United Press» jelentése felfedi, hogy Boatner amerikai táborparancsnok folytatja a hadifoglyok erőszakos szétszórását Kocsedo szigetén. «Boatner decentralizálást terve szerint — jelenti az «United Press» — a kecsedaszigeti központi táborból 30.000 hadifoglyot négy kisebb táborba szállítanak». Köztudomású a hadifoglyok szétszórásával az amerikaiak a valóságban azt akarják elérni, hogy minél több hadifoglyot tarthassanak viszsza. Eddigi amerikai közlemények szerint legkevesebb 100 hadifoglyot gyilkoltak, illetve sebesítettek meg azóta, hogy június 10-én megkezdték a hadifoglyok «megtörését». Az újabb vérfürdő ennek az aljas bűncselekménynek folytatását bizonyítja. «Az amerikai örök — hangzik az «United Press» jelentése — újabban könnygázbombákat használnak, ha a hadifoglyok este 8 óra után énekelnek vagy hangosan beszélnek». Az amerikaiak — miközben folytatják a hadifoglyok erőszakos «megtörését» és újabb gyilkosságokat követnek el — nyíltan Li Szín Man kezére adták a hadifoglyok második csoportját. Az amerikaiaknak az az egyoldalú eljárása, hogy hadifoglyokat adnak Li Szin Man kezére és folytatják véres kegyetlenkedéseiket Kocsedo szigetén, csak kétséget támaszthat aziránt, hogy valóban őszintén akarják-e a hadifogolykérdés rendezését. A Magyarországon élő jugoszláv forradalmi emigránsok lapja a Tito-klikk háborús szövetkezéseiről és a jugoszláv nép békeakaratáról A «Za ljudsko zmago», a Magyarországon élő jugoszláv forradalmi emigránsok lapja legújabb számában foglalkozik a Tito-banda háborús szövetkezéseivel, amelyek a pusztulás veszedelmét idézik fel a szolgaságban tartott jugoszláv népre és több írásában ismerteti a jugoszláv hazafiak elszánt harcát, amelyet a titóista hóhérok ellen vívnak. A lap közli Obrad Dobanovacski és társai levelét. Ebben a jugoszláv forradalmi emigránsok egy csoportja megemlékezik arról, hogy július 7-én volt a tizenegyedik évfordulója annak, hogy a szabadságszerető szerb nép harcrakelt a fasiszta megszállók ellen. "«A Tito-klikk, mint a véreskezű kémek és gyilkosok bandája igyekszik elbújni népeink dicsőséges felszabadító harca mögött, igyekszik kisajátítani népeink érdemeit — írja a lap. — Míg az egyik oldalon aljas módon a népi érdekek «védelmezőjének» hirdeti magát s «ünnepli» a felszabadító harcot, «dicsőíti» a fasizmus áldozatait, addig a másik oldalon kiengedi a börtönökből a német fasisztákat és hit kiszolgálóikat, a csetnikeket, usztasákat, fehérgárdistákat. Különböző fontos beosztásokban helyezik el ezeket az embereket — folytatja a lap. — A titóisták, hogy minél szorosabb kapcsolatot teremtsenek a Nyugat- Németországban és Ausztriában életrekelt fasiszta erőkkel, nyílt és titkos szövetségeket kötnek velük, barátkoznak Adenauerrel, Gruberrel és a volt hitlerista tábornokokkal. Egyidejűleg szövetkeznek az amerikai imperialisták lakásaival, a görög és török fasisztákkal, arról tárgyalnak velük, hogyan készítsék elő az új világháborút a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen». Egy másik cikkben a görög monarchofasiszta parlament küldöttségének belgrádi látogatásával foglalkozik a «Za ljudsko zmago»: «A titóisták ezt a látogatást éppen a görög demokratikus hadsereg aljas és bűnös hátbatámadásának harmadik évfordulóján rendezték, mintha csak büszkélkedni akarnának förtelmes árulásukkal. A titóisták most elmélyítik görög cinkosaikkal azt a szövetséget, amelyet a görög hazafiak tízezrei fizettek meg életükkel. A jugoszláv és a görög nép hóhérainak nyílt barátkozása figyelmezteti a jugoszláv népet: fokozza az éberségét, hogy idejében megakadályozhassa a bűnös háborús tervek végrehajtását, amelyeket az amerikai imperialisták bíztak szolgáikra, Titóra és Plasztiraszra. A lap egyik tudósításában beszámol arról, hogy Belgrádban eltemették Pan Gyukics UDBA-alezredest, aki halálos sebet kapott a jugoszláv hazafiakkal vívott ütközetben .Gyukics egyike volt azoknak az UDBA-s hóhéroknak, akik kizárólag hazafiak letartóztatásával és állati kegyetlenségű kínzásával foglalkoztak — írja a lap. — Teljes négy éven át folytatta Gestapo munkáját, de végül elérte az igazságos büntetés. A hóhér Gyukics sorsa fenyegető figyelmeztetés minden UDBA-s janicsár számára, aki a nép vérét ontja — figyelmeztetés mindenkinek, aki az amerikai imperialisták szolgálatában eladja és kínozza a népet». Beszámol a lap a titóisták terrormódszeréről, amellyel a rabszolgamunkaviszonyok közepette történő katonai építkezésekhez munkásokat hurcolnak. «Széles körben hívják be katonai szolgálatra a fiatalokat — írja a lap. — Amint felöltötték a katonaruhát, kényszermunkára hajtják őket. A többi között a mosztári fegyvergyárban évente 3000 katona dolgozik rendkívül rossz körülmények között. Pihenőnapot nem kapnak, vasárnap is dolgozatok kell, gyenge, sokszor romlott koszton, cipő nélkül. A katonák tömegesen megbetegszenek. A néppel nem érintkezhetnek. Úgy kezelik őket, mint a rabokat». Megemlíti a lap, hogy hasonló kényszermunkát végeznek a katonák a hírhedt bori bányákban is. Végül a «Za ljudsko zmago» a Béke-Világtanács berlini rendkívüli ülésszakával foglalkozik. «Népeink, amelyek saját bőrükön tapasztalták a megvadult német militarizmus gonosztetteit s amelyeket most az amerikai tömeggyilkosok titóista szolgái katasztrofális háborúba akarnak taszítani — teljes szívből üdvözlik a Béke- Világtanács berlini határozatait A titóisták háborús szövetkezései, legszorosabb együttműködésük Adenauer militarista klikkjével, a jugoszláv hadsereg amerikai fegyverekkel való felfegyverzése, amerikai és angol tábornokok gyakori látogatásai Jugoszláviában, mind, mind elárulják, hogy a titóista banditák milyen messzire mentek az új háború előkészítésében a szocializmus és a béke országai ellen. A Tito-klikk és amerikai gazdái ellen vívott küzdelem, a háborús készülődések megakadályozása, a háborús termelés szabotálása, a békeharc Jugoszlávia minden becsületes emberének kötelessége, akinek drága hazánk becsülete és jövője» — írja a «Za ljudsko zmago». Amerikaiak — angol szemmel • Hogyan kell felkészülni egy egyetemi előadásra az Egyesült Államokban ? A «New Statesman and Naton» című angol liberális hetilap július 5-i számában a lap főszerkesztője, Kingsley Martin, «Az amerikai boszorkányüldözés» címmel beszámolt az Egyesült Államokban tett látogatása során szerzett néhány tapasztalatáról. A cikk ezekkel a szavakkal kezdődik: «Manapság az Egyesült Államokban gyakorta idézik Roosevelt híres megjegyzését, hogy Amerikának semmitől sem kell félnie — kivéve magát a félelmet. Az európai látogatót semmi sem lepi meg jobban, mint a félelem szemmelláthatósága. . az ostoba hallgatás, amely úrrá lesz egy vacsorázó társaságon, ha valaki «felforgató» megjegyzést kockáztat meg: annak a professzornak a szerencsétlen helyzete, akit azzal gyanúsítanak, hogy valamikor kapcsolatban állt egy olyan személlyel, aki aláírt egy okmányt, amelyet egy kommunista is aláírt». A cikk egy másik részében ezeket olvashatjuk: «Az igazi nyomás folytatólagos, naponkénti dolog, amelynek hatása az, hogy megjutalmazza a középszerűséget, a gyávaságot, az árulkodást és elhallgattatja a függetlenséget és arkoló tehetséget. Hadd mondjak el egy példát, amely véletlenül elém került Egy amerikai polgárt, aki a háború alatt szorosan együttdolgozott a kormányzattal, nemrégiben felkértek, hogy tartson egy négyhetes előadássorozatot egy felsőfokú tanintézetben 1000 dollár ellenében. Elfogadta az ajánlatot, örült a tisztességnek és a fizetésnek. Egy 14 oldalas kérdőívet kapott, amelyet — mint közölték vele — a legrészletesebbben ki kell töltenie, mielőtt megengedik, hogy megtartsa az előadásokat. A kérdőíven mintegy 800 kérdés volt. Akadtak közöttük orvosi jellegűek, mint például «volt-e valaha riasztó lidércnyomása?» Megkérdezték tőle, kapott-e valaha is «irodalmat» az igazságügyminiszter által felforgatónak minősített szervezetektől (valóban gyanús lett volna, ha nem kapott volna) Meg kellett volna adnia saját köz- és magánéletének minden legapróbb részletét, tovább ugyanezt apjára, anyjára, feleségére, felesége apjára és anyjára vonatkozóan. Csupán a kérdőív e részének kitöltése — amint az előadást lemondó levelében megírta — egy havi kutatást vett volna igénybe Az utolsó kérdés így szólt: «Voltak-e olyan hátrányos események az ön életében, amelyeket eddig nem említett és amelyeket a későbbi nyomozás kideríthetne; voltak-e olyan események, akár közvetlenül vett részt bennük, akár nem, amelyek vizsgálatot követelnek? Ha igen írja le őket. Ha nem, válaszolja, hogy «nem» közölték vele, hogy kivizsgálják válaszainak helytállóságát. Rá szeretnék mutatni, hogy a tisztogatások most «hamis eskü» címén történnek és bármilyen «hátrányos» esemény kifelejtése hamis eskü számba megy. Tegyük fel, hogy elfeledkezett volna a «New Deal» érdekében végzett munkája valamelyik részletéről. Vajon nem jelentene-e ez hamis eskü számba megy. Tegyük fel, A barátom, minthogy független és becsületes ember volt, megtagadta ennek a képtelen kérdőívnek a kitöltését. Elvesztette a megbízást és a vele járó honoráriumot» — írja a «New Statesman and Nation». Amerikai invázió Angliában A «Pictuit Post» című angol polgári képeslap június 28-i számában 14 oldalt szentel annak, hogy megbékítse az angol lakosságot 50.000 amerikai repülő és hozzátartozóinak jelenlétével Angliában. A cikkből a «Newsweek» című amerikai lap július 7-i számában «Amerikai invázió» címmel részleteket közöl, amelyeknek kiválogatása nem hagy kétséget aziránt, hogy az amerikai lap sértőnek találja az Egyesült Államokra nézve a «Picture Post» megállapításait. Az alábbiakban közlünk néhányat a «Newsweek» által kiragadott részletekből: «Az elmúlt két évben ezt az országot (Angliát) megszállták... Az ország nagy területei a csillagossávos lobogó alá tartoznak, éppoly biztosan amerikaiak, mint a Capitol Hill (az a hely, ahol az amerikai képviselőház áll) és ha kívánják, még további területeket adunk át». «Zavaró dolog... találkozni Angliában egy 12 éves amerikai iskolásfiúval, aki nem hajlandó világos nappal egyik faluból a másikba kerékpározni, mert azt képzeli, hogy kommunisták lesnek rá az úton; csaknem hihetetlen volt hallani, hogy május 1-én minden Angliában lévő amerikainak a támaszpontokon kellett tartózkodnia, nehogy kommunista bandák támadják meg őket és teljesen fantasztikus, hogy Marlborough békés városában találkoztunk egy amerikai tiszttel, aki nem hagyja éjszakára egyedül feleségét és gyermekeit, mert attól fél, hogy vörösök törnek be a házba és megtámadják őket... Nem értik, hogy mi miért nem élünk a kommunistaellenesség őrületében...» «Sok ember az általunk meglátogatott vidéken jobban szeretné, ha az amerikaiak nem lennének itt. De... halálosan biztos, hogy nekünk együtt kell élnünk ezekkel az istenverte jenkikkel — és valószínű, hogy sokunknak, istenverte angoloknak, együtt kell meghalnunk velük». «Amit a történelem során angol csapatok más országokban elkövettek, az most itt történik meg.. Az egyik probléma a lányokkal kapcsolatos. A hadseregek a történelem során találtak megoldást, de a modern erkölcs kizárja a hivatalos táborkísérőket. De ma Angliában azonnal felbukkannak a táborkísérők, amint az amerikaiak megjelennek Londonból, Közép-Anglia iparvidékeiről Cambridgebe, Oxfordba, Norwichba, Honstantonba, Newmarketbe, King’s Lynnbe özönlöttek. Ezekben a városokban kizárólag az amerikaiaknak szállító bordélyok működnek, a rendszeres rendőri vizsgálatok ellenére. A támaszpontok közelében lehet találni lányokat, akik sátrakban, vagy házilag készített fekhelyeken az erdőkben laknak, vagy éppen a sövényeknél alszatnak». A «Picture Post» cikkének alaphangja természetesen nem ilyen támadó az amerikaiakkal szemben, mint ahogy ez az idézett részletekből kitűnik. De a lap minden igyekezete ellenére is elárulja, milyen gyűlöletesek az amerikai megszállók Angliában. Készpénzfizetéssel, megvesztegetéssel, állami tisztségek ígérgetésével szerzi „híveit“ a vetélkedő Taft és Eisenhower Chicago, július 10. (TASZSZ) A köztársasági párt kongresszusának keddi ülésén a másodrendű pártfunkcionáriusok üres felszólalásainak egész sorozata hangzott el arról, hogy «ezúttal republikánusnak kell bekerülnie a Fehér Házba». A végnélküli beszédek elhangzása közben a kongresszus színfalai mögött kemény harc folyik Taft és Eisenhower hívei között a mandátumokért. A mandátumvizsgáló bizottság többsége Taft ellenőrzése alatt áll. A bizottság július 8-án délután hozott döntést a vitás mandátumok ügyében. A döntés teljesen Taft mellett szól. A «Chicago Tribune» közlése szerint a küldöttek szavazatainak megvásárlása nemcsak állami tisztségek és más «zsíros falatok» ígérgetésével folyik, hanem egyszerűen készpénzfizetéssel is. .. A «Chicago Tribune» megírja, hogy Jack Thomas, Illinois állambeli, paftpárti küldött elmondotta a lap tudósítójának, hogy Eisenhower hívei bizonyos pénzösszeget ajánlottak fel neki, ha Eisenhower pártjára áll. Ugyanakkor Peacock, egy másik Illinois állambeli küldött kijelentette, hogy Eisenhower hívei megígérték: hirdetni fognak a tulajdonában lévő tíz kisebb lapban, ha Taft helyett Eisenhowert támogatja. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága július 10-én közli: Az elmúlt nap egységeink sikeresen visszaverték az ellenség egyes arcvonalszakaszokon indított támadásait és továbbra is védelmi harcokat folytattak. Július 10-én a néphadsereg légvédelmi egységei és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek hatot lelőttek és hármat megrongáltak azok közül az ellenséges repülőgépek közül, amelyek békés lakott helységeket bombáztak Korea keleti és nyugati partvidékén.