Szabad Nép, 1952. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1952-07-11 / 162. szám

PÉNTEK, 1952. JÜLK­IS­DI SZABAD NÉP Budapestre érkezett Nazim Hikmet, a nagy békeharcos török költő — Két esztendő­vel ezelőtt aggoda­lommal ejtettük ki az ön nevét , és szorongva gondol­tunk a börtönre, amely akkor már 12 éve nehéz rab­ságban tartotta. Költők dicsőségét gyarapította az ön neve, Nazim Hik­­met elvtárs és mi büszkék vagyunk önre! Szavát meg­hallották a világ népei, a békéért küzdő és dolgozó milliók és hatalmas visszhangot vert a szívünkben. . A felháborodás és tiltakozás vihara letépte a költő lán­cait és leverte a börtöna­jtó rozsdás lakatját. — Ma, amikor országunkban sze­nel, tiszta szívből Csütörtök este Budapestre érkezett Nazim Hikmet, a török nép Nemzet­közi Békedíjjal kitüntetett nagy köl­tője. Szeretett vendégünket a ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen fogadták. A kormány és az Országos Béketanács nevében Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, az Országos Béke­­­tanács főtitkára üdvözölte a nagy békeharcos költőt:­­ — Drága Barátom! A magyar kor­mány és az Országos Béketanács ne­vében forró szeretettel köszöntelek — mondotta. — Régóta vártunk már Budapesten, amióta a népek békeharcának ere­je széttörte börtönöd falait és ki­szabadított a börtön mélyéből. Nézd meg a mi életünket nézd meg munkánkat, hogy mit építettünk, mit alkottunk, amióta a Szovjetunió dicső­séges hadserege meghozta számunkra a szabadságot. Magyarországi látoga­tásod lelkesítő és lendítő erő lesz bé­kemozgalmunk számára és arra buz­dít bennünket, hogy még jobban tel­jesítsük feladatunkat a békeharc ma­gyar szakaszán. A Magyar Írók Szövetsége nevé­ben Kónya Lajos,­ Kossuth-díjas költő üdvözölte Nazim Hikmetet. kívánjuk az ön népének is, hogy ta­lálja meg a béke, a szabadság, az emberhez méltó élet, a szocializmus útját, amelyre ön az életét tette fel — mondotta Kónya Lajos. — Van egy török népmese —mon­dotta válaszában Nazim Hikmet — amely arról szól, hogy egy fiatalem­ber beleszeret egy leányba, akit még soha nem látott, csak csengő dalát hallotta messziről. Én már nem vagyok fiatalember, de — akárcsak a mesebeli ifjú — nagyon megszeret­tem Magyarországot, mert hallottam távolról győzelmesen csengő dalát, békeharcának, szocializmust építő munkájának zengő énekét. — Én most a világ legszebb és leg­boldogabb városában, Moszkvában élek. De népem most is az amerikai imperializmus járma alatt nyög. A tö­rök nép legjobbjai azonban küzdenek azért, hogy népük is olyan boldog legyen, mint a szovjet nép, mint a magyar nép Azért jöttem Magyar­­országra, hogy megismerjem a magyar nép nagyszerű, szocializmust építő munkáját s munkájának eredmé­nyeit De nemcsak gazdasági eredményeit szeretném megismer­ni, meg akarok ismerkedni kultu­rális életével is s azzal, hogyan küzdenek a magyar írók a szo­cialista-realista magyar irodalom megteremtéséért. Meg vagyok róla győződve, hogy itt­­tartózkodásom alatt még jobban meg­szeretem Magyarországot és a ma­gyar népet és még nagyszerűbbnek fogom megismerni, mint ahogy elkép­zeltem. (MTI) ★ Nazim Hikmet elvtárs 1902-ben szü­letett Isztanbulban. A tengerészeti gim­názium elvégzése után egy hadihajóra került. Hazafias lelkesedése Anató­­li­ába szólította, ahol akkor volt kifej­lődőben a nemzeti felszabadító moz­galom. Ott ismerkedett meg a marx­ista-leninista tanítással, ott hallott először az orosz földön végigvonuló tisztító viharról. Tizennyolc éves korá­ban, 1920-ban a Szovjetunióba megy. Egyike volt azoknak a Keletről jött boldog diákoknak, akik Sztálin elv­társ előadásait hallgatták. Itt alakult ki végleg kommunista világnézete. Moszkvából hazaküldött verseit bará­tai kinyomatták, szabadságot dicsőítő költeményei őrjöngő dühre gerjesztet­ték a török reakciót. Sokat, nagyon sokat akart tenni népéért, s ez visszahúzta Törökország­ba. Hazatérése után börtönbe vetették, de a börtönből is tovább harcolt ver­seivel. A közvélemény annyira felhá­borodott a költő üldöztetése miatt, hogy a kormány kénytelen volt Nazim Hikmetet szabadon bocsátani. Harcos politikai magatartása miatt újra és újra perbefogták. 1938-ban a reakciós török kormány amerikai és angol parancsra ismét bíróság elé ál­lította a költőt, s a katonai törvény­szék «felforgató propagandáért» 28 évi börtönre ítélte. Hosszú évek szenvedései közepette is hű maradt meggyőződéséhez, a lel­kesítő eszméhez. Két és fél évvel ez­előtt híre jött, hogy Nazim Hikmet börtönében súlyosan megbetegedett, majd pedig hogy éhségsztrájkba kez­dett. A nemzetközi munkásosztály s a béke híveinek világmozgalma hatal­mas akciót indított Nazim Hikmet megmentéséért. A nemzetközi szolida­ritás és saját bátor harca 1950 júliu­sában, tizenkétévi rabság után ki­mentette a költőt a háborús uszítók karmaiból. Azóta a Szovjetunióban él. A nagy költőt és békeharcost Nem­zetközi Békedíjjal tüntették ki. Nazim Hikmet elvtárs a ferihegyi repülőtéren rízhatun­k kezet ön­ Jörgen Kuczynski professzor magyarországi előadásai Hírt adtunk már arról, hogy Ma­gyarországon tartózkodik Jürgen Ku­czynski, kiváló német tudós, a berlini Humboldt-egyetem professzora. Ku­czynski elvtárs előadásokat tartott a Magyar Dolgozók Pártja Pártfőiskolá­ján és az Eötvös Lóránd Tudomány­­egyetemen Jürgen Kuczynski elvtárs­­július 2-án tartotta első előadását az MDP Pártfőiskoláján, «A nyugatnémet gaz­daság amerikai gyarmatosítása» cím­mel Előadásában elemezte azokat a módszereket, amelyekkel az Egyesült Államok tőkései uralmuk alá hajtották Nyugat-Németország gazdaságát. Rá­mutatott arra, hogy az amerikai tőké­sek háborús céljaik szolgálatába ál­lították Nyugat-Németország egész gazdasági életét, és megmutatta, ho­gyan erősödik Nyugat-Németország népének ellenállása az amerikai im­perializmus gyarmatosító törekvéseivel szemben. Július 7-én és 8-án Ku­czynski elvtárs «A monopolkapitalizmus képviselőinek gazdasági tanításai a kapitalizmus általános válsá­gának időszakában, a második világháború után» címmel tartott előadást a Pártfőiskolán. Előadásában leleplezte azokat a burzsoá közgazda­­sági elméleteket, amelyeket az amerikai imperializmus szolgálatában álló ame­rikai, nyugatnémet és más polgári ideológusok hirdetnek az Egyesült Ál­lamok világuralmi törekvéseinek, hábo­rús terveinek szolgálatában.. Tegnap, július 10-én a Magyar Tör­­ténelmi Társulat előadássorozatában tartott Jürgen Kuczynski elvtárs elő­adást: «A marxista gazdaságtörténet feladata és módszere» címmel az Eöt­vös Lóránd Tudományegyetem aulájá­ban. Előadását nagy érdeklődéssel hallgatták a magyar tudományos élet képviselői, közöttük számos kiváló ma­­gyar tudós és egyetemi tanár. Vidám gyermekek a kiscelli úti úttörőházban A „Szabad Nép" postájából Kedves Elvtársak! Nemrég épült a Kiscelli­ úton az új úttörőház. Gyakran járok ide, és hosszan elnézem, milyen boldogan töltik itt napjaikat reggeltől estig a gyer­mekek. Aki a tábor felé jár, messziről hallja vidám kacagásukat, lármáju­kat. A látogató nem tudja mit csodáljon meg először. A szép, egészséges gyermekeket? A nagyszerű új úttörőházat? Vagy a gyönyörű parkot? Mint a mesében, olyan jól élnek itt gyermekeink. Gondosan ügyelnek rájuk, min­den kényelmük megvan: játszanak, pihennek, szórakoznak. Kicsi, nagy egyaránt második otthonának tekinti az úttörőházat. Olyan fegyelmezetten viselkednek, hogy öröm köztük lenni Nagyon szerelik zongorával, rádióval és sok kis hangszerrel felszerelt zeneszobájukat. Játékból sincs hiány álla­munk 4000 forintot adott a különféle játékokra, hogy ezzel is nagyobb örö­met szerezzen a gyermekeknek. A nevelők igen nagy szeretettel foglalkoz­nak velük, sokszor viszik őket moziba, a nagyobbakat úszni is a Gellért­­fürdőbe. A kicsik­ ide nem mehettek el, kárpótlásul a zeneszobában műsoros délutánnal szórakoztatták őket. A parkban zuhanyokat szereltek fel és ott naphosszat vidáman hancúroznak. Forró hálával gondolok pártunkra és kor­mányunkra, mert megteremtették gyermekeinknek ezt a szép életet. Farkas Jánosné a ül., raktár utcai 1. sz. ált. isk. szülői munkaközösségének tagja Tartsuk be a tűzrendészen szabályokat a cséplésnél! A belügyminisztérium a tűzrendészet­ főosztálya közleményt adott ki. Ebben felhívja a figyelmet a tűzrendészen szabályok pontos betartására a csép­­lésnél Csépelni csak megfelelő mennyiségű víz tárolásával lehet. A belsőségen va­ló, cséplésnél 500, a közös szérűn pe­dig 200 liter vizet kell biztosítani. (A közös rakodónál, ha bő vízforrás van, nem kötelező a víz tárolása.) Ezen­kívül a csépeltetők kötelesek vödröt, szikracsapót, vasvillát, lapátot, ásót kéznél tartani Cséplésnél dohányozni csak az e célra kijelölt helyen, a ga­bonától és a szalmától legalább 30 méter távolságban lehet. Hangsúlyozza a közlemény, hogy a gépeknél is különböző óvintézkedéseket kell tenni. A traktorok kipuffogó csö­vét el kell látni szikrafogóval Tűz keletkezhet a mozdonyok kipattanó szikrájától is, ezért igen fontos az állandó, éber figyelőszolgálat. Pioker elvtárs A.­­mitkill cikke nyomán elsőnek kérte, hogy munkáját a legnagyobb gonddal ellenőrizzék Az Egyesült Izzó dolgozói a koreai műszakon teljesítményeik fokozása közben nagy figyelmet fordítottak a minőségi munkára Ezért igen nagy érdeklődéssel fogadták Alekszandr Csurkihnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttének, a Moszkvai Krasznoholmi Fésüsfonókombinát Sztá­­lin-díjas művezetőjének cikkét. Pioker Ignác, az országos hírű szta­hanovista gyalus a cikkel kapcsolat­ban kijelentette, hogy a kiváló minő­ségű munka érdekében szerinte feltét­lenül szükség van a szigorú ellenőr­zésre. — Csutkih elvtárs cikke nyomán kértem, hogy a szuperrevízió az én munkámat is a legnagyobb gonddal ellenőrizze. Ezt kívánja a népgazda­ság érdeke — mondotta Pioker elv­­társ. Pioker elvtárs a koreai műszakon átlagosan 240 százalékos teljesítményt ért el. Ugyanekkor nagy gondot for­dított a minőségre. Munkája pontos­ságára jellemző, hogy magas száza­lékát nem egyszer olyan darabok meg­munkálásánál érte el, ahol két század milliméteres pontosság volt a köve­telmény. A minőségért folytatott harc ered­ménye az is az Egyesült Izzóban, hogy a koreai műszak idején tartott öltésn­a­pokon a dolgozók 314, a mi­nőség megjavításával kapcsolatos újí­tást nyújtottak be. Az újításokért a harmadik negyedév eddig eltelt néhány napjában már 30 ezer forint újítási előleget kaptak a gyár dolgozói. Jazyg-szarmata temetkezési helyre bukkantak a katymári Téglagyár agyagbányájában A katymári téglagyár agyagbányá­jában a kibányászott agyag között emberi csontvázrészek, cserépdarabok kerültek felszínre. A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja ása­tásai megállapították hogy az agyag­bánya területén egy 1800 év előtti jazug-szarmata temetkezési hely volt. Ez a törzs a hunok előtt, a népván­dorlás során került hazánkba. A kutatómunka során egy teljes jazug női sír és ezer színes gyöngy került napvilágra. Az ásatásokat to­vább folytatják. (MTI). 5 A szovjet bányászküldöttség tanácsa a magyar bányászoknak Meg kell erősíteni a gépesítést , a gépvezetők legyenek a gépek igazi gazdái! A hazánkban tartózkodó szovjet és csehszlovák bányászküldöttség meg­látogatott néhány magyar bányát. A kondói bányában felkeresték azt a munkahelyet, ahol az N. V. 60 típusú szovjet réselőgéppel dolgoznak a bá­nyászok , és elbeszélgettek Vanger László gépkezelővel és Sztollár István brigádvezetővel. A magyar bányászok megkérdezték, hogyan szervezik a szovjet bányákban a termelést. — A mi bányánkban, így az én frontfejtésemen is ciklusos grafikon szerint folyik a munka — válaszolt­a I. Duhanyin Sztálin-díjas réselőgép­­kezelő. — Az első műszak dolgozói, akik mindössze ketten vannak, 1,8 mé­ter mélységben végigréselik a­ frontot, a fúrómester és a robbantók pedig le­robbantják. A második műszak bányá­szai közül 12 a lerobbantott 600 tonna szenet rakja, míg a többiek a szállítás­sal és az ácsolással foglalkoznak. A harmatik műszakban a bányászok be­fejezik az ácsolást, átszerelik a kapa­rószalagot és elvégzik a tömedékelést, így egy nap alatt a frontfejtés 1,8 mé­tert halad előre. Mivel a földalatti szállítást egy műszak alatt elvégzik, jól ki lehet használni a szállítóberendezéseket. Ugyanis az egyes frontfejtések más-más munkát végeznek s így mindig más munkahely használ­hatja a szállítóberendezéseket. Arra a kérdésre, milyen a szovjet réselőgép-kezelők keresete, Duhanyin elvtárs elmondotta, hogy náluk a frontbrigád minden tagja 5—6 ezer rubelt keres havonta. — Mi a véleménye a mi bányánk­ról Duhanyin elvtárs? — kérdezte Hangó Pál sztahanovista vájár. — Ebben a bányában már eddig is szép eredményeket értek el az elv­­társak — válaszolta Duhanyin elv­társ. — Bizonyíték erre az, hogy az üzem átlagosan több mint 109 száza­lékra teljesíti tervét. Az eredmények mellett azonban még sok tartalék van itt, amelynek felhasználásával újabb sikereket lehet elérni. Meg kell erősíteni a gépesítést, a szakítást, kétméteres karú réselő­­géppel kell dolgozni. A gép­veze­tők gyarapítsák ismereteiket s le­gyenek igazi gazdái gépe­knek! Grigorij Novozsilov, a küldöttség vezetője a munkavédelem fontosságá­ról beszélt. Rámutatott arra, hogy meg kell javítani a szellőztetést. Az egyik munkahelyen ugyanis azt tapasztalták, hogy az elhasznált le­vegő ismét visszajut a munkahelyekre. Gyakrabban kell ellenőrizni az ácso­­lást — mondotta —, a kábeleket és egyéb, v­ill­amo­svezet­éket nem szabad hevenyészve, gyújtózsinórral felerősí­teni, mert ez tüzet okozhat. — «Épít­senek magasabb folyosókat — tette hozzá Novozsilov elvtárs —, hogy ne kelljen a bányászoknak meggörnyedve végigmenniök a vágaton». — Az önök kollektívája összeforrott — zárta be szavait a szovjet küldött­ség vezetője — ez a közösség győze­lemre viszi a gépesítés ügyét. Sok si­­kert kívánok további munkájukhoz. Mindig boldogok vagyunk, amikor az önök újabb nagyszerű eredményeiről értesülünk. A küldöttség tagjai Komlóra is el­látogattak Nagy érdeklődéssel hall­gatták a Komló fejlesztéséről szóló nagyszabású terveket. Megnézték az épülő szénosztályozót, amely 1954-ben már naponta 700 vagon szenet osztá­lyoz. Megtekintették a hatalmas fürdő építkezését is. A Komlói Szénbányá­szati Tröszt helyettes igazgatója el­mondotta a vendégeknek, hogy ez Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb bányászfürdője lesz, négyszáz személy fürödhet benne. Két öltöző mellett a felolvasótermet is a fürdőépületben helyezik el. A vendégek meglátogatták lakásán Bókó Imre sztahanovista vájárt. Du­hanyin elvtárs a házigazda kérdésére válaszolva, elmondotta: olyan jól ke­res, hogy már autót is vásárolt. — Azt hiszem, hamarosan eljön az az idő, amikor én is autót vehetek — mondotta Bókó Imre. — Nézzenek körül az elvtársak, ezt az új bútort nemrégen vettem Keresetem júniusban 2200 forint volt. Búcsúzóul este a mecseki üdülő­szállóban látták vendégül a bányászok a szovjet és csehszlovák küldöttséget A vendégek örömüket fejezték ki, hogy megismerhették hazánk gazdag és gyönyörű földjét. Jan Teper, a csehszlovák küldöttség vezetője arról szólt, hogy a magyarok és csehszlo­vákok egy ügyért küzdenek: a szo­cializmus építéséért. «Ebben a munká­ban hatalmas segítséget kapunk fel­szabadítónktól, barátunktól, a Szovjet­uniótól» — mondotta. A komlói dol­gozók megfogadták: fokozottan törek­szenek arra, hogy napról napra mél­tóbbá váljanak példaképeikhez, a szov­­jet bányászokhoz. Harcoljanak Komló öntudatos dolgozói a kártékony maradiság ellen, a gépek jobb kihasználásáért! (Saját tudósítónktól.) A Komlói Feltáró Vállalat nem teljesíti tervét. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a vállalat műszaki ve­zetői nem becsülik meg a gépeket, nagyszerű berendezéseket hevertet­­nek kihasználatlanul A legnehezebb bányászmunka, a rakodás megköny­­nyítésére május elején a vállalat sű­rített levegő meghajtású rakodógépet, úgynevezett «kacsacsőrt» kapott. A gép szétszerelve érkezett, a minisz­térium nem küldött rajzot az össze­szerelés megkönnyítésére — abból ki­indulva, hogy a gép szerkezete egy­szerű, egy nap alatt könnyen össze­szerelhetik rajz nélkül is. A misz­térium hibáját a vállalat maradi, bü­rokrata vezetői sokszorosára nagyí­tották. Ahelyett, hogy legalább meg­kísérelték volna összeszerelni a gé­pet, heteket fecséreltek el azon a cí­men, hogy a «rajz után járnak». Végül is összeszerelték a gépet — rajz nélkül Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy ezek után munkába állították a rakodógépet. Szó sincs róla! Ez alkalommal az volt a kifo­gás, hogy «nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű sűrített leve­gőt. Végre mégiscsak megkezdte mun­káját a 255-ös munkahelyen a rako­dógép. Kitűnően bevált: 20 százalék­kal emelkedett segítségével a csapat átlagos teljesítménye De öt nap múlva a munkahely vizet kapott a rakodógépet nem használhatták to­vább Át kellett volna szállítani a gépet egy száraz munka­helyre, ahol kitűnően felhasználhat­ták volna Erre azonban nem került sor. A gépet ismét szétszerelték és azóta is használaton kívül hever — két hónap alatt mindössze öt napig volt üzemben! Nem ez az egyetlen példa, amely éles fényt vet egyes komlói vezetők, felháborító gépellenességére, bűnös maradiságára. A Kossuth-aknán az új frontfejtés előkészítésénél már egy hónapja kihasználatlanul hever hat fejtőkalapács. Ezekre a fejtőkalapá­csokra nagy szükség van máshol — a 4-es csapat például már többször kérte őket — de hiába. Akár egyesek maradiság­a okozza, akár az ellenség ártó szándéka — az, hogy a gépeket nem használják ki, mindenképpen széntermelésünk fo­kozásának egyik legfőbb akadálya. Komló öntudatos bányászai, műszaki dolgozói ne tűrjék ezt a kártékony gépellenes irányzatot. Különös termelési értekezlet az annavölgyi X-es aknán Egy vájártanuló levele Nemrégiben kerültem egy másik­­ bányából az annavölgyi X-es aknához Résztvettem már itt terme­lési értekezleteken és egyéb összejöve­teleken is s eközben olyan dolgokat figyeltem meg, amelyeket egyáltalán nem helyeselhetek. Azon a napon, ami­kor termelési értekezletre készülünk, műszak után hiába várjuk a vizet, hogy megfürödhessünk. A csapokat el­zárják és csak a termelési értekezlet végeztével nyitják meg újból. A bá­nyászoknak izzadtan, szénporosan kell végighallgatniok az előadást Az akna vezetősége ezt bizonyára azért teszi, hogy a dolgozókat az értekezleten ma­rasztalja. Arra számítanak, hogy mos­­datlanul egyikünk sem megy haza, in­­kább kivárjuk az értekezlet végét, hiszem, ez a kényszer okozza,­ hogy amikor hozzászólásokra kerül sor , csend áll be, mindenki csak az értekezlet végét várja. Az öntudatos bányász kényszer nélkül is részt vesz a termelési értekezleten, mert tudja, hogy bírálatával, javaslatával a maga munkáját is és az egész aknáét is se­gíti. A kevésbbé öntudatosakat — akik talán nem vennének részt az értekez­leten akkor, ha lenne fürdővíz — sze­rintem okos szóval fel kellene világo­sítani az értekezlet jelentőségéről. Az akna vezetői súlyos hibát követnek el, amikor ilyen durva, erőszakos intéz­kedésekkel akarják «biztosítani» az értekezlet «sikerét». Varga Béla vájártanuló. Sárisáp, Kirov­ utca 21S/b_ Kdinárom megye

Next