Szabad Nép, 1952. augusztus (10. évfolyam, 180-207. szám)

1952-08-01 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK.' SZABAD ' A MAI SZÁMBAN Az alkotmány tiszteletére folyó munkaverseny és a népnevelőmunka az Acélöntő- és Csőgyárban (2. old.) — Horthysta jegyző és kutákcimborái akadályozták a begyűjtést Rinyabesenyőn (2. old.) — A dicsőséges kínai néphadsereg negyedszázados útja (3. old.) — A hároméves terv ötödik évfordulójára (5. old.) — A magyar kard nagyszerű diadala (6. old.) ____________________ MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONT I X. ÉVFOLYAM 180. SZÁMÁRA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1952. AUGUSZTUS 1 A népi demokratikus országok növekvő ereje A legutóbbi napokban a népi demokratikus országok statisztikai hivatalai közzétették a népgazdasági tervek 1952 második negyedévi teljesítéséről szóló közleményeket. Ezek a tervjelentések: a népi demokratikus országok erejének gyorsütem növekedéséről szólnak. A tervteljesítés számai azt mutatják, hogy a szocializmust építő országok ipari termelésüket 13—23,5 százalékkal növelték az elmúlt év megfelelő időszakához képest, jelentékenyen fejlődött a mezőgazdaságuk és állattenyésztésük, kiszélesedett belső áruforgalmuk. Ezek az eredmények újabb bizonyítékai a népi demokratikus rendszer hatalmas életerejének. A tervteljesítés sikere fokozza a szabad népek öntudatát, saját erejükbe vetett hitét és arra buzdít, hogy még nagyobb sikereket harcoljunk ki a termelés minden ágában. A kapitalista országokban élő dolgozók számára biztatást és reményt jelentenek a tervjelentések győzelmi számai, erőt merítenek azokból az elnyomóik elleni még elszántabb harcra. Az imperialisták szemében vörös posztó egy-egy ilyen tervjelentés. Az amerikai monopóltőkések le akarják igázni a földkerekség valamennyi országát. A kapitalista bankvezérek és trösztkirályok jól tudják, hogy a fejlett ipar és különösen annak erős szíve, a fejlett nehézipar az országok politikai függetlenségének legfőbb gazdasági alapja Miután sem diplomáciai cselfogásokkal, sem álcázott ügynökségeik segítségével, sem fenyegetéssel, sem «segélyek» és kölcsönök felkínálásával, sem ördöggel, sem tömjénfüsttel nem tudták megakadályozni a Szovjetunió által felszabadult országok ipari fejlődését, megpróbálkoztak a gazdasági elszigetelés politikájával. Azt hitték, ha megtiltják csatlósaiknak, hogy a népi demokratikus országokba ipari felszerelést és nyersanyagot szállítsanak, s hogy egyáltalában kereskedjenek velük, akkor ezekben az országokban csődbe kerül majd a sztálini iparosítás politikája. Csúfosan felsültek ezzel a számítással. Az imperialisták gazdasági elszigetelési politikája kétségtelenül nehézségeket okozott, ennek ellenére a népi demokratikus országok ipara jóval gyorsabban fejlődik, mint a nagy kapitalista országoké, nem is szólva a Marshall-segély «áldásait» nyögő európai államokról. Még az Egyesült Nemzetek Szervezetének statisztikája is kénytelen elismerni: 1951 második felében «amikor a fegyverkezést teljes iramban kezdték megvalósítani» a kapitalista országokban nemcsak a közszükségleti cikkek termelése csökkent, hanem «megszűnt a termelés általános növekedése, 1951 második felében és 1952 elején az ipari termelés fejlődésének üteme ezekben az országokban jelentősen lassúbbodott». Ugyanakkor az ENSZ jelentése megállapítja, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok felemelt gazdasági terveik céljait megvalósították és egy évvel azelőtti termelésüket 15—50 százalékkal túlszárnyalták! Az ENSZ illetékes bizottságát nem érheti az a vád, hogy a «kommunisták iránti rokonszenvből» állított ki ilyen bizonyítványt az imperialisták gazdasági elszigetelési politikájának kudarcáról, arról, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok tervgazdasága egészségesen fejlődik, míg a kapitalista gazdaság válságban van, hanyatlik. Az 1952 második negyedévi tervjelentésekből kitűnik, hogy a népi demokratikus országok ipari fejlődésének üteme továbbra is igen gyors , és erejük nagyon jelentősen növekszik. Az év első felében ez országok nehéziparának termelése két-háromszorosan — Bulgáriában csaknem négyszeresen — felülmúlta a háború előtti termelési színvonalat. A Német Demokratikus Köztársaság ötéves tervének eddigi sikeres teljesítése lehetővé tette, hogy megkezdjék a szocializmus felépítését az NDK-ban! Sokszorta erősebb országokkal állnak ma szemben a béke ellenségei, mint néhány évvel ezelőtt. Az ipar általános fejlődésén belül különösen gyorsan fejlődik a nehézipar. Lengyelország most több mint kétszer annyi acélt és háromszor annyi esztergapadot termel, mint a háború előtt, a Német Demokratikus Köztársaságban a nyersvastermelés 1951 második negyedéhez képest a kétszeresére, a fémkohászati felszerelések gyártása 185 százalékra emelkedett. Magyarországon az ipar 1952 második negyedében 23,5, a nehézipar 29,6 százalékkal szárnyalta túl a tavalyi termelési szintet. És a tervjelentések alig, vagy csak szűkszavúan szólnak arról, hogy milyen lendülettel épülnek a népi demokráciákban a nehézipar új bástyái: a lengyelországi Nowa Huta és a német Keleti Vaskombinát, Csehszlovákiában az ostravai új kohók, a bolgár vasés acélkombinát stb. Ezek a hatalmas építkezések és általában a tervjelentések számai mögött lévő termelési sikerek jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a népi demokratikus országok gazdasági élete kiegyensúlyozottabbá, szilárdabbá váljék. Csehszlovákia például fejlett ipari ország volt a háború előtt is, de iparilag teljesen elmaradt Szlovákia. Ezt az aránytalanságot most kiküszöbölik, s Szlovákiában hatalmas kohókombinát épül. Lengyelországban az iparvállalatok főleg az ország nyugati részein találhatók, 1948-ban a nyugati területeken élt a lengyel ipari munkásság 68 százaléka. Most az ország keleti részén épül Nowe Tychy, az új acrilváros. Bulgáriában, Romániában, amelyek hajdan elmaradott mezőgazdasági országok voltak, most nemcsak komoly nehézipart teremtenek, hanem különös erőfeszítéseket tesznek a fejlett iparhoz szükséges villamosenergiaforrások létrehozására. Romániában épül a bisztricai, Bulgáriában a roszkai hatalmas vízierőmű. A gyorsan iparosodó Albániában a Mati folyón épül nagy, 20.000 Kv teljesítőképességű új vízierőmű. A tervjelentések beszámolnak a mezőgazdaság fejlődéséről is. A népi demokráciák mezőgazdasága és állattenyésztése mindenütt túlszárnyalta a háború előtti eredményeket A szocialista szektor — amely Bulgáriában 53,3, Csehszlovákiában mintegy 32,2, Magyarországon több mint 25 százalékát jelenti az összes megművelhető földterületnek — mindenütt erősödik. A mezőgazdasági, géppark rendkívül gyorsan nő. Lengyelországban 17 százalékkal több traktor dolgozik most a mezőgazdaságban, mint az elmúlt esztendő megfelelő időszakában, a román mezőgazdaság 29-szer több kombájnt kapott mint tavaly. Az ENSZ már említett jelentése arról is beszámol, hogy számos kapitalista országban növekszik a munkanélküliség. A népi demokratikus országokban átlagosan 5,7 százalékkal emelkedett egy év alatt, Lengyelországban 6 év alatt megkétszereződött az ipari munkásság létszáma. Növekszik a belső áruforgalom, 15—24 százalékkal több árut, fogyasztási cikket vásároltak a dolgozók, mint az elmúlt év megfelelő időszakában. S a fejlődés további távlatait is feltárják ezek a jelentések, amikor hírül adják, hogy a beruházások a tavalyihoz képest mindenütt jelentősen növekedtek. Mindezeknek a sikereknek az a forrása, hogy a népi demokratikus országokban a kommunista pártok a leninisztálini úton vezetik a népeket, mert a testvériség és a kölcsönös együttműködés szellemében segítik egymást és az idősebb testvér önzetlen, szerető gondoskodásával segíti valamenynyiüket a Szovjetunió. Azért érték el sikereiket, mert ezekben az országokban megváltoztak, fejlődtek az emberek. Megváltozott viszonyuk a munkához, amely többé nem elnyomóikat, hanem saját magukat gyarapítja; a hazához, amely végre a dolgozó nép hazája lett. A népi demokratikus országokban az emberek biztonságban és szabadságban élnek, nem kell félniök a bizonytalan holnaptól, mert a boldog jövőt előre látják azokban a tervekben is, amelyeknek megvalósításáért nap mint nap odaadóan küzdenek. Biztos jövőjüket látják azoknak a szovjet embereknek nagyszerű életében, akiknek hősi munkája és harca lelkesítő példa számukra. Ezekben az országokban megbecsülik a dolgozó embert, védik egészségét, tiszteletben tartják jogait, fejlesztik öntudatát, növelik kultúráját, arra lelkesítik, hogy önfeláldozóan szolgálja a szabadság, a béke, a szocializmus nagy eszményeit. Ez van a népi demokratikus országok tervjelentéseinek adatai mögött, a kommunisták vezette szabad népek hatalmas és egyre növekvő ereje vívta ki és vívja ki a jövőben is a nemi demokratikus országoknak a győzelmet. AZ AUGUSZTUS 20-I FOGADALMAK A HARMADIK NEGYEDÉVI TERV TÚLTELJESÍTÉSÉÉRT! A Nógrádi Szénbányászati Tröszt dolgozói július 31-ig 101,3 százalékra teljesítették tervüket ■■ de több bánya elmaradt fogadalma valóra váltásával A nógrádi bányászok augusztus 20 tiszteletére a többi között megfogadták: «Szeptember 30-ig terven felül 24.212 tonna szenet adunk népgazdaságunknak. A terven felül ígért 24.212 tonna szénből augusztus 20-ig, alkotmányunk ünnepéig 10.000 tonnát termelünk, a bányásznap ünnepéig, szeptember 7-ig további 5800 tonnát, a negyedév végéig, szeptember 30-ig pedig további 8412 tonnát adunk. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt több bányavállalata már eddig is becsülettel teljesíti ígéretét. A Zagyvai Szénbánya Vállalat július 30-ig az ígért 500 tonna helyett 1241 tonna szenet adott terven felül a hazának. Eredményesen harcolnak fogadalmuk valóraváltásáért a mizserfaii és a mátranováki szénbányák dolgozói is. A mizserfai bányászok alkotmányunk ünnepe tiszteletére 1404 torma szenet ígértek terven felül. Ehelyett már eddig 3364 tonnát adtak terven felül népgazdaságunknak. Mizserfán egyre fokozódik a verseny lendülete. Hozzájárult a jó eredményhez a gépek fokozott kihasználása is. Az elővárásokból a fejtésekre helyezték a Szovjetunióból kapott kiváló nagyteljesítményű Sz. 153. rakodógépeket és azok kihasználásának fokát a korábbi 14 százalékról 40 százalékra növelték. A mátranováki bányászoknak fogadalmuk szerint eddig 494 tonna szenet kellett volna terven felül termelniük, de már 1088 tonna szenet adtak tervükön felül népgazdaságunknak. A mátranovákiak következetesen harcolnak a munkafegyelem megszilárdításáért. A bányáiban alig van már igazolatlan műszakmulasztás. Júniusban még csak a dolgozók 80 százaléka váltotta a műszakot a munkahelyen, ma minden dolgozó a munkahelyen vált. A műszaki vezetők széles frontok létesítésével segítik a bányászok harcát. Ilyen feltételek között sokkal kedvezőbben alkalmazhatjuk a mullszekundos robbantást. A zagyva, a mizserfai, a mátranováki és több más bánya dolgozóinak jó munkája eredményeként a Nógrádi Szénbányászati Tröszt július 31-én reggelig 101,3 százalékra teljesítette havi terve eddigi feladatát. A gyengén dolgozó vállalatok hibájából azonban a Nógrádi Szénbányászati Tröszt az eddigi időszakra eső 6045 tonna terven felül ígért szénből csak 3002 tonnát adott a hazának — tehát 3043 tonnával még tartozik. A Nagybátonyi Szénbányák is azok közé a vállalatok közé tartanak, amelyek gátolják a tröszt fogadalmának teljesítését. A nagybátonyi bányászoknak ígéretük szerint már 1703 tonna szenet kellett volna termelniük tervükön felül , de csak 186 tonnát termeltek. A nyári nagy mezőgazdasági munkák kezdete óta sok bányász esett itt ki a termelésből. Ebben komoly szerepe van egyes műszaki vezetők liberalizmusának. A műszaki vezetők a tanácsok felelőtlen kéréseire nyakra-főre szegték meg a szabadságolási tervet. Növekedett az igazolatlan mulasztások száma is. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt öntudatos dolgozói eleget akarnak tenni ígéretüknek. A tröszt vezetői, a műszaki vezetők, élenjáró sztahanovisták ezért megvitatták a teendőket és elhatározták, hogy jó felvilágosító munkával harcolnak a fegyelmezetlenség ellen és a legszigorúbban eljárnak azok ellen, akik rombolták a fegyelmet. A nógrádi bányászok augusztus 20-án büszkén akarják jelenteni, megtartották szavukat, kitermelték a terven felül ígért szenet. Ígéretüket túlszárnyalva csütörtökig 382 tonna nyersvasat termeltek terven felül az ózdi nagyolvasztómul dolgozói Az Ózdi Kohászati Üzemek gyárrészlegei között folyó versenyben szerdán a nagyolvasztórufj dolgozói kerültek az élre. Az akotmány ünnepe tiszteletére rendezett versenyben kedden elért legmagasabb eredményüket szerdán túlszárnyalták és ezen a napon 211 tonna nyersvasat termeltek terven felül. Az ózdi kohászok a nagyolvasztó egyenletes járatásával minden eddigi termelési győzelmüket túlszárnyalták. A brigádok nemes vetélkedése nyomán szerdán Erdődi Pál érdemérmes sztahanovista főolvasztár és Kovács György elegykészítő brigádja az «Április 4»-i kohónál kiérdemelte a nap legjobb brigádja címet.. Előirányzatukat 13,4 százalékkal szárnyalták túl és csak kiváló minőségű nyersvasat termeltek. Vámos Gyula sztahanovista főolvasztár és Győri Pál elegykészítő brigádja ugyancsak szép eredménnyel, 109,1 százalékos teljesítménnyel tűntek ki a IV-es számú kohónál. Az ózdi kohászok becsülettel állják adott szavukat. Felajánlásuknak csütörtökig esedékes részét túlszárnyalták és 177 tonna helyett 382 tonna nyersvasat termeltek tervükön felül. Napi tervük túlteljesítésével harcolnak fogadalmuk valóraváltásáért a diósgyőri kohászok A Diósgyőri Kohászati Üzemek nagyolvasztóművének dolgozói július 31-re virradóan 100,3 százalékra teljesítették napi nyersvasgyártási tervüket. A kohók közötti versenyben az I-es számú tört az élre. Napi tervét 106,9 százalékra teljesítette. Nem sokkal maradtak el mögötte a III-as kohó olvasztárai sem, akik csütörtök reggelig napi tervüket 2,3 százalékkal szárnyalták túl. A jó eredmény elérését elősegítették a műszaki dolgozók, akik megteremtették a grafikon szerinti termelés feltételeit. Elmaradtak a terv teljesítésében a II-es kohó dolgozói, mert nem biztosították a kohóhoz szükséges salaküstöt és emiatt lassítani kellett a kohók járatását. . A legmagasabb napi eredményt csütörtökre virradóan a kohászati üzemek finomhengerdése érte el. Napi tervét 125,8 százalékra teljesítette. Az egyeki gépállomás teljesítette cséplési tervét A hajdúmegyei egyeki gépállomás dolgozói nemrég fogadalmat tettek, hogy alkotmányunk ünnepe előtt tíz nappal, augusztus 10-re befejezik körzetükben a cséplést. A gépállomás dolgozói fogadalmuk teljesítése során elérték az első sikert, július 31-én az országban elsőnek teljesítették cséplési tervüket. A cséplőgépkezelők egymással versenyezve küzdenek adott szavuk mielőbbi valóraváltásáért. A legutóbbi napokban minden cséplőgépnél túlszárnyalták a dolgozók a napi előirányzatot. Kedden például a cséplőgépkezelők átlagosan 175 százalékra teljesítették napi előirányzatukat, így egy-egy gép átlag 226 mázsa terményt csépelt el. A cséplőgépkezelők közül Veres Lajos tűnt ki, cséplési tervét eddig 141 százalékra teljesítette. 16 nap alatt 40 vagongabonát csépelt. Veres Lajos 1200-as gépével többször 300 mázsás teljesítményt is elért. A gépállomás másik legjobb cséplőgépkezelője, Gordó István, aki egyénileg dolgozó parasztoknál az előírt 26 vagon helyett 37 vagon gabonát csépelt el 1070-es gépével. A legutóbbi jelentések szerint a csongrád megyei mórahalmi gépállomás elhagyta az eddig második helyen álló kiskunfélegyházi gépállomást s cséplési tervének 84 százalékos teljesítésével elfoglalta a második helyet. Harmadik a kiskunfélegyházi gépállomás, amely eddig 83 százalékra teljesítette cséplési tervét. Gyengén dolgozik a gépállomások politikai csoportja Szabolcs megyében Szabolcs megyében igen lassan halad a cséplés. Nem véletlen ez, amikor a megyei gépállomások politikai csoportja rosszul dolgozik. A csoport több munkatársának az a véleménye: «Most nagyon sok a dolog, nincs idő politikai munkára». Ezért a munkatársak csak két-három órát töltenek egy-egy gépállomáson, gyorsan «leadják a szempontokat», s továbbállnak. S a hiba továbbgyűrűzik: számos gépállomáson a politikai helyettes még a népnevelőértekezletet sem tartja meg. A népnevelők nem kapnak jól kidolgozott agitációs érveket. Pedig a politikai munkára most is igen nagy szükség van. Több cséplőcsapat tagjai például elhitték az ellenségnek azt a hírverését, hogy nem kapják meg természetben a részüket. A népnevelők nem mondják meg a cséplőmunkásoknak, hogy hazugságot híresztel, az ellenség. Arról sem beszélnek, hogy a becsületes dolgozók érdekeit védi kormányunknak az a rendelete, amely szerint a munkások az előlegen felüli részt a cséplés befejezése után kapják meg. Azok, akik otthagyják a gépet a nagy munkában, megérdemlik, hogy ne kapják meg természetben a részüket, hiszen fegyelmezetlenségük miatt többi társuk is kevesebbet keres, mert lassul a cséplés, később kerül zsákba a gabona. Nemcsak a cséplőmunkásokkal , a csépeltető dolgozó parasztokkal is keveset foglalkoznak az agitátorok a cséplőgépnél, pedig most itt dől el a begyűjtés sikere. A szabolcs megyei gépállomások politikai csoportja tanulmányozza és szívlelje meg a Központi Vezetőség június 27—28-i ülésének útmutatásait, végezzen «meg nem hátráló, harcos és szívós» nevelőmunkát — ez a cséplés meggyorsításának egyik legfontosabb feltétele. Dobos Matild és Nagy Ilona, a két legjobb cséplőgépkezelőnő A legújabb jelentések szerint továbbra is Dobos Matild, a kiskunfélegyházi gépállomás cséplőgépkezelője vezet a cséplőgépkezelődők versenyében. Dobos Matild július 9 óta a tervében előírt 30 vagon helyett 35 vagon gabonát csépelt. Keresete július 9-től, 31-ig 1194 forint, ezenkívül 210 forint prémium Nem sokkal marad el mögötte versenytársa, Nagy Ilona sem. Nagy Ilona, aki szintén a kiskunfélegyházi gépállomáson dolgozik 31 vagon gabonát csépelt. Keresete a cséplés megkezdése óta 1084 forint, ezenkívül 369 forint prémium. A két cséplőgépkezelőnő igen nagy gondot fordít a cséplőcsapat tagjainak nevelésére. Rendszeresen felolvassák az újságcikkeket, megbeszélik a legfontosabb politikai eseményeket. A két cséplőgépkezelőnő a cséplőcsaipatban dolgozó leányokkal gyakran beszél a traktoros munka szépségéről, s közülük ketten már jelentkeztek traktoristának.