Szabad Nép, 1952. október (10. évfolyam, 238-268. szám)

1952-10-17 / 254. szám

„Sztálin elvtárs szavai erősebbé teszik korunkat”” A Gheorghia-Dej-gyár munkásai méltók akarnak lenni Sztálin bizalmára A Gheorghiu-Dej Hajógyárban — mint sztoiste az országban, mint az egész világon — Sztálin elvtárs szavairól beszélnek a m­onteások. A n­agy vezér minden szava lel­kes visszhangot kelt az emberek szívében, a szocializmus és a bélke ügyének győzel­mébe vetett szilárd hitüket táplálja, erősíti. A gyár mun­kásai kora csoportosan tárgyalták, olvasták e történelmi szavakat. Mráz István gépmink­ás­negyed ment haza a munkából, de nem feküdt­­ addig, míg az újságban el nem olvasta Sztálin e­v­­táns beszédét. — Sztálin szavai olyanok, mint az él­­tető vér — megdobogtatják az ember szí­nét, erősebbé teszik a karját. Arról be­szélt, mennyivel könnyebb a felszabadulá­sokért küzdő nemzetek sorsa, mióta lé­tezik a Szovjetunió. Én most tanu­lom a párttörténetet, most ismerem meg azokat a nehéz harcokat, ame­lyeket Lenin és Sztálin vívtak. Vérben és tűzben kovácsolódtak azok az emberek, akik utat törtek a világ dolgozói számára, a boldog élet felé. Nálunk is vannak ne­hézségek, de csekélyek ezek az ő küzdel­mükhöz képest. Kötelességünk het úgy tennünk, ahogy ők tettek: állni a sarat keményen, a végső győzelemig. Sztálin szavairól beszél Magyari György is. — A régi történelemkönyvekben csak ar­ról írtak, hogyan pusztították, igázták le a nagy, erős országok a kisebbeket, így tet­tek a mi hazánkkal is. De mióta a Szov­jetunió létezik, a mi népünk is megtanul­ta: nincs jobb, biztosabb érzés, mint Sztálin népének harci tájhoz tartozni. Mindennap tapasztalhatjuk azt, amit most Sztálin elv­­társ­­ mondott: azok a népek, amelyek a Szovjetunió mellett állnak, elsősorban saját­­magukat erősítik. Bizonyíték erre a mi egész újjáépült, gyönyörű hazánk, amiért nem lehetünk elég hálásak a szovjet nép­nek és elsősorban Sztálin­­elvtársnak. — Sztálin elvtárs úgy beszél — mondja Fán István tüzikovács — hogy nincs a világon olyan munkásember, aki ne értené meg. Azért van ez, mert egyenesen hoz­zánk szól, mert ott lakik ő minden becsüle­tes ember szívében. Nálunk otthon. Békés­­sámsonban úgy beszélnek a pártról: a kommunisták igazat mondanak, akár Sztálin. Az emberek az egész világon tud­ják, hogy Sztálin minden szava igazság — ezért jelentenek ezek a szavak hatalmas erőt, biztatást a világ minden dolgozója számára. Blahom Pál öntő így beszél: —­ Sok segítséget kaptunk mi már a szovjet néptől. Nekik köszönhetjük mind­azt, amit elértünk. Negyven éve dolgozom ebben a gyárban. Ak­kor idejöttem fabara­­kok álltak a mai épületek helyén. Több mint harminc esztendő alatt nem változott annyit az üzem képe, mint az elmúlt évek során. Kinek köszönhetjük mindezt? Sztálinnak. Neki köszönhetjük, hogy orszá­gunk ma már ar­crohambrigádok» közé tartozik. Most ránk is figyelnek az egész világon az elnyomott emberek. Tudom, hogy nem lesz olyan önző hazánkban, aki méltatlan lenne bizalmukra , Sztálin bizalmára. „Az imperialisták nem tudnak olyan fegyvereket gyártani, amellyel a békeszerető népek szívéből kiölhetik a hazaszeretetet, a békeakaratot" Ulkes békegyűléseken választják mag küldötteiket a harmadik magyar békekongresszusra a Goldberger Textilnyomó- és Kikészítőgyár dolgozói A harmadik békekongresszusra lelkesen készülnek az óbudai Goldberger Textilnyo­mó- és Kikészítőgyár dolgozói is. A gyár békebizottságának tagjai rendszeresen be­szélgetnek társaikkal a bé­keharc eseményei­ről, a magyar békeharcosok feladatairól. A dolgozók hangoztatják, hogy­­sokat várnak a harmadik békekongresszustól, népünk szi­lárd békeakaratárrak újabb bizonyságát. Ez az örömteli várakozás mutatkozik meg a gyár­osgyűlésein, amelyeken a dolgozók megválasztják maguk közül a legjobb béke­­harcosokat, a kerületi értekezlet küldötteit. Ünnepnek tekintik a dolgozók ,ezeket a tei­s­­gyűléseiket A gyűlések színhelyét feldíszí­tik, s a kultúrcsoport műsora teszi ünne­pélyesebbé a gyár békeharcosainak össze­jöveteleit A gyár összerakóműhelyében tartott kül­döttválasztó kisgyűlésen is számosan szó­laltak fel. A dolgozók arról beszéltek: meg­értették a békekongresszus jelentőségét, s tudják, hogy a kongresszus sikeréért, amely a magyar dolgozók békeharcának jelentős állomása lesz, minden egyes békeharcos­­nak dolgoznia kell. Tajti Mihály, a felsodró­ mű­hely dol­g­ozója megrázó szavakkal, a saját Pál­ijával beszélt a háborúról. 1944-ben a német fasiszták elhurcolták hazulról és a háború első vonalába hajtották. Ott egész életére megrokkant. «Akkor elhatároztam, hogy amíg élek, harcolni fogok azok ellen, akik új háborút akarnának kirobbantani. Most itt a harc ideje. Gyilkosok, gyújtoga­tók fenyegetik életünket, gyermekeink éle­tét, az én drága négy gyermekem életét». Zúgó taps közepette mondta Tajti Mihály: „A békeszerető emberek akarata meg tudja hiúsítani a háborús uszítók terveit. Minden magyar dolgozó örömmel és boldogsággal olvasta a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának határozatait. Nekünk is úgy kell küzdenünk a békéért, hogy mél­tók legyünk a nagy és erős Szovjetunió vezette béketáborhoz. Büszke vagyok arra, hogy munkámmal elnyertem a sztahano­vista jelvényt. A jövőben még jobban aka­rok dolgozni. A harmadik békekongresszus tiszteletére hétnapos békeműszakot tartok dolgozótársaimmal együtt. Legkésőbb de­cember 9-ig befejezem 1954 május 1-i ter­vemet­. Felszólalt Schröter­­Ienöné is. — Sokféle ember ül itt a gyűl­ésen — mondta. — Vannak közöttünk olyanok, akik állandóan­­gyarapítják szakmai tudásukat, újításokon törik a fejüket. Vannak, akiknek nagy boldogságot jelent az otthon, családjuk körében töltött idő. Áfások szabadidejükben a művészet iránt érdeklődnek, vagy a sportot kedvelik. De val­, valami, ami mindannyiunk «első ügye», ami nélkül nem élhetünk, nem dol­gozhatunk, nem művelődhetünk: a béke ügye. Ezért harcolunk. Sok nő dolgozik gyárunkban. Azt szokták mondani, hogy a nők jószívűek, szelídek. Igen, ez így van. De talán ezerszer jobbak, mint mást, fehráz, harcossá tesz minket az, ha otthonunk bé­kéjét fenyegetik. Az imperialisták szeretnek kérkedni «különleges» fegyvereikkel. De so­hasem fognak feltalálni olyan fegyvert, amellyel kiölhetik szívünkből az izzó haza­szeretetét, a proletárnemzetköziséget, a Szovjetunió iránt érzett szeret­etet és hálát, a béke harcos akaratát — fejezte be Schrö­ter elvtársnő. Szavait viharos taps követte. Dadog Lászlóné sztahanovista, az ösz­­szerakóműhely dolgozója így kezdte fel­szólalását: — Gyermekeinknek úgy kell a béke, mint virágnak a napfény. Felelősséggel tartozunk nekik is azért, hogy a békeharc­ban megálljuk a helyünket. " Széppé, bol­doggá kell tenni gyermekeink életét — szebbé,­­boldogabbá, mint amilyen a mi gyermekkorunk, ifjúkorunk volt. Én nagyon sok szenvedés között nőttem fel, férjemnek is nehéz, sora volt. Ma két gyerekemre gondos kezek vigyáznak az óvodában. Én sztahanovista vagyok, férjem rendőrtiszt. Nincs hónap, hogy kis otthonunk ne gazda­godna valamivel. Nemrég vettünk nagyon szép bútort. Természetesen akarjuk a békét. De nem elég a békevágy, szükség van tet­tekre is. Azzal köszöntöm a békekongresz­­szust, hogy a megnyitás napjáig befejezem 11­53. februári tervemet. Az óbudai gyár dolgozói IS küldöttet vá­lasztottak a kerületi értekezletre. Akiket választottak, élenjárnak a termelésben, a tanulásban, méltók a kitüntetésre, társaik bizalmára. KI MINT VET, ÚGY ARAT Minden dolgozó paraszt arra törek­szik, hogy aratáskor dúskalászú gabonát takarítson be.­ De a­ jó termésnek számos ellensége van. A fiatal vetést megtizedel­heti a hideg tél, a koratavaszi fagy, s ko­moly kárt okozhat benne az aszály is. Ho­gyan lehet biztosítani a jó termést? Erre válaszol egy régi, bölcs magyar közmon­dás: «Az mint vét, úgy arat». Ebben a rö­­■vid mondatban népünk évszázados tapasz­talata sűrűsödik. Az élenjáró szovjet mezőgazdasági tudo­mány is igazolta ezt a tapasztalatot: a jó termésért a vetéskor kezdődik a harc. A szovhozok és kolhozok dolgozói évtizedes, kitartó munkával, a tudomány tanításait felhasználva, dolgozták ki a gabonaterme­­■ lés helyes módszerét. A legjobb magyar gabonatermelők a szovjet tapasztala­tokat alkalmazták, s bebizonyították, hogy gondos őszi munkával száraz esztendőben is jó ter­mést lehet elérni, így egészíthetnénk ki te­hát a régi mondást: aki mélyen szántott földbe és idejében vet , jó termést arat. Elsősorban magát károsítja meg tehát minden dolgozó paraszt, aki nem igyekszik gyorsan befejezni a vetést. Minden egyes nap késedelem a vetéssel, nagy kárra­ jár. Az idejében elvetett gabona ugyanis köny­­nyebben viseli el a hideg telet, a korata­vaszi fagyokat. Aki gyorsan befejezi a ve­tést- kihasználja az enyhébb őszi időjárást, kedvező feltételeket teremt a gabona számára. Az idejében elvetett mag meghálálja­ ezt. Gyorsan kikel, s a fiat­tal ’ zsenge növény még a tél beállta előtt megerősödik. Könnyebben viseli el a fagyot és kora tavasszal a nedvesség, az eső hatására erőteljesen fejlődik. A kolhozok magas gabonatermés-átlagá­ban nagy része van a korai vetésnek. Akár kora ősszel elvetik a kolhozföldeken a ga­bonát. A krinyicai Hajnal kolhozban pél­dául a korai vetés segítségével az­ igen szá­raz 1948-as esztendőben is hektáronkint 20— 22 mázsa volt az átlagtermés. A krinyicai OGPU kolhoz ugyanebben az aszályos­ esz­­tendőben földje egy részén 25—27 mázsa gabonát aratott hektáronkint. Amikor 1950 szeptemberében a kárpátukrajnai kórhozpa­­raszti küldöttség felkereste hazánkat, a­ kül­döttek elmondották, hogy náluk akkor már a gabona nagy része a földben volt. Szá­mos hazai jó eredmény is azt bizonyítja, hogy érdemes minél jobban igyekezni a ve­téssel A vas megyei rábasömjéni Lenin ter­­melőszövetk­et földjein az idén átlag 19— 13 mázsanára termett holdankint. A ter­melőszövetkezet tavaly két nap alatt, szep­tember 20-án és 21-én vetette el búzáját. A korai vetésnek nagy része volt abban, hogy mintegy, három mázsával túlszárnyal­ták az egyénileg dolgozó parasztok ter­mésátlagát. A szárazság ellenére is jó termést hozott a búza a somogym­egyei somi Béke­­szcs-ben. Itt is idejében vetették el a búzát s ez az egyik magyará­zata, hogy az aszály ellenére is 12 mázsás termést takarítottak be. A hajdúböszörményi Vörös Csillag 19 mázsán felüli búzatermé­sében is nagy része van annak, hogy a szövetkezet tagjai igyekeztek tavaly a ve­téssel. Még jobb feltételeket biztosítunk a gabona fejlődéséhez, ha nemcsak idejében, de keresztsorosan vetünk. A keresztsoros vetés mind a gabona csírázási, mind fej­lődésének későbbi szakaszában számtalan előnnyel jár. A rendes soros vetésnél 10— 12 centiméternyire kerülnek a sorok egy­mástól. A sorokban körülbelül egycentimé­­­­teres körökkel helyezkednek el a növények, így tökéletlen a növények eloszlása. A fia­tal növény nem tudja megfelelően felhasz­nálni fejlődéséhez a talaj tápanyag- és nedvességkészletét. Ez már érezteti hatá­sát a csírázás, majd a­ bokrosodás idején is. A keresztsorosan vetett táblán a fiatal nö­vények minden oldalról körülbelül egyforma távolságra kerülnek egymástól, így több tápanyag és nedvesség jut egyre-egyre. Ezért kel egyenletesebben, bokrosodig gyor­sabban. Fejlődésének második szakaszában, amikor a gabona szárat, levelet fejleszt, amikor megkezdődik a kalászképződés, a nedvesség mellett még több fényre, melegre van szüksége. Az arányosan elosztott nö­vényzet között egyenletesebben oszlik el a napfény, a nap minden szakában minden irányban behatol a sorok köz­é. A gabona pedig szereti, ha nap éri a szárát. A ke­­resz­tsorosan vetett táblán erős szárat nö­veszt, amely nehezen dől meg. A bőséges napfény, az elegendő nedvesség és táp­anyag következtében az erős száron dús kalász képződik. S ugyanakkor, ha kereszt­sorosan vetünk, több kalász is terem egy holdon. «Sem a valamicskével több vetőmag, sem a keresztsoros vetéssel járó munkatöbblet nem hiábavaló dolog, mert az busásan megtérül— mondja­ ifj. Bíró István, a szolnok megyei kunszentmártoni Za­ Hui Máté tsz brigádvezetője. — Tavaly szeptember 28-án kezdtük vetni az őszi árpát. 50 kilo­grammot hosszában, majd 50 kilogrammot széltében vetettünk el traktorvontatta vető­­gépekkel. Már az ősz folyamán, de különö­sen tavasszal látnivaló volt, hogy az az őszi­­árpa, amelyet keresztsorosan vetettünk, szem­re is szebb, mint a sorosvet­ésé. Mi­kor eljött az érés ideje, azonnal hozzálát­tunk a keresztsorosan vetett ősziárpa ara­tásához. A 18 hold keresztsoroson vetett területről átlagban 24,7 mázsa ősziárpát arattunk, illetve csépeltünk el holdankint. Tervünket így ősziárpából lényegesen túl­teljesítettük, s a brigádtagok között 59 mázsa ősziárpát osztottunk ki prémium­ként­. A jó termés biztosításának ősszel al­kalmazható harmadik fontos módszere, a mély vetőszántás. Akiért fontos a megfelelő mélységű vetőszántás? A korszerű növénytermelésben első he­lyen áll a talaj helyes előkészítése a vetés­hez. Nem mindegy, hogy milyen magágyba vetjük a gabonát. A mélyen lazított talaj­ban mélyre ereszthetik gyökereiket a növé­nyek. Az ilyen talaj összegyűjti az­ őszi és a téli csapadékot, s tavaszig nem tömődik össze túlságosan. Az összetömődött talajba ugyanis nehezen hatol be a nedvesség, s gyorsan elpárolog, elfolyik. Az eltömődött földben kevesebb a talaj baktérium is. Pedig a talajbaktériumok bontják fel növények ré­szére felvehető tápanyagokká a­ trágyát, az alászántott gyökérmaradványokat stb. Ha kevés a baktérium, kevesebb tápanyaghoz jutnak a növények. Emellett, ha mélyeb­ben szántjuk a földet az őszi vetésű­­növé­nyek alá, a­ felső talajrétegben meghúzódó gyommagvak mélyre kerülnek s nem tud­nak újra kihajtani. Ez­ különösen fontos az idén, amikor a szárazság miatt a tarlóhán­tás után a gyomok nagy­ része nem kelt ki. Mély vetőszántás nélkül ezek a gyomok a sarjadó vetés között kelnének ki s elnyom­nák azokat. A mély vetőszántás nagy előnye az is, hogy felszínre hozza a talaj alsó, friss, táperőben, nedvességben gazdag rétegét. Az ilyen szántással pusztítjuk a rovarokat is. Az alsó rétegben meghúzódó rovarál­­cák, bábok felszínre kerülnek, s a mada­rak felszedhetik azokat. A tudósok azt is kiszámították, hogy eső, hóolvadás esetén a talaj annyiszor két milliméternyi csapadékot tud be­fogadni, ahány centiméter mélyen szántot­ták meg. Ez­­t jelenti, hogy 20 centi­méter mélységű szántás 40 milliméteres esőnek megfelelő, csapadékmennyiséget fo­gad be egy alkalommal. Ha 25 centiméter a meglazított talaj vastagsága, már 50 milliméterre nő az a­ csapadékmennyiség, amelyet a tallaj a növények számára hasz­nosíthat. A mélyenszántott, kedvező szerke­zetű talaj­­tehát a legkisebb csapadékot is hasznosítja Minden esővel gazdagodik a talaj nedvességi készlete, mert a víz beszi­várog a földbe, nem folyik el, mint a seké­lyebben szántott földeken. Egy-m­ásfél má­­zsa terméshez elegendő csapadékmennyiséget pazarol el az, aki sajnálja mélyre ereszte­ni az ekét. Az élenjáró gabonatermelők kihasználták ezt a­ lehetőséget is. Tavaly ősszel mély, vetés előtti szántással biztosították az elegendő csapadékot, gabonájuknak. A csongrád megyei kiskirálysági Lenin tsz például 20 centiméter mély szántásba ve­tette búzáját. Nagy része volt ennek ab­ban, hogy a keresztsorosan vetett búza az aszályos időjárás ellenére is több mint 13 mázsás termést hozott holdankint. A györ­­sopron megyei peresztegi Szabadság terme­lőszövetkezet szintén mélyen szántott földbe vetette kereszt sorosan a búzáját. A keresztsorosan vetett búza 17,15 mázsás, de a sorosan vetett is lényegesen magasabb termést hozott: 13,5 mázsát, az egyénileg gazdálkodó parasztok 10 N­ mázsás ter­mésével szemben. A termelőszövetkezetben búzából 4,25 kiló jutott egy munkaegység­re. De jó termést hozott a mélyen szántott földbe vetett rozs és árpa is, így Szabó János családjával együtt 74 mázsa gabonát, Illés Mihály családja 66, Guzmics István pedig egymaga 36 mázsa gabonát kapott az idén munkaegysége után. A győr-sop­­ron megyei balfi Micsurin tsz-ben 24 centi­méter mélyen szántottak az őszi gabona alá, őszi árpatermésük a gondos munka kö­­vetkez­tében átlagosan 15,40 mázsa volt, de akadt több olyan táblai is, ahol a termés­átlag elérte a 25 mázsát. Érdemes értelmezni az új módsze­reket. Az előbbiekhez hasonló számtalan példa bizonyítja, hogy a gabona meghá­lálja, ha idejében kerül a földbe, busásan fizet, ha keresztsorosan vetik el és mázsák­ban fejezhető ki a mélyen szántott vető­­ágy haszna. S természetesen­­ott értek el igazán jó eredményeket a száraz időjárás ellenére is, ahol valamennyi módszert együt­tesen alkalmazták. Azoknak a dolgozó pa­rasztoknak és termelőszövetkezeteknek őszi kalászosaiban okozott komoly kárt a­ kora­­tavaszi fagy, aszály, amelyek későn vetet­tek, s nem használták fel a helyes módsze­reket. A noszvaji Uj Fiel tszcs határidő után, október végén, november elején ve­tette el az őszi árpát és a búzát, s amíg a mihályi Táncsics, tsz-nek 12.62 volt a­ ter­mésátlaga őszibúzából, az Uj Elet tszzs-é még­ a hat mázsát sem érte el. A mihályi Táncsics az aszály ellenére is átlagosan 11.32 mázsa ösziárpát takarított be holdan­kint, az Uj F­let tszcs pedig alig valamivel többet, mint öt mázsát. A katymári Szluha­­nov tsz november végén látott a vetéshez. Földjein holdankint 5,7 mázsa búza és 73 mázsa őszi árpa termett. A három szövetke­zet példája beszédesen bizonyítja, hogy ér­demes korán vetni, érdemes felhasználni a korszerű agrotechnikát. Sok mázsa gaboná­val károsítják meg magukat és az országot azok, akik késlekednek a vetéssel, akik rossz minőségű szántásba vetnek. A kedvezőtlen időjárás ellenére is lehet tehát jó termést elérni. Ezért ezekben a na­pokban minden percet ki kell használni a gyors és jó minőségű szántás-vetésre. Min­denki követheti az­ élenjáró gabonaterme­­lők példáját s a vetés gyors befejezésével, a korszerű módszerek alkalmazásával biz­tosíthatja a jövő évi jó termést. Mfet MI­ Szombaton kezdődik Pápám» Kiskunfélegyházán és Kaposvárott az őszi vásár A vidéki városok és falvak népe öröm­mel készül az­ október 18—19-én Pápán, Kiskunfélegyházán és Kaposvárott sorra­­kerülő őszi vásárra. A vásárokon az állami és szövetkezeti kereskedelem bő­séges, gazdag választékú árukészlettel vesz­ részt. Számos ruházati cikket 10—25 százalékos árengedménnyel hoznak forga­lomba. Pápán több mint 30 millió forint értékű áru kerül a vásárlók elé. Az ál­lami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok is fel­vonulnak a vásárokra minőségi termé­nyeikkel. Az őszi vásárok alkalmából a megyei ötéves terv­kiállításokat újabb anyagokkal egészítették ki. A kiskunfélegyházi és a hat­vani vásáron — vidéken először — bemu­tatják «A könyv története» című kiállítást. Ezenkívül karikatúra-kiállításokat, a ma­gyar klasszikus festészet és a legutóbbi tárlatok legjobb képeiből pedig képkiállítá­sokat rendeznek. A vásárok idején több hangversenyt és előadást tartanak, a szín­házak és a­ művészegyüttesek például na­ponta kétszer lépnek fel a szabadtéri szín­padokon. A mozisátrakban naphosszat hír­adó- és kisfilm-sorozatokat vetítenek. Él­sportolóink és legjobb sportegyesületeink egésznapos műsorral szórakoztatják majd a sportkedvelőket. A fővárosi és vidéki dolgozók külön vo­natokkal 50 százalékos utazási kedvezmény­ével utazhatnak a vásárokra. Megkezdődött az első építési tudományos kongresszus Csütörtökön délelőtt megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia dísztermé­ben az I. építési tudományos kongresz­­szus. A kongresszuson a magas- és mély­építő ipar, valamint az építőanyagipar vál­lalatainak, a kutatóintézeteknek, a tervező­­vállalatoknak és a tudományos egyesüle­teknek legkiválóbb szakemberei — egye­temi tanárok, mérnökök, sztahanovisták — és a baráti államok szakmai képviselői vesznek részt. Mihailich Győző akadémikus megnyitó beszédében ötéves tervünk nagy építőipari feladatairól szólt. — Az ötéves terv hatalmas feladatait csak ak­kor tudjuk teljesíteni — mondotta — ha az építőipar gyárszerű üzemmé ala­kul át, korszerű eszközökkel és munka­­módszerekkel, valamint nagyfokú gépesí­téssel dolgozik. Hangsúlyozta: a kon­gresszusnak a beton- és vasbetonépítés időszerű kérdéseit kell megvitatnia. Elsőnek Palotás László, a Földalatti Vasút Beruházó Vállalat helyettes vezér­­igazgatója tartott előadást: «Hazai hetero­gén cementek felhasználása betonokhoz» címmel. Rudnai Gyula, az Építéstudományi Inté­zet igazgatója «Könnyű építőanyagok. Pernye-salak» című eladásában kifejtette: építőiparunk hatalmas fejlődése feltét­lenül megköveteli, hogy fokozottabb gon­­dot­ fordítsunk a salakféleségek, s köztük elsősorban az erőművek kazánjaiból kike­rülő salakok felhasználására. Az előadásokhoz elsőnek Bereczky Endre, a veszprémi Nehézvegyipari Egyetem tanára szólt hozzá. Gáspár Géza, az Építéstudományi Inté­zet­­kutatólaboratóriumának osztályvezetője, Egyed Zoltán, az építőanyagipari minisz­térium kutatási osztályának vezetője és Dolezsai Károly a tatabányai Cement- és Mészmű kutatómérnöke kísérleteik eredmé­,­nyeiről számoltak be. Délután Ernst Wilhelm Wolfgang Le­­wicki, drezdai egyetemi tanár tartott elő­adást «Legújabb tapasztalatok és felisme­rések a vasbeton építőelem szerelési módja terén» címmel. Előadásában beszámolt a Német Demokratikus Köztársaságban az előregyártás terén eddig elért eredmények­ről. Ezután Makk László, a 31. Építőipari Tröszt műszaki osztályvezetője tartott elő­adást «Helyszíni előregyártás ipari vona­lon.» címmel. Az előadásokat több hozzászólás követte. A kongresszust pénteken délelőtt folytat­ják. (MTI) Minőségi márkázott vajat hoztak forgalomba A KÖZÉRT Kereskedelmi Központ az ed­digi csemegevaj helyett minőségi márká­zott vajat hozott forgalomba. A minőségi védjeggyel ellátott vaj nagyobb zsírtar­talmú, mint a csemegevaj volt, ára azon­ban ugyanannyi, mint a csemegevajé. Ifjabb községek és tsz-ek kapták vissza a kukorica szabad­árusításának iogát A begyűjtési miniszter a hatvani járás­nak engedélyezte a kukorica szabadforgal­mát, mert a járás dolgozó parasztjai 100 százalékra teljesítették a kukoricabeadást. Szabadon árusíthatják a kukoricát Csong­­rád megyében. Ambrózfalva és Kövegy, Hajdú megyében Ártánd, Polgár és Ve­­kerd, Veszprém megyében Nyirád, Pest megyében Újszilvás, Szabolcs megyében Nyírkárász, Kékese, Szamosangyalos, He­ves megyében Kisfüzes, Békés megyében Gerendás, Somogy megyében Nágocs, Ko­márom megyében Vértessomló beadási kö­telességüknek eleget tett dolgozó paraszt­jai, a­ csongrádmegyei Csanádi Úttörő, a heves megyei egerfarmosi Új Barázda, a he­vesi Petőfi, a tarnamérai Alkotmány, a tarnaörsi Dózsa és a kiskörei Dózsa, Sza­bolcs megyében a szamosan­gyalosi Kossuth Békés megyében a gerendási Petőfi ter­melőszövetkezetek, illetve csoportok. Kukoricafeketéző és őszi munkát szabotáló kulákokat ítélt el a bíróság Járásbíróságaink több feketéző és szabo­táló kulákot ítéltek el. Kollár István nagy­dorogi kulák kukoricáját bejelentés nélkül törte le, annak egy részét állataival etette fel, más részét elrejtette, s a beadásnak nem tett eleget. A paksi járásbíróság Kol­lárt másfélévi börtönre, kétezer forint pénz­büntetésre és háromezer forint értékű va­gyonelkobzásra ítélte. Ugyancsak a paksi járásbíróság ítélkezett Gyura József nagy­dorogi kulák ügyében, aki az engedély nél­kül letört, kukoricát elrejtette s nem teljesí­tette a beadást. A kulákot másfélévi bör­tönre, 1500 forint pénzbüntetésre és kétezer forint vagyonelkobzásra ítélték. A jászapáti járásbíróság Szabari József jászapáti kulákot a vetés szabotálásáért kétévi börtönre és 600 forint pénzbünte­tésre ítélte. A szegedi járásbíróság a vetés szabotálásáért egyévi és négyhónapi bör­tönre, ötezer forint pénzbüntetésre és ugyanennyi vagyonelkobzásra ítélte Korom Ferenc 54 holdas kisteleki kulákot PÉNTEK, 1952 OKTÓBER 17 A PÁRTÉLET HÍRE A pártntunk én p atfjelölt«*k összeírása gondn*. k«rnlt ekintő munkát kíván A párttagok és tagjelöltek összeírása rendkívül gondos, körültekintő mimikát igé­nyet. Fontos politikai kérdés, hogy az ösz­­szeírólapok kitöltése pontosan, alaposan ellenőrzött adatok alapján történjék és egyetlen érvényes tagsági könyvvel ren­delkező párttag, tagjelölt se maradjon ki az összeírásból. Ha a pártbizalmi hibás adatot kr be, akaratlanul is félrevezeti a pártot. Az eddigi tapasztalatok szerint a párt­bizalmiak lelkiismeretes, jó munkát végez­tek az elmúlt két napban. Hibákat azok­ban a pártszervezetekben követtek el, ahol a párttitkár, a pártvezetőség nem tanulmányozta gondosan a Szervező Bizottság levelét, amely részletes utasítást ad a párttagok és tagjelöltek összeírására, az egész tagkönyvcsere lebonyolítására. A IV. kerületi Fésűsszövőben például szer­dán reggel azért nem kezdődött meg a párt­tagok és tagjelöltek összeírása, mert a párt­titkár, Némethné elvtársnő nem olvasta el a Szervező Bizottság levelét, nem adta to­vább az alapszervezeti titkároknak, így azok nem tudták, hogyan kell hozzálátni a­ feladat megoldásához. Pártszervezeteink vezetői újra és újra tanulmányozzák át a Szervező Bizottság levelét, hogy elkerül­jék a hibákat az összeírással kapcsolatban. Akadnak olyan pártszervezetek, ahol a pártbizalmiak továbbra sem jegyzik be a tagsági könyvbre, hogy az összeírás meg­történt. Ebből máris komoly hibák kelet­keztek. Nógrád megyében például kiderült, hogy eddig négy párttagot kétszer írtak össze, egyszer Szalma teresen, másodszor Szárospatakon. Ahol elmulasztották beje­A «Szabad Nógrád» cikket közölt a me­gyei DISZ-oktatás előkészítéséről. A cikk megállapítja, hogy­ a nógrádmegyei DISZ- szervezetek — különösen az utóbbi időben — eredményesen készítik elő a DISZ-okta­­tást. Kiválogatták a hallgatókat, a propa­gandisták iskolákon, tanfolyamokon vettek részt. A legtöbb üzemi és községi DISZ- szervezetben fontosságának megfelelően foglalkoztak az oktatás kérdésével. A fia­talokkal külön-külön beszélgettek a­ tanu­lás jelentőségéről, megmagyarázták nekik, hogy ha nem tanulnak, akkor elmaradnak az általános fejlődéstől, nem tudják felis­merni, mik a feladataik, mit kell tenniök a békéért folyó harcban. Különösen jó mun­kát végeztek a Salgótarjáni Üveggyárban, a Salgótarjáni Acélárugyárban és a Zagy­­vapálfalvi Üveggyárban, ahol nemcsak a kiválogató bizottság tagjai, hanem a DISZ- vezetőség tagjai is személyesen beszélget­tek a DISZ-tagjaival. De vannak a megyében olyan DISZ-alap­­szervezetek is, amelyek elhanyagolták, má­s ráckevei járásban lassú ütemben vetik el a búzát: 45—50 százaléknál tartanak, pedig már csak néhány nap van a határ­időig. A járási pártbizottság a vetés meg­gyorsítására elhatározta, hogy széles kör­ben elterjeszti azoknak a községeknek módszereit, amelyek jól teljesítik vetési ter­vüket. A járás egyes községeiben az álla­mi gazdaság és gépállomás mezőgazdá­szai szakelőadást tartottak a korai vetés előnyeiről, amelyeken a népnevelők i® részt­vettek. Ezekben a községekben a népneve­lők az őszi munkák sikeréért folytatott fel­­világosító munka során alaposan megma­gyarázták, miért kell gyorsan elvégezni a munkákat. _ Taksony termelőszövetkezeti községben a pártszervezet és a tanács ak­tivistái felkeresték a tsz-tagokat és meggyőz­ték őket, hogy most van itt az ideje a jövő­évi bőséges termés megalapozásának, s maguknak is, a közösségnek is ártanak, ha késlekednek a vetéssel. Ebben a községben már 100 százalékig befejezték az őszi mun­kákat. győzni a tagsági könyvbe, hogy az OS«»­­írás megtörtént, ott sürgősen pótolják ezt. Több alapszervezetből megkérdezték, mit tegyenek abban az esetben, ha a párt s­­zalmi maga töltötte ki összeírólapját Az eljárás az, hogy az­ alapszervezeti vezető­ség ellenőrizze az adatok pontosságát és a párttitkár írja alá az összeírólapot. Továbbra is előfordul, hogy nem a párt­tag vagy tagjelölt jelenlétében, hanem a pártszervezet nyilvántartásában szereplő adatok alapján töltenek ki összeírólapokat. E helyeken a­ párt utasításait szegik meg ezzel, amely kimondja a többi között, hogy a párttagság keltét és a mun­kásmozg­alom­ban való részvétel idejét a párttagsági könyvből kell kimásolni. _ Az összeírás során esetleg elkövetett ru­háknak, pontatlanságoknak egy részét gyor­san ki lehet javítani, ha a járási és kerületi pártbizottság az összeírólapok átvételekor ellenőrzi az adatok helyességét. A pártbizott­ságok csak akkor vegyék át az alapszerve­zetektől az összeírólapokat, ha azokon az adatok olvashatóak és hiánytalanok. Sza­bolcs megyében több alapszervezet — külö­nösen a nyíregyházi járásban — rosszul és hiányosan kitöltött összeírólapokat adott át a járási pártbizottságoknak. A járási párt-, bizottságok visszaadták az alapszervezetek­nek a felületesen kitöltött összeírólapokat. A megyei vagy kerületi pártbizottságok­nál azonban több tízezer párttag okmánya gyűlik össze, ezért a hibák teljes kijavítá­sára nincsen mód. Az alapszervezetek dolgozzanak úgy, hogy az összeíró lapok pontosan kitöltve, hiánytalanul jussanak el a felsőbb pártszervekhez. sorrendűnek tartották a felvilágosító mun­kát és a hallgatókat egyszerűen összeírták anélkül, hogy meggyőzték volna őket a ta­nulás fontosságáról. Az érsekvad­kerti és az ónászói al­apszervezetekben például ez volt a helyzet és alaposan el is maradtak az előkészületekkel. A rétsági járásban egyes alapszervezetek egyáltalán nem töröknek a DISZ-oktatás előkészítésével — többek kö­zött Szenten, Keszegen, Nógrádisápon is. Az előkészítéssel elmaradt alapszerveze­tekben most sürgős, odaadó munkával kell pótolni a mulasztásokat: október 21-én meg­kezdődik a DISZ-oktatás. Jó politikai fel­­világosító munkával a nógrádmegyei DISZ- szervezeteknek el kell érniök, hogy már az első foglalkozáson teljes létszámban meg­jelenjenek a hallgatók — hangsúlyozza a «Szabad Nógrád». A lap azonban meg sem említi, hogy a DISZ-oktatás jó megkezdé­sében hatalmas szerepe van a pártszerve­zeteknek — nagy mértékben segítségükön múlik az elmaradás pótlása, a hibák kija­vítása. Ahol a kommunisták példamutatóan vé­gezték el az őszi szántás-vetést, ott általá­ban az egész községben jó az eredmény. A járási pártbizottság felhívta a községi pártvezetőségek figyelmét: a párt­bizalmiak és vezetőségi tagok keressék fel a pártta­gokat és ellenőrizzék, hogyan teljesítették ezen a téren kötelességüket. Ahol elmara­dást tapasztalnak, figyelmeztessék a párt­tagot mulasztására és győzzék meg a minden kommunistára kötelező példamuta­tás jelentőségéről. Lórév községben az egyik párttagot, akit elmaradása miatt a tanács pénzbüntetéssel sújtott, a kommunisták ke­ményen felelősségre vonták. Ez a­ párttag a taggyűlésen önkritikát gyakorolt, belátta és szégyelte hibáját és gyors ütemben befe­jezte földjén az őszi munkákat. A ráckevei járási pártbizottságnak és a járás minden pártszervezetének harcos po­litikai munkát kell végezniök az elkövet­kező napokban, hogy behozzák a járás szé­gyenletes elmaradását a búzavetésben. A DISZ-oktatás előkészítése Nógrád megyében Fokozzák a politikai munkát a ráckevei járásiján a búzavetés meggyorsításáért Békebizottságok a békekongresszus sikeréért Békebizottságaink országszerte nagy lel­kesedéssel készülnek a magyar békeharco­sok novemberi seregszemléjére. Nógrád megyében a kongresszus tiszte­letére több mint kétszáz békebizottság ala­kult, s eddig száz küldöttválasztó gyűlést tartottak. A békeharcosok most díszes la­pokkal keresik fel a családokat. Ezekre a lapokra jegyzik fel a dolgozók, milyen béke­­tettekkel készülnek a harmadik magyar békekongresszusra. Nagyorosziban Russai János II holdas középparaszt azt írta az emléklapra, hogy négy társéval együtt be­lép a termelőszövetkezetbe. Dejtáron, Li­kén, Nógrádszakálon az asszonyok estén­­kint háziszőttesből béketarisznyákat készí­tenek — ezekben viszik majd el a küldöt­tek a járási békeértekezletekre dolgozó tár­saik üzeneteit. A somogymegyei dolgozók eddig hétszáz békeharcost választottak a járási küldött­­választó békeértekezletekre. A megye járá­saiban a kongresszus tiszteletére béke­­zászlókat készítenek. A zászlókat a kon­gresszus előestéjén békestaféta viszi el a községekbe, ahol a békebizottsá­gok egy-egy szalagot kötnek majd a zászlóra. A zászlót a megyei küldöttek viszik a kongresszusra. Jármai Ervin, a Dudari Szénbánya Vállalat főmérnöke: A Log-mozgalom eredményei a dudari szénbányában Az alábbiakban közöljük Jármai Er­vinnek, a Dudari Szénbánya Vállalat főmérnökének felszólalását, amely a Középdunántúli Szénbányászati Tröszt dolgozóinak várpalotai tapasztalatcseré­jén hangzott el. Amikor Loy elvtárs kibontotta a, «Ter­melj ma többet, mint tegnap»-mozgalom zászlaját, eleinte nem volt teljesen világos előttünk, mi is tulajdonképpen a Loy-moz­­galom végső törekvése. Amikor azonban megértettük, hogy a mozgalom célja a be­rendezések észszerűbb kihasználásával, a munka magasabb színvonalú megtervezésé­vel a termelés állandó egyenletes emelése; amikor láttuk, hogy a Loy-mozgalom csa­tasorba állítja az üzem minden dolgozó­ját, hogy kiki saját munkahelyén segítse az egyenletes, ütemes termelés feltételeinek, megteremtését — a mozgalom lelkes hí­veivé lettünk. Bizony eleinte Dudaron is sokan han­goztatták, hogy a bányászat «különleges iparág», ahol az egyenletes termelést nem lehet megvalósítani; a termelés ingadozása és egyenetlensége a bányászat „sajátossá­gaiban» rejlik. Minket, dudari bányászokat a Loy-mozgalom tanított meg arra, ha va­lamennyien, de különösen mi, műszaki ve­zetők lerázzuk magunkról a maradisát mi megteremthetjük az egyenletes termelést” A Loy-mozgalom segítségével az elmúlt három-négy­ hónap alatt nagyot léptünk előre. Javulást értünk el például az igazo­latlan hiányzások elleni harcban. Bebizo­nyosodott, hogy a termelés visszaesése, az­ igazolatlan hiányzások növekedése nem el­kerülhetetlen «istencsapása». Bebizonyoso­dott, hogy ha keményen, következetesen fegyelmet tartunk, s ha jó a politikai munka, akkor nem csökken a létszám az ünnepek, a fizetések utáni napokon sem, akkor éppúgy lehet teljesíteni a tervet­­-én, 1 8-én, mint a többi napokon. Válla- Mainknál­­ nagy mezőgazdaági mtunkák­­ idején sem volt több két-három hiányzó-­­ nál. A Loy-mozgalom sikere érdekében széles­körű felvilágosító munkát végeztünk. Kö­zépkádereinkkel sokat beszélgettünk a Loy-mozgalom céljáról és jelentőségéről. Előadásokat rendeztünk arról, hogy miért kell harcolnunk a «Termelj ma többet, mint tegnap» jelszó megvalósításáért, így sike­rült elérnünk, hogy ötéves tervünk döntő esztendejében - a februári hóviharos idő­­sz­a­kot leszámítva - minden hónapban teljesítettük és túlteljesítettük tervünket, s hónapról hónapra emelked­­ek. Május­­ óta mind a tizenhat dekád­­tervet teljesítettük. Eredményeinket úgy értük el, hogy kö­vetkezetesen szem előtt tartottuk Gerő elvtársnak a­ januári országos aktívaérte­kezleten elhangzott útmutatását, a párt és a kormány határozatait s minden erőnkkel igyekeztünk valóra váltani a Loy-mozga­­lom jelszavát. Kétségtelen, hogy a­ termelés egyenletes­­ségéért, ütemes emelkedéséért vívott har­cunkban az­ eredmények mellett még van­nak hibák is. A második és harmadik ne­­gyedévben­ voltak olyan napok is, amikor nem teljesítettük a tervet. Igaz, hogy mind­össze 19 ilyen nap volt, de ez is mutatja hogy van még nálunk tennivaló az egyen­letes termelés megszervezése érdekében A ftjtTÄ ä ä-äs «lehetetlen» megvalósítani a * temíri egyenletességét. Az eddigi eredményt fellelkesítve es az elkövetett hibákból U­­nulva, meg szorosabban akarunk fi­ó­­kozni a Loy-mozgalom stratea az ötéves terv döntő éve vár:­ V­SS85S* «jar *««« « Afeis

Next