Szabad Nép, 1952. október (10. évfolyam, 238-268. szám)
1952-10-17 / 254. szám
„Sztálin elvtárs szavai erősebbé teszik korunkat”” A Gheorghia-Dej-gyár munkásai méltók akarnak lenni Sztálin bizalmára A Gheorghiu-Dej Hajógyárban — mint sztoiste az országban, mint az egész világon — Sztálin elvtárs szavairól beszélnek a monteások. A nagy vezér minden szava lelkes visszhangot kelt az emberek szívében, a szocializmus és a bélke ügyének győzelmébe vetett szilárd hitüket táplálja, erősíti. A gyár munkásai kora csoportosan tárgyalták, olvasták e történelmi szavakat. Mráz István gépminkásnegyed ment haza a munkából, de nem feküdt addig, míg az újságban el nem olvasta Sztálin evtáns beszédét. — Sztálin szavai olyanok, mint az éltető vér — megdobogtatják az ember színét, erősebbé teszik a karját. Arról beszélt, mennyivel könnyebb a felszabadulásokért küzdő nemzetek sorsa, mióta létezik a Szovjetunió. Én most tanulom a párttörténetet, most ismerem meg azokat a nehéz harcokat, amelyeket Lenin és Sztálin vívtak. Vérben és tűzben kovácsolódtak azok az emberek, akik utat törtek a világ dolgozói számára, a boldog élet felé. Nálunk is vannak nehézségek, de csekélyek ezek az ő küzdelmükhöz képest. Kötelességünk het úgy tennünk, ahogy ők tettek: állni a sarat keményen, a végső győzelemig. Sztálin szavairól beszél Magyari György is. — A régi történelemkönyvekben csak arról írtak, hogyan pusztították, igázták le a nagy, erős országok a kisebbeket, így tettek a mi hazánkkal is. De mióta a Szovjetunió létezik, a mi népünk is megtanulta: nincs jobb, biztosabb érzés, mint Sztálin népének harci tájhoz tartozni. Mindennap tapasztalhatjuk azt, amit most Sztálin elvtárs mondott: azok a népek, amelyek a Szovjetunió mellett állnak, elsősorban sajátmagukat erősítik. Bizonyíték erre a mi egész újjáépült, gyönyörű hazánk, amiért nem lehetünk elég hálásak a szovjet népnek és elsősorban Sztálinelvtársnak. — Sztálin elvtárs úgy beszél — mondja Fán István tüzikovács — hogy nincs a világon olyan munkásember, aki ne értené meg. Azért van ez, mert egyenesen hozzánk szól, mert ott lakik ő minden becsületes ember szívében. Nálunk otthon. Békéssámsonban úgy beszélnek a pártról: a kommunisták igazat mondanak, akár Sztálin. Az emberek az egész világon tudják, hogy Sztálin minden szava igazság — ezért jelentenek ezek a szavak hatalmas erőt, biztatást a világ minden dolgozója számára. Blahom Pál öntő így beszél: — Sok segítséget kaptunk mi már a szovjet néptől. Nekik köszönhetjük mindazt, amit elértünk. Negyven éve dolgozom ebben a gyárban. Akkor idejöttem fabarakok álltak a mai épületek helyén. Több mint harminc esztendő alatt nem változott annyit az üzem képe, mint az elmúlt évek során. Kinek köszönhetjük mindezt? Sztálinnak. Neki köszönhetjük, hogy országunk ma már arcrohambrigádok» közé tartozik. Most ránk is figyelnek az egész világon az elnyomott emberek. Tudom, hogy nem lesz olyan önző hazánkban, aki méltatlan lenne bizalmukra , Sztálin bizalmára. „Az imperialisták nem tudnak olyan fegyvereket gyártani, amellyel a békeszerető népek szívéből kiölhetik a hazaszeretetet, a békeakaratot" Ulkes békegyűléseken választják mag küldötteiket a harmadik magyar békekongresszusra a Goldberger Textilnyomó- és Kikészítőgyár dolgozói A harmadik békekongresszusra lelkesen készülnek az óbudai Goldberger Textilnyomó- és Kikészítőgyár dolgozói is. A gyár békebizottságának tagjai rendszeresen beszélgetnek társaikkal a békeharc eseményeiről, a magyar békeharcosok feladatairól. A dolgozók hangoztatják, hogysokat várnak a harmadik békekongresszustól, népünk szilárd békeakaratárrak újabb bizonyságát. Ez az örömteli várakozás mutatkozik meg a gyárosgyűlésein, amelyeken a dolgozók megválasztják maguk közül a legjobb békeharcosokat, a kerületi értekezlet küldötteit. Ünnepnek tekintik a dolgozók ,ezeket a teisgyűléseiket A gyűlések színhelyét feldíszítik, s a kultúrcsoport műsora teszi ünnepélyesebbé a gyár békeharcosainak összejöveteleit A gyár összerakóműhelyében tartott küldöttválasztó kisgyűlésen is számosan szólaltak fel. A dolgozók arról beszéltek: megértették a békekongresszus jelentőségét, s tudják, hogy a kongresszus sikeréért, amely a magyar dolgozók békeharcának jelentős állomása lesz, minden egyes békeharcosnak dolgoznia kell. Tajti Mihály, a felsodró műhely dolgozója megrázó szavakkal, a saját Pálijával beszélt a háborúról. 1944-ben a német fasiszták elhurcolták hazulról és a háború első vonalába hajtották. Ott egész életére megrokkant. «Akkor elhatároztam, hogy amíg élek, harcolni fogok azok ellen, akik új háborút akarnának kirobbantani. Most itt a harc ideje. Gyilkosok, gyújtogatók fenyegetik életünket, gyermekeink életét, az én drága négy gyermekem életét». Zúgó taps közepette mondta Tajti Mihály: „A békeszerető emberek akarata meg tudja hiúsítani a háborús uszítók terveit. Minden magyar dolgozó örömmel és boldogsággal olvasta a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának határozatait. Nekünk is úgy kell küzdenünk a békéért, hogy méltók legyünk a nagy és erős Szovjetunió vezette béketáborhoz. Büszke vagyok arra, hogy munkámmal elnyertem a sztahanovista jelvényt. A jövőben még jobban akarok dolgozni. A harmadik békekongresszus tiszteletére hétnapos békeműszakot tartok dolgozótársaimmal együtt. Legkésőbb december 9-ig befejezem 1954 május 1-i tervemet. Felszólalt SchröterIenöné is. — Sokféle ember ül itt a gyűlésen — mondta. — Vannak közöttünk olyanok, akik állandóangyarapítják szakmai tudásukat, újításokon törik a fejüket. Vannak, akiknek nagy boldogságot jelent az otthon, családjuk körében töltött idő. Áfások szabadidejükben a művészet iránt érdeklődnek, vagy a sportot kedvelik. De val, valami, ami mindannyiunk «első ügye», ami nélkül nem élhetünk, nem dolgozhatunk, nem művelődhetünk: a béke ügye. Ezért harcolunk. Sok nő dolgozik gyárunkban. Azt szokták mondani, hogy a nők jószívűek, szelídek. Igen, ez így van. De talán ezerszer jobbak, mint mást, fehráz, harcossá tesz minket az, ha otthonunk békéjét fenyegetik. Az imperialisták szeretnek kérkedni «különleges» fegyvereikkel. De sohasem fognak feltalálni olyan fegyvert, amellyel kiölhetik szívünkből az izzó hazaszeretetét, a proletárnemzetköziséget, a Szovjetunió iránt érzett szeretetet és hálát, a béke harcos akaratát — fejezte be Schröter elvtársnő. Szavait viharos taps követte. Dadog Lászlóné sztahanovista, az öszszerakóműhely dolgozója így kezdte felszólalását: — Gyermekeinknek úgy kell a béke, mint virágnak a napfény. Felelősséggel tartozunk nekik is azért, hogy a békeharcban megálljuk a helyünket. " Széppé, boldoggá kell tenni gyermekeink életét — szebbé,boldogabbá, mint amilyen a mi gyermekkorunk, ifjúkorunk volt. Én nagyon sok szenvedés között nőttem fel, férjemnek is nehéz, sora volt. Ma két gyerekemre gondos kezek vigyáznak az óvodában. Én sztahanovista vagyok, férjem rendőrtiszt. Nincs hónap, hogy kis otthonunk ne gazdagodna valamivel. Nemrég vettünk nagyon szép bútort. Természetesen akarjuk a békét. De nem elég a békevágy, szükség van tettekre is. Azzal köszöntöm a békekongreszszust, hogy a megnyitás napjáig befejezem 1153. februári tervemet. Az óbudai gyár dolgozói IS küldöttet választottak a kerületi értekezletre. Akiket választottak, élenjárnak a termelésben, a tanulásban, méltók a kitüntetésre, társaik bizalmára. KI MINT VET, ÚGY ARAT Minden dolgozó paraszt arra törekszik, hogy aratáskor dúskalászú gabonát takarítson be. De a jó termésnek számos ellensége van. A fiatal vetést megtizedelheti a hideg tél, a koratavaszi fagy, s komoly kárt okozhat benne az aszály is. Hogyan lehet biztosítani a jó termést? Erre válaszol egy régi, bölcs magyar közmondás: «Az mint vét, úgy arat». Ebben a rö■vid mondatban népünk évszázados tapasztalata sűrűsödik. Az élenjáró szovjet mezőgazdasági tudomány is igazolta ezt a tapasztalatot: a jó termésért a vetéskor kezdődik a harc. A szovhozok és kolhozok dolgozói évtizedes, kitartó munkával, a tudomány tanításait felhasználva, dolgozták ki a gabonaterme■ lés helyes módszerét. A legjobb magyar gabonatermelők a szovjet tapasztalatokat alkalmazták, s bebizonyították, hogy gondos őszi munkával száraz esztendőben is jó termést lehet elérni, így egészíthetnénk ki tehát a régi mondást: aki mélyen szántott földbe és idejében vet , jó termést arat. Elsősorban magát károsítja meg tehát minden dolgozó paraszt, aki nem igyekszik gyorsan befejezni a vetést. Minden egyes nap késedelem a vetéssel, nagy kárra jár. Az idejében elvetett gabona ugyanis könynyebben viseli el a hideg telet, a koratavaszi fagyokat. Aki gyorsan befejezi a vetést- kihasználja az enyhébb őszi időjárást, kedvező feltételeket teremt a gabona számára. Az idejében elvetett mag meghálálja ezt. Gyorsan kikel, s a fiattal ’ zsenge növény még a tél beállta előtt megerősödik. Könnyebben viseli el a fagyot és kora tavasszal a nedvesség, az eső hatására erőteljesen fejlődik. A kolhozok magas gabonatermés-átlagában nagy része van a korai vetésnek. Akár kora ősszel elvetik a kolhozföldeken a gabonát. A krinyicai Hajnal kolhozban például a korai vetés segítségével az igen száraz 1948-as esztendőben is hektáronkint 20— 22 mázsa volt az átlagtermés. A krinyicai OGPU kolhoz ugyanebben az aszályos esztendőben földje egy részén 25—27 mázsa gabonát aratott hektáronkint. Amikor 1950 szeptemberében a kárpátukrajnai kórhozparaszti küldöttség felkereste hazánkat, a küldöttek elmondották, hogy náluk akkor már a gabona nagy része a földben volt. Számos hazai jó eredmény is azt bizonyítja, hogy érdemes minél jobban igyekezni a vetéssel A vas megyei rábasömjéni Lenin termelőszövetket földjein az idén átlag 19— 13 mázsanára termett holdankint. A termelőszövetkezet tavaly két nap alatt, szeptember 20-án és 21-én vetette el búzáját. A korai vetésnek nagy része volt abban, hogy mintegy, három mázsával túlszárnyalták az egyénileg dolgozó parasztok termésátlagát. A szárazság ellenére is jó termést hozott a búza a somogymegyei somi Békeszcs-ben. Itt is idejében vetették el a búzát s ez az egyik magyarázata, hogy az aszály ellenére is 12 mázsás termést takarítottak be. A hajdúböszörményi Vörös Csillag 19 mázsán felüli búzatermésében is nagy része van annak, hogy a szövetkezet tagjai igyekeztek tavaly a vetéssel. Még jobb feltételeket biztosítunk a gabona fejlődéséhez, ha nemcsak idejében, de keresztsorosan vetünk. A keresztsoros vetés mind a gabona csírázási, mind fejlődésének későbbi szakaszában számtalan előnnyel jár. A rendes soros vetésnél 10— 12 centiméternyire kerülnek a sorok egymástól. A sorokban körülbelül egycentiméteres körökkel helyezkednek el a növények, így tökéletlen a növények eloszlása. A fiatal növény nem tudja megfelelően felhasználni fejlődéséhez a talaj tápanyag- és nedvességkészletét. Ez már érezteti hatását a csírázás, majd a bokrosodás idején is. A keresztsorosan vetett táblán a fiatal növények minden oldalról körülbelül egyforma távolságra kerülnek egymástól, így több tápanyag és nedvesség jut egyre-egyre. Ezért kel egyenletesebben, bokrosodig gyorsabban. Fejlődésének második szakaszában, amikor a gabona szárat, levelet fejleszt, amikor megkezdődik a kalászképződés, a nedvesség mellett még több fényre, melegre van szüksége. Az arányosan elosztott növényzet között egyenletesebben oszlik el a napfény, a nap minden szakában minden irányban behatol a sorok közé. A gabona pedig szereti, ha nap éri a szárát. A keresztsorosan vetett táblán erős szárat növeszt, amely nehezen dől meg. A bőséges napfény, az elegendő nedvesség és tápanyag következtében az erős száron dús kalász képződik. S ugyanakkor, ha keresztsorosan vetünk, több kalász is terem egy holdon. «Sem a valamicskével több vetőmag, sem a keresztsoros vetéssel járó munkatöbblet nem hiábavaló dolog, mert az busásan megtérül— mondja ifj. Bíró István, a szolnok megyei kunszentmártoni Za Hui Máté tsz brigádvezetője. — Tavaly szeptember 28-án kezdtük vetni az őszi árpát. 50 kilogrammot hosszában, majd 50 kilogrammot széltében vetettünk el traktorvontatta vetőgépekkel. Már az ősz folyamán, de különösen tavasszal látnivaló volt, hogy az az ősziárpa, amelyet keresztsorosan vetettünk, szemre is szebb, mint a sorosvetésé. Mikor eljött az érés ideje, azonnal hozzáláttunk a keresztsorosan vetett ősziárpa aratásához. A 18 hold keresztsoroson vetett területről átlagban 24,7 mázsa ősziárpát arattunk, illetve csépeltünk el holdankint. Tervünket így ősziárpából lényegesen túlteljesítettük, s a brigádtagok között 59 mázsa ősziárpát osztottunk ki prémiumként. A jó termés biztosításának ősszel alkalmazható harmadik fontos módszere, a mély vetőszántás. Akiért fontos a megfelelő mélységű vetőszántás? A korszerű növénytermelésben első helyen áll a talaj helyes előkészítése a vetéshez. Nem mindegy, hogy milyen magágyba vetjük a gabonát. A mélyen lazított talajban mélyre ereszthetik gyökereiket a növények. Az ilyen talaj összegyűjti az őszi és a téli csapadékot, s tavaszig nem tömődik össze túlságosan. Az összetömődött talajba ugyanis nehezen hatol be a nedvesség, s gyorsan elpárolog, elfolyik. Az eltömődött földben kevesebb a talaj baktérium is. Pedig a talajbaktériumok bontják fel növények részére felvehető tápanyagokká a trágyát, az alászántott gyökérmaradványokat stb. Ha kevés a baktérium, kevesebb tápanyaghoz jutnak a növények. Emellett, ha mélyebben szántjuk a földet az őszi vetésűnövények alá, a felső talajrétegben meghúzódó gyommagvak mélyre kerülnek s nem tudnak újra kihajtani. Ez különösen fontos az idén, amikor a szárazság miatt a tarlóhántás után a gyomok nagy része nem kelt ki. Mély vetőszántás nélkül ezek a gyomok a sarjadó vetés között kelnének ki s elnyomnák azokat. A mély vetőszántás nagy előnye az is, hogy felszínre hozza a talaj alsó, friss, táperőben, nedvességben gazdag rétegét. Az ilyen szántással pusztítjuk a rovarokat is. Az alsó rétegben meghúzódó rovarálcák, bábok felszínre kerülnek, s a madarak felszedhetik azokat. A tudósok azt is kiszámították, hogy eső, hóolvadás esetén a talaj annyiszor két milliméternyi csapadékot tud befogadni, ahány centiméter mélyen szántották meg. Ezt jelenti, hogy 20 centiméter mélységű szántás 40 milliméteres esőnek megfelelő, csapadékmennyiséget fogad be egy alkalommal. Ha 25 centiméter a meglazított talaj vastagsága, már 50 milliméterre nő az a csapadékmennyiség, amelyet a tallaj a növények számára hasznosíthat. A mélyenszántott, kedvező szerkezetű talajtehát a legkisebb csapadékot is hasznosítja Minden esővel gazdagodik a talaj nedvességi készlete, mert a víz beszivárog a földbe, nem folyik el, mint a sekélyebben szántott földeken. Egy-másfél mázsa terméshez elegendő csapadékmennyiséget pazarol el az, aki sajnálja mélyre ereszteni az ekét. Az élenjáró gabonatermelők kihasználták ezt a lehetőséget is. Tavaly ősszel mély, vetés előtti szántással biztosították az elegendő csapadékot, gabonájuknak. A csongrád megyei kiskirálysági Lenin tsz például 20 centiméter mély szántásba vetette búzáját. Nagy része volt ennek abban, hogy a keresztsorosan vetett búza az aszályos időjárás ellenére is több mint 13 mázsás termést hozott holdankint. A györsopron megyei peresztegi Szabadság termelőszövetkezet szintén mélyen szántott földbe vetette kereszt sorosan a búzáját. A keresztsorosan vetett búza 17,15 mázsás, de a sorosan vetett is lényegesen magasabb termést hozott: 13,5 mázsát, az egyénileg gazdálkodó parasztok 10 N mázsás termésével szemben. A termelőszövetkezetben búzából 4,25 kiló jutott egy munkaegységre. De jó termést hozott a mélyen szántott földbe vetett rozs és árpa is, így Szabó János családjával együtt 74 mázsa gabonát, Illés Mihály családja 66, Guzmics István pedig egymaga 36 mázsa gabonát kapott az idén munkaegysége után. A győr-sopron megyei balfi Micsurin tsz-ben 24 centiméter mélyen szántottak az őszi gabona alá, őszi árpatermésük a gondos munka következtében átlagosan 15,40 mázsa volt, de akadt több olyan táblai is, ahol a termésátlag elérte a 25 mázsát. Érdemes értelmezni az új módszereket. Az előbbiekhez hasonló számtalan példa bizonyítja, hogy a gabona meghálálja, ha idejében kerül a földbe, busásan fizet, ha keresztsorosan vetik el és mázsákban fejezhető ki a mélyen szántott vetőágy haszna. S természetesenott értek el igazán jó eredményeket a száraz időjárás ellenére is, ahol valamennyi módszert együttesen alkalmazták. Azoknak a dolgozó parasztoknak és termelőszövetkezeteknek őszi kalászosaiban okozott komoly kárt a koratavaszi fagy, aszály, amelyek későn vetettek, s nem használták fel a helyes módszereket. A noszvaji Uj Fiel tszcs határidő után, október végén, november elején vetette el az őszi árpát és a búzát, s amíg a mihályi Táncsics, tsz-nek 12.62 volt a termésátlaga őszibúzából, az Uj Elet tszzs-é még a hat mázsát sem érte el. A mihályi Táncsics az aszály ellenére is átlagosan 11.32 mázsa ösziárpát takarított be holdankint, az Uj Flet tszcs pedig alig valamivel többet, mint öt mázsát. A katymári Szluhanov tsz november végén látott a vetéshez. Földjein holdankint 5,7 mázsa búza és 73 mázsa őszi árpa termett. A három szövetkezet példája beszédesen bizonyítja, hogy érdemes korán vetni, érdemes felhasználni a korszerű agrotechnikát. Sok mázsa gabonával károsítják meg magukat és az országot azok, akik késlekednek a vetéssel, akik rossz minőségű szántásba vetnek. A kedvezőtlen időjárás ellenére is lehet tehát jó termést elérni. Ezért ezekben a napokban minden percet ki kell használni a gyors és jó minőségű szántás-vetésre. Mindenki követheti az élenjáró gabonatermelők példáját s a vetés gyors befejezésével, a korszerű módszerek alkalmazásával biztosíthatja a jövő évi jó termést. Mfet MI Szombaton kezdődik Pápám» Kiskunfélegyházán és Kaposvárott az őszi vásár A vidéki városok és falvak népe örömmel készül az október 18—19-én Pápán, Kiskunfélegyházán és Kaposvárott sorrakerülő őszi vásárra. A vásárokon az állami és szövetkezeti kereskedelem bőséges, gazdag választékú árukészlettel vesz részt. Számos ruházati cikket 10—25 százalékos árengedménnyel hoznak forgalomba. Pápán több mint 30 millió forint értékű áru kerül a vásárlók elé. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok is felvonulnak a vásárokra minőségi terményeikkel. Az őszi vásárok alkalmából a megyei ötéves tervkiállításokat újabb anyagokkal egészítették ki. A kiskunfélegyházi és a hatvani vásáron — vidéken először — bemutatják «A könyv története» című kiállítást. Ezenkívül karikatúra-kiállításokat, a magyar klasszikus festészet és a legutóbbi tárlatok legjobb képeiből pedig képkiállításokat rendeznek. A vásárok idején több hangversenyt és előadást tartanak, a színházak és a művészegyüttesek például naponta kétszer lépnek fel a szabadtéri színpadokon. A mozisátrakban naphosszat híradó- és kisfilm-sorozatokat vetítenek. Élsportolóink és legjobb sportegyesületeink egésznapos műsorral szórakoztatják majd a sportkedvelőket. A fővárosi és vidéki dolgozók külön vonatokkal 50 százalékos utazási kedvezményével utazhatnak a vásárokra. Megkezdődött az első építési tudományos kongresszus Csütörtökön délelőtt megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében az I. építési tudományos kongreszszus. A kongresszuson a magas- és mélyépítő ipar, valamint az építőanyagipar vállalatainak, a kutatóintézeteknek, a tervezővállalatoknak és a tudományos egyesületeknek legkiválóbb szakemberei — egyetemi tanárok, mérnökök, sztahanovisták — és a baráti államok szakmai képviselői vesznek részt. Mihailich Győző akadémikus megnyitó beszédében ötéves tervünk nagy építőipari feladatairól szólt. — Az ötéves terv hatalmas feladatait csak akkor tudjuk teljesíteni — mondotta — ha az építőipar gyárszerű üzemmé alakul át, korszerű eszközökkel és munkamódszerekkel, valamint nagyfokú gépesítéssel dolgozik. Hangsúlyozta: a kongresszusnak a beton- és vasbetonépítés időszerű kérdéseit kell megvitatnia. Elsőnek Palotás László, a Földalatti Vasút Beruházó Vállalat helyettes vezérigazgatója tartott előadást: «Hazai heterogén cementek felhasználása betonokhoz» címmel. Rudnai Gyula, az Építéstudományi Intézet igazgatója «Könnyű építőanyagok. Pernye-salak» című eladásában kifejtette: építőiparunk hatalmas fejlődése feltétlenül megköveteli, hogy fokozottabb gondot fordítsunk a salakféleségek, s köztük elsősorban az erőművek kazánjaiból kikerülő salakok felhasználására. Az előadásokhoz elsőnek Bereczky Endre, a veszprémi Nehézvegyipari Egyetem tanára szólt hozzá. Gáspár Géza, az Építéstudományi Intézetkutatólaboratóriumának osztályvezetője, Egyed Zoltán, az építőanyagipari minisztérium kutatási osztályának vezetője és Dolezsai Károly a tatabányai Cement- és Mészmű kutatómérnöke kísérleteik eredmé,nyeiről számoltak be. Délután Ernst Wilhelm Wolfgang Lewicki, drezdai egyetemi tanár tartott előadást «Legújabb tapasztalatok és felismerések a vasbeton építőelem szerelési módja terén» címmel. Előadásában beszámolt a Német Demokratikus Köztársaságban az előregyártás terén eddig elért eredményekről. Ezután Makk László, a 31. Építőipari Tröszt műszaki osztályvezetője tartott előadást «Helyszíni előregyártás ipari vonalon.» címmel. Az előadásokat több hozzászólás követte. A kongresszust pénteken délelőtt folytatják. (MTI) Minőségi márkázott vajat hoztak forgalomba A KÖZÉRT Kereskedelmi Központ az eddigi csemegevaj helyett minőségi márkázott vajat hozott forgalomba. A minőségi védjeggyel ellátott vaj nagyobb zsírtartalmú, mint a csemegevaj volt, ára azonban ugyanannyi, mint a csemegevajé. Ifjabb községek és tsz-ek kapták vissza a kukorica szabadárusításának iogát A begyűjtési miniszter a hatvani járásnak engedélyezte a kukorica szabadforgalmát, mert a járás dolgozó parasztjai 100 százalékra teljesítették a kukoricabeadást. Szabadon árusíthatják a kukoricát Csongrád megyében. Ambrózfalva és Kövegy, Hajdú megyében Ártánd, Polgár és Vekerd, Veszprém megyében Nyirád, Pest megyében Újszilvás, Szabolcs megyében Nyírkárász, Kékese, Szamosangyalos, Heves megyében Kisfüzes, Békés megyében Gerendás, Somogy megyében Nágocs, Komárom megyében Vértessomló beadási kötelességüknek eleget tett dolgozó parasztjai, a csongrádmegyei Csanádi Úttörő, a heves megyei egerfarmosi Új Barázda, a hevesi Petőfi, a tarnamérai Alkotmány, a tarnaörsi Dózsa és a kiskörei Dózsa, Szabolcs megyében a szamosangyalosi Kossuth Békés megyében a gerendási Petőfi termelőszövetkezetek, illetve csoportok. Kukoricafeketéző és őszi munkát szabotáló kulákokat ítélt el a bíróság Járásbíróságaink több feketéző és szabotáló kulákot ítéltek el. Kollár István nagydorogi kulák kukoricáját bejelentés nélkül törte le, annak egy részét állataival etette fel, más részét elrejtette, s a beadásnak nem tett eleget. A paksi járásbíróság Kollárt másfélévi börtönre, kétezer forint pénzbüntetésre és háromezer forint értékű vagyonelkobzásra ítélte. Ugyancsak a paksi járásbíróság ítélkezett Gyura József nagydorogi kulák ügyében, aki az engedély nélkül letört, kukoricát elrejtette s nem teljesítette a beadást. A kulákot másfélévi börtönre, 1500 forint pénzbüntetésre és kétezer forint vagyonelkobzásra ítélték. A jászapáti járásbíróság Szabari József jászapáti kulákot a vetés szabotálásáért kétévi börtönre és 600 forint pénzbüntetésre ítélte. A szegedi járásbíróság a vetés szabotálásáért egyévi és négyhónapi börtönre, ötezer forint pénzbüntetésre és ugyanennyi vagyonelkobzásra ítélte Korom Ferenc 54 holdas kisteleki kulákot PÉNTEK, 1952 OKTÓBER 17 A PÁRTÉLET HÍRE A pártntunk én p atfjelölt«*k összeírása gondn*. k«rnlt ekintő munkát kíván A párttagok és tagjelöltek összeírása rendkívül gondos, körültekintő mimikát igényet. Fontos politikai kérdés, hogy az öszszeírólapok kitöltése pontosan, alaposan ellenőrzött adatok alapján történjék és egyetlen érvényes tagsági könyvvel rendelkező párttag, tagjelölt se maradjon ki az összeírásból. Ha a pártbizalmi hibás adatot kr be, akaratlanul is félrevezeti a pártot. Az eddigi tapasztalatok szerint a pártbizalmiak lelkiismeretes, jó munkát végeztek az elmúlt két napban. Hibákat azokban a pártszervezetekben követtek el, ahol a párttitkár, a pártvezetőség nem tanulmányozta gondosan a Szervező Bizottság levelét, amely részletes utasítást ad a párttagok és tagjelöltek összeírására, az egész tagkönyvcsere lebonyolítására. A IV. kerületi Fésűsszövőben például szerdán reggel azért nem kezdődött meg a párttagok és tagjelöltek összeírása, mert a párttitkár, Némethné elvtársnő nem olvasta el a Szervező Bizottság levelét, nem adta tovább az alapszervezeti titkároknak, így azok nem tudták, hogyan kell hozzálátni a feladat megoldásához. Pártszervezeteink vezetői újra és újra tanulmányozzák át a Szervező Bizottság levelét, hogy elkerüljék a hibákat az összeírással kapcsolatban. Akadnak olyan pártszervezetek, ahol a pártbizalmiak továbbra sem jegyzik be a tagsági könyvbre, hogy az összeírás megtörtént. Ebből máris komoly hibák keletkeztek. Nógrád megyében például kiderült, hogy eddig négy párttagot kétszer írtak össze, egyszer Szalma teresen, másodszor Szárospatakon. Ahol elmulasztották bejeA «Szabad Nógrád» cikket közölt a megyei DISZ-oktatás előkészítéséről. A cikk megállapítja, hogy a nógrádmegyei DISZ- szervezetek — különösen az utóbbi időben — eredményesen készítik elő a DISZ-oktatást. Kiválogatták a hallgatókat, a propagandisták iskolákon, tanfolyamokon vettek részt. A legtöbb üzemi és községi DISZ- szervezetben fontosságának megfelelően foglalkoztak az oktatás kérdésével. A fiatalokkal külön-külön beszélgettek a tanulás jelentőségéről, megmagyarázták nekik, hogy ha nem tanulnak, akkor elmaradnak az általános fejlődéstől, nem tudják felismerni, mik a feladataik, mit kell tenniök a békéért folyó harcban. Különösen jó munkát végeztek a Salgótarjáni Üveggyárban, a Salgótarjáni Acélárugyárban és a Zagyvapálfalvi Üveggyárban, ahol nemcsak a kiválogató bizottság tagjai, hanem a DISZ- vezetőség tagjai is személyesen beszélgettek a DISZ-tagjaival. De vannak a megyében olyan DISZ-alapszervezetek is, amelyek elhanyagolták, más ráckevei járásban lassú ütemben vetik el a búzát: 45—50 százaléknál tartanak, pedig már csak néhány nap van a határidőig. A járási pártbizottság a vetés meggyorsítására elhatározta, hogy széles körben elterjeszti azoknak a községeknek módszereit, amelyek jól teljesítik vetési tervüket. A járás egyes községeiben az állami gazdaság és gépállomás mezőgazdászai szakelőadást tartottak a korai vetés előnyeiről, amelyeken a népnevelők i® résztvettek. Ezekben a községekben a népnevelők az őszi munkák sikeréért folytatott felvilágosító munka során alaposan megmagyarázták, miért kell gyorsan elvégezni a munkákat. _ Taksony termelőszövetkezeti községben a pártszervezet és a tanács aktivistái felkeresték a tsz-tagokat és meggyőzték őket, hogy most van itt az ideje a jövőévi bőséges termés megalapozásának, s maguknak is, a közösségnek is ártanak, ha késlekednek a vetéssel. Ebben a községben már 100 százalékig befejezték az őszi munkákat. győzni a tagsági könyvbe, hogy az OS«»írás megtörtént, ott sürgősen pótolják ezt. Több alapszervezetből megkérdezték, mit tegyenek abban az esetben, ha a párt szalmi maga töltötte ki összeírólapját Az eljárás az, hogy az alapszervezeti vezetőség ellenőrizze az adatok pontosságát és a párttitkár írja alá az összeírólapot. Továbbra is előfordul, hogy nem a párttag vagy tagjelölt jelenlétében, hanem a pártszervezet nyilvántartásában szereplő adatok alapján töltenek ki összeírólapokat. E helyeken a párt utasításait szegik meg ezzel, amely kimondja a többi között, hogy a párttagság keltét és a munkásmozgalomban való részvétel idejét a párttagsági könyvből kell kimásolni. _ Az összeírás során esetleg elkövetett ruháknak, pontatlanságoknak egy részét gyorsan ki lehet javítani, ha a járási és kerületi pártbizottság az összeírólapok átvételekor ellenőrzi az adatok helyességét. A pártbizottságok csak akkor vegyék át az alapszervezetektől az összeírólapokat, ha azokon az adatok olvashatóak és hiánytalanok. Szabolcs megyében több alapszervezet — különösen a nyíregyházi járásban — rosszul és hiányosan kitöltött összeírólapokat adott át a járási pártbizottságoknak. A járási párt-, bizottságok visszaadták az alapszervezeteknek a felületesen kitöltött összeírólapokat. A megyei vagy kerületi pártbizottságoknál azonban több tízezer párttag okmánya gyűlik össze, ezért a hibák teljes kijavítására nincsen mód. Az alapszervezetek dolgozzanak úgy, hogy az összeíró lapok pontosan kitöltve, hiánytalanul jussanak el a felsőbb pártszervekhez. sorrendűnek tartották a felvilágosító munkát és a hallgatókat egyszerűen összeírták anélkül, hogy meggyőzték volna őket a tanulás fontosságáról. Az érsekvadkerti és az ónászói alapszervezetekben például ez volt a helyzet és alaposan el is maradtak az előkészületekkel. A rétsági járásban egyes alapszervezetek egyáltalán nem töröknek a DISZ-oktatás előkészítésével — többek között Szenten, Keszegen, Nógrádisápon is. Az előkészítéssel elmaradt alapszervezetekben most sürgős, odaadó munkával kell pótolni a mulasztásokat: október 21-én megkezdődik a DISZ-oktatás. Jó politikai felvilágosító munkával a nógrádmegyei DISZ- szervezeteknek el kell érniök, hogy már az első foglalkozáson teljes létszámban megjelenjenek a hallgatók — hangsúlyozza a «Szabad Nógrád». A lap azonban meg sem említi, hogy a DISZ-oktatás jó megkezdésében hatalmas szerepe van a pártszervezeteknek — nagy mértékben segítségükön múlik az elmaradás pótlása, a hibák kijavítása. Ahol a kommunisták példamutatóan végezték el az őszi szántás-vetést, ott általában az egész községben jó az eredmény. A járási pártbizottság felhívta a községi pártvezetőségek figyelmét: a pártbizalmiak és vezetőségi tagok keressék fel a párttagokat és ellenőrizzék, hogyan teljesítették ezen a téren kötelességüket. Ahol elmaradást tapasztalnak, figyelmeztessék a párttagot mulasztására és győzzék meg a minden kommunistára kötelező példamutatás jelentőségéről. Lórév községben az egyik párttagot, akit elmaradása miatt a tanács pénzbüntetéssel sújtott, a kommunisták keményen felelősségre vonták. Ez a párttag a taggyűlésen önkritikát gyakorolt, belátta és szégyelte hibáját és gyors ütemben befejezte földjén az őszi munkákat. A ráckevei járási pártbizottságnak és a járás minden pártszervezetének harcos politikai munkát kell végezniök az elkövetkező napokban, hogy behozzák a járás szégyenletes elmaradását a búzavetésben. A DISZ-oktatás előkészítése Nógrád megyében Fokozzák a politikai munkát a ráckevei járásiján a búzavetés meggyorsításáért Békebizottságok a békekongresszus sikeréért Békebizottságaink országszerte nagy lelkesedéssel készülnek a magyar békeharcosok novemberi seregszemléjére. Nógrád megyében a kongresszus tiszteletére több mint kétszáz békebizottság alakult, s eddig száz küldöttválasztó gyűlést tartottak. A békeharcosok most díszes lapokkal keresik fel a családokat. Ezekre a lapokra jegyzik fel a dolgozók, milyen béketettekkel készülnek a harmadik magyar békekongresszusra. Nagyorosziban Russai János II holdas középparaszt azt írta az emléklapra, hogy négy társéval együtt belép a termelőszövetkezetbe. Dejtáron, Likén, Nógrádszakálon az asszonyok esténkint háziszőttesből béketarisznyákat készítenek — ezekben viszik majd el a küldöttek a járási békeértekezletekre dolgozó társaik üzeneteit. A somogymegyei dolgozók eddig hétszáz békeharcost választottak a járási küldöttválasztó békeértekezletekre. A megye járásaiban a kongresszus tiszteletére békezászlókat készítenek. A zászlókat a kongresszus előestéjén békestaféta viszi el a községekbe, ahol a békebizottságok egy-egy szalagot kötnek majd a zászlóra. A zászlót a megyei küldöttek viszik a kongresszusra. Jármai Ervin, a Dudari Szénbánya Vállalat főmérnöke: A Log-mozgalom eredményei a dudari szénbányában Az alábbiakban közöljük Jármai Ervinnek, a Dudari Szénbánya Vállalat főmérnökének felszólalását, amely a Középdunántúli Szénbányászati Tröszt dolgozóinak várpalotai tapasztalatcseréjén hangzott el. Amikor Loy elvtárs kibontotta a, «Termelj ma többet, mint tegnap»-mozgalom zászlaját, eleinte nem volt teljesen világos előttünk, mi is tulajdonképpen a Loy-mozgalom végső törekvése. Amikor azonban megértettük, hogy a mozgalom célja a berendezések észszerűbb kihasználásával, a munka magasabb színvonalú megtervezésével a termelés állandó egyenletes emelése; amikor láttuk, hogy a Loy-mozgalom csatasorba állítja az üzem minden dolgozóját, hogy kiki saját munkahelyén segítse az egyenletes, ütemes termelés feltételeinek, megteremtését — a mozgalom lelkes híveivé lettünk. Bizony eleinte Dudaron is sokan hangoztatták, hogy a bányászat «különleges iparág», ahol az egyenletes termelést nem lehet megvalósítani; a termelés ingadozása és egyenetlensége a bányászat „sajátosságaiban» rejlik. Minket, dudari bányászokat a Loy-mozgalom tanított meg arra, ha valamennyien, de különösen mi, műszaki vezetők lerázzuk magunkról a maradisát mi megteremthetjük az egyenletes termelést” A Loy-mozgalom segítségével az elmúlt három-négy hónap alatt nagyot léptünk előre. Javulást értünk el például az igazolatlan hiányzások elleni harcban. Bebizonyosodott, hogy a termelés visszaesése, az igazolatlan hiányzások növekedése nem elkerülhetetlen «istencsapása». Bebizonyosodott, hogy ha keményen, következetesen fegyelmet tartunk, s ha jó a politikai munka, akkor nem csökken a létszám az ünnepek, a fizetések utáni napokon sem, akkor éppúgy lehet teljesíteni a tervet-én, 1 8-én, mint a többi napokon. Válla- Mainknál nagy mezőgazdaági mtunkák idején sem volt több két-három hiányzó- nál. A Loy-mozgalom sikere érdekében széleskörű felvilágosító munkát végeztünk. Középkádereinkkel sokat beszélgettünk a Loy-mozgalom céljáról és jelentőségéről. Előadásokat rendeztünk arról, hogy miért kell harcolnunk a «Termelj ma többet, mint tegnap» jelszó megvalósításáért, így sikerült elérnünk, hogy ötéves tervünk döntő esztendejében - a februári hóviharos időszakot leszámítva - minden hónapban teljesítettük és túlteljesítettük tervünket, s hónapról hónapra emelkedek. Május óta mind a tizenhat dekádtervet teljesítettük. Eredményeinket úgy értük el, hogy következetesen szem előtt tartottuk Gerő elvtársnak a januári országos aktívaértekezleten elhangzott útmutatását, a párt és a kormány határozatait s minden erőnkkel igyekeztünk valóra váltani a Loy-mozgalom jelszavát. Kétségtelen, hogy a termelés egyenletességéért, ütemes emelkedéséért vívott harcunkban az eredmények mellett még vannak hibák is. A második és harmadik negyedévben voltak olyan napok is, amikor nem teljesítettük a tervet. Igaz, hogy mindössze 19 ilyen nap volt, de ez is mutatja hogy van még nálunk tennivaló az egyenletes termelés megszervezése érdekében A ftjtTÄ ä ä-äs «lehetetlen» megvalósítani a * temíri egyenletességét. Az eddigi eredményt fellelkesítve es az elkövetett hibákból Unulva, meg szorosabban akarunk fiókozni a Loy-mozgalom stratea az ötéves terv döntő éve vár: VSS85S* «jar *««« « Afeis