Szabad Nép, 1952. október (10. évfolyam, 238-268. szám)

1952-10-23 / 260. szám

A PÁRTÉLET HÍREI * .1 prí risa&m>sí&tvft a sstnroiiutas oktatási nnunkáórt Egész pártéletünk nagy eseménye az oktatási év­ megkezdése. A­ pártoktatás va­lamennyi fokán folyik a­ tanulás, lezajlot­tak az első foglalkozások is. A hallgatók lelkesen vettek részt ezeken, a propagan­disták nagy többsége lelkiismeretesen, jól készült fel az előadások megtartására. Pártszervezeteink többsége gondosan ké­szí­tette elő, s most állandó figyelemmel kíséri, segíti az elvtársak tanulását, a pro­pagandisták munkáját. Egyes pártszerve­zetekben azonban nem a legmegfelelőbb propagandistákat bízták meg az oktatás munkájával, vagy más hibákat követtek el — ezeket gyorsan ki kell küszöbölni, hogy zavartalanul, magas színvonalon oktathas­suk, nevelhessük pártunk tagjait. tagjelölt- A hallgatók nagy érdeklődéssel vesznek részt a pártoktatásban A somogymegyei termelőszövetkezetek­­,,e.P _i°l kegyűldött a* pártoktatás. A barcsi Vörös Csillag tszcs-ben például a politikai , , , n,,*j, — --------- - politika iskola -4 hallgatója kivétel nélkül megje­­lent az első foglalkozáson Ehhez hozzá­járult az is, hogy a hallgatók már az ün­nepélyes megnyitóra megválasztották a bi­zalmit, aki a propagandistával együtt sze­mélyesen beszélgetett minden hallgatóval, a­­livta meg­eket az első előadásra. A hallgatók nagy érdeklődéssel figyelték a népi demokráciánk államáról szóló elő­adást. Jegyzeteket készítettek és az előadás után konzultációt tartottak, ahol számos problémát vetettek fel. A gumósz Haladás tszes hallgatói is teljes számban jelen voltak a politikai iskola II. évfolyamán. Nagy segítséget adtak ehhez a népneve­lők, akik a propagandistával együtt felke­resték a hallgatókat és figyelmeztették őket, hogy megkezdődik a tanulás A so­­mogyszempári Béke tsz-ben, ahol a poli­­tikai iskola létszáma 22 volt, 26 elvtárs vett részt a foglalkozáson, négy elvtárs kérte, hogy­­utólag vegyék be őket az iskola hallgatói közé. Tóth István elvtárs, a párt­­titkár nagy gondot fordított arra, hogy a politikai iskolát minden szempontból meg­felelően készítsék elő. Nagy szeretettel és gonddal­ dolgoztak Szabó József elvtárssal, az iskola vezetőjével együtt az ünnepélyes megnyitó sikeréért és a párttitkár se­gítséget nyújtott az előadás elkészítésé­hez is. A hallgatók örömmel vesznek részt az oktatásban. A pártszervezet munkáján mú­lik, hogy a hallgatók lelkesedése fokozód­jék és a foglalkozások színvonala továbbra is állandóan emelkedjék. Készüljenek a propagandisták gondosan az előadásokra Az oktatási munka, a politikai iskolák színvonala nagy részben a propagandisták gondos felkészülésétől függ. A­­propagan­disták többsége telk ismeretesen feldolgoz­ta az első anyagot, jól felkészült az elő­adásra Alapos munkát végeztek azok a propagandisták is, akik az idén kapták elő­ször azt a megtisztelő pártmegbizatást, hogy a párttagok, tagjelöltek tanításával, nevelésével foglalkozzanak A gyakorlot­tabb propagandisták egy része azonban úgy gondolja, hogy a tavaly tanultak, a tavalyi tapasztalatok elegendőek ahhoz, hogy színvonalasan tudjanak oktatni, hogy eredményeket érjenek el a hallgatók neve­lésében. A Ganz Villamossági Gyárban elő­fordult, hogy a tavalyi jegyzetekből akar­ták megtartani az előadásokat, figyelmen kívül hagyva, ho­gy sok új problémával, számos aktuális kérdéssel bővült az anyag, s ezek feldolgozása elengedhetetlen Meg­kívánja ezt a hallgatók megnövekedett igénye is Vasvárott például a hallgatók megbírálták Sipoc elvtársat, amiért gyenge előadást tartott. A pártbizottságok, a­ pártszervezetek se­gítsék a propagandisták munkáját. Adja­nak az előadásokhoz helyi anyagokat, tá­jékoztassák őket az üzem legfontosabb problémáiról. A III. kerületi Goldberger­­gyár pártbizottsága ismertette a propagan­distákkal, hogyan állnak az üzem dol­gozói a november 7-i fogadalmak teljesí­tésével. A propagandisták megértették a hallgatókkal: a pártnak adott ígéretet tű­­zön-vizen keresztül teljesíteni kell. Az ala­pos felkészüléshez elengedhetetlen a pro­pagandista­ szemináriumon való rendszeres részvétel. Az Egyesült Izzóban azok az előadók, akik elhanyagolták ezt, gyenge előadást tartottak, nem tudták az anyagot jól megmagyarázni a hallgatóknak. A párt fontos megbízatást adott a propa­gandistáknak: a párttagok, tagjelöltek ne­velését, tanítását bízta rájuk. A foglalkozá­sokra való gondos, lelkiismeretes felké­szüléssel is feleljenek meg propagandis­táink ennek a megtisztelő pártmegbizatás­­nak. A pártszervezetek teremtsék meg a jó tanulás minden feltételét A pártszervezetek teremtsék meg a fel­tételeit annak, hogy a pártoktatás az üze­mekben, falvakban megfelelő körülmények között, zavartalanul folyhassék. Ne becsül­jék le az oktatás technikai­­ feltételeinek biztosítását sem. Az elhanyagolt, hideg helyiség, a székek, asztalok hiánya akadá­lyozza a párttagok tanulását .Mindenütt ügyeljenek arra, hogy a hallgatók, propa­gandisták időben értesüljenek a foglalko­zások helyéről, idejéről és az anyagot is jóelőre megkapják. Sok helyen elhanyagol­ják ezeket a kérdéseket. Például a Láng­­gyárban nem gondoskodtak időben helyi­ségekről s ez fennakadást okozott a sze­mináriumok megkezdésekor Sok helyen gátolja a politikai oktatást, hogy nem megfelelő az együttműködés a műszaki vezetők és a pártszervezetek kö­zött. Az oktatásba beosztott párttagokat egyik műszakból a másikba helyezik, túl­­óráztatják őket s ezzel akadályozzák a hallgatók megjelenését a foglalkozásokon. A Diósgyőri Kohászati­ Üzemeknél például a politikai iskolákon a hallgatóknak csak fele jelent meg, mert a pártszervezetek nem egyeztették a hallgatók munkabeosz­tását a műszaki vezetőkkel. A nagyol­vasztónál ez­ért néhány szemináriumot el is kellett halasztani. A komlói Kossuth­­akna első politikai iskoláit sem tudták megtartani hasonló okok miatt. A MÁVAG-ban is először sok nehézség merült fel, de Balogh elvtárs, a pártbizott­ság titkára összehívta a m­­i vezetőket, meg­beszélte velük a műszak­váltások kérdését. Elhatározták, hogy figyelembe veszik a munkások beosztásánál: melyikük vesz részt a pártoktatásban. Ahol szükséges, a pártbizottság több szemináriumot is tart. A mozdonygyárban például különböző idő­pontban tartják meg a politikai foglalko­zásokat, hogy a reggeli, a délutános és az éjszakai műszakban dolgozók egyaránt részt vehessenek a pártoktatásban. Ahol a pártbizottság felfigyel az­­­ ilyen akadá­lyokra, ott elhárítják a technikai nehézsé­geket s megoldják a szervezeti problémá­kat. 4 in­ffkihiyyesvrvrül tes­zis tissavirásról A pártszervezetek jelentősen előrehalad­tak már a párttagok és tagjelöltek össze­írásával. Az összeírást általában rendben, a párttagság ügye iránt érzett nagy fele­lősséggel végezték. A munka egy része azonban még hátra van: vannak még ta­gok és tagjelöltek akiket különböző okok miatt eddig nem írtak össze. A pártszerve­zetek vezetői és a pártbizalmiak keressék fel ezeket az elvtársakat, és töltsék ki ve­lük közösen az összeírólapjukat. Továbbra is tartsák szem előtt a párt utasítását: egyetlen, érvényes párttagsági könyvvel, vagy tagjelölt-igazolvánnyal rendelkező elvtársat se hagyjanak ki az összeírásból, nehogy a pártszervezet, vagy a pártbizalmi gondatlansága­­ miatt bárki is elveszítse féltve őrzött párttagságát . A megyei és a járási pártbizottságokra sorra érkeznek be az alapszervezetektől az összeírólapok. Néhány tapasztalat arra mutat, hogy nem minden alapszervezetben fordítottak kellő gondot az adatok pontos, hiánytalan beírására. A hiányosan kitöl­tött összeírólapokat ne vegyék át a felsőbb pártszervek. Helyesen cselekedtek a szol­­nok megyei pártbizottságon, ahonnan a pon­tatlanul, hiányosan kitöltött összeíró lapokat visszaküldték a járási pártbizottságoknak, hogy továbbítsák az alapszervezetekhez ki­egészítés végett. Helytelenül tették viszont a győri városi pártbizottságon, hogy át­vettek rendezetlen összeírólapokat is és nem adták vissza ezeket az alapszerveze­teknek. Több felelősséggel kell összeírni a­­párttagságot! Az alapszervezetek az össze­írás befejeztekor­ vizsgálják meg: várjon minden párttagot és tagjelöltet számba vet­tek-e, a városi, járási, üzemi pártbizottsá­gok pedig egyeztessék az összeírólapokat saját nyilvántartásuk adataival. Oslo, október 12. (TASZSZ) Emil Loevk­en, a Norvég Kommunista Párt elnöke és Johann Strand-J­ohansen, a párt alelnöke Oslóban népes gyűlésen számolt be a Szovjetunió Kommunista Pártjának Beszámoló Oslóban az SZK­P XIX. kongresszusáról XIX. kongresszusáról és a kongresszus ha­tározatairól. Loevk­en és Strand-Johansen a gyűlés rész­vevőinek nagy lelkesedése közepette hang­súlyozták, hogy a Szovjetunió síkraszállt és síkraszáll a népek közötti együttműködé­sért, harcol a békéért és a leszerelésért. Lel­kesedéssel­­ fogadták azt is, amikor a szó­nokok arról beszéltek: a Szovjetunióban fo­kozatosan megvalósítják az átmenetet a szocializmusból a kommunizmusba. A Fémáru- és Szerszámgépgyár­­objektív nehézségei'' nyomában Kevés a szakmunkás? A forgácsoló­ üzemben sorra panaszolták el a dolgozók, mennyire szervezetlen a szer­szám- és készülékellátás; órák telnek el az­zal, hogy a munkások a szerszámok után futkosnak. Szerszámait mindenki maga élezi. Ezek a hibák a szakmunkások munka­idejének mintegy 30 százalékát emésztik 1951 Július 1239 óta augusztus 1369 „ szeptember 892 „ Ezért van «szakmunkáshiány» a gyár­ban. És azért mert 264 dolgozó teljesít a norma alatt Azokat a régi szakmunkáso­kat, akik elmentek a gyárból, pótolni le­hetne, ha több segítséget adnának az új szakmunkásoknak, ha többet törődnének to­vábbképzésükkel A dolgozók kérik, várják ezt a segítséget !Csak mutatná meg va­laki, hogyan lehet a legjobban megmun­kálni ezt vagy azt a darabot, mindjárt jobban menne a munka» — mondja Tóth Gyula fiatal esztergályos Nem egy példa mutatja hogy azok a fiatalok, akik rend­szeres segítséget kapnak, kiváló munkával hálálják ezt meg Szőke Gyula, Ziták György például selejtmentesen dolgozik, rendszeresen túlteljesíti a normát De az ő példájuk — kivételszámba megy. A műhelyben alig néhány dolgozót bíztak meg a gyengébbek támogatásával, de több­nyire ők sem végzik el feladatukat A fiatalok legfeljebb egy-két odavetett szót kapnak, de igazi munkamódszerátadásról, türelmes szakmai oktatásról szó sincs Nem egy kevésbbé öntudatos dolgozó ott­hagyta a gyárat amikor azt tapasztalta, hogy nem törődnek vele, hogy a munka szervezetlensége miatt nincsenek megfelelő kereseti lehetőségek A gyárban elterjedt az a nézet hogy e fiatalokból legfeljebb hosszú-hosszú évek fáradságos munkájával lehetne szakmunkásokat nevelni Földvári Antal, a gyalusok művezetője például nem is titkolja, hogy rossz véleménnyel van a fiatalokról .Ha nem lehet pofozni a fia­talokat — szokta mondani — akkor sem­mire sem megy velük az ember». Ezt­ a nézetet a szocdem-pártban oltották be Földvári Antalba, azok a munkásarisz­tokraták, akik lenézték a tanulatlan, vagy kevésbbé képzett munkásokat Az új mun­kások, a fiatalok, a nők leheosiVőcp­av­ety Eg­yik legfontosabb szerszámgépgyártó­­üzemünk, a Fémáru és Szerszámgépgyár hónapok óta nem teljesíti a tervét Meg­kérdeztük a vállalat főmérnökét, hogy mi ennek az oka? — Nincsenek összhangban a lehetőségek a követelményekkel — mondja Szás­z Fe­renc főmérnök — Az elmaradás fő oka, hogy kevés a szakmunkás és szűk a bér­alap Bagamért elvtárs, a gyár igazgatója, teljes mértékben egyetért ezzel. rr- Mindössze tizenöt olyan régi szak­munkásunk van — mondja — aki min­denben megfelel a követelményeknek Mun­kásaink nagy része szakmailag annyira gyenge, hogy a legnagyobb támogatás mellett is hosszú időbe telne, míg elérnék a kívánt színvonalat. A szakszervezetben a munkaverseny felől érdeklődünk. — Sehogy sem megy a verseny — mondja Blaskó Sándor, az OB bér- és termelési felelőse. — Nincs tervfelbontás. Szász fő­mérnök szerint nem lehet megcsinálni, enélkül pedig a dolgozók nem tudnak konkrét felajánlásokat tenni és mi sem szervezhetjük a versenyt. Csupa «nem tudjuk», «nem megy­», «nem lehet» — bárkihez fordul az ember a gyár vezetői közül Nézzük meg, fennállnak-e az említett «objektív nehézségek»? fel. A szakmunkások idejének további 20 —25 százaléka elmegy javítgatásokra, pót­megmunkálásokra. A forgácsoló-üzem mun­kájának szervezetlenségét, a szakmun­kások idejének pazarlását mutatja a gép­állások ijesztően megnövekedett száma. 1952 Július 3205 óta augusztus 3375 , szeptember 3732 ., Július augusztus szeptember eleg gyakori ebben a műhelyben — a­ szo­­ciáldemokrata ideológia maradványa. Ez a Röder-mozgalom­ fejlődésének egyik legve­­szedelmesebb fékje De a műhely pártszerve­­zete nem szállt szembe következetesen ez­zel a szellemmel. A műszaki vezetők, a kiváló szakmunkások s mindenekelőtt a­ kommunista dolgozók feladata, hogy a Röder-mozgalom élére álljanak, harcolja­nak azért, hogy minden dolgozó teljesítse a normát. Ezzel útját állhatják a m­unkás­­vándor­lásnak is. Ha megszüntetnék a gépállásokat, a ki­eső időket és ha az elmaradók teljesítmé­nyét norma fölé emelnék, nem volna szak­munkáshiány a gyárban. Kiderül tehát, hogy az igazgató, s a fő­mérnök magyarázkodása nem állja meg a helyét A szakmunkáshiányról szóló sirán­kozással, panaszkodással csupán saját hi­báikat igyekeznek takargatni. Az­ igaz­gató s a főmérnök nem egyszerűen gazda­sági-műszaki vezető, hanem az ipar fontos őrhelyén dolgozó kommunista. A kommu­nistáktól pedig a nehézségek harcos le­küzdését várja a párt. A gyár pártbizott­sága, sem szállt szembe határozottan azok­kal a megalkuvó nézetekkel, amelyek szak­­munkáshiánn­yal próbálják magyarázni az elmaradást. Miért nem fejlődik a munkaverseny? A Röder mozgalom gyengesége is rávi­lágít arra, hogy a Fémáru- és Szerszám­­gépgyárban nem fejlődik megfelelően a munkaverseny. De nem ez az egyedüli jele ennek. A munka szervezetlensége lehűti sok dolgozó versenykedvét. Biró Ferenc esztergályos, Orbán Sándor túrós és szá­mos más dolgozó szinte egyforma választ adott, amikor megkérdeztük, miért nincs felajánlása a negyedik negyedévre: «Mi­nek tegyek felajánlást, ha úgysem tudom teljesíteni? Hisz nem kapok anyagot, szer­számot ...» Sok a jogos panasz, érthető ez a hangu­lat — és mégis teljesen helytelen. Súlyos hiba, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok, a népnevelők jelentős része ugyanazt vallja ebben a kérdésben, mint a­ politikailag el­maradottabb munkások,­­beletörődik” a ba­jokba. A közömbösség, a megnyugvás nem segít. Keményebben, harcosaiban kellene követelniük a szervezetlenség felszámolását , és ugyanakkor aktív segítséget is kellene nyújtaniuk ehhez éppen azzal, hogy felszít­ják a verseny tüzét. A Fegyelmezettebb munka, a selejt csökkentése, az anyag- és szerszámtakarékosság és különösen a mun­kamódszerátadás nagyjelentőségű hozzá­járulás lenne ahhoz, hogy a munka szerve­­zettebb legyen, a tervet teljesítsék. Most, november 7 .tiszteletére több he­lyes kezdeményezés született a gyárban: az öntöde versenyfelhívással fordult a gyár többi részlegéhez; a forgácsolómű­hely revolvereszterga-részlege példamutató felajánlást tett. A szakszervezetnek az a feladata, hogy teljes erővel felkarolja és elterjessze ezeket a kezdeményezéseket, s bevonja a versenybe a műszakiakat is. Nem igaz az, hogy a verseny szervezé­sében valamiféle «leküzdhetetlen» nehézsé­get jelent a napi tervfelbontás hiánya, amint azt az ÜB termelési felelőse állí­totta A szakszervezet már most is szer­vezhetné a versenyt a tíznapos szakaszok­ra felbontott terv alapján, szervezhetné a versenyt az anyag- és szerszámtakarékos­ságért, a selejt csökkentéséért stb. De nem is csak erről van szó. Uraljon bele kell-e törődni abba, hogy a Fémáru- és Szer­számgépgyárban az erre illetékes műszaki vezetők nem bontják fel napokra és mun­kapadokra a tervet, holott erre megvan a lehetőség? Nem, ezen is gyorsan lehet változtatni — s ezzel még nagyobb len­dületet adhatnának a dolgozók munkaver­­senyének. Miért lépi túl a gyár a béralapot ? Ha egy műveletet — a munkáson kívül álló okok miatt — nem lehet az előírt normaidő alatt elvégezni a műszaki ve­zető kivételesen «pótidőt» engedélyezhet. Minden ilyen «pótidő» drágítja a terme­lést, ezért a lehető legkevesebbre kell szo­rítani A forgácsoló­üzemben szeptember­ben mégis mintegy 10 000, ok­tóberben pe­dig már a­z első tíz napban több mint 5000 munkaóra ment el különböző pótidőkre. Mi okozta ezt? — A kelleténél nagyobbak az öntvények, amelyeket gyárunk öntödéje küld, a meg­engedettnél több a «ráhagyás» — mondja Vitéz Gyula művezető . Egy fogás he­lyett rendszerint­ két-három fogást kell venni a darabokon. Elsősorban emiatt van a rengeteg pótidő Ha nem volna ez az anyagtöbblet, legalább 15 százalékkal emelhetnénk a termelést. Az öntvények falvastagsága gyakran 30 százalékkal több a szükségesnél. A túlzott «ráhagyás» az öntvényeken­­ hatalmas többletkiadást okoz és felesleges munkát követel a forgácsoló­üzemtől. Számtalanszor megtörténik, hogy egye­seknek utólag adják fel az időutalványt, pedig egy egy munka normaidejét előzete­e­sen, még a munka elvégzése előtt kell ki­adni. Az időutalványok utólagos kiállítása persze megnehezíti, lehetetlenné teszi az ellenőrzést. Ilyen körülmények között könnyen elő­fordulhat normalazítás is Felháborító, hogy még a szakszervezeti funkcionáriusok kö­zött is akadt normalazító. Balogh revolver­­esztergályos, műhely-bizottsági tag például pótidőt követelt egy munkára. A minőségi ellenőrzési osztály «anyagtöbblet, más anyag» címén igazolta a pótidőt. De amikor Szabó József időelemző ellenőrizte a mun­kát, kiderült: pótidő nélkül is el lehet v­le érni 184 százalékot. A bérfegyelmet meg­követelő időelemzők ellen azonban az üzem­ben meglapuló jobboldali szordemek uszí­tanak, így próbálnak megfelelő hangulatot kelteni a normalazításhoz. A normalazításokat egyes művezetők op­portunizmusa is segíti Ha ezeknek a mű­vezetőknek odaadnak egy munkalapot azzal, hogy kevés a ráadott idő, kritikátlanul — anélkül, hogy meggyőződnének a kérés jo­gos vagy jogtalan voltáról — átveszik és szaladnak vele reklamálni. Ábrahám István művezetőtől például egy ízben megkérdez­ték, hogy tulajdonképpen miért is van szük­ség az általa kért pótidőkre? — Csak egy pillanatra — mondta Visszaszaladok a géphez. Megkérdezem a dolgozót, miért kéri a pótidőt Ábrahám művezető teh­ét nem is tudta pontosan, mivel magyarázza a dolgozó a pótidő-kérelmet, mégis elment a nevében reklamálni! Bűnös felelőtlenség ez Török Géza, a szerszámgyártó­ műhely művezető­je egy munkadarab elvégzéséhez, amelyre eredetileg 300 percet utalványoztak, to­vábbi 60 perc pótidőt kért Az ellenőrzés­kor kiderült, hogy a munkát tulajdonkép­pen 210 perc alatt el lehet végezni Miért nem harcolt a normalazítás, egyes művezetők opportunizmusa ellen a két műhely pártszervezete, miért nem vonta felelősségre Ábrahám István és Török Géza művezetőket, akik párttagok, s párt­taghoz méltatlanul viselkedtek? A szervezetlenség okozta állásidők, túl­órák mellett a jogtalan pó­dők, a norma­lazítások okozták azt, hogy a vállalat a harmadik negyedévben 756.000 forinttal túl­lépte az előírt béralapot. Nem igaz tehát az igazgató és a főmér­nök állítása; nem arról van szó, hogy «szűk a béralap» — mint hangoztatják — hanem arról, hogy a gyárban bűnös felelőt­lenséggel gazdálkodnak vele. ★ Egyetlen igazi és fő nehézség áll itt a terv teljesítésének útjában: a siránkozás, az opportunizmus. De ez sem «objektív nehéz­ség»; ezen is lehet — és kell is — változ­tatni. A gyár pártbizottsága megbírálta a mű­szaki vezetés egyes hibáit, de nem harcolt elég határozottan, következetesen a sirán­kozás szelleme, az «objektív nehézségek» elmélete ellen. A pártmunkában mutatkozik némi javulás, de a pártbizottság túlságo­san korán megelégedett ezekkel a nagyon is kezdeti eredményekkel. A párt és a kormány elsősorban a Fém­áru- és Szerszámgépgyár kommunistáitól várja azt, hogy példát mutassanak a helyt­állásban, harcra mozgósítsanak minden műszakit és munkást a szervezetlenség le­küzdéséért, a terv teljesítéséért. Kolozsvári Endre Nyíregyházán és Hatvanban is készülnek már az őszi vásárra A Pápán, Kaposvárott és Kiskunfélegy­házán megtartott nagysikerű őszi vásár után október 25—26-án Nyíregyházán és Hatvanban rendezik meg az őszi vásárt. Nyíregyházán a vásárváros pavilonjaiban több mint 30 millió forint értékű áru: gu­micsizmák, bőrcsizmák, bakancsok, vihar­­kabátok, háztartási edények, pamut- és tex­tilér­ek várják majd a vásárlókat. Az­ állami gazdaságok, termelőszövetke­zetek és az egyénileg dolgozó parasztok is készülnek az őszi vásárra. A termelőszö­vetkezetek Ijönjil a nábrádi Békeharcos tszcs 60 mázsa almát, a nagyon Petőfi tszcs 20 darab süldőt, a gyulaházi Szabad­ság tszcs 100 mázsa burgonyát, a deme­­csen Úttörő 20 mázsa kalarábét, 100 mázsa almát, 50 mázsa burgonyát, 100 liter almabort, és 100 m­ázsa káposztát visz a vásárra öt termelőszövetkezet tehene­ket, anyajuhokat, süldőket, lovakat és csi­kókat visz a vásárra. A vásárt nagyszerű kulturális esemé­nyek gazdagítják A szabadtéri szín­padokon egésznapos műsor szórakoztatja a látogatókat. A SZOT központi ének- és táncegyüttese, a budapesti Filharmónia, a debreceni Csokonai Színház, a debreceni mun­kásstúdió és a diósgyőri ének-, zene- és táncegyüttes ad többek között műsort. A vásáron fellépnek a megye legjobb kul­­túrcsoportjai is, három mozi is szórakoz­tatja majd a közönséget Hatvanban kedden elkészült a vásár két­száz pavilonja. Készen áll már a nyolc utcából álló vásárterület díszkapuja is. Heves, Nógrád, Szolnok és Pest megye kereskedelmi vállalatai és áruházai mintegy 30 millió forint értékű áruval vesznek részt a vásáron. Elviszik a vásárra terményfeleslegeiket és eladásra szánt­­állataikat a környező köz­ségek termelőszövetkezetei is. A boldogi Béke­ tszcs tsz .mázsa búzát és tíz mázsa kukoricát, a her­édi Micsurin tszcs tíz darab bízót visz a vásárra. A hatvani vásár iránt igen nagy az ér­­deklődés Az aszódi járásból tizenötezren, a füzesabonyiból négyezren, Szolnok és Nógrád megyéből pedig tíz-tízezren jelen­tették be már eddig részvételüket Budapestre érkezett Roger Vailland francia író Roger Vailland francia író, akinek a «Foster ezredes bűnösnek vallja magát» című drámáját a Néphadsereg Színházá­ban nagy sikerrel játsszák, szerdán reggel a Kultúrkapcsolatok Intézetének meghívá­sára feleségével együtt Budapestre érke­zett. (ALTI) Csehszlovák lap hazánkról Prága, október 22. (MTI) A «Svet v Obrazech» című csehszlovák lap október 18-i számában cikket írt és képeket közölt a magyar úttörő-szakkörök munkájáról. A lap ezenkívül négy képpel bemutatja a csehszlovák sajtó napja alkal­mából Budapesten rendezett kiállítást. Pekingben bemutatják a Magyar Állami Népi Együttesről készült filmet Peking, október 22. (MTI) A Kínai Népköztársaságban filmet ké­szítettek a Magyar Állami Népi Együttes vendégszerepléséről Az együttesről készült filmet a napokban mutatják be a pekingi filmszínházakban. CSÜTÖRTÖK, 1952 OKTÓBER 23 MA HARMINCÖT ESZTENDEJE 1917 október 23-án (a régi időszámítás szerint 10-ér­) ült össze a Bolsevik Fart Központi Bizottsága, hogy határozzon a forradalom döntő kérdéséről, a fegyveres felkelésről Hosszú távollét után ekkor vett részt újból a Központi Bizottság ülésén Vlagyimir Iljics Lenin. Az ülést, a leselkedő ellenfor­radalmi ügynököktől óvakodva, a legmé­lyebb illegalitásban tartották. A Központi Bizottság tagjai öröm­mel üdvözölték a párt vezetőjét vissza­érkezése alkalmából, majd rátértek a leg­fontosabb kérd­ések megtárgyalására. Szverdlov elvtárs tájékoztatta a Központi Bizottság tagjait az északi és nyugati front katonáinak hangulatáról Elmondotta töb­bek közt, hogy a katonák rokonszenveznek a forradalommal. A minszki helyőrség a bolsevikok oldalán áll. Az ellenforradalom azonban szervezkedik Minszk alatt kozá­kokat vontak össze, nyilván be akarják keríteni és le akarják fegyverezni a forra­dalmi csapatokat. Ezután Lenin számolt be a politikai hely­zetről. Bár még csak három napja volt a fővárosban, tökéletesen ismerte a helyzetet. Távollétében állandóan figyelemmel kísérte az eseményeket. Mindenről tájékoztatta őt legkiválóbb tanítványa és leghűségesebb harcostársa, Sztálin. «A döntő pillanat köze­ van... ■— mon­dotta Lenin beszámolójában. — Politikai­lag a helyzet teljesen megérett a hatalom átvételére». A felkelés tényét Lenin és a Központi Bizottság tagjai már eldöntő­nek tekintet­ték. Az ülésen a felkelés időpontjának ki­tűzéséről és a felkelés technikai megszer­vezéséről tárgyaltak. Lenin rövid határozati javaslatot ter­jesztett a Központi Bizottság elé, mely így hangzott: «A Központi Bizottság megálla­pítja, hogy mind az orosz forradalom nem­zetközi helyzete ,­ mind a hadihelyzet (az orosz burzsoáziának, valamint Kerenszkij­­nek és társainak az a kétségen kívülálló elhatározása, hogy Petrográdot átadják a németeknek), valamint az, hogy a prole­­tárpárt megszerezte a többséget a szovje­tekben — mindez kapcsolatban a paraszt­felkeléssel és a nép­­bizalmának pártunk felé fordulásával (a moszkvai választások), végül egy második Kornyilov-lázadás tető utat, szem­mel látható előkészítése (csapatkivo­nások Petrográdból, kozák csapatok össze­vonása Petrográd alatt, Minszk korülzá­­rása kozákokkal stb.) — mindez napi­rendre tűzi a fegyveres felkelést. Megállapítva tehát, hogy a fegyveres fel­kelés elkerülhetetlen és teljesen megérett, a Központi Bizottság felhívja a pártszer­vezeteket, hogy vegyék ezt irányadóul és minden gyakorlati kérdést... e szempontból tárgyaljanak meg és döntse­nek el.­E történelmi jelentőségű javaslatnak a Központi Bizottság tagjai között két nyílt ellenzője volt: Kamenyev és Zinovjev, akik megtámadták a lenini határozati javaslatot és azt ajánlották, hogy a párt helyezked­jék védekező álláspontra. Javaslatukat az­zal indokolták, hogy a nemzetközi helyzet nem előnyös a forradalom számára és a nép többsége nem támogatja a bolseviko­­kat Pánikot igyekeztek kelteni a pártban, állandóan a burzsoázia túlerejéről fecseg­tek. Valamiféle békés, parlamentári utat javasoltak a párt számára Zinovjev és Kamenyev «aggálya» arra szolgált, hogy leplezze igazi céljaikat, a forradalom el­árulását. Trockij, ez a hitvány áruló, most is meg­próbálta elgáncsolni a forradalmat. Igaz, nem lépett fel nyíltan a lenini javaslat ellen, hanem szokásos kétszínűségével burkoltan támadta azt. Azt ajánlotta­, hogy várjanak a fegyveres felkelés meg­kezdésével a szovjetek kongresszusának megnyitásáig. Trockij halogató taktikája lehetőséget adott volna az ellenforradalom­nak erői összeszedésére. A Központi Bizottság visszautasította a forradalom árulóinak a burzsoázia érde­keit szolgáló kísérleteit és Lenin határo­zati javaslatát módosítás nélkül elfogadta. Ez a­ határozat a párt egész további tevé­kenységét a döntő akció megszervezésére irányította Lenin és Sztálin harcedzette pártja híven végrehajtotta a Központi Bi­zottság határozatát «A burzsoá hatalmat megrohamozó és megdöntő forradalmi tö­megek élén álló eleven és hatalmas párt» elvezette Oroszország népeit a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelméhez, megnyitotta valamennyi elnyomott és ki­zsákmányolt számára a­ szabad élethez ve- Nagycenk élenjár a beadásban A győrmegyei Nagycenk az ország ti­zedik legjobb községe a begyűjtésben. A község dolgozó parasztjai 107 százalékra teljesítették a kukoricabeadás tervét, 152 százalékra a napraforgóbeadást és 153 százalékra a burgonyabeadást. A siker alapja a jó felvilágosító munka. A nagycenki népnevelők és a begyűjtési állandó bizottság tagjai rendszeresen tájé­­koztatják a dolgozó parasztokat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. év­fordulójának tiszteletére indított verseny eredményeiről Lelkes versengés folyik a dolgozó parasztok között. Szomm­er Lajos például 153 százalékra teljesítette a napra­forgóbeadást s mindenből példásan eleget tett kötelességének Lex Lajos középpa­raszt is Az őszi kapások begyűjtésének első sza­kaszában felfigyelt a pártszervezet arra, hogy igen sokan nem ismerik a begyűjtési törvényt, ami sok esetben zavart okozott. Ezért a népnevelők mindenütt ismertették a rendeletet. Eredményes munkájukat bi­zonyítja, hogy csaknem valamennyi­ dol­gozó paraszt határidőre teljesítette a be­adást. A nagycenki dolgozó parasztok a máso­dik félévi élőállatbeadás példás teljesíté­sével készülnek november 7-re. Szolnok megye vezet a kukorica begyűjtésében A ku­korica­­begyűjtésében az elmúlt na­pokban Zala megye 12 százalékkal nö­velte eredményét, s így a­­verseny tizedik helyéről a hatodikra került. Jó eredményt ért el Borsod megye és Győr megye is. A kukorica begyűjtésében 1. Szolnok, 2. Győr, 3. Nógrád, 4 Pest, 5. Szabolcs, 6. Zala, 7. Heves, 8. Borsod, 9. Békés, 10. Komárom, 11. Vas, 12. Veszprém, 13. Csongrád, 14. Hajdú, 15. Fejér, 16. Tolna, 17. Bács, 18. Somogy, 19. Baranya. A napraforgó begyűjtése még az élen­járó Vas, Fejér és Nógrád­ megyékben sem halad kielégítően A tanácsoknak biz­tos­aniuk kell, hogy a termelők egész napraforgótermésüket átadják az államnak. A burgonya begyűjtésében Heves megye az elmúlt napokban 19,4 százalékkal nö­velte eredményét. Borsod megye is javí­tott munkáján. Súlyosan elmaradtak Bács, Szolnok, Békés és Csongrád megyék. A burgonya begyűjtésében 1 Győr, 2. Ko­márom, 3 Vas, 4 Pest, 5 Zala, 6. Fejér, 7 Borsod, 8 Nógrád, 9. Veszprém, 10. Tolna, 11 Somogy, 12. Baranya, 13. He­ves, 14 Szabolcs, 15. Hajdú, 16 Bács, 17. Szolnok, 18. Békés, 19. Csongrád. Az állami gazdaságok nagy része határidő előtt vetette el az őszi gabonát Az ország túlnyomó részében lejárt az őszi vetés befejezésének határideje Az ál­lami gazdaságok nagy része határidő előtt vetette el az őszi gabonát A zalamegyei tröszt, a pest megyei gyümölcstermelő tröszt és számos állami gazdaság már október 15-ig jelentette, hogy befejezte a búzavetést Harmadiknak a szabolcsmegyei tröszt gazdaságai, majd legutóbb a hor­tobágyi tröszt jelentette: földben a vető­Heves megyében a tenki Béke termelő­­csoport tagjainak az idén jó gabonájuk termett, bőven jutott a munkaegységre Most még­sem tesz meg­ mindent a jövő évi jó termésért a csoport Miután kiosz­tották a búzaelőleget, számos csoporttag elment máshová dolgozni azzal, hogy­­a kenyérnek való megvan nem árt a té­­len máshol is pénzt keresni. A vezetőség nem lépett fel keményen a munkafegyelem megsértése ellen és odafutottak, hogy az Számos községben akadályozza az őszi kapások begyűjtését az is, hogy a kulá­­kok elrejtik a terményt, szabotálják a be­adást. A bíróságok a kukorica és a napra­forgó beadását szabotáló kulákokat ítél­tek el. A kecskeméti járásbíróság Cseh György kecskeméti kulákot a kukoricabeadás sza­­botálásáért és kukorica rejtegetéséért 3 évi és 8 hónapi börtönre­. 2000 forint pénz­büntetésre és 2500 forint vagyonelkobzás­ra. A hortobágyiak eredménye különösen figyelemreméltó, mert az őszi gabona 90 százalékát keresztsúrosan vetették el. A dunántúli igazgatóság gazdaságai közül először a békási és a pusztamiskei állami gazdaságok jelentették a munka befejezé­sét Azóta még 18 gazdaság végezte el a vetést Csongrád megyében a garzsai, a barattyosi és az árpádhalmi gazdaság ve­tett el legelőször 50 csoporttag közül október 20-án például csak heten dolgoztak A csoport a fe­gyelmezetlenség miatt elmaradt a betaka­rítással és a vetéssel A tenki Béke tszcs­ben meg kell terem­teni a szilárd munkafegyelmet A tszcs vezetői szigorúan vonják felelősségre a fe­gyelmezetlen, tagokat, a pártszervezet pe­dig mozgósítsa a népnevelőket az őszi vetés sikeréért rá ítélte. A kiskőrösi járásbíróság Zsin­­kovics Pál kiskörösi kulákot, aki nem adta be a kukoricát és rejtegette a terményt. 2 évi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre és 2000 Fornt vagyonelkobzásra ítélte A paksi já­rásbíróság Kmn­eszt­es Ödön bölcskei kulá­­kot másfelévi börtönre, 4000 forint pénz­büntetésre és vagyonelkobzásra ítélte, mert szabotálta a napraforgó beadását és el­­rejtette a terményt A csoporttagok fegyelmezetlensége miatt elmaradt a vetéssel a tenki Béke tszes ítéletek a kukorica és napraforgó beadásának szanálásáért Két új trolibuszjárat indul vasárnap a fővárosban A Fővárosi Villamosvasút közli, hogy ok­tóber 26-tól, vasárnaptól 72-es és 73-as jel­zéssel két új trolibuszjárat indul A 72-es jelzésű trolibusz a MÁV-kórház és A Marx-tér között a Rudas László­ utcán Bajcsy-Zsilinszky­ úton és vissza a Jókai­­utcán át; a 73-as jelzésű pedig a Keleti-úu érkezési oldala (Tattersall) és Marx-tér kö­zött a Kerepesi-úton Baross-téren, Rotten­­biller-ut­cán, Wesselényi-utcán, Izabella-ut­­cán, Rudas László-utcán, Bajcsy-Zsilinszky­­úton és vissza a Jókai-utcán át közlekedik. Az új trolibuszjáratok megindulásával megszűnik a villamosközlekedés a Dózsa György­ útnak a Thököly­ út és Rudas László­ utca közötti szakaszán. Ezzel egy­idejűleg az 21-es és a 23-as jelzésű villa­mos járatok útvonala is megváltozik­ a Nagyvárad­ tértől, illetve a Közvágóhídtól a Baross-térig a jelenlegi vonaton, majd a Bethlen Gábor-utcán, Szinyei Merse-utcán Rudas László-utcán és a Dózsa György-úti aluljárón át közlekednek a villamosok. Ugyanakkor a 21-es járatot a Lehel-utcán és Beke-utcán át az újpesti István térig a 23-as járatot pedig a Váci-úton át az új­pesti vasúti hídig hosszabbítják meg A 24-es járatot a Boráros-tér és Na­gy­­várad-tér közötti vonalrészen megszű­ntet Vlsz°nt a Baross-téren túl, a Bethlen Gábor-u­tán Szinye­ Merse-utcán és a Rudas Laszlo-utcán át a MÁV kórházitt meghosszabbítják Kórházig A fenti változásokkal egyideifíg szűnik a S-as, 46-os, 92-es ésaa,A g,' í.“' O­llamvatárai A Dózsa György-ion'’a' Thokoly-ut es MÁV-kórház i7&ion'-je?i„a^.Viteldijjb­rist nem ervenyesek. (MTI) utazásra

Next