Szabad Nép, 1952. november (10. évfolyam, 269-298. szám)

1952-11-01 / 269. szám

V7114 G PRO LEVA­R TA'I *EGY­ESÜLJETEK A SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA X.­­ÉVFOLYAM, 269. SZÁM ARA GO FILLER SZOMBAT, 1952 NOVEMBER Teljesítse tervét a kohászat A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a­ a harmadik negyedévi terv teljesítéséről megállapítja, hogy kohászatunk nem telje­sítette feladatait. Különösen a martin- és elektroacélban, valamint hengerelt gyártmá­­nyokban jelentős az elmaradás. A kohászat termelése mennyiségileg és minőségileg emelkedett ugyan az előző negyedévhez ké­pest mégis elmaradt a gyorsan növekvő kö­vetelményektől, a feldolgozóipar szükség­leteitől és ez komoly nehézségeket okoz más iparágakban is. Az év végéig gép­gyárainknak, járműiparunknak, öntödéink­nek tovább kell fokozniuk a termelést. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a negyedik negyedévben még több vasat, acélt és hen­gereltárat kapnak a kohászattól. Ahhoz, hogy nagyolvasztóink, acélmű­veink, hengerdéink a közeljövőben nagyobb teljesítményt érjenek el, mindenekelőtt szervezettebbé kell tenni a munkát. Csakis a grafikon szerinti termelés megszervezésé­­vel­ pótolhatják kohászaink a mulasztásai­kat. Amoszov elv­társ, a kiváló uráli olvasz­tár másfél évvel ezelőtt azt tanácsolta: «.1 műszaki vezető dolgozzon pontos ütemterv, grafikon szerint, ettől a grafikontól elma­radni nem­­szabad, legfeljebb túlteljesíteni lehet. A műszaki vezetők gondoljanak arra: éppen abban áll a munka megszervezésének tudománya, hogy előre látják, a nehézsége­ket, idejében felkészülnek rá­. A grafi­kon olyan vezérfonál, amely a tervet nem­csak napokra, műszakokra, hanem óráikra is meghatározza; olyan vezérfonál, amely a termelés vezetésének élő lelkiismerete, a felajánlások ellenőrzésének biztos alapja. De számos műszaki vezető nem értette meg a grafikonok jelentőségét, semmibe vette a diagrammok alkalmazásáról szóló határo­zatokat. Igaz, grafiikonokait nap mint nap készí­tenek. Csakhogy ezek általában nincsenek összhangban a nagyolvasztók, a mart­írom­ű­­vek, a hengersorok munkájával — nem élők, nem mozgékonyak. Sokan még mindig azt hiszik, a grafikon szép, színes kimutatás, am­elynek segítségével utólag könnyen meg lehet állapítani, idejében történt-e a csa­polás, a berakás. Ez súlyos tévedés. A grafikon a terv, utasítás a gyakorlati cselekvésre. A terv végrehajtásáért pedig harcolni kell. A műszaki vezetőknek arra kell törekedniöik, hogy percről percre betartsák az ütemterveket, de ha az élet módosítja­­ azonnyomban, előrelátóan meg kell változtatni őket. A kohászati üzemek pártszervezeteim nagy fe­lősség hárul a tervszerű, magas­­színvonalú munka megszervezésében. Mun­kájuk egyik fogyatékossága az volt, hogy nem vették észre: immár több, mint egy esztendeje beszélünk a grafitkon szerinti munkáról, de gyakorlati alkalmazása alig ha­lad ebb­e. Nem figyeltek fel arra sem, hogy még a párttagok között is akadnak, akik félnek az újtól, burkoltan, vagy nyíl - •tagte* lépnek ellene. Ah­hoz, hogy a ru­ rívty. .vzettk t.cntrivirveb nevein,­­ tm­eg­győző munkával, a termelés következete­sebb párt-ellenőrzésével segíthessék a terv tv a felajánlások teljesítését, mindenekelőtt az szükséges, hogy a kommunista műszaki vezetőket és dolgozókat az ütemtervek leg- 10­bb szakértőivé, harcosaivá neveljék. Kohászaink azzal a jelszóval indultak a Von­zó tervévnek, hogy »1952 a minőség éve lesz». Az eredmények fejlődésről ta­núskodnak. De sokkal kevesebb lenne a selejl,­ai minőségi programaitól való elté­rés, ha erősebb lenne a technológiai fe­gyelem. Egyik-másik kohászati vezető gyakran hangoztatja: «nem kielégítő a nyersvas minősége», «most a gázzal volt baj, most a tűzá­­­lótégláva­l». De ha a si­­ránkozók portáján egy kissé körülnézünk, többnyire azt látjuk, hogy­ a tényleges ne­hézségeknél sokszorta több kárt okoznak a fegyelmezetlenségek. A technológiai elő­írásokat sok esetben az adagkészítő művezetők szegik meg. Egy alkalom­mal péld­ául Bertók Pál ózdi adagkészítő mester nem nézte meg a­ kemencéből vett utolsó próbát, enélkül adott engedélyt a csapolásra. Csak hengerlés közben derült ki, hogy az acél az előírtnál több szil­em­mel tartalmazott — bíz egész adag rosz­­sz­abb minőségűvé vált. Sorozatos fegyel­mezetlenségek történnek az öntő- és ko­­killacsarnokokban is. Hengerdéinkben gyakran az előírtnál alacsonyabb hőfokon hengerelnek. A technológiai előírások merssel égése nem ritka­ eset. Annak a következménye ez, hogy kohászati üzemeinkben általa­»­m­i nem vonják felelősségre azokat, Mi- selejtét gyártanak. A másik ok: alacsony a szak­mai színvonal. Ércből vasat, vasból acélt, acélból hengerelt­ gyártmányt készíteni nagy felkészültséget igénylő feladat, mé­gis sok dolgozó hadilábon áll a szakmai tanulással. Pedig kohászainkra­ is vonat­kozik az, hogy aki nem tanul, nem képes lépést tartani a fejlődéssel. Ahhoz, hogy a kohászatunk az elkövetkező hetekben és hónapokban, az évi tervet mi­nőségileg is sikeresen teljesíthesse, fordu­latnak kell bekövetkezni­e a technológiai fe­gyelem megszilárdításában. Ez elválasztha­tatlan a kíméletlen, szívós harctól a mara­­diság, a­ kényelmesség, a­ megalkuvás ellen. Éppen ezért pártszervezeteinknek különösen­­ nagy a felelősségük ebben a küzdelemben. A pártszervezetek eddig sokhelyütt elnézték egyes vezetők über­al­izmusét, hallgatólago­san törték, hogy az, aki fegyelmezetlensé­get követ el, könnyen «megússza» azt. Tar­talmasabb, sokoldalú felvilágosító munká­val, a termelésben élenjáró, becsületes d­ol­­gozókra támaszkodva kell harcolni a szi­lárd fegyelemért.. Tervszerű megelőző ,karbantartás nélkül lehetetlen kihozni mindazt kohászati üze­meinkből, amit adni képesek. A tervezett javításokat azonban még mindig megokol­at­­lanul halogatják. Ennek martinüzemeink­­ben az a következménye, hogy rendszerte­lenül kel javítani a beraskódarukat és a kemencéket. Sokszor azzal próbálják pór­tolni a­ mulasztásosat, hogy elhanyagolják a tervszerű karbantartást. Nekünk azonban nem átmeneti, hanem tartós sikerekre van szükségünk! Sok a te­nnivalónló tehát, s éppen ezért minden eddiginél jobban kell mozgósítani a dolgozókat a hibák, a nehézségek kérlelhe­tetlen leküzdésére. Versenybe ke­l szólítani val­amennyi kohászt, fokozni kell a harcot a november 7 tiszteletére tett felajánlási­ teljesítéséért. Melyek most a versenyben a legfőbb célok? A kohók grafikon szerinti, egyenletes járatása, minőségi nyersvaster­­melés, felkészülés a­ télre. Az acélművekben a hulladékvass gondosabb előkészítése az ütemterv szerint, a berakodás meggyorsí­tása, minőségi acélgyártás, s emellett az adagidő csökkentése, a kemencék lelkiisme­retesebb ápolása. Hengerműveinkben a hen­gersorok jobb karbantart­ássa, forgásideiük növelése. Kohászatunk elmaradásának alapvető okai nem mai keletűek. A terv teljesítését gátló nehézségek leküzdésére jó fegyve­rek, megfelelő határozatok vannak kohá­szatunk vezetőinek és dolgozóinak kezé­ben. Ha még sincs mindeddig komoly ja­vulás , az azzal magyarázható, hogy kohászati üzemeink vezetői nem elég ke­­ménykezűek, nem küzdenek a határozatok és utasítások következetes végrehajtásáért Kohászatunk számos vezetője nem tekinti a határozatokat vezérfonalnak a cselek­vésre, nem tekinti olyan utasításoknak, amelyek megvalósításáért tűzön-vizen át helyt kell állnia. A kohászat hiányossá­gainak legnagyobb része éppen ebből, a helytállás hiányából, a határozatok iránti közömbösségből, egyes vezetők opportu­nizmusából ered. A határozatok végre nem hajtását gyak­ran mentegetik azzal, hogy nehézségek merültek fel, a feladat túl nagynak bizo­­nyult. Igaz, a szocializmus felépítése nem könnyű feladat. Csakhogy a határozatok nem arra kötelezik a végrehajtásukért fe­lelős vezetőket, hogy így vagy úgy­­meg­kíséreljék­ érvényre juttatni őket­ a kommunistáknak, különösen a vezetőknek, az a kötelességük, hogy minden nehézség ellenére helytálljanak és diadalra vigyék a párt és a kormány utasításait. Kohá­szati üzemeinkben mégis gyakran tapasz­taljuk, hogy a vezetők’ megshívjákn­áik a feladatok előtt, nem mozgósítanak min­den erőt a terv teljesítésére. Ezért a helyzetért komoly felelősség ter­heli­ a kohó- és gépipari minisztériumot, amely maga sem­ harcol kellő súllyal a határozatok, saját intézkedései végrehajtá­sáért. Nyilvánvaló, hogy egyes igazgatók és a termelés alsóbb parancsnokai nem szeg­hetnék meg sorozatosan fontos határoza­tainkat, ha a felső vezetés szigorúan szá­­monkérné végrehajtásukat. A minisztérium vaskohászati igazgatósága azonban nem­csak hogy nem követeli meg a határozatok végrehajtását, hanem sok esetben együtt siránkozik az üzemek vezetőivel. A vas­­kohászati igazgatóság határozott, a hely­zet világos ismeretén alapuló felső irányí­tás helyett gyakran vállalati részletfelada­tokkal foglalkozik, anyagsürgetéssel és más eféle «tűzoltó-munkával», ami nem egyszer elmossa a vállalatok vezetőinek egyéni felelősségét s önállótlanságra, ha­tározatlanságra, a felelősség elhárítására neveli őket. A kohászat minden dolgozójának, de kü­lönösen a vezetőknek érezniök kell hatal­mas felelősségüket a tervért a dolgozó nép előtt.­ Kohászati üzemeink vezetőire nem várnak teljesíthetetlen feladatok — kötelességük teljesítésére megvan minden lehetőség, ha bátran támaszkodnak a dol­gozókra és szívósan harcolnak a határo­zatok végieldíf­ásáért. Egy Októberi Szocialista Forra­dalom 35. évfordulója tiszteletére kohá­szaink között is lelkes versengés bontako­zott ki. Kohászati üzemeinkben csakúgy, mint szerte az egész országban, izgalom­mal tanulmányozzák az SZKP XIX. kon­­gresszusán elhangzott beszédeket, Sztálin elvtárs ,új lángeszű művét. A Szovjetunió nagyszerű példája lelkesítse keményebb helytállásra, még eredményesebb versen­gésre kohászainkat. Dolgozó népünk bízik a magyar kohászatban és elvárja tőlük, hogy munkájuk mindenkor megteremtse a gépipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a honvédelem fejlesztésének vas- és acél­alapját. Harcoljanak úgy kohászati üze­meink vezetői és dolgozói, hogy állandóan kiérdemeljék ezt a bizalmat, hogy pótol­ják az­ eddigi mulasztásokat és minden részletében teljesítsék, túlteljesítsék a ter­vet. A minisztertanács ülése A minisztertanács pénteken délelőtt Rákosi Mátyás elvtárs elnökletével ülést tartott. Rákosi Mátyás elvtárs beszámolt a ma­gyar kormányküldöttségnek a Német De­mokratikus­ Köztársaságban tett látoga­tásáról, aláhúzta, hogy a kormányküldött­séget a baráti Németország Kormánya és népe meleg fogadtatásban részesítette. A látogatás jelentős mértékben hozzájárult a két ország kapcsolatainak elmélyítésé­hez, a magyar-német barátság megszilár­dításához. A minisztertanács a miniszter­­tanács elnökének beszámolóját tudomásul vette. A minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Megjelent Rákosi Mátyás elvtárs „Válogatott beszél­ek és cikkek“ című kötetének új, bővített kiadása A Magyar Dolgozók Pártja könyvkiadója, a «Szókra», harmadik, bővített kiadásban, ötvenezer példányban kiadta­ Rákosi Mátyás elvtárs válogatott beszédeinek és cikkeinek­­ gyűjteményét. _ A harmadik kiadás Rákosi Mátyás elvtárs öt újabb beszédével és két cikkével bővült. Az új kiadás tartalmazza a felszabadulá­sunk ötéves évfordulója alkalmából, 1950 április 3-án elmondott beszédét; a DISZ első­­kongresszusán, 1950 június 17-én el­hangzott beszédét, az «Ötéves a Társadal­mi Szemle» című cikket, a Magyar Dolgo­zók Pártjai II. kongresszusán elhangzott beszámolót és zárószót, «A bolsevizmus ha­talmas ügye» című cik­ket, a Központi Ve­zetőség 1951 november 30-i ülésén elhang­­zott beszámolót, valamint a Magyar Dol­gozók Pártja Pártfő­i­skoláján, 1952 február 29-én, «Népi demokráciánk útja» címmel megtartott előadási Az új kiadás részletes tárgymutatót tartalmaz. Rákosi Mátyás el­vtárs válogatott­ beszé­deinek és cikkeinek gyűjteménye, a harma­dik­­kiadással együtt, eddig összesen 180.009 példányban jelent meg. (MTI) Az enyingi járás kommunistáinak fe­lelőssége az őszi vetés elhanyagolá­sáért (2. oldal) A szovjet tudomány szerepe a Szovjet­unió természeti kincseinek feltárásá­ban (2. oldal) A MAI SZÁMBAN kHcsi ének» — Új magyar oratórium A. J. Visinszkij elvtárs beszéde a koreai bemutatója (2. oldal) Egy békeküldött arcképe (3. oldal) A kultúrverseny helyi bemutatóinak tapasztalatai (3. oldal) Kérdésről az ENSZ-közgyű­lés poli­­tikai bizottságának október 29-i ülé­sén (3—4. oldal) A lengyel nép nagy győzelme (4. Az őszi vetés gyors befejezéséért, a jövő évi jó termésért! LELKES MUNKA A KISKŐRÖSI JÁRÁSBAN Bács-Kiskun megye kiskőrösi járása nem teljesítette idejében a vetés tervét. Amikor ezért kemény bírálatot kaptak, a járás ve­zetői derekasan munkához láttak.­ A­­ já­rási pártbizottság és a járási tanács mun­katársai kisgyűléseken beszélték­ meg a dolgozó parasztokkal, hogyan pótolhatják a mulasztást. Néhány nap alatt a járásban mintegy 220 kisgyűlést tartottak. Azokon a helyeken, ahol az elmaradás nagyon nagy volt, a kommunistákat rendkívüli taggyűlésre hívták össze, s ezen beszélték meg a tennivalókat. A taggyűléseken keményen megbírálták azokat a párttagokat, akik nem vetettek el idejében s ezzel rossz példát mutattak. Igen nagy mozgósító erejük volt a kis­­gyűléseknek is. A kisgyűlések előadói legtöbbször az őszi munkákban kitűnt dol­gozó parasztok — megbírálták hanyag tár­saikat, figyelmeztették őket, hogy most minden percet használjanak ki a vetésre. Kecelen például megbírálják Vancsik József dolgozó parasztot. Vancsik Jó­zsef megígérte, hogy azonnal munká­hoz lát. Szavát megtartotta, s már befejezte a ve­tést. Ugyancsak Kecelen, az egyik kisgyű­­lésén Horváth István egyénileg dolgozó paraszt felajánlotta, hogy szívesen ad köl­csön vetőmagot, ha valakinek szüksége van rá. A járás községei közül igen rosszul dol­gozott Soltvadkert. A tanács vezetői itt összehívták azokat a dolgozó parasztokat, akik még nem vetettek. A tanács vezetői rámutattak arra, hogy az a dolgozó pa­raszt, aki halogatja a vetést, elsősorban saját magát károsítja meg, mert kockáztatja a jövő évi jó termést. A gyűlés eredménnyel járt: a község két nap alatt teljesítette a vetés tervét. A járási tanács nagy gondot fordított a kulákok ellenőrzésére is. A járási tanács mezőgazdasági osz­tályának dolgozói a helyszínen ellen­őrzik, hogy a kulákok teljesítik-e a ve­téstervet, így derült fény például Herczeg P. Sándor keceli kulák kártevésére. Rögtön megindí­tották ellene az eljárást — s a bíróság 3 és félévi börtönre ítélte. A járási pártbizottság és a járási tanács tervszerű munkája meghozta eredményét, a járás — pótolva mulasztását — teljesítette az őszi vetés tervét. November 7 tiszte­letére most ígéretet tettek, hogy határidő előtt befejezik az őszi mélyszántást. A kísérleti gazdaságok egyes vezetőinek maradt n­ézetei Több kísérleti gazdaság szégyenletesen elmaradt a vetéssel. A veszprém megyei keszthelyi kísérleti gazdaság például csak október 29-re vetette el a búzát. A veze­tők különböző «objektív nehézségekre» a kapások késői érésére, az időjárásra — hivatkoznak, s nem beszélnek arról, hogy a járás termelőszövetkezetei és egyénileg gazdálkodó parasztjai is ugyanilyen idő­járás mellett dolgoztak, mint a kísérleti gazdaság — mégis határidő előtt elvetet­ték a búzát. A győrmegyesi fertődi kísérleti gazdaság­ban is az időjárásra hivatkozva késnek a vetéssel. Vaskuti László gazdaságvezető szerint csak november 6-ra fejezhetik be ezt a munkát. «De ez nem olyan súlyos hiba — vigasztalódik a gazdaságvezető — hiszen régen is mindig későn vetettek­. A termelőszövetkezetek élenjáró gab­onater­­melői Martonvásáron megtartott értekezle­tükön rámutattak arra, hogy az ilyen néze­tek akadályozzák leginkább a gabonatermés növelését. Az is rossz, ha egyszerű paraszt­ember vall ilyen maradi, nézeteket, de száz­szor rosszabb, ha egy mezőgazdasági szak­ember hivatkozik nagyapáink elavult mód­szereire, ahelyett, hogy az első sorban har­colna ellenük. Az ilyen — tisztesség ne es­sék, szólván — «szakemberek» okozzák, hogy a járásban éppen a kísérleti gazda­ság nem vetett még el! A­ közmondás azt tartja: fejétől bűzlik a hal. A kísérleti gazdaságok igazgatóságánál is egyetértenek a hanyag gazdaságvezetők­kel, sőt maguk is objektív okokkal mente­getik a súlyos mulasztásokat. Hercz Lajos, a Kísérleti Gazdaságok Igazgatóságának vezetője szerint helytelen a nyilvánosság előtt bírálni a vetésben elmaradt kísérleti gazdaságokat, mert ezzel «lejáratják a te­kintélyüket». De vajjon miféle tekintélyről van itt szó? Azoknak, akik rosszul dolgoz­nak, nálunk nincs és nem is lehet tekinté­lyük. A kísérleti gazdaságoktól, amelyeket államunk bőkezűen ellátott gépekkel és a legkorszerűbb fel­szereléseivel, joggal vár­hatja el az ország, hogy példát mutassanak ■a munkában, és az elsők között hajtsák végre a kormány határozatait a bő termés biztosítására. Pontos, gondosan ellenőrzött vetésjelentést! A . vetés, halá/irtoip’ lelát), de sok helyen még véletlen a föld. Minden perc, minden óra drága most. Harcolni kell a kényel­messég ellen, a patópálok ellen — azok ellen, akik az eső miatt siránkozva, ahe­lyett, hogy megkétszereznék erőfeszítései­ket, «jobb időre» várnak. Harcolni kell a kulák ellen, mert mint mindig, most is kárt tesz: nem veti be a saját földjét és emel­lett ágál a nép, a dolgozók, az ország ér­­­dekei ellen.­­ Hogy félrevezesse a dolgozó parasztokat, azt suttogja a fülükbe: «vár­jatok a vetéssel, majd ad az állam vető­magot». A szántóföldeken folyó csatában sok hős emelkedett ki. Olyanok, mint a szentesi Felszabadulás tsz tagjai, akik október 9-re, jóval a határidő előtt, s egész területükön keresztsorosan végezték el a vetést, olya­nok, mint Szvoboda Gyula, a somogyme­­gyei marcali gépállomás traktorosa, aki 216 százalékra teljesítette már eddig egész őszi tervét. De vannak ebben a harcban olyanok is, akik megfutamodnak a nehéz­ségek elöl és ezzel kárt okoznak az or­,­szágnak, a dolgozó parasztságnak. Az utóbbi időben több helyen kiderült, hogy egyes tanácsok vezetői hamis jelentést ad­tak a vetésről. Azzal akarják elkerülni a felelősségre forrást, hogy «szépítik», megha­misítják az eredményeket. Az ilyen hamis jelentés­­bűnös, ártalmas dolog. Sztálin elvtárs azt tanítja: «Olyan kísérletek, hogy a számadatokat valamilyen eleve eltökélt nézethez igazítsák — bűncselekményt. S ha bűncselekmény — büntetés jár érte. ezért távolították el fegyelmi úton Borsod megyében a tardi és a borsodgeszti ta­nácselnököt és tanácstitkárt, Szolnok me­gyében pedig .1. Tóth Lajost, az öcsödi községi tanács elnökhelyettesét. A párt és az állam irányító és ellenőrző munkájának egyik fontos­­feltétele, hogy a vezetők pontosan ismerjék az eredményeket, a dolgok állását Sürgős munkák idején még a szokottnál is fontosabb, hogy a je­lentések a legkisebb részleteikben is pon­tosan tükrözzék a tényeket. Enélkül nem lehet gyorsan, hatásosan intézkedni, segíte­ni ott, ahol kell. A hamis, az eredményeket szépítő jelentés azért is bűn, mert lesze­reli, félrevezeti a terv teljesítésére törekvő dolgozókat. Akár hanyagságból, a részje­lentések ellenőrzésének elmulasztása követ­keztében, akár szántszándékkal készültek a félrevezető, hamis, az eredményeket szépí­tő jelentések — a legkeményebben meg kell büntetni készítőiket. A sóstóhegyi Vörös Csillag tsz tagjainak felajánlása november 7 tiszteletére A szabolcs megyei nyíregyháza-sóstóhegyi Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai nemrég értekezleten beszélték meg munká­juk eddigi eredményeit, hibáit és a soron­­lévő feladatokat. A szövetkezeti tagok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére felajánlást tet­tek, s erről levélben számoltak be Rákosi Mátyás elvtársnak. A levél így hangzik: «Drága Rákosi elvtársi Mi, a sóstóhegyi Vörös Csillag termelő­szövetkezet tagjai, a nagy Szovjetuniónak, a testvéri szovjet népnek köszönhetjük jó­módú, boldog életünket. A mi életünk is azóta szépül napról napra, mióta a hős szovjet katonák a sóstóhegyi homokdombok közé is elhozták a szabadságot. Szövetkeze­tünket 1948 őszén Rákosi elvtárs tanácsára, a szovjet kolhozok példáját követve alakí­tottuk meg. Szövetkezetünk azóta megerősö­dött. Az idén a termelés fejlett módszerei­nek alkalmazásával bőséges termést taka­rítottunk be. A keresztsorosan vetett gabona két mázsával többet adott holdankint,­­mint a régi módon vetett. A négyzetesen vetett kukorica holdankint csaknem 50 mázsát termett. Gyümölcsösünkben egy-egy termá­ján 25­ kilóról 80 kilóra növeltük a ter­mést, s a tavalyinak háromszorosára a szőlő hozamát. A beadás és az adósságok rende­zése után több terményből megkaptuk már a részesedésünket. Makara András például, akinek 558 munkaegysége van, a készpénz mellett több mint 7 mázsa kenyérgabonát, 5.5 mázsa burgonyát, csaknem másfél má­zsa árpát, 860 liter bort, 11.5 mázsa almát kisfieti. - Szetr­ákva­ Hinkt-'lapjai ' d­iómatíbrák, kulturáltan élnek. Tizenhetünknek világvevő rádiója, három szövetkezeti tagnak motor­kerékpárja, s csaknem mindannyiunknak ke­rékpárja van. A jómódot, a boldog életet elsősorban a nagy és dicső Októberi Szocia­lista Forradalomnak köszönhetjük, mert ak­kor indult útjára a népek szabadsága Ezekről esett szó legutóbbi gyűlésünkön, s ezért tett ígéretet szövetkezetünk­ tagsá­ga. Megfogadjuk Rákosi elvtársnak, hogy még jobb munkával ünnepeljük november 7-ét. Ezért: 1. 135 holdas gyümölcsösünkben novem­ber 4-ig befejezzük a műtrágyázást és felé­ben a szervestrágyázást­­is. A gyümölcsfák közét felszántjuk. Ugyanekkorra a nyúkrá­­gás ellen minden gyümölcsfánk törzsére védőburkot kötözünk. Az ígéret teljesítése érdekében 30 olyan családtagunk vállalko­zik munkára, akik mostanában nem dolgoz­tak. 2. Szőlőtermelő brigádunk tagjai a csa­ládtagok fokozott bevonásával november 5-re befedik az összes szőlőt. 3. A növénytermelők a mélyszántást no­vember 5-re teljesen befejezik. A szövetke­zetünkben dolgozó traktoros brigád elhatá­rozta, hogy kiváló minőségű munkát végez, hogy továbbra is megtartsa• a «lövői gép­­álom­ás .legjobb brigádja» címet és a ván­­dorzászlót. V­alamennyi munkagéppel két műszakban dolgoznak­­. Állat­állományunk jó átleleltetésére már eddig eltettünk 300 köbméter silót. Megfo­gadjuk, hogy még 100 köbméter silótakar­­mányt készítünk, s 150 mázsa szalmát fel­tárunk. . . Megfogad­juk, hogy december 21-re teljesítjük második félévi sertésbeállásun­­­kaL ..... . .... y • ... ■ " íg­érő fit­tik földás "valórabotásával frissté­­peljük majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulóját. Fekete Bertalan párttitkár, Vígvári János elnök, Guttyán János brigádvezető. A faldnti­rt’lösüfotfi miniszterium jelentése a a csai rét és rét A falu dolgozóinak egyik legsürgősebb feladata most, hogy teljesítsék az őszi ve­téstervet. Az elmaradt falvakban minden erőt mozgósítani kell, hogy ne veszítsék el a vetésre alkalmas idő egyetlen percét sem, hogy mielőbb elvessék a rozsot és­ a búzát. November 1 és november 5 között minden termelőnek be kell jelentenie a községi tanácsnál, mekkora területen vetett el búzát és rozsot. A tanácsok már a bejelentéskor ellenőriz­ték, hogy a termelők végrehajtották-e a minisztertanács , erre vonatkozó előírásait. Azokat, akik hamis adatot jelentenek, vagy akik nem teljesítették a határozat elő­írásait, szigorúan felelősségre kell vonni. A kenyérgabona vetésében a megyék sorrendje a következő: 1. Vas, 2. Zala, 3. Nógrád, 4. Győr, 5. Veszprém, 6. Heves, 7. Borsod, 8 Szolnok, 9. Szabolcs, 10. Pest, 11. Hajdú, 12. Komárom, 13. Csong­­rád, 14. Békés, 15. Bács, 16. Fejér, 17. Szo­­­ mogy, 18. Baranya. 19. Tolna. A magyar kormányküldöttség útjáról: Rákod Mátyás elvtárs a szovjet hősök treptowi emlékművén elhelyezte • magyar kormányküldöttség koszorúja Az ű­rszájf in «*» m­etlypjjében és szimsán­ ma kezdődn­ek a va.«­s5» ujja«íi napok A budai kerületekben, valamint Heves, Borsod, Szabolcs-Szat­már és Hajdú-Bihar megyében ma kezdik meg a vasgyűjtést. A fém­gyűjtő bizottságok a budai I. kerü­letben 10, a II. kerületben 13, a III. kerü­letben 15, a XI. kerületben 13, a XII. kerü­letben 8 és a XXII. kerületben 7 átvevőhe­lyet állítottak fel. Heves megyében mindenütt gyűjtőbrigá­­dok alakultak. A gyűjtésben több mint 400 úttörőraj vesz részt. A DIS£­ fiatalok i­s több mint 100 vasgyűjtő brigádot alakítot­tak. A földművesszövetkezetek a községek leg­forgalmasabb helyein 130 gyűjtősátrat állí­tottak fel. A szövetkezetek gondoskodnak az összegyűjtött anyagok elszállításáról. (MTI)

Next