Szabad Nép, 1952. november (10. évfolyam, 269-298. szám)

1952-11-02 / 270. szám

X. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM­ÁRA :»̇ ̋ FILLÉR '■'­ ’'ÚJ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA VASÁRNAP, 1952 NOVEMBER 2 Erőnk hatalmas forrása: a pártdemokrácia Küzdjünk keményebben a terv teljesítéséért! A dolgozó magyar nép pártunk vezetésé­vel hatalmas léptekkel halad előre a szo­cializmus építésének útján Épülő gyáraink, sokasodó és gyarapodó termelőszövetkeze­teink, az új­ lakóházak ezrei, iskolák, tudo­mányos intézetek és könyvtárak jelzik szo­cialista gazdaságunk, kibontakozó kultú­r­­forradalmunk sikereit Munkásosztályunk, dolgozó népünk most gyürkőzik neki, hogy — ötéves tervünk eddigi győzelmei után — valóra váltsa pártunknak, Rákosi elvtársnak tett ígéretét: teljesítse és túlteljesítse ez év utolsó negyedének tervét s ezzel megala­pozza a negyedik tervév sikerét. E sikerek egyik legfőbb forrása: a töme­gek állandó, aktív részvétele a szocialista­ építés nagy munkájában Pártunk lanka­datlanul magasabbra emeli dolgozó népünk öntudatát, népünk mind szélesebb töme­geit vonja be az ország vezetésébe­ az üze­mekben, falvakban, a termelés és a kul­túra minden területén. A párt arra neveli a dolgozó milliókat, hogy szocialista épí­tésünk minden részletéért felelősnek, az ország valódi gazdáinak érezzék ma­gukat. Mélységes demokratizmus jellemzi pártunknak a tömegekhez való viszonyát. «Ahhoz — mondotta Sztálin elvtárs — hogy a munkásosztály aktivitását «melyik, először is magát a pártot kell aktivizálni Szükséges, hogy maga a párt szilárdan és határozottan a párton belüli demokrácia útjára lépjen, hogy szervezeteink, építésünk kérdéseinek megvitatásába bevonják a párt széles tömegeit, amelyek pártunk sorsát irányítják­. A pártdemokrácia a párt erejé­nek kiapadhatatlan forrása, mert fejleszti a kommunisták öntudatát, fokozza aktivitá­sukat, kezdeményezésüket Márpedig a párt sorsát a párttagok széles tömegei ko­vácsolják — tanítja Sztálin elvtárs; a párttagság minősége dönti el végső fokon a pártszervezetek munkájának sikerét- Ezért hangsúlyozta az SZKP XIX. kongresszusán Hruscsov elvtárs: «Pártunk mindig nagy jelentőséget tulajdonított és ma is nagy jelentőséget tulajdonít a párton belüli de­mokrácia következetes megvalósításának­. A pártdemokrácia a párttagság nevelésé­nek hatalmas eszköze, iskolája. Mély fele­lősségérzetre neveli a kommunistákat a párt, a munkásosztály, az egész dolgozó nép ügye iránt. A pártdemokrácia szabad levegőjében bontakozik ki a forradalmi munkáspártok egyik legélesebb fegyvere, fejlődésük hajtóereje, a bírálat és az önbí­­rálat, s megnő a párttagokban a pártfe­gyelem tudatossága.­­Csupán a pártdemo­krácia alapján bontakozhat ki a bolsevik önkritika s szilárdulhat meg a tudatos és lelkes pártfegyelem» — mondja , az SZKP új szervezeti szabályzata. A pártdemokrá­­cia arra neveli a párttagságot, hogy ne kí­mélje magát, ha saját hibáiról van szó, hogy a Párt iránti kötelességének tartja ki­küszöbölni fogyatékosságait. Kifejleszti a párttagságban az «egy mindenkiért, min­denki egyért» "érveit arra­­neveti a kommu­nistákat, hogy felelősséget érezzenek mások iránt is, s pártszerűen bírálják elvtársaikat, munkatársaikat. Ahol mélyen gyökerezik a pártdemokrácia, ott növekszik a párttagok ébersége, meg­nehezül az ellenség aknamunkája. A keceli tőzegtelepen a párttagság akadályozta meg, hogy Pálinkás Gyula volt horthysta őrmes­tert felvegyék a pártba A párt iránti fele­lősség vezette a nógrádkövesdi kőbánya dol­gozóját, Ivanik elvtársat, amikor kiállt az ellenség rémhíreit terjesztő jobboldali szo­ciáldemokrata bátyja eltávolításáért. De sok pártszervezetünkben még formálisnak tekintik, megsértik a pártdemokráciát, nem kérik ki és nem hallgatják meg a tagság véleményét, felrúgták a helyi vezetők vá­lasztásának és leválthatóságának elvét; sok­szor a tagság tudta nélkül jelölik ki vagy helyezik el a vezetőket. Ez súlyos bűn a pártdemokrácia ellen, s haladéktalanul fel kell számolni. A pártdemokrácia arra neveli a párttag­ságot, hogy aktív harcosa legyen a párt­­szervezetnek. .Megadta a kommunistáknak azt a jogot, hogy tevékenyen résztvegye­­nek a párt politikai és szervezeti, kérdései­nek megvitatásában és a határozatok meg­hozatalában A párttagnak ugyanakkor köt­­telessége is, hogy éljen e jogával. Egyet­len kommunistának sincs viszont joga ah­hoz, hogy visszahúzódjék, hogy ne érdek­lődjék a pártélet eseményei iránt hogy közömbösen menjen el a hibák mellett, hogy kivonja magát a pártmunka alól. Pártszervezeteink egyik legfőbb erőforrása — ma még nagyrészt tartaléka — a párt­tagság aktivitása Pártszervezeteink hatal­mas szervező, nevelő munkát végeznek a tömegek között, irányító befolyást gyako­rolnak az ipar és a mezőgazdaság terme­lésére, az egész társadalmi életre — óriási, felelősségteljes munka ez, amelyből min­den egyes párttagnak ki kell vennie az részét. A pártszervezeteknek arra kell tö­rekedniük, hogy valamennyi párttag vállal­jon feladatot — ha bármilyen kis részt is — pártunk hatalmas országérítő munká­jából. A pártdemokrácia kifejleszti a párttagság­ban a kommunista tulajdonságokat, helyt­állásra, áldozatkészségre, példamutatásra neveli a kommunistákat, kibontakoztatja ké­pességeiket A párt, a népz ügye iránti sze­retet számtalan lelkesítő példáját mutatják pártunk tagjai. Az egyik nógrádmegyei gép­állomáson meggyengült a gépszerelők mun­kafegyelme, nem teljesítették a tervet Egyetlen párttag sem volt közöttük. A párt­szervezet Szabó János elvtársat küldte ek­­­kor e fontos helyre; az ő példamutatása, helytállása magával ragadta a részleget, megszilárdult a fegyelem, s pótolták mu­lasztásukat. A pártdemokrácia megsértése azonban elfojtja a kezdeményezést, gátat vet a példamutatásnak, eltántorít a nehéz­ségek bátor leküzdésétől. Csak az a párt­szervezet nevelhet harcos kommunistákat, amelyben következetesen érvényesül a Pá­r­ton belüli demokrácia. Ahol elevenen él s virágzik a pártdemo­krácia, ott erősödik az egész pártszerve­zet, fokozódik harcképessége, megnő a­ ve­zetés tekintélye és hatékonysága. Könnyebb lesz annak a vezetőnek munkája, aki bátran támaszkodik az egész párttagságra, megoszt­ja munkáját, bízik a párttagokban és a tö­megekben. A jó vezető nemcsak meghall­gatja a párttagokat, hanem tudatosan fej­leszti az alulról jövő ellenőrzést, bátorítja a bírálatot. De ahol a vezető megsérti a pártdemokráciát és nem törődik a tagság véleményével, akaratával — ott a munka akadozik, az eredmények­ elmaradnak A pártdemokrácia felrúgása az ellenség mal­mára hajtja a vizet, mert elfojtja a párt­tagság aktivitását, s elszigeteli a vezetőket a tagságtól. A pártdemokrácia nem «magától» erősö­­dik meg pártunkban — megszilárdításáért szakadatlan harcot kell folytatni mindenek­előtt azokkal szemben, akik megsértik. Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség 1950 február 10-i ülésén hangsúlyozta: «Ha a pártdemokrácia terén nem tudjuk a tubákat kiküszöbölni, feltétlenül meglassul pártunk fejlődése...» Azóta a pártdemokrácia meg­szilárdításában komoly eredményeket ér­tünk el, de sok még a tennivaló. Akadnak ma is pártunkban basáskodók, akik elfojtják a párttagság bírálatát, akik nem tartják tiszteletben a párttag jogát, hogy­­a párt­­szervezet taggyűlésein és értekezletein párt­­szerű bírálatot gyakoroljon a párt munká­ja, tagjainak és szerveinek ténykedése fe­lett­. Így gázolt bele durván a párttagok jogaiba Bóján József, a közlekedésügyi mi­nisztérium vasúti főosztálya pártbizottságá­nak titkára, aki üldözte, fenyegette a bíráló­kat s ezzel elnyomta a pártszervezet éle­tét. A MÁVAG 48-as alapszervezetének tit­kára , akit arcva l­rvái b­lták ■•*?~' Vé­lyes támadásnak minősítette, visszautasí­totta, ha a tagság a pártmunka fogyatékos­ságait, vagy a titkár magatartását bírálta. Nem csoda, ha az alapszervezetben meg*­szűnt az alulról jövő bírálat, a faggyúl­é­­seken alig jelent meg néhány párttag és ők sem szólaltak fel." A pártdemokrácia megsértése itt a pártélet átmeneti fel­­számolásához vezetett. Az ilyen funkcioná­riusok súlyos bűnt követnek el a párttal szemben, mert gyengítik a pártot, fejlődé­sünk motorját. És gyengítik pártunk tömegkapcsolatát, gátat emelnek a párt és a tömegek közé is. A pártdemokrácia szorosan összefügg a szocialista demokráciával. Ha a párt­vezetőség tiszteletben tartja a párttagság jogait, akkor a párttagság azon lesz, hogy ő is tiszteletben tartsa a tömegek véleményét és akaratát, hogy figyelemmel kísérje, meghallgassa kívánságait, hogy bevonja a pártonkívülieket a szocializmus építésébe A pártdemokrácia hatalmas von­zóerő a pártonkívü­li tömegek számára, közelebb hozza őket a párthoz, növeli a párt tekintélyét A pártdemokrácia kifejlesztésében is óriási segítséget jelent számunkra az SZKP XIX. kongresszusa, amely lenyűgöző megnyilvánulása volt ennek a demokratiz­musnak, amely magasra emelte a kommu­nista párttag kötelességeit és jogait. A kongresszus és az új szervezeti szabályzat arra tanít minket is, hogy — Malenkov elvtárs szavaival — «következetesen meg kell valósítanunk a párton belüli demokrá­ciát, nagyobb teret kell adnunk az önbírá­latnak és az alulról jövő bírálatnak...» A XIX kongresszus anyagának tanulmányo­zása és alkotó alkalmazása megtermékenyül a mi pártszervezeteink életét is, segíti elő­rejutni pártunkat a szocializmus útján. Az RM Acélhengerművének durvahenger­­déje sokszáz tonna hengerelt áruval adósa az országnak, pedig minden lehetősége megvan rá, hogy teljesítse, sőt túlteljesítse a­z érvét A termelés növelését azonban még ma is sok hiba gátolja. Ezeket a hi­bákat sürgősen fel kell számolnunk, nem tűrhetjük, hogy adóssággal lépjük át a jö­vő esztendő küszöbét. Előrehaladásunkat komolyan gátolja egyes művezetők, mesterek megalkuvása. Ezek a termelés visszaesését általában csak a kieső időkkel próbálják magyarázni,­ s nem beszélnek arról, hogy mi idézi elő a kieső időket. Kétségtelen az, hogy — bár van javulás — a kieső idők aránya meg­engedhetetlenül magas, s ez­ komoly nehéz­ség Ahhoz, hogy kevesebb idő essék ki, kemény kézzel kell megszilárdítani a tech­nológiai fegyelmet. Igen sokszor előfordul, hogy nem más, mint egyszerűen a gépek helytelen kezelése, fegyelmezetlenségekből származó törés okozza az időkiesést. A durvahengerde mérnökeinek és művezetői­nek fontos feladatuk, hogy­­megismertessék a hengerde kormányosaival, hengerészeivel a gépek kezelésének helyes módszereit, a gépek szeretetére neveljék a dolgozókat. Nem kielégítő a gépek megelőző karban­tartása sem. Az előzetes gépvizsgálatok nem tökéletesek és még az észrevett hibát sem javítják ki tervszerűen. Magam sem harcoltam elég keményen azért, hogy rend­ben végezzék a gépek megelőző karbantar­tását. Pedig éppen az elmúlt napok példája bizonyítja, milyen nagyszerű eredményeket érhet el a durvahengerbe akkor, ha a gé­pi hibák miatt nem kell minduntalan meg­szakítani a munkát. Október 29-én például, amikor géphiba miatt egy perc sem esett ki a termelésből. 127 százalékra teljesítet­tük a napi tervet. De még ez az eredmény sem jelenti a legnagyobb teljesítményt.­­Le­het és fogunk is többet elérni ennél! Munkánk nagy fékje, hogy több henge­részünk szakmai képzettsége nem kielégítő, s nem kielégítő fejlődésük üteme sem. A Rőder-mozgalom, az elvtársi segítségnyúj­tás nem elég általános a durvahenger­é­­ben. Rengeteg hengerelt acélt veszít nép­gazdaságunk azért, mert az egymást váltó műszakok nem cserélik ki tapasztalataikat. Ennek az a következménye, hogy az egyes műszakok teljesítményei között sokszor aránytalan eltérések vannak. Gyakran elő­fordul, hogy a műszakra érkező brigád je­lentős időt elfecsérel azzal, hogy méretet vesz, holott azt az előző brigád már meg­tette ,­ csak éppen nem adta át rendben a munkát. Gyakran panaszkodtunk, hogy az ózdi és a diósgyőri kohászok nem segítettek bennünket megfelelően, nem teljesítették hiánytalanul kötelezettségeiket Ebben van is igazság. Az ózdi és a diósgyőri kohá­szati üzemekből nem egyszer kaptunk se­lejtes anyagot. Úgy érzem- ezért szégyen­kezniük kell az ózdi és a diósgyőri veze­tőknek, dolgozóknak De mi magunk sem tettünk meg mindent, hogy szorosabb kap­csolatot létesítsünk velük. Mi, a csepeli durvahengerde vezetői elkövettük azt a hibát, hogy csak a legutóbbi időben küld­tünk Ózdra és Diósgyőrbe olyan átvevőt, aki megvizsgálja az anyagok minőségét, mielőtt azt az RM-be szállítanák Tudjuk: elmaradásunknak elsősorban mi magunk vagyunk az okai. Becsületesen meg kell mondanunk: nem használtunk ki minden lehetőséget arra, hogy teljesítsük a tervet és ne kelljen szégyenkeznünk az ország előtt. Most, döntő tervévünk utolsó hónapjaiban meg kell mutatnunk, hogy csepeli vasasokhoz méltóan harcolunk a tervért, a szocializmus felépítéséért. Gazda Géza a D­RM Acélmű durvahengerdéjének helyettes üzemvezetője Ma kezdődnek a harmadik magyar békekongresszus küldötteit megválasztó értekezletek Ma délelőtt ötvenhat vidéki városban, járási székhelyen és a főváros öt kerületé­ben megkezdődnek a harmadik magyar bé­kekongresszus küldötteit megválasztó ér­tekezletek Ezeken az értekezleteken a béke magyar híveinek sokezer küldötte vesz részt. A­ küldöttválasztó értekezleteken élenjáró, köztiszteletben álló dolgozók, a béke példa­mutató harcosai mondanak ünnepi beszé­det Az encsi járás békeértekezletén. B. Tóth István dolgozó paraszt, a devecseri járás­ban Bariba István sztahanovista, Sztálin­­városban Bonta László főmérnök a kecs­keméti járásban Torma László tanító tart beszámolót Az értekezletek részvevőit az üzemek, termelőszövetkezetek dolgozói, a DISZ-fiatalok és az úttörők küldöttségei köszöntik A tanácskozáson választják meg a já­rás, a­­város, a kerület küldötteit a har­madik magyar békekongresszusra A meg­választott küldötteknek átadják azokat a béketarisznyákat, amelyekben az üzemek, falvak és tanyák dolgozói küldik el üze­neteiket, a béke megvédésére tett fogadal­maikat a kongresszusra. A győr-sopron me­­gyei Várbalog község dolgozó parasztjai csaknem száz levelet küldenek a béke­tarisznyában. A szabolcs megyei Balkány község küldöttei elviszik a járási értekez­letre Rácz Józsefnének a szovjet asszo­nyokhoz, Hollóka Gyulánénak a hős koreai néphez intézett üdvözlő sorait is. A leve­lekkel együtt a járási, városi és kerületi békeértekezletek részvevői igen sok aján­dékot adnak át a kongresszusra megvá­lasztott küldötteknek A győrmegyei ma­gyarkeresztúri asszonyok szívalakú, díszes párnát készítettek, népviseletbe öltöztetett babával. A kapuváriak gyönyörű kézimunka­­térítőt küldenek ajándékul a harmadik ma­gyar békekongresszusra Az értekezleteket mindenütt ünnepélyesen rendezik meg A küldöttek tanácskozását kultúrműsor követi, amelyben a budapesti és vidéki színházak számos kiváló művésze vendégszerepel Kora reggel több helyen ze­nés ébresztő köszönti a dolgozókat Sza­bolcs megyében a nagykállói járásban, Zala megyében a letenyei járásban és még sok más helyen a falvak dolgozói zászlók­kal és virágokkal díszített szekereken vi­szik be küldöseiket az értekezlet színhe­lyére Somogy megye több járásában a leg­jobb békeharcosok találkozója alkalmából motoros staféta járja be a falvakat. A ta­nácskozások napján sok városban és já­rási székhelyen ünnepi sportversenyeket rendeznek. (Saját tudósítónktól.) A hatvani vasútállomásra egymás­után futnak be a vonatok. Hazánk északi részének fontos közlekedési csomópontja ez a város Állomásán most ott tartózkodik az a vonat, amelyet az Országos Béketanács küldött útjára, hogy az országot végig­járva, a városokban és falvakban béke­harcra lelkesítse az egyszerű embereket Alig egy hete indult el Budapestről a békevonat — mégis sokezren fordultak már meg benne. Itt, Hatvanban is, szüntelen jönnek a látogatók — a városból, az állo­másról, a környező községekből A zászlók­kal díszített vonat belsejében, mindjárt a bejárattal szemben, a kommunizmus építé­sének gyönyörű, színes térképét láthatjuk. A hatalmas szovjetország térképén apró villanyoszlopok jelzik, merre halad majd a kujbisevi, sztálingrádi, cimljanszki, dnye­­peri, kahovkai, tahie­tasi vízierőművekben termelt áram „Évenkint négymilliárd kilo­wattórát ad Moszkvának, kétmilliárdot a volgántúli és a kaspitengermelléki vidék tizenháromm­illió hektár földjének öntözé­sére ...» — olvassa fennhangon egy idő­sebb, egyenruhás vasutas a sztálingrádi vizierőművet magyarázó szöveget. Mellette Harcban a XIX. kongresszus határoza­tainak végrehajtásáért (2. oldal) Sőtér István: Illyés Gyula (2. oldal) A november 7-i felajánlások teljesítésével döntő tervévünk sikeréért! .4 .XIII. h­omu­lyt* ru­susnli versenyt* Csak néhány nap dán még hátra novem­ber 7-ig, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 35. évfordulójáig. A magyar dol­gozók az üzemek százaiban fokozzák mun­kájuk lendületét, hogy a döntő tervév utolsó negyedévének sikereivel ünnepeljék az év­fordulót Budapesten két nagyipari kerületben tet­tek közös felajánlást a dolgozók a negyed­évi terv feladatainak túlteljesítésére. A X. kerület 23 vasipari üzemének dolgozói azt ígérték, hogy a negyedéves tervet 16.527.000 forint értékű gyártmány elkészítésével tél­é­e­sítik mál. A XI. kerület 50 vasipari üzeme ugyanebben az időszakban 21.796.00091 fo­rint értékű árut ad terven felül. A X. kerü­letiek versenyre hívták a XIII kerület vasa­­sait. Most Kőbánya és Angyalföld ezer és ezer dolgozója száll versenybe egymással nap mint nap a felajánlások teljesítéséért. Sok üzemben máris nagyszerű eredményeket értek el mindkét kerületben. De vannak még elmaradó üzemek is. Az elmaradó gyárak dolgozóinak az olyan gyárak mutatnak pél­dát, mint a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyára, vagy mint a Darugyár, a Budapesti Villamosgép- és Kábelgyár, amelyek ered­ményesen teljesítik ígéretüket. A X. kerületben a felajánlások teljesíté­sében a GANZ KAPCSOLÓK ÉS KÉSZÜ­LÉKEK GYÁRA jár az élen A gyár dol­gozói októberben 128 százalékra teljesítet­ték havi tervüket. Ehhez nagyban hozzájá­rult az, hogy a motorvédőüzem és a kap­csolótábla-üzem kiemelkedő­­ teljesítményt nyújtott. Ugyancsak nagyszerű eredményeket ér el a BUDAPESTI VILLAMOSGÉP- ÉS KÁBELGYÁR. Még nem teljes adatok sze­rint a gyár 104,3 százalékra teljesítette október havi tervét A gyáregységek között kitűnik a Szerelvénygyár, amely 140, a­­ Kábelgyár, amely 121, a Kapcsológyár, amely 108 százalékos teljesítménnyel dol­gozott. Számos műhelyben erőteljesen fej­lődik a Rőder-mozgalom. A gyengeáram­­műhelyben például Körösi Árpád sztahano­­­vista művezető Oravecz Gizellát patro­nálja Oravecz Gizella teljesítménye 80 százalékról 130-ra emelkedett A Március 9 brigád elmaradó tagjai is komoly segít­séget kaptak. Megígérték, hogy 87 száza­­­lékról 111 százalékra fokozzák teljesítmé­nyüket, s már 120 százalékot érnek el. Fokozni kell a gyár dolgozóinak az exportáruk gyártását. Az export­gyártmá­nyokon végzett­ munka megjavítására tett ígéreteiket eddig nem teljesítették. Kőbánya és Angyalföld versenyében hát­ráltatja a X. kerületieket a Vegyipari Gép- és Radiátorgyár, a Kőbányai Zománcáru­­gyár, a Precíziós Kéziszerszámgyár. Az ■utóbbi üzem 350 darab szénfúró gyártásá­val maradt adós októberben A XIII. kerü­let dolgozói a harmadik ne­gyedév befejeztével jó eredményekről szá­molhattak be: túlteljesítették a tervet. Szá­mos üzem most is jól dolgozik. A kerület üzemei között az élen halad a KALIBER GYÁR A LÁNG GÉPGYÁR 8- as műhelyé­nek dolgozói a hajómotorok határidő előtti átadásával készülnek az Októberi Forrada­lom 35. évfordulójának megünneplésére. Az első hajómotort a vállalt határidő előtt már négy nappal átadták. Most nagy lelkese­déssel­ dolgoznak a második hajómotor sze­relésén­­A brigádok vetélkedésében Somo­gyi József, brigádja tartja az első helyet. Eredményesen dolgoznak a l­áng Gépgy­ár munkásai az exportra készülő lokomobilo­­kon is. A DARUGYÁR kazánműhelyének dolgozói már október 29-ig elkészítették tervükön felül a megígért exportkazánt Most újabb célt tűztek maguk elé. A de­cember 28-i határidővel szemben december 17-ig további két exportkazánt készítenek el terven felül. Komolyan elmaradnak a kerületben az Ipari Láncgyár, az Acélöntő- és Csőgyár és a Magyar Acélárugyár. A negyedév hátralévő időszakában még komoly feladatok várnak Budapest e két nagy ipari kerületének valamennyi üze­mére. A nagyszerű eredmények mellett számos gyárban még mindig nem bonta­kozott ki a szocialista verseny lendülete. Különösen sok még a tennivaló egyes an­gyalföldi üzemekben. Elsősorban, a szak­­szervezeteknek kell megváltoztatniuk mos­tani, sokszor bürokratikus munkájukat. A Vasas Szakszervezet XIII. kerületi területi bizottsága nem a gazda szemével nézi az angyalföldi üzemek versenyét, nem kíséri figyelemme­­ az eredményeket, nem art se­gítséget az elmaradó üzemeknek. A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének egyes munkatársai sem érzik át eléggé sa­ját felelősségüket a területi felajánlások teljesítéséért. A szakszervezet mielőbb ja­vítsa meg munkáját, s úgy szervezze a versenyt, hogy a kerület minden dolgozója harcoljon a felajánlás teljesítéséért, hogy a ma még elmaradó üzemek is mielőbb felzárkózzanak az élenjárók mellé. A A MAI SZÁMBAN Országos Tanácsának határozata a túlóra, valamint a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végezhető munka szabályozásáról (2. oldal) A Magyar Népköztársaság Miniszter­­e. .­. Visinszkij elvtárs beszéde a tanácsának és a Szakszervezetek koreai kérdésről az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának október 29-i ülésén (3—4. oldal) A koreai kérdés vitája az ENSZ-ben (4. oldal) A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája folytatni kívánja az össznémet tanácskozást (4. oldal) Jk ff ff w ii f­ f/és i jjá ríf .v ti ont nt n n ist fi i ál wiktáí.v copscci*t A gyöngyösi járás községeiben nagyon különbözően áll a vetés Nagyrédén, Kisná­­nán például a dolgozó parasztok már el­vetették az őszieket, de Vámosgyörkön, Gyöngyöstarjánban és néhány más község­ben még nem. A különbséget elsősorban e községek pártszervezeteinek, kommunistái­nak jó, illetve rossz munkája magyarázza. Nagyrédén például a kommunisták harcosan szembeszálltak a kulákhíresztelésekkel. A kulákok a vetés első napjaiban azt fejteget­ték, hogy nem lehet még vetni, mert száraz a föld, később pedig az esős időre hivat­kozva akarták a dolgozó parasztokat lebe­szélni a vetésről. A pártszervezet vezetői és aktivistái feleletképpen az elsők között vetettek el. A pártszervezet taggyűlésén éle­sen megbírálták azokat a párttagokat, akik késlekedtek a vetéssel. Kisnánán a párt­­szervezet szintén nagy gondot fordított az őszi munkákra. Pártvezetőségi ülésen és taggyűl­­ésen többször is megvitatták a fel­adatokat A vezetőség tagjai a község színe előtt tett ígéretüket — azt, hogy jóval a határidő előtt elvetnek — teljesítették Kis­­gyűléseken és a háziagitációban ismertettek a dolgozó parasztokkal, miért hasznos a korai vetés. Domoszlai József kommunista középparaszt a tanácsülésen versenyre hívta község többi dolgozó parasztját; a kom­­munisták példamutatása magával ragadta a dolgozó parasztokat . Vámosgyörkön viszont a kommunistát« maguk is »felültek az ellenséges érvelésnek,­­ tanácselnök , aki párttag azzal gyekszik mentegetni a községet (s ma­ját), hogy «nem késett még el a vetés, vetett ő már karácsony hetében is». A köz­­ségi pártszervezet pedig eltűri ezt a ma­­gatartást, nem vonja felelősségre a taná­cs­­elnököt és így hallgatólagosan hozzájárul ahhoz, hogy késsen a vetés, s ez veszé­­yeztesse a jövő évi jó termést. Gyöngyös­­arjánban sem vonta felelősségre a ■párt­szervezet a tanácselnököt, aki nem gondos­­kodott arról, hogy a kulákok vetésterve el­­készüljön, s elnézte, hogy büntetlenül sza­botálják a vetést. A pártszervezet itt egyetl­ként is súlyosan elhanyagolta az őszi­­munkát, sem­ vezetőségi ülésen, sem tag­gyűlésen nem foglalkozott vele. A kommunisták a gyöngyösi járás min­den községében kövessék a nagyrédei és kisnánai kommunisták példáját, álljanak. Győr megye az első a begyűjtés versenyében A begyűjtési minisztérium jelentése A megyék, járások és községek őszi be­gyűjtési versenye november 7-e közeledté­vel egyre lendületesebbé válik. A termelő­szövetkezetek, csoportok és az egyénileg dolgozó parasztok sorra teljesítik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfor­dulójának tiszteletére tett fogadalmukat. A kukoricabeadást eddig több mint nyolcvan­­egyezer, a burgonyabeadást pedig csaknem nyolcvanezer dolgozó paraszt teljesítette túl. Néhány megyében azonban még mindig lassan halad a begyűjtés Bács, Baranya és Hajdú megyékben igen sok még a hát­ralékos termelőszövetkezet és egyénileg dol­gozó paraszt. A megyék begyűjtési versenyében az ösz­esített értékelés szerint í­rása a következő: 1. soproni, 2. zalaegerszegi, 3. gödölői, 4. nagykanizsai, 5. hatvani, 6. kapuvári, 7. sárvári, 8. szerencsi, 9. aszódi, 10. szombati helyi járás Az ország tíz legjobb községe:­ 1. a győrmegyei Dunakiliti, 2. a baranya­­n­­egyei Zsibrik, 3 a vasmegyei Nick, 4. a baranyamegyei Lothárd, 5. a borsodmegyei Onga, 6 a cson­gr­ád megyei Szöreg, 7. a zalamegyei Szilvágy, 8. a fejér megyei Pusztaszabolcs, 9. a győrmegyei Nagycenk, 10. a pest megyei Vácduka. A kukorica begyűjtésében változatlanul Győr megye a legjobb. Tervét eddig 95,2 százalékra teljesítette. Az elmúlt héten Komárom megye növelte legjobban kukori­­cabegyűjtési eredményét. Vas és Fejér megye is javított a munkáján. A kukorica­­begyűjtés versenyében: 1 Győr, 2. Szabolcs, 3 Szolnok, 4. Komárom, 5. Nógrád, 6. Vas, 7. Pest, 8 Borsod, 9. Zala, 10 Békés, 11. He­ves, 12. Fejér, 13 Veszprém, 14. Tolna, 15. Hajdú, 16. Csongrád, 17. Somogy, 18 Bács, 19 Baranya megye. A burgonya begyűjtési versenyének élén továbbra is Győr megye­­halad. Tervét ed­dig 118,9 százalékra teljesítette Négy me­gye teljesítette eddig a burgonyabeadást. Árversenyben­­. Győr, 2. Vas, 3. Komá­rom, 4. Zala, 5. Pest, 6. Fejér, 7. Borsod, 8 Veszprém, 9. Nógrád, 10 Tolna, 11. Szabolcs, 12. Baranya, 13. Somogy, 14. Heves, 15. Hajdú, 16. Bács, 17 Szolnok, 18. Békés, 19. Csongrád megye. 1 Győr megye 924.3 pont 2. Zala megye 920 5„ 3.Vas megye 909 0„ 4. Komárom megye 894 9„ * 5. Pest megye 867 5„ 6. Nógrád megye 810 9 7. Heves megye 832.1„ 8. Fejér megye 826 8 9. Szolnok­ megye 807 2„ 10.Veszprém megye 803.6 11. Borsod megye 786 8 ., 12.Tolna megye 764 8„ 1*3.Békés megye 758.2M 14 Somogy megye 726 5H 15. Szabolcs megye 719 8 • » 16. Csongrád megye 713.0M 17. Hajdú megye 684 6 (1 18. Baranya megye 683 1 *» 19. Bács megye 641.6 Jeleni az ország legjobb tíz BÉKE VON­A­TON egy Fiatalasszony, kosárral a karján, a Lenin-csatorna fényképeiben gyönyörködik. Ezeket a csodálatos műveket Sztálin népe alkotta — a béke leghívebb hadserege. S akik itt a kiállítást nézik, érzik az alkotó béke lebírhatatlan erejét. A következő táblákon hazánk békealko­tásainak képeit láthatjuk, képeket a buda­pesti Földalatti Gyorsvasút, a Sztálin Vas­mű és Sztálinváros a tiszalöki vízlépcső, a November 7 Erőmű a Népstadion építkezé­séről Ezek a képek nem csupán „fényké­­pek* a látogatók számára: olyan szeretet­tel mutatják egymásnak, ahogyan a családi képeket szokták; mindaz amit a képek áb­rázolnak — az ő életük A szemközti falon az egyik kép a kiskun­­lacházi földművesszövetkezet boltját ábrá­zolja, amelyben Sinkovics Józsefné dolgozó parasztasszony válogat a szebbnél szebb selyemanyagok közt. Magas, jól megtermett parasztember nézi figyelmesen a képet Medveczky István, a hatvani I-es típusú Gorkij termelőcsoport tagja. Akár az ő fe­leségét látná a boltban, hiszen nekik is volt miből vásárolniuk az idén. A csoportnak majdnem 18 mázsa búzája termett holdan­ként. A beadást ISO százalékra teljesítették. Az ő munkájuk és kötelességteljesítésük is benne van az épülő házakban és gyárakban. A vonal egyik végében, a „Bányá­szaink hősi harca a békéért” című tábla előtt többekkel­ együtt ott áll Széchényi Ernő vasutas a gócponti áruirányító cso­port dolgozója is Az egyik kép azt mu­tatja, hogyan dolgozik a Szovjetuniótól ka­pott gép a dorogi bányában. Széchényi Er­nőt felajánlására emlékezteti ez a kép: az áruirányító csoport a békekongresszus tisz­teletére megígérte hogy a nógrádi szénme­dence bányáiból az előírt hatvanöt száza­lék helyett a kitermelt szén hetvenkét szá­zalékát szállítják el közvetlen irányvona­tokkal a rendeltetési helyükre Az ígéretet nem könnyű teljesíteni De a vasutasok megoldják a nehéz feladatokat is, mert tud­ják, hogy bízik é­s nem csalatkozhat ben­nük az ország A békevonat hatvani tartózkodása nagy esemény az egész járás életében. Még szeb­bé, még ünnepélyesebbé teszi e napokat, amikor Hatvan és környékének dolgozó népe a harmadik magyar békekongresszus­ra készül­t Rózsaszentmártonból, ahol már hímezik az asszonyok a Léketarisznyát; Petőfibányáról, ahol egy kicsiny csille ké­szül a kongresszusra, a lőrinci gépállomás­ról, amelynek dolgozói kis traktorral küldik el szeretetüket, Apc községből, ahol varr­ják már a népviseletbe öltöztetett díszes babát , százak és százak jönnek el, hogy megnézzék és szívükbe zárják a békevonat képeit. Büszkeség és az erő érzése tükröződik a békevonatot elhagyó emberek arcán. Ott bent megelevenedett a szemük előtt a világ népeinek küzdelme a békéért Látták a szov­jet emberek gigászi építőm­unkájának ered­ményeit — olvasták a feliratot a tüntető nyugatnémet dolgozók magasra emelt táb­láin .Nem harcolunk sem Amerikáért, sem Adenauerért.* — látták a varsói békevilág­kongresszus részvevőit s egy épülő sztálin­­városi ház tövében a békekölcsönt jegyző ma­gyar munkásokat, s mindez újra megerősí­tette őket békeharcukban. A látogatók közül többen megkérdez­­ték a békevonat kísérőjétől- eljön-e majd a vonat hozzájuk, Füzesabonyba, Egerbe s máshová is? Mert várják. Tanulni akarnak a vonaton rendezett kiállítás képeiből, új erőt meríteni munkájukhoz. ft Miért késlekedik a paksi járás több termelőszövetkezete a vetéssel? A tolna megyei paksi járás termelőszövet­kezetei a legutóbbi értékelés szerint alig 60 százalékát vetették el a búzának. Ez az átlagos eredmény azt mutatja, hogy egyes szövetkezeteknél még nagyobb az elmara­dás, mert több termelőszövetkezet jó ered­ményt ért el és határidő előtt végezte el a vetést. Az elmaradásért felelős a járási tanács is Itt azonban tárgyi nehézségekre hivatkoznak, ahelyett, hogy saját munká­jukban keresnék a hibák okát. A járási tanácson azt mondják, hogy a késedelem oka a vetőmaghiány. Valójában, pedig a terz­ielőszövetkezetekben van elég vetőmag — és a vetés azért késik, mert több helyen meglazult a munkafegyelem, így például a györkönyi Dózsa ter­melőcsoportban a tagok ahelyett, hogy a vetést végeznék, inkább a présház­ban foglalatoskodnak — még­hozzá az elnök, Nagy Sándor vezetésével. A dim­aföldvári Alkotmány termelőcsoport­ban, ahol még 88 hold búza vetése van hátra, több tag a Szövetkezeten kívül vál­lalt munkát. A járási tanács feladata lenne, hogy az elmaradt termelőszövetkezetekkel ismertes­sék a jó eredményt elért szövetkezetek si­kereinek nyitját. A madocsai Igazság ter­melőszövetkezet és a sárszentmiklósi Kos­suth­ termelőszövetkezet a­pándű­ elött elvé­gezte a vetést, bár kezdetben itt is sok volt a fegyelmezetlenség Ebben a két termelőszövetkezetben azonban a vezetőség keményen fellé­pett a munkafegyelem bomlasztói el­len, s a taggyűlés úgy döntött, hogy a munkából elmaradozóktól naponta 3—5 munkaegységet levonnak. Ennek eredménye volt az, hogy a termelő­­csoportban a­zóta mindenki kiveszi részét a munkából. _ •_ . Az élenjáró termelőszövetkezetek sikerei­nek másik forrása az eleven munkaverseny. Madocsán. Sárszentlőrincen e termelőcso­­portokban a vezetőség brigádértekezleteken rendszeresen értékeli a brigádok, munka­csapatok, tagok teljesítését. __ ... Ha a paksi járási tanács mezőgazdasági osztályán felteszi valaki a kérdést, hogy mi van a termelőszövetkezetekben a munka­versennyel, a válasz az: «valamennyi ter­melőcsoport versenyben van». _ Valójában azonban a szövetkezetek nagy részében nin­csen verseny , s jórészt a járási tanács hibája az, hogy a termelő­szövetkezetek kö­zötti párosverseny abbamaradt. Tavasszal ugyan kötöttek hosszúlejáratú párosver­­senyszerződéseket a termelőcsoportok.­­ Az aratási-cséplési munkák idején még — igen helyesen — a járási tanács mezőgazdasági osztálya ötnaponként értékelte a versenyt, és versenykiadót adott ki, amelyben ismer­tették az élenjárókat, az általuk alkalmazott jó módszereket és megrótták a­ munkában elmaradt termelőcsoportokat. Szeptembertől kezdve azonban, arra hivatkozva, hogy «a megyei tanács nem küldött nyomtatványokat», nem készítettek versenyhíradót. Elfogadták néhány termelőszövetkezeti el­nök siránkozását, akik azt mondták, hogy a különböző nehézségek miatt nem lehet versenyezni. Valójában a verseny feladata éppen az lenne, hogy a dolgozókra tá­maszkodva leküzdjék a nehézségeket. Ah­hoz, hogy a termelőszövetkezetek a paksi járásban is haladéktalanul befejezzék a vetést, a járási tanácsnak is gyökeresen változtatni kell munkáján.

Next