Szabad Nép, 1953. január (11. évfolyam, 1-31. szám)

1953-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ADA 00 FILL ÉV CSÜTÖRTÖK, 1953 JANUÁR 10. Boldog új évet, jó munkát elvtársak! Az elmúlt esztendő ékessége, amely ra­gyogó fénnyel világítja meg a­ most kez­dődő új esztendőt és az esztendők egész sorát, a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XIX. kongresszusa volt. Az átmenetet a két esztendő között az a népmozgalom jellemzi, amely e kongresszus tanácskozá­sai nyomán a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban, az egész ha­ladó emberiség soraiban Sztálin elvtárs zseniális műve, «A szocializmus közgazda­­sági problémái a Szovjetunióban» és kon­gresszusi beszéde, valamint a kongresszus irányt szabó, új utakat mutató, a társadal­mi fejlődés összefüggéseit megmagyarázó anyagainak tanulmányozása kapcsán ki­bontakozott. Az 1952-es esztendő mint a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kon­gresszusának esztendeje vonul be a tör­ténelembe. Ezt az évet az emberek nagy esztendőként, hosszú időkre utat mutató esztendőként, gazdag esztendőként fogják­­ integetni. A legfontosabb, ami az emberek szívé­hez közel áll, gondolataikat foglalkoztatja: az emberiség szabadságának és boldogulá­sának ügye jelentős lépést tett előre. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán ez a hatalmas lépés vilá­gosan­­kirajzolódott az emberiség történe­tének pályáján. Megvilágosodtak és kon­krét formát öltöttek, a sztálini szavak grá­nitjába öltöztek a kommunizmusba való átmenet gigászi lépcsőfokai. Magyarázatot nyertek a nemzetközi politikának olyan jelenségei, amelyeknek jelentősége és ösz­­szefüggései eddig nem domborodtak ki eléggé. Ezen a­ kongresszuson új értelmet nyertek a szocialista építőmunka döntő kérdései a népi demokratikus országokban és a maga egészében feltárult mostani épí­tőmunkájuk összefüggése a bőség é­s jólét fejlődési fokával, azzal a jövővel, amely a Szovjetunióban már megvalósult és napról napra jobban teljesedik A tegnap, a ma és a holnap összefüg­gései különösen akkor válnak világossá és az emberben akkor erősödik meg a mú­landóság feletti győzelmének érzése, ha valamilyen nagy esemény,­­vagy nagy ese­mények sora , megmutat­ja kezeművének tar­­tósságát, a nép, az emberiség ügyének hal­hatatlanságát. A magántulajdonon és ki­zsákmányoláson alapuló m­inden eddigi társadalom, a múlandóság és halandóság tudatát plántálta az egyszerű emberbe. Ezt hirdeti a váltás is, hogy a ma emberét elhatárolja a holnaptól, a. “jövőtől itt e földön. A­ pokol is, de a mennyország is és mindaz, amit a kezdetről és a végről a papok prédikálnak, mind azt a tudatot erősítették az­ emberben, hogy csupán por­szem a sivatag homokjában, elfújja a mú­landóság szele, hogy holnapja nincs. Most először az emberiég történetében nőtt fel olyan nemzedék, amely biztos a holnapjában és látja is azt. Most először az emberiség történetében él és alkot,­­olyan, nemzedék.... am­ely tar­tósan berendezkedik 'ezen ad' világon és amely elveti a múlandóság gyarló és gyatra elméleteit, nem hisz sem pokolban, sem mennyországban, de hisz az em­beri alkotó munka tartósságában é­s mara­­dan­dóságában­. Olyan nemzedék, amely ke­zet nyújt a múlt nemzedékeinek és meg­köszöni nekik, hogy ha nem is látták világosan a célt, hősiesen harcoltak a jö­vőért; olyan nemzedék, mely tudatosan építi a holnap nemzedékei számára a tá­gas, napfényes, kíntól és szenvedéstől, el­nyomástól és rabigától szabad emberi tár­sadalmat. Mi tette ezt a nemzedéket oly erőssé? Mi adja ennek a nemzedéknek a­ bizton­ságot? Mi önt harci szellemet és örömöt ebbe a nemzedékbe? Az a tudat, hogy megkezdődött az emberiség új története, hogy immár 35. esztendeje létezik, épül és erősödik Lenin és Sztálin országa, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom országa, a nagy Szovjetunió. Ennnek a nemzedék­nek a lenini-sztálini tudományos előrelátás ad biztonságot. Az új életet teremtő nem­zedék alkotó munkáját a nagy Sztálin ve­zeti és olyan biztoskezű kormányosok irá­nyítják, mint a nagy Sztálin tanítványai, mint a mi Rákosi elvtársunk. Ennek a nemzedéknek a testet öltött cél és az érre folytatott harc lendülete ad kedvet a mun­kához, az építéshez, a nehézségek leküz­déséhez, a boldog holnap megteremtéséhez. Ezért olyan erős ez a mi nemzedékünk és ezért válik nap mint nap erősebbé és nagyobbá. Ezért nem fél semmiféle há­borús uszítástól, s ezért harcol oly el­szántan a béke megvédéséért E nemzedék számára minden nap és a napnak minden órája fontos és értékes, mert egy-egy, ta­lán parányi, de szükséges és nélkülözhe­tetlen részecskével gyarapítja az örök és múlhatatlan emberi alkotás épületét, így válik valóra a halhatatlanság, amiről az emberi gondolkozás legjobbjai álmodtak, amit az egyik a természetfölöttiben kere­sett, a másik csak kiváltságosaknak ítélt oda. A halhatatlanság az egész emberi­ség új társadalmat alkotó munkájának győzelmében valósul meg. Ebben a győ­zelemben, minden embernek és minden nemzedéknek része van. És ebben a győze­lemben a föld valóságos otthonává vá­lik az embernek, aki eddig félrevezetve és tévelyegve menekült a földhözragad­tt­­ságtól és akit, ha éhezett és nyomorgott, a mennyországgal vigasztaltak jóllakott pa­pok Kikből áll ez a nemzedék? Lenin és Sztálin kortársaiból, fiatalokból és öre­gekből, a Nagy Októberi Szocialista­­For­radalom és a belőle kinőtt Szovjetunió kortársaiból. E­bben a nemzedékben az öregek is fiatalok és a fiatalok is böl­csek. Tudósok és esztergályosok, költők és kőművesek, festők és ácsok, írók és bá­nyászok, orvosok és földművesek, tanítók és tanulók — számuk régió, hadseregük sokszázmillió. Egy a hitük és egy az aka­ratuk: építik a kizsákmányolástól mentes, s­zabad, boldog emberi társadalmat. Útju­kon akadályok tornyosulnak: legyőzik őket. L'j földjük partjait vad hullámok csapkod­ják, gátat emelnek. Ellenük acsarkodik a még élő múlt minden átka, a rabszolga­­tartó kapitalizmus és zsoldosat: az önzés, a baráckolás, a kapzsiság, a hazugság, az embertelenség; ellenük a rabló imperializ­mus hiénái. De a­ győzők nemzedékét nem lehet legyőzni. Mint ahogy nem lehet megállítani a napot és megakadályozni a napfelkeltét, úgy nem lehet az emberi tár­sadalom felkelő napját újra sötét éjbe bo­rítani. Ezt érzi, tudja a mi nemzedékünk, ami­kor a felkelő nap éltető sugarai felé tárva karjait, üdvözli az új esztendőt. Tudjuk: ebben az új esztendőben is sok és nem­ könnyű munka vár reánk. Tanítónk és ve­zérünk figyelmeztetett erre az ó­év utolsó napjaiban. Tudjuk: utunkat nehézségek szegélyezik. Felkészülünk arra, hogy le­győzzük őket. Látjuk az­ imperialista el­lenséget és ismerjük a veszede­l­mességét. Tudjuk, háborúra készül, gyilkosokat, ké­meket, útonállókat küld ellenünk. Az el­lenségtől nem félünk, bérgyilkosait a bi­tóra küldjük. Most 130 éve született nagy költőnk. Petőfi azt kiáltotta népének: Talpra magyar! Ma mi üzenjük: a nem­zet talpraállt és biztosan megvetve lábát a Duna-Tisza táján, megesküdött: szaba­dok vagyunk, s szabadok leszünk! Az elmúlt nagy esztendő megjelölte ten­nivalóinkat. Az új esztendő első napján már ezekre gondol az ország jó gazdája, a dolgozó nép. Több vasat, acélt, szenet, több búzát, több húst és tejet követel az ország. Valamikor ünnepnapon nem szívesen gondolt a munkára a dolgozó ember. Azt­­ mondták neki: ne törődj a világ hálái­vá!, ne törődj azzal, hogy gyermekeid éhe­sek és rongyosak, feledd a­ világ haját és ünnepelt. Most öröm arra gondolni, hogy az új esztendőben mennyi munka vár reánk és hogy munkánk eredménye: a több vas, acél, szén, a több kenyér, hús é­s tej a mi épülő, szépülő országunknak kell. I o l.-[l­i-'-te-ö ' fával gondolunk ma hazánk, dolgos, hogy munkával teli portájára, szenteljük figyel­münket az új évben ránk váró feladatok­nak. Az új tervév első munkanapjától kezdve teljesítenünk kell a tervfeladato­­kat, egyenletesen emelnünk kell a tem­p­­ést, minőségi munkát kell végeznünk és olcsón kell termelnünk. A tervfegyelem építőmunkánk szilárd alapja. Ezen az ala­­pért, bőségesen ellátva­ az ipart az alap­anyagokkal, takarékosan kell gazdálkod­nunk. Fokozzuk tovább az új évben a dol­gozók termelési aktivitását, azt a hatal­mas erőt, mely hegyeket tud elmozdítani ,s átformálja a magyar föld arculatát. Most ezt a munkát ünnepeljük, a győ­­zelmes__ munkát és az új esztendő első lapján megfogadjuk, tervünket fegyelme­­zetten, jól fogjuk teljesíteni. Az új esz­­endőben minden gondolatunk a békét il­­eti és üzenjük mindenkinek: ezt a hazát sokmillió hazafi oltalmazza és olyan ököl­­­étli — a mi néphadseregünk — amely lozdorjává zúz mindenkit aki a haza ■zent földjére támadni mer. És ahogy ko­­esi testvéreink védik hazájukat az impe­­ratista betolakodók ellen, ahogyan kínai estvéreik drága vérükkel öntözik a test­­vérnép hazájának földjét, úgy fog har­­colni, ha kell, minden nép hazája szabad­ágáért és függetlenségéért az imperialista ablak ellen mindenütt­. Ünnep van. Új, harcos esztendőbe lépve innepelünk. Első poharunkat őérte emel­ők: éljen soká jó egészségben a nagy sztálini Második poharunk népünk tanítój­ának és vezérének szól, a mi Rákosi elv­árunknak: éljen soká és vezesse harmin­cat! A pártért csendül üdvözlő szavunk t­artsa keményen a kormánykereket és ''gye rérbe az ország hajóját. Harcos fid­­­öztetü­nk a Szovjetunió dolgozóinak, a lépi demokratikus országok dolgozó né­­pének. Szívünk egész melegével üdvözöl­ök a kapitalista és gyarmati országok szabadságért és békéért küzdő népeit. És minden dolgozónak szól újévi üdvözlő sza­­■unk: a munkásnak, dolgozó parasztnak, a nemüknek, tudósnak, orvosnak és tanítónak, a szó, a dal és a színek m­e­stereinek, bői­kig új évet és jó munkát, elvtársak! Rendelet az 1953. évi állami begyűjtésről A Népköztársaság Elnöki Tanácsa tör­vényerejű rendeletet adott ki az 1953. évi állami begyűjtésről. A rendelet szabályoz­za a mezőgazdasági termékek állami be­gyűjtését az 1953. évre, illetőleg az 1953— 54. gazdasági évre. A rendelet első része az általános rendelkezéseket tartalmazza, majd intézkedik a terménybeadás, az állat­­beadás, a t­e­­j be­adás­, a ba­romfi- és tojásbe­adás és a bérbeadás kötelezettségéről, a begyűjtési árakról, a begyűjtés terveinek megállapításáról és a terv teljesítésének jutalmazásáról. Részletesen intézkedik a beadás kötelezettségének megállapításáról és teljesítéséről, a beadás elmulasztásának következményeiről. A rendelet végül záró­­rendelkezéseket tartalmaz. A rendelet részletes ismertetésére visz­­szatérünk. (MTI) Túlteljesítették felajánlásukat a pusztavámi szénbányászok A pusztavámi szénbányák dolgozói évi tervük befejezésekor ígéretet tettek, hogy hó végéig 11.000 tonna szenet adnak még terven felül népgazdaságunknak. Az adott szó val­óvává­lásáért kemény harcot kellett vívniuk a bányászoknak. December 27-ig már 5247 tonna szenet termeltek terven fe­lük Az év utolsó napjaiban még nagyobb lelkesedéssel, megkettőző­ erőfeszítéssel végezték munkájukat és december 31-én reggel 6 óráig nemcsak teljesítették, hanem túl is teljesítették felajánlásukat,­­11.686 tonna szenet termeltek évi tervükön felül. Nagy gonddal készülnek az új esztendőre is. Az elővárási terveket rendszeresen tel­jesítették. így a bánya zökkenő nélkül dol­gozhat tovább január első napjától kezdve. A Szovjetunió új ötéves terve a szá­mok tükrében (2. oldal) Petőfi Sándor születésének 130. év­fordulójára (2. oldal) Bürokrácia­ (2. oldal) A sárbogárdi Vörös Hajnal tsz egy esztendeje (2. oldal) A MAI SZAMBAN Két naptár: 1932—1952 (3. oldal) Jóslat és valóság (3. oldal) Mao Ce-tung elvtárs táviratban mon­dott köszönetet J. V. Sztálin elv­­társnak a kínai Csang-Csung vas­útvonal átadása alkalmából (3. ol­dal) Új frontfejtéseket létesítettünk. Mi, dorogiak valamennyien jól tudjuk úgy az 1953-as esztendőben még több sze­­rt vár tőlünk a haza. Megnagyobbodott álada­taink új bányamezők feltárását ,­lőkészítését tették szükségessé. 1952 n­e­vedik negyedévében már erőteljesen kö­zültünk, hogy az új évre zökkenőmente­­­gyen az átmenet. A IX-es és a Xl­-es sk­­ából el­távol­itattuk a vizet, s így az új év második negyedében a IX-es aknából már mintegy napi 20 vagon szén kerül felszínre 953-ben kezdjük meg a­ széntermelést­­ ajaskúti aknában is. A feltárásokat és az elővárásokat úgy­­ányítottuk, hogy minél több frontfejtés l­ehessen kialakítani. 1952 k­lenc hónapja a­n termelésünknek, csak hat százaléka ke­rít­ ki­ frontfejtésekből. Frontfejtésein h­osszul a­ harmadik negyedévi 90 folyamé: erről a negyedik negyedévben 217 folyó­­méterre növeltük! Most, az év első negye­iben további új frontokat, alakítunk ki Erzsébet-aknán, a­ VIII-as aknán és a pi­si szénbányánál is. Az új frontokon az első negyedévben már a termelés is meg­kezdődik. Új ráz­ócsúszdákkal és kaparószalagokka­l harmadik negyedévi 35 százalékról negyedik negyedévben II. százalékra nö­veltük a munkahelyi szállítás gépesítését at, új esztendőben Erzsébet-aknák és a bo­­ckás­­XI-es aknán teljesen gépesítet üzemrészt alakítunk ki, ahel­ gumi- és ka­róáaalattokkal, tehát csere nélkül szállít­juk ki a szenet. Az új évben két új szov­et rakodógépet is üzembehelyezünk. Cssz­eparkunkat új csillékkel egészítjük ki. A villamos erőmű salakjának elszállítására ami eddig naponként mintegy 400—451 m cllénket kötötte le, új kötélpályát építet­ünk. Ezekkel a műszaki intézkedésekkel te­rmtjük meg az alapját annak, hogy a do­­gi bányászok nagy lendülettel, sikeresse v­ersenyezhetnek az 1953-as év feladatai­nak végrehajtásáért. Lengyel András a Dorogi Szénbányászati Tröszt igazgatója Egy év nemzetközi eseményei (4. ol­dal) A dolgozók élete (4. oldal) a tőkés országokban Mr. Cook és a túlnépesedés (4. oldal) ­­XE3JEMX K JEE EX TM­A : Felkészültek az 1953-as évre, ötéves tervünk negyedik esztendejére ,, ’zilúrtlí iju k u na unkeiícg ff rítta rí** A pécsi bányászok az elmúlt évben tel­j­­esítették kötelességüket. December 21-re,­ a szeretett Sztálin születésnapjára befejez-*­­ék, az évi tervi s az év végéig még­ mintegy 36.000 tonna szenet­­adtak terven­ felül a hazának. 1953-ban is meg akarjuk állni a helyy s­­í­kot. A múlt évben nem egyszer nehézsége-­­ ket - okozott, hogy nem volt elég munkás. ) Ezért egyk legfontosabb feladatunk, hogy­­ biztosítsuk a szükséges­­munkáslétszám­ot.­­ Ennél­ érdekében megfelelő átcsoportosítás-­­sal növeltük a szénen dolgozók szám­át.­ Brigádokat szervezünk, amelyek elvégzik a­ gépek átszerelését, a munkahelyek biztosí-t­­ását, az anyagok elszállítását. Er l­hető-­ vé teszi, hogy a vájárok jobban riaszítan­ak­ ki munkaidejüket s csakis szenelőtfiúnkát­ végezzenek. Tovább akarjuk javítani a m­u­nkafegyel­­­met. Az igazolatlanul mulasztók aránya­ 1952- ben átlagosan 1,2 százalék volt, most­ ezt tovább akarjuk csökkenteni. Eddig dol­­­gozóink 83 százaléka váltott a munkahel­ íyen; el akartuk érni, hogy januárban már valamennyi dolgozó részt vegyen a meleg-­ csákányváltás-mozgalomban. Ezt azzal is­ elősegítjük, hogy megszervezzük a dolgo-­­zók elszállítását a távolabbi munkahelyek­-­ re, így nem kell sokat gyalogolniok, amíg­ munkahelyükre érnek. A munkáshiány leküzdésének egy­­k leg-i­­fontosabb eszköze a dolgozók teljesítményé­nek növelése. A sztahanovista mun-ka-mód-s szerek terjesztésével, a gyengébb d­olgozók,j elvtársi segítésével mintegy negyedével is akarjuk növelni a normát teljesítő és túl-ij, teljesítő bányászok arányszámát. Sztaha­­j novis­ta­ iskolákat is szervezünk. A pécsi bányák vezetői és dolgozói szi-Iz­lárdan elhatározták, hogy ötéves tervünk­, negyedik esztendejében is teljesítik, amit­­ az ország elvár tőlük. Vereczkei Lajos » Pécsi Szénbánya Vállalat igazgatója „Felhasználjuk a dolgozók javaslatait" Ötéves tervünk negyedik évének­­ küszö-­­bén bizakodva tekintünk előre. Úgy érez-' zük, megvan bennünk az erő, a lendület is ahhoz, hogy 1953-ban is a tervet túltetyp-­ site. üzemek közé kerüljünk. 1952. évi tervünket december 24-én fe­­­­jeztük be. Az elmúlt évtől abban az öröm­ -­ teli tudatban búcsúzunk, hogy eleget tet­ • Már november derekán hozzáláttunk azt 1953- as év terveinek előkészítéséhez. Fel­hívtuk­­ dolgozóinkat: vegyenek részt tevé­kenyen a műszaki-szervezési intézkedések tervének kidolgozásában. Élenjáró dolgo­zóinknak, sztahanovistáinknak névre szóló levelet küldtünk, amelyben véleményüket,s. javaslataikat kértük egy-egy nehezebb fel­­adat megoldásához. Rendszeresen nyilvá­­nosságra hoztuk, hogy milyen javaslatok­­ érkeztek s milyen nagy segítséget jelent a dolgozók egy-egy helyes ötlete, kezdemé-­­­nyezése. A benyújtott javaslatok száma egyre­­ nőtt. Már az első hetekben 72 olyan na-­­­gyobb jelentőségű javaslatot fogadtunk el,­­ amely komolyan megkönnyíti majd mun­­­­kánkat az új esztendőben. Csanádi Ba­­­­lázs, a javítóműhely sztahanovista esztere­­­gályosa több hasznos újítást készített. No- C­he! József, Ipovitz András és Bodó Zni-­­­tán, a nyújtó-üzemrész dolgozói tanácsok-­­­kal járultak hozzá ahhoz, hogy csökkenjen­­ a hulladék, ritkábban szakadjon a fonál.­­ Az új évben felhasználjuk a dolgozók minden helyes javaslatát. Ez is megkön­­­­nyíti majd az 1953. évi terv túlteljesítését. ) Ferencz Anna , a Szegedi Textilművek igazgatója .­ ­ A Diósgyőri Kohászati Üzemek vezető­i­­nek,­­valamennyi munkásának, mérnökénél , technikusának és művezetőjének nagyon ko­moly tanulságokat kell leszűrnie az 1951 . évi munkából. Mi nem mondhatjuk el, hog­y kikérésén megoldottuk volna az ötéves tér harmadik évének feladatait,­­tervünket nem teljesítettük­, ilyen körülmények között ki­­­­lönös­ erőfeszítéseket nagy állhatatosságot s jól szervezett, előrelátó munkát követő­l tőlünk az­, hogy 1953 első negyedében­­mintegy 23 -21 százalékkal növelhessük a termelést. A diósgyőri kohászok ko­r­am olyan felkészültek az új esztendő fel­­­adatainak megoldására. A dolgozók száza­­jobbnál jobb javaslatokat adtak a ter­­­melőeszközök kihasználására, a munk­a észszerűbb megszervezésére. Az új és sokrétű feladatai közül most csak két­­zőt szeretnék kiragadni. Az egyik a­­ minőség megjavítása. Az elmúlt év ta­paszta­latait megértettük: a dolgozók ke­zébe kell adnunk a technológiai utasításo­­kat. Eddig az volt a helyzet, hogy a gyár­tásmenet bonyolult leírását gyakran még az acélgyártók sem értették. Decemberben már hozzáláttunk, hogy egyszerű, közért­­hető nyelvre «fordítsuk le» a technológia­i előírásokat. Ezek egy részét az a­célgyártó­­ mesterek és az olvasztárok már kézhez­­ kanták. Azért harcolunk, hogy januárba. Eredményekben gazdag esztendőt hagy­ni, magunk mögött.­ Az Ikarus-gyár i­gozói december 19-én teljesítették 1952. a fen­ekét. Az új év­ben még nagyobb ladatok várnak ránk. Amellett, hogy to­­­bb gyártjuk az eddigi típusokat, elő is készítenünk az új, 66-os autóbusztípus rozatgyártását. Megnövekedett feladataink megkövetelik,­gy szervezettebbé tegyük a munkát. Tö­bb erősítjük diszpécser-hálózatunkat. Iszpécsereink januárban már két műszak­­n dolgoznak, s minden műhelyben külön etonberendezés segíti munkájukat. Fokoz­­t a harcot az állásidők csökkentéséért. Lefényképeztük­ a dolgozók munkanapját, kiderült, hogy néhány műhelyben igen , a kieső idő. Megállapítottuk, hogy k értékes perc vész kárba azért, mert nem indoskodnak idejében anyagról, szerszám- 1. E műhelyek vezetői most intézkednek a fák gyors kijavításáról. Az új évben sokkal nagyobb gondot for­­runk majd a gyártmányaink minőségére : utóbbi időben megtörtént, hogy néhány tóbuszt minőségi hibák miatt nem vettek . Most a gyártási folyamat minden egyes lévő technológiai előírás alapján dolgoz­­hassék. Az elmúlt évben a gyár technológiai osztályának mérnökei, technikusai jóformán egész nap bent ültek az irodában. Azo­­kat a feladatokat, amelyeket a főtechno­­ógustól kaptak, kidolgozták, majd kiküld­ék az üzembe. Fogalmuk sem volt azon­ban­ arról, hogy ez általuk­ kidolgozott tech­­nológia hogyan válik be a gyakorlatban, egyáltalán végrehajtják-e azt. Az új év kezdetétől olyan rendszert vezetünk be, hogy a technológia kidolgozói munkaide­­jük jelentős részét az üzemben töltsék, személyesen beszélik meg az üzem veze­­őőivel, s a dolgozókkal az új technológiai hasításokat, így a gyakorlatban ellenőriz­­tetik előírásaik végrehajtását. Másik, de kevésbbé fontos feladatunk a munkavédelem megjavítása. Tavaly ezen a téren­ sok mulasztást követtünk el. Most, decemberben a beruházási­­tröszttel szerző­­dést kötöttünk, amelyben a tröszt vállalta, hogy 1953 ékkő negyedében a gyár egész őrületén felszereli a hiányzó munkavédel­­m­i berendezéseket. Szigorúan ellenőrizzük majd a munkavédelmi rendszabályok be­adását. A diósgyőri kohászok tudják, mill­yen nagy felelősség nyugszik a valat­­íln, s rajta lesznek, hogy sikerre j jele­­n­tsek az 1953-as esztendő feladataik Varga Géza A TI t i-i T.*" :-. 1 - A n ,, n 4 ( 1 , W í r— n r» M.n 1 n í szakaszánal megszigornjuk a minőségi el­lenőrzést. Eddig csak a nagyobb alkat­rész-egységek és a kész autóbusz minőségi átvételét szabályozták írásban rögzített utasítások. Most újabb átvétel utasítások készülnek, amelyek műveletenként határoz­zák meg, milyen minőségi követelményeket kell támasztani. 1952-ben előfordult, hogy — ha a külső szállítóktól későn érkezett az anyag — minőségi ellenőrzés nélkül azonnal mun­kába vették. Újabban megszigorították a kívülről érkező anyagok minőségének el­lenőrzését. A műhelyekbe csak olyan nyers­anyag, alkatrész kerülhet, amelyet a MEC már felülvizsgált. A felbontott januári tervet minden mű­hely és minden munkacsoport már jóelőtt megkapta. Termelési értekezleten megvitat­ták a feladatokat. Pártszervezetünk nép­nevelői már 1952 utolsó heteiben sokat beszélgettek a­ dolgozókkal arról, milyen feladatok várnak ránk az új évben, hogyat kell harcolni az 1953-as év zökkenőmentes megkezdéséért, a termelés egyenletes eme­léséért. Szőcs András *z Ikarus Karosszéria és Járműgyár igazgatója ..Összhangba hassuk us alkatrészek gyártását ás s o f* re ft'.v ét * ‘ A Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyár­­iak dolgozói december 6-án befejezték 195 évi tervüket, s azóta terven felül terme­lek. Az 1953-as esztendő­ még nagyobb ki­s ejelmények elé állít bennünket. Januá­­rvünk 25 százalékos emelkedést ír elő a 952 decemberihez képest. Az új eszte­­dő­en pedig 50 százalékkal fogunk több t­ermelni a terv szerint, mint 1952-ben. Ezeket a nagy feladatokat csak maga­s s tervezett­séggel teljesíthetjük. Máris ♦6b­ntézkedést tettünk. Megszerveztük a tel­ontosabb gyártmányok sorozatgyártásá felülvizsgáluk az alkatrészgyártó- és terelőmühelyek teljesítőképességét s össz­nngia hoztuk e részlegek munkáját. terelést azelőtt gyakran akadályozta a­lkatrészhiány. Most sok dolgozót áthelyez­lünk az alkatrészek gyártásához. Öntödénket, amely a múltban telepünk"­­ivá­ esett, kibővítettük és a gyárba bő ■eztük át, így jobban figyelemmel kísér­eljük munkáját. A bakelitüzemben áttértün kétgépes rendszerre s ezzel nagym­űl­ékben növeltük a termelést. Mindez lehetővé teszi majd, hogy a sz­­előműhelyeket folyamatosabban lássuk a szükséges anyagokkal és síkátrészekbe ne kelljen a hónap végén rohammunkává űzdeni a terv teljesítéséért. Fokozott segítséget nyújtunk a norm­­att teljesítő dolgozóknak. Ezért több tan­folyamot indítunk a gyengébb dolgozó eméleti és gyakorlati képzésére. A prés­műhelyben már meg is indult egy ilyen tan­i­vani. A 46 részvevő igen gyorsan fejlő Gyányi Kálmán, aki nemrég lett ju ászból gyá­ri munkás, máris komoly ered­ényeket ért el. Éppen a­­tanultak segítsé­­vel fel tudta hívni a művezető figyelme­t a műszaki rajz hibájára. Gyárunk egész kollektívája megfogadta így az új év első napjától kezdve egyen­­esen növeli a termelést. Kohut Mátyás a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyárának főmérnöke ..Okultunk az 1952. évi tapasztalatokból" gondosabban­ allurrorizzük a m­inőséget „Az első naptól kezdve egyenletesen növeljük a formálótt, az ötéves terv negyedik esztendejében megnövekedett feladatokat kell megolda­nunk a megnövekedett feladatok végrehaj­tásában államunk segít­ségü­tr­re Csaknem 30­ millió forint beruházási hitelt biztosított a gyárnak. Az 1953-as tervet úgy készítettük elő,­letesen emelkedjék a termelés. Levontuk az elmúlt év tapasztalatait, dolgozóink javas­lataira támaszkodtunk, több olyan műszaki és szervezési intézkedést dolgoztunk ki, amely megkönnyíti majd munkánkat Már folyik az üzemek és az osztályok átszer­vezése. Eddig igen nagy akadályt jelentett a műhelyek zsúfoltsága. Ezen most úgy segítettünk, hogy átcsoportosítottuk a gé­pek egy részét. A készülékcsoportot zárt ciklussá alakítottuk át. Szakmailag cso­portosítottuk az esztergályos részleget Kü­lön fogaskerék- és mechanikai üzemet lé­tesítettünk. Eddig több osztályunk csak «elvi» ügyek­kel foglalkozott, most ezek operatív felada­tokat kapnak. Műszaki osztályunknak pél­dául a bonyolult készülékeket, szovjet min­tára, egyszerűbbekké, könnyen kezelhetőkké kell átalakítania. A gyártástervezőket be­osztjuk az egyes üzemekhez, hogy közvet­lenül kapcsolatban legyenek a fizikai dol­gozókkal. Azt akarjuk elérni ezzel, hogy a naponta felmerülő műszaki problémákat közös erővel, azonnal meg tudjuk oldani. Ezeknek az intézkedéseknek végrehajtása, s valamennyiünk odaadó munkája meg­hozza majd számunkra a­ sikert. Az a ter­vünk, hogy az 1953-as év tervét határidő előtt teljesítjük. Marinák László a Rákosi Mátyás Művek Szerszámgépgyárinak Igazgatója Hazánk szép fővárosa, Budapest, 1952 Szilveszter éjjelén

Next