Szabad Nép, 1953. március (11. évfolyam, 60-90. szám)
1953-03-31 / 90. szám
A NYÍRTÉTI GÉPÁLLOMÁS ELSŐ TRAKTORISTALÁNYA Japiur Margit a szabolcs megyei nyírtéti gépállomás traktorosa március 24-én befejezte tavaszi tervét. «R—22-es» típusú kis traktora 140 holdat szántott fel a nyírtéti termelőszövetkezetek földjéből. Egy esztendeje, március 20-án szántott először Kaptur Margit. A dűlő végében ott állt a két «G—35-ös» traktor, mellette sötétkék kezeslábas munkaruhában ő és Juhász Júlia.. Gábor István, a politikai helyettes még egyszer megnézte a traktorok motorját, rendben van-e minden alkatrészük. Most, ezen a napon, semmiképpen nem szabad elakadnia a traktornak. Ez az első traktor, amelyet leány vezet a nyírtéti határban. Nem nagy ez a megmunkálásra váró földdarab. Nincs is egészen húsz hold. A tsz vezetői, úgy látszik, nem merték nagyobb földdarabra, igazi táblára ráereszteni most a traktorokat. Attól tartanak, hogy a gép nem engedelmeskedik majd az asszonykéznek és sekély lesz a barázda. A dűlő túlsó végén máris ott topog néhány férfi, közöttük a tsz elnöke is. Az egyik élénk kézmozgással kíséri szavait Suhint egyet a levegőben, aztán legyint egy nagyot. Idáig hallatszik a szavai nyomán fakadó hahota. Margit kicsit összeszűkült szemmel figyeli őket. Nem érti, mit mondanak, mégis tudja, hogy ellene beszélnek. Nem bíznak benne. Gábor elvtárs közben begyújtotta a motort. Margit éppen szólni készült, hogy miért csinálja meg helyette, hiszen a traktoros dolga a begyújtás. De a politikai helyettes felegyenesedve, Margit szeme közé néz: — Hallottál arról, hogy a tegnapi tanácsülésen ketten is felszólaltak, miattatok? Azt mondják, ne szántson leány-vezette traktor a Kossuth földjén! Fakanál való a lánynak, nem traktor — mondták. — Hallottam. Indulhatok? _— Indulj, Kaptur elvtársnő. Csak mindig egyenesen. Tartsd a barázda, vonalát. A fordulásnál pedig vigyázz és ügyes légy. — Vigyázok. Felugrott a gépre, hátrahúzta az indítókart. Feldübörgött a traktor, megindult. «Megindult és addig fog menni, míg az esthajna lesülig fel nem jön az égre» — határozta el Margit. El kell hinniük, hogy nemcsak a fakanálhoz elég erős az ő keze. Érezte, hogy az előbb olyan bizalmatlanul, gúnyosan hahotázó emberek pillantása most is követi őt. Nem bírta, megállni, hátrafordította a fejét. De a hirtelenül sze-mé■ becsapódónapsugarak lefelé térítették a tekintetét, így először nem az emberek csoportját pillantotta meg, hanem azt s keskeny, feltúrt földcsíkot, amit az ő traktorával vontatott ekefej húzott a homokra: az_ első _ barázdát... Egyszerre olyan öröm szorította össze a szívét, hogy csaknemfelkiáltott. A szövetkezeti tagok háta mögül Gábor elvtárs integetett felé — már ott volt közöttük. Az első barázdát nézték. Egyikük lehajolt, közelről is szemügyre vette. — No, elég mély, János bácsi? — Több mint egy arasz. — Nem mondott többet egy szóval sem, de látszott rajta, hogy elégedett Kaptur Margit traktorával. — Csak aztán ilyen lenne a többi is — akadékoskodott valamelyik. Szinte fájt neki, hogy nem talál kifogásolni valót a leány munkáján. Akkor Kaptur Margit gépe harmadszor fordult, elindult Juhász Júlia, is a másik traktorra. A tábla túlsó szélénél vette munkába a földet. Az emberek lassan elszállingóztak. Volt, aki felvett egy marék földet a barázdából és összemorzsolta az ujjaival, mikor útnakeredt. Volt, aki szótlanul a fejét csóválta. Csak Gábor elvtárs és a tsz elnöke maradt kint estig, ameddig a lányok be nem fejezték a munkát. Kaptur Margit több mint három holdat szántott fel első munkanapján, Juhász Júlia csaknem három holdat. Oláh József, a Kossuth tsz elnöke odalépett Kaptur Margit elcsendesedett traktorához. — Az elvtársnőék holnapután végeznek ezzel a földdel — mondta.. — Jó volna, ha utána munkába vennék azt a 120 holdas táblát, amelyik ott van egy tagban a kiserdő alatt, ősz volt már. Egy este Margit a tsz irodájában leveleket olvasgatott. Az ország minden részéből jöttek ezek a levelek olyan munkásoktól, termelőszövetkezeti parasztoktól, traktoristáktól, akik az újságból ismerkedtek meg az ő munkájával, eredményeivel. Érdeklődtek munkamódszeréről, beszámoltak a magukéról, vagy egyszerűen köszöntötték őt. Margit figyelmét azonban nem tudták most lekötni ezek a levelek. Az járt az eszében, amiről a politikai helyettes beszélt neki délután. Öthónapos szakmai tanfolyamra akarja küldeni őt a gépállomás. öt hónapi Nagyon nagy idő az, kishíján fél esztendő. Tavasz lesz, mire hazakerül. És addig folyton tanulni kell az iskolán, annyit ülni a könyv mellett, mint most a traktoron... Nyílott az ajtó. Szalai Jenő, a körzeti agronómus lépett be. — A leveleit nézegeti? — kérdezte. Mintha gúny bujkált volna a szavaiban. De Margit erre nem is válaszolt. — Öthónapos szakmai tanfolyamra küldenek az elvtársak. — Maga is meglepődött azon, hogy milyen keményen cseng a hangja. Egy pillanatra szinte elfelejtette előbbi félelmét, aggodalmát. — Öt hónap? Nagy idő... Mennyi iskolája van magának Kaptur elvtársnő? — Három elemi — felelte halkan Margit. •— Hát az bizony nem sok. — Margit megint érezte a gúnyt a szavaiban, az ő szemét kerülő tekintetében. — Tudja maga, milyen nehéz egy ilyen tanfolyam? Hányféle tantárgy van? És nemcsak afféle ideológia, hanem komoly tudomány is. Minden alkatrésznek, eljárásnak meg kell tanulni az idegen nevét is. Maga persze erről sohase hallott. — Nem... Nem hallottam. Dehát az ember azért tanul, hogy olyant tudjon, amit addig nem tudott. Vagy az annyira nehéz? — tette hozzá tétován. — Nehéz. Nem lehet csak úgy nekimenni három elemivel... Három ujját egy pillanatra feltartotta, aztán hitesen leeresztette. Szivarra gyújtott, az ablak felé fújta a füstöt. A füstfelhő eltakarta Margit szeme elől az agronómus arcát. Csak a szavát hallotta: — Én persze csak azért mondom, meg félek, hogy belebukik. Margit hazatérve, még otthon is ezen gondolkozott. Sokat tudni, az jó lenne Legalább 5 maga javítaná ki a porlasztót, haeldugul, tán még a csapágyat is, hat kiolvad. De megbukni az iskolán, utolsónaklenni? Inkább el sem megy. _ — Jó estét, Kaptur néni — köszöntött be jókedvűen Gábor elvtárs. Nem sokat kerülgette a szót, alighogy leült az asztal mellé, kimondta, miért jött. — Mit szól ahhoz, Kaptur néni, hogy öthónapos szakmai tanfolyamra megy Margit? De mielőtt Kaptur néni válaszolhatott volna, Margit közbevágott: — Nem is igen biztos, hogy elmegyek. — Miért, Kaptur elvtársnő? — Úgy megnyomta a kérdését Gábor elvtárs, hogy ez rögtön ellenvetés volt. — Nemnekem való az. Az én három elemimmel utolsó lennék ott. Lehet, hogy bele is buknék. — Nem, Margit, nem buknál bele. Éppen azért kell most tanulnod, mert azelőtt csak három elemit végezhettél. És öt hónap nagy idő. Csaknem fél esztendő. Van idő arra, hogy belejöjj a tanulásba, még ha az elején nehéz is lesz. És ne feledd, hogy ott is elvtársak tanítanak. Segítenek neked. — Gondoltam már erre én is. De ott a fizika, meg a gépek szerkezete, a sok idegen név... Alig se lehet azt mind tanulni. — Ha megtanultad a traktort vezetni, irányítani, megtanulod azt is, amit a tanfolyamon kell. — Egyszerre felkapta a fejét. De miféle idegen nevektől félsz te, mondd csak? — Hát amivel az iskolán tömnénk a fejünket. A politikai helyettes éles, kutató tekintettel nézett Margit szemébe. — Beszéltél te valakivel erről a tanfolyamról, Margit? Egy pillanatig szinte farkasszemet néztek az asztal fölött. — Mindegy, hogy beszéltem, vagy nem beszéltem. Különben ... Szalai mondta, hogy úgyse boldogulnék a tanulással ... És ő csak ért hozzá, elég iskolát végzett. Haragosan ugrott fel Gábor a lócáról. — Kicsoda? A Szalai? — ökölbe szorított kezét az asztalra támasztotta, úgy folytatta — A mondok neked valamit. A napokban tudtuk meg, hogy Szalai 700 hoki földet bérelt, abból húzta a hasznot. Nem is marad sokáig itt a gépállomáson. Érted ugye, íróért «féltett» téged a tanulástól? S te hallgatnál rá? Kaptur Margit nem hallgatott az ellenség szavára. Kitűnő eredménnyel végezte el az öthónapos szakmai tanfolymot A március 6-án és 7-én az ország minden dolgozója gyászőrséget tartott munkájával Sztálin elvtárs ravatalánál. Margit is úgy érezte, hogy ezen a napon munkájával, munkája eredményével kell bebizonyítania: kimondhatatlanul szereti Sztálin elvtársat, aki róla, a kis magyar traktoristalányról is gondoskodott... Eszébe jutottak Sztálin elvtárs szerető szavai, amelyekkel Pasa Angelinához, az első szovjet traktorosnőhöz beszélt: «Bátorság, Pasa, bátorság ...» Szombaton este ült fel a gépre. A hűvös tavaszi éjszakán egyedül volt a határban. Nézte maga előtt a földdarabot, amelyet élesen körülhatárolt a traktor reflektorának fénye. Alig traktora gyorsan, egyenletesen vonta a barázdákat a táblán, elgondolkodott, számadást csinált. Az ő munkájának is része van abban, hogy tavaly Nyírtét termelőszövetkezeti községgé fejlődött, é, Kaptur Margit felelős traktorvezető is hozzájárult ahhoz, hogy a nyírtéti dolgozó parasztok meggyőződtek a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, helyességéről. Büszke erre. Olyan ez a traktor, miint egy harckocsi, mint egy löveg, amely a régi, tőkés világ ellen irányul. Észre sem vette, hogy Sztálin elvtárs egyik művében olvasta ezt a hasonlatot. Most úgy merül fel az emlékezetében Sztálin elvtéri tanítása, mint a legsajátabb gondolata. Ezen az éjszakán, a sztálini őrségen Kaptur Margit 12 hold földet szántott fel. Ez volt addigi legmagasabb teljesítménye. Azóta szinte minden nap öt-tíz százalékkal emelte teljesítményét, most már rendszeresen eléri a 200 százalékot. Jelszabadult életünk nyolcévi munkája, harca fejlesztette ki Kaptur Sándor egykori gazdasági cseléd leányában a szocializmus építésében élenjáró emberek nagyszerű jellemvonásait. E tulajdonságok nem úgy különböztetik meg társaitól, hogy elválasztanák tőlük. Egész dolgozó népünk tulajdonságai élnek benne — erősebben, hatékonyabban. A nyirtéti gépállomáson egy célért dolgoznak valamennyien. De Kaptur Margit és a hozzá hasonló emberek egy fokkal világosabban látják ezt a célt, s éppen ezért nagyobb erővel tudnak harcolni érte. Erős akaratú kollektíva ez, amelyik megszokta, hogy leküzdje a mindennapi munka nehézségeit. De Kaptur Margit és a hozzá hasonló emberek egy árnyalattal jobban átérzik azt a felemelő örömet, amelyet a nehézségek leküzdése jelent, és éppen ezért nem éreznek félelmet olyan akadályok láttára sem, amelyek előtt mások olykor meghátrálnak. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt, s századokkal ezelőtt is éltek kiváló emberek a nép között. Ők voltak azok, akik évszázadok szabadságharcaiban először álltak a rohamraindulók élére. Ebből a fajtából voltak azok az emberek, akik felemelt fejjel követeltek elégtételt a nép sérelméért, a gyáros, a földesúr, vagy a gazdatisztje előtt. Ők törték a fejüket, hogyan is lehetne kevesebb verejtékkel és kínnal többet és jobbat alkotni: több és acélosabb búzát, zamatosabb gyümölcsöt, gyorsabban forgó kereket, tartósabb vetüléket a kelme szövéséhez. A kapitalizmus embertelen rendje azonban durván elfojtotta, letiporta a dolgozó emberek nagyszerű alkotóerejét. Tönkretette, eltorzította ezt a mindennél nemesebb nyersanyagot. Az urak és zsoldosaik megölték a harcoló néplegjobbjait, szolgává alázták a maradékát. Börtönbe vetették a munkásokat és a dolgozó parasztokat, akik kenyeret, jogot, emberi öntudatot követeltek. A kizsákmányolás elvette a leleményes, találékony munka értelmét és örömét Szocializmust építő népi demokráciánk legszebb eredménye, minden jövendő vívmányunk alapja, hogy a szabadság levegőjében tíz- és százezerszámra nőnek ki az alkotómunka Kaptur Margithoz hasonló hősei. Jászai Ilona Az egész ország nagy figyelemmel kíséri bányászaink munkáját. Nagy mértékben tőlük függ ötéves tervünk sikere, népgazdaságunk további fejlődése. Iparunkban és közlekedésünkben, a terv végrehajtásában rendkívül komoly nehézségeket okoz, hogy szénbányászatunk januárban és februárban elmaradt, a termelés az elmúlt év végéhez képest visszaesett. Szégyenletesen elmaradtak a heves megyei szénbányák is. A januári rossz munka után februárban sem volt számottevő javulás. Egercsehi mindössze 81,8, Petőfi-bánya pedig 79,9 százalékra teljesítette februári tervét. A szénen dolgozók egy főre eső teljesítménye lényegesen kisebb, mint decemberben volt. Heves megye bányászainak, a vezetőknek és a munkásoknak szenvedélyes harcot kellett és kell folytatniuk, hogy a felszabadulási héten helyrehozzák mulasztásukat, biztosítsák a negyedévi terv teljesítését. Az április 4-i versenyben igen nagy feladatuk van a pártszervezeteknek és ezen belül az egyes pártcsoportoknak. A pártcsoport ott dolgozik, ahol a tervek sorsa eldől, közvetlenül benne él a termelésben, állandóan áttekintheti a területén dolgozó bányászok, aknászok, mérnökök munkáját. Az a legfőbb feladata, hogy nevelje, mozgósítsa a bányászokat, napról napra állandóan egyenletesen emeljék a termelést,teljesítsék a tervet, érjenek el felszabadulásunk megünnepléséhez méltó, nagyszerű eredményeket. Heves megyében már nem egy olyan pártcsoport van, amelyik sikerrel tölti be a termelés motorjának és lelkesítőjének szerepét. Az egercsehi bányában dolgozik Suszter István sztahanovista vájár. Suszter elvtárs a pártcsoportjához tartozó hét párttaggal mindennap rendszeresen foglalkozott. A munkahelyen úgy osztotta el a párttagokat, hogy három pártonkívüli bányász mellett egy-egy kommunista dolgozzék, aki felelős a pártonkívüliek neveléséért, munkájáért, sőt tervük teljesítéséért is. A pártcsoport tagjai kommunistához méltóan, példamutatóan dolgoznak, s emellett rendszeres szakmai segítséget adnak a pártonkívülieknek. A pártcsoport tagjai rendszeresen végeznek népnevelőmunkát: a munkásszállító gépkocsikon például gyakran beszélgetnek társaikkal arról, hogyan haladtak előre aznap április 4-i felajánlásuk teljesítésében, melyek a további feladatok. A pártcsoport tagjai rendszeresen összeülnek, beszámolnak tapasztalataikról, munkájukról. A pártcsoport minden egyes tagjának van állandó pártmegbizatása, de időnként különleges pártmegbizatást is kapnak. Február elején, amikor a 42-es front egyik szárnya súlyosan elmaradt a termelésiben, Suszter elvtárs — a műszakiakkal való megbeszélés után — a négy legjobb kommunistát küldte segítségül a munkahelyre. A pártcsoport joggal büszke arra, hogy frontjukon minden dolgozó rendszeresen túlszárnyalja a 100 százalékot, becsülettel halad előre április 4-i felajánlása teljesítésében és nagy lelkesedéssel segíti elő a felszabadulási hét sikerét. Suszter elvtárs, mint pártbizalmi, maga is jó példát mutatott: állandóan 150—200 százalékra teljesíti tervét. Jó munkája elismeréseként a napokban az alapszervezet titkárává választották. Suszter elvtárs mint párttitkár, fontos feladatának tartja, hogyjó módszereit és tapasztalatait átadja, apártbizalmiaknak, hogy sikeresen vihessék harcba pártcsoportjaikat az április 4-i versenyben. Más olyan pártcsoportok, pártbizalmiak is vannak a megye szénbányáiban, akik hasonlóan jól végzik feladatukat. Ilyen például Egercsehin Fodor A. József elvtárs pártcsoportja, amelynek tagjai matthavi tervüket 110 százalékra teljesítették és felszabadulásunk tiszteletére felajánlották, hogy mindennap elérik a 110 százalékot, ígéretüket becsülettel teljesítik. Fodor elvtárs a felszabadulási héten napi tervét átlagosan 150 százalékra teljesítette, 27-én, pénteken 168 százalékos eredményt ért el. A megyében lévő bányász-pártcsoportok többsége azonban még nem tölti be fontos szerepét. Komoly fogyatékosságok jellemzik munkájukat. Legfőbb hiba, hogy sok pártcsoport éppen a termelés kérdésével igen keveset foglalkozik. Egercsehiben például Kling Géza elvtárs pártcsoportját még az április 4-i verseny lendülete sem térítette el attól a helytelen módszertől, hogy értekezleteiken csupán a belső pártélet kérdéseit tárgyalják meg, de a termelés fokozását közvetlenül szolgáló problémákról nem esik szó. Nem beszélték meg, hogy apá lesöpört mit tegyen azon,nal, konkrétan a termelés fokozásáért, a terv teljesítéséért. Kring elvtársat rossz munkája miatt leváltották pártbizalmi tisztségéről. De Egercsehiben és Petőfibányán sok gyenge pártcsoport akad még, amelyben nem adnak a tagoknak olyan pártmegbizatást, amely a termelést segítené. A pártcsoportok elsőrendű feladata pedig éppen az, hogy a maguk területén biztosítsák a termelés ütemes, állandó emelését, felkutassák és megszüntessék a termelést akadályozó hibákat. Ehhez a pártcsoport minden egyes tagjának pontosan meghatározott feladatot kell kapnia. Apártcsoport tagjai komoly segítséget nyújthatnak most a felszabadulási héten, az április 4-i versenyben, ha például pártmegbizatásként ellenőrzik a munkaidő 480 percének teljes kihasználását, küzdenek a szállítás zavartalanságáért, a felajánlások teljesítéséért, vagy gondot fordítanak a verseny állandó értékelésére, az élenjárók népszerűsítésére, a jó munkamódszerek elterjesztésére, a hanyagok, a lusták, a felajánlásuk teljesítésében elmaradók kipellengérezésére." A pártcsoportnak el kell érnie, hogy tagjai pártunk szívós, áldozatkész agitátorai legyenek, neveljék a pártonkívülieket, magyarázzák meg a bányászoknak, hogyan köszörülhetik ki — a felszabadulási héten elért eredményekkel — a bányászbecsületen esett csorbát. Különösen nagy feladat vár a kommunistákra a munkafegyelem megszilárdításában. Sok bányász nem használja ki a teljes munkaidejét, hanem csak hat, hat és fél órát dolgozik, s ez komolyan visszaveti a termelést. A népnevelők álljanak a helyükön, a pártcsoportok kérjék számon népnevelőtagjaik felvilágosító munkáját, s a hozzájuk tartozó elvtársakat bízzák meg agitációs feladattal. A pártonkívüli tömegek csak akkor követik a kommunisták szavát, csak akkor lehet eredményes a pártcsoport nevelőmunkája, ha a párttagok helytállnak a termelésben, példát mutatnak a fegyelemben. Egercsehiben nagy becsülete van a pártonkívüliek előtt is Utasi D. István pártbizalminak és pártcsoportjának. Utasi elvtárs pártcsoportja április 4-re vállalta, hogy a napi tervet mindig 120 százalékra teljesítik. Azóta mindennap elérik a 120 százalékot, Utasi elvtárs 140—150 százalékot ér el. Az ilyen kommunistáik magukkal ragadják a többi dolgozót. Sajnos, nem általános az ilyen példa. A pártcsoportok nagy része még nem neveli tagjait példamutatásra. Sok az olyan pártbizalmi, akik nem törődnek pártcsoportjukkal, nem veszik elő az elmaradókat, a lógósokat, előfordul, hogy maguk a pártbizalmiaik is fegyelmezetlenek, meghátrálnak a nehézségektől. A Pétőflőbányán dolgozó Kotroczó D. Ernő, -----------------------# ® *----------------------•Blaskó József, Gubán Ferenc, Szuhanyi János pártbizalmiak maguk is elmaradtak április 4-i felajánlásaik teljesítésével. Kevés eredményt ért el eddig a pártcsoportok többsége az éberségre való nevelésben. A bányákban sok ellenséges elem igyekszik meghúzódni, s ezek nem egyszer fontos pozíciókból végzik kártevő munkájukat. A pártcsoportoknak fontos feladatuk lenne, hogy megakadályozzák a kártevést, leleplezzék az ellenséget. Petőfibányán azonban a pártcsoportok szeme előtt «dolgozhatott» hosszú időn át Kocsis József, aki komornyik volt József «főherceg» mellett, továbbá egy Veréb nevű fasiszta, a nyilasok volt parlamenti jegyzőkönyvvezetője és Barcsányi főaknász, aki nyilas körzeti titkár volt. Egercsehi bányáiban sokáig büntetlenül mételyeztek az ellenséges elemek, mint Valla Ákos szerzetes, Kresz Anna apáca és még vagy harminc kulák és volt csendőr. Azóta már eltávolították őket, de ebben a pártcsoportoknak vajmi kevés szerepük volt. A bányász-pártcsoportok gyenge munkájának fő oka, hogy a bányász-pártszervezetek nagy része, maguk a járási pártbizottságok is lebecsülik a pártcsoportok, pártbizalmiak szerepét, nem foglalkoznak velük megfelelően. A hatvani és egri járási pártbizottságok munkatársai például sűrűn felkeresték az elmúlt hónapokban a hevesmegyei bányákat, de hosszú ideig egyszer sem vizsgálták meg a pártcsoportok munkáját. A Petőfi-bánya pártbizottsága, az április 4-i felajánlásokra nem a pártbizalmiak segítségével mozgósította a kommunistákat, a dolgozókat, hanem a hangoshíradóra bízta ezt. A felszabadulási hét előkészítése során valamit javult már a helyzet, de az alapszervezetek vezetőségeinek többsége még most sem segíti eléggé a pártbizalmiak munkáját. Még a jó munkát végző pártbizalmiak is magukrahagyatva dolgoznak. Petőfibányán egészen mostanáig csak rendszertelenül, havonként, vagy kéthavonként tartottak megbeszéléseket a pártbizalmiakkal. Maga a megyei pártbizottság is keveset foglalkozott a pártcsoportok munkájával. A pártbizalmiak lebecsülésének egyik jele az is, hogy nem fordítanak kellő gondot eszmei-politikai színvonaluk emelésére, nem vonják be őket kielégítően a pártoktatásba. Egercsehi bányáiban 12, Petőfibányán 14 pártbizalmi nem tanul. A szűcsi bányatelepen egyetlenegy pártbizalmi sem vesz részt a pártoktatásban és a pártszervezet vezetősége ezt eltűri. Az ilyen pártbizalmiak nem törődnek pártcsoportjuk tagjainak tanulásával sem.A pártszervezetek fontos feladata, hogy mielőbb valamennyi pártbizalmit beosszák a pártoktatásba. A pártcsoportok, pártbizalmiak harcképessége, aktivitása, helytállása nagyrészt irányításukon múlik. A pártbizottságok, az alapszervezetek vezetőségei megfelelően, lelkiismeretesen ellenőrizzék és segítsék a pártcsoportok munkáját. A megyei pártbizottság nemrégiben megtárgyalta a pártcsoportok tevékenységét, feladataikait. A megyei pártbizottságnak rendszeresebben kell foglalkoznia a pártcsoportok kérdésével Fontos, hogy a pártbizottságok úgy tekintsenek a pártcsoportokra, mint a vezetést segítő, megkönnyítő, a párttagság nevelését biztosító szervezeti formára. A heves megyei szénbányák előtt most az a nagy feladat áll, hogy a felszabadulási hét eredményeit továbbfejlesszék és a pártcsoportok segítségével a második negyedévi terv teljesítésének nagy feladataira mozgósítsák a bányászokat aknászokat, mérnököket , as bánya minden dolgozóját. Váczi Sándor az MDP heves megyei bizottságának titkára. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉSEK A hevesmegyei bányász-pártcsoportok munkájáról SZABAD NÉP A helyi népfrontbizottságok ülései Az elmúlt napokban, miután megjelent a népköztársaság elnöki tanácsának határozata arról, hogy május 17-én országgyűlési választások lesznek, az ország minden megyéjében, városában, a községekben, járásokban ülést tartottak a helyi népfrontbizottságok. A községekben, ahol most alakulnak meg a népfront helyi bizottságai, a dolgozó parasztok nagy érdeklődésétől kísérve választották meg a köztiszteletben álló, legjobb dolgozókat a bizottságok tagjaivá. A népfrontbizottságok — attipivolt felölelik a Határozók minden rétegének képviselőit — az ülések után nyomban A csepeli népfrontbizottság tagjai odaadóan akarják szolgálni a nép érdekeit A csepeli tanácsházán tartott ülést a Magyar Függetlenségi Népfront budapesti, XXI. kerületibizottságai. *Új, nagy feladatok előtt állunk, még szebbé, gazdagabbá tesszük hazánkat — mondta megnyitó beszédében Zentai József elvtárs, a kerületi pártbizottság titkára — A feladatok megoldására minden demokratikus erőt össze kell fogni. A következő hetekben éppen ezért fokozott felelősség hárul a népfrontbizottságra: munkájával elő kell segítenie, hogy a szocializmus építésének újabb harci szakaszában olyan képviselőket válasszon Csepel, akik tűzön-vizen át küzdenek az ország, a nép érdekeiért. A beszámoló Csepel nagyszerű fejlődését tárta fel. A csepeli dolgozók az elmúlt négy esztendőben saját tapasztalatuk, önmaguk és környezetük sorsának alakulásán győződhettek meg a nép egységének, összefogásának erejéről. A felszabadulás óta csepeliek számos munkást küldtek a parlamentbe, köztük Czottner Sándor bánya- és energiaügyi minisztert, aki korábban csepeli martinász volt, Katona Antal postaügyi minisztert, Drahos Lajost — az országgyűlés volt elnökét — mai varsói követünket, Kelen Bélát, az MSZT főtitkárát és másokat. A csepeliek közül kikerült képviselők is hozzájárultak az egész országot átformáló törvények megalkotásához, amelyek segítségével felvirágzott Csepel is. Az ötéves terv áldásaiból bőven jutott a kerületnek. Az elmúlt évek alatt Csepel nagyközségből a főváros egyik kerületévé vált s hamarosan tapasztalhatta ennek jótékony hatását- A 62 millió forint költségA bácskiskun megyei Fülöpszálláson a Magyar Függetlenségi Népfront helyi bizottságának alakuló ülésén a község lakói hosszan, részletesen megvitatták: kik legyenek képviseletükben a bizottság tagjai. A lelkes hangulatú gyűlés végefelé tartott már, amikor Kálmán Gyuláné, az MNDSZ helyi vezetője kért szót. Kifogásolta, hogy a bizottságban kevés az aszszony és javasoltak válasszanak több aszszonyt a népfrontbizottságba, hogy ez is kifejezze azt a hatalmas változást, amely asszonyaink és leányaink életében a felszabadulás óta bekövetkezett. A javaslatot igen nagy tetszéssel fogadták, különösen az ülésen részvevő fülöpszállási asszonyok. Az ülés részvevői úgy döntöttek, hogy a népfrontbizottság tagjává választják Sós Fegel épült gyorsvasát közelebb hozta Csepelt Budapest központjához. A gyorsabb közlekedéssel a dolgozók tízezrei nyertek naponta egy-másfél órát szórakozásra, művelődésre, tanulásra, pihenésre. Új gyárak nyíltak meg, a többi között az új csőgyár és a cserzőanyagi gyár. Sokmillió forintot ad államunk minden évben a csepeli üzemek korszerűsítésére, új gépeire, amelyek könnyebbé teszik a dolgozók munkáját. 1949 óta csaknem 43 millió forint költséggel épült 365 új, kényelmes, korszerű lakást kaptak a csepeli dolgozóik. Csepel egyik büszkesége az új általános gimnázium, nemcsak az ország, hanem egész Közép-Európa egyik legjobban berendezett iskolája. Már működik az új ipari technikum is. Nem feledkezett meg államunk a legkisebbekről sem: a Kolozsvári úton új bölcsőde, a Béke-téren új óvoda létesült. Az utóbbi esztendőkben négy új körzeti rendelőintézet kezdte meg működését. Jövőre, az ötéves terv utolsó évében még számos új létesítménnyel gyarapodik a kerület. Most a népfront bizottság kiegészítette sorait, hogy az újjáalakított bizottság segítségével Csepel valamennyi dolgozója jól felkészülhessen a választásra. Olyan emberek kerültek be a bizottságba, akik a kerületben mindenütt megbecsülésnek, közszeretetnek örvendenek, akik jó eredményeikkel kivívták a dolgozók bizalmát. Az ülés végén a népfrontbizottság tagjai megfogadták: minden tudásukkal, odaadó munkájukkal szolgálják a nép érdekeit, a választások sikerét, Jencnét, a községi tanács tagját, aki odaadóan foglalkozik a község ügyeivel. Megválasztották Izsoiczki Jánosáét is, a Vörös Csillag tsz példamutató brigádvezetőjét, aki évek óta fáradhatatlanul, áldozatkészen dolgozik a közös vagyon gyarapításáért, a munkafegyelem megszilárdulásáért termelőszövetkezetében. Az orgoványi gyűlésen is két nőtaggal egészítették ki a népfront bizottságot a dolgozók javaslatára. Az egyik: Csajbók Teréz, a földművesszövetkezet főpénztárosa, a másik Vörösváczki Anna, a DISZ lelkes aktívája. Asszonyaink, akiknek a férfiakkal mindenben egyenlő jogaik vannak, a népfrontbizottságokban is dolgozni akarnak a választások sikeréért. Túrkeve dolgozói megválasztották a népfrontbizottságot Túrkevén, hazánk egyik első termelőszövetkezeti városában is megválasztották a Magyar Függetlenségi Népfront helyi bizottságát. Tóth Lajos elvtárs, a városi tanács elnökhelyettese számolt be a gyűlésen arról a hatalmas fejlődésről, amely Túrkeve életében az utolsó országgyűlési választások, 1949 tavasza óta végbement. A megtett utat ebben lehet röviden összefoglalni: Túrkeve termelőszövetkezeti várossá lett. Azon a földön, ahol még nem is olyan régen egy maroknyi úribirtokos 18 és félezer holdat tartott a kezében, és a város több mint 13 ezer dolgozó parasztja osztozott a maradék hét és félezer holdon — ma nyolc virágzó termelőszövetkezet gazdálkodik. Abban a határban, ahol régen csak a nagygazdák földjén dolgozott traktor, most 150 erőgép és 13 kombájn könnyíti meg a dolgozó parasztok munkáját. Ahol a harmincas években háromezer munkanélküli ücsörgött reménytelenül a «köpködőn», ma munkásokat keresnek. Ahol csupán egy esztendőben, 1934-ben 176 dolgozó paraszt földjét árverezték el, ma egyre nő a szövetkezetek és a szövetkezeti tagok vagyona. A termelőszövetkezetekben az ötéves terv eddig eltelt éveiben négy és félmillió forint beruházással új gazdasági épületek egész sorát emelték, megtették az első lépéseket a termelőszövetkezetek villamosítása felé, bekötőutakat építettek. Megindult Kisújszállás és Túrkeve között a gazdasági kisvasút. Új, bővizű kutakat fúrtak. Bölcsődéket létesítettek, készül az új szülőotthon. Abból a városból, ahonnan 1940-ben egyetlen egyetemista sem került ki a dolgozók családjaiból, most 44 fiatal tanul egyetemen, köztük négy külföldi főiskolán. A szövetkezeti város dolgozó parasztjai ma ezernyi módon lemérhetik a függetlenségi népfront 1949-ben meghirdetett programmjának valóra válását. Most úgy választották meg a függetlenségi népfront helyi bizottságát, hogy az jól előkészíthesse az új választásokat, amelyre Túrkeve dolgozói máris nagy örömmel és lelkesedéssel készülnek. A népfrontbizottság tagjai között olyan megbecsült emberek vannak, mint Lovas Lajos, az ország első termelőszövetkezetének, a Vörös Csillag tsz-nek elnöke; dr Szilágyi László, a város köztiszteletben álló orvosai; Sallai Jánosné dolgozó parasztasszony, a Harcos termelőszövetkezet kiváló tagja, aki tavaly több mint 300munkaegységet teljesített. Ő volt a Népek Békekongresszusán Magyarország egyik küldötte. F. Tóth István gimnáziumi tanár, a Pedagógus Szakszervezet helyi csoportjának vezetője, odaadó sokoldalú nevelőmunkájával érdemelte ki a város bizalmát. A túrkeveiek biztosak abban hogy ez a bizottság eredményesen biztosítja majd a nép demokratikus jogainak gyakorlását, a népfrontba tömörült magyar dolgozók egységének további megszilárdulását nagy pártunk vezetése alatt Magyar dolgozók részvéttáviratai és levelei Sztálin elvtárs elhunyta alkalmából Az alábbiakban folytatjuk azok névsorának közlését, akik részvéttáviratokat leveleket küldtek a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségéhez, Rákosi Mátyás elvtárshoz, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségéhez és a «Szabad Nép» szerkesztőségéhez. A Borsod? Széntröszt dolgozói, a Papíripari Kutatóintézet dolgozói, az Egyenárumú Ki smotorgyár dolgozói, a kecskeméti génállomás, a Teleki Blanka közgaz^d'sági technikum dolgozói a Kohó- és Gépipar Álalános Készletező Válla lat dolgozói, a KÉZÉRT dogozói, a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda, a Malompari Szállási Vállalat, a Cső- és Szerelvény Értékesítő Vállalat, az első újpesti asztalos KTSZ dolgozói, a 11/5. Épületburkoló Anyaggyártó Vállalat dolgozói, a IV. számú Autójavító Vállalat dolgozói, a Budapesti Sertésvágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat, a Marhavágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat dolgozói, a Zuglói Köröruovár dolgozói, a Budapest Városépít- és Tervezőiroda, a soroksári Festékipari Vállalat, a Magyar Lakfefestékipari Vállalat, a balatonszegetei Vörös Csillag tszcs, a fejérmegyei Népbolt dolgozói, a Csomagolóanyaggyár dogozói, a paksi konzervgyár, a Központi Távíróhivatal, a IV.ker. Általános Műszer és Javító KTSZ, a IV. ker. Kossuth utcai narköziotthon dolgozói, az Oralid Vállalat dolgozói, a Mezőgazdasági Gépalkatrászértékesítő Vállalat, a verpeléi mezőgazdasági szakiskola, a Terv Ruházati Szövetkezet dolgozói, a pusztaszabolcsi tanács, Nagyhegyes község dolgozói, az Épületvllanyszerelőipari Központ, a Makói Téglagyár dolgozói, a Geofizikai Mérőműszerek Gyára, a IX., Gálya u. 5. sz. ház lakói, a mizserfasi szénbányák Dudás-üzemének dolgozói, a békásmegyeri Téglagyár dogozói, a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet, a Székesfehérvári Gázgyár dolgozói, Prügy község dolgozói, a sátoraljaújhelyi állami gazdaság dogozói, a dunaalmási állami általános iskola úttörőcsapata, a tiszasasi MNDSZ, a nyírbátori járási tanács, a tamási Haladás tsz, Nagytótfalu község dolgozói, a hajdúnánási pártszervezet alapszervezetei, a karosai pártszervezet, a nyírábrányi pártszervezet, a baranya megyei pártbizottság, Budakeszi kommunista és pártonkívüli dolgozói, a gönci tanács, a VI. számú Ásványolaj értékesítő Vállalat dolgozói, a vaskeresztesi pártszervezet, a táplánszentkereszti pártszervezet, Kaposfő község pártszervezete, a rinyabesnyői pártszervezet, a lábodi pártszervezet, Kalocsa város és járás dolgozói, a szurdokpüspöki pártszervezet és a Parafakőgyár dolgozói, a gádorosi pártszervezet, Rinyaszentkirály dolgozói, az Épületvilanyszerelési Tervezőiroda, az Általános Villamossági Kisipari Szövetkezet dolgozói, Drávátok dolgozó parasztsága, a csökölyi pártszervezet, a meszesi pártszervezet, Pápa város kommunistái, a nagykeresztúri Petőfi., tsz, a vámospércsi Dózsa tsz, a gárdonyi pártszervezet, a mórágyi párszervezet, Kereki község dolgozói, a gávai tanács, a bácsborsodi állami gazdaság pártszervezete, a nyúli Dózsa tszcs, a villányi állami gazdaság dolgozói, a tápiógyörgyei községi tanács, a hajdúszoboszlói Vörös Csillag tsz és Kossuth tsz tagjai, a sárosdi államgazdaság, a szerencsi járás dolgozói, Bozsok szövetkezeti község dogozói, a sasköveskúti pártszervezet, Gödörháza pártszervezete, a kondorfai pártszervezet, Környe község dolgozói, Kőszegdoroszló község pártszervezete, a kőszegpatyi kommunisták, a vassurányi, a bogdásai pártszervezet, a hartai gépállomás dolgozói, Nemesböd község dolgozói, a pusztacsői pártszervezet, a sorkikápolnai pártszervezet, Kőszeg-Szerdahely dolgozó parasztsága, a vasasszonyfai és a komlósdi pártszervezet, a babocsaii pártszervezet, a tiszaigari Petőfi tszcs, Horvátzsidány dolgozó parasztsága, az ádándi dolgozók, a debreceni Bocskai tszcs, a kecskéspusztai Dózsa tszcs tagjai, a fővárosi gyógyfürdők dolgozói, a XV kerületi Madách-téri iskola úttörői, a 4 számú gócposthivatal dolgozói, a MÁV-kórház dolgozói, a Magyar Tudományos Akadémia Alkalmazott Matematikai Stztézaének dolgozói, a Belkereskedelmi Gépkocsijavító Vállalat dolgozói, a László-kórház dolgozói, a Nőiruhagyár, a 43/4. Építőipari Vállalat, a Kispesti Húsipari Vállalat, a Hídépítő Vállalat dolgozói, a Zalka Máté kolégium pártszervezete, a Bizományi Áruház Vállalat, a szekszárdi igazságügyi dolgozóik, a Hungária Vegyiművek dolgozói, a baranya megyei rendelőinézeti alap, a Gyapjúbegyűjtő Vállalat dolgozói, a Posta Központi Járműelep dolgozói, a Gépalkatrész Eladó Vállalat, a Budapest Főváros Elektromos Művek kispesti üzemegysége, a Budapesti Első T.már KT.SZ, a 2. számú igélyépítő Vállalat pártszervezete, a horvátkimlei állami gazdaság dolgozói, 42/1. Építőipari Vállalat, az Állami Könyvterjesztő Vállalat, a veszprémmegyei festékgyár dolgozói, a székesfehérvári postás dolgozók, a Kaposvári Cukorgyár Sigresligeti célgazdaságának dolgozói, az Ulánárugyár dolgozói, a balatonaligai pártszervezet, a Vibrátorgyár dolgozói, a nyírmadai állami gazdaság és gépállomás pártszervezete és dolgozói, a Rákosi Mátyás-gyermekothon dolgozói, a Fővárosi Bőrdíszműgyártó Vállat kommunistái, a Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatal és Mezőgazdasági Vízügyi Tervező Iroda dolgozói, a IX. kerületi mesterutcai szakorvosi rendelő ntézet, a Bútorértékesítő Válalat az Újpesti Tarkánszövőgyár dolgozói, a Propagandarovagterjesző Vállalat dolgozói, a közlekedésügyi minisztérium vasúti főosztályának dolgozói, a Szekszárdi Kendergyár dolgozói, a bárdibükki gazdaság, a síp utcai általános leányiskola a Budapesti Zeneművészeti Főiskola hallgatói, tanárai, dohozai, a FEDOSZ szövetkezet, a tyukodi MNDSZ, a dorogi Szénfeldogozó Vegyipari Vállalat dolgozói a kecskeméti Baromfifeldolgozó, a Fejlődés asztalosszövetkezet, az Élelmezőspari Szakszervezeti Központ, a Paksi Tégl?gyár dol?oz?. ..a somogyegresi pártszervezet, a XX. t *kerületi KÖZÉRT, a IV. kerületi tanács szakorvosi rendelőjének dolgozói, Hennyegyháza pártszervezete a MOGÜRT külkereskedelmi vállalat dolgozói, a fejérmegyei tanács, a Jászberényi Sütőipari Válalat, a bécsi úti teglagvár dolgozói, a nemesvámosi réválomas Badacsonytomaj község dolgozói, a nyírbátori földművesszövetkezet dolgozói. Rabcakapi dolgozók, a FÜRFA Válalat dolgozói, a IV kerületi tanács Ruhajavító Vállalata, a Geodéziai és Kartográfiai Intézet dolgozói, Balatonederics község dolgozói, tárnokréti termelőszövetkezeti község dolgozói, a pápai Húsipari Vállalat dolgozói, a VI. kerületi Ruházati KTSZ a Vízm.építő Vállalat dolgozói a nyírmadai sertéstozsálóüzem dolgozói, az Iparművészeti Főiskola tanárai, hallgatói és dolgozói, a 3 számú ovkVállalat dolgozói, a Rotalemezgyár dolgozói, a Marx-éri Nénbliffá doloaz esztergomi pénzügyőrségi alapszer. ’ ~ , -'port- és Műszaki árugyár dolgbp*?.a csiszológépgyár dolgozói, a Sütőipari énitv!S\/4M 0.seb Ksz dolgozói, a BeonattaPhhLt4? * a budapesti 5. nosf '.va'a'• a Csongrádi Bútorgyár, a székesteher van pénzintézeti dolgozók, a bulvíroldmű vesszövetkezet, a Postás Szskszervez, a nyírteleki gépállomás, a Debreceni ler". Tojás- és Baromfibegyűjtő Vállalat dobozol, a győrszemerei DISZ, a Kolmitolgár dolgozói, a smnatelepi állami gazdaság, a badacsonytordemici pártszervezet Felcsút község dolgozó népe a nyíregyházi álami gazdaság tiborszállási Üzemelységének dolgozói a Chemolimpex dolgozói a székesfehérvári rendelőintézetek és SZTK alközpont dolgozói, az ökörköfülpös födművesszövetkezet a magyaróvári állami erdőgazdsán dolgozói, a taliándörögdi tanács a túli Szövőgyár dolgozói, a 151V fakocka' g*'árto-üzeme, a Vegyipari a«, a OC. bányászati Technikum a kék^c-H^SV^ny° a ” vezet, a Műszaki Árut Értékesre PVá'lahrt’ fpar» l^^r f és osztószertárfőnök X^ DártszéVrt»,a" Ortás Intéze/ a to^megye, k°rqh0áZzÓidoaqZ0^.i,Prív B és 0XVYáll. «'.»A bíróság dolgozói, a Villamosművek do nováu' a tapolcai Járási tanács a tani d -? QO,rö'’ nyeggyár, a 47/2. Építőipari v|LPtko, ?zö' 201, a RÁVILL dolgozói a/ao’ l3t dolgoház, a Fejérmegyei Szövetlek??1 ,B$hs*ingének dolgozói a N.’avkanif160!! -zó vesédolgozói, az Inaltfona m FléT,árugyár a Csurgói Tejüzem , ,es. Vállalat, Csurgói Növényterm'cSz.éI°tenT0' Posta a Tangazdaság. I Ruda'e,' é’ művek, a Benzolfín« ?c.s^ Gáz. és Kokszpont dolgozó TZ 3,fpTrTiK0P 's Vi,,amos az Előre GyeVm„o F°drá,z Szövetkezet. Nadykereskedelmi vi 1,"', tTj2,' a divatáru'-i Építőipai Vállalat dolgozói, 3 '*** (Folytatjuk.) Asszonyok a népfrontbizottságban KEDD, 1953 MÁRCIUS 11