Szabad Nép, 1953. március (11. évfolyam, 60-90. szám)
1953-03-01 / 60. szám
A Az angol sajtó a magyar kormány közbelépéséről Li Meng halálra ítélt malájföldi szabadságharcos érdekében Az angol sajtó, és az angol rádió vezető helyen ismerteti azt a hírt, hogy a Magyar Népköztársaságkormánya kifejezésre juttatta hajlandóságát arra, hogy Edgar Sanderst, akit a magyar bíróság 1950-ben kémkedésért 13 évi börtönbüntetésre ítélt, Kiutasítja az országból, amennyiben szabadon bocsátják Li Meng 24 éves kínai származású malájföldi szabadságharcos leányt, aki ellen múlt év szeptemberében az angol gyarmati bíróság halálos ítéletet hozott és akinek fellebbezését a londoni titkos tanács elutasította. Az angol sajtó és az angol rádió beszámol arról is, hogy az angol minisztertanács foglalkozott a magyar kormánynak ezzel kapcsolatos jegyzékével. Li Menget a múlt év nyarán tartóztatták le a malájföldi hatóságok és azzal vádolták, hogy részt vett a partizánakciókban. Vádjaikat aszaniban képtelenek voltak bizonyítani. Ennek ellenére Li Menget Ipoh városában bíróság elé állították, azzal az ürüggyel, hogy kézigránátot találtak nála. Ismeretes, hogy Malájföldön a brit gyarmati hatóságok rendkívüli állapot címén halállal büntetik a malájföldi lakosok fegyverviselését. Li Meng ügyét először egy olyan bíróság tárgyalta, amelynek angol volt az elnöke, a két ülnök azonban malájföldi volt. A bírósági komédiára jellemző, hogy a leány személyazonosságát az egyik rendőrfelügyelő azzal «igazolta», hogy három évvel a tárgyalás előtt távcsövön keresztül látott egy szabadságharcos nőt, s azt állította, hogy az a nő a vádlottal azonos A bíróság két malájföldi ülnöke nem találta bizonyítottnak a vádat is ártatlannak- mondotta ki Li Menget. Az angol bíró azonban, a bíróság többségének álláspontját semmibe véve, nem mentette fel Li Menget a vád alól és perújrafelvételt rendelt el, annak ellenére, hogy ez angol törvények szerint is jogtalan volt. Az angol hatóságok, hogy biztosak lehessenek dolgukban, a második tárgyaláson már az angol bíró mellé egy angol ülnököt és csupán egy malájföldit jelöltek ki. A maláj földi ülnök ismét az önérzetesen és bátran fellépő Li Meng felmentése mellett szavazott, a bíróság angol többsége azonban annak ellenére, hogy semmi újabb bizonyíték nem merült fel, halálos ítéletet hozott. Li Meng ügyvédje fellebbezett a szingapúri fellebbviteli bírósághoz, amely azonban helybenhagyta a halálos ítéletet. Az ügyvéd ezek után a londoni ú. n. titkos tanácshoz fordult, amelynek jogában áll megváltoztatni a gyarmati bíróságok ítéletét. A titkos tanács Li Meng fellebbezési kérelmét elutasította. Egész Malájföldön, az ázsiai országokban, sőt világszerte nagy felháborodást váltott ki Li Meng jogtalanelítélése. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 135 millió tagja nevében tiltakozott és felemelte szavát a halálos ítélet ellen az angol parlament 60 tagja, valamint számos angol társadalmi szervezet is. Egy angol hajó legénysége megtagadta a hadianyagszállítást a Koreában harcoló amerikai csapatok számára Brüsszel, február 28. (TASZSZ) A «De Waalheid», Hollandia Kommunista Pártjának lapja írja: Nemrégen a «Lord Gladstone» angol tehergőzös élelmiszerekkel megrakodva indult el Amszterdamból a japán vizek felé. A hajó kikötött a délkoreai Puszan kikötőben. A hajó legénysége ekkor látta, hogy a parton tankok sorakoznak fel, készen arra, hogy azokat amerikai csapatok részére a frontra szállítsák. Másnap, amikor a tengerészek nagy része reggelizni indult, az amerikaiak megkezdték a tankok berakását. Az emelőd áru működésibe lépett. A fedélzeten csikorgás, csörömpölés hallatszott. «Bizonyára azokat az átkozott gépeket rakják» — kiáltott valaki a matrózok közül. — «Ezt nem engedhetjük! Mindenki a fedélzetre!» A legénység tagjai — köztük angol, holland és olasz tengerészek — a fedélzetre rohantak és látták, hogy az amerikaiak egy tankot már a fedélzetre raktak. A tengerészek félrelökték a fedélzetmestert, aki a darut kezelte és a daruval a tankot viszszaemelték a partra. A parton álló amerikaiak felé, a hajóról szitkozódások röpködtek: Tartsátok meg magatoknak ezt a szemetet, nekünk nincs szükségünk rá! Semmi közünk a ti szenynyes háborútokhoz! Az amerikai hatóságok a legénység valamennyi tagját letartóztatták. SZERGEJ BORZENKO: Nem, ezek nem katonai célpontok! A tokiói rádió koreai nyelven közölte az «ENSZ-csapatok»koreai parancsnokságának jelentését, hogy 18 «repülőerőd» 180 tonna bombát dobott phenijaini katonai célpontokra... Ezt a jelentést valószínűleg már közölték az összes burzsoá lapok, végigolvasta sokmillió ember. Lehetséges, hogy e lapok egyes hiszékeny olvasói készpénznek vették az amerikai parancsnokság jelentését és elhitték, hogy Phenjan területén vannak «katonai célpontok». Szeretném megmondani ezeknek a hiszékeny embereknek: ne higgyetek! Becstelenül félrevezettek benneteket! Elmondom, hogy is történt. Tegnap éjszaka gyönyörű tiszta idő volt. A holdsugár még a romoknak is olyan lágy vonalakat adott, hogy az ember szinte nem hitte, hogy háború van, s hogy halálos veszély fenyegeti. A «B—29» "bombázógépek szokatlan időben, hajnali négy órakor zúgtak el a város felett és gyilkoló terhüket — bombákat és napalmot — a kórházra és a körülötte lévő földkunyhókra szórták. A «repülőerődök» kilencszer intéztek támadást a kórház ellen, amelyen ott lobogott a vöröskeresztes zászló. Az orvosok és ápolónők pedig, akik már harmadik éve élnek halálos veszélyben, a bombázások közti rövid szüneteket kilencszer használták fel arra, hogy hősiesen kiragadják a tűzből a kórházi ágyakhoz láncolt tehetetlen sebesülteket. Odasiettem a gaztett színhelyére és láttam, mivé lett a kórház. Nem maradt egyetlen földkunyhó, egyetlen ép tárgy sem. Hulláik hevertek a téglába imazok között. A borzalmas romok mindent eltemettek, minden elégett alattuk. Hetvenkét ember haltmeg vagy vált nyomorékká. Ez már a harmadik kórház, amely elpusztult Phenjanban az elmúlt héten. Az amerikai parancsnokságok leleplezett gyilkosai mostis igyekeznek elhárítani magukról a felelősséget azért a gaztettért, amit elkövettek. Azt mormolják: «Végzetes hiba történt, a repülők eltévesztették a célt. ..» Ne higgyetek ennek! Ne higgyétek! A bombázás alatt elfogtakegy embert, aki rakétával jelezte a repülőknek az eleven céltáblát. Ez az ember a kihallgatás során beismerte, hogy az amerikaiak megbízását teljesítette, amikor a «repülőerődöknek» jelezte, hogy hol van a kórház. A véreskezű amerikai banditák már zsebrevágták a tömeggyilkosságért kapott dollárokat. Holnap ismét felrepülnek, hogy legyilkolják a sebesült gyermekeket és aszszonyokat, a megvesztegetett burzsoá sajtó pedig ezt a soron lévő rablótámadást is a «katonai célpontokról» szóló mesével fogja takargatni. (Megjelent a «Pravdá»-ban.) A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága február 28-án közli: A koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek egységei védelmi harcokat, vívnak az amerikai-angol intervenciósok és a Li Szín Man-féle csapatok ellen. Február 28-án a néphadsereg légvédelmi egységei és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek hét ellenséges repülőgépet lelőttek. „freies Volk“ a Németország Kommunista Pártja ellen tervezett terrorperről . Berlin, február 28. (MTI) A «Freies Volk», Németország Kommunista Pártjának központi lapja «Akadályozzátok meg a pártunk betiltására irányuló pert!» című cikkében foglalkozik a karlsruhei alkotmányjogi bíróságnak azzal a közlésével, hogy június 8-án megkezdi annak a beadványnak tárgyalását, amelyben az Adenauer-kormány Németország Kommunista Pártjának betiltását indítványozza. A «Freies Volk» cikkében a többi között ezeket írja: — Február 27-én, ugyanazon a napon, amelyen húsz évvel ezelőtt Göring felgyújtatta a birodalmi gyűlés épületét, vált ismeretessé hogy az Adenauer állam alkotmányjogi bírósága 1953 június 8-ra tűzte ki a Németország Kommunista Pártjának betiltását célzó per megkezdését. A Németország Kommunista Pártjának betiltására irányuló első kísérlet, amelyet a birodalmi gyűlés épületének felgyújtása vezetett be, tizenkétévi fasizmust, háborút, "nyomorúságot, pusztulást, hazánk szétszakítását hozta, a német népnek. " Annak a merényletnek, amelyet most az amerikai imperialistáik parancsára és a bonni árulók utasítására akarnak elkövetni, ugyanaz a célja, mint amit a hitleri fasisztáik terveztek húsz évvel ezelőtt: a háború előkészítése. Ma azonban más a helyzet. Ma a világ és Németország békeerői hatalmasak. Elég erősek ahhoz, hogy szétzúzzák a fasiszta terrort és meghiúsítsák a háborús készülődéseket — fejezi be cikkét a «Freies Volk». Adenauer törleszt Berlin, február 28 (MTI) Hermann J. Abs,a, hírhedt náci bankár, Hitler, majd utóbb Adenauer bizalmas munkatársa, Nyugat-Németország meghatalmazott képviselője pénteken Londonban a bonni kormány nevében aláírta a hitleri Németország háború előtti adósságainak visszafizetéséről szóló nemzetközi egyezményt. Az egyezmény aláírásával újabb nyomasztó teher nehezül a kifosztott nyugatnémet lakosság vállára. Adenauerék vállalták, hogy a nyugatnémet dolgozók adófilléreiből «egyelőre» 2,25 milliárd dollárt, azaz " 9,5 milliárd nyugati márkát térítenek vissza azokból az összegekből, amelyeket Hitler a második világháború előtt kapott a nyugati bankároktól. A bonni kormány tehát azoknak az összegeknek a visszafizetését vállalta, amelyeken Hitler a második világháborúra fegyverezte fel a fasiszta Wehrmachtot és az SS-alakulatokat. Adenauerék elvben elismerték Nyugat-Németország anyagi felelősségét a külföldi finánctőke Hitlerrel szemben támasztott egész — körülbelül 65 milliárd márkára rúgó — követeléséért. Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, mint a német nemzet szószólója, már a tárgyalások megkezdése után ünnepélyesen kijelentette, hogy a német nép sohasem ismeri el felelősségét azokért az összegekért, amelyeket a nemzetközi monopoltőke Hitlernek az emberiség elleni célokra előlegezett. Az Adenauer-kormány viszont egész hazaáruló politikájához híven" nem átallotta ezt a hatalmasterhet a nyugatnémet dolgozók vállára rakni. SZABAD NÉP Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának február 26-i ülése New York, február 28. (TASZSZ) . Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának február 26-i délutáni ülésén rövid beszédet mondott . Ausztrália, Brazília és Peru képviselője. A felszólalók az amerikai-angol tömb képviselőinek szokásos rágalmazó kitalálásait ismételgették a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen, minden módon mentegették az amerikaiak koreai intervencióját. Minthogy február 27-re és 28-ra egyetlen felszólaló sem jelentkezett, a politikai bizottság következő ülését március 2-re tűzték ki. Sajtókörökben nyíltan beszélnek arról, hogy az amerikai-angol tömb képviselői mindenképpen megpróbálnak kitérni a koreai kérdéstárgyilagos megvitatása elől és továbbra is igyekeznek megakadályozni, hogy a közgyűlés a koreai háború megszüntetését szolgáló határozatot hozzon. Aláírták az idei magyar-csehszlovák árucsereforgalmi megállapodást 1953 február 24-én Prágában aláírták az 1953. évre szóló magyar-csehszlovák árucsereforgalmi megállapodást. A megállapodás alapján Csehszlovákia 1953-ban a Magyar Népköztársaságból különböző gépipari gyártmányokat, szerszámgépeket, dömpereket, elektrotechnikai gyártmányokat, különböző nyersanyagokat, valamint mezőgazdasági termékeket és más árukat kap. Csehszlovákia a Magyar Népköztársaság, nafc különböző fajta gépi berendezéseket, főleg nehézipari és nehézgépipari gyártmányokat, továbbá nyersanyagokat szállít. A megállapodást, amely az árucsereforgalom további emelését és a gazdasági együttműködés további kiszélesítését biztosítja a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között, magyar részről Háy László, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, csehszlovák részről Jam Soucek külkereskedelmi miniszterhelyettes írta alá. A tárgyalás a két népi demokratikus ország baráti együttműködésének szellemében folyt le. (MTI) Októberben tartják szakszervezeti világkongresszust Bécs, február 28. (TASZSZ) A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságai közleményt, adott ki a III. szakszervezeti világkongresszus összehívásáról. «A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsága 1953 február 25-től 28-ig tartott ülésszakán — hangzik a közlemény— megvizsgálta több országos szakszervezet javaslatát és elhatározta, hogy 1953 októberére Bécsbe összehívja a ///. szakszervezeti világkongresszust. A kongresszus előzetes napirendjére a következő kérdéseket fűzték: 1. Beszámoló jelentés a Szakszervezeti Világszövetség tevékenységéről és a szakszervezetek további feladatai a dolgozók akcióegységének megszilárdításáért, az életszínvonal emeléséért és a békéért folyó harcban; 2. a szakszervezetek feladatai a demokratikus szabadságjogok és a nemzeti függetlenség védelmében a kapitalista és gyarmati országokban; 3. a szakszervezeti mozgalom fejlesztése a gyarmati és függő országokban; 4. a Szakszervezeti Világszövetség vezetőszerveinek megválasztása. A végrehajtó bizottság a dolgozó tömegek kívánságainak mélyrehatóbb feltárása és a kongresszus széles alapokon való megtartása érdekében felhatalmazta a Szakszervezeti Világszövetség titkárságát, hogy kérje ki a Szakszervezeti Világszövetséget támogató országos szakszervezetek és minden más szakszervezet véleményét az előterjesztett napirendről és hívja össze április 20-ra a végrehajtó iroda ülését. Ezen az ülésen kell kidolgozni akongresszus előkészítésével és megtartásával kapcsolatos intézkedéseket, figyelembe véve a szakszervezetek észrevételeit» — fejeződik be a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának közleménye. Külpolitikai jegyzetek A belgrádi banda legújabb amerikai importja Tito és bandája az Amerikáiból impor- fált cikkek jegyzékét nemrég új áruval toldotta meg. A bilincs, a gumibot, a gyorsan ölő méreg, továbbá az amerikai filmek, rémregényeik mellé felvették az importcikkek listájára az amerikai milliomosok kedvenc «filozófiai» nézetét, az emberevő-elméletet, a neo-matthuzianizmust is. A «20 Oktobar» című titóista lapocska például cikket közöl «A világot éhínség fenyegeti» címmel. A fenyegető katasztrófa oka a cikk szerint az, hogy a világ élelmiszertermelése állítólag csupán kilenc százalékkal növekszik a következő öt évben — a föld lakóinak száma pedig 12 százalékkal. Minden bajnak tehát a magas népszaporulat a forrása. És hogy e kannibáli elmélet alkalmazására nem a fent idézett lap szerkesztőjének egyéni ötlete alapján, hanem a belgrádi bandafőnökök utasítására került sor, azt bizonyítják a «Borba» hasonló tárgyú cikkei is. E cikkek szerint Ázsiában a túlnépesedés állandó problémává vált. A «Borba» cikkírói részvétet színlelve, azt tanácsolják Indiának, hogy «szabályozza» a születések számát, mert — mint mondják — ez az életszínvonal emelkedéséhez vezetne. De vájjon miért «aggasztja» Ázsia sorsa a jugoszláv bértollnokokat? Miért e megható «gondoskodás» India népének életszínvonaláról? Ó, nem kell meghatódni ettől a gondoskodástól! A belgrádi szélhámosok az indiai «túlnépesedésről» beszélnek ugyan, de jugoszláviai «túlnépesedésre» gondolnak. Más szóval: azt a benyomást akarják kelteni, mintha a jugoszláv nép rettenetes szenvedéseit a magas népszaporulat okozná. És amire a «Borba» csak finoman céloz, azt a zágrábi «Vjesnik» meg is mondja. «A varazsdini járás erősen túlnépesedett nyugati részében — írja a lap — a föld nem képes táplálni a parasztcsaládok jelentős számát». A «Vjesnik» számításai szerint a varazsdini járásban 15.000 ember — felesleges. Ugyanez a fasiszta szennylap más alkalommal megírtál, hogy Horvátországban és Muraközben a parasztok nyomorának, tönkremenésének oka — a túlnépesedés. És azzal az ürüggyel, hogy «e területek nem tudják táplálni a lakosságot», a titónisták kitelepülésre kényszerítik a parasztokat, kényszermunkára hajtják őket különféle hadiépítkezésekhez. A titóista sajtógengszterek csak még gyűlöletesebbé teszik magukat a jugoszláviai nyomor efféle magyarázatával. Ugyan mit szólhatnak a jugoszláv munkások és parasztok a belgrádi banditák Amerikából importált «filozófiájához»? Mit szólhatnak a gyermekek születése, az élet megújítása ellen törő kannibálok «politikájához», amikor a szemük láttára viszik külföldre az éhező jugoszláv gyerekek és felnőttek szájától elvont kenyeret? Az utóbbi két évben Jugoszláviából több mint hárommillió tonna gabonát vittek külföldre, ami nem kevesebb, mint az ország lakosságának egyévi szükséglete. A titóista sajtó «túlnépesedésről» beszél abban a Jugoszláviában, amely saját beismerése szerint is a harmadik helyen áll a világon a halálozási arányszám magassága tekintetében. Dr. Bajsanszki belgrádi orvosnak a szerbiai orvoskongresszuson elmondott szavai szerint: «a Vajdaságban a csecsemők 61 százaléka még a háromhónapos kor elérése előtt meghal». Egy másik orvos ugyanezen a kongresszuson arról számolt be, hogy a mai Jugoszláviában minden ötödik koporsót a gyermekek számára ácsolják. De a belgrádi hóhérok még ilyen körülmények között is sokalják az élvemaradó csecsemők számát és egyáltalában elégedetlenek amiatt, hogy sok az élő, táplálékot fogyasztó ember az országban. A Noviszádon megjelenő «Dolgozók» című szennylap egyik cikkében Jeneckov Dusán kereskedelmi felügyelő sajnálkozva így ír: «... a kenyérfogyasztóik számát nem lehet csökkenteni, mint ahogy takarmányhiány idején a jószágállományt csökkenthetjük». Magyarán mondva: milyen kár, hogy a tömeges «kényszervágást» nem lehet az emberi társadalomra is alkalmazni. Miféle emberek írhatnak le ilyen sorokat, és miféle emberek parancsolnak egy olyan országban, ahol az élet, a születés, az anyaság ellen és a tömeges emberirtásért hivatalos kormánypropaganda folyik? Ezek nem emberek — ezek az imperializmus veszettségével megmart vadállatok. Tiltakozás a görög belügyminiszternél az IDA üldözése ellen Athén, február 28. (TASZSZ) Az «Avgi» című lap jelentése szerint az EDA (egységes demokratikus baloldali koalíció) képviselői felkeresték Likurezosz belügyminisztert és tiltakozásukat fejezteik ki az EDA tagjainak és híveinek letartóztatása és üldözése miatt. A hatóságok letartóztatták Aposztolidiszt és Petrakiszt, az EDA észak görögországi vezető funkcionáriusait. Ezenkívül néhány nappal ezelőtt Athénban letartóztatták és Agiosz Eusztratiosz szigetére száműzték Kapiiopuloszt, az EDA volt parlamenti képviselőjelöltjét. Volosz városában letartóztatták Papageorgiut, a városi tanács tagját, Pszaltisz szakszervezeti vezetőt és Galátiszt, az EDA tagjait. Az EDA képviselői hangsúlyozták, hogy ezek a letartóztatások az EDA újabb kíméletlen üldözésének kezdetét jelentik. Figlt bízták meg az új osztrák kormány megalakításával Bécs, február 28. (MTI) Körner osztrák köztársasági elnök szombaton Figl volt kancellárt ismét kancellárrá jelölte ki és megbízta az új kormány megalakításával. Szovjet és lengyel siker a főiskolai világbajnokság szombati versenynapján Bécs, február 28. A X. téli főiskolai világbajnokság szombati síversenyei során szovjet és lengyel győzelmeik születtek. Először a 30 km-es férfi futóversenyre került sor. A világbajnoki címet Terentyev (Szovjetunió) szerezte meg 1 óra 46:13 perces eredménnyel, s az utána következő három helyet is szovjet sportolók — Oljasev, Golcsin, Kusin — foglalták el. A magyar versenyzőik közül Fonó a 20. helyen végzett. A női műlessikló bajnokságban Groholszka (Lengyelország) került az élre, második Mala (Csehszlovákia), 3. Solcova (Csehszlovákia), Kőváriné Szendrődi Ildikó 7. lett. A 10km-es női sífutóverseny ismét a szovjet versenyzők fölényét mutatta, világbajnok Kozirjeva, 2. Marjeva, 3. Masziennyikova. Ma az ugróversenyre és a férfiak műlesikló-bajnokságára kerül sor. HAZAÉRKEZTEK BÉCSBŐL FŐISKOLÁS GYORS- ÉS MŰKORCSOLYÁZÓINK. A bécsi X. Téli Főiskolai Világbajnokságon résztvett gyors, és műkorcsolyázóink szombaton hazaérkeztek. (MTI) MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI KUPA-MÉRKŐZÉSEKET játszottak szombaton délután. A Kőbányai Bástya labdarúgó-csapata nagy meglepetésre 2:1 (2:1) arányban legyőzte a Bp. Vasas együttesét, amely így kiesett a további küzdelemből. A másik kupamérkőzésen a Bp. Honvéd 11:1 (5:0) arányban győzött a Bp. Előre ellen. Mai sportműsor: Asztalitenisz: Országos egyéni bajnokság, Sportcsarnok, d. e. 9-től Birkózás: Országos ifjúsági egyéni kötöttfogású birkózóbajnokság, Sport u.. 10 óra. — Országos cselgáncsbajnokság, Angol-u. 10. sz., 11 óra. Korcsolya: Cs. Vasas műkorcsolyázó bemutatója, Műjégpálya, este fél 8 óra. Labdarúgás: Magyar Népköztársasági Kupa-mérkőzések, Bp. Bástya—Bp. Haladás, Vízművek-pálya, 15 óra; Bp. Kinizsi—Cs. Vasas, Üllői út, 11 óra; Pécsi Lokomotív—Pápai Vörös Lobogó, Pécs, 15 óra; Ds. Vasas- Salgótarjáni Bányász, Diósgyőr, 15 óra; Szegedi Honvéd—Orosházi Kinizsi, Szeged, 10.30 óra. Súlyemelés: Budapest felnőtt egyéni bajnoksága, Rákosi Mátyás kultúrház, 10 óra. Tenisz: A BTSE fedettpálya-versenyének döntői, váci úti Vasas Izzó-Sportcsarnok, 10.30 óra. Vízilabda: Téli Kupa-mérkőzések a Sportuszodában 19 órai kezdettel. IN OJ All AS A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás ma estig: Észak felől csökkenő felhőzet. Többfelé, főleg délen az esti és éjszakai órákban még eső, havaseső, havazás. A Dunántúlon erős északnyugati, északi, később északkeletire forduló szél, amely fokozatosan mérséklődik. A nappali hőmérséklet a Tiszától keletre alig változik, másutt csökken. A várható napi középhőmérséklet 4 fok felett lesz. A budapesti színházak mai műsora Operaház: Lammermoori Lucia (ifjúsági előadás, délelőtt 11); Traviata (F. G., 7). — Nemzeti Színház: Ármány és szerelem (7). — Városi Színház: Bahcsiszeráji szökőkút (Raisza Sztrucskova és Jurij Kondratov vendégfelléptével, délelőtt 11); János vitéz (8). — Katona József Színház: Fáklyaláng (délelőtt fél 11); Sok hűhó semmiért (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Állami Népi Együttes ének-, zene- és tánckara (délelőtt 11); Dandin György (3); Cyrano de Bergerac (7). — Madách Színház: Halott völgy (délelőtt fél 11); A hős falu (7). — Fővárosi Operettszínház: Hűbele Balázs (délelőtt fél 11); Luxemburg grófja (negyed 3, 7). — Ifjúsági Színház: Az új ember kovácsa (3, 7). — Ifjúsági Színház Kamaraszínháza: Timur és csapata (délelőtt 11, délután 4). — Fővárosi Víg Színház: Szibériai rapszódia (3, 7). — Vidám Színpad: Vannak még hibák (fél 4, 7). — Állami Bábszínház: Misi mókus kalandjai (délelőtt 11); Meseláda (3, 5), New York 42. utca (fél 8). — Zeneakadémia: Tánczene délután (fél 5). «... Mégis szól a fülemüle» (8). — Bartók-terem: Zsákay László és Vázsonyi Bálint hangversenye (délelőtt 11) . — Artista Varieté: Tavaszi hangok (4, 6, 8). — Rádió: Az orosz kérdés, rádiójáték (Kossuth, 20.20). A kék szőnyeg, ifj. rádiójáték (Petőfi, 1600) Csinn-Bumm, a Rádió Gyermekcirkusza (Kossuth, 10.10). A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL VASÁRNAP KOSSUTH-RÁDIÓ: 6.00—9.00-ig: Zenél vasárnap reggel. — Közben: 6.45: A «Szabad Nép» mai vezércikke. — 8.00: Hírek. — 9.00: Egy falu — egy nóta. — 9.30: Zenés fejtörő. — 10.00: Vasárnapi levél. — 10.10: Csinn-Bumm! Gyermekcirkusz. — 10.50: Szovjet fúvószene. — 11.00: Békeműsor. — 11.30: Zenekari hangverseny — Közben: 12.03: Hírek. — 12.55: Jó ebédhez szól a nóta. — 13-30: Hangos Újság. — 14.15: Művészlemezek. — 15-30: Lengyel muzsika. — 16.00: A Szovjetunió szocialista mezőgazdasága. — 16.30: Filmzene. — 17.00: Egy hét a külpolitikában — 17.15: Népköztársasági labdarúgó kupamérkőzések — 17.40: Kincses Kalendárium. — 19.00: Hangképek a magyar szakszervezetek XVIII kongresszusáról. — 20.00: Hírek. — 20.20: Az orosz kérdés Hangjáték. — 21.20: A vasárnap sportja. — 21.50: Vidám indulók. 22.00: Hírek - 22.10: Tánczene. — 23.00: Közvetítés a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. 24.00- Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 8.00: Vidám dalok. — 8.30: Falurádió. — 9 01:: Operarészletek. — 11.00: Miska bácsi lemezesládája — 11.35 Bányászműsor. — Ifjúságunk dalai. — 12.50: Részletek a «Szülőföldem» című novelláskötetből. * David Ojsztrah hegedül, Lev Oborin zongorázik. — 13.50: Vidám fúvószene. — 14.00: Mai operettekből. — 15 00: Tudományos fejtoro. — 15.20: Csárdások, polkák — 15.40: A «Tartós békéért, népi demokráciáért!» c. lap ismertetése. — 16.00: Gyermekszínház. — 16.40: Szív küldi... — 17-00: Zenés irodalmi műsor. — 17-30: Tánczene _ 18.00: Hegedűszólók. — 18.40: Épül a kommunizmus — épül a szocializmus. Irodalmi riport. — 19.00: Részletek a «Hovanscsina» c. operából. a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest VIII, Blaha Lujza-tér 3 Tel.: *343—100. *142—220. Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája, Budapest, V., József nádor-tér 1. Tel.: 180—850, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatal. Budapesti üzemi előfizetés tel.: 189—644, 189—653, 189— 607. — A budapesti egyéni előfizetők ügyeit a kerületi kézbesítő postahivatalok kezelik Központi előfizetőszolgálat: 183—022. Előfizetési díj havi 12 Ft. SZIKRA Lapnyomda. SZABAD NÉP .■v -- íí . l.'.ü,. 7... NEMZETKÖZI SZEMLE A koreai kérdés az ENSZ közgyűlése előtt kéthónapos szünet után újra megnyílt az ENSZ közgyűlésének 7. ülésszaka. Emlékezetes, hogy az ülésszak felfüggesztésére december 22-én került sor, a küszöbönálló amerikai kormányváltozásra valótekintettel. Ezt megelőzőleg az ENSZ- beli tárgyalások fő eseménye a koreai kérdés vitája volt. A Szovjetunió — híven következetes békepolitikájához — azt javasolta, hogy haladéktalanul szüntessék be a tüzet Koreában, s miután elhallgattak a fegyverek, kezdjék meg a tárgyalásokat a fegyverszüneti egyezmény egyetlen megoldatlan problémája: a hadifogolykérdés rendezésére. Az Egyesült Államok kormánya azonban ismételten bebizonyította, hogy nem akarja a koreai háború befejezését. A méltányos és észszerű szovjet javaslat helyett azt az indiai javaslatot fogadtatta el a közgyűléssel, amely csak a háború elnyújtására és kiterjesztésére alkalmas. Az indiai küldöttség által kidolgozott határozat alapelvként elfogadja azt az amerikai rágalmat, hogy a koreai-kínai hadifoglyok egyrésze állítólag nem akar visszatérni hazájába, s egy «semleges» bizottságot ír elő a hadifoglyok kikérdezésére; ha pedig a bizottság tagjai képtelenek volnának közös álláspontra jutni, a döntőbíráskodást az ENSZ-re (pontosabban: az amerikaiakra!) bízza. Világos tehát, hogy ez a határozat teljességgel elfogadhatatlan a koreai és a kínai nép számára. Azóta több mint két hónap telt el. Az Egyesült Államokban hivatalba lépett az új köztársaságpárti kormány. Az új amerikai elnök egyik első intézkedése az volt, hogy szabad kezet adott Csang Kaj-sek bandájának a Kínai Népköztársaság elleni «zavaró hadműveletekre», s ezzel jelentősen növelte a koreai háború kiterjesztésének veszélyét. Az amerikai kongresszus helyesléssel fogadta az új kormány agresszív lépését, s megelégedéssel nyilatkozott arról, hogy ez kezdetét jelenti egy «erélyesebb külpolitikának. Magyarán: az Eisenhowerkormány nem egyszerűen folytatni, hanem fokozni akarja a Truman által kezdeményezett agresszív «hidegháborús» politikát. Elődjéhez hasonlóan az új amerikai kormány sem kis szerepet szán háborús terveiben az ENSZ-nek. Cabot Lodge, az Egyesült Államok ENSZ-beli fődelegátusa — aki egyébként Eisenhower legszűkebb környezetéhez tartozik — a közgyűlés megnyitásának előestéjén kijelentette, hogy az amerikai küldöttség az ENSZ ülésszakán a «gyakorlatba ülteti át Eisenhower külpolitikáját». S hogy minden félreértést eloszlasson, hozzátette: «Szükségtelen, hogy ezentúl lábujjhegyen járjunk az ENSZ- ben». Vagyis Cabot Lodge bejelentette, hogy az amerikai küldöttség még az eddiginél is vadabb szovjetellenes uszítás színterévé akarja tenni az ENSZ-et, s célja, hogy a béketábor elleni provokációk amerikai politikáját — akárcsak a koreai agressziót — az ENSZ zászlajával leplezze. Az újra megnyílt ülésszakon elsőnek ismét a koreai kérdést tűzték napirendre. Az amerikai uszítók már az első napon hangfogó nélkül nyilatkoztak. Cabot Lodge a politikai bizottság első ülésén olyan durva rágalmazó beszédet mondott a Szovjetunió ellen, amely párját ritkítja a maga nemében. Annak a kormánynak a képviselője, amely alig titkolja, hogy Kína megtámadásával, a koreai háború kiterjesztésével akar koreai «zsákutcájából kikerülni, a Szovjetuniót igyekezett felelőssé tenni a koreai fegyverszünet meghiúsításáért — azt a Szovjetuniót, amely szüntelenül harcol az ENSZ-ben és azon kívül is a koreai tűzszünet haladéktalan megteremtéséért! De amikor Visinszkij elvtárs javasolta, hogy a vita hatékonysága és a béke közelebbhozatala érdekében a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőjét hívják meg az ülésekre. Cabot Lodge úr volt az első, aki ez ellen magából kikelve tiltakozott, s intésére az amerikai tömb elutasította a Szovjetunió indítványát. Íme, így fest az Eisenhower-kormány külpolitikájának «átültetése a gyakorlatba» az ENSZ- ben. Az amerikai kormány növekvő agresszivitása nagy nyugtalanságot kelt még szövetségesei körében is. Az Egyesült Államok csatlósai attól tartanak, hogy a háborús provokációk amerikai politikája kockázatos kalandokba sodorja az egész amerikai tömböt. Ennek az aggodalomnak adott hangot a több mint négymillió példányban megjelenő «Daily Mirror» című angol lap, amikor «Veszély» című cikkében Eisenhowerhez fordult és kérte, «fontolja meg Anglia, Kanada és az Egyesült Államok más szövetségeseinek figyelmeztetéseit». A «Daily Mail» még szókimondóbb: «Az ENSZ-diplomaták úgy látják — írja — hogy a most kezdődő közgyűlés... nagyon súlyos teherpróba elé állítja az Egyesült Államok és szövetségesei közötti viszonyt. Nagyon sok küldött úgy érzi, hogy az Egyesült Államok nem kapna számbavehető támogatást, ha a Kína elleni szigorúbb kereskedelmi tilalmat, vagy az ENSZ- tagok katonai hozzájárulásának felemelését javasolná a közgyűlésen». Ugyanerről ír a «Times of India» című indiai lap is. «Az ENSZ elé kerülő kérdés nemcsak a koreai béke helyreállításának, hanem a béke megőrzésének kérdése Ázsia többi részében is... Szerencsére a legtöbb ázsiai és európai hatalom tudatában van annak, milyen veszélyt jelent az ellenségeskedések kiterjesztése. ...Ha az Egyesült Államok kormánya figyelmen kívül hagyja ezt az aggódást, ezzel új és veszedelmes feszültséget teremt az európai szövetségeseivel fennálló kapcsolataiban és szembekerül ázsiai barátaival is. Ha a sajtójelentésekA Schuman-terv országok közös szén-, macskavas- és vasérc-piacának megnyitása és az újabb amerikai mesterkedések az «európai hadsereg» felállításának meggyorsítására ismét előtérbe állították a «Saar-kérdést». A Saar-kérdés — vagyis az a probléma, hogy a francia avagy a nyugatnémet imperialista rabló aknázza-e ki a Saar-vidék gazdag természeti kincseit — valóságos csomópontja a francia—nyugatnémet ellentéteknek. Az amerikai imperialisták az «oszd meg és uralkodj» elve alapján hosszú időn át kettős játékot folytattak a Saar-kérdésben. Előbb francia csatlósoknak ígérték e területet, majd felbiztatták bonni csatlósaikat a revansra. Közben a markukba nevettek csatlósaik civódásán, mert végső soron maguknak szánták ezt a zsíros falatot. A nyugatnémet—francia ellentétek azonban az utóbbi időben annyira kiéleződtek, hogy akadályozóivá váltak az amerikai háborús tervek megvalósításának. Amerikai parancsra ezért többízben indult tárgyalás Bonn és Párizs között, de teljesen eredménytelenül. Összesúj tárgyalások kezdődnek hinni lehet, a nyugateurópai nemzetek küldöttei a közgyűlés ülésszakának előestéjén egy nemhivatalos találkozón tökéletesen világossá tették az Egyesült Államok küldöttei előtt, hogy elleneznek minden olyan politikát, amely alkalmat ad a koreai háború kiterjesztésére» — írja a «Times of India» A nyugati tömb országai e «nyugtalanságuk» ellenére is Amerikával együtt utasították el a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy hívják meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot a koreai kérdés vitájához. Ugyanakkor azonban a béketábor országainak ENSZ-küldöttein kívül tíz ázsiai és arab ország képviselői is támogatták a szovjet indítványt. A Szovjetunió küldöttsége lankadatlanul folytatja harcát, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét az amerikai háborús politika eszközéből a béke eszközévé változtassa. Ebben a harcában a Szovjetuniót az egész békeszerető emberiség támogatja. Mint a Népek Békekongresszusa határozatában megállapította, az egyszerű emberek azt követelik, hogy «az ENSZ legyen ismét a kormányok megegyezésének fóruma és hogy a népek ne legyenek kénytelenek továbbra is csalódni az ENSZ-be vetett bizalmukban». Jek, s mind a két fél a Saar-vidék «európaizálása» (európaivá tétele) mellett foglalt állást. A nyugateurópai burzsoá sajtó már elragadtatással írt a két kormány küszöbön álló megegyezéséről. Csakhamar kiderült azonban, hogy mind Bonnban, mind Párizsban mást értenek az «európaizálás» alatt. Franciaországban «európaizálás» címén véglegessé akarják tenni a francia monopóliumok uralmát a Saar-vidéken. Bonnban viszont — mint a «Manchester Guardian» című angol lap megírta — az a terv, hogy az «európaizált» Saar-vidéket a «Schuman-terv» főhatóságának felügyelete alá helyezik. Vagyis: a Saar-vidék kirablásában a francia monopóliumokat a Ruhrvidékiek váltanák fel, hiszen a Schumanféle tröszt vezető szervében az ő hatalmi szavuk érvényesül. Az őszi tárgyalások végülis holtpontra jutottak. S mint a «La Tribune des Nations» című francia lap nem ok nélkül megjegyezte: «A Saar-kérdéssel kapcsolatban az a nyomasztó érzésünk, mintha állandóan körbe forogna. Ez olyan kérdés, amelyet Párizsnak és Bonnak közösen kellene megoldania, de amikor a két Nyugatnémet—francia marakodó is a Saar-vidékért fél véleményét "hallgatjuk, az az érzésünk, mintha süketek párbeszédének lennénk a tanúi». Ilyen előzmények után kapott parancsot Washingtonból De Gasperi olasz miniszterelnök, hogy a Schuman-tervhez és az «európai hadsereg» tervéhez tartozó hat országnak a napokban lezajlott római értekezletén próbáljon «közvetíteni» a két viszálykodó fél között. Erre a közvetítésre annál is inkább szükségük van az amerikaiaknak, mivel a Saar-kérdés januárban még bonyolultabbá vált. René Mayer francia miniszterelnök ugyanis, hogy megszerezze a beiktatásához szükséges többséget, még január elején kényes ígéretet tett. Mayer megígérte a francia burzsoá köröknek, hogy a Saar-kérdés megfelelő (természetesen a francia monopóliumok számára megfelelő) rendezése előtt nem kerülhet sor az «európai hadsereg»-egyezmény jóváhagyására a francia parlamentben. Most tehát, hogy az Egyesült Államok számára oly sürgőssé vált ennek a támadó hadseregnek a felállítása, kétszeresen rendezni szeretnék a Saar-kérdést is. De Gasperi kísérletei azonban nem jártak eredménnyel. Mint a «Manchester Guardian» megírta: De Gasperi közvetítése «megrontja a francia-nyugatnémet viszonyt», mert «Adenauer kormányának méltatlankodása a Saar-kérdés miatt anynyira fokozódott, hogy... nem hajlandó semilyen engedményre.». Ugyanakkor a római tárgyalások kísérőzenéjeként egymást követték az éles franciaellenes kirohanások a nyugatnémet sajtóban. A «Die Welt» így ír: «A római megbeszélések eredménytelenek maradnak, mert Franciaország felhagyott a diplomácia megszokott gyakorlatával és így próbál kijátszani egy baráti szomszédot». A «Rheinische Post» még élesebben fejezte ki ugyanezt: «Bonn nem fog szállítani a franciáknak egy újabb fügefalevelet, hogy ezzel takarják el nemzeti önzésük meztelenségét». Ugyanezen az értekezleten egyébként az «európai hadsereg» ügyében sem jutottak érdemlegesen előre, bár (az amerikai kormány ismert ultimátumára való tekintettel, amely 75 napot adott a «hadsereg» nyélbeütésére) éppen ezért ültek össze. Az érdemleges megegyezés itt is a francia és a nyugatnémet kormány ellentétein hiúsult meg. A nyugatnémet és a francia monopóltőkések eszeveszett marakodása közepette a Saar-vidék lakosságának nagy tömegei elszántan küzdenek a Saar-vidék helyzetének demokratikus alapon, egy egységes Németország keretében való rendezéséért..