Szabad Nép, 1953. március (11. évfolyam, 60-90. szám)
1953-03-14 / 73. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA X. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM ARA 60 FILLÉR SZOMBAT, 1953 MÁRCIUS 14 MARX KÁROLY Hetven évvel ezelőtt távozott el az élők sorából Marx Károly, a tudományos kommunizmus megalapítója, a nemzetközi proletariátus nagy tanítója és vezére, a Kommunisták Szövetségének vezetője, a Nemzetközi Munkás Szövetség — az I. Internacionálé — kezdeményezője és szervezője. Arra a kérdésre, mit tart boldogságnak, Marx válasza ez volt: «küzdeni», jelszava, kedvenc mondása — mint Lafargue-tól tudjuk — így hangzott: «Az emberiség számára kell dolgozni». Marx életművéhez hasonlót, e mű úttörő erejét, nagyságát, tudományos megalapozottságát és forradalmi gyakorlati jelentőségét tekintve, senki előtte nem hozott létre. A munkásosztály, a dolgozó emberiség Engels Frigyes szavaival elmondhatja Marxról: «Mi valamennyien általa lettünk azzá, amik vagyunk,s az ő elméleti és gyakorlati tevékenységének köszönhető, hogy a mozgalom ma az, ami...» Az emberek a politikában, vagyis társadalmi életük kérdéseiben — mutat rá Lenin — «mindig az ámítás és önámítás együgyű áldozatai voltak és lesznek, amíg meg nem tanulják azt, hogy akármely erkölcsi, vallási, politikai és szociális frázis, nyilatkozat, ígéret mögött felismerjék az egyik vagy másik osztály érdekeit». Marx a világtörténelemből levonta és következetesen keresztülvitte ezt a tanulságot. «Ez a tanulság — mondja Lenin — az osztályharcról szóló tanítás». Marx mutatta meg a proletariátusnak a kapitalizmus rabságából kivezető utat és derítette fel a munkásosztálynak, mint a szocialista társadalom megteremtőjének világtörténelmi szerepét. A marxizmus létrejöttével, Marx és Engels munkássága nyomán új korszak kezdődött az emberiség történetében: az ámítás és önámítás áldozatai kezdtek magukra eszmélni; a kizsákmányoltak és elnyomottak kezdtek tudatosan szervezkedni jogaik védelmére, helyzetük megjavítására, az osztálytársadalom megdöntéséért folytatott harcra. Harcostársa és legjobb barátja, Engels a marxi mű lényegét magyarázva, elsősorban azt hangoztatta, hogy Marx felfedezte az emberi társadalom fejlődési törvényét, mely szerint «a közvetlen anyagi létfenntartási eszközök termelése, s ezzel egy nép vagy korszak mindenkori gazdasági fejlődési foka az az alap, amelyből az illető emberek állami berendezései, jogi felfogása, művészi, sőt vallási képzetei kifejlődtek. Ez a történelmi materializmus alaptétele. Marx történelmi materializmusa a tudományos gondolkodás hatalmas vívmánya volt. «A történelemre és a politikára vonatkozó nézetekben eladdig uralkodó zűrzavar és önkény helyébe — írja Lenin — bámulatosan egyöntetű és összhangzatos tudományos elmélet lépett, amely megmutatta, hogyan fej- Eődik a társadalmiéletnek egyik, formája. cKX — a Te hitet sielők növekedése következetében — egy másik, magasabbrendű forma — például a jobbágy rendszerből a kapitalizmus*. Marx fedezte fel — mutat rá továbbá Engels — «a mai tőkés termelési mód s az általai létrehívott polgári társadalom sajátos mozgási törvényét is*. Ez a két korszakalkotó tudományos felfedezés és A Marte egyéb sokoldalú tudományos tevékenysége azonban csak részét alkotta a marxi életműnek. Marx számára a tudomány történelmet mozgató, forradalmi erő volt, «mert Marx mindenekelőtt forradalmár volt — mondja Engels. — «Igazi élethivatása az volt, hogy így vagy amúgy közreműködjék a tőkéstársadalom és az általa alkotott állami berendezések megdöntésén, hogy közreműködjék a modern proletariátus felszabadításán, amelyet először ő ébresztett helyzete és szükségletei tudatára, annak a tudatára, hogy mik felszabadításának feltételei. Hetven év telt el Marx halála óta, valamivel több mint két emberöltő — ha az emberpusztító kapitalizmus statisztikájának átlagát nézzük — és alig több, mint egy nemzedék élete, ha a marxi tanítások megvalósításával győző szocializmus átlagos életkor-statisztikáját vesszük. Ennek a hetven évnek a felét — 1883-tól 1917-ig — lényegében az jellemzi, hogy a marxizmus tanításai szélesen elterjednek, proletárszocialistatömegpártok alakulnak ki. Ebben az időben véget ér a kapitalizmus «békés» fejlődése és (1904-ben) megkezdődik az imperialista háborúk korszaka. Ugyanakkor az 1905-ös orosz forradalom, amelyet nyomorúké vet a török, perzsa és kínai fontadalom, azt jelzi, hogy közeleg a kapstelizmus forradalmi válságának korszakai. Marix azt mondotta tanításáról, hogy annak leglényegesebb tétele a proletáré diktatúráról szóló tanítás. A proletárdiktatúrát, a munkásosztály hatalmának világtörténelmi főpróbáját üdvözölték oly lelkesen .Marx és Engels az «eget ostromló» párizsi kommünben. Érthető tehát, hogy a marxi tanításoknak ez a leglényegesebb pontja került annak a harcnak a középpontjába, amelyet a marxi tanítások érvényesítéséért, előbb maga Marx, Engels-szel együtt, majd Marx halála után Fngels folytatott, akitől Lenin vette át és vitte tovább a győzelem felé a marxizmus harci lobogóját. Még Engels életében hozta Lenin nyilvánosságra a «Kik azok a «népbarátok» és hogyan hadakoznak a szociáldemokratáik ellen?» című művét és Engels halálának évében. 1805-ben hozta létre Lenin Petrográdban a «Harci szövetség a munkásosztály felszabadítására» nevű szervezetet. Már Marx és Engelskemény harcot folytattak a korabeli munkásmozgalomban az opportunizmus különböző válfajai ellen. A burzsoá befolyás arra törekedett, hogy kiirtsa a marxizmusból a leglényegesebbet, a velejét, a proletárdiktatúráról szóló tanítást. A kispolgári anarchista elemek (Bakunin és társai) tagadták a forradalmi államhatalom szükségességét, vagyis elszakították el a forradalom kérdését a társadalmi fejlődés konkrét feltételeitől. Marx éles kritikát gyakorolt a német szociáldemokrácia úgynevezett gothai (1875-ben keletkezett) programmja fölött, melynek — mint Marx írta — «politikai követelései semmi egyebet nem tartalmaznak, mint a régi közismert demokratikus sirámokat». Marx 1875-ben a német szociáldemokrácia gothai programai jóval kapcsolatban rámutatott azzal, hogy a proletárdiktatúra követelése nem hiányozhat a munkáspárt programmjából: «A kapitalista és a kommunista társadalom között — írta Marx — van egy időszak, melyben az első forradalmi úton a másodikká alakul át. Ennek megfelel egy politikai átmeneti időszak is, amelynek az állama nem lehet egyéb, mint a proletariátus forradalmi diktatúrája». Megszívlelték, elfogadták a német szociáldemokrácia vezetői ezt a marxi kritikát? Nem fogadták el.. Tizenhat évvel a gothai programm után jött létre 1891-ben az erfurti program is, amely hallgatással siklott el a proletárdiktatúra kérdése fölött. Marx és Engels szívós és kemény küzdelmet folytattak forradalmi tanításuk védelmében a szociáldemokráciában elburjánzó opportunizmus ellen. Nem véletlen tehát, hogy amikor a kapitalizmus fejlődésének új szakasza, a monopolista kapitalizmus, az imperializmus következett be, a gothai és erfurti forrásokból táplálkozó opportunizmus nem volt képes felismerni az új korszak jelentőségét. Ellenkezőleg, amilyen mértékben megérlelődtek az új harci feltételek, amelyeket Marx és Engels már nem ismerhettek fel, mert olyan időszakban éltek, amikor a kapitalizmus simán fejlődött és «békésen» terjeszkedett el az egész földkerekségen, olyan mértékben távolodtak az opportunisták a marxizmustól. Akik a gothai és erfurti programmban még csak elhallgatták a proletárdiktatúrát, azok most, a XX. század elején már egyenesen megtagadták, mondván Bernisteinnel: «a végcél semmi». Marx és Engels alapvető kérdésnek tekintették a munkásosztály vezetőerejének, a pártnak a kérdését. Ezért helyeztek olyan súlyt arra, hogy tisztázzák a munkásosztály pártjának céljait és ezért ragaszkodtak a munkásmozgalom elvi kérdéseinek gyökeres tisztázásához. Marx és Engels fogalmazták meg a Kommunisták Szövetségének programmját, amelynek első pontja így hangzott: «A Szövetség célja a burzsoázia megdöntése, a proletariátus uralma, a régi, osztályellentéteken alapuló polgári társadalom megszüntetése és új, osztály- és magántulajdon nélküli társadalom megalapítása». A Kommunisták Szövetsége megbízásából írta meg Marx és Engels a nemzetközi kommunistás mozgalom alapvető dokumentumát, a Kommunista Párt Kiáltványát. Marx és Engels a proletárpárt szervezését és felépítését nem kiagyalt tételek «légüres térben» történő alkalmazásának, hanem a társadalmi átalakulás füzében végbemenő folyamatnak tekintette. A munkásosztály pártjának — tanította Marx — minden forradalmi mozgalomban a leghaladóbb programmot és követeléseket kell képviselnie, széles fronton kell szövetkeznie a társadalom minden haladó rétegével a reakciós osztályok ellen, de ugyanakkor nem szabad elmulasztaniaegyetlen pillanatra sem, hogy a munkásságban a burzsoázia és, a proletariátus közötti kibékületetlen ellentétről mennél világosabb tudatot fejlesszen ki» — mint ezt a Kommunista Párt Kiáltványa mondja. A munkásosztály pártjának kialakításánál Marx nagy figyelmet szentelt annak, hogy a munkásmozgalom különböző szervezeteinek egyesülése elvi alapon menjen végbe. Marx és Engels a munkásosztály pártjának kialakításával kapcsolatban nagy nyomatékokra. hangsúlyozta: következetes harcot kell folytatni azért, hogy a munkásosztály és a társadalom egyéb dolgozó és kizsákmányolt rétegei között a legszorosabb együttműködés, szövetség jöjjön létre. Engels élesen bírálta agothai programmot éppen azért, mert ezt az alapvetően fontos feladatot helytelenül vetette fel, felidézve a munkásosztály elszigetelésének veszélyét. Nem kisebb erőivel és határozottsággal léptek fel Marx és Engels a proletár nemzetköziség mellett, amelyről azt tanították, hogy ez a munkásmozgalom alapvető pillére. Marx és Engels a munkásosztálynak olyan vezető pártjáért küzdöttek, amely aproletariátus és burzisoázia között folyó harc fejlődésének különböző fokozatai során mindig az összmozgalom érdekeit képviseli, a munkásosztály felszabadításának, a tőkés uralom megdöntésének célját követi. A II. Internacionálé opportunista vezérei tehát nemcsak a proletárdiktatúra kérdésében, hanem — és nem kevésbbé — a proletárpárt kérdésében is szembeszálltak a marxizmus útmutatásaival. Lenin és Sztálin az újtípusú forradalmi párt, a bolsevik párt megszervezésével, az opportunizmus elleni éles és megalkuvásnélküli harcukkal nemcsak megvédték a marxizmus tanításait az opportunista árulók ellen, akik parlamenti bársonyszékekért eladták a munkásosztály felszabadításának szent ügyét, hanem továbbfejlesztették a marxizmust, ezt az élő forradalmi tudományt. A marxizmus továbbfejlesztője, Lenin, 1905-ben a felkelés tudományára tanítja az orosz proletariátust és legjobb harcostársai, Sztálin, szervezi a felkelést. Lenin megállapítja az 1871. évi párizsi kommün és az 1905-ös oroszországi proletárfelkelésben megszületett szovjetek azonos alapvető vonását, mint a munkáshatalom államszervezetének formáját. Lenin és Sztálin frontális támadást fejt ki az áruló szociáldemokrácia ellen, amely megtagadja a marxi tanítások lényegét, teljesen a burzsoázia oldalára áll. Lenin felfedi a kapitalizmus utolsó szakaszának, az imperializmusnak a fejlődési törvényeit és Sztálinnal együtt felkészíti a bolsevik pártot az 1905-ös főpróba tanulságainak gyakorlati levonására. 1914-ben kitör az első világháború és csődöt mond a II. Internacionálé, amelyet az opportunizmus, a szociálsovinizmus rákfenéje pusztított el. 1917-ben az imperialista korszak marxizmusának, a lenini tanításoknak , zászlajai alatt, Lenin és Sztálin vezetésével győz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. A leninizmus — tanítja Sztálin elvtárs — az imperializmus és a proletárforradalmak korszakának marxizmusa. Lenin «Az imperializmus a kapitalizmus legfelső foka» című művében felfedte az imperializmus fekélyeit és elkerülhetetlen pusztulásának feltételeit. Az igazi marxista következetességével, bátorságával Lenin az új történelmi feltételeknek megfelelően megállapította, hogy nem áll fenn Marxnak és Engelsnek a kapitalizmus előző békés fejlődési korszakából származó az a tétele, hogy a proletárforradalom csak több országban egyszerre győzhet; «az imperializmus körülményei között — fejtette ki Sztálin elvtárs a lenini tanítást — a szocializmus győzelme egyes, egymagukban vett kapitalista országokban lehetséges». A Marx halála óta eltelt hetven év második fele — 1917-től — a marxizmus-leninizmus megvalósulásának korszaka. A leninizmus válaszolt az imperializmus és proletárforradalmak korszakának minden kérdésére: megjelölte a munkásosztály hatalmának formáját, kidolgozta a munkásosztálynak a kizsákmányolt osztályok (parasztság stb.) nemproletár tömegeivel való szövetségének kérdését a munkásosztály vezetőszerepe mellett, a proletárdemokrácia kérdését, felvértezte a munkásosztályt a vezető pártról szóló lenini-sztálini tanításokkal. Lenin és Sztálin vívták meg a harcot az opportunizmus ellen a leninizmus győzelméért. Amikor Lenin eltávozott tőlünk, Sztálin elvtárs vitte tovább a győzelmes leninizmus zászlaját, Sztálin elvtárs továbbfejlesztette a leninizmust. Kidolgozta a szocializmus egy országban való felépítésének tudományát. Sztálin elvtárs vezetése alatt felépült a nagy szocialista Szovjetunió. A szocializmus egy országban való felépítésének elméletét és gyakorlatát Sztálin elvtárs általános, az összes országokban alkalmazható tételekbe szűrte le. Sztálin elvtárs kidolgozta a szocialistás iparosításnak, a mezőgazdaság szocialista átalakításának elméletét, a proletárdiktatúra államelméletét, az osztályoknak az osztályba re élesedése útján végbemenő megszüntetésének elméletét. Sztálin elvtárs felfedte a modern kapitalizmus és a szocializmus alaptörvényeit és kifejtette a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet feltételeit. A két rendszer — a kapitalista és szocialista rendszer — egymás mellett létezésének kérdését elemezve, Sztálin elvtárs utat mutatott a dolgozó emberiségnek a béke megvédéséhez. Sztálin elvtárs megalkotta a marxista-leninista, a sztálini haditudományt, amely a második világháborúban megsemmisítő győzelmet aratott a fasizmus fölött. Hetven év telt el Marx halála óta. Ez a hetven év Marx nagy tanítványainak, Leninnek és Sztálinnak a vezetése alatt, akiknek nagy élete e hetven év történetéhez tartozik, a győzelem korszakává teljesedett ki. El és virul a marxi tanítás, a marxizmus-leninizmus az egész emberi gondolkozás nagy vezetőerejévé lett. Lenin az imperializmusról szóló tanítással, a proletárdiktatúráról szóló marxi tanítás kifejlesztésével, a pártról szóló tanítással továbbfejlesztette a marxizmust, megalapozta korunk marxizmusát. Lenin és Sztálin filozófiai, történelmi, közgazdasági és társadalomtudományi művei óriási értékekkel gazdagították a marxizmus tárházát. Marx Tőkéje a tőkés termelési mód és az általa létrehívott polgári társadalom sajátos mozgási törvényét fedezte fel. Lenin továbbfejlesztette a marxizmust és felfedte az imperialista korszaknak, a kapitalizmus legfelső fokának, a proletárforradalom korszakának fejlődési törvényeik Sztálin tnvábbfejjesztette a marxizmus-leninizmust, Leninnek az imperializmusról és a proletárforradalmak kor-'szakáról szóló tanítását, felfedte a szocializmus építésének fejlődési törvényeit, megalkotta a szocialista államelméletet, kifejtette a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet törvényszerűségeit, nagyszerű utolsó művével. «A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban» hosszú időkre utat mutatott a munkásosztálynak és az egész dolgozó emberiségnek, Marx, Engels, Lentin és Sztálin — négy nevet nevez meg így együtt a nemzetközi munkásosztály, a 800 milliós szocialista tábor, mert ez a négy név egyet jelent, a felszabadulás, a győzelem tudományát. Marx, Engels, Lenin és Sztálin—ez a négy név együtt jelenti a munkásosztály vezetőjét, a győzelmes kommunista pártot ,mert Marx és Engels, Lenin és Sztálin ilyen padért, ezért a pártért küzdöttek egész életükben. Ez a négy név az elnyomottak és kizsákmányoltak halálos gyűlöletét fejezi ki az imperialista elnyomóikkal, a kizsákmányolókkal és opportunista szociáldemokrata, áruló lakásaikkal szemben. Ez a négy név él és élni fog százmilliók szívében, élni fog jövendő századokban. Ma Marx Károly emlékének hódol a nemzetközi munkásosztály és magasra emeli Marx, Engels, Lenin, Sztálin zászlaját a szocializmus világgyőzelméért folyó harcban. Marx azt mondotta: «A filozófusok a világot csak különbözőképpen magyarázták; a feladat az, hogy megváltoztassuk». Ez a feladat a nagy szocialista Szovjetunióban teljesen megvalósult, a Szovjetunió vezetésével harcoló szocialista tábor országaiban a megvalósulás útján van. 800 milliós szocialista tábor hajtja meg ma zászlóit Marx Károly emléke előtt. Nagyot fordult a történelem kereke a Marx halála óta eltelt 70 esztendőben. Lenin és Sztálin történelemformáló munkássága nyomán, a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetésével, a Szovjetunióban létrejött az a társadalom, amelyről a Kommunistái Párt kiáltványa szólt: a régi, osztályokra és osztályellentétekre tagolt polgári társadalom helyébe szocialista társadalom lépett. A Szovjetunióban megszűnt embernek ember által való kizsákmányolása és bebizonyosodott, hogy a termelőeszközök társadalmi tulajdona az emberi társadalom erőinek eddig soha nem látott fellendüléséhez vezet. Amit R Marx és Engels a Kommunista Párt Kiáltványában több mint száz évvel ezelőtt látnoki erővel megjósoltak, az a szocialista Szovjetunióban mai élő valóság. Felszabadultak az emberiség alkotóerői, virulnak a tudományok és művészetek és a munka súlyos robotból a becsület, dicsőség és hősiesség dolgává lett. Lenin és Sztálin útján, a Szovjetunió segítségével és támogatásával az új szocialista világ megteremtésének útjára lépett a nagy kínai nép, a demokratikus Németország népe, a lengyel, a csehszlovák, a román, a bolgár, az albán nép, a szocializmus építésének útjára lépett a mi magyar népünk is. A szocializmus építésének történelmi tapasztalata szüntelenül gazdagítja a marxizmus-leninizmus kincsesházát és megkönnyíti, meggyorsítja a további fejlődést, amely feltartóztathatatlanul a szocializmus győzelmének útjára fogja vezetni az egész nemzetközi munkásosztályt, az egész dolgozó emberiséget. A rabló imperializmussal szemben, amely háborút és nyomort jelent — a dolgozó emberiség Marx, Engels, Lenin és Sztálin zászlaja alá tömörül, hogy kivívja a békét, a szabadságot, a szocializmust ! Szervezett, tervszerű munkát a gépállomásokon! (2. oldal) Mi kell ahhoz, hogy a dömsödi Dózsa tsz határidőre elvesse a búzát? (2. oldal) Sztálin országában — Színes útirajzfilmek a Szovjetunió országairól (2. oldal) A MAI SZAMBAN A Tudományos Akadémia ünnepi ülése Marx Károly halálának 70. évfordulója alkalmából (3. oldal) Befejeződött a koreai kérdés vitája az ENSZ közgyűlésén (4. oldal) A moszkvai dolgozók kérik, hogy XV. Sztálin a SzovjetunióLegfelső Tanácsának örökös tiszteletbeli tagja legyen (4. oldal) A csehszlovák külügyminisztérium jegyzéke az Egyesült Államok prágai nagykövetségéhez (4. oldal) ___________________ A politikai munka megjavítására készüljenek a felszabadulási hétre a Beloiannisz-gyárban! A budapesti pártbizottság tíz nappal ezelőtt felhívta a főváros dolgozóit, kommunistáit: csatlakozzanak Sztálinváros hős építőinek kezdeményezéséhez s felszabadulási héttel, a szocialista munka új hőstetteivel köszöntsék április 4-ét. A felhívás hangsúlyozta: «4 felszabadulási hét segítse elő az ipari termelésben mutatkozó elmaradás pótlását, az első negyedévi terv hiánytalan teljesítését és túlteljesítését». Sok múlik az üzemi pártszervezeteken, hogy a budapesti mérnökök, technikusok, munkások, alkalmazottak harca teljes erővel kibontakozzék. A Beloiannisz-gyárban is nagy visszhangra talált a felhívás. A gyári pártbizottság ülésen tárgyalta meg a tennivalókat. Ezután az üzem minden részében röpgyűlésen vitatták meg a dolgozók a műhely, a részleg munkáját, lehetőségeit. A 2-es műhely köpgyűlésén Paksi József elvtárs szerszámkészítő elmondta: kommunista kötelességének érzi, hogy eleget tegyen a felhívásnak. Az év elején megfogadta, hogy 160 százalékos átlagteljesítményét április 4-re 200 százalékra emeli. Ezt már teljesítette s ezért a felszabadulási hétre új célt tűzött ki: 300 százalékot. A 16-os műhely a kommunisták kezdeményezésére versenyre hívta a többi műhelyt. A kommunisták példamutatása magával ragadta a többi dolgozót is. A gyárban a munkások 88 százaléka van versenyben. Most ezeknek csaknem 30 százaléka — eddigi fogadalmát teljesítve — új feladatot vállalt. így, a dolgozók egyéni felajánlásai alapján alakult ki a gyár együttes vállalása: az első negyedévi tervet 600.000 forint értékben túlteljesítik. Igen komoly erőfeszítéseket követel ez a fogadalom. A gyár januárban csak 63 százalékra teljesítette tervét. Februárban ugyan komolyan javított munkáján s 116 százalékot ért el, de még így is súlyos az elmaradás a negyedévi terv teljesítésében. A dolgozók szégyenletesnek tartják ezt a helyzetet, változtatni akarnak rajta. Ezt bizonyítja az is, hogy a sztálini őrségen a gyár 122,1 százalékra teljesítette tervét. A felszabadulási hét előkészületei során a gyári pártbizottság erősítette a termelés pártellenőrzését. A pártbizottság meghallgatta az igazgató, a műszaki vezetők beszámolóját. Felkérte őket, hogy részletesen, konkréten mondják el, mit várnak ők a pártszervezettől, mire kell mozgósítani a dolgozókat. Sándor Ferenc elvtárs, fődiszpécser részletekbe menően összeállította a gyári terv és a közös felajánlás teljesítéséhez szükséges legfontosabb feladatokat, a verseny legfőbb céljait. Közölte például, hogy az úgynevezett LB induktoros telefonok csak akkor készülhetnek el időben, ha az 1-es műhely pár napon belül szállít 550 telefonalapot és 2000 forgórészt, ha a 2-es műhely gyorsan kijavít néhány fontos, régóta heverő szerszámot, ha a 13-as műhely 1920 induktort készít el március 15-ig, ha a 9-es műhely március 16 ig folyamatosan elvégzi a horgonyok tekercselését. Az összeállítás alapján még aznap figyelmeztető feljegyzéseket juttattak el a gyári alapszervezetekhez , s így azok valóban konkrétan meghatározott, célok érdekében mozgósíthatták a dolgozókat. A munkások világosan megláthatták, mit vár tőlük a párt. A pártbizottság természetesen nem elégedhet meg a gazdasági vezetők beszámolójával, hanem céltudatos politikai munkával kell azt alátámasztania. A Beloiannisz-gyárban a felszabadulási hét előkészületei során valamivel élénkebbé vált az agitáció, gyakrabban hallani a műhelyekben a népnevelőik szavát. Az eddig elért eredmény azonban csak biztató kezdet. Még sok a tennivaló az agitáció megjavítására. A legtöbb alapszervezetben még most, ilyen fontos harci szakaszban sincsenek rendszeres népnevelőértekezletek, a népnevelők nem kapnak elég segítséget, konkrét, helyi érveket. Csak kevés olyan népnevelő van, mint a 11-es műhelybenNemes Zoltán elvtárs, aki elevenen, meggyőzően mutatja meg a dolgozók munkájának összefüggését a gyár, az ország életével. Beszél a dolgozók megváltozott életéről, a gyár gazdagodásáról, az új gépekről és épületekről. A műhely exportcélokra gyárt adóállomásokat. Ha a műhely nem teljesíti feladatát, nem szállít idejében, akkor az ország kevesebb külföldi nyersanyaghoz jut «Megérzi az ország, megérezzük mi is — mondja. — Ha a felszabadulási héten megkétszerezzük erőnket, önmagunk és hazánk javát szolgáljuk».. Az agitáció különféle «fegyvernemeinek» alkalmazása még nem kielégítő a gyárban. A kisgyűlések, csoportos megbeszélések egyelőre csak a tervben vannak meg. A faliújságot sem használják ki eléggé, megjelenése rendszertelen, a legtöbb műhelyben csak formális. Igen kevés faliújság foglalkozik a felszabadulási héttel. Többet kell tennie az üzemi lapnak, a «Megafon»nak is. Sokszor megnyugtató hangulatot terjeszt, nem tárja fel idejében a hibákat. A lap eddig alig írt a felszabadulási hét előkészületeiről. A felszabadulási hét növeli a tömegszervezetek, elsősorban a szakszervezet felelősségét. Az üzemi bizottság elért már bizonyos eredményeket a verseny, a felajánlások szervezésében. De ez nem elegendő. A szakszervezeti bizalmiak egy része elhanyagolja munkáját, nem törődik a verseny eredményeinek ismertetésével. A festőműhelyben például nem gondoskodnak a verseny nyilvánosságáról. A 10-es alapszervezetben gyakrabban köztik ugyan a friss eredményeket, itt azonban az a szokás, hogy csak néhány kimagasló teljesítményt hoznak nyilvánosságra, pedig a műhely többi dolgozóit is buzdítani, serkenteni kellene nyilvános dicsérettel vagy bírálattal. A bányász DISZ-szervezetek küzdjenek nagyobb erővel a felszabadulási hét sikeréért A felszabadulási hét előkészítésében igen komoly feladataik vannak a bányász DISZ- szervezeteknek. A feketeszenet adó pécsi medencében, a pécsszabolcsi Béke-aknán és István-aknán a DISZ-szervezet lelkesíti, mozgósítja a fiatal bányászokat a negyedévi terv teljesítésére. A Béke-aknán például a szállításon dolgozó DISZ-brigád a felszabadulási hétre védnöksége alá vette az üres csilléé látást. Az ifjúgárdistákat , megbízták, hogy az egyes munkahelyeken ügyeljenek a termelés és a szállítás zavartalanságára, s ha valami zökkenő akad, azonnal segítsenek elhárítani. A DISZ-fiatalok lelkiismeretes, jó munkája jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a Béke-akna élenjár a pécsi szénbányák üzemei között. A pécsbányai Széchenyi-akna DISZ-szervezete példát vehetne a Béke- és az István-akna fiataljaitól. Mindaz, amit a Széchenyi-aknai fiataljai felszabadulásunk nyolcadik évfordulójára felajánlottak, eddig még papíron maradt." Azt ígérték, hogy március 1-ig ők is DISZ- szállítóbrigádot szerveznek, 20 fiatalt küldenek a szállításra a csilleforduló meggyorsítására. Március 12-ig azonban még nem tettek semmit. Megígérték azt is, hogy terjesztik a jó módszereiket. Mégsem népszerűsítik Glock Imre DISZ-brigádját és munkamódszereit — pedig ezek a fiatalok naponta 50—60 csille szenet adnak terven felül a hazának! A felszabadulási hét kezdetéig még egy hét van hátra. A pécsbányai DISZ-szervezet ne felelőtlenül ígérgessen, hanem mozgósítsa teljes erővel az ifjúgárdistákat, valamennyi fiatal bányászt, hogy kimagasló eredményekkel harcoljanak a negyedévi terv sikeres teljesítéséért. A felszabadulási héten valamennyi nagykőrösi traktoros túlteljesíti a műszaknormát A nagykőrösi gépállomás dolgozói új munkasikerekkel, a tavaszi szántás vetés gyors elvégzésével készülnek hazánk nagy ünnepére, április 4-re. A nagykőrösiek ígérik, hogy április 4-ig traktoregységenként 240 normál holdat teljesítenek. 2500 kiló üzemanyagot takarítanak meg és húsz százalékkal csökkentik az alkatrész-fogyasztást. Felajánlást tettek az egyes traktorosbrigádok is. A gépállomás dolgozói ígérik, hogy a felszabadulási héten minden egyes 30—35 lóerős traktorral a 3.6 normálhold műszaknorma helyett 4.5, naponta pedig 9 normálholdnak megfelelő talajmunkát végeznek el. Turkevón befejezték a tavaszi bíza, az árpa és a zab vetését Tünkevé termelőszövetkezeti város vezetői és dolgozói táviratban jelentették, hogy sztálini őrségen, két nappal határidő előtt teljesítették a tavaszi búza vetésének tervét. Március 13-ra, tehát csaknem egy hónappal a határidő előtt elvetették a tavasziárpát és a zabot is. Túrkeve termelőszövetkezetei a tavaszi gabonaféléket csaknem mind keresztsorosan vetették el. A túrkeveiek most vállalják, hogy április 4-re, hazánk felszabadulásának nagy ünnepére befejezik a lucernavetést is. Tóth László sztahanovista traktoros védnökséget vállalt három társa felett Tóth László, a bácsmegyei hadai gépállomás munkaerdemérmes sztahanovista traktorvezetője március 10-ig 220 normálholdnak megfelelő talajmunkát végzett. A kiváló traktoros áprilisi tiszteletére vállalta, hogy a felszabadulási héten egy-egy műszakban átlagosan nyolc normálholdat teljesít. Tóth László elvtárs nem elégszik meg a saját teljesítményének állandó növelésével. Garagó András, Stefán Ádám és Bélák Mihály traktoros egy termelőszövetkezetben dolgozik vele, s jelenleg egyik sem teljesíti a normát. Tóth László elhatározta: három társa felett sztahanovista védnökséget vállal. Ismerteti velük munkamódszerét, hogy a felszabadulási héten már ők is túlteljesítsék a normát. Tóth László ígéri: úgy tanítja társait, hogy Garagó András hét, Stefán Ádám és Bélák Mihály hat-hat normálholdnak megfelelő talajmunkát végeznek majd el műszakonként. Elbizakodottság a túrai gépállomáson «Nálunk igen jól megy a munka» dicsekszik Demény László, a pestmegye túrai gépállomás vezető mezőgazdásza. Valóban, a gépállomáson már több traktorista túlteljesítette a tavaszi tervét. Különösen Kovács István és Prima József váltak ki példamutató munkájukkal. De ha jobban megnézzük a furar gépállomás munkáját, nyilvánvalóvá válik, hogy a vezetők dicsekvésének semmi alapja nincs. A gépállomás vezetői például nem beszélnek arról, hogy a gépállomás negyven felelős traktorvezetője közül csupán tizenöt teljesíti a műszaknormát. A legutóbbi öt napban a 21, munkában lévő traktor 618 holdhelyett csupán 448 normál holdnak megfelelő munkát végzett. A gépállomáson több olyan traktoros dolgozik, aki tavaszi tervének alig egytizedét teljesítette. . . A vezetők nem törődnek azzal, hogy több traktoros tűrhetetlen módon pazarolja az üzemanyagot. Dudák János például 30 hold bevetéséhez másfél mázsával többüzemanyagot használt el a megengedettnél. S hasonló a helyzet több más gépnél is. A gépállomás traktorai nem teljesítik műszaknormájukat, ugyanakkor 120 százalékra «teljesítik» az üzemanyagfogyasztás tervét. Bűnös pazarlásai ez a nép vagyonának!Mindez arra mutat, hogy a túrai gépállomáson a mostani nagy munka idején tűrhetetlen önelégültség uralkodik. S ez egyik igen nagy akadálya annak, hogy a túrai gépállomás körzetében igazán meggyorsuljon a munka, s a legjobb agrotechnikával minél gyorsabban elvégezzék a tavaszi szántás-vetést. ♦ • ♦ ■ Előre, a tavaszi munka sikeréért! Határidőre vessük el a tavaszi búzát Március 15-én lejár a tavaszi búza vetésének határideje. Erre a napra az egész országban földben kell lennie a búzának. A vetéssel elmaradt termelőszövetkezeteknek és községeknek éjt nappallá téve kell dolgozniok, hogy erre a napra teljesítsék a vetés tervét. A fejér megyei tanács ezért küldte ki a járásokba a mezőgazdasági osztály dolgozóit, hogy azok a helyi adottságok számbavételével, közvetlenül segítsék a munkát, s megyeszerte elterjesszék az élenjárók módszereit. Több község tanácsa mozgósította a fogattal rendelkező dolgozó parasztokat, hogy segítsék ru társaikat. Kápolnásnyéken mintegy 60 fogat segítette az elmaradókat. Számos termelőszövetkezetben kiadták a jelszót: minden, másutt nélkülözhető fogattal boronálni kell a búza alá és vetni kell a magot! A zámolyi Petőfi, a kápolnásnyéki Petőfi és Vörösmarty, a polgárdi Új Elei, a velencei Előre, a baracskai Vörös Csillag és még számos termelőszövetkezet így fejezte be kemény munkával egy-két nap alatt a búzavetést. A nagy mozgósítás eredménye az lett, hogy Fejér megyében az elmúlt két nap alatt 26 százalékkal növekedett a terv teljesítése. A búzavetéssel súlyosan elmaradt megyékben is van példa arra, hogy ahol megfogják a dolog végét, igen rövid idő alatt elvégezhetik a vetést. A bács-kiskun megyei Tass községben jó például szolgált a termelőszövetkezet munkája. Itt Makkai László növénytermelő brigádjának tagjai és a gépállomás traktorosai két napon keresztül felváltva éjjel-nappal dolgoztak. A második napon befejezték a vetést és a búzát mind keresztsorosan vetették el. A bácsszentgyörgyi Ságvári termelőcsoport példásan szervezte meg a tavaszi munkát. A tszcs jóval határidő előtt vetette el a búzát Az ősszel alakult Béke termelőcsoport azonban nehézségekkel küzdve, egyre késlekedett. A Ságvári tszcs tagjai segítséget nyújtottak a Béke tszcs-nek, nem akarták, hogy az új csoport tagjai elkéssenek, kárt szenvedjenek. A Ságvári tszcs tagjai 15 hold tavaszi búzát vetettek el a Béke termelőcsoportnak, így az új csoport is idejében elkészült a vetéssel. Hajdú megye püspökladányi járásában nemrég még lassan haladt a tartalékföldek bevetése. A járási tanács figyelmeztette a községi tanácsokat és a földművesszövetkezeti vezetőket, hogy az ő kötelességük a tartalékföldek megműveléséről és bevetéséről gondoskodni. A figyelmeztetés használt A járás több községében, így például Bárándon maguk a földművesszövetkezet vezetőségi tagjai indultak ki elsőnek fogataikkal a tartalékföldekre. A saját munkájuk mellett arra vállalkoztak, hogy három napot dolgoznak a tartalékföldeken. Példájukat számos dolgozó paraszt követte, s néhány nap alatt végeztek is a vetéssel. Jó szervezéssel, kemény munkával, a jó tapasztalatok megvalósításával mindenütt gyorsan be lehet és be is kell fejezni a búzavetést. Borsodban, Bácsban, Baranyában, Csongrádban és a többi, vetéssel elmaradt megyében meg kell sokszorozni a munka ütemét. A megyei és járási tanácsok ne nézzék tétlenül, hogy akár csak egyetlen termelőszövetkezetben vagy községben is szervezetlenül, álmosan menjen amunka. Baranya megye szigetvári járásában a boldogasszonyfa,margitpusztai Vörös Csillag termelőszövetkezeti csoportban még hozzá sem láttak a tavaszi búzai vetéséhez. De sem a járási, sem a megyei tanács nem tesz semmit azért, hogy ebben a csoportban végrehajtsák a minisztertanács határozatát. Valamennyi megyei és járási tanács felelős azért, hogy területén egyetlen szem tavaszi búza se maradjon elvétetlenül. Letörlesztették adósságukat s már terven felül termelnek a zagyvai bányászok A Zagyvai Szénbánya Vállalat dolgozói adósággal kezdték első negyedévi tervüket. Április 4 tiszteletére vállalták, hogy pótolják, amit elmulasztottak, teljesítik és túlteljesítik negyedéves tervüket. Szavukat megtartották. A februári tervet már 104,9 százalékra teljesítették. A bányászok fokozták amunka lendületét és március 13-ig 109,2 százalékot értek el havi tervük esedékes részének teljesítésében. Ez azt jelenti, hogy most már nemcsak elmaradásukat pótolták, hanem máris 627 tonna szenet adtak népgazdaságunknak tervein felül.