Szabad Nép, 1953. április (11. évfolyam, 91-120. szám)
1953-04-01 / 91. szám
Lendítsük fel a dolgozó parasztok begyűjtési versenyét! ymwooononnnfyitYyxXf A felszabadulási héten már sok termelőszövetkezet és község dolgozó parasztsága valóra váltotta április 4 tiszteletére tett vállalását: teljesítette vagy túlteljesítette a beadás első negyedévi kötelezettséget. De az élenjárók példáját még mindig nem követik elegen! Országszerte meg kell gyorsítani a begyűjtést, különösen a tej és a tojás begyűjtését. A begyűjtés tervének minden részletében való teljesítése: harci feladat. E harc egyik legélesebb fegyvere a versenymozgalom. A verseny: hatalmas erőforrás, amely a dolgozók lelkesedését, hazafias érzését szebbnél szebb tettekké formálja. Újra bebizonyosodott ez most azokban az üzemekben, ahol a felszabadulási hét versenyében a munkások napról napra kiváló eredményekkel köszöntik hazánk felszabadulásának nyolcadik évfordulóját. Gyakran járási és községi tanácsaink lélektelen, rossz munkáján, bürokratizmusán bukik el, hogy a dolgozó parasztok versenye kiteljesedjék, s nagyszerű eredményeket hozzon. A veszprém megyei pápai járás legtöbb községében például még március 23-án sem volt semmi jele annak, hogy felszabadulási hetet tartanak. Pedig papíron minden községi tanács asztalán ott voltak a vállalások. Csakhogy a tanácsok nem törődnek a verseny szervezésével, hanem mindent egyes egyedül hiatali eszközökkel akarnak elérni. A járási tanács elárasztotta a községi tanácsokat körlevelekkel, a községi tanácsok meg követték a «példát», s beérték annyival, hogy beidézzék, felszólítsák a dolgozó parasztokat a kötelezettség teljesítésére. Szinte mindennapos jelenség községt ta°nácsainknál, hogy lebecsülik a dolgozó parasztok lelkesedését, versenykedvét. Nem mozgósítják őket a versenyre, véka alá rejtik az élenjárók eredményeit, üresen áll a tanácsház előtt a versenytábla, a hangoshíradóban hirdetéseket olvasnak fel. Pedig a falu kíváncsi az eredményekre, a verseny híreire, ez is lelkesíti, jobb munkára sarkalja a dolgozó parasztokat. Hajdúnánáson a kultúrbrigádok lelkesítő munkája is tükröződik abban, hogy a felszabadulási héten sokat javult a begyűjtés eredménye. Vas megyében, Gencsapátin, a jó felvilágosító munka, az eleven versenyszellem, a friss híradás is hozzájárult ahhoz, hogy a felszabadulási hét első napjain több mint 30 százalékkal növekedett a tojásbegyűjtés eredménye. Építsenek tanácsaink bátran a dolgozó parasztok hazaszeretetére, lelkesedésére, tegyék nyilvánossá, elővenné a versenyt. Hadd ragadjon magával a lendület újabb százezreket, hogy a felszabadulási hét végére minden részletében teljesítsék a beadás első negyedévi tervét; mindenütt eleget tegyenek a tej- és a tojásbeadásnak is. A Magyar Népköztársaság argentínai követének kinevezése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szabó Imrét rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezte ki és megbízta a Magyar Népköztársaság argentínai követségének vezetésével. SZABAD NÉP PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS A felszabadulási ház lettfületével a második negyedévi terv sikeréért A Vasöntöde és Gépgyár pártszervezetének munkájáról A Vasöntöde és Gépgyár az év első két hónapjában alaposan elmaradt a tervtől. A gyár kollektívája Sztálinváros építőinek felhívására megfogadta: a felszabadulási héten minden tudását, erejét latba veti az adósság letörlesztéséért. A felszabadulási hét vége felé tartunk. Kemény munkában gyorsan múlik az idő. Gyorsan, de nem nyomtalanul... A Vasöntöde és Gépgyár dolgozói kiváló eredményeket vívtak ki. Nagy Lajos öntő 189 százalékos átlagot ért el a felszabadulási héten. Schiber János szerkezet-lakatosnak 175 százalék, Fekete Lajos esztergályosnak 200, Szilágyaié magkészítőnek 170 százalék volt az átlaga. A sztahanovista színvonalon dolgozók száma 52-ről csaknem 200-ra emelkedett. A gyár kollektívája március 27-ig a márciusi terven felül csaknem 400.000 forintnyi különböző terméket adott ■ az országnak A munkások és a műszakiak együttes, erőfeszítéseinek eredményeként a szerkezeti üzemrész 20-án, a Beloiannisz öntöde 24-én, az új öntöde pedig 26-án büszkén jelenthette: «Teljesítettük negyedéves tervünket!» Még folyik a felszabadulási hét csatája, de máris teljes nagyságában áll az üzem dolgozói és vezetői előtt az új feladat: töretlenül továbbvinni a felszabadulási hét nagyszerűlendületét, teljesíteni a második negyedév tervét. A pártszervezetnek a felszabadulási héten szerzett tapasztalatai nagy segítséget adnak ehhez. A terv teljesítésének kemény akarata hassa át a közösséget! A felszabadulási héten elért nagyszert! Fellendülés egyik legfőbb magyarázata az, hogy a terv teljesítésének kemény akarata hatotta át a kommunistákat. A pártszervezet harcosan szembeszállt a siránkozókkal, a hitetlenkedőkkel. Nemrégen taggyűlés volt a szerkezeti műhelyben. Ez a műhely már jelentősen túlteljesítette felajánlását, 170 százalékra teljesítette a havi tervet. Most javaslat hangzott el: újabb 10 százalékkal teljesítsék túl. Nem kis feladat ez, a műhely kommunistái mégis keveselték. Vita után 10 százalék helyett 20 százalékért, 190 százalékos eredményért indult harcba a kommunista közösség. A kommunisták harcos magatartása, keménysége helytállásra tanítja az egész kollektívát. Még a felszabadulási hét első napjaiban történt, hogy Kovács és Kollár lakatosok fegyelmezetlenül dolgoztak. Beszéltek velük és amikor a négyszemközt elmondott szép szó nem használt, a munkások viharos gyűlésen vonták őket felelősségre. «Szégyen, hogy ilyenek is vannak közöttünk». — «Nincs jogotok fékezni a műhely előretörését!» — ilyen közbeszólásokat lehetett hallani a gyűlésen. Kovács és Kollár lakatosok a következő napokban 140—150 százalékra emelték teljesítményüket. A második negyedévi terv nagy feladatainak megoldásához ilyen harcos szellemre van szükség már az első naptól kezdve. A kommunisták ne tűrjék el egyetlen napra sem, hogy felüsse fejét a fegyelmezetlenség, hogy újra ellanyhuljon a munkatempó, ismét jelentkezzenek a siránkozók, a pánikbaesők. A pártcsoportok a termelés motorjai A Vasöntöde és Gépgyárban nem mindenütt lendült fel egyformán a termelés. Ahol a legkomolyabb az előretörés, ott az eredmények mögött megtalálhatjuk a pártcsoport, a pártbizalmi jó szervező- és nevelőmunkáját. A szerkezeti műhely egyik pártcsoportját Kemenes István elvtárs vezeti. Maga is jó példát mutat: 220 százalék körül teljesít a felszabadulási héten. De Kemenes elvtárs nem csupán saját teljesítményével törődik, hanem rendszeresen ellenőrzi a pártcsoport tagjainak teljesítményét is. Buzdítja az elmaradókat, megmagyarázza nekik, milyen kárt okoznak rossz eredményükkel. A csoport népnevelő tagjával, Molnár elvtárssal különös figyelemmel foglalkozik, ellenőrzi, hogyan teljesíti fontos pártmegbizatását. S az eredmény nem marad el. A pártcsoport tagjainak átlagos összteljesítménye 200 százalék körül van. Még nem minden pártbizalmit világosított fel a pártszervezet, mi a feladata a termelésben. Szilágyi Istvánné elvtársnő, az öntöde egyik pártcsoportjának bizalmija például a felszabadulási héten párosversenyben küzd Belanyák Pálné pártonkívülivel, s heves versenyben minden eddigi teljesítményüket túlszárnyalta. Ez szép , de a pártbizalminak ennél többet kell tennie. Valamennyi gondjára bízott párttaggal komolyan kell foglalkoznia, valamennyiüket kiváló munkára kell lelkesítenie. Márpedig Szilágyi elvtársnő pártcsoportjában akad olyan párttag is, aki még a normát sem teljesíti: Potoscsák Jánosné. Potoscsák elvtársnő nemrég került át a másik öntödéből. Ott jó eredményeket ért el, de itt valahogy nem megy neki jól a munka A pártbizalmi ne, törődjön bele abba, járjon végére a dolognak, kutassa ki és szüntesse meg az elmaradás okait. A pártcsoport, s mindenekelőtt a pártbizalmi felelős minden egyes párttagért, a párttagok példamutató magatartásáért. A pártbizottság segítse elő azzal is a második negyedév tervének teljesítését, hogy megszervezi az élenjáró pártcsoportok tapasztalatainak elterjesztését. Az agitáció megjavításáért A gyár egy részlege, a Kirov-műhely, elmaradt. Ennek legfőbb oka, hogy itt a pártszervezet lebecsüli az agitációt. Nem értik meg, hogy a terv, a felajánlás sorsát elsősorban a dolgozók ereje, lelkesedése dönti el. A Kirov-műhely kommunistáinak taggyűlésén például alig esett szó a politikai munkáról. «Nincs anyag», «Nincs jól megszervezve a minőségi ellenőrzés, «Sok a gépállás» — csupa ilyen felszólalás hangzott el. Helyes, ha a kommunista kollektíva beszél erről is, figyelmezteti a műszaki vezetőket munkájuk megjavítására. Ez azonban egymagában édeskevés. Hasonlíthatatlanul nagyobb lendületet adott volna a taggyűlés, ha mindenekelőtt azt elemzik, hogyan kell mozgósítani a kommunistákat, a gyár minden dolgozóját a nehézségek leküzdésére, a terv teljesítésére. Dány elvtársnő titkári beszámolójában meleg szavakkal üdvözölte Schön elvtársnőt, aki az ünnepi héten 300 százalék körül teljesít és jól végzi népnevelő munkáját. Helyes lett volna, ha Dány elvtársnő arról is beszél, hogyan neveli Schön elvtársnő és a többi kiváló népnevelő a dolgozókat. A felszabadulási hét hőseit nemcsak sokszáz százalékot elért sztahanovisták között találhatjuk meg. A felszabadulási hét hősei azok a népnevelők is, akik megállják helyüket a termelésben s közben fáradhatatlanul végzik pártmunkájukat is, a munka új hőstetteire mozgósítják a dolgozókat. A Vasöntöde és Gépgyárban azért születtek ilyen kiváló eredmények, mert sok ilyen népnevelő van. Az öntödében dolgozik és példamutatóanvégzi népnevelő munkáját Rapata elvtársnő, idős munkásasszony, akit a gyárban mindenki Törnek néninek nevez. Rubin Klári az ő keze alatt dolgozik és bizony munka helyett elég sokat fecseg. Mindössze 16 éves és nem szokta meg még a fegyelmezett munkát. A népnevelő így tanítja őt: «Azelőtt, a régi világban, ha a mester ilyesmit látott, már rikácsolt is: «Ki van rúgva, vegye a cuccát és várjon a kapunál a könyvére». Ma senki nem gorombáskodik. Jobban meg kell becsülni ma a munkát. Azelőtt reggel hattól este kilencig dolgoztunk. Télen csak 7-ig, de akkor munka után elmentünk havat lapátolni. Azelőtt a piszkos formák között, a munkahelyen ettük meg a zsíroskenyeret, vagy a láboska lecsót, amit magunkkal hoztunk. A most? Terített asztalnál eszünk jó és olcsó, ebédet. Azelőtt csak egy helyen volt vízcsap, ócska pléhkannákból, bádogdobozokból a kezünkre öntöttük a vizet, úgy mosakodtunk. Most mindenki rendesen tisztálkodhat. Nézzen csak körül: a kapunál gyönyörű, nagy épületet emelnek, amelyben kultúrterem, ebédlő, fürdő- és öltözőhelyiségek lesznek a számunkra». Rapata elvtársnő büszkén mesélt a dolgozóknak gályáiétól nyaralásáról. «Bizony, örültem annak, hogy mi munkások most olyan helyen üdülhetünk, ahol azelőtt a «gazdám», Oetl Dénes töltötte a nyarait». Ismertessék meg a legjobb népnevelők tapasztalataival a többi népnevelőt is! Rapata elvtársnőtől a pártszervezet vezetői is tanulhatnak agitálni! Tanuljanak hát — és tanítsák a többieket, így mélyül majd tovább a szeretet és a hála a felszabadító Szovjetunió és az örökké élő nagy barát, Sztálin elvtárs iránt. És így fokozódik még izzóbbá a gyűlölet azokkal szemben, akik el akarják venni tőlünk a szabad hazát, akik újra az eszterházyakat, a goldbergereket, oeddeneseket akarják a nyakunkra ültetni. Az üzem régi harcosai: Járomi elvtárs, Kmetti elvtárs, Resch elvtárs és mások, akik még a Horthy-fasizmus elleni küzdelemben edződtek kommunistává, emlékeztessenek a múlt harcaira. A Vasöntöde és Gépgyárnak régi harcos hagyományai vannak. 1905-ben sztrájkkal fejezték ki szolidaritásukat a pécsi bányászok iránt, 1919-ben a proletárállam hadseregében nem egy «pétsgyári» harcolt. Később, a 30-as években az illegális kommunista párt szavát vitték el a kommunisták a munkások közé. Hadd ismerjék meg a népnevelők és általuk minden dolgozó, hogy Rákosi elvtárs és pártja milyen régen és kitartóan küzd a dolgozó népért, a hazáért. A népnevelők mondják el a dolgozóknak: ma azzal követik a régi forradalmi hagyományt, ha odaadóan harcolnak a tervért, így teljesítik a népnevelők igaz hivatásukat: a nép nevelését, a dős gőzök mozgósítását a második negyedévi terv teljesítésére. Gondos Ernő Előre a tavaszi munka sikeréért! Mind több kiváló traktoros dolgozik éz óragrafikonos módszer szerint Tóth László kiváló traktoros példájára egyre több traktorvezető alkalmazza a munka szervezésének óragrafikonos módszerét. A hajdúböszörményi gépállomáson Gorzás Antal és Molnár Imre hétfőn mér ezt a módszert alkalmazta, s együttes teljesítményük 18 normálhold. A kondorosi gépállomáson Magyar János után Nagy , József kiváló traktoros is áttért ez óragrafikonos munkára. Nagy Az állami gazdaságok legjobb traktorosai lelkesen küzdenek azért, hogy a felszabadulási héten egyre jobb eredményt érjenek el. A versenyben Horváth László, a győrmegyei kistölgyfa-majori állami gazdaság traktorosa tört az élre. Horváth László váltótársával hétfőn 27.6 normálholdat teljesített. Ezzel idei összteljesítményük 622.6 normálhold. A két kiváló traktoros hétfőn 334 forintot keresett. Cseri Imre és váltótársa, Dékáni János, a békés megyei mezőhegyesi állami gazdaság traktorosai DT-54-es traktorukkal 1199 normálholdas teljesítménnyel a második helyre szorultak. A két mezőhegyesi trakmárcius 30-án a gépállomások traktorosainak lelkes versenyében újabb nagyszerű eredmények születtek.Tóth László és váltótársa, a hartai gépállomás traktorosai, akik most a debreceni gépállomás körzetében dolgoznak, 578,2 normálholdas eredménynyel továbbra is elsők. A második továbbra is a békés megyei kondorosi gépállomáson dolgozó Nagy József és váltótársa, Uhlár János, 547.6 normálholdas teljesítménnyel. József hétfőn egy műszak alatt ezzel a módszerrel 11.9 normálholdat teljesített. A sárrétudvari gépállomáson Sólyom Imre is követte hétfőn Tóth László példáját, s egy műszak alatt 12.3 normálholdat teljesített. Keresete ezen a napon 145.59 forintvolt. Váltótársa, Szabó Gábor azonban nem alkalmazta ezt a módszert. Teljesítménye 19 óra alatt 6.7 norrmálhold volt, keresete pedig 67.14 forint. Soros hétfőn a gépet javította, s így teljesítményük nem növekedett. Csupán fél normálholddal maradt a mezőhegyesiek mögött Gazsó József és váltótársa, a surjáni állami gazdaság traktorosai. A két traiktoros 598,8 normálholdat teljesített". Komoly esélyese az első helynek Cseri Ferenc, a békés megyei mezőhegyesi állami gazdaság traktorosa és váltótársa, akik DT-54-es traktorukkal 1153 normálholdat teljesítettek. A két traktoros hétfőn 33 normálholdnyi munkát végzett. A versenyben az ötödik helyen továbbra is Jancsó Károly és váltótársai, a surjáni állami gazdaság traktorosai tartják 579 normálholddal. Nagy József és váltótársa hétfőn 293 normál holdat teljesített. A gépállomások traktorosainak versenyében a harmadik helyet továbbra is a kondorosi gépállomás traktorosa, Magyar János és váltótársa, Várnagy Zoltán tartja 508.3 normálholdas teljesítménnyel. A negyedik helyet Tóth Sándor és váltótársa, Tóth Ferenc, a nagyigmándi gépállomás traktorosai szerezték meg 494.6 normálholdas eredménnyel. A felszabadulás előtt Tolna község határában a Kneszéri-, a Heisler- és a Schleieruradalom kötötte gúzsba a dolgozó parasztokat. Itt robotolt a község lakóinak jórésze. A fáradságos munka azonban aligalig biztosította a cselédeknek a mindennapi betevő falatot. A cselédek gyermekei vagy ingyen dolgoztak az apjuk mellett az uraság földjén, vagy már 8—9 éves korukban a tolnai selyem- és textilgyárba adták őket testet és lelket ölő munkára. Azoknak sem volt jobb dolguk, akiknek néhány hold földjük volt. A községben napireniden volt az árverés, s a kis- és középparasztok egyik napról a másikra koldussá váltak. Amikor a szovjet csapatok ,etrizték a német fasisztákat, s velük együtt a tolnai dolgozó parasztok elnyomóit, a földbirtokosokat, az urakat — megváltozott az élet. A régi cselécsek földet kaptak, a maguk gazdái lettek. A többi dolgozó parasztot sem fenyegeti már az árverés. Napról napra szépül a község is. Nemrégiben KéFejér megyében a sárbogárdi Vörös Hajnal termelőszövetkezet tagjai a felszabadulási héten derekasan dolgoznak. Április 4-re tett vállalásuk jórészét már teljesítették. Határidő előtt elvetették a tavasziárpát, a zabot, a cukorrépát, a takarmányrépát, a napraforgót. Az őszi kalászosokat hengerezték és fejtrágyázták. Most a burgonyát ültetik. Az ugyancsak fejér megyei perkátai Alkotmány tsz-ben is lendületesen halad a tavaszi munka. Az Alkotmány tsz tagjai a kukoricát és a gyapot kivételével elvetették valamennyi tavaszi növényt. A két jól dolgozó termelőszövetkezet tagjai nemrégiben elhatározták, hogy hoszszúlejáratú párosversenyre lépnek egymással. Mindkét tsz vállalta, hogy mindenütt a fejlett agrotechnikai módszereket alkalmazza, s túlteljesíti a növénytermelés tervét. A sárbogárdi Vörös Hajnal tsz tagjai például a tervben előírt 44 mázsa bár Pályázat egyetemi tanári és docensi állásokra A budapesti és a vidéki egyetemek az 1953/54. tanévre egyetemi tanári és docensi állásokra pályázatot hirdetnek. A pályázatok feltételeire vonatkozóan az illetékes egyetem rektori hivatala ad felvilágosítást. (MTI) szült el a falu hatalmas kultúrháza. A régi selyem- és textilgyárra ma már rá sem lehet ismerni, új, világos, egészséges gyárrészlegek épültek. A dolgozó parasztok egyre többet merítenek a kultúra kincsestárából: a kultúrházban a színjátszók előadásaiban gyönyörködnek, könyveket olvasnak. A tolnai dolgozó parasztok tudják, hogy mit köszönhetnek a felszabadulásnak, s ezért készülnek a nagy nap méltó megünneplésére. A felszabadulási hét kezdetén vállalták, hogy határidő előtt elvetik a tavaszi növényeket, s teljesítik a beadás negyedévi tervét. Becsülettel teljesítik ígéretüket: elvetették a zabot, s hamarosan befejezik az árpa és a burgonya vetését. Jól imád a begyűjtés is. A község a tej- és a tojástoszodás tervét 199 százalékra teljesítette, a baromfi, a sertés és a vágómarha beadásának negyedévi tervét pedig túlteljesítette. Agonya helyett 120mázsát, 130 mázsa cukorrépa helyett 229mázsát, 300 mázsa takarmányrépái helyett 800 mázsát akarnak termelni holdanként. A versenyszerződésben az állatállomány gyarapítása és hozamának növelése is szerepel. A Vörös Hajnal tsz az idén 44 tehénrel, 50 anyakocával gyarapítja állatállományát. Bevezeti az egyeditakarmányozást és a háromszori fejest, s az évi tejhozamot tehenenként 2800 literre növeli. Az Alkotmány tsz is vállalta a tejhozam és az állatlétszám jelentős növelését. A két termelőszövetkezet vállalja: a terményfélék, az élőállat, azállati termékek beadását határidő előtt teljesíti. A Vörös Hajnal tsz a gabonabeadást 10, a perkátai Alkotmány tsz pedig 2 százalékkal túlteljesíti. A verseny értékelésére mindkét tsz-ben 3—3 tagú bizottságot választottak. „Ifjú szívvel“ Új színes magyar filmvígjáték Április elején új színes magyar filmvígjátékot mutatnak be filmszínházaink, «Ifjú szívvel» címmel. A filmben a Vasipari tanulók boldog élete elevenedik meg. A gépállomások traktorosainak versenyében továbbra is Tóth László az első Április 4-én mutatják be A Magyar Néphadsereg Színházában Lavrenyov „Leszámolás“ című színművét Felszabadulásunk nyolcadik évforduló- szerző nagy művészi erővel mutatja meg ján, április 4-én díszelőadás keretében mutatja be A A Magyar Néphadsereg Színháza Lavrenyov «Leszámolás» című négyfelvonásos színművét. A «Leszámolás» a szovjet drámai irodalom egyik klasszikus alkotása; az 1920-as évek végén került a közönség elé, s azóta a szovjet színpadok állandó nagysikerű műsordarabja. A dráma a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előestéjén, 1917-ben játszódik. Két főhőse Gudun, a «Hajnal» cirkáló forradalmi matrózainak vezetője és Berszenyev sorhajókapitány, a cirkáló parancsnokai A hőseinek fejlődését a forradalom tüzében. A nagy érdeklődéssel várt bemutatóelőadást szovjet vendégrendező, A. V. Szokolov, a leningrádi Gorkij Színház művésze készíti elő. A kiváló szovjet színész-rendező éppen a Lavrenyov-dráma rendezéséért kapott annak idején Sztálin-díjat. Szokolov elvtárs az első szovjet rendező, aki prózai művet magyar színpadra visz; egyébként ő rendezte a «Leszámolás» prágai bemutató előadását is. A Néphadsereg Színházának együttese párhuzamos szereposztással készül a nagyjelentőségű bemutatóra. Az állami gazdaságok traktorosainak versenyében Horváth László tört az élre Ma kezdődik a fémgyüjtőhónap i r • i r i -1 n „I n o mo kon r*nonm?cenn A,i ___1 • * A minisztertanács határozata alapján ma reggel országszerte megkezdődik a fémgyüjtőhónap A DISZ-fiatalok és úttörők lelkesen készültek a fémgyűjtőhónapra. Az ipari tanulóintézetek között megindult a harc a «Legjobb fémgyűjtő intézet» címért. Hajdú megyében 100 vagon vashulladék összegyűjtését vállalták a fiatalok. Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban is megalakították már a fémgyűjtőbrigádot, s a brigádok felosztották egymás között a területet. Az egri 212-es MTH-iskola tanulói 14 fémgyűjtőbrigádot alakítottak, és versenyre hívták a megye összes DISZ- tagjait. A heves megyei fiatalok a rendszeres fémgyűjtés mellett, hetenként kirándulásokat is szerveznek az erdőkben találhat vas- és fémhulladék összegyűjtésére. Tolna község becsülettel teljesíti ígéretét két kiváló termelőszövetkezet párosversenye . ueüi SÍERDA, 1953 ÁPRILIS T A NÉPNEVELŐK SEGÍTSÉGÉRE Nem elég csak „szervezni" az agitációt Az egész ország örömmel, lelkesedéssel készül a választásra. Ezekben a napokban, hetekben a népnevelőkre igen nagy feladatok várnak. A dolgozók mindenütt várják a népnevelőket, hogy választ kapjanak ezerféle kérdésükre — a népnevelők pedie tudják, hogy a választás előkészítése különösen jó alkalom arra, hogy a dolgozókkal elbeszélgessenek a múltról, a jelenről, az egyes családok és az egész ország terveiről, hogy meghallgassák véleményüket, kívánságaikat. Pártszervezeteink komolyan készülnek a nagy feladatra. A pártszervezeteknél országszerte igen sok dolgozó jelentkezik és kéri: osszák be a népnevelők közé. Baranya megyében a falusi pártszervezeteknél a dolgozó parasztokkal együtt az elsők között jelentkeztek a tanítók is. Az új népnevelők lelkesen, komolyan tanulnak az agitációs tanfolyamokon. Annál nagyobb hiba, hogy néhányan a régi népnevelők közül nem készülnek megfelelően a rájuk váró munkára: hiányzanak a tanfolyamokról, nem tanulják meg az anyagot. Több helyen az alapszervezetek vezetőieinek tagjai, a tanácselnökök, a tömegszervezetek vezetői főként csak «szervezi«» az agitációt, maguk azonban nem látogatják a dolgozókat. Mindkét hiba komolyan veszélyezteti a megyében a választási munka sikerét. A dolgozók most megkérdezik majd a népnevelőket: hogyan valósítottuk meg a négy évvel ezelőttöt afeladatokat? Hogyan valósítjuk meg tött feladatokat? Hogyan valósítjuk meg az ötéves érvet? Hogyan erősödött, gyarapodott az ország, a város, a falu az elmúlt években? Megkérdezik: mit vár az ország tőlük, a dolgozóktól, s elmondják: mit várak a dolgozók az új országgyűléstől. Nm tud érvelni, a dolgozók kérdéseire váviszont az a népnevelő, aki nem ismeri a tényeket, az adatokat, az országos és a helyi eredményeket, a megvalósult és a megvalósításra váró terveket. S nem tudja a népnevelőket felvértezni, az acr-táght helyesen szervezni az a vezető, aki nem ismeri, legfeljebb csak jelentéből ismeri a dolgozók véleményét, kérdésit, kívánságait. Emlékezzünk a múltra! Az éhinség mindennapos vendég volt Horthy-Magyarország falvaiban. Hont vármegye szobi járásának főszolgabírája 1929 február 17-én a következő jelentést küldte Karafiáth Jenő miniszterelnökségi államtitkárnak: «Járásom községeiben, de különösen Nagymaros, Zebegény, Ipolydamásd, Szob és Márianosztra községben az éhinség oly nagy fokra hágott, hogy a gyermekek csöpög töstül járják be a házakat, egy falat nyér után rimánkodni de a felnőtteknül is többen a hiányos táplálkozás sián teljesen elerőtlenedve ágynak és teljes nem képesek többé felkelni». A zalamegyei «vitézi szék kapitány»* 1939 decemberének eseményeiről »számoló jelentésében egyebek között »őket írta a budapesti «Vitézi Szék»-nek: «Az alsóbb néposztály nyomora legjobbn az iskolába járó gyermekeken szerlélhető. Rossz lábbeli, vékony ruházat, zsengéntápláltság az általános a városi perifériák gyermekeinél. Zalaegerszegen tiz esetben előfordult, hogy a gyermekei az iskolában elájultak az éhségtől...» Az m. kir. rendőrség szegedi őrületének kapitánya 1931 február 16-án bizalmas helyzetjelentésben közölte a belügymniszterrel a szeged-környéki dolgozók éleiről szerzett tapasztalatait. A jelentés rámutat, hogy munkaalkalmak teljes hiánya miatt a nyomorgók száma folyton nő, hozzávetőleges l"állapítás szerint kb. 350 iparos és 1000 w ifimunkás-család, mintegy 5000 fővel száll segítségre... A rendőrség, hivatalos elírásai során sok olyan helyet talált, ahol a termékek mezítláb, fűtetlen szobában voltak és hideg tengerit ettek. Sok helyen sempetróleum, sem gyufa és több ilyen, aránylag olcsón megszerezhető cikkek sem voltak találhatók. Tej és tejtermék ismeretlen dolgok a gyermekek előtt. A csendőrjárőrök szolgálatuk közben olyan lakásra bukkantak, ahol a gyermekek anyjuk szeme láttára nyers burgonyát ettek, mivel tüzelő hiányában a burgonyát megfőzni nem tudták...» 1932 július 14-én ülést tartott Komárom- Esztergom megye közigazgatási bizottsága. Az ülésen — mint a Magyar Távirati Irodai tudósítója jelentette — ,nagy megdöbbenést keltett Trojkó Béla főszolgabíró hivatalos jelentése, amely Tardos község lakóinak a mai viszonyok között is rendkívüli nyomorúságáról számol be. A jelentés előadja, hogy a főszolgabírói hivatal elé fegyelmezett sorokban, de mélységes keserűséggel felvonult Tardos község családfenntartó férfilakossága — többszáz munkanélküli. Elpanaszolták, hogy hetek óta barangolnak az országban munka és kenyér után, de hiába. 1250 szál éhezik a szó szoros értelmében a tardosi házakban és asszonyaik már az állati takarmánynak használt zöldherét próbálták megfőzni, amely természetesen ehetetlennek bizonyult...» Zambó Pál Kossuth-díjas mérnök: Alkalmazzuk a gyakorlatban a kohászati technológiai előírásokat A minőségi termékek bőállításának alapfeltétele az élenjáró techmológia Nem elég azonban, ha rendelkezünk a legjobb technológiai előírásokkal, azokat be is kell tartanunk. Manapság igen sokat beszélnek e kohászatban technológiáról, jó előírások betartásáról, a technológiai fegyelemről. A technológiai fegyelem mégis gyenge lábon áll, s ezértgyakran rossz a kohászati tejfmékek minősége. Kohászati üzemeinkbena technológiai előírásokat jórészt már elkerítették, vagy most készítik. Az előírások zöme megfelelő. A kész technológiai előíráskat azonban nem használják fel a gyakorlatban. Az üzemek vezetői, hogy formálisan eleget tegyeléseinek, a kész kiküldik jóváhanek a minisztérium rendel technológiai utasításokat gyás végett a minisztériumbnak, szétosztja a mérnökök és technikusik között. Sajátmaguk, vagy feletteseik megnyugtatására esetleg az acélgyártóknál, olvasztároknak, hengerészeknek is adnak egy-egy másolatot, minden ismertetés és megvarrázat nélkül. A gyártástechnológia, amelynek elkészítése annyi fáradságos multjába került, ezután szép csendesen az öltörtök szekrényeibe és az íróasztalok fiókjába vándorol, a gyártás pedig folyik tovább, mintha mi sem történt volna. Nehéz lenne olyankohászati üzemet találni, ahol ne ilyen büürokratikusan kezelnék a technológiai előírásokat. A legtöbb üzemben csak akkor kezdenek komolyabban foglalkozni a technológiával, amikor a minőségi bajok már tűrhetetlenné váltak. Ilyenkor egyes mírpjaki vezetők úgy próbálják menteni a veszett fejsze nyelét, hogy személyesen veszik kézbe a gyártás közvetlen irányítását, például az acélműben az adagvezetést Ilyen munkamódszer nem eredményezheti a minőség tartós javulását, hiszen a gyártás állandó, közvetlen irányítói nem az üzemek vezetői, hanem a mesterek, az olvasztárok. A mestereknek, az olvasztároknak ismerniök kellene a minőségi gyártást szolgáló technológiát, hogy azt a gyakorlatban alkalmazhassák. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a termelés közvetlen irányítói nem ismerik a helyes technológiát, s ezért nem is alkalmazzák. Az előírások bürokratikus szétosztása (ha ez egyáltalában megtörténik) nem alkalmas arra, hogy a dolgozókat a technológia betartására ösztönözze. Vannak ugyan oktató tanfolyamok, amelyeknek célja egyrészt a dolgozók alapismereteinek fejlesztése, másrészt a technológiai előírások ismertetése. A tanfolyamokon azonban igen nagy a lemorzsolódás, egyszerűen azért, mert rossz az oktatás módszere. A tanfolyamok anyagát többnyire túlméretezték, mindent egyszerre akarnak megismertetni, így túl hosszú ideig tartanak s ahogy az idő múlik, úgy csökken a hallgatók létszámai. Az előadások sokszor túlságosan magas elméleti síkon mozognak, színvonaluk nem alkalmazkodik a részvevők képzettségéhez. A dolgozók nem értik meg a bonyolult elméleti összefüggéseket, tehát nem is látják értelmét annak, hogy eljárjanak a tanfolyamra. A dolgozók oktatására — mégpedig minél több dolgozó oktatására — igen nagy szükség van. Eredményt azonban csak akkor érünk el, ha az oktatás gyakorlati alapokon nyugszik, figyelembe veszi a dolgozók alapismereteit és nem követel túlságosan nagy fáradságot, áldozatot. Rövid tanfolyamokat kell tehát tartani. Inkább több rövid tanfolyamot, mint egy hosszút. Elméletet csak annyit, amennyi feltétlenül szükséges és a fő figyelmet a gyakorlati kérdésekre kell fordítani. A gyakorlati oktatást a munkahelyen, munka közben kell tartani elsősorban a legjobb műszaki vezetők s az üzemek vezetőinek bevonásával. Az oktatás alapját, főleg a gyakorlati oktatást, a technológia adja. Egyes műszaki vezetők szeretnek arra hivatkozni, hogy nincs idejük a dolgozók technológiai oktatására. Valóban, ezek a vezetők nagyon jól foglalt emberek Semmire sincs idejük. Közelről nézve azonban a kérdést, azt látjuk, hogy ezeknek a műszaki vezetőknek azért «nincs idejük» a technológia ismertetésére, mert helytelenül szervezik meg a munkát. Jól szervezett munka mellett a vezetőnek mindenre van ideje. Ehhez természetesen az kell, hogy a vezető valóban irányítson s ne temetkezzék el a részletfeladatokba. Sok kohászati műszaki vezető mindent maga intéz, jót-fut egész nap, mindent csinál, csak éppen a vezetésre nincsen ideje. Az ilyen vezetőket Diósgyőrött egyszer találóan úgy jellemezték, hogy «tonnafelelősök», akik csak a tonnát látják maguk előtt és elhanyagolják a minőségi munkai problémáit, a dolgozók oktatását, a technológia előírásait — egyszóval mindazt, ami a jövőben még több tonna kiváló acélt hoz majd az ország számára. A tervet a minőség állandó javítása mellett kell teljesíteni, nem pedig a minőség rovására. Ezt meg lehet valósítani, mint a diósgyőri elektroacélmű példája mutatja. Az elektroacélmű 1952-ben több hónapon át nem teljesítette a tervet és ugyanakkor viszonylag magas volt a selejt és gyakran eltértek az előírt programaitól is. Ezzel szemben az év vége felé, amikor a műszaki vezetők a munkahelyen rendszeresen kezdtek foglalkozni a dolgozók oktatásával, túlteljesítették a tervet, s lényegesen csökkentették a selejtet és a programaitól való eltérést. A kohászati dolgozók tudják, milyen fontos szakmájukban a jó minőség. Jó minőségű vassat, acélt és hengereltárut akarnak gyártani. A műszaki vezetőknek segíteniük kell őket ebben azzal, hogy elkészítik számukra a megfelelő technológiai előírásokat, megtanítják a dolgozókat azok alkalmazására elméletben és gyakorlatban is és megteremtik a minőségi munka technikai feltételeit is. Ezzel szolgálhatják még jobban népünk javát. r *Április 4-én osztják ki először a „Diósgyőri Vasmű“ emlékérmet A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tavaly októberben a Diósgyőri Kohászati Üzemek fejlesztésével és bővítésével kapcsolatos munkákban részvevő, jó és fegyelmezett munkát végző dolgozók kitüntetésére «Diósgyőri Vasmű» emlékérmet alapított. Az emlékérmet a kohászatiminiszter a közlekedésügyi és építésügyi mi- Iniszterrel egyetértve, a szakszervezet meghallgatásával adományozza. Az emlékéremnek két fokozata van. Az I. fokozatot a Diósgyőri Kohászati Üzemek dolgozói közül azok kapják meg, akik az üzem fejlesztésével és bővítésével kapcsolatos munkákban 1951 január 1 -től kezdődően legalább 2 évig egyfolytában résztvettek; akik normájukat rendszeresen teljesítették, munkájuk minősége jó és igazolatlanul nem mulasztottak. Az emlékérem II. fokozatával azokat a dolgozókat tüntetik ki, akik egy évig megszakítás nélkül a Diósgyőri Kohászati Üzemek fejlesztésén és bővítésén dolgoztak; ez idő alatt normájukat rendszeresen teljesítették, munkájukat példamutatóan végezték, igazolatlanul nem hiányoztak. Az emlékérem kiosztására első ízben április 4-én, hazánk felszabadulásának nyolcadik évfordulóján kerül sor. (MTI)