Szabad Nép, 1953. április (11. évfolyam, 91-120. szám)

1953-04-30 / 120. szám

2 * A__ + PART­ES PARTEPITES Jobb, elmélyültebb politikai munkát az egyénileg dolgozó parasztok között Tápiószele a nagykátai­ járás népes,­ 6300 lelket számláló községe. Lakosságának­ társadalmi összetétele igen tanulságos. A köz­ség mintegy 1900 családjából csaknem 1000­­ család dolgozik a mezőgazdaságban. A föld­­műveléssel foglalkozók túlnyomó része, 1143 család egyénileg gazdálkodik. Ez a szám ön­magában is nyomatékkal figyelmeztet arra, hogy a május 17.i választási győzelmet, s ezzel együtt a termelés, és a begyűjtés új sikereit, csak akkor lehet biztosítani a köz­ségben, ha a pártszervezetek, a népfront­bizottság fokozott figyelmet fordít az egyé­nileg dolgozó parasztok közötti politikai és szervező munkára. Látja-e a tápiószelei egységes pártbizott­ság ennek a munkának a különleges fontos­ságát, elegendő erőt összpontosított-e erre a feladatra? A választás eddigi előkészítése, a termelés, a begyűjtés terveinek eddigi tel­­jesítése azt bizonyítja: még nem látja elég­­gé, még nem állította munkájának közép­­pontjába ezt a feladatot. A község valamennyi alapszervezetének részvételével megindult népnevelőm­unka, a legutóbb megtartott kisgyűlések mozgósító hatása kétségkívül megmutatkozik a válasz­­tási békeverseny felélénkülésében, a tavaszi vetés és a begyűjtés részleges sikereiben. A termelőszövetkezetek mellett az egyénileg dolgozó parasztok százai fejezték be ezekben a napokban a napraforgó, cukorrépa, kuko­rica és más tavaszi növény vetését. A tanács az állandó bizottságok útján széles körben ismertette a kártérítés­­elengedéséről szóló rendelet parasztságunkat segítő intézkedé­seit s ennek a hatására is gyorsult a tej- és baromfibegyű­jtés üteme. De még ha egyedül a termelés és a be­­gyűjtés eredményein mérjük a dolgozó pa­­rasztok közötti politikai munka hatását — márpedig nemcsak ezen kell mérni — akkor is kitűnnek e munka komoly hiányosságai. A község jelentősen elmaradt az élőállat­beadás első negyedévi tervének teljesítésében és eddig mindössze 40,9 százalékra teljesí­tette első félévi tojásbegyűjtési tervét. Bur­­gonyából a terv előírása szerint 270 holdat kell bevetni. Jóllehet, a határidő április 30-án lejár, eddig mindössze 91 holdat ve­­tettek be ezzel, a község ellátása szempont­jából annyira fontos növénnyel. Ha a tanácselnököt megkérdezik, miért ké­­sik a burgonyavetés, főként a vetőburgonya­­hiényról panaszkodik. Pedig az elmaradás­nak az a fő oka, hogy a tanács, a pártszerve­zetek vezetői nem mozgósították a dolgozó parasztságot kellő időben a vetőburgonya beszerzésére. Miért nem váltott ki több kezdeménye­­zést, nagyobb termelési lendületet a szelei népnevelők agitációja? Azért, mert általános volt, nem hívta fel a figyelmeit a konkrét tennivalókra, a nehézségekre. És mindenek­előtt azért, mert nem tárta fel a dolgozó parasztság előtt gazdálkodásának az eddigi­nél is kedvezőbb, biztonságosabb feltételeit. Ez a hiba felülről indult el. Kiss András elvtárs, a tápiószelei pártbizottság titkára elmondotta a népnevelőknek: «Ismertessétek a felszabadulás óta elért eredmény­eket, be­széljetek arról, hogy a dolgozó parasztság nyolc év alatt jócskán gyarapodott». De nem beszélt arról, hogy kormányunk — figyelem­mel a parasztság kívánságára — a jövőben egyszerűsíti a beszolgáltatási rendszert, több évre előre állapítja meg a kivetéseket s ez­zel elősegíti, hogy minden dolgozó paraszt előre elkészíthesse számvetését, a maga ter­vét arról: mennyit ad be, mennyit termel a család szükségleteire s mennyit visz a sza­badpiacra. És mert ez a kérdés nem szere­­pelt kellően a népnevelők értekezletén, nem kapott elég nyomatékot az agitációban sem. Pedig a parasztságot ez a kérdés erősen foglalkoztatja. Bencsik Károly 10 holdas sze­lei paraszt — amikor megismerte a nép­front felhívásából a beszolgáltatási rendszer egyszerűsítésének tervét — azt mondotta: «Voltak, akik le akartak beszélni a lucerna vetéséről. Azzal ijesztgettek, hogy jövőre már úgyse én fogom azt kaszálni. Nem hallgat­tam a kuvikokra, elvetettem a lucernát, de most odatartom­ eléjük az újságot és meg­kérdem tőlük: mennyit akarnak vásárolni az én lucernámból?» Ezek a szavak a bizton­ságérzet, a további felemelkedésbe vetett meggyőződés szavai. Ezt a meggyőződést erősíti egész dolgozó parasztságunkban a népfront választási felhívásának ismerete. A tápiószelei népnevelők munkáját ezért — jobban mint eddig — a­ népfront választási felhívására kell építeni. A választási agitáció nem csupán sza­vazásra mozgósító agitáció, nem is egyedül termelési agitáció. A választás előkészítése széleskörű, minden egyes dolgozót érintő politikai nevelőmunka a párt és a nép,­az állami szervek és a néptömegek kapcsolatá­nak erősítésére, kölcsönös bizalmának elmé­lyítésére. Hogyan őrködik a tápiószelei pártbizottság a dolgozó parasztok és az ál­lam kapcsolatán? A községi tanács vezetője, egyes tagjai keményen dolgoznak az állami fegyelem erő­­sítéséért. Tudják, hogy törvényeinket, ren­­deleteinket — amelyek kivétel nélkül népünk javát szolgálják — pontosan végre kell haj­tani. De nem értik eléggé munkájuk rend­kívüli politikai jelentőségét; azt, hogy a ter­­melés, a begyűjtés rendeleteinek végrehaj­tása nem csupán adminisztráció, hanem ál­lamunk alapjának­ a munkás-paraszt szövet­ségnek szüntelen erősítése, népgazdaságunk fejlesztése. A bürokratizmus­­ nagy ellen­ség. Ahol a számoktól, aktáktól nem látják a dolgozó embert, ott nyomban felüti a fe­jét, a fennhéjázás, a közöny az egyszerű em­berek gondjával, véleményével, bírálatával szemben. Dombai Károly kisparaszt elmon­dotta, hogy adókivetése ügyében nemrég felvilágosítást kért Terek Józseftől, a szelei tanács alkalmazottjától, aki nyom­ban Na­gykátára küldte. Ott azután ki­derült, hogy a dolog a szelei tanács­ra tartozik. — Juhász József három­holdas paraszt ismételten szóvátette, hogy jégkár elleni biztosításának díját hely­telenül szabták meg, mert őt a 4—5 holda­sok csoportjába sorolták. Jóllehet mindenki tudja, hogy Juhásznak 3 holdja van, mind­eddig nem orvosolták sérelmét, sőt 3 helytelenül megállapított díj befizetését több­ször sürgették. Az ilyen és hasonló jelensé­gek azt bizonyítják, hogy a szelei tanács egyes alkalmazottai ridegen, lélektelenül bán­nak a dolgozókkal, nem tanulnak azok bí­rálatából, nem tisztelik véleményüket. Pártunk élesen elítéli a dolgozók ügyei­nek efféle lelkiismeretlen kezelését, törvény­­sértésnek, önkényeskedésnek bélyegzi azt, mert a mi országunkban a dolgozók bevo­nása a közügyek intézésébe, véleményük, bírálatuk figyelmes meghallgatása: törvény. A tápiószelei pártszervezet vezetőinek már korábban fel kellett volna figyelnie a tanács munkájában jelentkező bürokratikus voná­sokra és felkeltve a széles dolgozó töm­e­­gek ellenőrzését és bírálatát, harcba kellett volna szállnia a visszásságok felszámolá­sáért. Ha erre csak most kerül sor, akkor ennek elsősorban az az oka, hogy a párt­bizottság maga sem volt egy ideig elég figyelmes az egyszerű dolgozók véleménye, bírálata iránt. Ma már látja a s tápiószelei pártbizott­­ság, látják a tanács vezetői is ezeket a hi­báikat és megkezdték a harcot azok felszá­molásáért. Az alapszervezetek erősítik kap­csolatukat az egyénileg dolgozó parasztság­gal, a termelésben és beadásban élenjáró dolgozó parasztokat igyekeznek bevonni a népnevelőmunkába. A pártszervezetek a nép­front-felhívás agitációs fegyverének forgatá­sára alaposabban, elmélyültebben tanítják a népnevelőket. A tanács elhatározta, hogy az állandó bizottságok tagjai,, köztük az egyé­­nileg gazdálkodók útján minden egyes gazdával megismertetik annak a termelési segítségnek előnyeit, amelyet az állam, a földművesszövetkezet nyújt az egész dol­gozó parasztságnak. A tanács elnöke, veze­tői felismerve a bürokrácia kártevését, har­cot kezdtek ellene és megfogadták; a törvé­nyek következetes érvényesítését egyesítik a dolgozó parasztok felvilágosításával, jogos panaszaik orvoslásával, ügyeik lelkiismere­tes és odaadó intézésével. Fokozott politikai nevelőmunka a dolgozó parasztok körében, lendületes mozgósítás a termelés és begyűjtés feladataira, figyelmes­ség az egyszerű ember véleménye, bírálata iránt — ez a választási győzelem útja Tápiószelén! Ezen az úton vezeti a párt az egész népet a május 17-i győzelem felé, Lőcsei Pál A jó választási agitáció - a verseny lendítője A Kábel- és Sodronykötélgyár pártszervezetének tapasztalataiból A Kábel- és Sodronykötélgyár élü­zem lett, örömteli esemény ez a gyár dolgozóinak életében. «Nemcsak munkámat, de a szíve­met, a telkemet is hozzáadom, hogy miénk maradjon az élüzemjelvénye. Henrik László­­né motringolónő szavai ezek, de a gyár szinte minden dolgozójának érzését kifejezik. Nagy elhatározás él bennük, hogy megőrzik a jól végzett munka jutalmát. Az üzem dolgozói nagy célokat tűztek maguk elé a választási békeversenyben. Töb­bek között felajánlották: hatmillió forinttal túlteljesítik a második negyedév befejezett termelési tervét és ennek felét május 17-re teljesítik; ötéves tervünk döntő létesítményei­hez határidő előtt készítik el a különböző kábeleket és köteleket; nagyjelentőségű ex­portszállításokat jó minőségben, határidő előtt bonyolítanak le. A felajánlást kezdetben­­nem követte len­dületes verseny. A termelés rendben folyt az üzemben, de hiányzott a szocialista ve­télkedés szelleme. A pártbizottság ebbe nem nyugodott bele. «Lehetetlen — mondotta Kovácsházi elvtárs, a pártbizottság titkára a pártbizottsági ülésen , hogy ugyanabban az üzemben, ahol a felszabadulási héten a fa­lak is átforrósodtak a verseny­ levegőjérül, most ne tudjunk hasonló eredményt elérni». A pártbizottság megállapította, hogy a ver­seny ellanyhulásának két fő oka van: gyenge az agitáció és nem ismertetik rendszeresen a verseny eredményeit. A pártbizottság meg­határozta, mit kell tennie hibák kijavítására. Eleven, lelkes verseny Az ülés óta komoly változás történt az Üzemben: eleven, lelkes verseny folyik, a dolgozók izgatottan érdeklődnek saját és versenytársaik eredményei iránt. Tóth József­­né elszigetelőnő hangosan mentegetőzik a versenytábla előtt: «Anyaghiányom volt, azért győzhettek le, de holnap már nem lesz ilyen akadály». A fémmű valóságos hangyabolyhoz hasonlított, amikor két na­pon keresztül a gumiüzem egy százalékkal megelőzte őket. Az alapszervezet titkára röpgyűlést hívott össze: «Nem hagyhatjuk ,— mondotta hogy a fémmit, amely mind­eddig első volt az üzemrészek között, most­ elmaradjon». A röpgyűlés után minden bri­gádban megbeszélést tartottak, s elhatároz­ták: öt napon belül nyoma sem lesz az elmaradásnak. Azóta a fémmű ismét 114 százalékot teljesít, első az üzemben. A pártszervezet kézbentartja a versenyt, fi­gyelemmel kíséri minden mozzanatát. Az alapszervezeti titkárok ismertetik a termelés problémáit, segítik e dolgozókat, gyors, kon­krét intézkedéseket tesznek a hibák kijavítá­sára. A­ zománcüzemben a fő probléma a­ ma­gas h­u­l­a­dékszá­z­a­lék. Ezt a választási béke­­versenyben sem sikerült még jelentősen csök­kenteni. Az alapszervezet titkárai, Mudri Endre elvtárs összeült a művezetővel, az osz­tályvezetővel és a technikussal, s megbeszél­ték, mit tehetnének a hulladék csökkentés­ére. Elhatározták, hogy a vékonyabb vörösrézhu­­zalt nem karikáról, hanem orsóról dolgozzák fel, így kevésbbé csomósodhat az anyag. A dróthúzó pártvezetősége naponta figyelemmel kíséri a dolgozók, különösen a kommuni­sták teljesítményét. Mészáros elvtársnak, a veze­tőség egyik tagjának feltűnt, hogy Nász Já­nos a startárcsás gép kiváló dolgozója, aki rendszeresen 180—180 százalékot teljesít — nem érte el a 100 százalékot. Mészáros elv­társ azonnal végére járt a dolognak: kiderí­tette, hogy a fémműből olyan nyersanyagot kaptak, amely a gyors fordulatnál elszakad, va­gy összeragad. Ezt jelezte a fémmű alap­­szervezet­ének és műszaki vezetőinek, s kö­zös erővel orvosolták a hibát. Választási agitáció —- termelési agitáció A választási agitáció megjavításának döntő szerepe volt a verseny fellendítésében. Az ala­pszervezetek, de maga a pártbizottság sem fordított eleinte kellő gondot a válasz­tási munkára. A­ választási előkészületeket több te­r­mü­nk­árnak, tehernek éreztték, el­különítették a termeléstől. Nem lát­ták, hogy a választási feladatok jó megol­dása, az eleven agitáció fellendíti a terme­lést is, a motor szerepét tölti be. Mikor a pártbizottság felismerte, hogy Itt veszélyes,­­város­nézetről van szó, amely egyformán gátolja a választási munka és a verseny ki­bontakozását, alapszervezetenként össze­hivatta a népnevelőket, s elmondták nekik: helytelen volt a választási és a termelési agitáció szétválasztása, aminek egyik jele, hogy az üzemen belül elhanyagolták a fel­­világosító munkát, s csak a területi agitá­­cióra fordítottak gondot; a választási agitá­­ciónak mindenekelőtt a termelésre kell moz­gósítania, eredményét elsősorban a termelés eredményei jelzik. A népnevelők ne csak a lakóterületen, hanem elsősorban bent az üzemben agitáljanak. A választásokra való készülődés erősen fel­lendítette a dolgozók politikai érdeklődé­sét. A népnevelőknek jól fel kell készül­niük, ha minden kérdésre kielégítő választ akarnak adni, ha valóban irányítani akar­ják a beszélgetést. A pártbizottság hétfőn a népnevelőkkel megvitatta a «Pravda» áp­rilis 25-i vezércikkét. Mészáros elvtárs ko­molyan felhasználta a tanultakat az agitá­­cióban. «Nem szavakra, hanem tettekre van szükség a békéért, hangoztatják Ameriká­ban. Hát akkor nézzük a­ tetteiket —mon­dotta Mészáros elvtárs. — Ki visel háborút Koreában? Ki erőszakolja Nyugat-Német­­ország felfegyverzését? Vagy itt van a mi felszabadításunk: szabadok vagyunk, de néz­zük meg azokat az országokat, amelyeket ők «szabadítottak» fel. Munkanélküliség, nyomor, jogfosztottság ott a dolgozók osz­tályrésze. Aligha lenne választójogotok az általuk „felszabadított» országokban: alig­ha jelölhettük volna a Fogaskerékgyár sz­a­­hanovistáját és hozzá hasonló becsületes dolgozókat az országgyűlésbe, ha azok «sza­badítottak» volna fel minket». Öntevékeny népnevelők Sok talpraesett, lelkes népnevelő van az üzemben, akik nem várnak a «fentről kapott szempontokra», hanem bátran, öntevékenyen végzik felvilágosító munkájukat. Ilyen kitűnő népnevelő Nagy Balázsné elvtársnő, a zo­­máncrészleg orsózója. A zománcüzem dol­gozóinak fele nő. Nagy elvtársnő megtalál­ja az utat eszükhöz, szívükhöz, hogy jobb munkára buzdítsa őket. Elmeséli, hogyan gürcölt heti 12 pengőért a Rothmüller-gyár­­ban, a lemezprés mellett; a férfiak ugyan­azért a munkáért ugyancsak sovány pénzt, de mégis két- két és félszeresét kapták: 25—30 pengőt. Ma Nagyné is megbecsült dolgozó, sztahanovista. Rendkívül ügyesen, közvetlenül, színesen agitál Műszakváltás­­kor, amikor bemegy az öltözőbe, csak né­hány szót szó,­s már körülötte vannak, az asszonyok, lányok. «Tegnap jelölőgyűlésen voltam, a Fogaskerékgyár egyik sztahano­vista esztergályosát jelöltük képviselőnek» — mesélte a minap ez öltözőben. Vasa Erzsi kályhás csak úgy öltöz­ködés közben csatlakozott a beszélgetéshez, de ő is beleszólt, milyen boldog: most elő­ször szavaz majd életében. Egész csoport alakult ki Nagyné körül, a választásokról, s ezzel együtt napi munkájukról beszélget­tek. Nagyné elvtársnő amerre csak megfor­dul, népnevelő munkát végez, minden szavá­­­­val tanít. Felnyalábolja­ a hulladék vörösréz­huzalt és odaviszi ahhoz, aki csinálta: «így dobod szemétbe a külföldről behozott drága anyagot. Bezzeg ha kevés az anyag, sirán­kozott. Van persze még javítanivaló a felvilágosító munkában. Az agitációnak harcosabbnak kell lennie, keményebben le kell leplezni az ellen­séges nézeteket és híreket. Vannak üzemré­szek, ahol a­ felvilágosító munkát még min­dig elhanyagolják, mint például a K/I­-ben, ahol a termelés is a leggyengébb. Hiba az i­s, hogy szinte csak a délelőtti m­ílszal­cban fo­lyik agitáció, délután é­s éjszaka alig. A párt­­szervezet feladata, hogy az agitáció jó tapasz­talatait a népneve­lő értekezletek segítségével az egész üzemben elterjessze és egyenletes, szívós felvilágosító munkát szervezzen a dol­gozók között. Kommunista példamutatás A kommunisták példamutatása megsokszo­rozza a felvilágosító szó hatását. A példa­­mutatás meggyőző erejét bizonyítja Berg­­hammer elvtárs, népnevelő esete. A présgép egyik dolgozója, Nagy Károly, a felszabadu­lási héten naponta 3200 méter ólomkábelt préselt, de a­ választási békeversenyben — azzal az indokkal, hogy nem lehet fokozni a teljesítményt, mert összetörik a prés — csak napi 2800 métert ajánlott fel, Berghammer elvtárs megmutatta: ugyanazon a gépen 1­00 métert lehet teljesíteni. Példáját követve, Nagy Károly azóta szintén hasonló teljesít­ménnyel dicsekedhet. A kommunista példa­­mut­atás és helytállás gyakrabban és szeb­ben nyilvánulhatna meg, ha a pártbizalmiak dolgoznának, a pártcsoportok működnének. A pártcsoportok azonban még nem töltik be mozgósító-nevelő szerepüket a Kábel- és Sodronykötélgyárban. Meg kell javítani munkájukat. A verseny eredményeinek népszerűsítése A verseny eredményeinek áll­a­ndó, nyilvá­nos ismertetése nagy segítséget nyújt a nép­nevelők munkáiéhoz. Nem véletlen, hogy a K/I-es műhelyben a legjobb az agitáció, hi­szen itt fordítanak legnagyobb gondot a ver­seny eredményeinek népszerűsítésére, a­z el­maradók nyilvános bírálatára- Naponta cseré­lik a gépek fölötti táblán a számokat — a népnevelő csak rátekint, s máris tudja, ki, hol tart felajánlásával, kit kell ösztönözni, segí­teni. A zománcüzem Fug-részlegében a hatal­mas versenytáblán vannak a friss eredmé­nyek. De az üzem legtöbb részében még nem ilyen kedvező a helyzet. A közélüzemben ugyan naponta értékelik a dolgozók teljesítményét, de­­ nyilvánosságra nem kerül belőlük sem­mi. Az alapszervezet titkára a beí­ró nőt hi­báztatta ezért, pedig a szakszervezetet kelle­ne erőteljesen figyelmeztetnie, hogy aktivizál­ja a bizalmiakat, írják ki az eredményeket. .A gumiüzem dolgozói a Móricz Zsigmond­­körtéren elhelyezett kerületi dicsőségtábláról tudták csak meg, hogy üzemük egyik dolgo­zója, Gyarmati elvtárs, 200 százalékot ért el; az üzemben nem népszerűsítették ezt a ki­emelkedő teljesítményt. A műszakiak igen sok segítséget adnak a verseny rendszeres érté­keléséhez, az irodákban meg is a találhatók a­ dolgozók napi teljesítményei. A szakszervezet a hibás, hogy nem viszi a nyilvánosság elé ezeket az eredményeket, de a pártszervezet nem is szorgalmazza ezt. ★ A Kábel- és Sodronykötélgyár az elmúlt héten az élüzem csillaga mellé elnyerte a kerületi pártbizottság választási vándorzász­laját. Az üzemben most arról beszélnek, hogy megszerzik a kerület május 1-i zász­laját is, amelyet a felvonulásban példamu­tatóan részvevő és e nagy napra jó mun­kával felkészülő üzemnek adnak. Rajtuk mú­­lik! Futó Ilona — Szedlacsek Éva SZABAD NÉP ) A mezőgazdaság dolgozóinak választási békeversenye ÁLLAMI GAZDASÁGAINKBAN TIZENNÉGY TRAKTOROSPÁR MÁR TELJESÍTETTE ÉVI TERVÉT Az állami gazdaságok traktorosainak ver­senyében, a szántótraktorokkal dolgozók kö­zül már nyolc traktorospár teljesítette évi tervét- A versenyben továbbra­ is Süveges Dániel és fia járnak az élen. Süveges Dániel a választási békeversenyben felajánlotta, hogy május 1-ig 1150 normálhold talajmun­kát végez el. Felajánlását már túlteljesítette. Eredménye 28-án estig 1153.8 normálhold. Süveges Dániel 28-án fiával együtt 34.4 nor­málhold talajmunkát végzett. Ezen a napon 477 forintot kerestek. A versenyben második idős és ifjú Gazsó József. Eredményük 28-án estig 1110 normálhold. Jancsó József és váltótársa kedden 37.5 normálholdat teljesí­tett, ezzel 1100 normálholdra növekedett az eredményük. A versenyben negyedik Horváth László és váltótársa, kistöl­gyfamajori trak­torosok, eredményük 1022 normálhold, ötö­dik továbbra is a darvasi állami gazdaság két kiváló traktorosnője, Lakatos Piroska és Molnár Júlia 891 normálholddal. Cseri Fe­renc és váltótársa,, a mezőhegyesi állami gazdaság traktorosai, Jánosházi József és váltótársa, a nagyberegd állami gazdaság traktorosai és Angyal József és váltótársa, a darvas­ állami gazdaság traktorosai szintén befejezték már évi tervüket. A könnyíttraktorral dolgozó traktorosok versenyében is szép eredmény­ek születtek. Már hat traktorospár túlteljesítette éves ter­vét. A versenyben első Hajagos Dezső és váltótársa, az Április 4-majori állami gazda­ság traktorosai. Második Szabad György és váltótársa, a somogytarnócai állami gazdaság két traktorosa, harmadik Horváth Károly és váltótársa a küngösi állami gazdaság trakto­rosai, negyedik Balog Endre és váltótársa, a h­idasháti állami gazdaság traktorosai, ötödik Molnár Ferenc és váltótársa, a mezőfalvi ál­lami gazdaság két traktorosa, hatodik József Imre és váltótársa, a t­ápiósülyi állami gazda­ság traktorosai. TÖBB JÁRÁS JELENTI: BEFEJEZTÉK A VETÉST A választást békeversenyben a községei­ és a termel­őszövet­kezetek százai után most már egész járások jelentik, hogy befejezték a tavaszi szántás-vetést Az április 29-én es­tig beérkezett jelentések szerint Tolna me­gyében a paksi és a tamási járás Csongrád megyében a csongrádi járás területén már nincs szántatlan-vetetlen föld. A kormány intézkedése és segítsége ered­ményeképpen az ország állatállománya a ta­valyi gyenge takarmánytermés ellenére is emelkedett. Különösen jelentős a növekedés a szocialista szektorban: az állami gazdasá­gok állatállománya egy év alatt 54,8 száza­lékkal, a termelőszövetkezetek közös állatál­lománya pedig több mint 76,9 százalékkal emelkedett 35.000 dolgozó paraszt, 200 tsz ígéretéhez híven, határidő előtt teljesítette a beadást A választási bék­eversenyben sokezer dol­gozó paraszt és többszáz termelőszövetkezet tett ígéretet, hogy a tavaszi munkák határidő előtti elvégzésével és a beadás tervének túl­tel­jesí­tésé­vel ünnepli meg a választás napját. A fel­a­jánl­ásokat egyre többen teljesítik. Zala megyében például csaknem 9 ezer dolgozó pa­raszt és több mint 100 tszcs vállalta, hogy ha­­táridő előtt teljesíti, túlteljesíti a tej, a to­jás és az élőállat beadását. Eddig már több mint 4 ezer dolgozó paraszt és 15 tszcs val­lóra váltotta ígéretét. Győr megyében több mint 4500 dolgozó paraszt vállalta, hogy ha­táridő előtt teljesíti a tojás-, a baromfi-és az élőállatbeadás félévi tervét. Több mint 3500-an már valóra váltották adott szavukat. A többi megyéből is hasonló hírek érkeznek. Ország­szerte eddig csaknem 80 ezer dolgozó paraszt és 2 ezer termelőszövetkezet vállalta, hogy határidő előtt teljesíti beadási kötelezettségét. Már május 1 előtt több mint 35 ezer dolgozó paraszt és csaknem 200 termelőszövetkezet valóra váltotta adott szavát. Gondos, gyors gépjavítást gépállomásainkon A soron lévő növényápolási munkák mellett a gépállomások dolgozóinak fontos feladatuk, hogy jól felkészüljenek az aratásra és a cséplésre. A jónak ígérkező gabonatermés gyors és szemveszteség nélküli betakarítása nagyrészt attól függ, hogy kijavítják-e időre és jól az arató- és cséplőgépeket. A tapaszta­lat szerint a gépállomások többsége nem for­dít elég gondot a gépjavításra. A tavaszi terv teljesítéséért folyó harcban sok gépállomás vezetője elfeledkezik erről a fontos munká­ról. Különösen rosszul halad a gépjavítás Bács megye több gépállomásán. A kecskeméti gép­állomás körzetében 59 cséplőgépnek kell csé­pelnie a nyáron. De a gépállomás dolgozói az 59 gépből még egyet sem javítottak ki. Orosz György, a gépállomás vezető mechanikusa «megnyugtatta» ugy­an a megyei mezőgazda­sági osztályt azzal, hogy nyolc gép már rend­ben van, de ha az osztály dolgozói közül csak egy valaki is vett volna annyi fáradságot, hogy átmenjen a­ gépállomásra, meggyőződ­hetett volna arról, hogy ez nem igaz. Az em­lített gépek nincsenek bejáratva, kisebb-na­gyobb javítanivalók is vannnak még rajtuk, s tartozékaikat sem hozták rendbe. Bács megyében csaknem ezer cséplőgép dolgozik majd a nyáron. A terv szerint április 25-ig 497 cséplőgépet kellett volna kijavítani. A kijavított gépek száma azonban ennél csak­nem százzal kevesebb. A napi előirányzatot a megyében még egyszer sem teljesítették. Az elmúlt öt nap alatt 90 gép helyett csupán harminckettőt javítottak ki. A bácsmegyei gépállomások sürgősen szá­molják fel a gépjavításban tapasztalható el­maradást. A mezőgazdasági­­osztály ellen­őrizte, hogyan tartják meg a határidőket és szigorúan vonja felelősségre a hanyag mun­kát végző gépállomások vezetőit. A válasz­tási békeversenyben a dolgozók a megye sok gépállomásán tettek felajánlást, hogy jobb munkával készülnek a választás meg­ünneplésére. A gépállomások vezetői támasz­kodjanak bátran a dolgozók kezdeményezé­sére , versenyezzenek a gépállomások dol­gozói a választások tiszteletére azzal is, hogy gondosan felkészülnek az idei betaka­rításra. Termelőszövet­kezeteink gyorsítják a burgonya ültetését és a kukorica vetését A tavaszi vetésterv teljesítésében a ter­melőszövetkezetek döntő többsége példamu­tató munkát végez. A választások tisztele­tére tett ígéretét már sokszáz termelőszö­vetkezet teljesítette és napról napra újabb tsz-ek jelentik, hogy minden talpalatnyi föl­det bevetettek. A koratavasziak elvetése után a termelőszövetkezetek már 100 százalékra teljesítették a­­napraforgó vetéstervét is. A kukorica vetése és a burgonya ültetése azonban termelőszövetkezeteink többségében lassan halad. Április 25-én még egyetlen megye sem volt, ahol minden termelőszö­vetkezet befejezte a burgonya ültetését és a kukorica vetését. Kukoricavetésben 25-ig a legjobb eredményt Zala megye termelőszö­vetkezetei érték el: 98,2 százalékra teljesí­tették a tervet. 2. Szolnok 81,2, 3. Tolna megye termelőszövetkezetei 72 százalékos eredménnyel. Igen súlyosbz az elmaradás Ko­márom, Vas, Veszprém, Bács, Győr, Csong­­rád, Borsod és Nógrád megyékben. A bur­gonya ültetésének tervét Baranya megye termelőszövetkezetei teljesítik a legjobban, eredményük 83.6 százalék. Az utánuk követ­kező Zala megye eredménye 81.3, Tolnáé pedig 78.6 százalék. Igen súlyosan elmarad­tak Hajdú, Somogy, Vas, Borsod és Sza­bolcs megye termelőszövetkezetei. A ter­melőszövetkezeteknek ezekben a napokban a legfőbb feladatuk, hogy befejezzék a kuko­rica vetését és a burgonya ültetését. A választói névjegyzékkivonatokról A belügyminiszternek az országgyűlési vá­lasztásokra vonatkozó utasítása értelmében mindazok a választójogosultaik, akik május 17-én, a választás napján­­— valamilyen ok­nál fogva — nem tartózkodnak állandó la­kó­­helyükön, választói névjegyzékkivonattal tar­tózkodási helyükön szavazhatnak, így név­jegyzékkivonattal gyakorolhatják választójo­gukat azok a választójogosultak, akik állandó lakóhelyüktől távol dolgoznak, továbbá a kór­ház­ban, szanatóriumban fekvő betegek, vala­mint azok, akik üdülőkben, kollégiumokban, iskolákon stb. tartózkodnak. A választói név­jegy­z­ések a vonatot minden vá­lasztójogosul­­ — személyesen, igazolt megha­­talmazottja útján, vagy levélben — annak a helyi tanácsnak a végrehajtó bizottságától kérheti, ahol a választók névjegyzékébe fel­ve­­tték. A kérelmezőinek a meghatalmazást, illetve a végrehajtó bizottsághoz intézett levelet a tar­tózkodási hely szerint illetékes végrehajtó bi­zottsággal láttamoztatnia kell. A végrehajtó bizottság — indokolt esetben — a kért név­jegyzékkivonatot illetékmentesen azonnal ki­adja, illetőleg — ha azt levélben kérték — a kérelmező clmére elküldi. Mindazok a választójogosultak tehát, akik aka­dályozva vannak abban, hogy az állandó la­kóhelyük szerinti szavazókörben szav­a­zzanak, minél előbb szerezzék be a választói névjegy­­zékkivonatot, mert enélkül nem gyakorolhat­ják tartózkodási helyükön választójogukat. (MTI) A szovjet és a kínai szakszervezeti küldöttség látogatásai A Magyarországon tartózkodó szovjet és kínai szakszervezeti küldöttség tagjai ked­. den megtekintették fővárosunkat, megnézték a parlamentet és a Munkásmozgalmi Inté­zet kiállítását A szovjet vendégek ezután látogatást tettek a Nagytétényi Gumigyár­ban, ahol M. J. Petrova, a leningrádi «Krasznij Treugolnyik» gumigyár brigád­­vezetője ismertette tapasztalatait a gyár dolgozóival. Kínai vendégeink a Magyar Pamutiparnál tettek látogatást. A szovjet szakszervezeti küldöttek szer­dán Tatabányára látogattak el, ahol felke­resték a Vill­as akna bányászait. A kül­döttség tagjai leszálltak a bányába, meg­tekintették a bánya gépesítését, az új fron­tot, s hosszasabban elbeszélgettek a bányá­szokkal. Ezután a SZOT megyei tanácsa székházá­ban, majd a bányászsportkörben tettek lá­togatást. (MTI) Megjelent a „Pártépítés" új száma A «Pártépítés» most megjelent májusi száma az alábbi főbb írásokat tartalmazza: Sztálin elvtárs beszéde Moszkvai Sztálin­ ke­­rületének választói gyűlésén 1937 december 11-én. Lendületes felvilágosító munkával a választás sikeréért! Jenei Jenő: Kommunista példamutatással vigyük győzelemre a válasz­tási békeversenyt. Kerek István: A választási harcban javítsuk meg a pártépítő munkát. Kulturális agitáció a választási munka szol­gálatában. Stadler János: Népnevelő munkám tapasztalataiból. CSÜTÖRTÖK, 1953 ÁPRILIS 30 A minisztertanács határozata a bányászat munkaerőellátásának megjavítására A minisztertanács elrendelte, hogy kéré­sükre jelenlegi munkahelyükről el kell enged­ni azo­kat a dolgozókat, a­kik jelenleg nem bányában dolgoznak, de korábban mint vá­járok, csillések, lakatosok, villanyszerelők, vagy egyéb földalatti dolgozók bányában vol­tak alkalma­zásban és önként vissza akarnak térni földalatti munkára. Ugyancsak el kell engedni jelenlegi mun­kahelyükről azokat a dolgozókat, akik a Komlói Szénbányászati Tröszthöz bármilyen munkára jelentkeznek. A fent említett dolgozóknak a szerződés aláírása után 400 forint toborzási díjat kell fizetni és új munkahelyükre való utazásuk költségét meg kell téríteni. A földalatti bányamunkára jelentkezőknek új munkahelyükön lakást kell biztosítani. Valamennyi budapesti színház művészei fellépnek az ünnepi szabadtéri előadásokon Színházaink művészei nagy lelkesedéssel készülnek a május 1-i ünnepségek kultúr­műsoraira. A legtöbb színház művészbrigá­­dokat alakított, hogy minél több szabadtéri színpadon léphessen fel a dolgozók előtt. Az Operaház művészei május 1-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon szere­pelnek nagyszabású műsorral. A színház Kossuth-díjas művészei közül Gyurkovics Mária, Palló Imre lép fel. Szerepel a többi között Takács Paula, Orosz Júlia, Németh Anna, Király Sándor, Fekete Pál, Csinádi Dóra, Pásztor Vera, Vashegyi Ernő, Osi János is. A délután 3-kor kezdődő szabad­téri előadáson közreműködik a teljes zene­kar és a balett-együttes, Kárody András és Kerekes János vezényletével. A műsorban a legnépszerűbb opera, és balettrészleteket mu­tatják be. A Nemzeti Színház tagjai nemcsak május 1-én, hanem 2-á­n és 3-án is előadják vidám egyfelvonásos műsoraikat és reagánszámaikat. Május 1-én és 2-án a­ színház művészei a vá­rosligeti SZOT-színpadon adnak műsort, 3-án pedig a XIII.. kerület szabadtéri színpa­dán lépnek fel. A Madách Színház művészei a népligeti SZOT-színpadon, a margitszigeti Majakovsz­kij-színpadon és a XI. kerületi szabadtér színpadon szerepelnek sokrétű műsorukkal. A Néphadsereg Színházának együttese is tevékenyen kiveszi részét a dolgozók szóra­kozta­tásából. Mindhárom nap kilenc-kilenc művész-brigáddal lépnek fel a városligeti Köz­ponti Színpadon, a margitszigeti DISZ-szín­­padon, a népligeti SZOT-színpadon, a mar­gitszigeti Maiakovszkij-színpadon, ezenkívül számos kerületi színpadial is szerepelnek. Az Ifjúsági Színház színészei a népligeti SZOT- színpadon, a margitszigeti DISZ-színpadon és a különböző kerületi rendezvényeken mu­tatják be műsorukat. A Fővárosi Operettszínház a városligeti SZOT-színpadon, a margitszigeti Abajakovsz­­kij- ég DISZ-színpadokon szerepel. Műsorá­ban fellép a színház két Kossuth-díjas művé­sze, Latabár Kálmán és Feleki Kamill is. Mindketten egy-egy magánszámot adnak elő. A Fővárosi Víg Színház művészbrigádjai a népligeti SZOT-színpadon, a Városmajor központi színpadán, a margitszigeti Maja­­kovszkij-színpadon és a kerületi központok­ban felállított színpadokon szerepelnek. A műsorokban közreműködik Bilicsi Tivadar, Kiss Manyi és Latabár Árpád is. A Vidám Színpad művészei színes kabaréműsort mu­tatnak be a városligeti SZOT-színpadon, a VI. kerületi Hunyadi-színpadon, a városma­­jori központi­, színpadon. Ugyancsak­­a váro­s­­majori központi színpadon, valamint a VII. kerületi és XXII kerületi színpadokon lépnek fel a Bábszínház művészei. Művészbrigádo­­kat alakítottak a Színművészeti Főiskola hall­gatói is­ Tizenhatezer látogatója volt eddig a „Korea a szabadságért“ kiállításnak Két héttel ezelőtt nyílt meg a Nemzeti Szalonban a «Korea a szabadságért» képző­művészeti kiállítás. Termeit azóta napról napra megtöltik a koreai nép élete és hősi harca után érdeklődő dolgozók, művészek, tanulók, a szabadságharcos körök tagjai, nép­hadseregünk tisztjei és katonái. Számos, vi­dékről érkezett látogató tekintette már meg a kiváló képzőművészeti alkotásokat. A ven­dégkönyvben dolgozóink nagy lelkesedéssel nyilatkoznak a kiállításról. A hazánkban élő koreai gyermekek, a Kim Ir Szen-iskola ta­nulói már több ízben is meglátogatták a ha­zájukról hírt hozó képzőművészeti gyűjte­ményt, amely hűen ábrázolja népük győze­lembe vetett hitét, hősi harcait. A megnyitás óta eddig tizenhatezren te­kintették meg a nagyszerű kiállítást. Filmszínház minden falunak Az ötéves terv eljut­tatja a filmművészet alkotásait a legszéle­sebb tömegekhez. Az elmúlt években százá­val nyíltak meg az új mozik, amelyeknek száma a háború előtti 410-rő­l 1932 végéig 2327-re emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal negyedévi tervjelentése szerint további csaknem száz­zal nőtt a filmszínházak száma, mindenekelőtt a falun létesítettek új mozikat, terv végére hazánk minden községének lesz filmszínháza. Az ötéves

Next