Szabad Nép, 1953. április (11. évfolyam, 91-120. szám)
1953-04-30 / 120. szám
2 * A__ + PARTES PARTEPITES Jobb, elmélyültebb politikai munkát az egyénileg dolgozó parasztok között Tápiószele a nagykátai járás népes, 6300 lelket számláló községe. Lakosságának társadalmi összetétele igen tanulságos. A község mintegy 1900 családjából csaknem 1000 család dolgozik a mezőgazdaságban. A földműveléssel foglalkozók túlnyomó része, 1143 család egyénileg gazdálkodik. Ez a szám önmagában is nyomatékkal figyelmeztet arra, hogy a május 17.i választási győzelmet, s ezzel együtt a termelés, és a begyűjtés új sikereit, csak akkor lehet biztosítani a községben, ha a pártszervezetek, a népfrontbizottság fokozott figyelmet fordít az egyénileg dolgozó parasztok közötti politikai és szervező munkára. Látja-e a tápiószelei egységes pártbizottság ennek a munkának a különleges fontosságát, elegendő erőt összpontosított-e erre a feladatra? A választás eddigi előkészítése, a termelés, a begyűjtés terveinek eddigi teljesítése azt bizonyítja: még nem látja eléggé, még nem állította munkájának középpontjába ezt a feladatot. A község valamennyi alapszervezetének részvételével megindult népnevelőmunka, a legutóbb megtartott kisgyűlések mozgósító hatása kétségkívül megmutatkozik a választási békeverseny felélénkülésében, a tavaszi vetés és a begyűjtés részleges sikereiben. A termelőszövetkezetek mellett az egyénileg dolgozó parasztok százai fejezték be ezekben a napokban a napraforgó, cukorrépa, kukorica és más tavaszi növény vetését. A tanács az állandó bizottságok útján széles körben ismertette a kártérítéselengedéséről szóló rendelet parasztságunkat segítő intézkedéseit s ennek a hatására is gyorsult a tej- és baromfibegyűjtés üteme. De még ha egyedül a termelés és a begyűjtés eredményein mérjük a dolgozó parasztok közötti politikai munka hatását — márpedig nemcsak ezen kell mérni — akkor is kitűnnek e munka komoly hiányosságai. A község jelentősen elmaradt az élőállatbeadás első negyedévi tervének teljesítésében és eddig mindössze 40,9 százalékra teljesítette első félévi tojásbegyűjtési tervét. Burgonyából a terv előírása szerint 270 holdat kell bevetni. Jóllehet, a határidő április 30-án lejár, eddig mindössze 91 holdat vetettek be ezzel, a község ellátása szempontjából annyira fontos növénnyel. Ha a tanácselnököt megkérdezik, miért késik a burgonyavetés, főként a vetőburgonyahiényról panaszkodik. Pedig az elmaradásnak az a fő oka, hogy a tanács, a pártszervezetek vezetői nem mozgósították a dolgozó parasztságot kellő időben a vetőburgonya beszerzésére. Miért nem váltott ki több kezdeményezést, nagyobb termelési lendületet a szelei népnevelők agitációja? Azért, mert általános volt, nem hívta fel a figyelmeit a konkrét tennivalókra, a nehézségekre. És mindenekelőtt azért, mert nem tárta fel a dolgozó parasztság előtt gazdálkodásának az eddiginél is kedvezőbb, biztonságosabb feltételeit. Ez a hiba felülről indult el. Kiss András elvtárs, a tápiószelei pártbizottság titkára elmondotta a népnevelőknek: «Ismertessétek a felszabadulás óta elért eredményeket, beszéljetek arról, hogy a dolgozó parasztság nyolc év alatt jócskán gyarapodott». De nem beszélt arról, hogy kormányunk — figyelemmel a parasztság kívánságára — a jövőben egyszerűsíti a beszolgáltatási rendszert, több évre előre állapítja meg a kivetéseket s ezzel elősegíti, hogy minden dolgozó paraszt előre elkészíthesse számvetését, a maga tervét arról: mennyit ad be, mennyit termel a család szükségleteire s mennyit visz a szabadpiacra. És mert ez a kérdés nem szerepelt kellően a népnevelők értekezletén, nem kapott elég nyomatékot az agitációban sem. Pedig a parasztságot ez a kérdés erősen foglalkoztatja. Bencsik Károly 10 holdas szelei paraszt — amikor megismerte a népfront felhívásából a beszolgáltatási rendszer egyszerűsítésének tervét — azt mondotta: «Voltak, akik le akartak beszélni a lucerna vetéséről. Azzal ijesztgettek, hogy jövőre már úgyse én fogom azt kaszálni. Nem hallgattam a kuvikokra, elvetettem a lucernát, de most odatartom eléjük az újságot és megkérdem tőlük: mennyit akarnak vásárolni az én lucernámból?» Ezek a szavak a biztonságérzet, a további felemelkedésbe vetett meggyőződés szavai. Ezt a meggyőződést erősíti egész dolgozó parasztságunkban a népfront választási felhívásának ismerete. A tápiószelei népnevelők munkáját ezért — jobban mint eddig — a népfront választási felhívására kell építeni. A választási agitáció nem csupán szavazásra mozgósító agitáció, nem is egyedül termelési agitáció. A választás előkészítése széleskörű, minden egyes dolgozót érintő politikai nevelőmunka a párt és a nép,az állami szervek és a néptömegek kapcsolatának erősítésére, kölcsönös bizalmának elmélyítésére. Hogyan őrködik a tápiószelei pártbizottság a dolgozó parasztok és az állam kapcsolatán? A községi tanács vezetője, egyes tagjai keményen dolgoznak az állami fegyelem erősítéséért. Tudják, hogy törvényeinket, rendeleteinket — amelyek kivétel nélkül népünk javát szolgálják — pontosan végre kell hajtani. De nem értik eléggé munkájuk rendkívüli politikai jelentőségét; azt, hogy a termelés, a begyűjtés rendeleteinek végrehajtása nem csupán adminisztráció, hanem államunk alapjának a munkás-paraszt szövetségnek szüntelen erősítése, népgazdaságunk fejlesztése. A bürokratizmus nagy ellenség. Ahol a számoktól, aktáktól nem látják a dolgozó embert, ott nyomban felüti a fejét, a fennhéjázás, a közöny az egyszerű emberek gondjával, véleményével, bírálatával szemben. Dombai Károly kisparaszt elmondotta, hogy adókivetése ügyében nemrég felvilágosítást kért Terek Józseftől, a szelei tanács alkalmazottjától, aki nyomban Nagykátára küldte. Ott azután kiderült, hogy a dolog a szelei tanácsra tartozik. — Juhász József háromholdas paraszt ismételten szóvátette, hogy jégkár elleni biztosításának díját helytelenül szabták meg, mert őt a 4—5 holdasok csoportjába sorolták. Jóllehet mindenki tudja, hogy Juhásznak 3 holdja van, mindeddig nem orvosolták sérelmét, sőt 3 helytelenül megállapított díj befizetését többször sürgették. Az ilyen és hasonló jelenségek azt bizonyítják, hogy a szelei tanács egyes alkalmazottai ridegen, lélektelenül bánnak a dolgozókkal, nem tanulnak azok bírálatából, nem tisztelik véleményüket. Pártunk élesen elítéli a dolgozók ügyeinek efféle lelkiismeretlen kezelését, törvénysértésnek, önkényeskedésnek bélyegzi azt, mert a mi országunkban a dolgozók bevonása a közügyek intézésébe, véleményük, bírálatuk figyelmes meghallgatása: törvény. A tápiószelei pártszervezet vezetőinek már korábban fel kellett volna figyelnie a tanács munkájában jelentkező bürokratikus vonásokra és felkeltve a széles dolgozó tömegek ellenőrzését és bírálatát, harcba kellett volna szállnia a visszásságok felszámolásáért. Ha erre csak most kerül sor, akkor ennek elsősorban az az oka, hogy a pártbizottság maga sem volt egy ideig elég figyelmes az egyszerű dolgozók véleménye, bírálata iránt. Ma már látja a s tápiószelei pártbizottság, látják a tanács vezetői is ezeket a hibáikat és megkezdték a harcot azok felszámolásáért. Az alapszervezetek erősítik kapcsolatukat az egyénileg dolgozó parasztsággal, a termelésben és beadásban élenjáró dolgozó parasztokat igyekeznek bevonni a népnevelőmunkába. A pártszervezetek a népfront-felhívás agitációs fegyverének forgatására alaposabban, elmélyültebben tanítják a népnevelőket. A tanács elhatározta, hogy az állandó bizottságok tagjai,, köztük az egyénileg gazdálkodók útján minden egyes gazdával megismertetik annak a termelési segítségnek előnyeit, amelyet az állam, a földművesszövetkezet nyújt az egész dolgozó parasztságnak. A tanács elnöke, vezetői felismerve a bürokrácia kártevését, harcot kezdtek ellene és megfogadták; a törvények következetes érvényesítését egyesítik a dolgozó parasztok felvilágosításával, jogos panaszaik orvoslásával, ügyeik lelkiismeretes és odaadó intézésével. Fokozott politikai nevelőmunka a dolgozó parasztok körében, lendületes mozgósítás a termelés és begyűjtés feladataira, figyelmesség az egyszerű ember véleménye, bírálata iránt — ez a választási győzelem útja Tápiószelén! Ezen az úton vezeti a párt az egész népet a május 17-i győzelem felé, Lőcsei Pál A jó választási agitáció - a verseny lendítője A Kábel- és Sodronykötélgyár pártszervezetének tapasztalataiból A Kábel- és Sodronykötélgyár élüzem lett, örömteli esemény ez a gyár dolgozóinak életében. «Nemcsak munkámat, de a szívemet, a telkemet is hozzáadom, hogy miénk maradjon az élüzemjelvénye. Henrik Lászlóné motringolónő szavai ezek, de a gyár szinte minden dolgozójának érzését kifejezik. Nagy elhatározás él bennük, hogy megőrzik a jól végzett munka jutalmát. Az üzem dolgozói nagy célokat tűztek maguk elé a választási békeversenyben. Többek között felajánlották: hatmillió forinttal túlteljesítik a második negyedév befejezett termelési tervét és ennek felét május 17-re teljesítik; ötéves tervünk döntő létesítményeihez határidő előtt készítik el a különböző kábeleket és köteleket; nagyjelentőségű exportszállításokat jó minőségben, határidő előtt bonyolítanak le. A felajánlást kezdetbennem követte lendületes verseny. A termelés rendben folyt az üzemben, de hiányzott a szocialista vetélkedés szelleme. A pártbizottság ebbe nem nyugodott bele. «Lehetetlen — mondotta Kovácsházi elvtárs, a pártbizottság titkára a pártbizottsági ülésen , hogy ugyanabban az üzemben, ahol a felszabadulási héten a falak is átforrósodtak a verseny levegőjérül, most ne tudjunk hasonló eredményt elérni». A pártbizottság megállapította, hogy a verseny ellanyhulásának két fő oka van: gyenge az agitáció és nem ismertetik rendszeresen a verseny eredményeit. A pártbizottság meghatározta, mit kell tennie hibák kijavítására. Eleven, lelkes verseny Az ülés óta komoly változás történt az Üzemben: eleven, lelkes verseny folyik, a dolgozók izgatottan érdeklődnek saját és versenytársaik eredményei iránt. Tóth Józsefné elszigetelőnő hangosan mentegetőzik a versenytábla előtt: «Anyaghiányom volt, azért győzhettek le, de holnap már nem lesz ilyen akadály». A fémmű valóságos hangyabolyhoz hasonlított, amikor két napon keresztül a gumiüzem egy százalékkal megelőzte őket. Az alapszervezet titkára röpgyűlést hívott össze: «Nem hagyhatjuk ,— mondotta hogy a fémmit, amely mindeddig első volt az üzemrészek között, most elmaradjon». A röpgyűlés után minden brigádban megbeszélést tartottak, s elhatározták: öt napon belül nyoma sem lesz az elmaradásnak. Azóta a fémmű ismét 114 százalékot teljesít, első az üzemben. A pártszervezet kézbentartja a versenyt, figyelemmel kíséri minden mozzanatát. Az alapszervezeti titkárok ismertetik a termelés problémáit, segítik e dolgozókat, gyors, konkrét intézkedéseket tesznek a hibák kijavítására. A zománcüzemben a fő probléma a magas huladékszázalék. Ezt a választási békeversenyben sem sikerült még jelentősen csökkenteni. Az alapszervezet titkárai, Mudri Endre elvtárs összeült a művezetővel, az osztályvezetővel és a technikussal, s megbeszélték, mit tehetnének a hulladék csökkentésére. Elhatározták, hogy a vékonyabb vörösrézhuzalt nem karikáról, hanem orsóról dolgozzák fel, így kevésbbé csomósodhat az anyag. A dróthúzó pártvezetősége naponta figyelemmel kíséri a dolgozók, különösen a kommunisták teljesítményét. Mészáros elvtársnak, a vezetőség egyik tagjának feltűnt, hogy Nász János a startárcsás gép kiváló dolgozója, aki rendszeresen 180—180 százalékot teljesít — nem érte el a 100 százalékot. Mészáros elvtárs azonnal végére járt a dolognak: kiderítette, hogy a fémműből olyan nyersanyagot kaptak, amely a gyors fordulatnál elszakad, vagy összeragad. Ezt jelezte a fémmű alapszervezetének és műszaki vezetőinek, s közös erővel orvosolták a hibát. Választási agitáció —- termelési agitáció A választási agitáció megjavításának döntő szerepe volt a verseny fellendítésében. Az alapszervezetek, de maga a pártbizottság sem fordított eleinte kellő gondot a választási munkára. A választási előkészületeket több termünkárnak, tehernek éreztték, elkülönítették a termeléstől. Nem látták, hogy a választási feladatok jó megoldása, az eleven agitáció fellendíti a termelést is, a motor szerepét tölti be. Mikor a pártbizottság felismerte, hogy Itt veszélyes,városnézetről van szó, amely egyformán gátolja a választási munka és a verseny kibontakozását, alapszervezetenként összehivatta a népnevelőket, s elmondták nekik: helytelen volt a választási és a termelési agitáció szétválasztása, aminek egyik jele, hogy az üzemen belül elhanyagolták a felvilágosító munkát, s csak a területi agitációra fordítottak gondot; a választási agitációnak mindenekelőtt a termelésre kell mozgósítania, eredményét elsősorban a termelés eredményei jelzik. A népnevelők ne csak a lakóterületen, hanem elsősorban bent az üzemben agitáljanak. A választásokra való készülődés erősen fellendítette a dolgozók politikai érdeklődését. A népnevelőknek jól fel kell készülniük, ha minden kérdésre kielégítő választ akarnak adni, ha valóban irányítani akarják a beszélgetést. A pártbizottság hétfőn a népnevelőkkel megvitatta a «Pravda» április 25-i vezércikkét. Mészáros elvtárs komolyan felhasználta a tanultakat az agitációban. «Nem szavakra, hanem tettekre van szükség a békéért, hangoztatják Amerikában. Hát akkor nézzük a tetteiket —mondotta Mészáros elvtárs. — Ki visel háborút Koreában? Ki erőszakolja Nyugat-Németország felfegyverzését? Vagy itt van a mi felszabadításunk: szabadok vagyunk, de nézzük meg azokat az országokat, amelyeket ők «szabadítottak» fel. Munkanélküliség, nyomor, jogfosztottság ott a dolgozók osztályrésze. Aligha lenne választójogotok az általuk „felszabadított» országokban: aligha jelölhettük volna a Fogaskerékgyár szahanovistáját és hozzá hasonló becsületes dolgozókat az országgyűlésbe, ha azok «szabadítottak» volna fel minket». Öntevékeny népnevelők Sok talpraesett, lelkes népnevelő van az üzemben, akik nem várnak a «fentről kapott szempontokra», hanem bátran, öntevékenyen végzik felvilágosító munkájukat. Ilyen kitűnő népnevelő Nagy Balázsné elvtársnő, a zománcrészleg orsózója. A zománcüzem dolgozóinak fele nő. Nagy elvtársnő megtalálja az utat eszükhöz, szívükhöz, hogy jobb munkára buzdítsa őket. Elmeséli, hogyan gürcölt heti 12 pengőért a Rothmüller-gyárban, a lemezprés mellett; a férfiak ugyanazért a munkáért ugyancsak sovány pénzt, de mégis két- két és félszeresét kapták: 25—30 pengőt. Ma Nagyné is megbecsült dolgozó, sztahanovista. Rendkívül ügyesen, közvetlenül, színesen agitál Műszakváltáskor, amikor bemegy az öltözőbe, csak néhány szót szó,s már körülötte vannak, az asszonyok, lányok. «Tegnap jelölőgyűlésen voltam, a Fogaskerékgyár egyik sztahanovista esztergályosát jelöltük képviselőnek» — mesélte a minap ez öltözőben. Vasa Erzsi kályhás csak úgy öltözködés közben csatlakozott a beszélgetéshez, de ő is beleszólt, milyen boldog: most először szavaz majd életében. Egész csoport alakult ki Nagyné körül, a választásokról, s ezzel együtt napi munkájukról beszélgettek. Nagyné elvtársnő amerre csak megfordul, népnevelő munkát végez, minden szavával tanít. Felnyalábolja a hulladék vörösrézhuzalt és odaviszi ahhoz, aki csinálta: «így dobod szemétbe a külföldről behozott drága anyagot. Bezzeg ha kevés az anyag, siránkozott. Van persze még javítanivaló a felvilágosító munkában. Az agitációnak harcosabbnak kell lennie, keményebben le kell leplezni az ellenséges nézeteket és híreket. Vannak üzemrészek, ahol a felvilágosító munkát még mindig elhanyagolják, mint például a K/I-ben, ahol a termelés is a leggyengébb. Hiba az is, hogy szinte csak a délelőtti mílszalcban folyik agitáció, délután és éjszaka alig. A pártszervezet feladata, hogy az agitáció jó tapasztalatait a népnevelő értekezletek segítségével az egész üzemben elterjessze és egyenletes, szívós felvilágosító munkát szervezzen a dolgozók között. Kommunista példamutatás A kommunisták példamutatása megsokszorozza a felvilágosító szó hatását. A példamutatás meggyőző erejét bizonyítja Berghammer elvtárs, népnevelő esete. A présgép egyik dolgozója, Nagy Károly, a felszabadulási héten naponta 3200 méter ólomkábelt préselt, de a választási békeversenyben — azzal az indokkal, hogy nem lehet fokozni a teljesítményt, mert összetörik a prés — csak napi 2800 métert ajánlott fel, Berghammer elvtárs megmutatta: ugyanazon a gépen 100 métert lehet teljesíteni. Példáját követve, Nagy Károly azóta szintén hasonló teljesítménnyel dicsekedhet. A kommunista példamutatás és helytállás gyakrabban és szebben nyilvánulhatna meg, ha a pártbizalmiak dolgoznának, a pártcsoportok működnének. A pártcsoportok azonban még nem töltik be mozgósító-nevelő szerepüket a Kábel- és Sodronykötélgyárban. Meg kell javítani munkájukat. A verseny eredményeinek népszerűsítése A verseny eredményeinek állandó, nyilvános ismertetése nagy segítséget nyújt a népnevelők munkáiéhoz. Nem véletlen, hogy a K/I-es műhelyben a legjobb az agitáció, hiszen itt fordítanak legnagyobb gondot a verseny eredményeinek népszerűsítésére, az elmaradók nyilvános bírálatára- Naponta cserélik a gépek fölötti táblán a számokat — a népnevelő csak rátekint, s máris tudja, ki, hol tart felajánlásával, kit kell ösztönözni, segíteni. A zománcüzem Fug-részlegében a hatalmas versenytáblán vannak a friss eredmények. De az üzem legtöbb részében még nem ilyen kedvező a helyzet. A közélüzemben ugyan naponta értékelik a dolgozók teljesítményét, de nyilvánosságra nem kerül belőlük semmi. Az alapszervezet titkára a beíró nőt hibáztatta ezért, pedig a szakszervezetet kellene erőteljesen figyelmeztetnie, hogy aktivizálja a bizalmiakat, írják ki az eredményeket. .A gumiüzem dolgozói a Móricz Zsigmondkörtéren elhelyezett kerületi dicsőségtábláról tudták csak meg, hogy üzemük egyik dolgozója, Gyarmati elvtárs, 200 százalékot ért el; az üzemben nem népszerűsítették ezt a kiemelkedő teljesítményt. A műszakiak igen sok segítséget adnak a verseny rendszeres értékeléséhez, az irodákban meg is a találhatók a dolgozók napi teljesítményei. A szakszervezet a hibás, hogy nem viszi a nyilvánosság elé ezeket az eredményeket, de a pártszervezet nem is szorgalmazza ezt. ★ A Kábel- és Sodronykötélgyár az elmúlt héten az élüzem csillaga mellé elnyerte a kerületi pártbizottság választási vándorzászlaját. Az üzemben most arról beszélnek, hogy megszerzik a kerület május 1-i zászlaját is, amelyet a felvonulásban példamutatóan részvevő és e nagy napra jó munkával felkészülő üzemnek adnak. Rajtuk múlik! Futó Ilona — Szedlacsek Éva SZABAD NÉP ) A mezőgazdaság dolgozóinak választási békeversenye ÁLLAMI GAZDASÁGAINKBAN TIZENNÉGY TRAKTOROSPÁR MÁR TELJESÍTETTE ÉVI TERVÉT Az állami gazdaságok traktorosainak versenyében, a szántótraktorokkal dolgozók közül már nyolc traktorospár teljesítette évi tervét- A versenyben továbbra is Süveges Dániel és fia járnak az élen. Süveges Dániel a választási békeversenyben felajánlotta, hogy május 1-ig 1150 normálhold talajmunkát végez el. Felajánlását már túlteljesítette. Eredménye 28-án estig 1153.8 normálhold. Süveges Dániel 28-án fiával együtt 34.4 normálhold talajmunkát végzett. Ezen a napon 477 forintot kerestek. A versenyben második idős és ifjú Gazsó József. Eredményük 28-án estig 1110 normálhold. Jancsó József és váltótársa kedden 37.5 normálholdat teljesített, ezzel 1100 normálholdra növekedett az eredményük. A versenyben negyedik Horváth László és váltótársa, kistölgyfamajori traktorosok, eredményük 1022 normálhold, ötödik továbbra is a darvasi állami gazdaság két kiváló traktorosnője, Lakatos Piroska és Molnár Júlia 891 normálholddal. Cseri Ferenc és váltótársa,, a mezőhegyesi állami gazdaság traktorosai, Jánosházi József és váltótársa, a nagyberegd állami gazdaság traktorosai és Angyal József és váltótársa, a darvas állami gazdaság traktorosai szintén befejezték már évi tervüket. A könnyíttraktorral dolgozó traktorosok versenyében is szép eredmények születtek. Már hat traktorospár túlteljesítette éves tervét. A versenyben első Hajagos Dezső és váltótársa, az Április 4-majori állami gazdaság traktorosai. Második Szabad György és váltótársa, a somogytarnócai állami gazdaság két traktorosa, harmadik Horváth Károly és váltótársa a küngösi állami gazdaság traktorosai, negyedik Balog Endre és váltótársa, a hidasháti állami gazdaság traktorosai, ötödik Molnár Ferenc és váltótársa, a mezőfalvi állami gazdaság két traktorosa, hatodik József Imre és váltótársa, a tápiósülyi állami gazdaság traktorosai. TÖBB JÁRÁS JELENTI: BEFEJEZTÉK A VETÉST A választást békeversenyben a községei és a termelőszövetkezetek százai után most már egész járások jelentik, hogy befejezték a tavaszi szántás-vetést Az április 29-én estig beérkezett jelentések szerint Tolna megyében a paksi és a tamási járás Csongrád megyében a csongrádi járás területén már nincs szántatlan-vetetlen föld. A kormány intézkedése és segítsége eredményeképpen az ország állatállománya a tavalyi gyenge takarmánytermés ellenére is emelkedett. Különösen jelentős a növekedés a szocialista szektorban: az állami gazdaságok állatállománya egy év alatt 54,8 százalékkal, a termelőszövetkezetek közös állatállománya pedig több mint 76,9 százalékkal emelkedett 35.000 dolgozó paraszt, 200 tsz ígéretéhez híven, határidő előtt teljesítette a beadást A választási békeversenyben sokezer dolgozó paraszt és többszáz termelőszövetkezet tett ígéretet, hogy a tavaszi munkák határidő előtti elvégzésével és a beadás tervének túlteljesítésével ünnepli meg a választás napját. A felajánlásokat egyre többen teljesítik. Zala megyében például csaknem 9 ezer dolgozó paraszt és több mint 100 tszcs vállalta, hogy határidő előtt teljesíti, túlteljesíti a tej, a tojás és az élőállat beadását. Eddig már több mint 4 ezer dolgozó paraszt és 15 tszcs vallóra váltotta ígéretét. Győr megyében több mint 4500 dolgozó paraszt vállalta, hogy határidő előtt teljesíti a tojás-, a baromfi-és az élőállatbeadás félévi tervét. Több mint 3500-an már valóra váltották adott szavukat. A többi megyéből is hasonló hírek érkeznek. Országszerte eddig csaknem 80 ezer dolgozó paraszt és 2 ezer termelőszövetkezet vállalta, hogy határidő előtt teljesíti beadási kötelezettségét. Már május 1 előtt több mint 35 ezer dolgozó paraszt és csaknem 200 termelőszövetkezet valóra váltotta adott szavát. Gondos, gyors gépjavítást gépállomásainkon A soron lévő növényápolási munkák mellett a gépállomások dolgozóinak fontos feladatuk, hogy jól felkészüljenek az aratásra és a cséplésre. A jónak ígérkező gabonatermés gyors és szemveszteség nélküli betakarítása nagyrészt attól függ, hogy kijavítják-e időre és jól az arató- és cséplőgépeket. A tapasztalat szerint a gépállomások többsége nem fordít elég gondot a gépjavításra. A tavaszi terv teljesítéséért folyó harcban sok gépállomás vezetője elfeledkezik erről a fontos munkáról. Különösen rosszul halad a gépjavítás Bács megye több gépállomásán. A kecskeméti gépállomás körzetében 59 cséplőgépnek kell csépelnie a nyáron. De a gépállomás dolgozói az 59 gépből még egyet sem javítottak ki. Orosz György, a gépállomás vezető mechanikusa «megnyugtatta» ugyan a megyei mezőgazdasági osztályt azzal, hogy nyolc gép már rendben van, de ha az osztály dolgozói közül csak egy valaki is vett volna annyi fáradságot, hogy átmenjen a gépállomásra, meggyőződhetett volna arról, hogy ez nem igaz. Az említett gépek nincsenek bejáratva, kisebb-nagyobb javítanivalók is vannnak még rajtuk, s tartozékaikat sem hozták rendbe. Bács megyében csaknem ezer cséplőgép dolgozik majd a nyáron. A terv szerint április 25-ig 497 cséplőgépet kellett volna kijavítani. A kijavított gépek száma azonban ennél csaknem százzal kevesebb. A napi előirányzatot a megyében még egyszer sem teljesítették. Az elmúlt öt nap alatt 90 gép helyett csupán harminckettőt javítottak ki. A bácsmegyei gépállomások sürgősen számolják fel a gépjavításban tapasztalható elmaradást. A mezőgazdaságiosztály ellenőrizte, hogyan tartják meg a határidőket és szigorúan vonja felelősségre a hanyag munkát végző gépállomások vezetőit. A választási békeversenyben a dolgozók a megye sok gépállomásán tettek felajánlást, hogy jobb munkával készülnek a választás megünneplésére. A gépállomások vezetői támaszkodjanak bátran a dolgozók kezdeményezésére , versenyezzenek a gépállomások dolgozói a választások tiszteletére azzal is, hogy gondosan felkészülnek az idei betakarításra. Termelőszövetkezeteink gyorsítják a burgonya ültetését és a kukorica vetését A tavaszi vetésterv teljesítésében a termelőszövetkezetek döntő többsége példamutató munkát végez. A választások tiszteletére tett ígéretét már sokszáz termelőszövetkezet teljesítette és napról napra újabb tsz-ek jelentik, hogy minden talpalatnyi földet bevetettek. A koratavasziak elvetése után a termelőszövetkezetek már 100 százalékra teljesítették anapraforgó vetéstervét is. A kukorica vetése és a burgonya ültetése azonban termelőszövetkezeteink többségében lassan halad. Április 25-én még egyetlen megye sem volt, ahol minden termelőszövetkezet befejezte a burgonya ültetését és a kukorica vetését. Kukoricavetésben 25-ig a legjobb eredményt Zala megye termelőszövetkezetei érték el: 98,2 százalékra teljesítették a tervet. 2. Szolnok 81,2, 3. Tolna megye termelőszövetkezetei 72 százalékos eredménnyel. Igen súlyosbz az elmaradás Komárom, Vas, Veszprém, Bács, Győr, Csongrád, Borsod és Nógrád megyékben. A burgonya ültetésének tervét Baranya megye termelőszövetkezetei teljesítik a legjobban, eredményük 83.6 százalék. Az utánuk következő Zala megye eredménye 81.3, Tolnáé pedig 78.6 százalék. Igen súlyosan elmaradtak Hajdú, Somogy, Vas, Borsod és Szabolcs megye termelőszövetkezetei. A termelőszövetkezeteknek ezekben a napokban a legfőbb feladatuk, hogy befejezzék a kukorica vetését és a burgonya ültetését. A választói névjegyzékkivonatokról A belügyminiszternek az országgyűlési választásokra vonatkozó utasítása értelmében mindazok a választójogosultaik, akik május 17-én, a választás napján— valamilyen oknál fogva — nem tartózkodnak állandó lakóhelyükön, választói névjegyzékkivonattal tartózkodási helyükön szavazhatnak, így névjegyzékkivonattal gyakorolhatják választójogukat azok a választójogosultak, akik állandó lakóhelyüktől távol dolgoznak, továbbá a kórházban, szanatóriumban fekvő betegek, valamint azok, akik üdülőkben, kollégiumokban, iskolákon stb. tartózkodnak. A választói névjegyzések a vonatot minden választójogosul — személyesen, igazolt meghatalmazottja útján, vagy levélben — annak a helyi tanácsnak a végrehajtó bizottságától kérheti, ahol a választók névjegyzékébe felvették. A kérelmezőinek a meghatalmazást, illetve a végrehajtó bizottsághoz intézett levelet a tartózkodási hely szerint illetékes végrehajtó bizottsággal láttamoztatnia kell. A végrehajtó bizottság — indokolt esetben — a kért névjegyzékkivonatot illetékmentesen azonnal kiadja, illetőleg — ha azt levélben kérték — a kérelmező clmére elküldi. Mindazok a választójogosultak tehát, akik akadályozva vannak abban, hogy az állandó lakóhelyük szerinti szavazókörben szavazzanak, minél előbb szerezzék be a választói névjegyzékkivonatot, mert enélkül nem gyakorolhatják tartózkodási helyükön választójogukat. (MTI) A szovjet és a kínai szakszervezeti küldöttség látogatásai A Magyarországon tartózkodó szovjet és kínai szakszervezeti küldöttség tagjai ked. den megtekintették fővárosunkat, megnézték a parlamentet és a Munkásmozgalmi Intézet kiállítását A szovjet vendégek ezután látogatást tettek a Nagytétényi Gumigyárban, ahol M. J. Petrova, a leningrádi «Krasznij Treugolnyik» gumigyár brigádvezetője ismertette tapasztalatait a gyár dolgozóival. Kínai vendégeink a Magyar Pamutiparnál tettek látogatást. A szovjet szakszervezeti küldöttek szerdán Tatabányára látogattak el, ahol felkeresték a Villas akna bányászait. A küldöttség tagjai leszálltak a bányába, megtekintették a bánya gépesítését, az új frontot, s hosszasabban elbeszélgettek a bányászokkal. Ezután a SZOT megyei tanácsa székházában, majd a bányászsportkörben tettek látogatást. (MTI) Megjelent a „Pártépítés" új száma A «Pártépítés» most megjelent májusi száma az alábbi főbb írásokat tartalmazza: Sztálin elvtárs beszéde Moszkvai Sztálin kerületének választói gyűlésén 1937 december 11-én. Lendületes felvilágosító munkával a választás sikeréért! Jenei Jenő: Kommunista példamutatással vigyük győzelemre a választási békeversenyt. Kerek István: A választási harcban javítsuk meg a pártépítő munkát. Kulturális agitáció a választási munka szolgálatában. Stadler János: Népnevelő munkám tapasztalataiból. CSÜTÖRTÖK, 1953 ÁPRILIS 30 A minisztertanács határozata a bányászat munkaerőellátásának megjavítására A minisztertanács elrendelte, hogy kérésükre jelenlegi munkahelyükről el kell engedni azokat a dolgozókat, akik jelenleg nem bányában dolgoznak, de korábban mint vájárok, csillések, lakatosok, villanyszerelők, vagy egyéb földalatti dolgozók bányában voltak alkalmazásban és önként vissza akarnak térni földalatti munkára. Ugyancsak el kell engedni jelenlegi munkahelyükről azokat a dolgozókat, akik a Komlói Szénbányászati Tröszthöz bármilyen munkára jelentkeznek. A fent említett dolgozóknak a szerződés aláírása után 400 forint toborzási díjat kell fizetni és új munkahelyükre való utazásuk költségét meg kell téríteni. A földalatti bányamunkára jelentkezőknek új munkahelyükön lakást kell biztosítani. Valamennyi budapesti színház művészei fellépnek az ünnepi szabadtéri előadásokon Színházaink művészei nagy lelkesedéssel készülnek a május 1-i ünnepségek kultúrműsoraira. A legtöbb színház művészbrigádokat alakított, hogy minél több szabadtéri színpadon léphessen fel a dolgozók előtt. Az Operaház művészei május 1-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon szerepelnek nagyszabású műsorral. A színház Kossuth-díjas művészei közül Gyurkovics Mária, Palló Imre lép fel. Szerepel a többi között Takács Paula, Orosz Júlia, Németh Anna, Király Sándor, Fekete Pál, Csinádi Dóra, Pásztor Vera, Vashegyi Ernő, Osi János is. A délután 3-kor kezdődő szabadtéri előadáson közreműködik a teljes zenekar és a balett-együttes, Kárody András és Kerekes János vezényletével. A műsorban a legnépszerűbb opera, és balettrészleteket mutatják be. A Nemzeti Színház tagjai nemcsak május 1-én, hanem 2-án és 3-án is előadják vidám egyfelvonásos műsoraikat és reagánszámaikat. Május 1-én és 2-án a színház művészei a városligeti SZOT-színpadon adnak műsort, 3-án pedig a XIII.. kerület szabadtéri színpadán lépnek fel. A Madách Színház művészei a népligeti SZOT-színpadon, a margitszigeti Majakovszkij-színpadon és a XI. kerületi szabadtér színpadon szerepelnek sokrétű műsorukkal. A Néphadsereg Színházának együttese is tevékenyen kiveszi részét a dolgozók szórakoztatásából. Mindhárom nap kilenc-kilenc művész-brigáddal lépnek fel a városligeti Központi Színpadon, a margitszigeti DISZ-színpadon, a népligeti SZOT-színpadon, a margitszigeti Maiakovszkij-színpadon, ezenkívül számos kerületi színpadial is szerepelnek. Az Ifjúsági Színház színészei a népligeti SZOT- színpadon, a margitszigeti DISZ-színpadon és a különböző kerületi rendezvényeken mutatják be műsorukat. A Fővárosi Operettszínház a városligeti SZOT-színpadon, a margitszigeti Abajakovszkij- ég DISZ-színpadokon szerepel. Műsorában fellép a színház két Kossuth-díjas művésze, Latabár Kálmán és Feleki Kamill is. Mindketten egy-egy magánszámot adnak elő. A Fővárosi Víg Színház művészbrigádjai a népligeti SZOT-színpadon, a Városmajor központi színpadán, a margitszigeti Majakovszkij-színpadon és a kerületi központokban felállított színpadokon szerepelnek. A műsorokban közreműködik Bilicsi Tivadar, Kiss Manyi és Latabár Árpád is. A Vidám Színpad művészei színes kabaréműsort mutatnak be a városligeti SZOT-színpadon, a VI. kerületi Hunyadi-színpadon, a városmajori központi, színpadon. Ugyancsaka városmajori központi színpadon, valamint a VII. kerületi és XXII kerületi színpadokon lépnek fel a Bábszínház művészei. Művészbrigádokat alakítottak a Színművészeti Főiskola hallgatói is Tizenhatezer látogatója volt eddig a „Korea a szabadságért“ kiállításnak Két héttel ezelőtt nyílt meg a Nemzeti Szalonban a «Korea a szabadságért» képzőművészeti kiállítás. Termeit azóta napról napra megtöltik a koreai nép élete és hősi harca után érdeklődő dolgozók, művészek, tanulók, a szabadságharcos körök tagjai, néphadseregünk tisztjei és katonái. Számos, vidékről érkezett látogató tekintette már meg a kiváló képzőművészeti alkotásokat. A vendégkönyvben dolgozóink nagy lelkesedéssel nyilatkoznak a kiállításról. A hazánkban élő koreai gyermekek, a Kim Ir Szen-iskola tanulói már több ízben is meglátogatták a hazájukról hírt hozó képzőművészeti gyűjteményt, amely hűen ábrázolja népük győzelembe vetett hitét, hősi harcait. A megnyitás óta eddig tizenhatezren tekintették meg a nagyszerű kiállítást. Filmszínház minden falunak Az ötéves terv eljuttatja a filmművészet alkotásait a legszélesebb tömegekhez. Az elmúlt években százával nyíltak meg az új mozik, amelyeknek száma a háború előtti 410-ről 1932 végéig 2327-re emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal negyedévi tervjelentése szerint további csaknem százzal nőtt a filmszínházak száma, mindenekelőtt a falun létesítettek új mozikat, terv végére hazánk minden községének lesz filmszínháza. Az ötéves