Szabad Nép, 1953. június (11. évfolyam, 152-181. szám)

1953-06-01 / 152. szám

AZ SZKP MUNKÁJÁNAK TAPASZTALATAIBÓL * harcosa A kommunista a párt aktív Az alábbi cikk, amelyet F. Prassz, a Szovjetunió Kommunista Pártja Molotov területi pártbizottságának titkára írt, aPravdádban jelent meg. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán elfogadott szervezeti szabályzat minden kommunistától megköveteli, hogy kitartóan harcoljon a párt- és a kormányhatározatok végrehajtásáért. A feladat az, hogy fokozzuk valamennyi pártszervezet harcképességét, még jobban megszilárdítsuk a párt- és állami fegyelmet, tovább javítsuk a szervezőmunkát, növeljük a kommunisták aktivitását a pártszervezetek életének és munkájának hibái elleni harcban. A szervezeti szabályzat megköveteli, hogy a párttagharcoljon tevékenyen a párthatározatok végrehajtásáért. Nem elég, ha a párttag csupán egyetért a párt határozataival, a párttag köteles harcolni e határozatok megvalósításáért. A kommunisták passzív és formális magatartása a párthatározatok iránt, gyengíti a párt harcképességét és ezért összeegyeztethetetlen a párthoz való tartozással. A gyakorlat azt mutatja: hibáinak egyik alapvető oka az, hogy még nem minden kommunista harcol aktívan a párthatározatok megvalósításáért. A mi területi pártszervezetünkben előfordul, hogy azért nem teljesítik a vezető szervek fontos határozatait, mert egyes kommunisták formálisan kezelik a határozatokat és a végrehajtás ellenőrzése sem kielégítő. A kommunisták politikai aktivitását emelni azt jelenti: küzdünk azért, hogy a párt minden tagja kezdeményezzen, kitartóan harcoljon minden feladat megoldásáért, növelje öntudatát, legyen kérlelhetetlen a hibákkal szemben, fejlessze a bírálatot és az önbírálatot. Kommunisták a nevelésékn és aktivitásuk fokozásában nagy feladat vár az alapszervezetekre. A párttag az alapszervezet vezetésével lesz politikailag képzett, az alapszervezet vezetésével veszi ki részét a párthatározatok megvalósításából. Ezért megengedhetetlen egyes városi és kerületi pártbizottságoknak az a munkamódszere, hogy a gazdasági és politikai feladatok megoldásában a pártmunkások szűk körére akarnak támaszkodni, nem pedig az alapszervezetekre, a kommunisták széles tömegeire. Hogy mit eredményez az ilyen gyakorlat, láthatjuk területünk nerdvinszki kerületének példáján. E kerület kolhozainak és gépállomásainak többségében van pártszervezet, amelyek segítségével a kerületi pártbizottság sikeresen megvalósíthatná a párt és a kormány irányelveit és saját határozatait is.. A nerdvinszki kerületi pártbizottság azonban, sajnos, nem dolgozik helyes módszerekkel. A kerület előtt álló feladatok megoldásának gyakorlati munkájába nem vonja be eléggé az alapszervezeteket, a párttagokat és a tagjelölteket. A tömegek között végzett szervező- és politikai munka helyett a kerületi pártbizottság a szovjeteket, a mezőgazdasági szerveket helyettesíti és olyan módszereket alkalmaz, mintha valamiféle adminisztrációs rendelkező szerv lenne. Hasonló hibák találhatók területünk több városi és kerületi pártbizottságának munkájában, amelyek nem fordítanak elég gondot, az alapszervezetekben folyó munka színvonalának emelésére, nem fejlesztik eléggé a kommunisták felelősségérzetét az adott területért. A területi pártbizottság most, amikor megvalósítja a XIX. pártkongresszus határozatait, fokozott figyelmet szentel az alapszervezetek munkájának megjavítására. A városi és kerületi pártbizottságoktól megköveteljük, hogy konkrétebben irányítsák az alapszervezetek munkáját, a gazdasági és kulturális feladatok megoldásába vonják be a párttagság széles tömegeit. Hangsúlyozni kell, hogy egészen a legutóbbi időkig számos pártbizottságban túltengett a különféle ülésezés, a pártbizottságok rengeteg párthatározatot hoztak. Ez elkerülhetetlenül arra vezetett, hogy a városi és kerületi pártbizottságok apparátusa főleg különböző jelentések, beszámolók és határozatok összeállításával foglalkozott. Nem jutott idejük arra, hogy megszervezzék a hozott határozatok végrehajtását. • A területi pártbizottság most Intézkedéseket hoz, hogy a pártapparátust mentesítse a felesleges irodai munkáktól és erejét a fő feladatokra, a végrehajtás ellenőrzésére, a párthatározatok megvalósításával kapcsolatos szervezőmunkára, a tömegek között végzett politikai munkára összpontosítsa. Különös gondot fordít a területi pártbizottság az alapszervezetek megszilárdítására, a kommunisták öntevékenységének és aktivitásának fokozására. A területi pártbizottság áprilisban teljes ülésen (nálunk: a pártválasztmány ülése. — Szerk.) vitatta meg az alapszervezeti munka megjavításának kérdését. A pártaktíva segítségével sikerült behatóan tanulmányoznunk több mint kétszáz alapszervezet tevékenységét és gyakorlati segítséget nyújtani ezeknek az alapszervezeteknek. A teljes ülés megbírálta azokat a hibákat, amelyeket, a kerületi, városi pártbizottságok, valamint a területi pártbizottság követett el az alapszervezetek irányításában. A teljes ülésen hozott határozatokvégrehajtásai hozzájárul az alapszervezetek munkájának megjavításához és a kommunisták politikai aktivitásának növeléséhez. A kommunisták nevelésének fontos eszköze: a pártmegbízatás. Ez bevonja a párttagokat a határozatok teljesítéséért folyó gyakorlati munkába. A tapasztalat azt mutatja, hogy ott, ahol a kommunisták képességeiknek megfelelő megbízatásokat kapnak a pártszervezettől, ahol a megbízatások teljesítését állandóan ellenőrzik, ott a párttagok és tagjelöltek politikailag gyorsabban fejlődnek, ott eredményesen valósítják meg a párt és a kormány irányelveit. Területünkön a kommunisták ezrei teljesítenek különböző pártmegbízatásokat. Agitációs és propagandamunkát végeznek, faliújságok szerkesztésében vesznek részt. Sok kommunista tevékenyen részt vesz a helyi szovjetek, szakszervezetek és más társadalmi szervezetek munkájában. De látnunk kell azt is, hogy a kommunisták jelentős részének nincs pártmegbízatása. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnunk pártszervezeteink életének egyik fogyatékosságára. Nálunk a kommunisták többnyire állandó megbízatásokat kapnak. De nem minden kommunista tud például propagandista vagy agitációs munkát végezni. Az állandó megbízatásokon kívül tehát időleges megbízatásokat is kell adni a párttagoknak, olyan megbízatásokat, amelyek egy-egy párthatározat megvalósításával kapcsolódnak össze. A megbízatások legyenek konkrétek. Az ilyen megbízatások fejlesztik a kommunisták szervezőképességét, politikailag fejlesztik a párttagokat. A pártszervezetek harcképességének növelésében, a kommunisták aktivitásának fejlesztésében nagy szerepe van a pártbizottságok teljes ülésének, valamint az aktívaértekezleteknek és az alapszervezeti taggyűléseknek. Az SZKP szervezeti szabályzata kimondja, hogy az eddiginél gyakrabban hívják össze a pártbizottságok teljes ülését. Ezt az intézkedést maga az élet követelte meg. Most területünk minden városi és kerületi pártszervezetében a szervezeti szabályzatban megállapított időközökben hívják össze a pártbizottságok teljes üléseit. Ezeken egyre gyakrabban megvitatják a párt szervezési és politikai munkájának kérdéseit. A pártszervezetek figyelmének középpontjában a XIX. kongresszus anyagainak, J. V. Sztálin «A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban» című munkájának tanulmányozása, az ideológiai munka színvonalának emeléséért vívott harc áll. A legutóbbi időben a városi és kerületi pártbizottságok teljes ülésein megvitatott kérdések mintegy 50 százaléka az ideológiai munkával foglalkozott. De megvitatták az üléseken a káderek kiválasztásának, beosztásának, nevelésének, a határozatok végrehajtása ellenőrzésének, az alapszervezetek munkájának kérdését és több más problémát. A bereznyikovszki városi pártbizottság egyik teljes ülésén megvitatta a városi szovjet munkáját. A városi pártbizottság harminc tagja egy hónapig tanulmányozta a szovjetszervek tevékenységét. Ezek az elvtársaik a teljes ülésen tájékozottan tárták fel a városi végrehajtó bizottságnak és osztályainak hibáit, értékes javaslatokat tettek a munka megjavítására. A területi pártbizottság tagjai tevékenyen résztvettek, a teljes ülésen hozott határozatok megvalósításában is. Vannak azonban városi és kerületi pártbizottságok, amelyek még formálisan készítik elő a teljes üléseket. Tavaly novemberben a pártsajtó joggal bírálta a molotovi városi pártbizottságot, ment a városi pártbizottság formálisan készíti elő és vezeti le az ideológiai munkával foglalkozó üléseket. Hasonló hibákat tártak fel más városi pártbizottságok munkájában is. A párttagság aktivitását fokozzák a taggyűlések. Ott, ahol a taggyűléseket rendszeresen megtartják és ahol a taggyűlések magas színvonalúak, ott ezek a gyűlések a kommunista nevelés iskolájává, az önbírálat és az alulról jövő bírálat szószékévé válnak. Az ilyen taggyűlések egybekovácsolják, fejlesztik a kommunistákat, fokozzák felelősségérzetüket a párt ügyéért. Sajnos, a mi területünkön számos pártszervezet elhanyagolja a taggyűléseket. Gyakran rosszul készítik elő ezeket, kevés párttag vesz részt rajtuk. Nem egyszer másodrendű kérdéseket, olyan kérdéseket tárgyalnak, amelyek nem függnek össze a pártszervezet előtt álló feladatokkal. A taggyűléseken ij nem fejlesztik a bírálatot és az önbírálatot. A területi pártbizottság megköveteli a városi és kerületi pártbizottságoktól, nyújtsanak több segítséget az alapszervezeteknek a taggyűlések előkészítésében és levezetésében. Ma már egyre gyakrabban vesznek részt a taggyűlések munkájában a pártbizottságok funkcionáriusai. Nagy hasznára volt a területi pártbizottságnak, hogy funkcionáriusai és aktívái résztvettek az alapszervezetek taggyűlésein, ahol beszámolókat tartottak a XIX. pártkongreszszus eredményeiről. Néhány kérdést, amelyet a párttagok felvetettek a taggyűléseken, később megvitattak a területi pártbizottság ülésein, valamint a pártbizottságok tzelyes ülésein. Természetes, hogy mindez fokozta a taggyűlések szerepét, akommunisták aktivitását a hibák elleni harcban. A kommunisták nevelésének, politikai aktivitása fokozásának hathatós eszköze a bírálat és az önbírálat. Ez azonban csak akkor fejlődhet és terebélyesedhet, ha azok, akik egészséges bírálattal élnek, tudják, hogy a mi szervezeteinknél támogatásra találnak és az általuk feltárt hibákat kiküszöbölik. Az utóbbi időben területünk pártszervezetei bevezették azt, hogy ismertetik a kommunisták részéről felmerült észrevételeket, bírálatokat és azokat az intézkedéseket, amelyek e felvetett hibák kiküszöbölését szolgálják. A területi pártbizottság gondot fordít arra, hogy a párttagok bírálatára ne csupán a pártszervezetek, hanem a szovjetek, a mezőgazdasági szervek, a vállalatok vezetői és a közlekedési szervek is hathatós intézkedésekkel válaszoljanak. Területünkön még nem számoltuk fel azt a jelenséget, hogy egyes kommunista vezetők szavakban elfogadják a bírálatot, a valóságban azonban nem intézkednek a hibák kijavításáról, sőt egyes esetekben elfojtják a bírálatot. Emiatt a területi pártbizottság az utóbbi időzben pártbüntetésben részesített több funkcionáriust. Nagy és komoly feladatok állnak a Molotovterületi pártbizottság előtt a gazdasági és kulturális építőmunka irányításában. A XIX. pártkongresszus határozatainak megvalósításában a területi pártbizottság további eredményei nagy mértékben függnek a párttagság széles tömegeinek egybeforrottságától, aktivitásától és öntevékenységétől. A területi pártbizottság kitartóan fog munkálkodni, hogy minden kommunistát a párthatározatok megvalósításának, Lenin—Sztálin ügyének tevékeny harcosává neveljen. Ennek megoldását legfontosabb feladatának tekinti. fi bányagépgyártó üzemek dolgozói ankétot tartottak a Koleszov-módszer elterjesztéséről A bányagépgyártó üzemek műszaki vezetői, legjobb sztahanovistái vasárnap, a Mélyfúróberendezések Gyárában ankétot tartottak a Koleszov-módszer elterjesztéséről. Pájer Lajos, a Mélyfúróberendezések Gyárának sztahanovista esztergályosa a jelenlévők előtt 9,6 milliméteres előtolással munkált meg egy alkatrészt — tükörsima felületet kapott. Molnár József, a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár dolgozója marógépen mutatta be a Koleszov-kés helyes alkalmazását. 8 9 perces munkát egy perc alatt végzett el. Az ankét részvevői előtt levetítették a Koleszovmódszer alkalmazásáról készült ismeretterjesztő filmet. ♦ • * JÓ MUNKÁVAL A BÉKÉÉRT Az inotai csehszlovák «Kedves fiatal bányász elvtársak! Néhány hét múlva összeül Budapesten, szép hazátok gyönyörű fővárosában a Békevilágtanács ülése, hogy tanácskozzék a világ minden jószándékú, becsületes emberének közös, nagy ügyéről, a béke megvédésének legközelebbi feladatairól. Nem sokkal utána, nyáron megrendezik Bukarestben a IV. Világifjúsági Találkozót, a világ ifjúsága szolidaritásának ünnepségeit. Munkás hétköznapjaink sorában nagy ünnepet jelentenek ezek az események. Itt, a Novemberi Erőműnél mi is nagyban készülődünk. Magyar szaktársainkkal együtt elhatároztuk, hogy békeőrséget állunk és az erőmű hatodik kazánjának szerelésében június 15-ig a tervhez képest öt nap előnyt szerzünk. Ez a békeőrség, is tanúbizonysága annak, hogy mi, a magyar és a csehszlovák nép fiai mennyire egységesek vagyunk törekvéseinkben és közös munkánkban. Mi segítjük felszerelni a November 7 A dudari szénbánya Szabadság-aknaüzemének termelését több mint egyharmad részben az a frontfejtés szolgáltatja, amelyen Varga Károly és Antalvári József sztahanovista frontmesterek, a szakma legjobbjai és Utter András sztahanovista frontmester vezetésével dolgozik három egymást váltó 20—20 tagú brigád, a híres Antalvári frontcsapat. A kiváló kollektíva májusi tervén felül 1900 csille szenet termelt. A «péntekmozgalomhoz» nemrég csatlakoztak, s ezen szerelők levele a várpalo Erőművet, amely naggyá, széppé, korszerűbbé teszi városotokat, a szocialista Várpalotát, erőt és fényt jelent az egész országnak. Az erőmű kazánjai hatalmas mennyiségű szenet kívánnak, ezért fejlődik, korszerűsödik bányátok. Egyre több fiatalnak nyújt nagyszerű munkaalkalmat — a mi örömünkre is. Érthető örömmel olvastuk ezért az újságokban, hogy a tatabányai bányászfiatalok a napokban új mozgalmat indítottak el egy fiatal kommunista honfitársunk, a handlovái bányában dolgozó, Biric elvtárs példájára, a «péntek-mozgalmat» — «öt nap alatt teljesítjük hat nap tervét» jelszóval. Az a tény, hogy egy Csehszlovákiából elindult munkamozgalmat magukénak éreznek, elterjesztenek a magyar bányászfiatalok, újabb nagyszerű jele a világ békeharcos ifjúsága egységének a jobb, békés jövőért vívott harcban. Várpalotai bányászfiatalok! Nem készülőda héten már csütörtökön befejezték heti tervüket. Szeretnének új sikereket elérni. Ezért a csapat tagjai szombaton szocialista együttműködésre békevédelmi szerződést kötöttek Jármai Ervin sztahanovista főmérnökkel, Veszprém megye egyik képviselőjével. A szerződésben Antalvári József csapata vállalta, hogy a «pénteki mozgalomban» júniusban békeőrséget áll és összesen 1800 csille szenet küld terven felül a felszínre. A földművelésügyi minisztérium és az állami gazdaságok és erdők minisztériumai vasárnap tanácskozásra hívta össze az 1951-ben és 1952-ben egyetemet, illetve technikumot végzett fiatal mezőgazdasági és erdőgazdasági szakemberek legjobbjait. A városligeti Mezőgazdasági Múzeumban tartott értekezleten megjelent Hegedűs András, az állami gazdaságok és erdők minisztere, az MDP Politikai Bizottságának tagja és Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter is. Serflek Gyula, az állami gazdaságok és erdők miniszterhelyettese megnyitója után Klenczner Imre, a cegléd-cifrakerti állami gazdaság igazgatója a fiatal szakemberek helyzetének és tovább l bányászfiatalokhoz hetnétek méltóbban a békeharc közelgő nagy eseményeire, mint hogy ti is követitek tanbányái bányásztársaitok példáját s a «péntek-mozgalomban» harcoltok a többtermelésért. Ez az új mozgalom új fegyver, nagy segítség lesz számotokra a jövő széncsatákban. Vegyétek kezetekbe ezt a fegyvert, forgassátok jólt Szeretnénk hamarosan hírét hallani, hogy új sikereket értek el a széntermelésben az új csehszlovák-magyar munkamozgalom erejével. A csehszlovák munkások nevében a felhívást Jaroslav Vychidlo műszaki vezető, Frantisak Budinsky, a pártszervezet elnöke, Jiri Holan szakszervezeti elnök, Frantisek Dvoracek, a kazánszerelés vezetője, Václav Mouoha, a turbinaszerelés vezetője és Frantisek Moravecz, a kazánlatozók csoportjának vezetője írta alá. Jármai főmérnök a szerződésben meghatározta, hogyan akar hozzájárulni a csapat fogadalmának teljesítéséhez. Antalvári József csapata nevében a szerződésbe foglalta azt is, hogy versenyre hívja a várpalotai Cseri-üzemben dolgozó frontcsapatot, Őry György, Juhász Frigyes és Tóth János brigádjait, melyikük ér el jobb eredményeket a „péntek-mozgalomban”, képzésének főbb kérdéseiről, Szojka Antal, a tiszadobi Táncsics termelőszövetkezet elnöke pedig a fiatal szakembereknek a termelőmunkában való helytállásáról tartott előadást. A két előadást követő vitában az állami gazdaságokban, erdőgazdaságokban, termelőszövetkezetekben, gépállomásokon és a mezőgazdasági igazgatásban dolgozó fiatal szakemberek nagy számban számoltak be tapasztalataikról, eredményeikről és problémáikról. Az értekezlet végén Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter válaszolt több felvetett kérdésre és javaslatra, majd Halász Péter földművelésügyi miniszterhelyettes összefoglalta az értekezlet eredményeit. (MTI) Sztahanovista főmérnök-képviselő és sztahanovista frontmesterekszocialista békevédelmi szerződése As új gttpszíf/azdasáf/i sauhvitt béreh nrstrúf/fps értekeslete Vas Istvánná elvtársnő a rádióban üdvözölte a magyar gyermekeket A nemzetközi gyermeknap alkalmából Vass Istvánná elvtársnő, az MNDSZ főtitkárai vasárnap reggel rádióbeszédben üdvözölte a gyermekeket. Bevezetőjében arra emlékeztetett, hogy a világonmég sok-sok gyermek nem él úgy, olyan boldogan, mint a magyar gyermekek. Koreában mindennap sok gyermeket ölnek meg az amerikai bombák,. Jugoszláviában a gyermekek százezrei bolyonganak hajléktalanul: éhség, betegség, nyomorúság az osztályrésze a kapitalista országokban gyermekek millióinak. Ezekben, az országokban csak hírből ismerik azt a boldog, szép életet, amelyet a Szovjetunióban és a Szovjetunió által felszabadított országokban biztosítanak az «élet virágainak», a gyermekeknek. Ezután arról beszélt, milyen sokat vár népünk a más gyermekektől. Nagy terveink, országunk építői ők. Legyenek szerető gyermekei szüleiknek, tanuljanak jól, ez most’a legfőbb kötelességük. Kövessék mindenben a szovjet gyermekek példáját, soha ne feledkezzenek el kis pajtásaikról az egész világon. Szeressék _egész szívükkel, akiknek a hazai felvirágzását köszönhetik, a nagy Szovjetuniót, Sztálin népét és az egész magyar nép drága édesapját, Rákosi elvtársat. Tapasztalatcsere-értekezletet tartanak a termelőcsoportok építési brigádvezetői Május 22 óta azoknál a termelőcsoportoknál, ahol nagyobbszabású építkezések folynak, tapasztalatcsere-értekezleteket tartanak. Ezeken a megbeszéléseken az elnök és az építkezési brigád vezetője bemutatja az új épületeket, elmondja a látogatóiknak, hogy milyen anyag felhasználásával készítették el azokat. A jó munkamódszereiket, a a helyes munkaszervezési módokat így a többi termelőcsoport is fel tudja használni. (MTI) Vasárnap délelőtt Arany Janus-emlékkiállítás nyílt Nagykörösön A nagykőrösi Arany János Múzeumban vasárnap reggel ünnepélyes külsőségek között Arany János-emlékkiállítás nyílt meg. A kitűnően összeválogatott kéziratok, rajzok, fényképek, Arany műveinek korabeli kiadásai hű képet adnak a nagy költő munkásságáról, életéről, elsősorban a Nagykőrösön töltött évekkel kapcsolatban. Rögtön a bejáratnál az asztalon térkén fekszik, milyen volt Nagykőrös 1851 — 1860 között. Hol lakott, tanított, dolgozott Arany. Egyik leghíresebb, Nagykőrösön írt versének, «A vén gulyás»-nak fotókópiája mellett egykori újsághír Csonkás Márton 100 esztendős gulyás temetéséről. Petőfi és Arany forró barátságát idézik egymáshoz írt leveleik, Petőfi rajzai, Arany János Petőfihez írt verseinek fotókópiái. Látható «A szegény jobbágy* című versének első lenyomata, a Toldi kéziratának utolsó lapja. Rendkívül érdekes Arany János a: «Szabadság Zengő Hárfája* című műve. A cím alatt évszám: 1848. Ez a mű nevelő, lelkesítő költeményeket tartalmaz, melyeket Arany, a szabadságharc korának fiataljai részére irt. Ott látható «Gogol A Miklós beszélyé»-nek, «A» köpönyegének a fordítása, Arany népdalgyűjteményének egy lapja. Fényképek sorakoznak a falon: Arany Jánosnak és családjának képei. Az egykori kiadványok mellett ott láthatók Arany János műveinek mai kiadásai is. Az emlékkiállítást már az első nap nagyon sokan keresték fel a város dolgozói és tanuló fiataljai közül. (MTI) Csehszlovák zenei hét a rádióban A csehszlovák zeneművészet megünneplésére készül a magyar rádió. A hétfőn — június 1-én — kezdődő csehszlovák zenei hét műsorai a csehszlovák zene történelmi hagyományai mellett azt is bemutatják, milyen fúj zeneműveket alkottak a baráti csehszlovák nép zeneszerzői az elmúlt év folyamán. (MTI) 164 idény napközi segíti a szabolcsmegyei asszonyok munkáját Szabolcs megyében kora tavaszal néhány termelőszövetkezetben elhatározták az asszonyok, hogy minél többek bekapcsolódnak a termelőmunkába, különösen a növényápolásba és a betakarításba. A megye asszonyainak munkáját segíti, hogy az idén a megye minden olyan községében, ahol nincs állandó napköziotthon, megszervezik az idény-napköziotthonokat. A nyáron 164 helyen lesz Szabolcs megyében idény-napköziotthon. Ezek a napköziotthonok tavaly még csak két hónapig működtek. Idén igen sok már háromhónapos lesz. (MTI) A tüzelőanyag-beszerzés zavartalanságának biztosítására kibővítik a TÜKER fiókhálózatát Május 25-én jelent meg a TÜKER-hitelakció megszűnéséről szóló minisztertanácsi határozat. Azóta már a TÜKER-telepeken és kiskereskedelmi boltjaiban árusítják a tüzelőanyagot. A vásárlás és szállítás zavartalan lebonyolítása érdekében a TÜKER kibővíti fiókhálózatát. Budapestterületén 350 TÜKER-fiók áll a vásárlók rendelkezésére. A fiókok számát a nyár folyamán 500-ra, ősszel pedig 800-ra emelik. A TÜKER telepein és kiskereskedelmi boltjaiban a szükségletet bőven kielégítő, nagymennyiségű tüzelőanyag áll a dolgozók rendelkezésére. A kitűnő minőségű, kevert háztartási szenet leszállított áron vásárolhatják a dolgozók. A kiskereskedelmi üzletekben a háztartási szén ára 32,70 forint helyett 27, a TÜKER-telepeken pedig 24,70 forint helyett 22 forint. A NémetDemokratikus Köztársaságból érkezett brikett és pécsi szénbrikett is kapható. Kisebb tételű tüzelőanyag bármelyik tüzelőfajtából a TÜKER kiskereskedelmi boltjaiban vásárolható. Öt mázsán felüli vásárlás-nál a lakóhelyhez legközelebb eső TOKER- fiókban kell megrendelni a tüzelőt. A fiók utalványt ad, ezt a TOKER-telepen lehet beváltani, ahonnét hazaszállítják a tüzelőt. Szovjet tapasztalatok alapján új módszert vezetnek be élelmiszercikkek árusítására a fővárosi piacokon Szovjet tapasztalatok alapján a budapesti piacok csarnokaiban a budapesti városi tanács új rendszert vezet be. Az őstermelők az árusítás kezdetekor tiszta, fehér kötényt, törülközőt — az asszonyok főkötőt — kapnak a piacigazgatóságtól. Ugyanakkor tálakat, tányérokat bocsátanak az árusítók rendelkezésére a tejtermék, gyümölcs, hús elhelyezésére. Az asztalokat, elárusító pultokat könynyen mosható viaszosvászonnal terítik le. Szombaton a Garai téri piac csarnokában vezették be az új rendszert, de rövidesen a főváros többi piacán is meghonosítják. (MTI) A nagy építkezésekre kiküldött szerelők, vasipari dolgozók versenyéről A sztalinvárosi nagykohó építkezésének tapasztalatai A sztálinvárosi nagykohó mielőbbi felépítése — országos jelentőségű ügy. «A vaskohászat fejlesztésének gyors üteme megköveteli ■— mondotta Rákosi elvtárs , hogy mielőbb üzembe helyezzük a Sztálin Kosmátt. Azt jelenti majd ez, hogy 30 százalékkal emelkedik nyersvastermelésünk, több traktorunk és építőipari gépünk, több mozdonyunk és szénkombájnunk, szövő- és esztergagépünk, hajónk és autóbuszunk lesz. A nagykohó építőire valóban állnak a közmondás szavai: kétszer ad, ki gyorsan ad! A verseny helyzete A nagykohó műszaki vezetői s a dolgozók legjobbjai akadályt nem ismerve, erejüket nem kímélve küzdenek a kohó mielőbbi felépítéséért. Szép számmal találni köztük kitüntetett mérnököket, sztahanovistákat. A kohó szakmunkásai közül négyen viselik a „szakma legjobbja a büszke címet, ketten pedig, Claus Alajos kohómérnök és Márk János hegesztő — a Kossuth-díj zöld babérkoszorúját. A műszaki vezetők sikerrel birkóztak meg a legbonyolultabb technikai problémákkal. Tarján László, a Mélyalapozó Vállalat főmérnöke és társai kiváló eredményeket értek el a talajtömörítésnél. Mihály János főszerelő és Palágyi Pál mérnök hazánkban eddig nem ismert módszerrel egy darabban emelték helyére a 36 tonnás ferde felvonót, s ezzel rengeteg állványanyagot takarítottak meg. A dolgozók a legnehezebb körülmények között is helytálltak. Horváth Zoltán kiváló szerelőbrigádja például akrobata-ügyességgel dolgozott, sokszor nagy szélben, hóviharban is. Különösnek hat ezek után, hogy a sztálinvárosi nagykohón még sincs eleven verseny, hogy kiváló szerelők és brigádok maradnak kívül a békeversenyin. A DIMAVAG kirendeltségénél — a vezetők szerint — még csak most szervezik a versenyt. A Cső és Erőmű Szerelő Vállalat kirendeltségének egyik legjobb brigádja, a Karancs Józsefé sem versenyez, mert nem kap ehhez kellő útmutatást, segítséget. A lánggyári kirendeltség 240 dolgozója közül még senki sem tett felajánlást. A kohóépítkezés sajátos vonásai Egyesek szerint a verseny hiányosságai a kohóépítés sajátos voltából erednek. Különféle szakmunkások tarka serege munkálkodik itt: kubikosok, vasszerelők, ácsok, betonozók, lakatosok, hegesztők, kőművesek, villanyszerelők és gépszerelők. Csaknem húsz önálló vállalati kirendeltség dolgozik a kohón. Nem könnyű őket megtalálni sem: egyikük a kohóigazgatóság emeletén székel, a másik valahol az érctéren, a harmadik a martinműnél, a negyedik az erőmű mögött. Emennek többszáz dolgozója van, amannak alig egy tucat. Emez még alig egy hete dolgozik Sztálnvárosban, amaz január, február óta és már éppen szedelőzködik. Négy kirendeltségnek önálló pártszervezete van, de akadnak olyanok is, ahol még egy népnevelőt, szakszervezeti bizalmit sem találni. Valóban sajátos építkezés a nagykohó. De építőmunkánk jelenlegi szakaszán nem egyedülálló, hanem inkább mindennapos jelenség az, hogy valahol — ahol röviddel előbb még pusztaság, szántóföld, vagy erdőség volt — különféle szakmunkások, számos üzem küldötte seregük össze és dolgozik ott hosszabb-rövidebb ideig. Ilyen körülmények között persze nem könnyű a verseny szervezése. A kirendeltségek közül az egyik jön, a másik távozik, sokszor anélkül, hogy bárki is felfigyelne rájuk. Pedig ezek avándorú szerelők különös figyelmet érdemelnek, hiszen rendszerint az üzemek java szakmunkásaiból toborzsódnak, tehát jó szakemberek már akkor, mikor megkezdik az országjárást. A külső szereléseken eltöltött hónapok, évek tovább gyarapítják tudásukat, tapasztalataikat, szakmailag egyre jobban kipallérozódnak, szakmájuk mestereivé válnak. Megfordulnak hazánk legnagyobb, legkorszerűbb üzemeiben, új szocialista városainkban, hatalmas építkezéseinken, a szocialista kultúra és technika új nagy gócpontjain, olykor a baráti népi demokratikus országokba is eljutnak. Megismerhetik alkotómunkánk roppant méreteit, távlatait és összefüggéseit. Azt lehetne várni, hogy nagy építkezéseinknek politikailag is ők a legfejlettebb dolgozói. Nekik kellene lángoló hazaszeretetre nevelni, s versenyre buzdítani az építkezés minden dolgozóját. Sajnos, ez nincs így. Ellenkezőleg. Építkezéseinken éppen ezek az országjáró szerelők a legelmaradottabbak. Azért talán, mert mindig sürgős munkákon dolgoznak és nem érnek rá egyébbel foglalkozni? Vagy mert örökösen vándorolnak egyik helyről a másikra? Az igazság az: nem törődnek velük, nem fordítanak kellő gondot rájuk! Az üzemek párt- és tömegszervezetei valahogy úgy vélekednek: kiküldtük őket külső szerelésre, messzire vannak tőlünk, tehát levehetjük róluk a kezünket. Nagy építkezéseink párt- és tömegszervezeti vezetői viszont úgy érzik: nem hozzájuk tartoznak, nem az ő embereik és különben sem érdemes «bajlódni» velük, pár nap, pár hét múlva úgyis tovább mennek. Csakhogy ezek a vándorszerelők sokhelyütt töltenek pár napot, hetet, hónapot. Mi lesz velük, ha mindenütt így vélekednek róluk? Elkerülhetetlenül elmaradnak a többiektől. Várjon belenyugodhatunk-e ebbe? — Legalább arra lenne mód, hogy résztvegyünk valamelyik helybeli, sztálinvárosi pártszervezet taggyűlésén! — mondta Várszegi Béla elvtárs, diósgyőri szerelő. Várszegi elvtárs — hibáján kívül — két éve nem volt egyetlen taggyűlésen, pártnapon sem, a versenyből sem veszi ki megfelelően a maga részét. Nem versenyez Tóth Ferenc, kiváló hegesztő sem és senki nem világosítja fel arról, hogyan kapcsolódhatna be a versenybe. A szerelőket kiküldő üzemek s nagy építkezéseink párt- és tömegszervezeteinek fel kell figyelniök ezekre a jelenségekre. Nem tűrhetjük tovább azt a visszás helyzetet, hogy békeműveink kiváló szerelői, szakmunkásai visszamaradjanak a fejlődésben! Különösen sürgős az intézkedés a Sztálin városi nagykohón; a kérdés megoldásai a verseny fellendítésének egyik fő feltétele. A sztálin városi pártbizottság a nagykohó jelentőségére való tekintettel pártszervezet küldött ki az itteni pártmunka és versenyszervezés súlyos hiányosságainak felszámolására. A városi pártbizottságelismerte, hogy a nagykohónál sajátos a helyzet, s ezért itt a munkaverseny szervezésének új formáit kell kidolgozni. De az erről szóló határozat semmitmondó volt, nem jelölte meg konkréten a megoldást. Az általános határozat így papi áron maradt, semmi sem valósult meg belőle. A kiküldött pártszervező által elért kezdeti eredményeket viszont erősen túlértékelte a pártbizottság. A vállalatok közötti verseny Mi hát a tennivaló, hogy izzó szocialista munkaversenyre mozgósítsuk a kohó minden egyes építőjét? Vegyük sorra a fontosabb feladatokat. A verseny központjába a vállalatok közötti versenyt kell tenni. A versenynek ez a formája komolyan bevált annak idején Diósgyő-örött, a nagykohó építkezésénél. A sztálinvárosi nagykohót építő üzemek kirendeltségei között jelenleg is folyik ugyan valamiféle «verseny», de ez nem lépi túl az irodalatokat. _— A mi kirendeltségünk is versenyez a többivel! — mondta Bárány Benjámin, a Cső- és Erőmű Szerelő Vállalat kirendeltségének vezetője. De a csoport dolgozói szinte semmit sem tudnak erről. Iker Béla brigádvezető például határozottan állította, hogy nem állnak versenyben más csoportokkal. Végül Bárány Benjámin is elismerte: «jó verseny abból áll, hogy havonta megadjuk a kohó intézőségnek az elért eredményeket». Szerencsére az effajta «versenytől» függetlenül — a dolgozókban fel-fellobban az üzemi büszkeség és a vetélkedés szelleme. Az üzem a mi munkásaink számára a haza egyik drága darabkája, szakmai tudásuk fejlesztője; az üzem megszokott környezete, termelési harcokban összeforrott közössége üzemi dolgozóink számára csaknem egyértelmű az otthon fogalmával. Az üzem hírneve rangot jelent az ő számukra is. Ez az alapja az egészséges üzemi patriotizmusnak. Természetes, ha valamelyik építkezésünkön összekerülnek olyan hírneves üzemek, mint a MÁVAG, a diósgyőri DIMAVAG, a Lánggyár, az Április 4 Gépgyár dolgozói, fellobban közöttük a vetélkedés, így van ez a sztálinvárosi nagykohón is. A Vegyipari Gép- és Radiátorgyár kirendeltsége egy ideig utolsó helyen állt. De a dolgozók restelték ezt és keményen megragadták a munkát — a harmadik helyre törtek fel. És ez nem egyedülálló példa. Építsenek hát bátran népnevelőink az üzemi patriotizmusra! Szítsák magasra az üzemek közti verseny tüzét. Ki állja meg jobban helyét a sztálinvárosi kohóépítés nagyszerű munkájában: a mélyalapozók, a MÁVAG-szerelők, a vaskohászati kemenceépítők, vagy a Radiátor-gyárbeliek? Szoros kapcsolatot a kiküldő üzemmel! Az üzemek közötti verseny megszervezése, a kohó valamennyi dolgozójának versenybe állítása nem könnyű feladat — tömegméretekben folyó szívós felvilágosító munkát igényel. A pártszervező egymaga nem birkózhat meg ezzel s a többi feladattal. Gyűjtsön hát aktivistákat maga köré s lássa el őket rendszeres pártmegbizatásokkal. Nevelje, aktivizálja a pártmegbizatásokon keresztül is a kohó pártmunkásait, kommunistáit. A pártszervezetnek szüntelenül figyelemmel kell kísérnie minden egyes kirendeltség életét, fejlődését. A sztálinvárosi nagykohónál, ahol állandóan cserélődnek a dolgozók, különösen nagy jelentősége van annak, hogy a pártszervező már az új csoportok érkeztekor ismerje összetételüket. Tudnia kell, hány kommunista van az újonnan jöttek között, kik azok, akikre bizton támaszkodhat. Ezért a legszorosabban együtt kell dolgoznia a csoportokat kiküldő üzemek pártszervezeteivel. Kölcsönösen segíteniük, tájékoztatniuk kell egymást a kohóra küldött káderekről és azok fejlődéséről. Sürgősen fel kell számolni azt a közömbösséget, nemtörődömséget, amelyet egyikmásik vállalatnál tanúsítanak a kiküldött szerelőkkel szemben. Tekintsék őket követüknek, képviselőjüknek, akiknek jó vagy rossz munkája az üzem hírnevét, tekintélyét csorbítja vagy öregbíti. Kísérjék féltő figyelemmel a sztálinvárosi nagykohón dolgozó képviselőiket a vállalatok! Tudakolják meg eredményeiket napról napra és vigyék az üzem nyilvánossága elé. Hadd lássa mindenki, méltón képviselik-e a gyárat. De hadd tudják, érezzék a kiküldött szerelők is, hogy üzemük egy pillanatra sem feledkezik meg róluk. Ha — mondjuk — egy MÁVAG- vagy Láng-gyári szerelő nem végzi munkáját kifogástalanul, számoljon azzal, hogy hazulról figyelmeztetik: ne hozz szégyent az üzemedre! Tudja azt is: ha jól dolgozik és szép eredményt ér el, akkor otthon a dicsőségtáblán szerepel a neve. A népnevelőmunkáról A dolgozók viszonylag gyors cserélődése mellett még egy körülmény nehezíti a nagykohón a verseny szervezését: a dolgozók szétszórtan, egymástól távol végzik munkájukat, gyakran cserélik munkahelyüket. Az építkezés meglehetősen nagy területen folyik, s az egyetlen hely, ahol biztosan meg lehet találni és együtt lehet találni őket — a szállás. Éppen ezért különös figyelmet kell fordítani a szállásagitációra. A Mélyalapozó Vállalat pártbizottsága kezdeményezően lépett fel ezen a téren. De a szállásaszitáció nem volt elég konkrét, személyhez szóló, nem kapcsolódott eléggé szorosan a versenyhez. Rendszeressé kell tenni, mert kell javítani a szerelők közötti szállásagitációt. Adjon ehhez hathatós támogatást a városi pártbizottság is, küldje segítségül a legjobb sztálinvárosi népnevelőket. De nemcsak a szállásokon , a munkahelyeken is szüntelenül folynia kell a lelkes népnevelőmunkának. A meggyőzésnek, a dolgozók mozgósításának hatalmas fegyverei vannak a sztálinvárosi nagykohó népnevelőinek kezében. A népnevelők legjobb érvei ott nőnek ki, a földből, ragyogó alkotások formájában, saját munkájuk eredményeként. Miért nem beszélnek a népnevelők nagyszerű eredményeinkről s a szemük előtt erősödő, fejlődő szocialista hazáról, amelynek a Sztálin Vasmű is egyik fontos pillére lesz? Miért nem ébresztik fel a népnevelők a kohó minden egyes építőjében az alkotói büszkeség érzését? Hazánknak, rohamosan fejlődő iparunknak mind több és több vasra, acélra, szerszámra, gépre van szüksége. Felbecsülhetetlenül sokat jelent hát minden egyes nap, amivel hamarébb készül el a sztálinvárosi nagykohó. Erre gondoljanak a népnevelők, a kohóépítkezés kommunistái, s mozgósítsák izzó versenyre a kohó minden dolgozóját. Kolozsvári Endre Sokezer dolgozó tekintette meg a ..Drága kincsünk a gyermek“kiállításokat «Drága kincsünk a gyermek» címmel nagysikerű képkiállításokat rendeztek több vidéki városban. A kiállításokat, amelyek hűen tükrözik államunk szerető gondoskodását a gyermekekről, a dolgozók tízezeret keresték fel. Miskolcon, a városi tanács nagytermében április 30-tól május 27-ig 6800 látogatója volt a képkiállításnak. Kecskeméten három hét alatt nyolcezer, Kiskunfélegyházán pedig egy hét alatt kétezer látogató tekintette meg a kiállítást. Nagy sikere van a helyi anyaggal kiegészített kiállításnak Pápán is, az új járási kultúrház dísztermében. A kaposvári Béke-szállóban május 1-től 20-ig csaknem kilencezren nézték meg a kiállítást. A szekszárdi Balogh Ádám Múzeumban 1600 dolgozó tekintette meg a kiállítást, amelyet több szekszárdi képzőművész gyermekfejek rajzolásával tett még kedvesebbé. Salgótarjánban április 30-tól május 18-ig hatezren látták a kiállítást. (MTI)