Szabad Nép, 1953. július (11. évfolyam, 182-212. szám)
1953-07-01 / 182. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM A NI AP»« FILLÉR SZERDA, 1953 JÚLIUS I Minél több másodvetést Az idei aratásnak különösen nagy a jelentősége, a jó termésnek nagyon sokbak hozzá kell járulnia a város és a falu lakosságának jobb ellátásához, életszínvonalának emeléséhez,ahhoz, hogy a dolgozóknak több lisztjük, kenyerük legyen. Az őszi árpa aratása már végefelé jár, sokezer holdról levágták már a rozsot, s megkezdték a búza aratását is. .Mindenünnen arról érkezik jelentés, hogy ritkán látott dús termés jutalmazza az idén a falu dolgozóinak munkáját. Nagy öröme ez egész népünknek. De ne álljunk meg ennél. A kedvező körülmények lehetővé teszik, hogy a most aratott dús termésen felül is növeljük a föld hozamát. A kombájn, az aratógép vagy a kasza után induljon meg azonnal az eke és a vetőgép, hogy a most learatott tarlókon az idén másodszor is teremjen a föld. Szántóterületünk nagy részén, többszázezer holdon, másodnövényt termelni — olyan ez, mintha megszaporítanánk a földet, kiterjesztenénk az egyénileg dolgozó parasztok parcelláinak vagy a termelőszövetkezetek tábláinak határát. Az időjárás kiváló, a másodvetések is biztos és igen gazdag termést ígérnek. Másodvetéssel részben olyan növényeket termelünk, amelyek — mint például a burgonya — közvetlenül is fontos táplálkozási cikkek, részben pedig olyanokat,amelyek kitűnő takarmányul szolgálnak az állatoknak — s ez több húst,zsírt, tejet, tojást és egyéb állati terméket jelent népünknek. Somogy megye dolgozó parasztjai például a Baranya megyének küldött versenyfelhívásukban vállalták, hogy 90.000 holdat vetnek be másodnövényekkel. Ha mind a 90.000 holdon száznapos kukoricát termelnek (12 mázsás termést számítva), annyi kukoricát nyernek, amennyitől 200.000 disznó egyenként egy-egy mázsát hízik. Ha az egész területet csalamádéval vetik be, annyi takarmányt termelnek, amennyitől 150.000 tehén fejenként ezer liter tejet ad. S mindez csupán egyetlen megyében! A másodvetésnek tehát óriási jelentősége van egyénileg dolgozó parasztjaink és termelőszövetkezeteink, s egész népünk életszínvonalának emelésében, s komolyan hozzájárulhat ahhoz, hogy a városi és falusi lakosság ellátása élelmiszerekben is, iparcikkekben is érezhetően javuljon. A másodvetés még kevésbbé ismert, nem eléggé széles körben elterjedt módszer. Ezért bármilyen nagy is az előnye, pártszervezeteinknek, tanácsainknak igen sok a tennivalójuk ezekben a napokban és hetekben a másodvetés sikeréért. Sokhelyütt nem ismerik a dolgozó parasztok a másodvetést, s ezért húzódoznak tőle. Másutt a tavalyi rendkívül aszályos év tapasztalataira hivatkoznak, s ezért vonakodnak a másodvetéstől. Pártszervezeteink mindenhol haladéktalanul állítják munkába a népnevelőket, s türelmes felvilágosító munkával magyarázzák -meg újra és újra az egyénileg dolgozó parasztoknak és a termelőszövetkezeti tagoknak a másodvetés előnyeit. Nagy szerep vár e felvilágosító munkában a mezőgazdasági termelés szakembereire, az agronómusokra. Ők legyenek mindenütt élharcosai az újnak, s mosta bevetett ezer meg tízezer holdak, néhány hónap múlva pedig, a második aratás idején, a termés tíz- meg százezer mázsái hirdessék munkájuk eredményét. Nem egy helyen azt tartják, hogy a másodnövény erősen kizsarolja a földet, s ezért káros hatása lesz a jövő év terméseredményére. Ez teljesen hamis, nézet. Ellenkezőleg: ha a dolgozó parasztok nem hántják fel azonnal az aratás után a tarlót, s, nem vetik be utána közvetlenül másodnövénnyel , a tarlón vígan élő gyomok legalább ugyanannyi tápanyagot kiszívnak a földből, mint a másodnövény. A másodnövény több takarmányt, ez több istállótrágyát is jelent, a tápanyagot tehát már a következő évben visszaadhatjuk ,,a földnek. S ha pillangósokat — például borsót — vetünk másodnövényként, ezek csak növelik a talaj nitrogéntartalmát, javítják a földet. Ami sem könnyebb, mint annak a másik ellenvetésnek a megcáfolása, hogy a nyár második fele száraz, s a másodnövények a nedvesség hiányában majd nem tudnak kifejlődni. Most májusban és júniusban mindenütt annyi csapadékot kapott a föld, hogy a talajban bőségesen van nedvesség, ezt a gyors tarlóhántással meg kell őrizni, s biztos a másodtermés sikere. Sokhelyütt azzal érvelnek a másodvetés ellen, hogy nincs hozzá elegendő vetőmag. De hiszen a felszántott tarlóba már az idén termelt borsó is vethető! Ezenkívül muhar-, köles- vagy takarmányrépavetőmagban sehol sincs hiány. Igaz, a kukorica-vetőmagnak nem egy helyen szűkében vannak a falu dolgozói. De ha egymást kölcsönösen megsegítik, a vetőmagra fordított összeg busásan megtérül, mert ha most gyorsan elvetik a száznapos kukoricát — 12—13 kiló vetőmag holdanként 12—15 mázsa vagy annál is több tengerit hozhat. A másodnövény után nincs beadási kötelezettség. Fontos, hogy ezt mindenütt megtudják a dolgozó parasztok. Ez a kedvezmény azt jelenti, hogy az a nyolcholdas dolgozó paraszt például, akinek négyholdnyi másodvetése is lesz az idén , 12 hold terméséből teljesíti a nyolc holdra eső beadási kötelezettséget. Márpedig nyilvánvaló: nagyobb földről könnyebb ugyanannyit beadni, mint kisebbről. Minél bőségesebben vet tehát valaki másodnövényt, annál jobban jár, annál könynyebben elláthatja takarmánnyal állatait, annál több terményt és állati terméket értékesíthet a piacon. A másodvetés és a tarlóhántás sikere jórészt gépállomásainktól függ. Attól, hogy miként szervezik meg az aratás és a cséplés felelősségteljes munkáját. Attól, hogy milyen termelési segítséget adnak a másodvetéshez és a tarlóhántáshoz a falu dolgozóinak , a termelőszövetkezeteknek is és az egyénileg dolgozó parasztoknak is. Nem egy helyen, így például a heves megyei káli gépállomáson arra hivatkoznak a vezetők: az aratás és a cséplés csaknem minden erejüket leköti, ami csekély Szabadidejük marad, az alatt csak a termelőszövetkezeteket segíthetik, az egyénileg dolgozó parasztokat már nem. Hamis érvelés! A káli gépállomáson is meg kell szervezni a cséplés idején az éjszakai munkát. Azoknak a traktoroknak a segítségével, amelyek csak egy műszakban csépelnek, éjjel szántsák a tarlót és vessék a felszántott földbe a másodnövények magját! így nagyobb segítséget kapnak a gépállomástól a termelőszövetkezetek is, az egyénileg dolgozó parasztok is. Így csinálta ezt ugyanebben a megyében az atkári gépállomás, melynek dolgozói a tavaszi szántás-vetés idején is segítették, most a tarlóhántás és a másodvetés idején még fokozottabban segíteni fogják az egyénileg dolgozó parasztokat. Ez az ország valamennyi gépállomásának fontos kötelessége. Súlyos hiányosság, hogy sok gépállomás, elsősorban a vezetők kényelmessége, lassúsága miatt, még nem készült fel az éjszakai tartóhántásra és másodverésre. Első pillanatra csekélységnek látszik, mégis az éjszakai munka egyik nagy akadálya, hogy a traktorok jó részét nem látták el lámpával, s ezért nem tudják azokat éjszakára sorompóba állítani. A munkát gátolja az is, hogy sokhelyütt nem gondoskodtak az éjszakai munkára traktorosról, munkagépkezelőről. A gépállomások és a megyei tanácsok kövessenek el mindent, hogy a legrövidebb idő alatt szűnjék meg mindez a hanyagság, s a traktorosok, és a traktorok ezrei álljanak készen az éjszakai tarlóhántásra és másodvetésre is. Most a legközelebbi napok és hetek egyik nagy feladata, hogy győzelemre vigyük a másodvetés munkáját, felvilágosító szóval, gépi erővel, a vetőmag-ellátás megszervezésével a dolgozó parasztság segítségére siessünk, hogy a falu dolgozói gyorsan megnöveljék saját jövedelmüket, s több élelmet, nyersanyagot adjanak az országnak, a lakosságnak. mi is—» •■mmmmmmmm—»■ Háy József már több mint 2000 mázsa gabonát takarított be Krenkovics Katalin bajai kombájnvezető szép eredménye Az állami gazdaságok kombájnvezetőinek versenyében továbbra is Háy József az első. Eddig 155 holdról több mint 2000 mázsa gabonát takarított be. Maczkó Lajos, a beremendi Vörös Csillag állami gazdaság kombájnvezetője megszerezte a második helyet. Eddigi teljesítménye 85 hold és 1217 mázsa. Harmadik: Földesz Ádám, a garai állami gazdaság kombájnosa, 70,2 hold 1220 mázsás termésével. Negyedik Karászi Imre, a tompai állami gazdaság kombájnvezetője, aki 70 holdról 1149 mázsa gabonát takarított be, ötödik Hári László, az újvárosi állami gazdaság kombájnosa 74 holddal és 811 mázsa elcsépelt gabonával. Az állami gazdaságok aratógépvezetőinek versenyében Vedelek József, a bajai állami gazdaság aratógépvezetője az első. Eddig 81 holdról aratta le a gabonát. A második és a harmadik helyet Banghart Elemér, a bajai és Kincses Ferenc, a surjáni állami gazdaság aratógépvezetője tartja. Mindketten 02 holdról vágták le a gabonát. A versenyben negyedik Török József, a bajai állami gazdaság aratógépvezetőie 58, az ötödik, Berta János, a beremendi Vörös Csilláig állami gazdaság aratógépvezetője pedig 56 hold termését aratta le. A gépállomások legjobb kombájn vezetői közül is már többen értek el szép eredményt. Lőrincz Miklós, a villányi gépállomás kombájnvezetője eddig 81 és Juris József, a kiskunlacházi gépállomás kombájnvezetője 80,5 hold termést takarított le. Juris József 1070, Lőrincz Miklós 699 mázsát csépelt el. Kasza István, a deszki gépállomás kombájnosa 74 hold őszi árpát aratott és 791 mázsát csépelt. Jakubecki István, a kiskunlacházi gépállomás kombájnvezetője pedig 72,5 hold 1026 mázsa termését takarította be. Szép eredményt ért el Krenkovics Katalin, a bajai gépállomás kombájnvezetője is, aki a csávolyi Új Élet termelőszövetkezetben három nap alatt 42 holdról 745 mázsa őszi árpát aratott le. A gépállomások legjobb aratógépvezetőinek versenyében Papp Lajos, a mezőtúri és Mokkai Antal, a lajosmizsei gépállomás aratógépvezetője az elsők. Mindketten 85 holdról vágták le eddig a gabonát. A versenyben harmadik Rézsó Lajos, a fegyvernek gépállomásról 80 holdas, negyedik Sáfrány Ferenc, a villányi gépállomásaratógépvezetője 76 holdas teljesítménnyel. Szabó Ernő, a nemesgyácsi gépállomás aratógépvezetője 75 holddal ötödik, Szabó Lajos, az újpetrei gépállomás aratógépkezelője 72 holddal hatodik a versenyben. Is magyar fiatalok lelkes munkával készülnek a VIT-re A magyar ifjúság országszerte lelkesen készülődik a IV. Világifjúsági Találkozóra, a béke ifjúharcosainak hatalmas seregszemléjére. Ifjúmunkásaink a VIT tiszteletére munkaversenyt indítottak, amelyhez nap mint nap ifjúmunkások százai csatlakoznak. Különösen fellendülta verseny és a készülődés a VIT-küldöttválasztó gyűlések óta, amelyeken a fiatalok többsége már arról számolt be: teljesítette vállalását. Sokan újabb felajánlásokat tettek. A Vörös Csillag Traktorgyár dolgozója, Sándor József acélöntő, aki ígéretet tett, hogy 150 százalék termelési eredményét 150 százalékra emeli, elérte a 250 százalékot. A VIT-küldöttválasztó gyűlésen most vállalta, hogy 250 százalékos eredményét is túl fogja szárnyalni. A VIT tiszteletére egymásután alakulnak új brigádok, amelyek jelentős felajánlásaikkal segítik üzemük féléves tervének teljesítését. A Kelenföldi Textilkombinát II. szövödéjében nemrég alakult nyolctagú «VIT- brigád» vállalta: úgy foglalkoznak a 100 százalékon alul termelő fiatalokkal, hogy azok a VIT idejéig elérjék, sőt túlszárnyalják a normát. A Landler Jenő Járműjavító fiataljai vállalták, hogy terven felül elvégzik a javítási munkákat azon a mozdonyon, amely a magyar fiatalokat viszi Bukarestbe. A javítási munkánál 140 ezer forint értékű anyag megtakarítását vállalták. A dolgozó parasztfiatalok a nyári mezőgazdasági munkák időbeni és jóelvégzésével készülnek a bukaresti találkozóra. A kunfelléptói Vörös Hajnal tsz fiataljai a VIT tiszteletére megalakították a «DISZ aratóbrigádot». A brigád vállalta, hogy aratási tervei 150 százalékra teljesíti. A csanádi Úttörő tizés fiataljaijó növényápolással és az aratásra való jó felkészüléssel köszöntik a IV. Világifjúsági Találkozót. A növényápolási munkában hetenként 3 napon a fogarasok, kovácsok, adminisztratív dolgozók is részt vesznek. A betakarítás sikere érdekében 12 tagú kézikaszáló-brigádot szerveztek. Az Egyetemi Könyvtárban Budapest, június 30. Nemsokára véget érnek a vizsgák, bezárulnak az egyetemek kapui, s rövid nyári szünetet tart ,az Egyetemi Könyvtár is. Most azonban még napról napra megtelik az olvasóterem: utolsó vizsgáikra készülő egyetemi hallgatóik, bölcsészek, orvosok, gyógyszerészek, pedagógiai főiskolások hajolnak szorgalmasan akönyvek, jegyzetek fölé. Szeretik a könyvtárat és szívesen tanulnak itt, a könyvtár dolgozói pedig nagy igyekezettel segítik munkájukat. Az olvasóterem lámpás asztalkáinál most is sokan mélyednek tanulásba, előttük magasra halmozva könyvek, jegyzetek. Egyik asztalnál két harmadéves gyógyszerészhallgatónő tanul , holnap lesz utolsó vizsgájuk kémiából. Szomszédjukban ötödéves orvostanhallgatók, Biró László és Tóth Péter, ők sebészeti szigorlatra készülnek. Szívesen tanulnak a könyvtárban, mert itt megtalálják a legfontosabb tankönyveken kívül a segédkönyveket is, amelyek nincsenek meg minden diáknak. A szigorlatokhoz gyakran át kell nézni a régi vizsgaanyagokat, s itt rendelkezésükre állnak a könyvek és a jegyzetek. Az elmúlt hetekben még vasárnap is százon felül volt a látogatók száma. Június hónap első napjaitól — amikor megkezdődtek az egyetemi vizsgák— június 30-ig 6042-en keresték fel a könyvtárat, s ezek közül 5282 egyetemi hallgató volt. A könyvtár kényelmes, csendes olvasóterme mindig tele van vizsgára készülő diákokkal naponta átlag 170—189-an látogattak ide ebben a hónapjban. Évről évre többen jönnek — tavaly júniusban még 4224 volt az összes olvasók száma. A fiatalok nemcsak a vizsgák napjaiban, hanem egész évben rendszeres látogatói a könyvtárnak. _________________________ Megérkezett az első idei gabona a Gizella-malomba Budapest, június 30. Kedden este a Gizella-malom feldíszített bejáratánál lelkes csoport várta Soroksárról, az Agrártudományi Egyetem tangazdaságából az első idei gabonával megrakott teherautókat. A dolgozók nagy örömmel szedték le a zsákokat, boldogan nézegették az első idei rozsot. A gabona kiváló minőségét és tisztaságát azonnal megállapították. .A fangarjasig dolgozói a kedvezőtlen időjárás ellenére valóra váltották ígéretüket, határidőre szállították a mailombaaz első kenyérgabonát. Nagy része van ebben annak, hogy a dolgozóik tanulmányozták Gorsko szovjet tudós szakkönyvét, amelynek alapján géppel tisztították és szárították a kombájnnal betakarított gabonát. A szovjet módszer alkalmazásával négyöt nappal előbb szállíthatták a gabonát rendeltetési helyére. AZ ELSŐ MAGYAR AUTÓDARU Az Április 4 Gépgyárban mintegy fél éve kezdték el az első magyar autódaru alkatrészeinek gyártását. A gépkocsira szerelt daru tervezése és elkészítése a magyar mérnökök és munkások jó hírnevét öregbíti. A daru forgózsámolyon nyugszik és a gémje 11 méter átmérőjű körzetben tud terhet felemelni anélkül, hogy helyzetét változtatná. A daru legnagyobb teljesítménye három tonna. Az autódarunak saját áramfejlesztője van, így ott is tudnak vele dolgozni, ahol hálózati áramszolgáltatás nem áll rendelkezésre. Az első darut július 1-én akarják kipróbálni, s elkészítése után további négy autódarut szerelnek össze a dolgozók, amelyeknek alkatrészeit már elkészítették a gyár dolgozói. Gyárunk, a Duna Cipőgyár, a magyar cipőipar legnagyobb üzeme. Üzemeiben ma tízszer annyi cipő készül, mint a múltban. Évente sokszázezer pár férfi-, női és gyermekcipőt gyártanak műhelyeinkben. Ebben az esztendőben jelentősen nőtt gyártmányaink választékai is. Be kell azonban vallanunk: mégsem végeztünk jó munkát. Termeltünk, de közben nem figyeltünk a dolgozók, véleményére, termeltünk, de nem tartottuk eléggé szem előn a minőség állandó javítását. Az első negyedévben és a második negyedév első időszakában gyártmányaink közül csak 70—80 százalék volt elsőosztályú. Bár az év első öt hónapjában teljesítettük termelési tervünket, júniusban mennyiségileg is kissé elmaradtunk. Cipőiparunk fejlesztése érdekében nemrég küldöttség utazott a Szovjetunióba, amelynek én is tagja voltam. A szovjet cipőgyártást a moszkvai «Párizsi Kommün» cipőgyárban tanulmányoztuk. A Szovjetunióban töltött idő alatt értettem meg igazán, hogy a termelés milyen magasrendű értelmet nyer a szocializmusban , hogy legfőbb célja a dolgozók szükségletének kielégítése, s nem akárhogyan, hanem a dolgozók egyre növekvő igényeinek, kívánságainak, ízlésének megfelelően. Részt vettem három gyár közös bemutatóján, ahol szebbnél-szebb cipőmodelleket mutattak be. A dolgozók nagy számban vettek részt ezen a bemutatón s elmondták véAz első negyedévben meg igen sok panasz érkezett vállalatunkhoz, s meg kell mondjam, nem is alaptalanul. A vásárlók panaszkodtak, hogy a ragasztott cipőtalp sokszor leválik. Az is előfordult, hogy a felületes csomagolás miatt más típusú vagy minőségű cipők kerültek a dobozokba, mint amit a dobozon jeleztek. Megszívleltük a dolgozók figyelmeztetéseit, s arra törekszünk, hogy jobb minőségű cipőt készítsünk, a hibákat kijavítsuk. Áprilisban már gyártmányaink 95,8 százaléka elsőosztályú cipő volt, májusban ezt a számot 98,8 százalékra emeltük s júniusban A Cipőtervező és Mintakészítő Vállalat feladata, hogy a magyar cipőipart ízléses, tetszetős modellekkel lássa el. A vállalat azonban mindezideig nem töltötte be megfelelően ezt a feladatát, nem készített a dolgozók igényeinek megfelelő, szép, változatos modelleket. Az idén valamit javult a tervezőmunka. Nőtt a választék, jobb a kivitelezés is. A dolgozók igényeitől azonban a most vásárolható cipőtípusok is elmaradnak, reményüket, észrevételeikkel segítették a tervezők munkáját. A Szovjetunióban nagyon sok technológiai tapasztalatot is szereztem, s most igyekszem a tanultakat hasznosítani. Gyárunk szerződést kötött a Cipő-mintabolttal, ahol bemutatjuk termékeinket a vásárlóknak. Máris munkához láttunk, hogy nagyobb választékban szebb és jobb cipőket bocsáthassunk a dolgozók rendelkezésére. Jobban megszerveztük a szabászat munkáját, hiszen a szabászat munkájától függ elsősorban, milyen lesz a cipő. Fő törekvésünk eddig az volt, hogy minél kevesebb munkát és anyagot használjunk fel egy egy gyártmányhoz. Ez természetesen fontos. Mi tanultunk a szovjet cipőtervezőktől, akik munkájukban messzemenően szem előtt tartják az anyag gazdaságos kihasználását, de nem fukarkodnak azzal az anyaggal, ami a cipőt széppé, jóvá teszi. Máris vannak eredményeink. A második negyedév végén a megelőző 70—80 százalékkal szemben 86 százalékra emelkedett az elsőosztályú áruk aránya. A harmadik negyedévben tovább akarjuk javítani a minőséget. Nagyobb választékot bocsátunk a dolgozók rendelkezésére. A kiváló, rámán varrott borjúbox-cipők újabb típusait kezdjük gyártani. Nagyobb gondot fordítunk a gyerekcipőkre, amelyek gyártásánál eddig különösen sok hiba volt. Megkezdtük például a 19—30-as nagyságú, puha, fínomburű, varrott gyermekcipő tömeggyártását,sem rosszabb a helyzet. De nemcsak a minőség megjavítása a feladatunk. Igyekszünk többféle cipőt előállítani, hogy nagyobb választék álljon a vásárlók rendelkezésére. Az első félévben tizenötfajta modell készült, mintegy 50 színváltozatban. A harmadik negyedévben még nagyobb gondot fordítunk a dolgozók igényeinek kielégítésére. Az őszi, téli cipők, a különböző meleg, prémes lábbelik gyártása újabb nagy követelményeket állít elénk. Biztosak vagyunk benne, hogy meg fogjuk oldani feladatunkat. Nemrégiben jelentős segítséget kaptunk csehszlovák szakemberektől is, akik tanácsaikkal, bírálatukkal hozzájárultak ahhoz, hogy az 1954-es évben cipőiparunk szebb ésjobb lábbelivel lássa el a dolgozókat. A tanultak alapján szeptemberben nagyszabású nyilvános modellbemutató lesz, ahol a vásárlóközönség a cipőgyárak 1954-es termelésének mintegy 200 új modelljét tekintheti HAZÁNK EGY NAPJA Kiváló minőségű cipőt a dolgozóknak Cipőiparunkra fontos feladatok várnak. Mind több jó minőségű, Ízléses Cipővel kell nagy választékban ellátnia a dolgozókat. A «Szabad Nép» kérdést intézett három üzem vezetőjéhez, hogyan dolgoznak e feladat megvalósításáért. Az alábbiakban közöljük a Szapu László, a Duna Cipőgyár főmérnöke: Jobb minőségű cipőt készít mink dolgozóinknak Sz. Nagy István, a Divat Cipőgyár igazgatója: Minél jobban ki akarjuk elégíteni a dolgozók szükségleteit Murbán József, a Cipőtervező és Mintakészítő Vállalat igazgatója: Kétszáz új eipómorfillt mutatunk be szeptemberben — Friss zöldséget és gyümölcsöt Borsodnak! (2. oldal) A szabadidő — írta: F. Vigdorova (2. oldal) Brazília népe gyűlöli a háborút — Branca Fialho nyilatkozata (3. oldal) A Schuman-terv és az imperialisták közötti ellentétek (3. oldal) Li Szin Man és Csang Kaj-sek a kínai népi önkéntesek fogságbaesett harcosainak erőszakos visszatartásán mesterkedik (4. oldal) Boleslaw Bierut elvtárs beszéde a lengyel «tenger ünnepén» (4. oldal) Római telefonjelentésünk: A jelenlegi politikai válságból csak demokratikus úton lehetséges igazi kibontakozás (4. oldal) Amerikai burzsoá lapok beismerései a koreai helyzetről (4. oldal) --------------------------------------------------------------------------------------A MAI SZÁMBAN A műköe-tapolcai üdülőkből Miskolc, június 30. : Miskolc-Tapolcán, ápolt kertek, parkok között, szépen berendezett villákban üdülnek a budapesti földalatti gyorsvasút építői, a szegedi, zalaegerszegi, váci textilgyárak és más üzemeik dolgozói. Hét üdülőben mintegy 390 dolgozó tölti itt nyári szabadságát. Vidám és változatos az üdülök lakóiinak élete. Ápolt, szép strandfürdő és számos kirándiflóbev várja őket. Sokan tekintik meg Nagykomássak az ország egyik legnagyobb kőbányáját, amely a diósgyőri nagykohót látja el mészkővel. Kedden e Leányvár nevű kirándulóhelyre látogattak el a tapolcai üdülők, délután pedig sakkversenyt rendeztek. Szórakozásban esténként sincs hiány. Naponta nyás-más üdülőben jönnek össze a pihenő dolgozók, s vidáman táncolnak, játszanak. Az üdülő dolgozók kitűnő ellátásban részesülnek. Az ország számos más üdülőjében is hasonló körülmények között nyaralnak a dolgozók. A gyönyörű lillafüredi Palota-szállóban mintegy 320 dolgozó pihen, a balatonladei SZOT-üdülőben 216-an, dudari bányászok, ózdi vasgyári dolgozók, recski ércbányászok, budapesti dolgozóik töltik szabadságidejüket. Pécs fölött, a Mecseken épült festői üdülőiben 139 dolgozó pihen. Itt is számtalan szórakozási, sportlehetőség áll a dolgozók rendelkezésére. Jelentősen csökkentették egyes ruházati cikkek árát A belkereskedelmi minisztérium közli, hogy egyes ruházati cikkek árát jelentősen csökkentették. Elsősorban a keresettebb készruhák, méteráruk, cipők, fehérneműfélék árát csökkentették, így pl. a 196.— Ft-os női kartonruha ára 165.— Ft-ra, a 208.50 Ft-os női fanellruha ára 165.— Ft-ra, a 369.20 Ft-os női szövetruha ára 300.— Ft-ra csökkent. A 994.— Ft-os férfi kamgarn-öltöny 910.-Ft-ért, a 239.40 Ft-os férfi szövetnadrág 200.— Ft-ért kapható. Egyes gyermekruhák, női fehérneműk, méteráruk és cipők ára is csökkent, így pl. a 220.— Ft-os fiúruhát 170.— Ft-ért, a 192.— Ft-os bakfisruhát 135.— Ft-ért, az 57.30 Ft-os gyermekszandált 35.— Ft-ért árusítják. A 193.— Ft-os férfi bőrtalpú, sertésbőrből készült félcipő új ára 155.— Ft, a 187.50 Ft-os női velour bőrtalpú cipő ára pedig 145,5 Ft-ra csökkent. Az árcsökkentés július 1-én lép hatályba. (MTI) A dunakeszi Előreszés tagjai nagy lendülettel, vidáman aratják 32 hold, rozs táblájukról a termést. A gépállomás traktorosai az aratással egyidőben végzik a tarrohantást. Másodjára kölest és csalamádé-kukoricát vetnek a frissen szántott földbe. _________________________ Új építőipari daru a magasépítkezéseken Az egyik magas moszkvai szálloda építkezésén sikeresen alkalmazzák a darutisznek nevezett új emelőgépet. Ezen az építőanyag egy részét liften szállítják fel, amely a torony mellett elhelyezett görgősjáraton közlekedik fel és le. A lift rakodólapja az emeleti ablak és ajtónyílásokba is betolható. A többi építőanyagot a daru emelőkarja szállítja fel. A szokásos emelődarukkal ellentétben az új gép — azáltal, hogy újabb és újabb toronyrészekkel hosszabbítják meg — «együtt nő» az épülettel. A daru egyidejűlegszállít az emelőkarra és a lifttel is 5—6 tonna terhet. Könnyedén emel hatalmas falburkolat-lapokat és egyéb súlyos építési elemeket. Az új daru-lift az építőipari technika jelentős újítása, egy azok közül, amelyekkel az utóbbi időben bőven ellátják a Szovjetunió építkezéseit.★ Egy minszki áruház A «Szovjetszkij Szojuz» című lap beszámol Minszk város egyik — a Szovjet utcában lévő — áruházának munkájáról. A lap leírja, hogy ebben az évben nagy mértékben növekedett az áruházban a textiláruk, így például a selyemszövetek iránti kereslet. Tavaly márciusban például mintegy 3 milló rubel értékű selymet adtak el, az idén márciusban kétszer annyit. A játékosztályon a forgalom 1951-hez viszonyítva háromszorosára nőtt. Gyorsan nő a kereslet a cipők, hangszerek, villamoskészülékek iránt is Az áruházban a villanozkésztetékek osztálya új mosógépeket kapott. A mosógépek mellett ott láthatjuk a hófehér «ZISZ» hűtőszekrényeket, porszívókat, a különböző villamos főzőgépeket, hordozható padlókefélőgépeket. Az áruház sok ilyen háztartási készüléket ad el. Azáruházban rendszeresen tartanak vásárló-konferenciákat, amelyeken résztvesznek a vevők, az áruház dolgozói, valamint az árukat szállító vállalatok képviselői. A vevőközönség képviselői véleményt mondanak az egyesárucikkekről, az eladás megszervezéséről és sok értékes javaslatot tesznek. Az áruháznak így lehetősége nyílik arra, hogy a legnagyobb mértékben kielégítse a fogyasztók igényeit. Ez a konferencia segít a vállalatoknak is a cikkek minőségének megjavításában, a választék kibővítésében. HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL Gazdagodnak a V. I. Lenin-csatorna menti kolhozok A Sztálingrádi területen a V. I. Lenincsatorna mentén újabb kolhozföldekre terjesztették ki az öntözést. A vizet szivattyúberendezéseksegítségével elosztócsatornákkal juttatják el a csatornából a földekre. A kolhozparasztok megöntözték a zöldségféléket, az ipari növényeket és a gabonaféléket. Az öntözés megkezdésével a kolhozokban a mezőgazdaság gyors fejlődésnek indult. Különösen a zöldségtermelés, a kertészkedés, a szőlőművelés és a haltenyésztés fejlődik nagy lendülettel. Sok gazdaságra jellemző az a változás, amely a «Narimanov»kolhozban ment végbe. Ez a kolhoz még a múlt évben kezdte, meg a csatorna vizének felhasználását. Az öntözött területek terméséből a kolhoz milliós jövedelemhez jutott. A jövedelemből nagy építkezéseket kezdtek. Lakóházakat, gazdasági és igazgatási épületeket, valamint könyvtárat, új iskolát, óvodát, bölcsődét, nagy áruházat, üdülőparkot, sporttelepet építenek. * ★ A moszkvai gyermekváros A moszkvai gyermekek naponta felkeresik a «Szokolnyiki park»-ban lévő gyermekvárost. Itt minden gyermek megtalálja a magaszórakozását. Legnagyobb az élénkség a sporttereken. Gyakorlott, sportoktatók vezetésével tornásznak, röplabdáznak, kosárlabdáznak a gyermekek. A gyermekváros laboratóriumaiban tervrajzok,szerszámok állnak a technikát kedvelő gyermekek rendelkezésére. A gyermekek gépmodelleket készítenek, fényképfelvételeket készítenek és hívnak elő. A gyermekek szívesen látogatják a különböző témájú előadásokat. Találkoznak híres mérnökökkel, újítókkal, olvasztárokkal, cipőgyári munkásokkal, építőkkel. A gyermekek közt sok fiatal természetbarát van, akik tavasszal különböző növényeiket ültetnek és megfigyelik azok fejlődését. A nyári szünidő sok nagyszerű szórakozást, nyújt a gyermekváros látogatóinak. Sok vidám ünnepélyt: «mosolynapot», «turistannapot», «virágnapot» rendeznek.★ Textilkiállítások a Szovjetunióban Június 27-én pamutszövet-kiállítás nyílt meg Moszkva egyik legnagyobb textiláruházában. Kétszázötven különböző anyagot állítottak ki, amelyeket a vlagyimiri és kalinyini gyárakban — a szovjet textilipar fontos központjaiban — készítettek. A kiállítás a szovjet textilipar magas színvonalának tanúbizonysága. A pamutszövetgyártó vállalatok az utóbbi években lényegesen kibővültek, megnövekedett a választék és gyökerében módosult a gyártás technológiája. A Szovjetunió bel- és külkereskedelmi minisztériuma tervbe vette, hogy a textilgyárak termékeiből rendszeresen rendez kiállításokat. Nemrég a moszkvai «Trjohgornaja Manufaktúra» textilkombinát mutatta be gyártmányait.★ Új szovjet távolbelátó készülék A szovjet távolbalátó technikát az utóbbi években nagy mértékben korszerűsítettek. Már elkészült egy olyan vevőkészülék, amelynek vetítőfelülete 3x4 méter és amely alkalmas arra, hogy egyszerre 500 főnyi közönség nézhesse meg az adást. Az új típusú, nagyteljesítményű televíziós vevőkészüléket kultúrpalotákban, klubokban és külön távolbalátó színházakban fogják alkalmazni. A készülék által vetített képek minősége már ma is egyenértékű a filmvetítésekével. A szovjet iparjelenleg új,17 csöves távolbalátó rádióvevők gyártását kezdte meg, a többi között 220x280 cm-es képsíkkal. Eredményes kísérletek folynak a színes adások bevezetésére. A szovjet tudósok és technikusok szép eredményeket értek el a távolbalátó hatósugarának kiterjesztésével. A kievi központ adásai például a fővároson kívül a kievi, a poltavai, a csernyigovi, a zsitomiri területen és a Belorusz SZSZK több városában is kitűnően vehetők.