Szabad Nép, 1953. július (11. évfolyam, 182-212. szám)
1953-07-21 / 202. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM ARAND FILLER KEDD, 1953 JULIUS 21V NÉPNEVELŐINK NÉPÜNK KENYERÉÉRT Hazánk dolgozóit sokat foglalkoztatja most az életszínvonal alakulásának kérdése. Nagy a várakozás országszerte, s természetes az a kívánság, hogy az elmúlt hetek kormányintézkedései után — amelyek a lakosság életszínvonalának emelését szolgálják — most még fokozottabban éreztesse jótékony hatását a bő termés. De világos, hogy az életszínvonal emelkedésének üteme most a dolgozók jól végzett munkájától függ. S különösen sok függ ezekben a napokban a falu dolgozóitól. Ezért várja tőlük az ország, hogy az új gabonát szemveszteségtől óva gyorsan csépeljék el s adják be az államnak járó részt. Ezzel harcolnak legjobban a Központi Vezetőség határozatának, a kormány programmjának beteljesüléséért, a dolgozók anyagi jólétének emeléséért. A cséplés és a begyűjtés igen nagy szervezőmunkát hárít a tanácsokra és a gazdasági szervekre. De a cséplés és begyűjtés sikere nemcsak a gazdasági szervezőmunkától függ, hanem főleg attól, milyen lelkesedéssel, öntudatosan, kezdeményezően küzdenek érte a dolgozók, mennyire érzik saját ügyüknek, s egyben az ország ügyének. Forduljanak most pártszervezeteink minden dolgozó paraszthoz felvilágosító szóval, mozgósítsanak minden kommunistát, népnevelőt, hogy lelkesítő, meggyőző beszédükkel és példamutató tetteikkel hatalmas mozgalommá fejlesszék a gyors cséplésért és beadásért folyó versenyt. Ez most a falusi pártszervezetek legelső feladata. A Központi Vezetőség határozata, a kormány programába a jólét útját mutatja nekünk- és jobb életéért mindenki szívesen, nagyobb erővel harcol. Ezért népnevelőink fáradhatatlanul magyarázzák ezt a programmot, ismertessék az eddigi kormányintézkedéseket. A Programm végrehajtása nagy munkát követel az ország vezetőitől — de nem kevesebbet hazánk minden egyes dolgozójától. A népnevelőknek éppen azt kell megmutatniok, mit tegyenek a falu dolgozói, mindenki külön-külön, hogy népünk, s így a dolgozó parasztság is mihamarabb élvezze a jólét áldásait. Sem az országnak, sem a dolgozó parasztságnak nem mindegy például, hogy kisebb-e vagy nagyobb a szemveszteség a hordás és cséplés idején. Egyedül Bács megyében 52.000 mázsa kenyérgabonát takaríthatunk meg, ha a behordásnál és cséplésnél két százalékkal csökkentjüka szemveszteséget. Ez népünknek több kenyeret, a dolgozó parasztoknak nagyobb jövedelmet, a cséplőmunkásoknak magasabb keresetet jelent. Nagy a jelentősége annak is, hogy most az aratás befejezése után gaztalanítjuk-e mégegyszer a kapásokat, vetünk-e — elsősorban a termelőszövetkezetekben — sok másodnövénnyt. Ha igen, ezzel sokszázezer mázsa takarmányt nyerünk, tehát több jószágot nevelhetünk, több hús, zsír, tej jut dolgozó népünknek, több riversbör ipar.intkneki nagyobb jövedelem a tsz-tagoknak, dolgozó parasztoknak. Fegyelmezettebben, lelkesebben dolgozzék hát mindenki a cséplőgépnél, a földeken, példamutatóan teljesítse állampolgári kötelességeit — a maga érdekében, az ország érdekében. Vannak persze most is, akik tologatjákhalogatják a munkát, hanyagul dolgoznak, maguknak igyekeznek megtartani, ami az államé. A kulákszó hatása ez a kuláké, aki megpróbálja a cséplést, a begyűjtést, a jólét emelését akadályozni. De a népnevelők szavának erősebbnek kell lennie. A hanyagokat és fegyelmezetleneket leleplező népnevelő erkölcsileg fölényben van, mert néhány dologkerülővel szemben egész népünk, dolgozó parasztságunk érdekeit képviseli, hiszen a fegyelemsértő másokat is megkárosít. Igazuk tudatában bátran lépjenek fel a népnevelők az ilyenekkel szemben; meglátják, a dolgozók zöme szavukra elítéli a minkahasogatókat. A hajtogató kólák mesterkedései se maradjanak titokban — teregesse ki a népnevelő az osztályellenség szennyes szándékait, hazugságait, hadd lássanak világosan, s utasítsák vissza az ellenség próbálkozásait maguk a dolgozók. Népnevelőinknek egyszerű nyelven, világosan, a dolgozó parasztok számára érthetően, sokoldalúan kell megmagyarázniuk a kormányprogrammot, s végrehajtásában minden egyes dolgozó feladatát. Ehhez azonban a pártbizottságok és pártvezetőségek legmeszszebbmenő segítségére van szükségük. Számos pártbizottság, például a vas megyei, a debreceni városipártbizottság képzett, tapasztalt funkcionáriusokat bízott meg a népnevelők tájékoztatásával, ezek tartanak számukra előadásokat. De egyes pártbizottságok; nem veszik eléggé figyelembe, hogy a dolgozó parasztot most ezer kérdés érdekli; vitatja, magyarázza a párt politikáját, a kormány programmját, számítgatja jövedelmét, figyeli a szövetkezetek életét. Most minden népnevelőnek talpon kell lennie. De egyes pártbizottságok nem fejlesztik, sőt elhanyagolják az állandó politikai tömegmunkát. A paksi járásban például a népnevelőértekezleteket gyengén készítik elő, s emiatt kevés dolgozó paraszt népnevelő végez felvilágosító munkát. Utána,télen hallani a járásban: «A nagy munkák miatt nem érünk rá agitációval foglalkozni. Somogy megye számos községében a népnevelőtanfolyamok óta egyszer sem, vagy csak egyszer hívják össze a népnevelőket. Vannak pártbizottságok, amelyek adminisztratív, bürokratikus intézkedésekkel, határozatgyártással akarják helyettesíteni a politikai tömegmunkát, az eleven, hatékony agitációt. Ezek lebecsülik az egyszerű dolgozókat: elfelejtik, hogy a párt nem parancsolgatással, hanem meggyőzéssel vezeti a töegeket; nem gondolnak arra, hogy a feladatokat csak a dolgozók aktivitásával oldhatjuk meg. A párt és a tömegek kapcsolatának erősítéséhez, az agitáció megjavításához igen fontos, hogy a kommunista vezetők rendszeresen eljárjanak a népnevelő értekezletekre, tartsanak színvonalas előadásokat az agitátoroknak és agitáljanak maguk is. Így közvetlenebbül megismerhetik, mi él a dolgozó parasztokban, mi fáj az embereknek és minek örülnek a tömegek között, a tömegek segítségével ellenőrizhetik a határozatok végrehajtását, sőt a határozatok helyességét is. Így tudta, meg például a kiskunfélegyházi járási pártbizottság, hogy egyes községek vezetői elhallgatták, semmibe vették azt a kormányintézkedést, amely a dolgozó parasztoknak lehetővé tette az előcséplést. Funkcionáriusaink elsősorban maguktól a dolgozó parasztoktól tudhatják meg, végrehajtják-e gyorsan a hatóságok a kormány egyéb intézkedéseit is. Például azt, hogy a tavalyi beadás késése vagy elmulasztása miatt kivetett kártérítést azonnal törölni kell, s erről a tanács a dolgozó parasztokat, tsz-eket rögtön köteles értesíteni. A jó agitáció elősegíti a határozatok végrehajtásának alulról jövő ellenőrzését. Az agitáció annál meggyőzőbb, minél jobban tájékoztatják a népnevelőket a legfontosabb politikai kérdésekről, a falu, a tsz, a gépállomás feladatairól. Gyakran van ekörül hiba. A bácsmegyei pártbizottság például a népnevelők irányítását az utóbbi időben teljesen az alapszervezetekre bízta, anélkül, hogy a járási pártbizottságoktól megkövetelte volna: segítsék komolyan az alapszervezetek titkárait. Emellett a legfontosabb helyeken, a cséplőgépeknél dolgozó népnevelők irányítását az MB kiengedte kezéből. A túzótt önállóság valójában a népnevelők tájékoztatásának, az agitáció hatékonyságának rovására ment. A heti népnevelőértekezletek igen fontosak. De a cséplés, begyűjtés idején ez nem elég az irányításhoz. A pártszervezeteknek egyrészt gyorsan, rugalmasan, elevenen kell tájékoztatniok a népnevelőket, nem várhatnak a következő heti értekezletig, másrészt minden népnevelőt tájékoztatniok kell. Márpedig a cséplőgépeknél dolgozó népnevelők gyakran vannak távol a termelőszövetkezettől vagy a tahitól, s rövid időre sem hagyhatják ott munkahelyüket. Tájékoztatásukról viszont nem mondhatunk le: több mint kétszáznyolcvanezer cséplőmunkás nevelését, mozgósítását bízta rájuk a párt, rajtuk áll nagyrészt a cséplési verseny fellendítése. Emellett a cséplőgépeknél minden dolgozó paraszt megfordul — ezekkel is az ott dolgozó népnevelőknek kell elbeszélgetni. Ezért a pártbizottságok, pártvezetőségek gondoskodjanak arról, hogy minden cséplőgéphez naponta eljusson a párt központi és megyei sajtója. A népnevelők így tájékozódhatnak a legfontosabb politikai eseményekről, a munka szüneteiben felolvashatják az újságot, elbeszélgethetnek cikkeiről, tájékoztathatják a cséplőmunkásokat és a dolgozó parasztokat a kormányintézkedésekről, a cséplési és begyűjtési verseny állásáról, az élenjáró cséplőcsapatok munkamódszereiről. A járási és községi kommunista vezetők tekintsék ebben az időszakban a legfontosabb munkahelynek a cséplőgépeket, látogassanak el oda rendszeresen, beszélgessenek a cséplőmunkásokkal és a dolgozó parasztokkal. Ezzel tanítják is egyben a cséplőgépnél dolgozó népnevelőket. A mi népnevelőink — az aratás is ezt mutatta — megfelelő segítséggel, áldozatkészen, példamutatóan, lelkesen végzik felvilágosító munkájukat. A nagy munka nemhogy akadályozná az agitációt, hanem éppen fordítva: a jó meggyőzés segítette és meggyorsította az aratást. A falusi kommunista és pártonkívüli népnevelőik szavának a legnagyobb munka közepette is hallatszania kell, hiszen a népnevelő a párt igazságának, útmutatásának hirdetője, dolgozótársainak tanácsadója, barátja, segítője. A népnevelő szaván keresztül kinn a földeken és a cséplőgépeknél válik eleven valósággá a Központi Vezetőség határozata, a kormány programmja. A határozat és a programm minden betűje a népnevelők szavával lesz anyagi erővé, sokmillió mázsa gabonává, amelyet gyorsan csépeltek el, s amelynek törvényileg előírt részét határidő előtt adták be, sokmillió mázsa friss kenyérré, népünk jólétének emelőjévé. A magyar fiatalok lelkesen készülnek a bukaresti Világifjúsági Találkozóra A ragyar városok és falvak fiataljai lelkesen készülnek a világ ifjúságának bukaresti nagy találkozójára. A készülődés új lendületet adott az üzemekben és a földeken dolgozó ifjak munkájának. A Diósgyőri Gépgyárban Mészáros Gyula ifjúmunkás rúgóköszörűs brigádja versenyt kezdeményezett a minőség állandó javításáért. A brigád júniusi 252 százalékos teljesítményét selejtmentes munkával 263 százalékra fokozta. A budapesti Landler Jenő Járműjavítóban a 424—106-os mozdony fő javítását teljes egészében ifjúmunkások végezték el. Felajánlották, hogy a BTT tiszteletére a munkát július 25 helyett 20-ára befejezik, s vasárnap a mozdony már el is indult próbaútjára. Ez a mozdony viszi majd a magyar VIT-küldöttek vonatát Bukarestbe. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok is új munkasikerekkel készülnek a bukaresti találkozóra. A hajdúmegyei Esztáron a Győzelem tszcs 28 tagú DISZ-brigádja párosversenyben van a Táncsics tszcs fiataljaival. Mazsu István, Szilágyi Sándor és Váradi Sándor, a Győzelem tszcs fiatal dolgozói a lendületes versenyben naponta 2000—2100 négyszögöl gabonát arattak le. A hajdúmegyei gépállomásokon tizenöt fiatal kombájnvezető csatlakozott eddig a «négyszázholdas mozgalom»-hoz. A magyar fiatalok sok ajándékot, emléktárgyat készítenek a VIT külföldi részvevői, számára. A tiszalöki erőmű ifjú építői az erőmű kicsinyített mását küldik el, a szabolcsmegyei csaholci fiatalok díszes párnát és térítőt hímeztek. A megye, ifjúsága, zászlót készít, amelyre szalagokat kötnek a VIT tiszteletére indult munkaverseny legjobbjainak nevével. A kiskunsági állami gazdaságban magyaros hímzésű, gyöngyökkel kirakott szívalakú emlékdobozt készítettek, s a dobozban leveleiket, üdvözlő soraikat küldik el a gazdaság ifjú dolgozói a találkozóra. (MTI) Kinevezések Népköztársaság Elnöki Tanácsa Biró Ferenc, Fock Jenő, Hidasi Ferenc, Karádi Gyula és Kincses István elvtársakat a kohó- és gépipari miniszter helyetteseivé, Bese Vilmos elvtársat a nehézipari miniszter helyettesévé, Ajtai Miklós és Csikós-Nagy Béla elvtársakat a könnyűipari miniszter helyetteseivé, Koczor Lajos és Serflek Gyula elvtársakat a földművelésügyi miniszter helyetteseivé kinevezte. (MTI) A MAI SZAMBAN Az építőipar állandó munkásgárdájának A Szovjetunió és Izrael diplomáciai kapkialakításáért (2. oldal) csalatainak helyreállítása (3. oldal) A Rákóczi-szabadságharc hadművészete- Aknamunka a béke és a szabadság orszáról (3. oldal) gai ellen (3. oldal) A koreai-kínai fegyverszüneti küldöttség nyilatkozatának világvisszhangja — Sajtószemle (4. oldal) A nyugatnémet monopóliumok előnyomulása a kapitalista piacokon (4. oldal) Bányászaink munkájából Lelkes munka -magas teljesítmények Várpalotán (Tudósítónktól.) A Várpalotai Szénbányák Vállalat az első félévben 44 vagonnal kevesebb szenet adott, mint amennyit a terv előír. A bánya dolgozói a harmadik negyedév kezdetén elhatározták, hogy még ebben a hónapban letörlesztik adósságukat, s a negyedév végéig 6000 tonna szenet termelnek terven felül. Július 20-ig a várpalotai bányászok valóra váltották ígéretük első részét. Nemcsak teljesítették esedékes tervüket, hanem letörlesztették az adósságot is, sőt még 53 vagon szenet termeltek terven felül. A bányászok lelkes munkájára és avezetők előrelátó műszaki intézkedéseire volt szükség, hogy eddig eljuthassanak. Nemrégiben még sok zavart okozott a szállítás, mert a szenet átlagban három kilométer távolságról kellett kiszállítani . Emellett több front egy szintre szállított, s ha a szinten üzemzavar volt, valamennyi fronton megakadt a munka. A bánya főmérnöke, Vass László függetlenítette egymástól a frontok szállítását, s ha most hiba támad egyik fronton, a többi zavartalanul termelhet tovább. Meggyorsították a szállítást azzal is, hogy a lassú kötélpálya helyett gyors gumiszalagot szereltek be. Most már rendszeresen van üres csille. Az új beszállóakna megnyitása is hozzájárult a bánya munkájának megjavításához. Most azt a munkahelyet, amelynek eléréséhez eddig csaknem egy óra kellett, 8—10 perc alatt elérik a bányászok. Enneknyomán elterjedt a melegcsákányváltás, s több idő jut szenelésre, emelkedik a teljesítmény is. Ugyanekkor a beszállóakna megnyitása megjavította a mélyszintek levegőellátását. Eddig a mélyszinti frontokon nagy hőségben dolgoztak, most friss levegő járja át az egész bányát, s a bányászok egészséges körülmények között, jókedvvel végzik a munkájukat. Javult a karbantartó gépészet is. A karbantartók nemcsak a hét végén, hanem naponta, menet közben s a váltások alatt is átnézik a gépeket. A várpalotai bányászok büszkék eredményeikre. Javulnak a munkakörülmények, új fúrógépeket kapnak. A bányászok most napi terveik túlszárnyalásával, egyenletes, ütemes termeléssel küzdenek ígéretük valóraváltásáért. A becsületes, hazaszerető dolgozók odaadóan küzdenek a párt politikájának, a kormány programmjának valóraváltásáért, az életszínvonal fokozott emeléséért. Szénbányászatunk azonban súlyosan elmaradt, nem teljesíti a tervet. Márpedig kevesebb szén , kevesebb iparcikket is jelent. Öntudatos, munkájukat fáradhatatlanul végző bányászok szégyenkeznek az elmaradás miatt, jobb, fegyelmezettebb munkára ösztönzik társaikat is. Egyre több csapat, akna jelenti: növekednek a teljesítmények, fokozódik a küzdelem a tervek pontos teljesítéséért. Kövesse példájukat minden magyar bányász, az ország népe számít eredményes munkájukra! Elsüllyesztett javaslat (LEVÉL) Több mint egy évvel ezelőtt a Petőfi-bánya nagy nehézségekkel küzdött — hónapról hónapra nem teljesítettük a tervet. A fiatal bányászok közül igen sokan nem érték el a normát. Egyik vájárunk, Hordós Ferenc ezért azt javasolta Katona Mihály újítási megbízottnak,, hogy Szovjet példa alapján nálunk is szervezzenek «sztahanovista keddeket», azaz: minden kedden egy-egy kiváló sztahanovista vájár a leszállás előtt ismertesse munkamódszerét. A javaslatot idegenkedve fogadták s nyomban elutasították azzal, hogy «a sztahanovisták úgysem vállalnák». Amikor azután a sztahanovisták sorra jelentkeztek, hogy mindannyian szívesen ,ismertetik módszereiket, a szakszervezet immel-ámmal ugyan, de elfogadta a javaslatot. Az üzem vezetősége helyeselte a «sztahanovista keddeket», de a javaslat megvalósítását senki sem szorgalmazta. Hordós Ferenc januárban levelet írt a «Szabad Népinek. Az újság néhány nap múlva vezércikkben foglalkozott a javaslattal, helyeselte. «Elsősorban a szakszervezetre vár az a feladat, hogy szénbányáinkban tömegmozgalommá fejlessze a munkamódszerátadást, a Rőder-mozgalmat, s meghonosítsa Hordós Ferenc helyes kezdeményezését, a sztahanovisták beszámolóját — írta a vezércikk. Azt hittük, ezek után gyorsan megszervezik az első sztahanovista beszámolóját. De csak annyi történt, hogy az UB-elnök behívatta Hordós Ferencet és felelősségre vonta, miért nem neki mondta el javaslatát.Azóta már ismét több mint 6 hónap telt el, de bányánknál még egyetlen «sztahanovista kedd» sem volt. Pedig igencsak elkelne, hogy sztahanovistáink ismertessék módszereiket, mert a "bányánál sok az új dolgozó, s a régiek közül sem teljesíti mindenki a normát. . " Bányánk nem teljesíti a tervet, s emiatt a becsületes dolgozók felelősnek érzik" magukat. De kétszeresen felelősnek tartjuk az üzem szakszervezeti bizottságát, amely ahelyett, hogy minden erővel támogatná, elsüllyeszti a dolgozók helyes javaslatait. Hordós Lajos Tátár, Petőfibánya, VI. épület A mecsekszabolcsi István-akna vezetői nem segítik a kiváló bányászok munkáját A mecsekszabolcsi István-aknán dolgozik Jambricsek József Mellmanni János és Bozsér János csapata. A három csapat az elsők között csatlakozott a «péntek-mozgalomhoz» és eredményesen segítette az aknát abban, hogy első féléves tervét 100,3 százalékra teljesíthette. De ,a bánya most, július 16-ig mindössze 80.04 százalékra teljesítette tervét. A vezetők különösen fontos feladata tehát, hogy a jó munka minden feltételét biztosítsák a versenyző bányászoknak. A bánya vezetői azonban nem törődnek azzal, hogy milyen körülmények között dolgoznak a legtöbb szenet termelő, kiváló csapatok. A «péntekmozgalomban» részvevő három csapat számára sem gondoskodtak kellő számú ürescsilléről. Rendszertelen, rossz a faellátás is. Így történt aztán, hogy Mellmann János csapata július 17-én 86.9, Bozsér János csapata pedig csak 71.2 százalékos eredményt ért el. Az akna DISZ-szervezetének kezdeményezésére a fiatalok elhatározták,hogy segítségére sietnek a kiváló bányászoknak. A bányamozdonyok vezetőiből és a szállítókból DISZ-brigádot szerveztek s a brigád gondoskodik ezentúl arról, hogy a két csapatot megfelelő számú üres csillével lássa el. A fiatalok helyes kezdeményezése ébreszsze fel a vezetőket is! Miért nem terjed a kaparószalag átszerelésének fejlett módszere az ózdi bányaüzemekben? (Tudósítónktól.) 1951 őszén Treff imám» Frigyes elvtárs, az Ózdi Szénbányászati Tröszt technikusa csehszlovák szénbányában járt tanulmányúton, s ott egy nagyszerű, iíj munkamódszerrel ismerkedett meg. A mi bálnáinkban a frontfejtés előrehaladásakor minden 2,1 méter után szétszedték a kaparószalagot és a széli fallal párhuzamosan újra összeszerelték. Ezzel egyidejűleg az ácsolást a fronthomlokka párhuzamosan végezték. A kaparó átszerelésének ez a módszere 12 dolgozónak 88 óra munkaidejét, összesen 96 órát vesz igénybe. Csehszlovákiában viszont az új módszer szerint az ácslatokat a frontra merőlegesen építik be, a kaparót pedig az átszerelésnél nem szedik szét, hanem minden méter előrehaladás után egy tagban áttolják. Ezzel a munkamódszerrel hat dolgozó félóra alatt átszereli a kaparót, így 93 órával több jut szenelésre. A merőleges ácsolás azért is jelentős, mert megjavítja a bányabiztonságot. Treffimann elvtárs nyomban hazaérkezése után a farkaslyuki bányaüzemnél kipróbálta az új munkamódszert. Az első két hétben, amíg a dolgozók megismerték az új ácsolási módszert és a kaparószalag egy darabban való áthúzását, bizony visszaesett a termelés, s persze a kereset is. Egyesek — még a műszakiak egy része is — úgy vélekedett: «ez nem felel meg az itteni bányaviszonyoknak. Voltak azonban — és egyre nagyobb számban— akik felismerték az új módszer jelentőségét s minden erejükkel azon voltak, hogy ezt a módszert a legrövidebb idő alatt elsajátítsák. Tavaly februárban a farkaslyuki lejtősakna 3-as siklójában lévő fronton született meg az egye reményen felüli eredmény. Az új módszer bevezetése után egy hónap alatt naponta 35 százalékkal gyorsabban haladtak előre a frontfejtéssel. A műszakonkénti termelékenység 33,6 százalékkal nőtt s ugyanakkor a dolgozók átlagkeresete 30 százalékkal emelkedett. E nagyszerű eredmények láttán a farkaslyuki 7-es ereszke frontjának dolgozói maguk követelték: «Nálunk is vezessék be az új módszert». Azóta már Farkaslyuk valamennyi frontján az új módszerrel dolgoznak. A bánya ma az első az Ózdi Szénbányászati Tröszt bányaüzemei között — átlagosan 101,1 százalékra teljesítik a havi tervet. A Farkaslyukon jól bevált munkamódszert a sorksályi bányászok is átvették, s Gulyás Sándor sztahanovista vájár brigádjával a farkaslyukiaknál is szebb eredményeket ért el. Utána Putnok, Egercsehi, Péch Antal-táró, majd Királd bányászai is alkalmazni kezdték az új módszert. De az új módszer elterjedése hamarosan megakadt. A kezdeti nehézségek láttán sok bányában általánossá váltak a maradi és a megalkuvó nézetek, s lassan elhagyták a merőleges ácsolást és vele az új fajta kaparóáthúzást is. Ma a farkaslyuki és a putnoki bánya kivételével az Ózdi Szénbányászati Tröszt egyetlen bányaüzeme sem teljesíti tervét. A terv teljesítésének természetesen vannak egyéb feltételei is, de minden bányában kiszámítható, mennyit vesztettek azzal, hogy a munkát meggyorsító jó módszerről visszatértek a régi, rosszabb módszerre. A somsályi bányaüzem, amely az elmúlt negyedévben több mint 10.000 tonna szenet adott terven felül, ma mindössze 91,3 százalékra teljesíti havi tervet. Somsáyon Gulyás Sándorbrigádjában ma 1,50 méteres előrehaladás a legnagyobb eredmény, holott, amikor az új módszerrel dolgoztak, elérték a két és fél métert is. A kaparószalag újfajta átszerelése természetesen nem megy simán, önmagától. A bányájukat szerető műszaki vezetőknek azonban szívvel-lésekkel kellene küzdeni az új módszer győzelméért. Megengedhetetlen az a közömbösség, az a kényelmesség, ahogyan a szakszervezeti bizottságok ezt a kérdést kezelik. Mindent el kellene követniük azért, hogy a bányászok megismerjék és megszeressék a nagyobb teljesítményt és nagyobb keresetet biztosító módszert. Az új, nagyobb termelékenységet, több szenet jelentő módszerek alkalmazása ma kétszeresen fontos bányáinkban , hiszen a széntermelés fokozása egyik döntő fegyverünk a magasabb életszínvonalért folyó harcunkban. CspSZ Hunn várpalotai sztahanovista gépkezelő DISZ-brigádja 215,3 százalékra teljesítette másod* negyedévi tervét. Csősz etvársküldött, vallotta, hogy a VIT tiszteletére 81 csillés napi teljesítményét túlszárnyalja. Képünkön Csősz elvtárs és váltótársa, Bencsik György sztahanovista gépkezelők F-4-es gépük mellett. HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL Fontos feladatok előtt a kahovkai vízmű építői A XIX. pártkongresszus megnyitása előtt a «Dnyeprosztroj» dolgozói egyöntetűen vállalták, hogy a kahovkai vízművet a Dnyepron határidő előtt egy évvel felépítik. Az előkészítő időszak fő feladatainak sikeres megoldása, a kiváló technikai felszerelés, a termelési folyamatok gépesítésének magas színvonala — mindez reális alap a kötelezettség megvalósítására. 1951 áprilisában a vízmű körzetében megkezdődött az új város lakóházainak, a segédüzemeknek és az utaknak az építése. Egy év múlva az alapgödör kiásására és a vízmű főbb részeinek felépítésére mozgósították a gépkezelők és az szerelők fő erőit. Ez év áprilisában hozzáláttak a vízmű főbb építményeinél a betonozáshoz. Az építők elsőrendű feladata jelenleg a betonozás gyors és jó minőségű elvégzése. A vízmű építményeibe több mint egymillió kétszázezer köbméter betont építenek be. A feladat: szakadatlanul növelni a betonozás ütemét és a beépített beton mennyiségét havi 75—80 ezer köbméterre emelni. Az ötéves terv harmadik éve valóban döntő év a kahovkai vízmű építésének történetében. A soron következő munkák megkezdése és a vízierőmű gépegységeinek határidő előtti üzembehelyezése attól függ, milyen sikerrel végzik el az építők az elsőrendű szerelési munkákat, hogyan teljesítik a betonozás tervét. Igen fontos feladat az építkezési munkálatok költségeinek csökkentése, a munka termelékenységének fokozása, az anyagok gazdaságos felhasználása. Az építők most minden figyelmüket ezekre a kérdésekre fordítják. A «Dnyeprosztroj» dolgozói a múlt évihez viszonyítva máris csökkentették az önköltséget. Az építkezésen sokezres összeforrott kollektíva alakult ki. Ebben a kollektívában a Szovjetunió 22 nemzetiségének képviselői dolgoznak. Az építőknek több mint a fele másfélszeresen-kétszeresen túlszárnyalja a normákat. Szovjet tudósok a textilipar fejlesztéséért A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa az ötödik ötéves terv folyamán a gyapjúszövetgyártás jelentős mérvű fokozását írja elő. A Gyapjúipari Központi Tudományos Kutatóintézet munkatársai a gyárak dolgozóival együttműködve, igyekeznek megoldani ezt a fontos feladatot. A gyapjúipar hazai nyersanyagbázisa szakadatlanul bővül. Az intézetben a különböző gyapjúfajtákat tanulmányozzák. A tudósok új gépeket terveznek, amelyekkel a munka magasabb termelékenységét érhetik el, mint a jelenlegi gépekkel Az új gépek mindössze harmadannyi helyet foglalnak el, mint az eddigiek, és másfél-kétszerakkora termelékenységgel dolgoznak, mint az eddig használt fonógépek. A szovjet tudomány a textilanyagok tanulmányozásában és a gyártáshoz nyújtott segítség tekintetében jelentősen felülmúlja a külföldit. Az intézet a háború befejezése óta jelentősen növelte az anyagok tartósságát, lényegesen javította azok minőségét és a gyárak dolgozóival együttműködve, különböző rendeltetésű, újfajta anyagokat tervezett. Rádió adó-vevőkészülékek szovjet gépállomásokon Számos szovjet gépállomáson megvalósították a diszpécserszolgálatot. Ennek a rendkívül fejlett módszernek az alkalmazását nagyon megkönnyíti az «Urazsaj» típusú rádió adó-vevőkészülék, amelynek segítségével a diszpécser állandó kapcsolatot tarthat a földeken dolgozó traktorosbrigádokkal, kombájnosokkal. E rádióállomás segítségével kétoldali beszélgetést folytathat a diszpécser a brigádvezető, mint a rendes telefonon. Ha szükséges, a diszpécser egyszerre több, egymástól távol dolgozó traktorosbrigádnak adhat utasítást. A készüléket be lehet kapcsolni a rendes telefonhálózatba is. A diszpécserszolgálat lehetővé teszi, hogy a traktorosok, kombájnosok haladéktalanul kérhessenek üzemanyagot vagy pótalkatrészt, ha szükséges, a munka befejezésekor a traktorokat gyorsan át lehet vezényelni más kolhozokba. A rádióállomás segítségével gyorsan össze lehet gyűjteni a brigádok jelentéseit. A diszpécserközpont naponta kimutatást készít a brigádok munkájáról és átadja a gépállomás igazgatójának. A gépállomás igazgatóia és főmérnöke a diszpécserszolgálat révén kapcsolatban van a javítóműhellyel, az üzemanyagközponttal és egyéb részlegekkel is. A Szovjetunióban már a gépállomások ezreit látták el «Urazsaj» rádióállomásokkal. Az idén újabb tízezer gépet osztanak ki. Úszó áruházak A Volgán gyakran lehet látni áruháznak berendezett gőzhajókat. Ezek az úszó áruházak arra szolgálnak, hogy változatossá tegyék a lassan járó, hosszú utakat megtevő teherhajók és uszálykaravánok legénységének ellátását. Kujbisev és Szaratov között közlekedik a 91-es számú úszó áruház, amely előzetes megrendelés alapján szállít különböző élelmiszer- és iparcikkeket, valamint könyveket a lakott helyektől távolabb élő, vízparti dolgozóknak, például révészeknek. Kazány, Kamenszk, Kujbisev, Sztálingrád, Szaratov között 19 úszó áruház dolgozik. Munkás festőművészek A «Zujev» munkásklub festőművészcsoportjának tagjai — jórészt Moszkva közszolgáltatási üzemeinek dolgozói. A tehetséges munkások a szakszervezet költségén művészi tanulmányokat folytatnak. Négy évig tanúlnak és a képzőművészeti kör a szükséges vásznat, ecsetet és festéket is a rendelkezésükre bocsátja. A képzőművészeti iskola hallgatói nemrégen kiállítást rendeztek. A kiállításon megmutatkozott, hogy milyen széles a munkás festőművészek érdeklődési köre. Az ipari témákon kívül az élet legkülönbözőbb területeiről és irodalmi témákról szólnak a munkás festők képei. A kiállításon atöbbi közt nagy sikert aratott Viktor Borzov «Termés» és Nyikolaj Antuipenko «Puskin a Néva partján» című műve.