Szabad Nép, 1953. augusztus (11. évfolyam, 213-243. szám)

1953-08-01 / 213. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK A SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM ÁRA 20 FILLÉR SZOMBAT, 1953 AUGUSZTUS 1 A KŐMŰVESEK SZTAHANOV MOZGALMÁNAK FELLENDÍTÉSÉÉRT A Központi Vezetőség határozatának, a kormány programmjának végrehajtása nagy feladatokat ró az építőiparra. Az új gyárak építésének na­gy munkája mellett most foko­zott erőfeszítéseket követel majd a felemelt lakásépítési Programm megvalósítása. Az építőipar nagy hivatása: olcsóbban, jobban és gyorsabban építkezni a dolgozó nép javára. A Sztahanov-mozgalom hatalmas segítséget adhat e célok eléréséhez. A magyar építőmunkások, különösen a kő­művesek, az elsők között ismerték fel a munkaverseny magasabb formájának, a szta­hanovista módszerek kialakításának és elter­jesztésének nagy jelentőségét hazánkban a szocializmus építésének körülményei között. Pozsonyi Zoltán, Fábik József és sok más sztahanovista kőműves neve országszerte is­mertté lett, a legjobb sztahanovisták bemu­tatói nagy érdeklődést váltottak ki az egész iparban. Különösen nagy szeretettel fogadták építőmunkásaink, kőműveseink, az egész dol­gozó nép a hírneves szovjet sztahanovista épitőmunkásokat. Savljugin, Makszimenko, Romanov elvtársakat, akik látogatásaik al­kalmával baráti segítőkészséggel mutatták be­ a szovjet építőmunkások élenjáró munkamód­szereit. A szakszervezet és a minisztérium is ma­gáévá tette az új munkamódszerek széles­körű elterjesztésének ügyét. S ha történtek is hibák, ez a munka kezdetben alapjában véve helyes irányban folyt. Sztahanovista iskolák indultak, a legkiválóbb sztahanovis­tákból instruktor-hálózatot szerveztek,­­sőt később sztahanovista instruktorképző-iskolák is alakultak. A szakszervezet és a minisz­térium tervezett intézkedéseit közös Sztaha­­nov-fejlesztési munkatervben foglalta össze. Mindez együttvéve azt eredményezte, hogy az építőipari Sztahanov-mozgalom örvende­tesen elterjedt. 1951-ben és 1952 első felé­ben már száz és száz építőm­unkás, különö­sen kőmüvesbrigád alkalmazta a sztahano­vista módszereket. Míg 1951 elején — a statisztika szerint — a Sztahanov-falazási módszerek alkalmazásának aránya az összes falazási munkákhoz viszonyítva még csak­ 29,5 százalék volt, ez az arány tavaly jú­­niusig 55 százalék fölé emelkedett. A szta­hanovista falazásról készített statisztika sze­rint azonban ez az arány azóta körülbelül 46—47 százalékra esett vissza. de a viszonylag csekély visszaesést jelző 46—47 százalékos adat nem tükrözi a való­ságos helyzetet. Ez a szám ugyanis — hamis. A­.- jelentések nem tesznek különí­séget a sztahanovista és a régi, egyé­ni módszer szerint végzett falazás között a­ 38-as és annál szélesebb, tehát a leggyakrabban alkalmazott felmenő falak esetében. Sőt,ezen túlmenően a legtöbb építésvezető «Sztaho­­nov-falazásnak» nyilvánít minden egyéni módszer szerint végzett falazást, ha az úgy­nevezett zsinórkalodával készül, vagy ha a kőműves személy szerint megkapta a szta­hanovistai címet. Mindenképpen «sztahanovis­ta munkaként» jelenti a brigádban végzett falazást, még akkor is, ha a brigád kizáró 5i tag szakmunkásokból áll. Ho­ ott tudvalévő, hogy a sztahanovista kőműves-munkamódsze­reknek éppen az a közös alapelvük, lénye­­gük, hogy a munkafolyamatot — amelyen egy megfelelő létszámú brigád dolgozik — felbontják és minden olyan mozzanatot (ha­barcsterítést, tégla adogatást stb.), amely nem igényel feltétlenül szakképzettséget, segéd­munkással végeztetnek el. Éppen ezek a re­ód­­szerek biztosítják a munkának olyan magas termelékenységét, amelyet a régi módon dol­gozó kőműves sohasem érhet el. A valóság tehát a félrevezető statisztikai kimutatásokkal szemben az, hogy tavaly nyár óta a­ minimálisra csökkent a szta­hanovista kőműves-munkamódszerek alkal­mazása­ hazánkban. A sztahanovista mód­szerrel dolgozó, tehát segédmunkásokat ma­­gában foglaló kőművesbrigád ma olyan rit­ka, mint a fehér holló. Ezek a brigádok a múlt év második felétől kezdve sorra fel­oszlottak, szétszéledtek. A Botocska, Rajos, Jeszenovits sztahanovista falazóbrigádokat például mindenki ismerte Sztálinvárosban. Kiváló eredményeik köztudomásúak voltak. Ezek a brigádok már csaknem egy éve nincsenek meg. Szigetszentmiklóson a Rep­csik- és Draspó-brigád járt az élen a szta­hanovista módszerek alkalmazásában. A Repcsik-brigád is feloszlott a múlt nyáron, Draspóék pedig még próbálkoztak egy ideig, aztán ők is abbahagyták. És így folytathat­nánk hosszú sorban. Aki bomlasztotta fel a sztahanovista kő­műves-brigádok százait és taszította vissza a falakómunk­át oda, ahonnan évekkel ez­előtt elindult? A bajok első oka az, hogy lényegében meg­szűnt a sztahanovista kőművesmunka felső állami irányítása. Hosszú időn át a­z építés­ügyi minisztérium műszaki főosztályának sztahanovista osztálya maga próbálta el­végezni az építőipari Sztahanov-mozga­lom műszaki irányításának nagy fel­adatát. Az osztály kiterjedt sztahanovista instruktorhálózatot épített ki. Ebben az idő­ben az építőipar vezetői — a minisztérium­ban csakúgy, mint a trösztöknél és a vál­lalatoknál — a Sztahanov-mozgalmat a szta­hanovista osztály és az instruktorok reszort­­feladatának tekintették, a maguk nem fogla­­koztak vele. E hiba kijavítására átszervez­ték a minisztérium sztahanovista­ osztályát s most már csak a mozgalom elvi irányítását bízták rá. De a minisztérium termelési főosz­tályainak vezetői, a trösztök, a vállalatok igazgatói és főmérnökei, a műszakiak — akiknek az lett volna a feladatuk, hogy a Sztahanov-mozgalom élére álljanak, minden erővel igyekezzenek gyorsítani terjedését — jórészt ezután sem foglalkoztak ezzel. Az instruktorok most már sehonnét sem kaptak irányítást. A Sztahanov-mozgalom mirszaid irányításának ügye így két szék között a pad alá esett. Sok instruktor például — ke­lő irányítás híján — egyre kevésbbé vége-'*“ eredeti feladatat s ehelyett inkább más mun­kakörben, mint főművezető stb. kapott be­osztást. Ezzel függ össze, hogy a sztahanovista módszerek fejlesztésének, elterjesztésének mű­szaki feltételei számos munkahelyen tovább­ra is hiányoznak. Az építésvezetők jelentős része nem biztosítja a szükséges nagyobb munkaterületet, több anyagot, folyamatos anyagellátást a sztahanovista falazás számá­ra. Komlón, az ország egyik legnagyobb la­kásépítkezésén például sokszor egy-két órá­ra elakad a habarcsellátás. Ilyen feltételek mellett természetesen nagyon nehéz sztaha­novista módszerekkel dolgozni. Gyakori tü­net, hogy az elmaradásokat — termelékenyebb módszerek alkalmazása helyett — inkább több munkaerővel próbálják behozni, így egyes építkezések túlzsúfoltak, ami persze akadályozza a sztahanovista munkát. A bajok másik oka az, hogy a kőműves­munkáknál nem alkalmazzák helyesen a szo­cialista bérezés elveit. A népgazdaság és az egyes dolgozók érdekei egyaránt azt követel­nék, hogy a bérezés anyagilag ösztönözzön az­ élenjáró, termelékenyebb sztahanovista mód­szerek alkalmazására. A múlt év közepén hiénát lapított bérezés szerint viszont sok esetben kevesebbet keres az, aki sztahano­vista módon falaz, mint az elavult módszer­rel, egyénileg dolgozó kőműves. Nem csoda, ha ez elkedvetleníti kőműveseinket az új, élenjáró módszerek alkalmazásától. Végül a bajok harmadik oka: ellanyhult a sztahanovista módszerek terjesztése érde­kében végzett politikai tömegmunka. Nem folyik agitáció a kőművesek körében, hogy minél többen alkalmazzák a sztahanovista módszert­ ,de nem folyik agitáció a műsza­kiak körében sem, hogy több szívvel, lelke­sedéssel támogassák a Sztahanov-mozgalom terjedését. Általános jelenség, hogy a funkcionáriusok nem ismerik, vagy csak felületesen ismerik az építőipar élenjáró módszereit. Enélkül pe­dig nem lehet a Sztahanov-mozgalom érde­kében jó politikai,, mozgalmi munkát vé­gezni. A munkások leleményességének ered­ményeként hol itt, hol ott bukkan fel egy­­egy jó kezdeményezés, figyelemreméltó,hasz­nos munkamódszer. Sajnos azonban az építők szakszervezete sem fordít kellő fi­gyelmet az ilyen kezdeményezésekre. Az építőipari pártszervezetek, az építőipar kom­munistái nem bátorítják, nem támogatják eléggé az úttörőket, nem harcolnak az új módszerek elterjesztéséért. Pedig ez a kö­zömbösség, részvétlenség a Sztahanov-moz­galom legfőbb ellensége. A kőművesek Sztahanov-mozgalmának visszaeséséért elsősorban az építők szak­szervezetét és az építésügyi minisztériumot terheli a felelősség. Már régen fel kellett volna fedniök ezeket a­ súlyos hibákat. Erre azonban csak nagy késéssel, a legutóbbi időben került sor. A minisztérium és a szak­­szervezet most megvizsgálta a kőművesek Sztahanov-mozgalmának helyzetét és a mai napra összehívta az országos sztahanovista kőműves-konferenciát. Ennek a konferenciának az a feladata, hogy feltárja a mozgalom fejlődését gátló mulasztásokat, s hasznos javaslatokat te­­gyen a sztahanovista módszerek tartós elter­jesztése érdekében. Arra kell törekednünk, hogy minden építkezésen — s különösen a­z egyre szélesedő lakásépítkezéseken —­ meg­találják a sztahanovista falazás alkalmazá­sának módjait, kidolgozzák az ennek meg­felelő helyes munkaszervezési formákat. Kü­lönösen nagyjelentőségű a szalagrendszerű gyorsépítkezések továbbfejlesztése. Munkásosztályunk, dolgozó népünk most augusztus 20-ra, alkotmányunk nagy ünne­pére készül. Az augusztus 20-i verseny len­dületében új életre kell kelteni a kőművesek Sztahanov-mozgalmát is! A tervezőknek, és az építkezést irányító műszaki vezetőknek, a pártszervezetek, a szakszervezetek, a DISZ funkcionáriusainak és maguknak az építőmunkásoknak közös erővel azért kell küzdeniök, hogy ez a mozgalom teljes siker­rel betölthesse nemes hivatását, segítse pár­tunk, kormányunk nagyszabású építkezési programmjának mielőbbi megvalósítását, népünk jólétének további emelését. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a termelőszövetkezeti tagok háztáji földterületének növeléséről A «Magyar Távirati Iroda» jelenti: A minisztertanács a­ termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok alapszabá­lyának a háztáji föld területére vonatkozó rendelkezéseit az alábbiak szerint módosítja: 1. Az alapszabályban jelenleg fél-három­­negyed kataszteri Holdban megállapított ház­táji földterület nagysága 1953 szeptember 1-től kezdődően 1 kataszteri holdig terjedhet. 2. Háztáji földterületre a családtagok szá­mára való tekintet nélkül minden olyan ter­melőszövetkezeti család jogosult, amelynek külön háztartása van. Nagy Imre, a minisztertanács elnöke HAZÁNK EGY NAPJA A diósgyőri durvahengerdében (Tudósítónktól.) Diósgyőr, július 31. Aki a Lenin Kohászati Művek hengerdéje felé tart, szembetalálja magát egy táblával. A táblán felirat: «Adósságunk, amelyet tör­­lesztenünk kell». De a táblán lévő adatok­ból kiderül, hogy a durvahengerbe júliusban nem törlesztette, hanem tovább növelte adósságát. Július 29-ig a havi terv esedé­kes részét csak 85,2 százalékra teljesítette. Kétségtelen, hogy a durvahengermű mun­káját jelentős mértékben a martin elmara­dása gátolja. A martin ugyanis vállalta, hogy folyamatosan biztosítja a megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű anyagot a hen­germű számára , de kötelezettségét nem teljesíti. A hengerműben azonban azt állítják, hogy ez az elmaradásuk egyetlen oka. Ez pedig nem igaz, komoly felelősség terheli magát a durv­ahengerművet is. A durvahengermű gépészeti részlege rossz munkát végez. Nem javítja ki idejében a berendezéseket, feladatait nem végzi alaposan, lelkiismeretesen. Vegyük például a július 16-i­ munkanapot: a triósor 350 percet állt gépészeti hiba miatt. Július 17-én a blokksoron 85 perc, 18-án ugyan­csak a blokksoron 65 perc, a gerendasoron 225 perc veszett kárba gépészeti hiba miatt. S így folytathatnék a felsorolást. A durvahengermű vezetői nem mozgó­sítják eléggé a kollektívát a nehézségek le­küzdésére, a termelés fellendítésére. Ha meg­kérdezzük a vezetőket: tettek-e a dolgozók felajánlást augusztus 20-ra, azt felelik: igen. A felajánlások szövege meg is található a szakszervezeti irodán. A hiba ott van, hogy sem a felajánlás megtételekor, sem azóta nem beszélték meg alaposan a dolgozókkal a vállalt kötelezettségeket. A durvahengermű vezetői — ahelyett, hogy a dolgozók aktivitására építenének — in­kább a terv csökkentésében «reménykednek». Úgy vélik: nem a többtermelés vezet el a 100 százalékhoz — hanem a terv leszállítá­sa. Ez a nézet azután tovább terjed, lesze­reli a dolgozók lendületét, versenykedvét. Pártunk, kormányunk emelni akarja a dolgozó nép életszínvonalát, köztük nem utolsósorban kohászaink életszínvonalát is. De ehhez az kell, hogy nőjön a termelés. A termelés növekedése pedig elképzelhetetlen a hengereltacél-termelés emelkedése nélkül. Erre gondoljanak a diósgyőri hengerészek é­s lendítsék fel az augusztus 20-i versenyt, harcoljanak kettőzött erővel adósságuk tör­lesztéséért.☆ Nagy János egyeki traktoros és Cseh Kálmán cséplőcsapatának kiváló teljesítménye Egyek, július 31. A hajdúmegyei Egyeken az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok gabonaosztagjai mellett Nagy János traktoros és Cseh Kál­mán cséplőcsapata 1070-es géppel pénteken délután három órakor elcsépelte az ötvenedik vagon gabonát. Nagy elvtársék a gépállomá­sok cséplőcsapatai közül az országban elsőnek érték el ezt a szép eredményt. A versenyben második, a szintén egyeki Varga Ferenc traktoros és Herbák József cséplőcsapata. Ők péntekig, lOTO-os gép­pel 4701 mázsa gabonát csépeltek el. A harmadik helyet továbbra is a villányi Penke József és Stefsik István cséplőcsapata tartja. Ez a cséplőcsapat, 1070-es géppel 3945 mázsa gabonát csépelt el. A cséplőcsapatok versenyében pénteken a bácsbokodi Tóth Szil­veszter helyére Gábor Imre, a pocsaji gépállomás traktorosának cséplőcsapata került a negyedik helyre. Gábor Imréék, 1370-es gép­pel péntekig 4753 mázsa gabonát csépeltek el. Különösen szép ered­ményt értek el csütörtökön, amikor gépükön 430 mázsa gabonát eresztettek át. Az ötödik helyet (a mórahalmi Pintér Szilveszter ed­digi helyét) a mezőfalvi Kiss I­ános és Varga Ferenc cséplőcsa­pata foglalta el. Ők 1070-es géppel 3600 mázsás teljesítményt értek el. Pintér Szilveszterék csapata jelenleg 3361 mázsánál tart. Párosverseny a várpalotai bányászlakásépítők és az ajkai lakótelep építői között Várpalota, július 31. A várpalotai 71/3-as építő vállalat dol­gozói újabb kétemeletes, 60 lakásos ház épí­tését kezdték meg. Az építkezés a tervezett­nél három hónappal későbben indult, a dol­gozók azonban mégis úgy határoztak, hogy határidőre, 1954 március 31-re, kifogástalan minőségben átadják az új lakásokat a­ bá­nyászoknak. Az építkezés meggyorsítása ér­dekében városversenyre hívták az ajkai lakó­telep építőit és a következő vállalásokat tették: «Fokozott gondot fordítunk a mun­kavédelemre. Tervünket minden hónapban túlteljesítjük, a részhatáridőket betartjuk. Al­kalmazzuk a gyorsfalazást és a belső fal­felületeket géppel vakoljuk. Így öt-öt hét munkaidőt takarítunk meg. Ezenkívül szer­vezünk egy 3000 téglás sztahanovista kő­művesbrigádot és a zsaluzó anyag felhasz­nálásánál 25 ezer forintot takarítunk meg». Az ajkai építők nem késlekedtek a válasz­szák s a következőket írták: «örömmel üdvö­zöljük a várpalotai építők kezdeményezését. Ez a párosverseny elősegíti, hogy a várpa­lotai bányászok és az ajkai dolgozók előbb jussanak szép lakáshoz. A versenyfeltételek valamennyi pontját elfogadjuk. Vállaljuk, hogy az idén 93 lakást teljesen készen át­adunk és 150 ezer forint értékű anyagot megtakarítunk­. (Tudósítónktól.) Hévíz — itt, Keszthely mellett, a Dunán­túl közepén — egy darab ittmaradt trópusi táj. A tár­­a környéke is festői látvány, hát még a tó ... Reggelenként különösen csodá­latos látvány a hatalmas fák koszorújában csillogó víztükör. A levegő hűvös, a napsu­gár alighogy átszüremlik a fák lombjain, s a víz színét elborítja a feltörő párafelhő. Kénes illat terjeng a levegőben: eleinte szo­katlan, de később már szinte hiányzik, ha nem érzi az ember. A tó színén lótuszvirá­gok— Hévíz sajátos «forró égövi» növé­nyei. A korareggeli órákban még kihalt, csen­des a tó környéke, a fürdőzök csak a reg­geli­ után, kilenc óra tájban lepik el a par­tot. Egyetlen csónak reng még csupán a vi­zen: Cziráky József hidrogeológusé, a Bal­neológiai Kutatóinté­zet munkatársáé. Rend­szeresen vizsgálják a tó vizének hőfokát, m­élységét, gyógyító erejét. A közelmúltban búvárok ereszkedtek le, s megállapították, hogy a víz 35,6 méter mélységből tör fel, méghozzá oly nagy mennyiségben, hogy a tó vize szinte naponta cserélődik. A 37 fo­kos víznek nagy gyó­gyító hatása van. El­sősorban a reumás megbetegedések és a sérülések utáni ízületi bántalmak gyógyulá­sát segíti. Nagy nemzeti kincs ez a tó. S e kincs egy­kori ga­zdái, a Feste­­tich grófok milliókká­ gyarapították vagyo­nukat a tó idegenfor­galmából. Akkoriban drága pénzért osz­to­­gatták itt a gyógyulást­. Szomora Vilmos kisterenyei bányász a tőkések vi­zes, egészségtelen­­ tár­náiban reumát kapott. De a bányabárók és a Festetichek világában sohasem juthatott vol­na el Hévízre. Adóst itt üdül, gyógyítja sok­esztendős betegségét. «Úgy érzem, valóság­gal újjászülettem itt...» — mondja Hévíz új arcához immár szervesen hozzá­tartozik a vegyipari dolgozók, az építőmun­kások, a vasasok, a postások, az Autótaxi Vállalat, a Szegedi Kenderfonó és a többi gyár, üzem, hivatal, szakszervezet üdülője. Hozzátartozik az újjáépített Állami Fürdő­kórház, a SZOT központi étterme és konyhája ,­s hozzátartoznak az egymást szinte meg­szakítás nélkül követő építke­zések, amelyek ■ még szeb­é, még korszerűbbé teszik az üdülőépületeket, újakat emel­nek a régiek mellé. Az idén új nevezetességgel, új, fontos intézménnyel ga­zdagodott Hévíz. Itt kezdte meg működését hazánk első üdülősza­natóriuma. Nem teljesen egészséges, de mun­kaképes dolgozók pihennek itt. Az üdülősza­­natóriumok lakói a pihenés, szórakozás közben állandó orvosi felügyelet al­att vannak, meg­felelő kezelésben részesülnek, hogy az üdü­lési idő végén ne csupán kipihenten, hanem jobb egészségben is távozzanak, mint ahogyan ideérkeztek. Az üdülés időtartama itt három hét s ez az üdülés teljesen­­ingyenes. Az üdülőszanatóriumban o­tthon érzik ma­gukat a dolgozók. Bezsák János, a Szomba­helyi Mezőgazdasági Gépgyár munkása büs­kén vezeti végig a látogatót 3 gyönyörű pa­don, egyenként mutogatja a szebbnél-sze virágokat, fenyő- és almafákat. S odabe, az épület ragyogóan tiszta, hófehér szobi­ban, ebédlőjében, mindenütt igazi kényere gondos ellátás várja a vendégeket. Orvöse ápolónők, korszerű orvosi felszerelés ad meg a­z új intézmény szanatóriumjellegét, ( ugyanakkor számtalan szórakozási lehetőst mozi, színielőadás, rádió, könyvtár, sak ’■sztal-tenisz, a különféle társasjátékok égő sora — jelzi, hogy a betegek mégsem közö­ségek« szanatóriumban vannak, hanem eg­úttal üdülnek is. A társalgóban gyakran összegyűlnek a f benő dolgozók, beszé­getnek a világ esem­nyeiről, s elujságolj egymásnak gyógyul­juk «híreit» is. «Ak­kor idejöttem, bizos nehezemre esett mozgás — meséli Si­lágy Lajos, a debr­­eni 2. számú post­hivatal dolgozója. .A kezelés nagyon s­zát segített». — A tő­biek is arról beszé­nek­ mennyivel egés­ségesebbnek érzik m­gukat, mint az üdül előtt. Egyikük iszappakolást, más masszázst, a­gyóg tornát dicsér­. Délre jár. Odale a tó sima tükre ma már ezer színben és lógva veri vissza napsugarakat. Virít­nak a lótuszvirága Önfeledt kacagás, v­dám zsongás tölti be levegőt. Hévízen val­ban «szórakozv, gyógyulnak az er HAZÁNK ÜDÜLŐHELYEIN SZOT !, »zámir ü­dülőszanatóriu­m» parkját».«, hévízi Felvitel: Ri­v Mikk­­e­berek. Szorgos munka a gyöngyösi járásban Heves megyében, a gyöngyösi járás köz­ségeiben már kora hajnalban megkezdődik a munka. Megindulnak a gabonával megra­kott szekerek, búgnak a­­cséplőgépek. A já­rás dolgozó parasztjainak munkáját máris siker koronázta: elnyerték a megye legjobb járását illető vándorzászlót. A járás terüle­tén e hét közepéig tizenegy község dolgozó parasztsága fejezte be a hordást, mintegy hétezer gazda pedig már a csépléssel is végzett. A cséplőgépek mellől július 29-ig több mint 170 vagon gabonát vittek a be­­gyűjtőhelyekre. A gyöngyösoroszi «Február 24» tsz tagjai például a termés betakarítása után példá­san teljesítették beadási kötelezettségüket, s ma már a szabadpiacon értékesíthetik fe­­eslegüket. A szép termésből bőven jut a t­agok kamrájába is, a­ddig munkaegységen­ként öt kiló búzát osztottak ki. Besenyei Lajos például, aki már 270 munkaegységet szerzett, több mint 13 mázsa búzát vitt laza. A községek közül Atkár szövetkezeti köz­eg dolgozó parasztjai szerezték meg az első helyet: a gabonalevadás kötelezettségét­­él­esítették, s nyomban megkapták a szabad­­liadi értékesítés jogát. A szép eredmény el­érésében nagy része van a Micsurin tsz-nek, amely 12 vagonnyi kötelezettségét az elsők között teljesítette. A tsz tagjai már kiszámí­­ották, hogy a tízszázalékos beadási kedvez­nén" után legalább egy kilóval több gabonát lopnak" munkaegységenként. A járás dolgozó parasztjai most ígéretet ettek, hogy augusztus 10-re befejezik a ga­­bona c­séplését és — a törvény szerint — ■ddig teljesítik beadási kötelezettségüket is. ­A­k! Elutazott a IV. VIT magyar küldöttsége Budapest, július 31. Pénteken reggel a DISZ központja előtt, a Múzeum-kertben gyűltek össze azok a fiatal ifjak és leányok, akik a bukaresti Világifjúsági Találkozón képviselik a ma­gyar ifjúságot. Vidám dallal gyülekeztek a hímzett világoskék­­ blúzba, krémszínű ra­kott szoknyába öltözött lányok, kék inget, krémszínű nadrágot viselő fiúk Fél tízkor indultak útnak a fiatalok. A járókelők közül sokan kisérték a vidám, fegyelmezett menetet. A Nyugati­ pályaudvarnál többszázfőnyi tömeg várta ifjúságunk küldötteit. A kül­döttek felsorakoztak az ünnepi emelvény előtt. A himnusz hangjai után Várhegyi György búcsúztatta a küldött­ség tagjait. — Országunk min­den részéből a fiatalok és felnőttek százezrei­nek gondolatai száll­nak most felétek — mondotta. — Képvisel­jétek méltóan népü­nket a világ ifjúságának hatalmas békét alapo­zóján, erődítsétek a barátságot a világ bé­keszerető ifjúságával, harcoljatok a béke megvédéséért ! Népünk és ifjúságunk azzal bíz meg benneteket, hogy tolmácsoljátok a világ ifjúságának a magyar nép és a magyar ifjú­ság törhetetlen béke­­akaratát. Az elutazó VIT-kül­­döttség nevében Zsum­­bera Ernő, a győri Wil­helm Pieck Vagon- és Gépgyár sztahanovista esztergályosa mon­dott köszönetet azért a­ megtiszteltetésért, hogy a X­IV. Világifjúsági Találkozón a ma­gyar ifjúságot képviselhetik. Ezután a küldöttek a DIVSZ-in­­duló hangjai mellett­­ elfoglalták helyüket a gyönyörűen feldíszített vonat­ban, amely a vidáman éneklő,fiatalokkal el­indult Bukarest felé A magyar fiatalok­­ vonata pénteken az esti órákban gördült ki a biharkeresztesi állomásról. Az állomáson ünnepélyesen bú­csúztatták a fiatalokat. A vonat a magyar­­román határon a béke kék színével bevont diadalkapun haladt át, s vitte tovább Buka­restbe dolgozó népünk fiataljainak küldöt­teit. (MTI) Vidáman búcsúznak társaiktól a VIT-re induló magyar fiatalok. Felvétel: Bartal Ferenc, Magyar Foto A MAI SZÁMBAN A füzesgyarmati Vörös Csillag tsz tagjai A «Szabad Nép» postájából (2. oldal) harcrakeltek: «Megvédjük szövetkeze- Az ipari termékek minőségének védelmé­­tünket!» (2. oldal) ról (2. oldal) A Szovjetunió Kommunista Pártjának A földművelésügyi miniszter utasítása az ötvenedik évfordulóra — Írta: P. Posz- ingyenes állatorvosi szolgáltatások sza­­pjelov (2—3. oldal) bályozásáról (2. oldal) Testvéri örömmel ünnepli a magyar nép a koreai fegyverszünet megkötését — Békenagygyűlés Budapesten (3. oldal) Akii. világifjúsági kongresszus felhívása a világ ifjúságához (4. oldal) Éles bírálatok az amerikai külpolitikával szemben az angol alsóházban (4. oldal) Mao Ce-tung elvtársnak, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elnökének. PEKING A koreai fegyverszünet aláírása alkalmából a Magyar Népköz­­társaság kormánya és a magyar nép nevében forró üdvözletemet küldöm Önnek és a Kínai Népköztársaság kormányának. Az egész világ békéjéért vívott koreai szabadságharcot a bátor koreai nép és a hős kínai népi önkéntesek vitték diadalra. A koreai háború befejezése a Szovjetunió vezette béketábor történelmi jelen­tőségű győzelme. A békeszerető magyar nép sok sikert kíván a nagy kínai nép­nek a győzelem megsz­árdításához és a hatalmas Kínai Népköz­­társaság felvirágoztatásához. NAGY IMRE, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Elevenebbé tesszük a négy textil­ipari kikészítő üzem versenyét A Goldberger-gyár igazgatójának nyilatkozata Budapest, július 31. Hazánk négy nagy kikészítő üzeme, a Goldberger, a Textilfestőgyár, a Pamutkiké­­szítő és a Kistext már h­osszú ideje verse­nyez egymással. A verseny nagy lendítő erőt jelent a négy üzem munkájában. Most, amikor kormányunk programmja új nagy feladatokat ró textiliparunkra, megnöveke­dett a verseny jelentősége. Hartai László elvtárs, a Goldberger Tex­tilnyomó és Kikészítőgyár igazgatója a ver­sennyel kapcsolatban a következőket írja: «Gyárunk dolgozóival megvitattuk pár­tunk és kormányunk programmját. Dolgo­zóink ennek ismeretében nagy lelkesedéssel tették meg felajánlásaikat alkotmányunk tiszteletére. Felajánlásunk teljesítésével a négy üzem közötti versenyben az élre aka­runk kerülni. Elhatároztuk, hogy a harma­dik negyedévben az elsőrendű áruk elő­irányzott árainát 0,5 százalékkal túltelje­sítjük,­ ugyanakkor a tervezettnél többet érmelünk, és tervünket 104 százalékra tel­jes­ítjük. Fontos feladatunk a palmirszövetek minő­ségének megjavítása. Ezért tervezőink elha­tározták, hogy új,­ ízléses, derűs, virágos mintákkal elégítik ki népünk igényeit. A négyes verseny eredményeit növelné a verseny gyakorbb értékelése. Eddig hosszabb időközönként történt az eredmények értéke­lése és így késöbben vált ismertté a ver­seny állása. Most me­g akarjuk valósítani, hogy dekádonként ismerjük meg versenyt­ár­váink eredményeit, « ezzel is elevenebbé, lendületesebbé tegyük versenyünket». ­ A tompai állami gazdaságban befejezték a cséplési Tompa, július 31. A tompai állami gazdaság, élenjárt az ara­tásban. Jól kihasználta aratógépeit, kombájn­jait. A jó szervezőmunka eredményeképpen a gazdaságban csütörtökön befejezték a csép­­lést is. A sikerhez Balázs Imre cséplőcsapata 2718 mázsa gabona elcséplésével járult hoz­zá. Több mint 15 vagon gabonát csépelt a Varga-cséplőcsapat is. A tompai állami gaz­daság cséplőgépei most átmennek a tompai tszcs-be és ott segítik a gyors betakarítást. ­ Megtette próbaútját az ifjúsági hajó A Gheorghiu-Dej Hajógyárban a VIT tisz­teletére folyó versenyben jelentős eredmény született. A Szovjetunió számára " exportra készülő 1100 tonnás kereskedelmi hajót, amelynek építését a gyár fiataljai vállalták, 80 nap alatt elkészítették. Az ifjúsági hajó csütörtökön tette meg próbaútját. (ATTI)

Next