Szabad Nép, 1953. szeptember (11. évfolyam, 244-273. szám)

1953-09-01 / 244. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM ARA 6­0 FILLÉR KEDD, 1953 SZEPTEMBER 1­­ÁJ jó munkát, jó tanulást! Ma kezdődik az új tanév. Országszerte megtartják az ünnepélyes tanévnyitót, s szer­dán mindenütt megkezdődik a tanítás. Az is­kolák és egyetemek padjait ismét elfoglalják a tudni, tanulni vágyó gyermekek és ifjak százezrei, dolgozó népünk fiai, akikből a jövő nemzedéke formálódik. Az általános­iskolákban több mint egymillió-kétszázezer gyermek tanul, a különféle középiskolákban százhuszonötezer diák, egyetemeinken és fő­iskoláinkon — az esti és leve­l­e­z­ő t­a­gőz­ato­k­­kal együtt — mintegy ötvenezer hallgató ta­nul az új tanévben. Iskoláink az egész nép iskolái lettek: a középiskolai tanulók, s egye­temi és főiskolai hallgatók hatvan száza­­­lékai munkás- és parasztszármazású. De a nép iskolái lettek azzal is, hogy a mi isko­láink egyre inkább a nemes szocialista voná­sokat fejlesztenek ki fiatalságunkban, az ön­zetlenséget, emberszeretetet, tiszteletet a tu­dás, az alkotómunka, hazánk és népünk nagy hagyományai iránt. Eredményeink ellenére sem lehetünk elége­dettek a tanulmányi színvonallal, a középis­kolások és egyetemi hallgatók magatartásá­val. Minden iskolában — az általános isko­láktól az egyetemekig — még mindig sok az elégtelen osztályzat, a tanulók tudása még nem elég alapos, nem elég szilárd. Az egye­temi felvételi bizottságok tapasztalata sze­rint az érettségizett ifjúság mindennapi po­litikai tájékozottsága igen gyenge, s ez a tá­jékozatlanság jellemzi egyetemi ifjúságunk egy részét is. iskoláinkban is, egyetemeinken is még mindig sokan mulasztanak igazolat­lanul, sokan pedig teljesen elmaradnak. Év­ről, évre még mindig több ezer tanköteles ko­rú gyermeket egyáltalán nem iratnak be az iskolákba. A múlt tanév végén sokezer álta­lános­ iskolai tanuló nem kapott bizonyít­ványt, mert igazolatlanul mulasztott, s kö­zépiskoláinkból és egyetemeinkről a tanulók nyolc százaléka maradt ki a tanév folyamán, elsősorban azért, mert munkába állt. Pedagógusainkra, a pártszervezetekre és az ifjúsági szervezetekre vár a feladat, hogy ala­pos nevelőmunkával, meggyőző érvekkel se­gítsék leküzdeni ezeket a hiányosságokat. El kell mélyíteni ifjúságunkban azt a tudatot, hogy szocializmust építő hazánknak olyan fiatalokra van szüksége, akik jól ismerik a tudományok alapjait, a­ természet és a társa­dalom törvényszerűségeit, forrón szeretik né­pünket, hazájukat és kötelességüknek érzik tudásukat hazánk felvirágoztatására, népünk boldogulására fordítani. Tanulóifjúságunk­nak és szüleiknek jobban meg kell becsülniük azt a gondoskodást, amellyel pártunk és kor­mányunk segíti népünk kulturális színvona­lának emelését, az új értelmiség nevelését; jobban meg kell érteniök, hogy amikor fiatal­jaink továbbtanulnak, a maguk jobb jövőjé­ért, a maguk boldogulásáért is tanulnak. Ifjúságunk fejlődése, tudásának gyarapí­tása, jó tulajdonságainak kibontakoztatása döntően az iskolák és egyetemek jó oktató­nevelőmunkáján múlik. Nagy a pedagógu­sok felelőssége, akiknek a gondjaira bízza az ország és a szülő a gyermekeket. A jó tanító és tanár alkotó-nevelőmunkája sze­retteti meg gyermekeinkkel az iskolát, a nap­köziotthont, s teszi egyetemistáink második otthonává az egyetemet. Tanítóink, tanáraink, egyetemi oktatóink, professzoraink tudják, átérzik, milyen felelősségteljes és szép fel­adat a­ mai fiatalságnak, a szocializmus épí­tőjének nevelése. Ám nemcsak a pedagógu­sok felelőssége nőtt meg, megnövekedett a megbecsülésük is; dolgozó népünk soha olyan szeretettel nem vette körül a pedagógusokat, mint ma. Évről évre több egyetemi és kö­zépiskolai tanár, falusi és tanyai tanító kap Kossuth-díjat, s különféle állami kitünteté­seket. Az országgyűlésnek és a helyi taná­csoknak számos pedagógus-tagja van. S az országos pedagógusnap is jelzi, milyen megbecsüléssel és szeretettel fordul egész népünk a nevelők felé. Azonban nem hallgathatjuk el, hogy állami szerveink még mindig nem nyújtanak elegen­dő segítséget a­ pedagógusok munkájához. Az oktatásügyi­­minisztérium éppúgy, mint a já­rási tanácsok oktatási osztálya gyakran in­tézi bürokratikusan, a­ valóság ismerete nél­kül «íróasztal mellől» a pedagógusok és is­kolák ügyeit. Sok pedagógus panaszkodik túl­terheltsége miatt, hogy túlméretezett értekez­letek, s felesleges adminisztratív munkák miatt nincs ideje a tanításra való alapos fel­készülésre, művelődésre. Ebben, az oktatás­ügyi szervek mellett gyakran hibásak a párt­szervezetek és tömegszervezetek is, mert túl­zott mértékű társadalmi munkával bízzák meg a nevelőket. Oktatásügyi szerveinknek tehát ki kell kü­szöbölniük a munkájukból mindenféle büro­kratizmust. Az új tanévben erre annál is in­kább szükség van, mert állami szerveinknek fontos feladatokat kell megoldaniok iskola­ügyünk fejlesztésében. Nekik kell biztosíta­­niok, hogy kormányunk programmjának szel­lemében az álta­lános iskolák —­ elsősorban a munkásnegyedek és falvak iskolái — jobb ál­lapotba kerüljenek.­ Gondoskodniok kell arról, hogy a megnövekedett beruházási és felújí­tási összegek­­teljes felhasználásával tágasab­bakká, egészségesebbé, szebbé tegyék az is­kolákat, s kiegészítsék felszerelésüket. Ne ismétlődjék meg az, ami megtörtént Szolnok, Komárom, Heves és Bács megyében, ahol augusztus elejéig az idei iskolai beruházások­ra, tatarozásokra engedélyezett összegeknek csupán 10—20 százalékát használták fel. A jövőben nem szabad az oktatásügyi beruhá­zásokat hatodrangú­ ügyekként kezelni, s ha­­lasztgatni sürgős javításra szoruló iskolák tatarozását. Hogy ez eddig megtörténhetett, ebben komolyan hibás az oktatásügyi minisz­térium is, mert munkájában nem kapott meg­felelő helyet az oktatás anyagi feltételeinek megtervezése és biztosítása. Az állami szer­vek természetesen egyedül nem oldhatják meg sikerrel ezt a nagy feladatot. Az isko­lák gyorsabb ütemű fejlesztéséhez továbbra is nagy szükség van a társadalom, a dolgozó szülők, az üzemek, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a­z ifjúság segítségére, különösen az iskolák felszerelésének gyara­pításában, korszerűvé tételében. Kormányunk programmja célul tűzte a dolgozók anyagi és kulturális szükségletei­nek minél jobb kielégítését. Ez a programm megköveteli az oktatásügy dolgozóitól, min­den állami szervünktől, pártszervezetünktől és tömegszervezetünktől, hogy fokozott fele­lősséggel dolgozzanak iskoláink, egyetemeink munkájának további javításán is. Népünk évről évre újabb eredményeket ér el szocialista építésünk minden szakaszán. Hozzon a­z új tanév újabb sikereket oktatás­­ügyünkben. Adjanak iskoláink, egyetemeink még képzettebb, műveltebb, fegyelmezettebb fiatalokat hazánknak, akik tudásukkal, fiata­los lendületükkel, s hazájuk, népük iránti szeretetükkel élen fognak járni a szocializ­mus építésében. Az egész ország kíván ma jó tanulást diákjainknak, jó munkát nevelő­inknek. VIT-nagygyűlés a Sportcsarnokban A DISZ Budapesti Bizottsága hétfőn dél­előtt nagygyűlést rendezett a budapesti Sportcsarnokban. A gyűlésen megjelent Jacques Denis, a DIVSZ főtitkára, valamint a Román Népköztársaság budapesti követ­ségének képviselői. Jelen volt számos VIT- díjas művész és sportoló. A gyűlésen Dénes István, a DISZ Központi Vezetőségének titkára tartott beszámolót. Bevezetőben is­mertette a III. világifjúsági kongresszus eredményeit, majd a VIT-ről számolt be. — A bukaresti VIT-en 111 nemzet 30.000 fiatalja vett részt. Soha ennyi ifjú nem se­reglett még össze a világ minden sarkából. Számos adatot sorolt fel a VIT kulturális és sport programmjának eredményeiről, majd így folytatta: — Csak a legnagyobb elismerés és hála szavaival emlékezhetünk meg a román ifjú­ság, az egész nép és a Román Népköztársa­ság kormányának kiváló, áldozatot nem kí­mélő munkájáról, amellyel a VIT-et előké­szítették, s zavartalan lefolyását biztosítot­ták. A VIT 30.000 részvevője magával vitte a román nép építőmunkája nagyszerű sike­reinek emlékét. Ezután a magyar küldöttség munkáját, a magyar művészek és sportolók eredményeit ismertette, majd így folytatta beszédét: — Teljesítettük népünknek, ifjúságunknak azt a megbízatását is, hogy fűzzük még szorosabbra a barátságot a világ ifjú­ságával. A baráti találkozásokon ven­dégül láttunk francia­ és olasz küldötte­ket, Anglia és az USA fiait, Afrika láncravert gyarmati népeinek küldötteit, délamerikai és skandináv fiatalokat és még sok más nem­zet küldötteit. Különösen szoros barátságot kötöttek a magyar küldöttség tagjai a ven­déglátó román ifjúsággal. A magyar, fiata­lok legjobban a szovjet ifjúsággal, a Kom­­szomol küldötteivel való találkozásoknak örül­tek. A szovjet küldöttség társaságában min­dig úgy éreztük magunkat, mint meghitt csa­ládi körben. — A IV. VIT nagy erővel bizonyította azt az igazságot, hogy nincs olyan vitás nemzet­közi kérdés, amelyet békés tárgyalások útján meg ne lehetne oldani. A Szovjetunió, Kína, Amerika, Anglia és Franciaország ifjúsága a legteljesebb bizalommal, barátként közeledett egymáshoz. A bukaresti VIT nagy erővel bi­zonyította azt is, hogy a világ ifjúsága mind szorosabbra kovácsolja egységét, s mind eredményesebben szembeszáll a reakciós erőkkel. — Az 1500 magyar küldött hazánk egész ifjúsága, nevében fogadta meg a VIT záró­­gyűlésén, hogy méltóak leszünk a világ ha­ladó ifjúságának bizalmára. Az egész ma­gyar ifjúság nevében fogadtuk meg, hogy ha fiai leszünk drága hazánknak, amely fölött már a szabadság napja ragyog — hűek le­szünk a nemzetközi szolidaritás, a népek kö­zötti barátság és a béke szent ügyéhez. — Ragadjuk meg tehát a VIT ünnepi nap­jai után új erővel a munka­ szerszámait, mint a béke fegyverét, s dolgozzunk ifjúmunkások­hoz méltóan, rohamcsapat módjára a szocia­lista építés és a békeharc élvonalában — mondotta befejezésül Dénes István. Ezután Fülöp Viktor, az Állami Operaház VIT-díjas magántáncosa a­z operaházi balett­­együttes bukaresti munkájáról és eredmé­nyeiről beszélt, majd Gurics György birkózó a bukaresti ifjúsági sporttalálkozóról szá­molt be. A nagygyűlés második részében a­­Világ­­ifjúsági Találkozón résztvett ének-, tánc- és zeneművészek adtak műsort. (MTI) ­­­ Nagy sikerrel mutatkozott be az Operaházban a Koreai Néphadsereg Ének- és Táncegyüttese A Koreai Néphadsereg Ének-és Táncegyüt­tese hétfőn este az Állami Operaház­ján ren­dezett előadáson mutatkozott be Budapesten. A bemutatkozó előadáson megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, résztvettek az előadáson Gerő Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettese és Zsofinyecz Mihály, Földvári Rudolf, Kristóf István,a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Szalai Béla, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke, az MDP Politikai Bi­zottságának póttagja, Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke, Boldoczki János külügy­miniszter, valamint az MDP Központi Veze­tőségének és a minisztertanácsnak több más tagjai, a politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége. Jelen voltak a bemutató előadáson: J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió magyarországi nagy­követe, Huan Cen, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete, Han Hjo Szám, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság magyarországi követe és a többi baráti ál­lam diplomáciai képviseleteinek vezetői és tagjai. A műsor előtt Ottó István vezérőr­nagy mondott ünnepi beszédet. Az üdvözlésre Kim Gan tábornok, az együttes vezetője válaszolt: — Meg vagyunk győződve arról, hogy ma­gyarországi látogatásunk tovább erősíti kul­turális kapcsolatainkat, megszilárdítja népe­ink barátságát és­ együttműködését — mon­dotta. Ezután megkezdődött az együttes elő­adása, amelyet a közönség hatalmas lelkese­déssel fogadott. (MTI) r "­ Az MDP ceglédi járási választmányának ülése (2. oldal) Jani János, a fonyódi járási tanács me­zőgazdasági osztályának vezetője: Hat­van nap alatt befejezzük az ősz­­vetést és a betakarítást (2. oldal) A MA­­SZÁMBAN Tatabánya, 1919 szeptember 6-án ." (2. oldal) Egy felejthetetlen este — A koreai nép­hadsereg művészegyüttesének bemuta­tója (3. oldal) Nyugati sajtóhangok az ENSZ-ben lezaj­lott vitáról és szavazásról (3. oldal) A Szovjetunió kormányának jegyzéke az Amerikai Egyesült Államok kormányá­hoz a­ Szovjetunió államhatárának meg­sértése ügyében (3. oldal) Halálos áldozata van a francia rendőrség munkások elleni támadásának (4. oldal) Ma megnyílik a moszkvai M. V. Lomo­noszov Állami Egyetem (4. oldal) TANÉVNYI­TÁS Nevelők és diákok készülődnek a tanévnyitásra Az általános- és középiskolákban örömmel készülnek az 1953—1954-es tanév megnyitá­sára. A tanulókat, az első évfolyamosokat köszöntő feliratok hirdetik, hogy a jó tanu­lás minden diák hazafias kötelessége. Tiszta tantermekben, jó körülmények között kezdőd­het a tanítás, tanulás. A XIII. kerületi Szent László­ utcai általá­nos fiúiskolában a szülői munkaközösség a nyár folyamán nyolc tantermet kifestett. Megérkezett az iskolarádió, amelyet a MÁV Hídépítő Vállalat dolgozóinak segítségével szereltek fel. Az V. kerületi Eötvös József ál­talános gimnázium a századik tanévét kezdi. A gimnázium «reáltanoda» néven nyitotta meg kapuit száz évvel ezelőtt. A reáltanoda­utcai ódon épületet a budapesti tanács ebben az évben helyreállíttatta. Fejér megye 238 általános- és 13 közép­iskolájában serény munka folyt a nyáron. Tatarozták, meszelték a tantermeket, javítot­ták a padokat, új tantermeket rendeztek be. A XIII. kerületi, babér utcai óvodában Kotányi Kristóf a kicsinyek nevében virággal búcsúztatja az új elsőosztályosokat. (Rév Miklós felvétele) Új szemléltető eszközökkel gazdagodnak iskoláink Az általános iskolai oktató-nevelő munka el­sőrendű célja, hogy megbízható tárgyi tudás­sal, a világos ismeretek gazdag anyagával vértezze fel a tanulókat. Ennek fontos fel­tétele és esz­köze a szemléltető - oktatás. Ál­talános- és középiskoláink szemléltető eszkö­zökkel, oktatófilmekkel való ellátásáról az Iskolai Szemléltető Eszközök Intézete, az Is­kolai Taneszközök Gyárai és a Szemléltető­film Kirendeltség gondoskodik. A nyári szün­időben naponta­ átlag 150.000 forint értékű különféle szemléltető eszközt juttattak el az iskoláikba. Az Iskolai Szemléltető Eszközök Intézete — amely tavaly alakult — sokféle felszerelést állított össze. A kémiai osztály például 1500 általános iskolához küldött kémiai alapfelsze­relést, kis laboratóriumot. A biológiai osztály 800 alapfelszerelést készített az iskoláknak, az általános gimnáziumok 149-féle, a tanítókép­zők pedig 196-féle biológiai eszközt kaptak. Az iskolák fizikai szemléltető eszközeit az Iskolai Taneszközök Gyára készíti. Az idén 294 általános iskola kap nagyobb — egyen­ként 173 eszközből álló , 250 iskola pedig kisebb felszerelést, amely egyenként 121 esz­közből áll. Huszonhat középiskolát szerelnek fel hasonlóan. Több igen értékes, a politech­nikai képzés, alapját szolgáló gyártmánnyal segíti az üzem a magyar ifjúság továbbkép­zését. Javítanak a minőségen is: az eddigiek­nél jobb mikroszkópokat és logarléceket hoz­nak forgalomba. Sok más módon is segíti államiak, a szemléltető oktatást. Az általános iskolák például tizenhétféle földrajzi szemléltetőesz­közt kapnak ebben az évben. A tanév meg­kezdéséig 5000 Eurázia-térképet küldtek az iskoláknak, s 1200 új földgömb készült el. Az iskolák fokozott ellátása a szemléltető eszközökkel nagy mértékben hozzájárul az oktató-nevelő munka színvonalának emelé­­séhez. AZ ISKOLABÚTORGYÁRBAN Az ország igen sok iskolájában új, szépen berendezett­­tantermek fogadják ma a gyere­keket. Az új iskolapadok, katedra-asztalok, táblák legnagyobb részét az Iskolabútorgyár dolgozói készítették. A kormányprogramos megvalósítása, az iskolahálózat bővítése komoly feladatot ró az iskolabútorgyárra. Az ez évre megrendelt 1514 új tantermi berendezés nagy részét — a többi között 23.365 iskolapadot, 5344 két­személyes tanulóasztalt, 210 egyetemi ülést — már megkapták az iskolák, s rövidesen elké­szül a többi is. Több mint 1000 tanári asztal kerül ki az idén a gyárból. Itt készül az óvodák és napköziplafonok bútora is. Az idén 8272 óvodásszéket, 1866 kisasztalt és több mint 8000 gyermekfektetőt készítettek el. Ezek nagy része a vidékre, Sztá­l­invárosba, Vértessomlóra, Tápiószecsőre, Ti­­szacsermelyre, Csornára és más helységekbe jut. A gyár dolgozói nagy gondot fordítanak a minőségre. Az új rend­szerű, könnyen tisz­títható, csővázas padokat kétszer lakkozzák, hogy a gyakori mosás se árthasson meg. A kormányprogramra jövőre még több is­kolát tervez, ezt mutatja az Iskolabútorgyár készülődése is. Az idei 36.338 iskolapad he­lyett 51.000 készül, az idei 15.372 kétszemé­lyes tanulóasztal helyett pedig 21.000-et ké­szítenek majd a gyárban. Páter Károly, az Agrártudományi Egyetem rektorai AZ ÚJ TANÉV ELŐTT Az Agrártudományi Egyetemre nagyon fon­tos feladatok hárulnak. Ezer és ezer szakem­bert kell kiképeznünk, aki megállja a helyét a mezőgazdasági termelés irányításában, s aki alkalmas arra, hogy az első sorokban harcoljon a mezőgazdaság fejlesztéséért, kor­szerűsítéséért. E pálya jelentőségét sokan megértették az idén végzett középiskolások közül. Ezt bizo­nyítja az első tanfolyamra jelentkezett hallga­tók nagy száma­. Tavaly 2700 hallgatóval kezdtük meg a tanévet, most pedig már 3000 diákkal láttunk neki a munkának. Örvende­tes, hogy az egyes karokra nagyszámban je­lentkeztek lányok is — kivéve az állattenyész­tési és a gépesítési karokat. Reméljük, hogy jövőre it­t is több lesz a lányhal­lgató. A hallgatók számának nagy növekedése miatt ki kellett bővíteni az egyetem kereteit, a budapesti épületek már szőkék. A kormány az egyetem rendelkezésére bocsátotta a gö­döllői volt mezőgazdasági akadémia épületét is. Gödöllőn egyébként új Agrártudományi Egyetem is épül. Az egyik épületszámny már fvlikpszíi11. Pz Hiúleszá Tmn­l,pcz nlmvn Mstíi­ttal 14 k i­gatót helyezünk el. Tisztán, kitatarozva vár­ja hallgatóinkat egyetemünk kilenc budapesti diákszállója, is. A tanév előkészítésének fontos része volt a tanulmányi tervek átdolgozása. A leglé­nyegesebb változás: a gyakorlati foglalkozá­sok növelése. A gyakorlati kiképzés az egye­tem gödöllői, hajdúszoboszlói, n­agygombosi, szigetcsépi­ tangazdaságaiban, valamint az ország több más állami gazdaságában tör­ténik majd; minden évfolyam tantervében jelentős helyet foglal el a gyakorlati munka, a negyedik évfolyamon pedig csaknem öt hónapig tart. A gyakorlat ideje alatt hall­gatóink részt vesznek a mezőgazdasági ter­melés minden ágában. Ez nagyban hozzáse­gíti őket ahhoz, hogy megtanulják hasznosí­tani elméleti tudásukat, rátermett szakembe­rek váljanak belőlük. Az új tanév nagy feladatokat hárít az egyetem minden tanárára, s mi — mint min­den új iskolaév előtt — örömmel és lelkesen készülünk arra, hogy jól képzett mezőgazda­­­­sági szakembereket neveljünk hazánknak. TÖBB MINT 800 ÚJ TANTEREM A kom­ányprogram­m nyilvánosságra hoza­tala óta az a­lsó- és középfokú iskolák beru­házásaira szánt összeget eddig mintegy 19 millió forinttá­ is emelte államunk. A beruhá­zások összegének növekedése, valamint a szülők, a dolgozók társadalmi munkáié leh­e­e­tővé teszi, hogy az új­ tanévben több mint 800 teremmel bővüljenek a magyar iskolák. Az új tantermek túlnyomó többsége — a kormány programmjának megfelelően — az általá­nos iskolá­knak jut. A most kezdődő tan­évben az általános iskolák 13.000 új hellyel bővülnek, főleg a vidéken. Szolnok megyé­ben Besenyszög község új négytantermes is­kolát kapott, Örményesen kéttantermes is­kola épül. A tiszafüred-kócs­i tanyákon 91.000 forint költséggel létesítettek iskolát. A ti­­­szaörsi általános iskola tatarozására több mint 60.000 forintot fordítottak. Komló két új iskolát kapott. Nyolctan­termes iskolák épültek Kazincbarcikán és Nagybátonyban. Tevékenyen kiveszik részüket az iskolák rendbehozásából, berendezéséből a szülői munkaközösségek tagjai. A varjasi általános­­iskolát például teljes egészében a­ szülők ta­tarozták. Kormányunk nagy figyelmet szentelt annak,­ hogy a budapesti munkásnegye­dekben is több tanterem nyíljon az idén. Pest­lőri­ncen a Nagye­nyed­ utcában már ott magasodik az új általános iskola emeletes épülete: eddig, megfelelő iskolaépület híján, négy helyen volta­k kénytelenek tanítani a pe­dagógusok, az iskolának nem volt tornater­me, folyosója. Most ősszel már szép, korsze­rű, nyolctantermes nagy iskolában tanulhat­nak a pesliőrinci gyermekek. Bővülnek a középiskolák is. Elkészült Békés megye legkorszerűbb és legszebb is­kolája, az orosházi új gimnázium 12 tanterme, ahol szeptemberben már megkezdődik a taní­tás. Az épület nyolctantermes másik részét folyamatosan építik fel. Sarkadon, túlnyomó­­részt társadalmi munkával, egy kastély át­alakításával általános gimnáziumot létesítet­tek, amelynek első osztálya szeptemberben nyílik. Átalakítják a békéscsabai, békési, orosházi, gyomai, battorlyai diákotthonokat. Gyarapodnak, gazdagodnak az egyetemek is. Sopronban például hárommillió forint költséggel újjáépítik a bányászkar egy ré­szét. A veszprémi vegyipari egyetem egyik épületében ettől a­­ tanévtől kezdve hazánk egyik legkorszerűbben felszerelt laborató­riuma áll a tanárok és a hallgatók rendelke­zésére. Ú­j létesítményekkel bővült a mis­kolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem. _ Elkészült az új, háromemeletes diákszálló, s ezzel az egyetemi városban hat diákszálló áll már. November elsején, előreláthatólag egy hónappal a tervben elő­írt határidő előtt, átadják a «tanszékek házát». Jobbminőndű tanszert! Nagy öröm ilyenkor, tanév elején, bevásá­rolni a szép, új füzeteket, ceruzákat, vonalzó­ba­ és a többi tanszert. A diákok tanév eleji örömét azonban gyakran elrontja, hogy egyes tanszerek minősége nem elég jó. A színes ce­­ruzák hegye könnyen kitörik, alig merik he­gyezni a gyerekek. A fekete ceruzák egy része olyan kemény, hogy szinte használhatatlan. — ----------- ☆ —■— -----—■-----­Sok diák panaszkodik, hogy a radi­rgumi ösz­­szepisz­kítja a papírt, hogy a tolltartók Fedelét nem lehet kinyitni. A tanszereket gyártó vállalatoknak sokkal nagyobb figyelemmel és szeretettel kell ügyelniük a tanszerek minőségére, s arra, hogy ne nehezítsék, hanem segítsék a diákok tanulását. NYÍRVASVÁRI ISKOLÁT KAPOTT Új iskola avatását ünnepli egy kis nyírségi község: Nyírvasvári. Az új iskola jelképe is lehet egyúttal népoktatásunk fej­lődésének, kormányprogrammunk valóra­­válásánnak. Mert a kis község, ahol most a művelődés egyik új otthona nyitja meg ka­puját, a régi Magyarország legelmaradot­tabb,­ legmostohább községei közé tartozott. Homokbuckáin jóformán nem termeltek mást, mint krumplit és kukoricát. Az anal­fabéták száma itt országos viszonylatban is ijesztő volt. A kétezerötszáz főnyi szegény­paraszt lakosság mindössze 980 hald földet mondhatott magáénak, a község «föl­desurának» viszont — csak itt, a falu ha­tárában 2700 holdja volt. A falu házai főleg vályogból épültek, zsúptetővel. De a görbehátú kis házak fölött empire-stílusba­n épült kastély emelkedett... Nyírvasvári most egyre gazdagodó termelőszövetkezeti község. És új iskoláját ünnepli, amelyet kormányza­tunk félmilliónyi költséggel — a volt kas­télyból építtetett át. Régen a kastélynak harmincegy idő­sebb-nagyobb szobája volt, az iskolának­ ket­tő. Lukács Anna tanítónő — negyvenkilence­dik éve él itt a községben — elmondja, hogy azelőtt az ő osztályában 80—90 kis elsős szo­rongott. «Lócákat raktunk az ablakok alá, úgy ültek azon is a kicsik, mint dróton a vere­bek. Ha meg írni kellett, körülülték az én asztalomat is. De sokuknak csak az ablak­­párkány jutott. Ott is írtak». A régi kis falusi iskolákkal­ nem sokat­ tö­rődtek a «felettes hatóságok». Lukács An­na még őriz egy régi fali olvasótáblát, amelyet saját pénzéből vásárolt — mert az iskola semmiféle segítséget sem kapott , az állam­tól.­­ Nőtt­ a község, négytantermes lett az iskola. De a­ zsúfoltság így sem szűnt m­eg. Tanulni akartak a nyírvasvári parasztok gyerekei, de a régi rend áthághatatlan falakkal állta út­jukat. Beszédesen bizonyítja ezt, hogy fél­évszázad alatt mindössze csak két esetre em­lékeznek vissza, amikor a községből valaki el tudott jutni az egyetemig. Az egyik Nagy Ist­ván, aki tanító volt s úgy került később az egyetemre, a másik Almási Péter, aki jogot végzett. A felszabadulás után — amikor földet kaptak a homokbuckák szegény lakói — megváltozott a helyzet. A legmesszebb fekvő tanyáról is beküldték a szülők a­ gye­rekeket az iskolába. A szűk iskola még sző­kébb lett. Aztán «megszállták» a kastélyt. A volt szalonokban — még a nagy k kony­­hában is — osztályok, sőt, párhuzamos A és B osztályok tanultak. És jól tanultak, mert aki a nyírvasvári iskolából továbbment, mindenütt megállta a helyét: jelesnél rosz­­szabb eredményről csak igen ritkán kapott hírt a gimnáziumokból az igazgató. Most már minden év szeptemberében nagy sereg gyereket kísér ki a­z idős tanítónő és Korsós elvtárs, az igazgató, a nyírbátori­­ állomásra­ utaznak gimnáziumokba, technikumokba, az idősebbek pedig egyetemekre, főiskolákra. Kevés egyetem­ünk van, ahol ne tanulna nyírvasvári, diák... Az idén 13 úttörőpaj­tástól búcsúzik az iskola. Kiss László a nyír­egyházi, Bodnár János pesti gimnáziumba, Serindi Angyalka a mátészalkai mezőgazda­­sági technikumba, Polacsek­ Miklós textil­­technikumba megy. Mind dolgozó parasztok, tsz-ta­gok gyerekei. A ,,felettes hatóság“ _ most már a dolgozók állatba. — törődik a nyírvasvári is­kolával. . . A régi kastély zöld zsalugáterei már a fé­nyes, nagy tantermekre vetnek árnyat, a kas­tély parkjának óriási platánjai, fenyői, töl­gyei úttörőpajtások sportpályáit — a­­ kézi­labda-,­ labdarúgó- és futópályát — vigyáz­zák. Az egyemeletes iskola emeletén van az úttörőszoba, itt vannak a szakkörök helyisé­gei, orvosi szoba-,­s a nevelők szobái. A föld­szinten a négy nagy tanterem. A nyolcadiko­sok osztályában már nem padok: szép, ko­­molybarnára fényezett vadonatúj tanulóasz­talok, székek állnak. Itt van a szertár is, gazdag felszereléssel, üvegszekrényekkel, kí­sérletező szerszámokkal. Az alagsorban pedig a­ technikai szakkörök jövendő műhelyei. És a fürdő: tíz zuhany és három mosdó. A nyírvasvári iskola ma csak­ egy új is­­kola a megyében. Nem kivételes eset. Ma nemcsak Nyírvasváriban, hanem az ország sok-sok tanyáján, községében nyitják örteg kapuikat a kis diákok előtt az új iskolák. HÍREK A NÉPI DEMOKRA­TIKUS ORSZÁGOKBÓL A magyar filmhét sikere Kínában Augusztus 19-én magyar filmhét nyílt meg a Kínai Népköztársaság 20 legnagyobb vá­rosában. A filmhetet mindenütt, így Sanghaj­ban is nagy érdeklődés előzte meg. Hatal­mas platótok ismertették a magyar filmgyár­tás kiemelkedő alkotásait és a filmhét műso­rát. A sanghaj­i és a keletkínai lapok mindennap hosszabb cikkekben számol­tak be a magyar filmgyártás fejlődéséről és a bemutatásra kerülő filmek tartalmáról. A Magyar Állami Népi Együttes sanghaji vendégszereplése és a Magyar Népköztársa­ság kiállítása után a sa­nghaj­i dolgozók rend­kívül­i érdeklődést mutattak a filmhét iránt. Munkások, értelmiségiek tízezrei rendelték, meg előre a bemutatásra kerülő magyar fil­mekhez jegyeiket. A filmhéten a «Gyarmat a föld alatt», a «Tűz», a «Kis Katalin házas­sága», a­ «Tűzkeresztség», a «Nyugati övezet» és a «Ludas Matyi» című filmeket mutatták be Sanghaj tíz legnagyobb filmszínházában, ■ Tiencsínben. Észak-Kínának ebben a 2 millió lakosú kikötő- és ipari városában is nagy érdeklődés előzte meg a magyar filmek bemutatását. A mozik homlokzatán neonfény­­nyel világított esténként a magyar szabadság­­szobor képe. rte­ Helyreállították Észak-Korea egyik legnagyobb öntözőművét A koreai néphadsereg és a kínai népi ön­kéntesek alakulatai a helyi lakosság segít-., ségével helyreállították a háború által elpusz-* tított Szokam vízgyűjtőmedencét,­­ Észak- Kor­ea egyik legnagyobb öntözőművét. A vízgyűjtőmedence — amely Dél-Phenjart tartományban van — több mint 3400 hek­tárnyi termőföldet lát el vízzel. A vízgyűjtőmedencét­­az amerikai bombázók 1953 május 13-ról 14-re virradó éjjel rongál­­ták meg. Az amerikai bombázás következtében keletkezett áradás hatalmas termőterületeket borított el vízzel, több mint 2000 házat rom­bolt szét és sok élelmiszert, jelentős állat­­állományt és sok mezőgazdasági eszközt pusztított el. A helyreállítási munkálatokat azonban a támadás után rövid idővel meg­kezdték. A koreai és kínai harcosok és a koreai la­kosok helyreállították a Kenjong, Csamo, Nimvon és Kuszong vízgyűjtőket_ is _ Észak- Korea más részein. Ezek a vízgyűjtőmeden­­cék is az amerikaiak bombatámadásai követ­keztében rongálódtak meg. A helyi lakosság hálája jeléül sok helyen emlékműveket állított a koreai és kínai har­cosok hősi munkájának megörökítésére. A katonák leveleket intéztek Kim Ir Szen mar­sallhoz és ígéretet tettek, hogy további erő­­feszítéseikkel is segítséget nyújtanak a koreai népnek az ország helyreállításában. ☆ Növekvő áruforgalom Lengyelországban Évről évre javul a­ lengyel dolgozók ellá­tása. A népi hatalom a lakosság állandóan növekvő szükségletének kielégítésére törek­szik. Tavaly 77,3 százalékkal több áruház és bolt működött a lengyel városokban, mint 1949-ben. 1953 első felében Varsóban több mint 300 élelmiszer- és egyéb áruházat és üzletet nyitottak meg, az év végéig pedig további 100 üzletet adnak át a forgalomnak. Now­a- Hután a kohászok új városában 22 üzlet nyílt meg az idén. Igen sok új üzlet nyílt meg Lodzban, Wroclawban, Poznanban, Gdanskban és a többi városban is. A jegyrendszer megszüntetése, a munká­sok fizetésének felemelése nagy szerepet ját­szott a dolgozók vásárlóképességének meg­javításában. 1953 első negyedében a lakos­ság 41 százalékkal több húst és húskészít­ményt vásárolt, m­i­nt 1952 hasonló időszaká­ban. 60 százalékkal több vajat, 30 százalék­kal több tojást fogyasztottak, mint tavaly. A lakosság egyre több szövetet,­ női és­­ férfi készruhát és egyéb iparcikket vásárol. A csehszlovák-lengyel barátság hídja A második világháború utolsó napjaiban a Lengyelországból visszavonuló fasiszta né­met csapatok felrobbantották az Olza-folyó hídját, amely a csehszlovákiai Tesint össze­kötötte a lengyelországi Cieszynnel. A Cseh­szlovákia és Lengyelország közötti ország­úti összeköttetést ezért egy másik, ideiglenes hídra helyezték át. Ma a lerombolt híd he­lyén új, hatalmas híd épül, hogy­ ismét össze­kösse a csehszlovákiai Tesint a lengyelorszá­gi Cieszynnel. A híd közös csehszlovák-lengyel költségen épül. Az építkezésen­­ cseh technikusok és munkások dolgoznak. A­ híd, amelyen ország­úti­­autóút vezet majd át, még idén elkészül. A közösen felépített hidat a­ barátság híd­jának nevezik el. ☆ Az Albán-Szovjet Társaság harmadik kongresszusa Augusztus 30-án a tiranai Népszínházban megnyílt az Albán-Szovjet Társaság har­madik kongresszusa, amelyen 400 küldött vesz részt. A kongresszuson megjelent az Albán Munkapárt főtitkára, Enver Hodzsaris. Az Albán-Szovjet Társaság munkájáról és az elkövetkező időszak feladatairól Bedri Spahiu, a társaság elnöke számolt be. Spa­­hiu összegezte annak a hároméves munká­nak eredményeit, amelyet a társaság a má­sodik kongresszus óta eltelt időszakban vég­zett. A társaság ezen idő alatt 43.000 gyű­lést és összejövetelt tartott, 9750 kiállítást rendezett, 404 előadás anyagát 109.000 pél­dányban kinyomatta és terjesztette, az orosz nyelv tanulására 181 tanfolyamot szerve­zett. A társaság tagjainak száma három év alatt 120.000-ről 210.000-re emelkedett. Az előadó végül bejelentette, hogy Albá­niában szeptemberben megrendezik a hagyo­mányos albán-szovjet barátság hónapját, a szovjet kulturális küldöttség nevében Vegyim Kozsevnyikov író, a küldöttség ve­zetője üdvözölte a kongresszust.

Next