Szabad Nép, 1953. október (11. évfolyam, 274-304. szám)
1953-10-01 / 274. szám
A szovjet kormány jegyzéke a külügyminiszterek tanácskozásának összehívásáról (Folytatás a 3-ik oldalról.) probléma megtárgyalását ne korlátozzák ezekre a kérdésekre. Meg kell egyezni arra nézve, hogy a küszöbönálló tanácskozáson a német probléma megtárgyalása felölelje mindazokat az alapvető kérdéseket, amelyekről fent szó esett. E tárgyalásokon részt kell venniük mind Kelet-, mind pedig Nyugat-Németország képviselőinek. A szovjet kormány a kifejtetteknek megfelelően javasolja a külügyminiszterek értekezletének összehívását , kiindulva a következőkből: A Franciaország, Anglia, az Egyesült * Államok, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió külügyminisztereiből álló értekezleten vitassák meg a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedéseket. A Franciaország, Anglia, az Egyesült *“'• Államok és a Szovjetunió külügyminisztereiből álló értekezleten vitassák meg a német kérdést, beleértve azokat a javaslatokat, amelyeket az értekezlet előkészítése során terjesztettek elő. A szovjet kormány még nem kapott választ Franciaország kormányától augusztus 28-i jegyzékére, az osztrák államszerződés kérdésében és készségét nyilvánítja e kérdés megvitatásának folytatására a szokásos diplomáciai úton A szovjet kormány hasonló tartalmú jegyzékeket juttat el Anglia és az Egyesült Államok kormányának. Nagyfontosságú indiai békeállásfoglalás az ENSZ-ben New York, szeptember 30. (TASZSZ) Az ENSZ közgyűlésének szeptember 20-i teljes ülésén, az általános vitában Krisna Menen, az indiai küldöttség vezetője nagy beszédet mondott. Az indiai képviselő beszédét a küldöttek, a sajtó képviselői és a vendégek nagy figyelemmel hallgatták meg. Menon beszéde elején rámutatott arrra, hogy az ENSZ fő feladata jelenleg abban áll, hogy mindenképpen elősegítse a nemzetközi helyzet feszültségének enyhítését. Sok tekintetben ettől függ az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt álló fontos feladatok megoldása — mondotta India képviselője. — Az utóbbi időben — folytatta Menen — olyan irányzat került előtérbe, amely arról tanúskodik, hogy a vitás kérdéseket békés úton meg lehet oldani. Minden országnak hozzá kell járulnia a nemzetközi helyzet feszültségének enyhítéséhez. India képviselője kijelentette, hogy India kormánya a nagyhatalmak olyan értekezletének összehívása mellett van, amelyen meg lehetne vitatni a kérdéseket és amelyen megegyezést lehetne elérni, nem pedig kész határozatokat a részvevőkre ráerőszakolni. Menon részletesen kitért afegyverzet csökkentésének, az atom-, hidrogén- és másfajta tömegirtó fegyverek betiltásának kérdésére. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ-et abból a célból alakították meg, hogy megmentse a jövendő nemzedéket a háború borzalmaitól, majd felhívta a közgyűlés figyelmét arra, hogy a legújabb felfedezések — így a többi között a hidrogénbomba felfedezése — különösen halaszthatatlanná teszik e feladat megoldását. Itt az ideje — mondotta India képviselője — hogy az ENSZ állást foglaljon az atomos hidrogénfegyver betiltása mellett. Menon javasolta, hogy a közgyűlés hívja fel a nagyhatalmakat, írjanak alá nyilatkozatot arról, hogy nem alkalmaznak atom- és hidrogénfegyvert. Később azután nemzetközi egyezményt lehet kidolgozni arról, hogy nem alkalmaznak atom- és hidrogénfegyvert. Itt az ideje — mondotta Menon — hogy az ENSZ kifejezésre juttassa a világ népeinek várakozásait. Az atom- és hidrogénfegyver olyan fegyver, amely az egész emberiség ellen irányul. Le kell mondani e pusztító fegyver alkalmazásáról! Az atomenergiátcsak az emberiség javára szabad felhasználni! India képviselője az új tagoknak az ENSZ-be való felvételéről , szóló , .kérdést érintve, támogatta azt a javaslatot, hogy az ENSZ-be való felvételüket kérő 14 államot egyidejűleg vegyék fel az ENSZ-be. Menon hangsúlyozta, hogy küldöttsége a nagyhatalmaknak a biztonsági tanácson belüli egyhangúsága elve mellett áll és tűrhetetlennek tartja, hogy az ENSZ többsége megkísérelje bármely nagyhatalomra rákényszeríteni akaratát. Jelenleg igen fontos, hogy elérjék az ENSZ alapokmánya elveinek és céljainak szigorú betartását, nem pedig az alapokmány felülvizsgálását. India képviselője nagy figyelmet fordított a Kínai Népköztársaságnak az ENSZ-ben való képviseletével kapcsolatos kérdésre. Kijelentette, hogy India elengedhetetlennek tartja a Kínai Népköztársaság képviselőinek az ENSZ munkájában való részvételét. Menon kijelentette, hogy az indiai küldöttség vitatni fogja a Kuomintang-képviselők hatáskörét a közgyűlés mandátumvizsgáló bizottsága jelentésének megvitatásakor. Menon újra hangsúlyozta, hogy csakis a Kínai Népköztársaság kormánya képviselheti a kínai népet az ENSZ-ben, majd rámutatott arra, hogy «Formoza kormányának» nincs jogailyen képviseletre. • India képviselője a továbbiakban elítélte a kuomintangisták burmai agreszióját, a Délafrikai Uunióban uralkodó faji megkülönböztetést és Franciaország marokkói és tuniszi tevékenységét. Az ENSZ állásfoglalása ebben az idóibbi kérdésben — mondotta Menen — buzdítja azokat, akik gyarmati politikát folytatnak, ahelyett, hogy elítélné a gyarmajoritást és utat keresne a gyarmatosítás felszámolására. «Ideje, hogy Afrika népeinek szuverenitást és függetlenséget adjanak! — mondotta Menon. — Ideje, hogy felszabadítsák az egész világot a gyarmati uralom alól!» India képviselője befejezésül részletesen kitért a koreai kérdésre. Feltétlenül el kell érni azt, hogy a Koreában megvalósított fegyverszüneti egyezményt megszilárdítsák és biztosítsák a tartós békét Koreában — mondotta. Helytelen lenne azonban békét teremteni a két szembenálló fél olyan légkörében, amely Panmizidzsonban uralkodott. A béke kivívását csupán a békéltető konferencia légkörében lehet biztosítani. Jelenleg a koreai kérdésben megtartandó politikai értekezlet összehívása, jelenti a fő problémát— folytatta Menen. — India résztvenne az értekezleten, ha meggyőződnék arról, hogy részvétele hasznos lenne. India képviselője kijelentette, hogy a koreai problémát úgy lehet megoldani, ha a felek hajlékonyságot tanúsítanak. India képviselője a továbbiakban emlékeztette a közgyűlés tagjait Dulles amerikai külügyminiszter azon kijelentésére, hogy Dél-Koreának «nincsenek Korea határain túlmenő igényei». India képviselője hangsúlyozta, hogy Dulles külügyminiszter e kijelentése «magyarázatot követel». Koreában két kormány működik — hangsúlyozta'' Menen, és rámutatott arra, hogy India megengedhetetlennek tartja Korea erőszakos egyesítését. Külföldi Hirek — Az EDA (egységes demokratikus baloldali koalíció) a hallatlan terror ellenére megháromszorozta szavazatait a görögországi Marica-vidéken lefolyt pótválasztáson — közli a «Hellas Press». — HAZATÉRT KÍNAI HADIFOGLYOK közölték, hogy az amerikaiak különleges ügynököket csempésztek az indiai őrizet alatt álló táborokba, hogy elrabolják a felvilágosító tevékenységet folytató koreai-kínai megbízottakat — jelenti az «Új-Kína». AUGUST PICCARD svájci tudós szerdán saját tervezésű búvárgömbjében 3150 méter mélyre merült a Földközi-tengerbe..Az eddig elért legmélyebb merülés 2100 méter volt — jelenti a «Reuter». — AZ IRÁNI KORMÁNY kedden nyilatkozatot adott ki, amely szerint «külföldi szakértőket kell Abadanba hívni, ha újra működésbe akarják helyezni az olajberendezések egy részét» — jelenti a «Reuter». RÉGI MŰVÉSZET ÚJ JÖVŐJE Írta: Mei Lan-fang A klasszikus kínai színház hosszú történelemre tekint vissza. A drámában Kína gazdag és ősi kulturális örökségének sok sajátosságát testesíti meg. Művészeti gyakorlata hosszú évszázadokon át tökéletesedett. Olyan művészet ez, mely népi eredetű, s melyet hazánk népe most is változatlanul szeret. Tekintettel a klasszikus színháznak ezekre a jellegzetességeire, a központi népi kormány támogatja a színművészet dolgozóit nehéz feladatuk megvalósításában, hogy a régi társadalom művészetét az új társadalom szolgálatába állítsák. Ez egyrészről azt jelenti, hogy arra a hazafias, haladó és demokratikus tartalomra építsünk, amit színműkészletünk népi gyökereiből kap, másrészről, hogy eltávolítsák az elmaradott, reakciós mázt, amelyet színházunk a feudális, majd a félgyarmati és félfeudális Kína idején vett magára. Ez a szükséges reform nem korlátozódik csupán a színdarabokra, megkívánja az előadóművészek átnevelését is. A régi Kínában a színészek és a színésznők a társadalmi ranglétra legalsó fokán lévő elnyomott csoport voltak. Éppen ezért sérelmeik egyesítették őket a néppel az uralkodó osztály iránt érzett gyűlöletben, ugyanakkor azonban — bár gyakran nem is tudtak róla — a feudális eszmék befolyása alatt álltak. A kínai színművészekhelyzete most megváltozott — ugyanazt a megbecsült helyet foglalják el, mint az írók és más szellemi foglalkozásúak, akik kifejezik felszabadított népünk gondolatait és megvilágítják előrevezető útját. Színművészeink keményen dolgoznak, hogy megszabaduljanak a múlt csökevényeitől, s eredményesen szolgálhassák a népet. Alapelvünk az, hogy a művészet a népé. Ennek a művészetnek meg kell tisztítania magát azoktól a vonásoktól, melyeket a volt uralkodó csoportok a nép ellen vezettek be. Ezért igyekszünk megőrizni és fejleszteni azokat a klasszikus színdarabokat, melyek mindenkor a legnemesebb nemzeti hagyományokat juttatták kifejezésre: a kínai nép szorgalmát, bátorságát és értelmességét; szembeszálását az elrnyomással és az idegen behatolással; szeretetét a szülőhaza és a szabadság iránt. Másrészről nincs többé szükségünk azokra a darabokra, melyek egykor a feudális uralkodóik iránti szolgalelkűséget ápolták,a vagy a kegyetlenség, a borzalom, a trágárság és a babona káros elemeivel mételyezték a népet. Azokat a színdarabokat, melyek egészséges és egészségtelen vonásokat egyaránttartalmaznak, megváltoztatják a szükséges módon. Példái a régi jó színdaraboknak, melyeket továbbra is nagyra értékelünk, a «Halász bosszúja»,a bátor történet egy dolgozó ember küzdelméből a zsarnokság ellen; a «Mu Lan a hadseregben», mely a legendás kínai honleány magasztos hazafiságát ábrázolja és a «Küzdelem a Csín betolakodók ellen», mely a kínai népnek az idegen betolakodókkal szembeni ellenállását mutatja be. Ma már sok olyan dráma is van, melyet régiből dolgoztak át, s melyeknek színpadon nagy sikerük van. A «Miniszterelnök és a főparancsnok kibékülése» három hasonló tárgyú régi színdarab egybedolgozása, melynek témája az egységes ellenállás a külföldi betolakodókkal szemben. A hazafias érzelmű és nagylelkű miniszterelnök megindító felhívást intéz a fennhéjázó tábornokhoz és sikerül is elérnie a kormány egységét, ami azt eredményezi, hogy hazájuk, bár gyöngébb, legyőzi a túlerőben lévő ellenséget. A darab fő tanulságát az új változat sokkal szembetűnőbben domborítja ki, mint a darab alapjául szolgáló három eredeti színmű. Az új színdarabok közül a «Három támadás Csu falu ellen» aratta a legnagyobb sikert, mely a Szung dinasztia idején lejátszódott nagy parasztfelkelés egyik epizódját mondja el. A színpadon nemcsak az egymást követő csatákat látjuk azokkal a fortélyos harcászati fogásokkal együtt, melyekhez mindkét fél folyamodik, hanem a helyes és a helytelen hadászat közötti éles ellentétet is (és mindkettő eredményeit). A kínai nép mindig szerette a SZínházat és nézőközönsége igen szigorú volt az előadások megbírálásában. A színházlátogatók azonban, akik bámulattal övezték a színészeket, főként technikai ügyességük alapján mondtak róluk ítéletet. Manapság a színház minden ember előtt nyitva áll és a nézők nemcsak a technika, hanem tartalmuk és művészeti mondanivalójuk igazsága alapján is ítélik meg a darabokat Mind a nép, mind a kormány nagy becsben tartja a klasszikus színészeket. Négy klasszikus színművész tagja az államhatalom legfelső szervének, a kínai népi politikai tanácskozó testületnek. Sokan a helyi népi képviseleti szervek küldöttei, vagy kulturális szervezetekben és kulturális ügyekkel foglalkozó kormányzati hivatalok,ban viselnek tisztséget. Megváltozott ma a színészek és közönségük közti viszony is. Most a nézőtéren főképpen munkások, parasztok és katonák foglalnak helyet. Az előadóművészek és színházlátogatók öntudata egyre fokozódik. Mikor a közelmúltban szerepeltem a «Csu fővezér búcsút vesz szíve hölgyétől» című darabban, az egész színház majd szétrobbant a nevetéstől, mikor a fővezér felkiáltott: «Az ég akarata, hogy királyságom megdőljön, csatáimat jól vívtam meg». Ezt azelőtt érzelmes résznek tekintették és senki sem nevetett rajta. Most, mikor átgondoltam a dolgot, nem értettem meglepetésemet. A közönség hangulatnyilvánításra helyénvaló volt és megmutatta új hallgatóságunk szellemi színvonalát. A nézők világosan látták, hogy a kudarcot a fővezér saját gyengeségei okozták. Nevetségesnek és részvétre méltatlannak tartották, hogy egy ember, aki annyira nem ismeri hibáit, semmitmondó szónoklásba kezdjen. Társulatunk Északkelet-Kínában tett körútja során az egyik színész valamilyen régi szöveget idézett: «Ez csak női zagyvaság és semmi értelme sincs». A színházban nyomban zúgás keletkezett, kifejezésre juttatva a tiltakozást a női nemet ért sérelem miatt. Nem tudom szavakkal kifejezni örömömet e jelenségekkel kapcsolatban, melyek példa nélkül állnak a klasszikus színpadon töltött negyvenéves működésem alatt. Most végre az emberek teljes komolysággal figyelik művészetünket, saját magas színvonaluk alapján délik meg és azt kívánják, hogy legnemesebb érzelmeiket tükrözze vissza. A színészek új boldogsága, új méltóságérzetük és felelősségérzetük a nép iránt arra késztette őket, hogy készségesen lemondjanak a reakciós tartalmú drámákról, még akkor is, ha éppen ezekben a darabokban aratták legnagyobb egyéni sikereiket. Csou Hszin-fang így nem viszi többé színpadra a «Tragédia az oltárnál» című darabot, mely rokonszenvesen ábrázolt egy tábornokot, aki megöli szeretett feleségét egyszerűen azért, hogy bebizonyítsa fiúi hűségét idős anyja iránt, aki gyűlöli menyét. Én is lemondtam arról a szerepemről, melyet a «Fei Csen-o és a tigris-tábornok» című darabban játszottam, s amely több mint harminc éven keresztül kedvencem volt. Felismertem ugyanis, hogy a darab mondanivalója téves, mert dicsőíti egy zsarnok udvarhölgyét, aki azzal bosszulja meg urát, hogy megöli egy parasztlázadás vezérét. Megváltozott a kezdő színészek élete is. A régi időkben mi borzalommal tekintettünk vissza tanulóéveinkre. A színművészetet tanuló fiataloknál testi és lelki gyötrelmeket egyaránt el kellett viselniük. A mai Kínában a felnövő új színművész-nemzedék nemcsak a drámai művészetet tanulja, hanem rendszeres oktatásban is részesül. A színművész-hallgatók nemcsak jó színészek lesznek, hanem az új demokrácia jó állampolgárai is. Tanításuk teljesen ingyenes. Az új idők napjának fénye rengeteg tehetséget és energiát szabadít fel a klasszikus színpad munkásai köréből, kik példátlan kezdeményező erőről, tesznek tanúságot, egyrészt mint művészek, másrészt mint hazafiak. Annak idején önkéntes előadásokkal hatalmas pénzösszegeket gyűjtöttek a Koreában harcoló kínai népi önkéntesek számára, sőt még hetvenéves nyugalomba vonult művészek is eljöttek, hogy ismét fellépjenek e cél érdekében. Sokan tartottak előadásokat a fronton. Két neves tiencsini művész, Csang Pao-kun és Cseng Su-tang életüket is feláldozták. Mao elnök felhívása alapján, hogy «alkossanak új dolgokat e régiből», új színművészeti dolgozók kifejlesztik a klasszikus dráma minden fajtáját, amit a nép kedvel. Nemzeti művészetünk ápolása során igyekszünk elérni azt a fokot, amikor «minden virág teljes virágzásban van». Népünk egyre gazdagabbá és változatosabbá váló élete a művészet szempontjából ugyanaz, mint a talaj a növényeknek , míg kormányunk irányítása és támogatása azonos a napsütéssel és az esővel. Ma már világos, hogy klasszikus színházunk osztozni fog az egész kínai kultúra fényes jövőjében. Az ipar fejlesztése a Kínai Népköztársaságban írta: Li Fu-csun, Kína Kommunista Pártja központi bizottságának tagja . A forradalom győzelme után a kínai nép számára új történelmi korszak kezdődött, a szocializmushoz vezető fokozatos átmenet korszaka. A kínai nép, amely rendületlenül halad e nagy cél, a szocializmus felépítése felé,ez idén hozzáfogott a nemzetgazdaság tervszerű fejlesztéséhez. A kínai kommunisták és a kínai nép gazdasági fő feladatai ezután a szocialista ipar tervszerű fejlesztésének megvalósítása, a mezőgazdaságnak és a kézműiparnak szövetkezeti alapon történő további fejlesztése, hogy Kína ily módon elmaradott agrárországból szocialista ipar-agrárhatalommá váljék. Ezek a hatalmas és bonyolult feladatok az ország népgazdasága fejlesztésének helyes vezetésével megvalósíthatók. A fiatal Kínai Népköztársaság máris számos nagy győzelmet aratott a gazdaság és a kultúra valamennyi ágának fejlesztésében, s megteremtette a szükséges feltételeket népgazdaságának tervszerű fejlődéséhez. Demokratikus reformokat hajtott végre, megsemmisítette az imperialista és a foudáls erők, úgyszintén a bürokratikus tőke erőinek maradványait; megnőtt a munkástömegek és valamennyi dolgozó öntudata, megerősödtek szervezeteik. Mindennek eredményeként mérhetetlenül megszilárdult a munkásosztály vezette nép demokratikus diktatúrájának rendszere. A gazdasági helyreállításban elért sikerek nyomán jelentősen növekedett, iparunk és mezőgazdaságunk, elsősorban új iparágaink termelőképessége. A legfontosabb ipari és mezőgazdasági termelési ágakban nagyobb eredményeket értünk el, mint amilyeneket Kínában valaha is elértek. A gazdasági helyreállítás során naggyá fejlődtek a szocialista jellegű állami üzemek, s megszilárdították vezető szerepüket népgazdaságunkban. A gazdaság helyreállítása és továbbfejlesztése teljesévé tette állami költségvetésünk helyrentó mentését, az áruk árának rögzítését. A dolgozók életszínvonala ezlyre emelkedik. A kínai népnek ez a nagyszerű győzelme szorosan összefügg nagy szövetségesünk, a Szovjetunió önzetlen segítségével. Az amerikai imperialistás területrablók mindenképpen igyekeztek meggátolni haladásunkat, megszállták Tajvan szigetét, s nyíltan megtámadták szomszédunkat, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. A kínai nép hazája biztonságának megóvása végett, az igazságosság és a béke védelmében, Mao Ce-tung elvtárs felhívására hősiesen harcbaszállt az amerikai agresszió ellen, Korea megsegítéséért, s ebben a harcban döntő győzelmet aratott. II. Kína Kommunista Pártja központi bizottságának megállapítása szerint, első ötéves tervünk, amelynek megvalósítását 1953-ban kezdtük meg, fő feladatként szabja meg, hogy elsősorban a nehézipart fejlesszük, vagyis lefektessük országunk iparosításának alapjait, s biztosítsuk a népgazdaság szocialista szektorának fokozatos kiszélesedését. Ehhez az általános célhoz igazodva, megfelelően fejlesztjük a mezőgazdaságot és a könnyűipart, sz állhatatosan, fáradhatatlanul igyekszünk, hogy a mezőgazdaságot és a kézműipart a szövetkezés útjára tereljük.. A termelés fokozásával egyre emeljük a nép anyagi és kulturális színvonalát. Az állami tervbizottság a kommunista párt útmutatása szerint most dolgozza ke első ötéves tervünk feladatait. Hazánk ipari építése az első ötéves terv szerint a következő közvetlen feladatokat rója ránk. Először: az ötéves népgazdaságfejlesztő terv szerint a nehézipar fejlesztése a legdöntőbb feladat. Ehhez rengeteg anyag és pénz, meglehetősen sok idő és sok bonyolítótechnikai felszerelés kell majd. De ez a helyes út, ezen az úton kell haladnunk, semmiféle más úton nem haladhatunk. Fejlesztenünk kell a nehézipart, különösen a kohóipart, a fűtőanyagipart és az energiaipart, a gépgyártást és a legfontosabb vegyiipari ágakat, mert csak ily módon fektethetjük le országunk iparosításának szilárd alapját, csak ily módon fokozhatjuk hazánk védelmi képességét és óvhatjuk meg biztonságát, csak ily módon tehetünk szert olyan gazdaági erőre, amellyel biztosíthatjuk az ország gazdasági függetlenségét és a szocialista gazdaság gyors felvirágzását. A nehézipar biztosítja, hogy a könnyűipar is a szükséges mértékben fejlődjék és megteremti az anyagi és technikai feltételeket mezőgazdaságunk átalakulásához. Mindennek az a célja, hogy egész népgazdaságunk szüntelenül fejlődjék, s a nép életszínvonala rendszeresen emelkedjék. Pontosan megállapítjuk a termelőeszközök és a közszükségleti cikkek szükséges termelési arányát a beruházások közt, népgazdaságunk valamennyi ágának fejlesztésében. Biztosítanunk kell, hogy elsősorban az első alosztály fejlődjék, de a lakosság vásárlóképességének növekedéséhez képest megfelelően fejlődjék a második alosztály is. Másodszor: igyekszünk, hogy gazdaságunk szocialista szektora szüntelenül növekedjék. Ez gazdasági vezetésünk alapelve, mert csak akkor biztosíthatjuk, népi demokráciánk megszilárdulását és továbbfejlesztését, csak akkor teremthetjük meg a szocialista társadalom felépítésére való áttéréshez szükséges anyagi alapot, csak akkor biztosíthatjuk hazánkban a szocializmus végleges győzelmét, ha ragaszkodunk ehhez az elvhez. Ezért minden erőnkkel törekszünk államiiparunk, állami és szövetkezeti kereskedelmünk további rohamos fejlesztésére, népgazdaságunkban a szocialista szektor vezető szerepének általános megszilárdítására. A kapitalista gazdasági szektort illető politikánk elsősorban e szektor korlátozására irányul. De társadalmi viszonyaink fejlődésének konkrét történelmi feltételei közt gazdaságunk mai helyzetére való tekintettel ezentúl is serkentjük, s a nyersanyagfeldolgozásra adott állami rendelések, az állami és a magántőke közös műveletei stb. révén bevonjuk tervgazdaságunkba a kapitalista szektornak azt a részét, amely népgazdaságunk hasznára válik, s elősegíti az általános jólét emelkedését, ellenben gyengítjük és fokozatosan megszüntetjük a kapitalista szektornak azt a részét, amely károsítja népgazdaságunkat, s gátolja az általános jólét emelkedését. Harmadszor: tovább erősítjük a munkásparaszt- szövetséget. Ezzel kapcsolatban legfőbb feladatunk, hogy az ipari és a mezőgazdasági termelés további fokozásával növeljük a város és a falu áruforgalmát. A part és a kormány ezért komoly figyelmet fordít a mezőgazdaság fejlesztésére, elsősorban a gabonatermelés növelésére. Ily módon emelhetjük a parasztok életszínvonalát, felhalmozhatjuk az ipari építéshez szükséges eszközöket, elláthatjuk az ipart a szükséges nyersanyaggal, s az ipar további fejlődésének serkentése és a városi lakosság szükségleteinek kielégítésére, valamint külkereskedelmi célokra szolgáló árugarbonaalap növelése céljából kiterjeszthetjük az iparcikkek piacát. A mai viszonyok közt a mezőgazdaságban főként a kölcsönös rentrakase-gély-mozgalom és a szövetkezeti mozgalom fejlesztésével kell törődnünk. De nem feledkezhetünk meg azoknak a parasztoknak az érdekeiről sem, akik nem léptek be a kölcsönös segélybrigádokba vagy a szövetkezetekbe. A munkás-paraszt szövetség további erősítése végett iparunk feladata, hogy ellássa a falut a szükséges mezőgazdasági felszereléssel és iparcikkekkel. Ezenkívül állami kereskedelmi szerveinknek, a kereskedelmi és a fogyasztási szövetkezeteknek, a pénzügyi szerveknek és a hitelintézeteknek helyes árpolitikát, helyes adó- és hitelpolitikát kell folytatniuk, hogy a parasztok a termelés emelkedése alapján növelhessék jövedelmüket, hogy a mezőgazdaságban kialakuljanak az állandó bővített újratermelés feltételei. Negyedszer: a népgazdaság általános fejlődése alapján felemeljük valamennyi dolgozó anyagi és kulturális színvonalát. Sztálin arra tanított bennünket, hogy «az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása — ez a szocialista termelés célja; a szocialista termelés szakadatlan növelése és tökéletesítése a legfejlettebb technika alapján — ez a cél elérésének eszköze». A Kínai Népköztársaság gazdasági építésének ötéves terve nemcsak a termelés fokozását szabja meg, hanem a nép anyagi és kulturális színvonalának megfelelő emeléséről is gondoskodik. Ha tovább javul a dolgozók anyagi helyzete, a néptömegek még szívesebben dolgoznak az új Kína építésén, még aktívabbak lesznek, s még többet, még alkotóbb módon kezdeményeznek a szebb jövő felépítéséért folyó harcban. Az ötéves terv, amely a dolgozók anyagi jólétének emelkedését szolgálja, egyszersmind arra irányul, hogy a munka termelékenysége gyorsabban emelkedjék, mint ahogyan a munkabérek emelkednek, mert csak ily módon biztosíthatjuk a termelés további kiterjesztéséhez é® az állami tartalékok megteremtéséhez szükséges állami felhalmozási alap rendszeres növekedését. Ezeket a rendszabályokat természetesen a dolgozók létérdekeivel összehangoltan valósítjuk meg. III. Hazánk a Szovjetunió és a többi baráti ország önzetlen és aktív gazdasági és műszaki segítségére támaszkodva, az ötéves terv megvalósítása végett a következő rendszabályokhoz folyamodik: Először: egyre intenzívebben építjük az új iparvállalatokat. Öt év alatt országunkban egy kohókombinátot, színesfémkohászati üzemeket, bányákat, széndúsító üzemeket, ásványolajfinomító üzemeket, gépgyárakat, gépkocsigyárakat, villamosberendezés-gyártó üzemeket, vegyészeti gyárakat, hőerőműveket, vízierőműveket és számos könnyűipari üzemet építünk. Az újonnan épült gyárakat korszerű gépi felszereléssel látjuk el. E nagy ipari üzemek építésén kívül újjáalakítjuk és kibővítjük a meglévő üzemeket, továbbá számos közép- és kisüzemet építünk. Az ipari építés és a gazdasági fejlődés szükségleteinek kielégítésére több ezer kilométer új vasútvonalat fektetünk le. Nagy gondot fordítunk országutak építésére, valamint a belvízi hajózás fejlesztésére. Amikor hazánkban még alig kezdődött meg a gazdasági építés, egyes elvtársaink, akik ezen a területen tapasztalatlanok voltak, s nem értették a népgazdaság helyreállításával és továbbfejlesztésével együttjáró nehézségeket, túlságosan nagyarányú üzemépítési programmot tűztek ki, a körmük szakadtáig harcoltak e Programm mielőbbi végrehajtásáért. Pártunk központi bizottsága megbírálta ezeket a gazdasági fejlődés objektív törvénye által felvetett követelményeknek és Kína valóságos helyzetének ellentmondó terveket. Másodszor: maximálisan ki kell használnunk a működő üzemek teljesítőképességét, mert ezekre az üzemekre vár az a nagy és nehéz feladat, hogy gépekkel lássák el az újonnan épülő üzemeket, s új kádereket képezzenek ki számukra. A jelenleg működő üzemek alkotják azt az alapot, amelyen egész iparunk fel fog épülni. A párt és a kormány ezért nagyon fontosnak tekinti a működő üzemek maximális kihasználását, s számos konkrét rendszabályt jelölt meg ez üzemek újjáalakítására és termelésük észszerű megszervezésére. A párt és a kormány a működő üzemekben fokozatosan meghonosítja az igazgatás tudományos módszereit, megerősíti a tervszerinti és a műszaki vezetést, fokozza az ideológiai és a politikai munkát, megjavítja az egész gazdasági vezetést, s kiküszöböli a munkában mutatkozó hibákat, a munkában tapasztalható fogyatékosságokat, hogy a lehető legteljesebben felhasználhassa a feltárt tartalékokat állami termelési tervünk teljesítésére és túlteljesítésére. Eleinte sok elvtársunk nem ismerte fel, milyen fontosak a működő üzemek országépítésünk szempontjából, nem fordított kellő figyelmet ezeknek az üzemeknek a munkájára. Kína Kommunista Pártjának központi bizottsága komolyan megbírálta ezt a pártunk politikájával ellentétes magatartást. Harmadszor: felhalmozás megteremtése céljából a legszigorúbban takarékoskodunk. Óriási ütemű gazdasági építésünkhöz rengeteg pénz kell, s ezt a pénzt különféle forrásokból meríthetjük. Lenin és Sztálin tanítása szerint az ország iparosításának megvalósításához takarékosság és szocialista felhalmozás szükséges. Mao Ce-tung elvtársi a tanításnak megfelelően hangoztatta, hogy a termelés fokozása, az önköltség csökkentése, az improduktív üzemi kiadások megszüntetése és a takarékosság a felhalmozás fontos eszköze. Kína Kommunista Pártja ezeknek az útmutatásoknak megfelelően nagyarányú mozgalmat indított a termelés fokozásáért és a takarékosság rendszerének elterjesztéséért az iparban, a kereskedelenben, a postánál és a közlekedésben. Mindenkép igyekszünk, hogy a népgazdaság egész állami szektorában, valamint az állami és a magántőke közös ellenőrzése alatt működő üzemekben és a szövetkezeti üzemekben meghonosítsuk az önálló elszámolást. Az új építkezéseken kiterjedt kutatómunkát végzünk. Negyedszer: különös figyelmet fordítunk az ipari káderek képzésére. A régi Kína egyik legsúlyosabb átkául hagyta ránk a szükséges káderek hiányát. Ez a szakemberhiány akadályoz bennünket a gazdasági építés nagyarányú fejlesztésében. A gazdasági helyreállítás során világosan megmutatkozott, milyen nagy probléma ez. Az állam az ipari építéshez szükséges szakemberek képzése céljából mindent elkövet, hogy az ötéves tervben kitűzött feladatoknak megfelelően számos új főiskolát nyisson, hogy kibővítse meglévő egyetemeinket és műszaki főiskoláinkat, hogy újjászervezzen egyes egyetemi fakultásokat, hogy számos műszaki középiskolát létesítsen, s hogy megjavítsa az oktatást és megerősítse a közoktatás vezetését. Minden nagyobb üzemben alapfokú műszaki iskolák, iparos tanulóiskolák, esti iskolák és rövid tanfolyamok indultak. A művezetők és a tanulók szerződéseket kötnek egymással; ezekbe a szerződésekbe belefoglalják a fiatal káderek szakképzettségének fokozását is. Más intézkedésekkel is javítják a káderképzést. A párt és a kormány különös figyelmet fordít a legügyesebb munkások kiemelésére és továbbképzésére. Ezek a munkások szakemberek lesznek, az új műszaki értelmiség előőrsei. Végül a kínai kommunisták a gazdasági építés pártvezetésének megszilárdítása és az első ötéves terv teljesítésének biztosítása végett tanulmányozzák Lenin és Sztálin idevágó műveit, átveszik a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatait, felhasználják a gazdasági vezetés szovjet módszereit és a tudomány eredményein alapuló fejlett munkamódszereket. A legkomolyabban tanulnunk kell a Szovjetuniótól — ez egyik legfontosabb feltétele, hogy nagy hazánk sikeresen haladhasson az új élet építésének útján. (A «Tartós békéért, népi démon rácsiért!» legújabb számából.) SZABAD NÉP A magyar válogatott labdarúgócsapatok edzőmérkőzése A csehszlovákok és bolgárok ellen készülődő magyar labdarúgóválogatottak szerdán délután játszották utolsó edzőmérkőzésüket. Először a Szófiába készülő együttes játékára került sor. A mérkőzés nem hozott nagyiramú, színvonalas játékot, a válogatott azonban így is biztosan 9:0 (4:0) arányban győzött a Csepeli Szikrai együttese ellen. A prágai csapat már sokkal jobban játszott, s az új összetételű csatársor is kitűnően mozgott. A válogatott a Kinizsi Sörgyár jóképességű csapatát 13:1 (4:1) arányban győzte le. " A sakkvilágbajnokjelöltek versenye Zürich, szeptember 30. (TASZSZ) A sakkvilágbajnokjelöltek versenyén, szeptember 29-én a 17. fordulóra került sor. Négy játszma: Szabó—Szmiszlov, Averbach— Kérész, Petroszjan—Reshewsky és Najdorf— Bronstein döntetlen eredménnyel ért véget. A Stahlberg—Kotov, Euwe—Geller függőben maradt játszmában a szovjet nagymesterek esélyesek a győzelemre. Tajmanov Grigorics elleni játszmája is függőben maradt. A verseny állása: Szmiszlov 10.5 pont, Reshewsky 9 (2 függőjátszma), Najdorf 9, Bronstein 8.5 (1) Kérész 8.5, Euwe 8 (1), Boleszlavszkij, Petroszjan 8, Tajmanov 7 (2), Kotov 7 (1), Averbach, Szabó 7, Geller 6.5 (1), Gligorics 6 (1), Stahlberg 4 (1). Szeptember 30-án a függőjátszmákat fejezték be. A fővárosi mozik műsora 1993 október 1—7 között A KÍNAI FILMHÉT MŰSORA: PUSKIN (Kossuth Lajos u. 18.) 1-én: Ezer veszélyen át, 2-án: Kína lánya, 3-án: Sanghajban történt, 4-én: Megvirradt, 5-én: Fehérhajú lány, 6-án: A pásztor dala, 7-én: Vörös zászló a zöld hegyen fl0. f12. 12. 14. h6. 8. SZABADSÁG (Bartók Béla út 64.) 1-én: Megvirradt, 2-án: Fehérhajú lány, 3-án: A pásztor dala, 4-én: Ezer veszélyen át, 5-én: Kína lánya, 6-án: Sanghajban történt, 7-én: Acélkatonák 11. h2 4. 17. 19. DÓZSA (Róbert Károly-krt. 59.) 1-én: Ezer veszélyen át, 2-án: Sanghajban történt, 3-án: Kína lánya, 4-én: A pásztor dala, 5-én: Acélkatonák, 6-án: Fehér, hajú lány, 7-én: Megvirradt 15.. 17, 9. ALKOTMÁNY (Újpest): 1-én: Sanghajban történt, 2-án: A pásztor dala, 3-án: Fehérhajú lány, 4-én: Acélkatonák, 5-én: Megvirradt, 6-án: Ezer veszélyen át, 7-én: Kina lánya 14, h6, 8." GYÖNGYVIRÁGTÓL LOMBHULLÁSIG (Kisérőműsor: Szépség és erő ünnepe): VÖRÖS CSILLAG (Lenin-krt. 45.) prol. f5, h7, 9; DUNA (Fürst Sándor u. 7.) f5, h7, 9, v. f3; FÉNY (Újpest) prol. 6, 8, v. 4; TÁNCSICS (Csepel) prol. f6, h8, v. f4; TÁTRA (P.erzsébet) h6, 8, v. 14. — A BOLDOGSÁG MADARA: URÁNIA (Rákóczi-út 21.) 4. hétre prol. 4, n7, f9; CORVIN (Kisfaludy-köz) 3. hétre prol. h4, 6, f9; FELSZABADULÁS (Flórián-tér. 3.) f4, h 6, 8, v. n2; ATTILA (B.-fok) h6, 8. v. 14. — ANNA: MUNKÁS (Kápolna-u. 3/b) n6, f8. v. 3; JÓZSEF ATTILA (B.palota) h6, 8, v. f4. — KIRÁLYLÁNY A FELESÉGEM: SZIKRA (Lenin-krt. 120.) 4. hétre prol. 10, 12, n3, i5, h7, 9; MÁJUS 1 (Mártírok útja 55.) 4. hétre prol. 4, n7, f9, v. h2; ZUGLÓI (Angol-u. 26.) 3. hétre prol. f4, h6, n9; HUNYADI (Kispest) 4. hétre prol. 6, n9, v. h4. — AZ ÓCEÁN JEGÉN: FÁKLYA (Lenin-krt. 88.) 7. hétre prol. n5, n7, n9. — TOLDI, plasztikus mozi (Bajcsy-Zsilinszky út 36.) prolongálja nagysikerű műsorát 5, n7, f8. — HÓPELYHECSKE (magyar felirattal); GORKIJ (orosznyelvű mozi) (Akácfa u. 4.) h6, 8, v. f4. _ SZÉPSÉG ÉS ERŐ ÜNNEPE (színes film a Népstadion megnyitásáról). Kísérőműsor a VÖRÖS CSILLAG, DUNA, FÉNY (Újpest), TÁNCSICS (Csepel), TÁTRA (P.erzsébet) mozikban. 1. Magyar híradó, 2. Szovjet híradó, 3. Szépség és erő ünnepe, 4. Termelőszövetkezeti kongresszus, 5. Két nyuszi. HÍRADÓ (Lenin krt. 13). Reggel 9-től este 11-ig folytatólag. Makszimka (Kísérőműsor: Este a fonóban): BÁSTYA (Lenin krt. 8.) 11, 1, 3, 5, 7, 9; TINÓDI (Nagymező u. 8.) f4, h6, 8; SZIGETHY (Albertfalva) f6, h8, v. n4, csüt. szünnap: JÓKAI (Budatétény) 3—4, f6, h8, v. n4. — Táncmester: BETHLEN (Bethlen Gábor tér 3.) f5, f8; ÚJLAKI (Bécsi út 69.) 5, 8, v. 2; MÓRICZ ZSIGMOND KULTÚROTTHON (Medosz) (Jókai u. 2.) 1-én, 3—4-én, 7-én, 5, 8. — Róma, 11 óra: MARX (Landler Jenő u. 39.) f4, h6, n9; KOSSUTH (P.erzsébet) prof. h6, 8, v. f4; ÉLMUNKÁS (Kispest) f6, h8, v. n4. — Rejtelmes sziget: BÁNYÁSZ B-terem (József-krt. 63.) 4, n7, f9; HALADÁS (Bartók Béla-út 128.) f4, h6, 8; IPOLY (Csáky-u. 65.) f4, h6, 8. — A torna hősei: ÓBUDA (Selmeci-u. 14.) 4, n7, f9. — Elveszett melódiák: SPORT (Thököly-út 56.) f4, h6, 8; JÓZSEF ATTILA (Kálvária-tér 7.) f4, h6, 8; BRIGÁD (P.-lőrinc) f6, h8, v. n4; VERSENY (Szt. László-tér 14.) prol. f6, h8, v. n4. — Twist Olivér: ADY (Somogyi Béla-út 3.) 4. hétre prol. f4, h6, 8; TANÁCS (Szt. István-krt. 10.) 10, 12, n3, f5, h7, 9; UGOCSA (Ugocsa-u. 10.) f4, h6, 8; CSOKONAI (Népszínház-u. 13.) 4. hétre prol. 10, f1, 3, f6, 8. — Különös örökség: RÁKOSI MÁTYÁS KULTÚRHÁZ (József Attila tér 4.) n6, f8, sz. f5, v. 3, n6, f8, szerda szünnap; KÖLCSEY (Kispest) h6, 8, v. f4. — Solvay titkos aktái: RÁKÓCZI (Csepel) h4, h6, 8; CSABA (R.csaba) n6, f8, v. 3, csüt. szünnap. — Vihar Grúziában I—II.: SZABADSÁG (Újpest) 1—4, n7, v. f5, 8. — Leleményes asszonyok: CSILLAG (Csillaghegy) h6, 8, v. f4, csüt. szünnap. — Vadásztörténet: ÚJVILÁG (R.-keresztúr) h6, 8, v. f4, szerda szünnap; PETŐFI (N.-tétény) 1—4, *h6, 8, v. f4. — Nevess velünk: ÉVA (Erzsébet kir.-né.út 36/b) f4, h6, 8; TÁTRA (Üllői út 63.) 5—7, 4, n7, f9; VILÁG (R.mihály) h6, 8, v. f4, szerda szünnap; CORVIN (P.-erzsébet) 1—4, h6, 8, v. f4. — Afrikában történt: MIKSZÁTH (Sashalom) 5, n8, v. h3 szerda szünnap. — Első hangverseny: BEM (Mártírok útja 5/b) prof. fii, f1 f3, f5, f7, f9; SZABADSÁG (P.Imre) h6, 8, v. h4. — Állami áruház: ZRÍNYI (Lenin-krt. 26.) 4. hétre prol. 4, n7, f9, v. 2. — Csapda: PENTELE (Lenin-krt. 39.) 3. hétre prol. 10, 12, 2, 4, 6, 8. — Az asszony állja a szavát: ALKOTÁS (Alkotás-u. 11.) 10, 12, 4, n7, f9, ÁRPÁD (Kerepesi út 146.) n6, f8, v. n4, csüt. szünnap. — Ezerarcú hős: BÁNYÁSZ A-terem (József-krt. 63.) 4, n7, f9. — Emberrablók: RÁKÓCZI (Rákóczi-út 68.) 11, 1, 3, 5, 7, 9; SZABADSÁG (B.liget) f6, h8, v. n4, csüt. szünnap; TERV (Pestújhely) f6, h8, v. n4; KULTÚRA (P.-hidegkút) h6, 8, csüt. szünnap. — Óceán vándora: HONVÉD (Rákóczi-út 82.) fn, f1, f3, f5, f7, f9. — Makacs menyecskék: NAP (Népszínház u. 31.) f4, h6, 8. — Angyallal nyaraltam: BÉKE (Szt. László-u. 48.) 6, 8, v. 4; VILÁGOSSÁG (P.erzsébet) f6, h8, v. n4; TÜNDÉR (Újpest) 1—4, h6, 8, v. f4. — Legyőzhetetlen város: KULTUR (Kinizsi-u. 28.) prol. f4, h6, 8 — Kövirág: PARTIZÁN (Üllői-út 101.) 4, n7, f9. — Fiúk, lányok, kutyák: DIADAL (Krisztina-krt. 155.) 4, n7, f9. — Egy hét a csendes házban: VASVÁRI (Kerepesi-út 44.) h4, h6, 8. — Tell Vilmos: OTTHON (Beniczky u. 3—5.) f4, h6, 8. — Gőgös hercegnő: HAZÁM (Váci-út 150.) 4, n7, f9. — Civil a pályán: SZABADSÁGHEGYI (Evetke u. 2.) 2—3: 6. 8. — Karrier Párizsban: TAVASZ (R.-palota) 1—4: 6, n9, v. h4. — Bátor emberek: KÁRPÁT (Cs.-hegy) 16, h8, v. n4, szerda szünnap. — Magános ház: ÁRPÁD (B.-fok) 1—4: f6. h8, v. n4. — Köszív: FORUM (P lőrinc) 1—4. h6 8, v. f4. — Tarkakockás: ÁRPÁD (Soroksár)) 1—4:’he’ 8, v. h4. — Hópelyhecske: JÓKAI (R.-hegy) 2—4: n6. f8, v. 3. — Iga alatt: SZIGET (Csepel) 1—4: f6, h8, v. n4. __ Halálraítélt hajó: BÉKE (R.-palota) f6. h8, v. n4, csüt. szünnap. — Szeleburdi tapsifüles: OTTHON (Soroksár) 1—4: f6, h8, v. f4. — Janika: SZABADSÁG (Csáky-liget) 1—4: h6, 8, v. f4. — Császár pékje: PAMUTTEXTIL KULTÚRHÁZ (Fehérvári-út, 47.) 4-én, 6-án: f4, h6, 8; SZABADSÁG (Cs.-liget) 5—7, h6, 8. — *BM-ügy: KOSSUTH (Cinkota) 3—4, f8, v. f4, f6, f8. — Zűrzavaros éjszaka: KELEN (K.völgy) 1—4: f6, h8, v.f4. — Trubadúr: LENÁRUGYÁR KULTÚROTTHON (Csillaghegy) 1-én: h6, 8. Kis Katalin házassága: LENÁRUGYÁR KULTÚROTTHON (Cs.-hegy) 4-én: 14, h6, 8. — Kék kardok: TaIVASZ (R.-palota) 5—7, 6, n9.— Tengerész lánya: FORUM (P.-lőrinc) 5—7: h6, 8. — Mágnás Miska: ÁRPÁD (Soroksár) 5—7: h6, 8. — Semmelweis: SZABADSÁG (Újpest) 5—7: h6, 8. — Úri muri: JÓKAI (R.-hegy) 5—7: n6, f8. — Csak a papa meg ne tudja: SZIGET (Csepel) 5—7: f6, h8. — Hű barátok: TÜNDÉR (Újpest) 5—7: h6, 8. — Határmentén történt: OTTHON (Soroksár) .5—7: f6, h8. — Három kívánság: CORVIN (P.erzsébet) 5—7: h6, 8 — Elsőosztályosok: PETŐFI (N.-tétény) 5—7,6, 8. — Fehérhajú lány: SZABADSÁGHEGYI (Evetke u. 2.) 5—6, 6, 8. A RADIO MŰSORÁBÓL péntek KOSSUTH-RÁDIÓ: 8-20: Műsorismertetés. — 11.30: Justh Zsigmond emlékezete. Irta Illés Endre. — 12.00: Hírek. Belföldi lapszemle. — 12.15: Ajándékhangverseny a Lillafüreden üdülő dolgozóknak. — 13.00: Részletek Lehár «Luxemburg grófja» c. operettjéből. — 13.30: Csehszlovák dalok és táncok. — 14-15: Úttörő-híradó. — 14.40: Népi énekesek műsora. — 15.30: Zenekari művek. Hangi. __ 16.20: Orosz nyelvlecke. 16.40: Fiatalok sporthíradója. — 17.00: Hírek. — 17.10: Nemzetközi kérdések..^ Előadás. — 17.25: Békeharcos zeneszerzők. Előadás. — 17.55: Jó munkáért szép muzsikát! — 18.30: Tíz perc külpolitika. — 19.00: Az épülő kommunizmus nagy országában. A moszkvai rádió összeállítása. — 20.00: Hírek. — 20.10: Mit hallünk holnap? — 20.15: A magyar rádió válaszol falusi hallgatói kérdéseire. — 20-30: Hangos Újság. — 21.10: A rádió szimfonikus zenekara és a Magyar Állami Hangversenyzenekar játszik. — 22.05: Hírek Külföldi lapszemle. Sport. — 22.25: Szórakoztató muzsika. __ 23.05: Magyar muzsika. PETŐFI-RÁDIÓ: 6-45: A «Szabad Nép» vezércikke. — 7.00: Jó reggelt gyerekek! — 7.35: Szórakoztató zene a moszkvai rádió műsorából. — 8.30: Zenekari muzsika. Hangi. — 9.20: Ajándékműsor a zombói Majsai-úti általánosiskola I., II., III., IV., V. osztályos tanulóinak. Ványa, az ezred fia. Ifjúsági rádiójáték. Katajev regényét rádióra átdolgozta Sötér István. _ 10.00: Hírek. — 10.10: Híres dalköltők dalai. Goldmark-dalok. — 10.30: Óvodások műsora. — 11.00: Jani József és zenekara játszik. — 15.00: Részletek Kacsóh «János vitéz» c. daljátékából. — 15.40: Egy pohár tokaji. Zenés irodalmi műsor. __ 16.00: A rádió népi zenekara játszik. — 16.20: Szív küldi szívnek szívesen. — 16.45: Az önköltségcsökkentés hatása a szovjet dolgozók életszínvonalának emelésében. Előadás. — 17.00: Tánczene. — 17.40: Cseh fúvószene. — 18.05: Beszélő atlasz: Himalája. __ 18.45: Sporthíradó. — 19.00: A rádió énekkarának műsora. — 19.30: Népdalfeldolgozások. CSÜTÖRTÖK, 1933 OKTÓBER 1 IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: felhőátvonulások, néhány helyen záporeső, zivatar. Mérsékelt északi-északkeleti szél. A nappali hőmérséklet keleten kissé csökken, másutt alig változik. A budapesti színházak mai műsora Operaház: Bánk bán (7). — Az Operaház Erkel Színháza (volt Városi Színház): Tosca (13. bér 1., 7) — Nemzeti Színház: Bánk bán (7). — Katona József Színház: Pygmalion (7). — Madách Színház: Liliomfi (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Forr a világ (7). — Fővárosi Operettszínház: Bociboci tarka (7). — Ifjúsági Színház: Az aszódi diák (4). — Ifjúsági Színház Kamaraszínháza: Az eltüsszentett birodalom (4). — Fővárosi Víg Színház: Egy marék boldogság (7).—Vidám Színpad: Nem a tükörgörbe (7). — Állami Bábszínház: Sztárparádé (fél 8). SZABAD NÉP a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100, *142—220. Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája, Budapest, V., József nádor-tér 1. Tel.: 180—850, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatal. — A budapesti előfizetők ügyeit a kerületi kézbesítőpostahivatalok kezelik. Központi előfizetőszolgálat: 183—022. Előfizetési díj havi 12 Ft. SZIKRA Lapnyomda: -I- I- -I. -I. -I