Szabad Nép, 1953. november (11. évfolyam, 305-334. szám)
1953-11-03 / 307. szám
ADENAUER HITLER NYOMDOKAIBAN írta: Wilhelm Pieck, Németország Szocialista Egységpártja központi bizottságának elnöke A kölni «Rheinische Merkur» voltakén Adenauer hivatalos lapjának tekinthető. A Keresztény-Demokrata Unió e «hivatalos» pártseócsöve nyíltan kifecsegi Adenauer szándékait és terveit, amelyeket a kancellár kormánynyilatkozatai csak álcázottan vagy célzások formájában tartalmaznak. Szeptember 18-án, két héttel a nyugatnémetországi választások után a «Rheinische Merkur» Adenauer jóváhagyásával közzétette a kancellár igazi kormányprogrammját. Ez a Programm ® két feladatot tekint «különösen sürgős»-nek. Az első: «Németország végleges bekapcsolása» az amerikai főparancsnokság alatt lévő európai katonai közösségbe, amelyet képmutatóan «európai védelmi közösségnek» neveznek. A lap magasztalja a «szövetségi kancellárt», hogy az az európai ügyek egyik legerélyesebb «döntőbírájaként» meglepő gyorsasággal tűzte napirendre az «európai védelmi közösség» vitáját, s «ezzel döntő rést ütött az európai védelmi közösséggel szemben tanúsított ellenállás falán». A lap meglehetősen leplezetlenül kimondja, hogy Adenauer a Wall Street kegyelméből Európa gauleiterségére törekszik, s ezért meg akarja törni a nyugateurópai országok, elsősorban Franciaország és Olaszország békeszerető néptömegeinek a bonni és a párizsi katonai szerződésekkel szemben kifejtett ellenállását. Az Adenauer-féle «európai közösség mai hitleri «új európai rendtől» csak nevében különbözik, s abban, hogy Adenaue uralma alatt a kruppokhoz, perdemenyesekhez és alasokhoz még közvetlen sugarmajtókként a morgainok, a rockefellerek és a dupontok is csatlakoztak. Ezért teljesen logikus, hogy a «Rheinische Merkur», Adenauer gondolatainak kifejezéseképpen, így folytatja a programm ismertetését: «A második nagy feladat, amelynek mihamarabbi és minél erélyesebb megoldását kívánjuk, a marxizmus végleges megsemmisítése, a szocializmus ártalmatlanná tétele nemcsak Németországban, hanem Európaszerte is». Ez betűről betűre megegyezik Hitler programjával, hiszen mint ismeretes, Hitler is azt tekintette feladatának, hogy ne csak Németországban, hanem egész Európában is kiirtsa a marxizmust. De Hitlernek ugyanúgy beletört ebbe a bicskája, mint kiber barátjáinak, Mussolininek, vagy előttük Bismarcknak, a «vaskancelárnak», Sztolipinnek, a cári feketeszázasnak és a marxista munkásmozgalom még jónéhány hasonlóan ádáz és hetvenkedő ellenségének. Egyáltalán nem kétséges, hogy Adenauer és rendszere is kudarcot fog vallani. De bármennyire bizonyos is ez, sem a német nép, sem a szomszédos népek figyelmének nem szabad elterelődnie attól a veszedelemtől, amellyel a bonni revanspolitikusok és militaristák rendszere fenyegeti a békét. A «marxizmus végleges megsemmisítésének» és az antikommunizmusnak a jelszavát egykor Hitler, éppúgy minma Adenauer, a háború ideológiai előkészítésére és imperialista hódító terveinek álcázására használta fel. Adenauer 1953 október 20-i kormánynyi sakkozatában nagyon sokszor használta ezt a szót: «béke». Ennek a német népet és az európai népeket arra kell emlékeztetnie, hogy Hitler rendszerint olrankor beszélt különösen hangosan a békéről, amikor újabb háborús gaztettre készült. Aki ma belepillant abba a hitleri rendeletbe, ammely kimondta a hadkötelezettséget, s elolvassa azt a mondatot, hogy a Hitler-kormány «a német német felfegyverzéssel nem a háborús akciók eszközét, hanem csupán az önvédelemnek, tehát a béke megőrzésének eszközét akarja megteremteni», az jogosan gondolhatja, hogy Adenauer legutóbbi kormánynyilatkozatát olvassa. Hiszen ez a kormánynyilatkont ugyanúgy azt akarja elhitetni, hogy Nyugat- Nérmetországbak a hitleri militaristák vezetésével történő felfegyverzése a béke ügyet szolgálja. Adenauer azonban téved, ha úgy gondolja, hogy a német nép és az európai népek már elfelejtették a legutóbbi bűntett — a világháború — tanulságait. Adenauer valamennyi imperialistához hasonlóan hátországának «biztosításával» szeretné megtoldani a fegyverkezés politikáját és Nyugat-Németországnak az európai háborús tömbbe való bekapcsolását. Tehát — mint Sztálin mondta egyszer — «saját» munkásainak megzabolázására törekszik. S valóban ez ,a «marxizmus megsemmisítésének» tulajdonképpeni értelme. Ezért kényszeríti Adenauer a «Rheinische Merkúrt», hogy követelje a bonni alkotmány olyan revízióját, amely lehetővé teszi az ebben legalább formálisan kinyilatkoztatott demokratikus jogok és szabadságjogok megnyirbálását vagy eltörlését. Nem véletlen, hogy a reakció csapása elsősorban «a sarkalatos szociális jogok» ellen iráryult, s hogy «különösen a sztrájkjogot» akarja Adenauer «erkölcsi és állampolitikai követeléseinek» keretei közé szorítani. A «sztrájkjog új szabályzatának» alapvonásait dr. Deher volt igazságügyminiszter ismertette október elején Szabad Demokrata Pártjának sajtótájékoztatójában. Az új rend szerint a politikai sztrájkok, valamint a szolidaritásnyilvánító és tiltakozó munkabeszüntetések általában megtiltandók. «Az alkotmány alapján működő hatóságok elleni sztrájkok», vagyis minden közüzemi sztrájk — a bérsztrájk is — «erőszaknak és jogsértésnek» tekintendők, s szigorú büntetés terhe alatt eltiltandók. Ezt a tételt iá akarták terjeszteni minden «létfontosságú vállalatra». Tehát a sztrájkjog tervezett «új szabályozása» voltakép nem egyéb fasiszta sztrájktilalomnál. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy náci minta szerint kísérletek történtek a szakszervezetek «gleichsehaltolására» is. A Keresztény-Demokrata Unió nyolcpontos programírója kimondja, hogy a német szakszervezetek egyesülésének vezetőségébe Adenauer három komiszárját, a tartományi szakszervezeti egyesülések és az iparági szakszervezetek vezetőségébe pedig (a kerületi vezetőségeiktől az országos vezetőségekig) Adenauer két-két komiszárját kell beültetni: a Programm ezenkívül megjelöl több más intézkedést is, amely mind a szakszervezeteknek az Adenauer-kormány reakciós és militarista irányvonalához való hozzáidomítását szolgálja. De az Adenauer-klikknek a demokratikus jogok és szabadságjogok ellen, a sztrájkjog és a szakszervezetek ellen intézett támadásai egyszersmind e rendszer gyöngeségét is bizonyítják. A választásokon az Adenauer-koalció ellen leadott mintegy 9 millió szavazat főleg munkások szavazata. A munkások legnagyobb erőssége a parlamenten kívüli harc, a tömegsztrájk és a tüntetés. Ha a szociáldemokraták, a kommunisták, a szakszervezeti tagok és a pártonkívüliek akcióegységbe tömörülnek, a nyugatnémet munkásosztály e harci formákkal végkép meghiúsíthatja Adenauer reakciós fegyverkezési és háborús terveit. Ez annál is inkább lehetséges, mert a nyugatnémet munkásokat erős szövetséges támogatja: a történetemben első, békeszerető, vétóban demokratikus német állam, a Német Demokratikus Köztársaság egységes munkásosztálya. Németország Szocialista Egységpártja már a választások előtt javasolta az övezeti határokon átnyúló akcióegység megteremtését. Az NSZEP a szolidaritás érzésétől sarkalva, szüntelenül, minden erejével segíteni fogja Nyugat-Németország munkásait a jogaikért és a szabadságjogokért, a revanspolitikusok és a militaristák bonni klikkje ellen vívott harcukban. Az Adenauer-rendszer retteg a munkásosztály akcióegységétől, retteg attól, hogy az összes német hazafiak harci egységbe tömörülnek a németek megegyezéséért és a német probléma békés megoldásáért. Az Adenauerrendszer terrorja ezért sújtja elsősorban és a legkíméletlenebbül Németország Kommunista Pártját, amely a legelszántabban és a legkövetkezetesebben harcol a munkásosztály akcióegységéért és az összes békeszerető német hazafiak tömörítéséért. A választási hadjárat idején Lehr rendőrsége nem engedélyezte, vagy fasiszta bandák közreműködésével megzavarta és feloszlatta Németország Kommunista Pártjának választói gyűléseit. A kommunista párt helyiségeit feldúlták, vagy amerikai gyártmányú foszforampullákkal és benzines palackokkal felgyújtották. A kommunista párt vezetőit és aktív híveit letartóztatták vagy megtámadták, megverték és súlyosan megsebesítették (mint ahogyan Joseph Ledwohn képviselővel és Kolgens kerületi titkárral történt) sőt meg is gyilkolták (mint Otto Mütert, az NKP furdai funkcionáriusát). Az NKP lapjait betiltották, kiadóvállalatait bezárták, nyomdáit megfosztották a munka lehetőségétől vagy gazdaságilag tönkretették. Mindezt a Németország Kommunista Pártjára szórt hazugságok és rágalmak áradata tetézte. Végül a teljesen antidemokratikus választójogi törvény segítségével a kommunista pártot megfosztották azoktól a képviselői mandátumoktól, amelyeket az elnyert szavazatok alapján meg kellett volna kapnia. A vad rendőri és fasiszta terror e módszereivel Adenauer és reakciós belügyminisztere, dr. Lehr, azt akarta elérni, amit 1951- ben a kommunista párt betiltására irányuló javaslatukkal nem érhettek el, a kommunisták kizárását a szövetségi gyűlésből. Adenauer és amerikai felbujtói nem ringatóznak ábrándokban, s tudják, hogy választási terrorral és mandátumainak elrablásával nem győzhetik le a kommunista pártot, amelyet Ernst Thälmann vezetett, s amelyet a véres hitleri terror tizenkét esztendejesem tört meg. A választások után ezért folytatják fokozott kegyetlenséggel a terrort Németország Kommunista Pártja ellen. 1951 szeptember és 1953 június közt dr. Dehler akkori igazságügyminiszter 46 javaslatot terjesztett be, hogy Németország Kommunista Pártjának képviselőit megfossza a szövetségi alkotmányban biztosított képviselői mentelmi joguktól. Az egyik ilyen javaslat alapján tartóztatták le most — október 14-ről 14-re virradó éjfél — Fritz Rische elvtársat. Németország Kommunista Pártjának második elnökét. Rische elvtársnak még a szövetségi gyűlés képviselőjeként ez év januárjában a nemzeti újraegyesítés programmjáról elmondott beszéde szolgált a letartóztatás ürügyéül. Ez is világosan mutatja, hogy Adenauerék a fasiszta igazságszolgáltatás segítségével, az alkotmányban biztosított sártólatos jogok megsértésével, meg akarják fosztani vezetőitől a kommunista pártot. Már újabb letartóztatási parancsot is kiadtak a szövetségi gyűlés volt képviselői ellen, akiknek most alkotmánysértő rendelkezések áldozataiként bizonyos határidőig visszamenőleg is «bűnhődniük» kell, még mentelmi joguk érvényessége idején kifejtett politikai tevékenységükért. Effajta bíráskodásra csak a náciknál volt példa. Fritz Rische már fiatal kommunista korában megismerkedett a Gestapo kínzókamráival, tíz évet töltött a hitleri birodalom börtöneiben. Mint Németország Kommunista Pártjának második elnöke, ő volt az előző szövetségi gyűlés egyik legismertebb kommunista képviselője; elszántan és nagy meggyőző erővel síkraszállt a nemzeti újraegyesítés programjáért, a békeszerződés megkötéséért, a német egység helyreállítására irányuló össznémet választások megtartásáért és a megszálló csapatok kivonásáért. Mint szakszervezeti funkcionárius állandóan és következetesen védelmezte a munkások, különösen a ruhrvidéki bányászok és kohászok szociális érdekeit Adenauer el akarja hallgattatni, a börtöntejak mögé akarja dugni ezt a munkásvezért, mert retteg a kommunista pártnak a munkásosztály akcióegységéért és minden békeszerető hazafi tömörítéséért vívott harcától. Fritz Bischefel az antidemokratikus választó cigi törvény alapján elrabolták mandátumát, őt magát pedig börtönbe vetették. De a háborús bűnösöket, akik kezén sok európai nép legjobbjainak vére szárad, Adenauer államában nemcsak kiengedik a szalon-börtönökből, hanem még képviselőnek is jelölik a szövetségi gyűlésbe. Oskar Neumann, az NKP központi vezetőségének tagja több mint egy éve ártatlanul raboskodik. Erich Loch békeharcost, aki tizenkét évig sínylődött Hitler koncentrációs táborában, már több mint tíz hónapja ismét megfosztották szabadságától. De Adenauer az utolsó náci háborús bűnösöket is szabadon akarja bocsátani. A kievi, a nidícei és az oradouri tömeggyilkosságokért és német katonáknak a háborús törvények alapján való tömeges agyonlövetéséért felelős hitlerista tábornokokra pedig ismét rábízzák a német ifjúságot, hogy újabb háborús bűntettekre képezzék ki fiataljainkat. Legyen ez világszerte a munkások és minden békeszerető ember, valamint pártjaik és szervezeteik riadója. A Fritz Rische és a többi bebörtönzött nyugatnémet békeharcos kiszabadításáért vívott harc minden bé'- szerető nép érdeke. Kötelességünk, hogy cselekedetekkel fejezzük ki a nyugatnémet békeharcosokkal vállalt szolidaritásunkat. A nyugatnémet kommunisták és békeharcosok törvénytelen bebörtönzése ellen tiltakozó hatalmas kampány az egész világ néptömegei előtt leleplezi Adenauer háborús mesterkedéseit, s az Adenauer-terror elleni harcra mozgósítja a tömegeket. A nyugatnémet békeharcosok védelme az európai béke védelmének részévé vált. Ezért hívunk fel mindenkit, hogy a nemzetközi szolidaritás szellemében küzdjön Fritz Rische és a nyugatnémet békeharcosok üldözése ellen. Szabadságot Fritz Rischének! Szabadságot a bebörtönzött nyugatnémet hazafiaknak! Éljen az európai népek közös harca az Adenauer-rendszer háborús politikája és terrorja ellen, a német probléma békés megoldásáért! (Megkcsnt a «Tartós békéért, kráciáért!» legújabb számában.) népi demo- Az Egyesült Államok a német haditengerészet újjáalakítására törekszik Párizs, november 2. (TASZSZ) A francia sajtó több jelentésisén számol be az Egyesült Államok kormányának Nyugat- Németország felfegyverzését célzó intézkedéseiről. A «La Tribune des Nations» azt írja, hogy az Egyesült Államok jelenleg a német haditengerészet újjáalakítására törekszik. Mint ismeretes, augusztus 20-án Bonnban bejelentették, hogy Adenauer és Conant amerikai főbiztos egyezményt írt alá, amelynek értelmében átadnak Nyugat-Németországnak 382 olyan hajót, amelyet a háború idején az Egyesült Államok zsákmányolt. A bonni kormány képviselői közölték, hogy halász-, vontató- és fehérhajókról van szó.A Blankhivatalban azonban — írja a lop — van jónéhány olyan jó tájékozott személy, aki azt állítja, hogy csupán egy álcázott műveletről van szó, amelynek során az Egyesült Államok épségben maradt hadihajókat ad át több amerikai hajóval együtt a szövetségi köztársaságnak. A múlt év októberében Kimball akkori amerikai haditengerészeti miniszter bonni látogatása alkalmával tájékoztatta Adenauert arról, hogy az Egyesült Államok «megtartotta Németország számára a zsákmányolt hadihajókat, s ezek most korszerűsítés alatt állnak». Ugyanekkor megismételte azt az ígéretet, hogy« Németország rendelkezésére bocsátanak néhány amerikai hadihajót is». A lap rámutat, hogy ezt a kérdést végérvényesen Blanknak az idén júliusban, az Egyesült Államokban tett utazása alkalmával döntötték el. Amerikai katonai személyiségeik annak idején egyetértettek Blanknak azzal a véleményével, hogy a nyugatnémet haditengerészet helyreállításával nem kell várni az «európai hadseregről» szóló párizsi egyezmény ratifikálásáig. A nyugatnémet haditengerészet összetételét akkor Fechteler amerikai tengernagy részvételével határozták meg.E megállapodásoknak megfelelően — folytatja a lap — a Blank-hivatal száz egységből álló haditengerészeti flotta létrehozását tervezi, mintegy negyvenezer főnyi személyzetté. A hajók között lesznek cirkálók, torpedórombolók, tengeralattjárók, őrhajók, partraszálló-hajók és egyéb segédhajók. Legfőbb támaszpontjuk Kiel, Bremen, Wilhelmshaven és néhány volt hadikikötő lesz, amelyeket már előkészítenek a Washington által a bonni kormánynak átadandó hajók fogadására. ,1 heemberifji kiasöffi rttltisartistik vrvdmontje Berlin, november 2. (MTI) Hamburgban vasárnap községi választásokat tartottak. A kikötőváros tartománygyűlési jogkörrel felruházott képviselőtestületében 1945 óta a szociáldemokrata párt rendelkezett a mandátumok többségével. Az Adenauer bonni kormánykoalíciójában részvevő reakciós polgári pártok Hamburgban, a szeptember 6-i terrorválasztások eredményén felbuzdulva, «választási tömböt» alakítottak, hogy együttes erővel itt is biztosítsák uralmukat. A vasárnapi választásokon a szociáldemokrata párt kisebbségbe került, Németország Kommunista Pártja pedig minthogy szavazatainak száma nem érte el a csalárd választási törvényben előírt öt százalékot, mandátum nélkül maradt. Hétfőn délben közzétették a vasárnap lezajlott hamburgi választások hivatalos eredményét. Eszerint az Adenauer-tömb 603.997 szavazat (50 százalék), a szociáldemokrata pártra 455.372 szavazat (45,2 százalék), Németország Kommunista Pártjára 32.425 szavazat (3.2 százalék), a Német Birodalmi Pártra 7464 szavazat (0.7 százalék), a szabad szociális unióra 5910 szavazat (93 százalék) és a nemzeti szolidaritás pártjára 2748 szavazat (0,3 százalék) esett. A hamburgi választások eredménye biztosítja Adenauernek az alkotmány megváltoztatásához szükséges kétharmados többséget a szövetségi tanácsban, amelyben a nyugatnémet tartományok 38 képviselője foglal helyet. Adenauer a hamburgi választásokkal kapcsolatos első sajtónyilatkozatában kijelentette: " Most már abban a helyzetben leszünk, hogy amennyiben a karlschei alkotmánybíróság az alkotmányba ütközőnek minősítené is a bonni és párizsi szerződéseket, egyszerűen megváltoztathatjuk az alkotmányt. SZABAD NÉP A Ismét Demokratikus Köztársaság műszaki és tudományos együttműködésről szóló egyezményt kötött a Kínai Népköztársasággal Berlin, november 2. (MTI) Mint hivatalos helyről jelentik, a Német Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság képviselői október 30-án Berlinben egyezményt írtak alá a két állam közötti műszaki és tudományos együttműködésről. Hazautazott a japán képviselőházi tagok küldöttsége Kínából Kanton, november 2. (Új-Kína) A japán képviselőház tagjaiból a japánkínai kereskedelem előmozdítására alakult szövetség Kínában járt küldöttsége vasárnap hazautazott. A küldöttség október 29-én — mint ismeretes — új kínai-japán kereskedelmi szerződést írt alá Kínával. Árvíz az indiai Biharállamban Új-Delhi, november 2. (TASZSZ) Nehru, indiai miniszterelnök október 31-én elutazott Bihar államba, ahol nagy árvíz pusztított. A Gangesz- és a Koszi-folyó áradása súlyos károkat okozott az állam lakosságának. A hivatalos adatok szerint 1.670.000 acre területen ment tönkre a vetés, körülbelül 55.000 ház dőlt romba, több mint 3.600.000 ember szenvedett kárt. Nehru miniszterelnök kezdeményezésére nemzeti alapot létesítettek az árvíz sújtotta lakosság megsegítésére. Az alap a legutóbbi dáig körülbelül 450.000 rúpia volt. A Szovjetunió Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságai Szövetsége által nemrég nyújtott segítség révén ez az alap mintegy 300.000 rúpiával növekedett. — KÉT TUNISZI ÉS EGY NÉMET KATONA megszökött a Szuezi-csatornán átkelő francia hajókról. A három katonát a francia hadseregbe toborozták és Indokinába akarták szállítani őket, hogy harcoljanak az «expedíciós hadseregben» — jelenti a «TASZSZ». — TÖBB MINT 30 JAPÁN EGYETEM diákjai nagygyűlésen tiltakoztak a japán hatóságok döntése ellen, amely a diákot szavazati jogát szülővárosukra korlátozta. A gyűlés után tüntető felvonulást tartottak — jelenti az «Új-Kína». A koreai politikai értekezletet megelőző tanácskozás Koszon, november 2. (Új-Kína) A koreai politikai értekezletet megelőző tanácskozáson részvevő koreai-kínai küldöttség november 2-án a következő hivatalos közleményt adta ki: November 2-án megtartották a koreai politikai értekezletet megelőző tanácskozás 7. ülését. Ki Szok Bök, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának megbízottja mindenekelőtt emlékeztette a másik felet a koreai-kínai fél október 29-i erélyes tiltakozására amiatt, hogy az Egyesült Államok kormányának megbízottja október 28-i nyilatkozatával alávaló módon megrágalmazta Koreát és Kínát. Emlékeztette továbbá az amerikai megbízottat a koreai-kínai félnek arra a határozott követelésére is, hogy vonja vissza arcátlan, minősíthetetlen nyilatkozatát. Minthogy eddig a koreai-kínai fél tiltakozására nem érkezett válasz. Ki Szok Bök november 2-án ismét határozottan követelte, hogy a másik fél vonja vissza minősíthetetlen nyilatkozatát és kijelentette: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megbízottai nem tekintik az ügyet elintézettnek azért, mert a másik fél egyszerűen hallgatásba burkolózik. Arthur Denn, az Egyesült Államok kormányának megbízottja továbbra is ragaszkodott észszerűben álláspontjához és nyilatkozatában hangoztatta, hogy a két fél előbb jusson megállapodásra a politikai értekezlet időpontját és színhelyét illetően és csak azután «folytasson eszmecserét» az értekezlet összetételének kérdéséről. K Szök Bök végül hangsúlyozta, hogyha a másik fél tovább akarja folytatni a tanácskozást, akkor semmi oka sincs elutasítani a koreai-kínai fél méltányos és helyes napirendi javaslatát és haladéktalanul meg kell kezdenie az értekezlet összetétele kérdésének megvitatását. Ki Szök Bök nyilatkozata után az amerikai megbízott javasolta, hogy november 3-ra napolják el az ülést. A koreai-kínai fél ehhez hozzájárult. Repülőgépével együt otthagyta fel Szín Hant — hazafias tettéért kitüntették Kim Szan Bet Phenjan, november 2. (Al-K'ma) Kim Szan Be, a Li Szin Man-féle légierő volt századosa október 19-én egy amerikaigyártmányú repülőgéppel átjött Észak-Koreába. Ezért a tettéért — mint a koreai néphadsereg vezérkarának főhadiszállásán október 29-én kiadott parancs mondja: — az Állami Zászlóérem második fokozatát kapja és jelentős pénzbeli jutalomban részesül. Kim Szen Be tette — mondja a parancs — hazafias cselekedet volt, amelyet hazája és népe érdekében hajtott végre. Kim Szonget kinevezték a koreai néphadsereg légierejének őrnagyává. Az indiai kormánynak kezdeményező lépést kell tennie, hogy véget vessen a hazatelepítés válságának — írja a ,,Szvadhinata“ Peking, november 2. (Új-Kína) A «Szvadhinata» (Szabadság) című kalkuttai napilap október 28-i vezércikkében a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság válságával foglalkozik. A A helyzet igen komoly és veszélyes, mert a felvilágosító tevékenység megszakításakor az amerikai kormány szóvivői már elkezdték hangoztatni, hogy akár sor kerül felvilágosításokra a 90 nap elteltéig, akár nem, bizonyosra vehető, hogy a kínai és a koreai hadifoglyok nem hajlandók hazatelepülni — írja a lap. — Ha a hadifoglyok kicseréléséről szóló egyezményt ilyen módon papírfoszlányokká lehet szaggatni, ebben a rosszindulatú légkörben a koreai politikai értekezlet megtartása is lehetetlenné válik és az egész fegyverszünet felborításával újra fellángolhat a háború. Éppen ez a háborús uszítók kegyetlen terve». Rámutatva a helyzet súlyosságára, a «Szvadhinata» kijelenti: «Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy mihelyt az amerikai fél átadta a hadifoglyokat az indiai saitóságoknak. Thimajja altábornagy megállapította, hogy bizonyos jól szervezett csoportok szigorú ellenőrzés alatt tartják a hadifoglyokat és erőszakot is alkalmaznak velük szemben. A koreai-kínai fél a hadifoglyokkal szemben erőszakot és nyomást alkalmazó 436 csangkaisekista és hszinmanista ügynök személyazonosságának megállapítása alapján névjegyzéket adott át a semleges hazatelepíteni bizottságnak és kérte, hogy haladéktalanul tegyenek lépéseket ellenük. De semmiféle lépés sem történt. Sőt, a hadifoglyok úgynevezett «képviselői», akikkel az indiai hatóságok néhány alkalommal tárgyaltak, éppen ezeknek az ügynököknek a védencei voltak. Ők azok, akik nem engedik el e hadifoglyokat a felvilágosító táborba. És azt kívánják, hogy az indiai hatóságok éppen ezeknek az embereknek az útján teremtsék meg a jóakaratot. Ha a bizottság tárgyal a cselszövények e főkolomposaival, ahelyett, hogy a szükséges fegyelmező lépéseket tenné meg velük szemben, csak még inkább felbátorítja őket arcátlanságukban. Fia gyakorlati bizonyítékát látják annak a biztatásnak, amelyet Li Szin Man adott ügynökeinek, hogy az indiai hatóságok semmiféle eljárást nem indítanak, mert félnek az amerikai hatóságoktól, ez csak megerősíti az ügynököket véleményükben. A kalkuttai napilap végül kijelenti: «India bizottsági képviselőinek és a fegyveres őrség tagjainak India békevágyát kell tükrözniük azzal, hogy tántoríthatatlanul teljesítik kötelességüket. Az indiai kormánynak kell kezdeményeznie, hogy véget vessen ennek a veszedelmes helyzetnek és utasítást kell adnia arra, hogy minden szükséges lépés megtörténjék a felvilágosító tevékenység érdekében. Újabb árvíz Dél-Olaszországban Róma, november 2. (MTI) Calabria keleti partvidékén több mint 24 órája ismét zuhog az eső. A legutóbbi napokban az árvíz miatt megrongálódott, de azóta megnyitott utak és vasútvonalak most ismét használhatatlanná váltak. Az árvíz többezer menekültjének és hajléktalanjának a megsegítése még mindig nem folyik kellő mértékben. Demokratikus lapok munkatársai a helyszínen megállapították, hogy a menekültek elhelyezése a lehető legrosszabb. Az iskolaépületekben, ahol a menekültek legnagyobb részét elhelyezték, minden tanteremre 30—40 személy jut. A rendelkezésre álló fekhelyek nem kielégítőek és ivóvíz sem áll a menekültek rendelkezésére. Külpolitikai Jegyzetek Bajok az egység körül... Bajban van a nyugati világ. Leírni is rettenő- nem ratifikálja az európai hadsereg-szerződtes, hogy milyen bajban, nincs kitől félni! Aki kést, csak ha a trieszti bonyodalom az ő nem kísérte figyelemmel az atlanti politika két javára nyer megoldást. Csupán körül kellségbeesett erőfeszítéseit, hogy megteremtse a nézni, bőven akad erre példa... A hírügynyugati világ egységét, az nem is tudja, nökségek táviratai Hitler és Mussolini idemekkora baj ez. Hosszú ideig a 2.szovjet im- jére kínosan emlékeztető beszédeket közösperializmustól» való mesterségesen gyártott nők. Nem fogjuk tűrni... Csapatainkért félelem tartotta fenn a Nyugat egyetértését, állanak... Választ adunk minden újabb De most már nehéz ezt a félelmet fenntaró agresszióra... Nem hagyjuk büntetlenül, a tani. Ennél nagyobb katasztrófa aligha ér provokációkat... Minden eszközzel meg foghette volna a nyugati világ, főkép az Egye-jak akadályozni, hogy...» sült Államok vezetőit «Hát erre vezetett az a sok türelmes erő-Körülbelül ez a fő mondanivalója annak a, kollektív biztonság felépítése éra nyugtalan hangú cikknek, amelyben a «Le fekeben, hogy Európát a nemzetek feletti in- Monde» című párizsi lap az imperialista intézmentyek kebelében megbékítsék?» -schaist lág belső perpatvarairól beszámol fel keserűen a lap cikkírója. . . Pr.,IM .1, , «.4 londoni taálkozó — mondta ki a cum KO\ 1 Cl IQOVUl eZ6i*Otit mondj 3 3 ClKlk . , . • t,,, Annimn) Kromccnh nyéha háborúról volt szó, eleve a Kelet és övezeti visszaszorítás amerkai politikájának Nyugat között mindig lehetséges nagy konfliktusra gondoltak. Ma a Londonban találkozó három külügyminiszter (az angol, francia, és az amerikai. — A szerk.) kénytelen felborítani a napirendet, hogy oda elbukását, amely a Kelettel való minden kompromisszum eszméjét elhárította... Nemcsak annak a diplomáciának a bukását, amely a trieszti kérdést a kész tények eszközével gondolta rendezni, s ezzel még bonyolultabbá sősorban a szabad világon belül lezajló nevem egy olyan biztonsági rendszer bukom aktusokat irta be: az egmk a trieszti, hogy ez azt képzelte, hogy előbb amely meg viszonylag békés, bár asztaltm rákényszerítheti a Szovjetunióra a maga csapkodás és csizmák dobbanásának zaja törvényét». Sőt még az úgynevezett európai ktZPri' n mnvtb n intlocviínni mnv hor. r ,* ’ ' * * ' kíséri; a másik, a Palesztinát már heves: egy izraeli parancsnokság egy arab falu ártatlan lakosságát irtatja ki bosszúból, száz megtorlatlan merénylet miatt». Az egészben a cikkíró számára legfurgondolat bukásáról is szó van fűzi hozzá a «Le Monde». Ott tartunk tehát, hogy «ma már a zsidók és az arabok, holnap talán az olaszok és jugoszlávok, angolok és egyiptomiak egy- Incsább az, hogy Sztálinnak az imperialisták más ellen használják vagy fogják használni közti konfliktusok lehetőségéről tett meg kt azokat a fegyvereket, amelyeket a kölcsönös lapításai «szerencsétlen módon bizonyos biztonság szervezetétől kaptak a szovjet mértékben helytállnak...» imperializmus elleni védelemre. Ez a szó«Bizonyos — állapítja meg a «Le Monde» moréi végeredmény csodálatosan jelképezi - hogy a világkonfliktus perspektívája még annak a világnak a realitását, amely hatályosan nehezedik a földkerekségnek mitorozottan érzékenyyebb arra, ami szétválasztunk eső részére. De mindenki másképpen jó, mint arra, ami egyesíti őt, jelenleg éppmérlegeli, s a régi kontinensen nem tulaj- úgy, mint a jövőben». Más szóval:« reális donítanak neki olyan fontosságot — vagy dolog az imperialista _ hatalmak közötti éslegalább is olyan elsődlegességet , mint az lentétek szükségszerűségéről és elkerülhetett Egyesült Államokban. Washingtonnak szűklen éleződéséről, a kapitalista országok köztisége van — vagy azt hiszi, hogy szüksége háborúk lehetőségéről beszélni, van — a lehető legnagyobb számú szövet És most jön a végkövetkeztetés: «A Nyu- , T, — „ , * , gatnak ahhoz, hogy egyetértésben legyen, kösegesre Moszkva ellen Ezt Ugyanezek a ^ félelemre van szüksége. Foster Dulles és szövetségesek kihasználjak azoknak a pro- /\merika Hangja nagyon igyekeznek az emblémáknak a rendezésére, amelyek a vörös bériséget meggyőzni kóla, hogy a kozák minveszélynél sokkal jobban nyugtalanítják őket, oig lesz rájuk rontani. De a mi vidékeinken a Nagib nem működik együtt a nyugatiakkal, népek már túl sokat hallották a farkast emcsak ha az angolok kiürítik Szuezt. Pella legetni...» SZERDA KOSSUTH- RÁDIÓ: 1.3»: Hírek. — 4.00—8710-is: Reggeli zenés műsor. Közben: 5.00: A «Szabad Népe vezércikke. — 6.00: Falurádió. — 8.50: Torna. — 7.00: Hírek. — 7.30: Naptár. — 8.30: Műsorismertetés. — 8.30: Aurora Mihail Dugyin elbeszélő költeménye — 11.50: — Indulók Hgl. — 13.00: Hírek. Belföldi lapszemle. — 12.15: A rádió jutalomműsora a bor- és cipőipar dolgozóinak — 13-30: Az Ossipov-együttes műsorából. Hgl. — 14.15: Úttörő-hiradó. - 14.40: Hangverseny gyermekeknek. Kodály Zoltán műveiből. — 15.30: Rimszkij-Korszakov: Seherezade — szimfonikus szvit. Hgl. — 16.16: Erkel Geisler: Nemzeti tánc (Fővárosi Népi Zenekar). — 16.30: Emlékezés Schönherz Zoltánra. Elmondja Vadász Ferenc. 16.40: Forradalmi dalok. Hgl. — 17.00: Hírek — 17.10: A rádió válaszol levelekre. — 17.35: Szív küldi . . . — 17.40: Hangos Újság. — 18.15: A rádió válaszol falusi hallgatói kérdéseire. — 18.30: Verbunkosok és csárdások. — 19.00: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 20.00: Hírek. — 20.15: SZOVJET ZENEI HÉT. Barangolfak szovjet balett világában, I. Morozov: dr. Jajdefáj c. balettje részleteinek bemutatója. — 21.00: Részletek Verdi «Nabucco» c. operájából. — 22.00: Hírek. — 22.10: Tíz perc külpolitika. — 22.20: A magyar rádió szimfonikus zenekara játszik. — 23.36: Szórakoztató zene. — 24.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 6.00: Torna. — 6.10: Operett- és filmdalok. — 6.45: A «Szabad Nép» vezércikke — 7.00: Jó reggelt, gyerekek! — 7.35: Szórakoztató zene. Hgl. — 8.30: Zenekari művek. Hgl. — 9.20: Eldobott kincsek. Elbeszélés. — 9.40: Daltanulás. Juhász: Szabad tavaszi ének. — 10.00: Hírek. — 10.10: Gyermekzene. Négykezes gyermekdarabok. — 10.30: Óvodások műsora. — 11.00: A Fővárosi Népi Zenekar játszik. — 15.00: SZOVJET ZENEI HÉT. Részletek Sosztakovics: Feledhetetlen 1919 c. film zenéjéből. — 15.30: Szovjet zeneszerzők műveiből. Hgl. — 15.40: A közgyűlés. Fábián Zoltán elbeszélése. — 16.05: Szórakoztató zene. — 16.30: A kisgyerekek téli gondozása. Előadás. — 16.40: A tápéi rózsáskertek alatt. . . (Tápéi népi együttes.) — 17.40: Dunajevszkij filmzenéiből. — 18.15: Operett-nyitányok. Hgl. — 18.45: Sport. — 18.00: Mendelssohn műveiből. — 18.40: Szív küldi... A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL KEDD, 1953 NOVEMBER 3 Meghalt Kálmán Imre Párizsi jelentés szerint Kálmán Imre, a hosszabb ideje külföldön élő világhírű magyar zeneszerző 71 éves korában meghalt. Kálmán Imre 1882-ben született Siófokon. A budapesti Zeneakadémián Koessler Jánostól tanult zeneszerzést, 1907-ben elnyerte a főváros zenedíját. Nagyszámú rendkívül népszerűvé vált operettet írt. Színes zenei leleménnyel, áradó dallamossággal, nagy formakészséggel és színpadi érzékkel megalkotott művei — Tatárjárás, Csárdáskirálynő, Marica grófnő, Montmartrei Ibolya, Cigányprímás, Bajadér, Cirkuszhercegnő stb. — világszerte nagy sikert arattak. Háy Gyula „Pulykapásztorának" berlini bemutatója A berlini Kammerepiele nagy sikerrel mutatta be Háy Gyula Kossuth-díjas magyar író «Pulykapásztor» című tragikomédiáját. A bemutató előadáson megjelent Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke is. A szovjet sakkcsapat átutazott Budapesten A svájci nemzetközi sakkversenyen kiválóan szerepelt szovjet sakkozók hétfőn este másfél órát töltöttek Budapesten. A Keletipályaudvaron a szovjet csapatot és vezetőit az OTSB és az MSZT képviselői üdvözölték. A rövid budapesti tartózkodás után a szovjet sakkozók folytatták útjukat Moszkva felé. Képünkön (balról): Mark Tajmanov, Jurij Averbah és Vaszilij Szmiszlov a vasúti kocsi ajtajában. A magyar labdarúgóválogatott keret A magyar labdarúgás soron következő erőpróbájára, a november 15-i magyar—svéd mérkőzésre összeállították a válogatott keretet. A keretben a következő játékosok kaptak helyet: Grosics, Gellér, Buzánszki, Lóránt, Várhidi, Lantos, Kárpáti, Bozsik, Zakariás, Kovács L, Budai II., Kocsis, Sándor, Csordás, Hidegkúti, Palotás, Puskás, Czibor, Tóth, A válogatott első kétkapus edzésére szerdán Szolnokon kerül sor, ellenfél, Szolnok megye válogatottja. TIZENÖTTAGÚ OSZTRÁK SPORTKÜLDÖTTSÉG utazott a Szovjetunióba a szovjet testnevelés és sport tanulmányozására. A sportküldöttség tagjai között van Erika Mahringer olimpiai harmadik helyezett, többszörös osztrák síbajnoknő is. LONDONBAN a bécsi Austria labdarúgócsapata a Tottenham Hotspur együttesétől 3:2 (0:2) arányú vereséget szenvedett. Párizsban került sor az Arsenal (angol)—Racing Club (francia) nemzetközi labdarúgómérkőzésre. A találkozó az Arsenal 4:2 (3:1) arányú győzelmeivel végződött. (MTI) A VÍZILABDA MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI KUPA 1953. évi küzdelmei szombaton megkezdődnek. Az OTSB úszóversenyének elsőnapi számai után — a margitszigeti Sportuszodában — játsszák le a Bp. Haladás—Gheorghiu-Dej Hajógyár és a Bp. Fáklya—III. ker. Vörös Lobogó mérkőzést. Az üzletek zárórája november 5—8 között Figyelembevéve, hogy november 6 rendes munkanap, a bel- és külkereskedelmi miniszter a november 7-i és 8-i kettős ünnepre való tekintettel az üzletek záróráját a november 5—8 közötti napokra a következőképpen szabályozta: BUDAPESTEN. November 5-én (csütörtökön) az üzletek, a húsboltok kivéelével, a szokásos időben zárnak, a húsboltok egy órával tovább tartanak nyitva. November 6-án (pénteken) minden élelmiszer- és tejüzlet, a késő estig nyitvatartók kivételével, este 7 óráig tart nyitva. Az este 7 óra után záró boltok zárórája változatlan marad. November 7-én (szombaton) minden üzlet zárva tart, kivéve az éjjel-nappal nyitva levő Élelmiszeráruház, valamint a vasárnap rendszeresen nyitvatartó dohányárudák, édességboltok és virágboltok, amelyek vasárnapi nyitvatartási idő szerint árusítanak November 8-án (vasárnap) az összes tejet árusító üzletek reggel 7 órától délelőtt 10 óráig, a többi — az egyéb vasárnapokon is nyitvatartó — üzletek pedig rendes vasárnapi nyitvatartás szerint dolgoznak A vendéglátóipari üzletek 6-án és 7-én szombati nyitvatartás szerint üzemelnek. Az egyéb üzletek (az iparcikküzletek is) nyitvatartása változatlan marad. A csarnokok és piacok nyitvatartása a fentieknek megfelelően alakul. VIDÉKEN: Az üzletek nyitvatartását az illetékes megyei tanácsok végrehajtó bizottságának kereskedelmi osztálya a fentiek figyelembevételével állapítja meg. Minden üzlet csütörtök reggeltől köteles kifüggeszteni a kettős ünnep nyitvatartási idejét. (MTI) IDŐJASJAS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig, erősen felhős idő több helyen eső. A magasabb hegyeken esetleg havazás, időnként élénkebb délkeleti-déli szél. Helyenként ködképződés. A hőmérséklet alig változik. A budapesti színházak mai műsora Operaház: Háry János (7. 2. 7). — Az Operaház Erkel Színháza: Tosca (1. bér., 2., 7). — Nemzeti Színház: A nők iskolája (7). — Katona József Színház: Fáklyaláng (7). — Madách Színház: Harminc ezüstpénz (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Cyrano de Bergerac (7). — Fővárosi Operettszínház: Szelistyei asszonyok (7). — sági Színház: Páncélvonat (7). — Ifjúsági Színház Kamaraszínháza: Az eltüsszentett birodalom (4).— Zeneakadémia: A Magyar Néphadsereg Szimfonikus Zenekarának 1. bérleti hangversenye (8). — Bartók-terem: Budapesti Fúvósötös hangversenye (Kamarazene-bérlet, 2. est, 8). — Fővárosi Víg Színház: Nincs előadás. — Állami Faluszínház: Szevillai borbély, a Magyar Néphadsereg Színházának előadása (7). — Vidám Színpad: Nem a tükörgörbe (7) — Állami Bábszínház: Hófehérke (3, 5), New York 42. utca (fél 8). — Artista Varieté: A jókedv nem szégyen (fél 7. fél 9). SZABAD NÉP a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100 *142—220. SZIKRA Lapnyomda.