Szabad Nép, 1954. február (12. évfolyam, 32-59. szám)

1954-02-22 / 53. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP XII. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM ARA 60 FILLÉR HÉTFŐ, 1954 FEBRUÁR 22 . Agronómusaink jó munkája , a bő termés záloga A mezőgazdaság tudósai, szakemberei, kiváló dolgozó parasztok a minisztertanács hívására ma országos értekezletre jönnek össze, s ezen megtárgyalják a mezőgazdasági termelés fejlesztésének soron lévő feladatait. E feladatokra, a küszöbönálló tavaszi munkára most, ezekben a napokban már országszerte javában készülnek a falu dolgozói. Tudják, hogy az idei tavasz — az őszi szárazság és a téli fagyok miatt — jólszervezett munkát, nagy erőfeszítést követel tőlük. Tudják, hogy az idei tavaszra különös gonddal kell felkészülniök, mert azt várja tőlük az ország, hogy már az idén, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtásának első évében minél több gabonát, burgonyát, cukorrépát termeljenek. A jó termés záloga pedig: a kiváló minőségű, idejekorán végzett, gondosan megszervezett tavaszi munka. E nagy munka szakmai irányítói, parancsnokai: az agronómusok. Agronómusaink nagyszerű feladata, hogy az első sorokban harcoljanak népünk jóléte állandó növeléséért; azért, hogy a földek évről évre gazdagabb termést adjanak; hogy kicsikarjuk a természettől mindazt, amire szükségünk van; s hogy — Tyimirjazev, a nagy orosz tudós szavaival élve — két kalász teremjen ott, ahol eddig csak egy termett. A párt és a kormány bizalommal tekint a mezőgazdasági szakemberekre, megbecsüli, nagyra értékeli szaktudásukat. Ennek a megbecsülésnek egyik jele az is, hogy néhány héttel ezelőtt rendezték a közvetlenül a termelésben dolgozó agronómusok fizetését. Alapfizetésük is emelkedett, de ha jól dolgoznak, a prémium ezentúl akár egészévi alapfizetésüknek több mint kétszerese is lehet. Ebből az intézkedésből is világos, hogy a mezőgazdasági szakemberek munkájának legbiztosabb, legcsalhatatlanabb mércéje: a hozamok emelkedése. Nincs olyan ékes szó, amely szebben dicsérné a mezőgazdasági szakemberek munkáját, mint az, ha évről évre nagyobb lesz a termés a gondjaikra bízott falvakban, termelőszövetkezetekben vagy állami gazdaságokban. Írlezőgazdaságon.Din sok kiváló szakember dolgozik, olyanok, akik bíznak sajáát tudásukban, bíznak a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok hozzáértésében, szorgalmában. Olyanok, akik bátran szembeszállnak a nehézségekkel, mert tudják: ha idejekorán elvetünk, ha gondosan ügyelünk a vetőmag minőségére, ha szorgalmasan ápoljuk a növényeket — akár kedvező, akár mostoha is az időjárás — a föld bővebben terem, mintha fejet hajtunk a nehézségek előtt. Ezeket az agronómusokat szeretik, becsülik a dolgozó parasztok, a termelőszövetkezeti tagok. A bonyhádi Dózsa Népe tsz tagjai például tudják, milyen nagy szerepe volt Németh Józsefnek, a tsz agronómusának abban, hogy tavaly holdanként 17,3 mázsa őszibúzát, 12 mázsa tavaszibúzát, 15.6 mázsa ősziárpát és 13.5 mázsa zabot takaríthattak be egy-egy holdról. A tsz tagjai most is megfogadták Németh József tanácsait, jól felkészültek a tavaszi munkára. Saját vetőgépüket saját sorossá alakítják át. Elhatározták, hogy a tavaszi búzavetőmagot vetés előtt előmelegítik, mert tavaly azt tapasztalták, hogy az ilyen vetőmagnak jobb a csírázási éréive. A szövetkezet annyi vétisót vásárolt, hogy mihelyt a hó elolvad, holdanként 50 kilót azonnal kiszórhatnak az őszibúzára tejtrágyának. Az idén már jóval több mezőgazdasági szakember segíti majd a dolgozó parasztok munkáját, mint eddig. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat alapján 1954 első felében 3000 új mezőgazdasági szakember kerül a termelést közvetlenül irányító munkahelyekre, a helyi tanácsokhoz, a gépállomásokra, az állattenyésztő és a talajjavító állomásokra. Ezek az agronómusok és állattenyésztők szaktudásukkal most közvetlenül segíthetik a mezőgazdasági termelés fellendítését, termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink megerősödését. A szakemberek ezrei, akik eddig jobbára csak az irodákban dolgoztak, s az adminisztrációs feladatok szinte teljesen igénybevették egész munkájukat — és akik most visszamennek a termelésbe — kifejthetik képességeiket, szaktudásuk legjavát adhatják a hozamok emeléséért. A most falura menő szakemberek munkáját, helyzetét megkönnyíti, hogy a termelésbe való bekapcsolódásukat az állam minden módon, a nehézségek elhárításával, anyagi körülményeik megfelelő biztosításával elősegíti. De azok a szakemberek is közelebb kerülnek az élethez, akik eddig is közvetlenül a termelésben dolgoztak. A gépállomások körzeti agronómusai eddig nagyon sokszor csakáltalában” segítették a termelőszövetkezeteket. Egy-egy agronómus nem volt felelős egy-egy szövetkezetért, sokszor csak futólátogatást tett a szövetkezet irodájában, kinn a földeken pedig színét sem lehetett látni. Most viszont az agronómusok teljes felelősséggel egy-egy szövetkezetben vagy községben dolgoznak, így lehetőségük van rá, hogy tüzetesen megismerkedjenek a tsz vagy a község problémáival, s közvetlen gyakorlati segítséget, s szaktanácsokat adjanak a szövetkezeti tagoknak és az egyénileg dolgozó parasztoknak. Ez az intézkedés megkönnyíti azt is, hogy az agronómusok egyre nagyobb megbecsülést vívjanak ki maguknak, hiszen a falu népe ezután valóban közvetlen segítőtársait látja bennük. S a szakmájukat igazán szerető agronómusok már az első napokban ki is vívják ezt a megbecsülést. A taktabáji Béke tsz tagjai máris elismeréssel nyilatkoznak Moroki Mihály agronómusról, aki csak néhány napja van a termelőszövetkezetben. Az első nap bejárta a földeket, megnézte a vetéseket, s azonnal tudott tanácsokat is adni. A termelőszövetkezeti tagok az ő javaslatára határozták el, hogy 50 hold őszibúzát felültrágyáznak, a többit pedig fejtrágyázzák. Harminc holdon már szét is teregették a hóra az érett istállótrágyát. Már most, a tavaszi munka idején is igen fontos, hogy az agronómusok alkalmazzák, terjesszék azokat az alapvető és fejlett agrotechnikai módszereket, amelyeket a párt- és kormányhatározat megjelölt. E módszereket a mezőgazdaság legkiválóbb tudósai, legjobb szakemberei javasolták, s előnyeiket már a gyakorlat is megmutatta. Agronómusaink csakis akkor növelhetik a talaj termőerejét, akkor fokozhatják a gabonafélék, az ipari és a takarmánynövények termésátlagát, ha alkalmazzák ezeket a módszereket. A határozat szüntelen tanulmányozása tehát az agronómusok eredményes munkájának egyik legfontosabb feltétele. Ma még sok agronómus munkájára jellemző, hogy egyik-másik módszert azért nem alkalmazza, mert abban maga is bizonytalan. Már csak ezért is okvetlenül szükséges, hogy agronómusaink állandóan bővítsék ismereteiket, szaktudásukat. A földművelésügyi minisztérium fontos feladata, hogy körültekintően megszervezze a mezőgazdasági szakemberek szakmai továbbképzését, megkönnyítse szakembereinknek, hogy tüzetesen megismerkedjenek a párt- és kormányhatározatban levő valamennyi agrotechnikai és zootechnikai eljárással. Erre annál nagyobb szükség van, részt bizony még sok mezőgazdasági szakember ,,ek fordít elég gondot szakmai tudása fejlesztésére, gyarapítására, nem tanul folyamatosan, s így megreked ott, ahol a mezőgazdasági tudomány évekkel vagy évtizedekkel ezelőtt tartott. Ennek kárát látja az egész község, az egész termelőszövetkezet, sőt az egész ország. Nagy szégyen például a komárommegyei agronómusokra, de különösen Szentkuti elvtársra, a komárommegyei tanács főagronómusára, hogy a megyében eddig egyetlen négyszögölnyi őszibúzavetéstsem teliltrágyáztak. A komárom megyei tanács vezetőinek is rég fel kellett volna erre figyelniök, s keresniük kellett volna az okát. E mulasztás nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy a komárom megyei agronómusok nagy része nem bízik a felültrágyázás sikerében. A megyei tanácsnak már hetekkel ezelőtt szakmai előadásokat kellett volna rendeznie az agronómusok és a dolgozó parasztok számára a felültrágyázásról, s a járási és a községi tanácsokat is már régen figyelmeztetnie kellett volna arra, hogy mindent kövessenek el a felültrágyázás sikeréért. Ma még sok agronómus azért is bizonytalan munkájában,agronómusaink egy része azért nem ellenőrzi kellő eréllyel a szántás-vetés minőségét, mert nem kap elég segítséget pártszervezeteinktől. A múlt őszszel például a paksi járás főagronómusa szinte szótlanul tűrte, hogy a szántás sokhelyütt roppant sekély, s a vetés is rossz minőségű legyen, nem tárta fel a járási tanács és a járási pártbizottság előtt a tapasztalt hibákat. Ezért azonban a járási pártbizottság is felelős, mert eddig a legritkább esetben kérdezte meg a főagronómus véleményét a mezőgazdasági kérdésekről, s ha foglalkozott is munkájával a járási tanács, a főagronómus csak igen kevés segítséget kapott. Falusi pártszervezeteinknek már most, a tavaszi munka idején sokkal inkább támaszkodniok kell mezőgazdasági szakembereink, agronómusaink tudására, mint eddig, s foglalkozniok kell azzal is, hogy megteremtsék mezőgazdasági szakembereink jó munkájának minden feltételét. Különösen fontos, hogy a pártszervezetek törődjenek azoknak a szakembereknek az életkörülményeivel, akik most költöznek le falura. Néhány hét, sőt könnyen lehet, hogy már néhány nap múlva megkezdődik a tavaszi munka. A jó agronómus éppen ezért most rendszeresen járja a határt, figyeli a vetéseket, figyeli a tavasz előjeleit. Gondoskodik a tavaszi vetéshez jó minőségű vetőmagról, s ellenőrzi a gépek és egyéb munkaeszközök kijavítását. Olyan munkaszervezetet alakít ki, amely a legalkalmasabb arra, hogy tavasszal minden munka idejekorán rendben folyjék. Agronómusainknak tehát már most sok mindenre kell ügyelniük. Olyan öntudatosan, olyan felelősséggel kell dolgozniuk, mint akik tudják, hogy rajtuk az ország szeme, mint akik tudják, hogy jórészt az ő munkájuktól függ, milyen termést takarítunk be az idén. A magyar-szovjet barátság hónapjának ünnepi eseményei Szegeden Csongrád megyében a magyar-szovjet barátság hónapjának eseményei a szombat esti hódmezővásárhelyi ünnepséggel kezdődtek, ahol Nagy Sándor Sztálin-díjas és Kossuth-díjas író mondott beszédet. Szeged dolgozói vasárnap délelőtt a Nemzeti Színházban rendeztek ünnepséget a barátsági hónap megnyitása alkalmából. Fodor Gábor, a szegedi Tudományegyetem Kossuth-díjas rektora ünnepi beszédében megemlékezett a szovjet vendégeknek az elmúlt évek barátsági hónapjai során Szegeden tett látogatásairól, segítségükről, baráti tanácsaikról. A szovjet tudomány képviselői közül Szkrjabin, Druzin elvtársak jártak a szegedi Tudományegyetemen.A szegedi professzorok büszkék arra — mondotta Fodor Gábor — hogy a szovjet tudósok olyan nagy figyelemmel és érdeklődéssel kísérik a magyar tudomány előrehaladását. Dr. Szőkefalvy Nagy Béla kétszeres Kossuth-díjas matematikus könyvét az idén adja ki a Szovjetunió Tudományos Akadémiája, oroszra fordítva. Az ünnepi megnyitó közönségét változatos kultúrműsor szórakoztatta. A Szegedi Konzervgyár tánccsoportja a Mojszejevegyüttes népi táncműsorából adott elő. (MTI) «Újra megválasztott a párttagság» (2. oldal) «úgy fogunk dolgozni, hogy megyénkbe kerüljön a kongresszusi zászló!» — Komárom megye kommunista bányászainak értekezlete (2. oldal) A Genfben tartandó értekezlet a «józan ész diadala» — A berlini értekezlet sajtóvisszhangja (3. oldal) ■ Az osztrák kormány visszautasította a népnek és az országnak kínált szabadságot és függetlenséget — írta: Erwin Zucker-Schilling, az «Österreichische Volksstimme» főszerkesztője (3. oldal) A Rosenberg-házaspár levelei a siralomházból (3. oldal) Vietnam megszállt övezetének falvaiban (4. oldal) Élhetnének... (4. oldal) A magyar labdarúgók 3:0 arányban győztek utolsó egyiptomi mérkőzésükön (4. oldal) A MAI SZÁMBAN A vezetőségválasztás hírei (2. oldal) A szovjet könyv ünnepe (3. oldal) A KONGRESSZUSI ZÁSZLÓÉRT Petőfibánya szerezte meg a vezetést a bányák versenyében A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a kongresszusi munkaversenyben első, második és harmadik helyet elérő üzemek számára három kongresszusi zászlót ajánlott fel. Nincs az országban olyan üzem, mely ne szeretné elnyerni e nagyszerű díjat. Szénbányászatunkban is versenyre keltek a trösztök, nagy- és kisvállalatok, hogy megküzdjenek a párt zászlajáért. A feladat most az, hogy híven teljesítsék az ország kérését: az első negyedévben terven felül annyi szenet bányásszanak ki, amennyivel teljes egészében letörlesztik múltévi adósságukat. Harcolnak azért is, hogy ezen felül még 26.000 tonnás felajánlásuknak is eleget tegyenek. A párt zászlajáért folyó versenyben az élenjáró trösztök nap mint nap igen szép eredményeket érnek el. Február 1-től február 20 reggel 6 óráig átlagos teljesítménye alapján Petőfibánya szerezte meg a vezetést. A Mátravidéki Erőműt tápláló bánya kollektívája átlagosan 108,4 százalékos eredményt ért el. Komló bányászai havi tervüket február 20-ig 7,2 százalékkal teljesítették túl, s ezzel a trösztök közötti versenyben jelenleg a második helyen állnak. A Tatabányai Szénbányászati Tröszt dolgozói átlagosan 106,3 százalékra teljesítették tervük eddigi szakaszát, ezzel a harmadik helyre kerültek. A terv teljesítésében — hozzászámítva az egyes trösztökre a múlt évi adósság törlesztéséből jutó részt is — Komló kollektívája példamutató munkát végez. Az év elejétől február 20-án reggelig már 10.176 tonna szenet termeltek terven felül. A tatabányai, az ózdi tröszt és a Pécsi Szénbányavállalat is lelkiismeretesen teljesíti kongresszusi felajánlását. Szénbányászaink versenyében komoly lendítő erő a párosverseny. A vetélkedés különösen Komló és Pécs között élénk. Mindkét helyen nap mint nap értékelik a termelési eredményeket és azokról frissen tájékoztatják egymást. A versenyben jelenleg a komlóiak vezetnek. A tatai és dorogi szénmedence bányászainak nemes vetélkedésében a tatabányaiak messze maguk mögött hagyták a dorogiakat. Tatabányán példamutató a verseny nyilvánossága. A tröszt vezetősége színes rajzos villámokon tájékoztatja a dolgozókat a verseny eseményeiről. A február 18-án kiadott «Villám»-on például a következőket olvashatjuk: «Megeszem az én kalapomat, de még a Balázs elvtársét is, ha lehagy bennünket a VI-os akna» — így válaszolt a XV-ös akna igazgatója a VI-os aknaigazgató kijelentésére. Jelenlegi versenyótlás( XV-ös akna116 Meszülék, VI-os akna 107,6 százalék». Ugyanez a villám «Rendet csinálnak a Keselő-akna dolgozói!» címmel beszámol arról, hogy Keselő-akna munkáját komolyan hátráltatta 12 notórius kimaradó. A bánya dolgozói február 17-én a két legtöbbet kimaradó embert, Szente Károlyt és Zalotnik Györgyöt eltávolították az aknáról. A páros versenytárs, Dorog még havi előirányzatát sem teljesíti. Egyes frontbrigádok, csapatok ugyan kimagasló teljesítményeket érnek el, eredményeiket azonban mintha «titkolnák». Nemrégiben a tröszt versenyhíradóján még mindig 1953 negyedik negyedévének eredményei voltak láthatók. Február elején az ózdi és borsodi bányászok is páros versenyszerződést kötöttek egymással. Az ózdiak az első naptól kezdve vezetnek. A trösztök versenyében a borsodi, a dorogi és a középdunántúli tröszt a sereghajtó. A borsodi szénmedencében Lyukóbánya, a mucsonyi és az ormospusztai vállalat; a dorogi szénmedencében Annavölgy és a VIII-as akna; Közép-Dunántúlon pedig Balinka és Pusztavám gyenge munkája, súlyos elmaradása hátráltatja a trösztöt, hogy több szénnel segítse az ipart és a közlekedést a kongresszusi versenyben. ★ A nehézipari minisztérium szénbányászati igazgatósága nemcsak a trösztök, hanem a bányavállalatok országos versenyét is mindennap értékeli. Február 20-án reggel 6 óráig a nagyvállalatok versenyének sorrendje így alakult: első Petőfi-altáró kollektívája 116.1, második Mátranovák 108.3, harmadik az oroszlányi XVIII-as akna kollektívája 106.8 százalékos teljesítménnyel. A középvállalatok versenyében a tatabányai X-es akna dolgozói haladnak az élen. A hó elejétől az átlagos eredmény 119 százalék. Az akna bányászai a pártkongresszus tiszteletére terven felül 3990 tonna szén termelését ajánlották fel. Ebből a mennyiiségből 3512 tonna szenet már felszínre szállítottak. A versenyben a második helyet a tatabányai XIV-es akna 117 százalékos eredménnyel szerezte meg. A kisvállalatok versenyének sorrendje a következő: Petőfi-bánya Rózsa-üzeme 117,3 százalékos eredménnyel az első helyet szerezte meg. A pilisi bányászok a kongreszszus tiszteletére vállalt 2500 tonna szénből eddig már 1470 tonnát teljesítettek, s ezzel a második helyre kerültek. A harmadik hely az ózdi tröszthöz tartozó farkaslyuki szénbányát illeti meg, melynek kollektívája február 20-ig 12,6 százalékkal teljesítette túl tervét. Ahhoz, hogy szénbányászatunkban még élénkebb, eredményekben még gazdagabb verseny bontakozzék ki, a még elmaradó trösztök bányászainak keményen el kell határozniok: utolérik a legjobbakat, hogy ők nyerjék el a kongresszusi zászlót! A termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok a beadási tervek gyorsabb teljesítéséért A termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok a sertés-, a vágómarha-, a tej-, a tojás- és a baromfibegyűjtés téridének gyors teljesítésével készülnek az MDP III. kongresszusára. Bár tanácsaink az utófi kiadófelére sokhelyütt megfeledkeztek a begyűjtési tervek teljesítéséről és elhanyagolták a begyűjtéssel kapcsolatos feladataikat, most, az MDP III. kongresszusára készülve, igyekeznek javítani az eddigi hibákon, jobban felkarolják és segítik a dolgozó parasztoknak a begyűjtés meggyorsítására irányuló kezdeményezéseit. Csongrád megyében eddig 40 termelőszövetkezet tagsága vállalta a hízottsertés-, a vágómarha-, a tojás- és a baromfibeadás határidő előtti teljesítését. Békés megyében mintegy 4000 egyénileg dolgozó paraszt és csaknem 100 termelőszövetkezet határozta el, hogy augusztus 31 előtt teljesíti sertésbeadási kötelezettségét. A megyében tizenkét község a beadás meggyorsítására párosversenyszerződést kötött. A szarvasi járás dolgozó parasztjai közül másfélezren léptek egymással párosversenyre. Sokhelyütt a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok már teljesítették is vállalásaikat. Békés megyében eddig több mint 500 egyénileg dolgozó paraszt és több mint 10 tsz már beváltotta adott szavát. A győrteleki Dózsa termelőszövetkezet például az egész évre előírt sertésbeadásának a felét, a csobai Éberség termelőszövetkezet pedig egészévi sertésbeadását teljesítette. Dacos Lajos alsózsolcai, Kalló József mezőkövesdi, Fecske József nagyszekeresi, Kovács László nábrádi egyénileg dolgozó paraszt is teljesítette kongresszusi vállalását, beadta az egész évre előírt hízott sertést. A kongresszus tiszteletére indított versenymozgalom azonban nem mindenütt kap segítséget. Legtöbb hiba a verseny nyilvánossága körül van. Baranya megyében például jóformán semmit sem törődnek a tanácsok a begyűjtés versenyével. Emiatt Baranya megyében lassú ütemben halad a tej, tojás- és az élőállatbeadás tervének teljesítése. Egyre több gépállomás teljesíti a téli gépjavítás tervét Mind több gépállomásról, állami gazdaságból jelentik: a kongresszusi versenyben befejezték a gépiek téli javítását, a traktorok s a munkagépek készen állnak a tavaszra. Az országban szinte valamennyi gépállomáson lelkesen küzdenek a traktorosok és a szerelők, hogy a kitűzött határidőre befejezzék a téli gépjavítást. Február 15-ig a zalamegyei és a győrmegyei gépállomások valamennyi erő- és munkagépeiket kijavították. Tolna, Békés, Bács, Vas, Szolnok és Fejér megyében is 75—80 százaléknál tartanak a gépállomások a téli gépjavítással. Február 10-ig a gépállomásokon több mint 2500 traktor fő- és csaknem 4000 traktor folyójavítását végezték el. Ezenkívül kijavítottak több mint 8000 ekét, 1500-nál több kultivátort, csaknem 5500 vetőgépet, s mintegy 6000 traktortárcsát. Február 15-ig 281 állami gazdaságban is végeztek a gépek kijavításával. Pest mesében 5000 hold őszi vetésen végeztek felültrágyázást A termelőszövetkezetek tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok most, a kongreszszusi versenyben a beadás teljesítése mellett az őszi vetések megerősítéséért versenyeznek; a hiányosan kelt és a gyengén fejlődött őszi vetéseket mind nagyobb területen felültrágyázzák. Ez a munka Pest megyében halad legjobban: február 15-ig csaknem 5000 holdon végezték el az őszi vetések felültrágyázását. Hajdú megyében 4921, Szolnok megyében pedig 4642 hold őszi vetést erősítettek meg szervestrágyával. Az őszi vetések ápolásában szinte mindenütt a termelőszövetkezetek mutatnak jó példát. Hajdú megyében például a nagylétai Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai a nagy havazások idején sem hagyták abba a trágyahordást. A csongrád megyei kiskirálysági Lenin termelőszövetkezet tagjai eredetileg úgy tervezték, hogy 200 hold gyenge őszibúzájukat erősítik meg felültrágyázással, de eddig a munkát már 250 holdon végezték el. (A «Szabad Nép» borsodmegyei tudósítójától.) Borsod megyében több hőerőmű és vízierőmű dolgozik. Áramot adnak a megye falvainak, gyáróriásainak, a városok lakóinak. A borsodmegyei pártbizottság az elmúlt napokban megbeszélésre hívta össze ezeknek az erőműveknek gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetőit és a legtöbb áramot fogyasztó üzemek energetikusait. A megjelent elvtársak közül többen elmondták: örülnek, hogy végre az ő munkájukkal, problémáikkal is törődnek a felsőbb szervek, mert eddig bizony nem sok segítséget, támogatást kaptak. Három műszakban javítják a kazánokat Ózdon Az értekezlet mindenekelőtt megmutatta, hogy az erőművek és az üzemek máris komoly intézkedéseket tettek az energiatermelés növelésére, illetve a fogyasztás csökkentésére. Az Ózdi Kohászati Üzemek erőművének dolgozói versenyfelajánlást tettek pártunk közeledő kongresszusának tiszteletére. Az erőmű dolgozói januárban 100,7 százalékra teljesítették tervüket s most azt vállalták, hogy februárban 107 százalékot, áprilisban pedig már 140 százalékot érnek el. Elsősorban a karbantartást gyorsítják meg. Három műszakban javítják majd a kazánokat, s így több nappal megrövidítik az állásidőt. A gyárban működő gőzgépek karbantartására is nagyobb gondot fordítanak. Jelenleg a rossz tömítések és egyéb hibák miatt rengeteg gőz vész kárba, pedig ezzel sok elektromos energiát lehetne előállítani. A gőzgépek rendbehozásával körülbelül 2 megawattal növelni tudnák a villamosenergiatermelést Ózdon. Az energiagazdálkodás pártellenőrzése Diósgyőrött A minisztertanács energiagazdálkodási határozatának végrehajtása érdekében számos intézkedést hoztak a Lenin Kohászati Művekben. Egy vegyestüzelésű elektrokemencét (eddig gázzal és villamosenergiával működött) olajtüzelésre állítottak át. Egyedül ezzel több energiát takarítanak meg, mint amennyi az egész DIMÁVAG fogyasztása. Eddig egy sor olyan acélöntvényt is elektroacélból öntöttek, melyhez jobb lett volna martinacélt felhasználni. Most az elektrokemencék tehermentesítése végett üzembehelyeznek egy acélszállítókocsit, amelynek segítségével elszállíthatják majd a martinműből a folyékony acélt az öntödébe. Felülvizsgálják a meghajtómotorokat is és ahol lehet, kisebbeket alkalmaznak. A gyár pártbizottsága megtárgyalta már a tennivalókat. Megállapította: a gyáregységek pártbizottságainak és az alapszervezetek vezetőségeinek egyik igen fontos feladata, az energiafelhasználás pártellenőrzése. A pártbizottság felkéri a szakembereket, hogy segítsék a pártmunkásokat a legfontosabb mutatószámok megismerésében. A pártszervezeteknek pedig szigorúan ellenőrizniök kell, hogy a gazdasági vezetők betartják-e a rendeleteket, nehogy a megengedettnél több energiát használjanak fel, mert ez másutt okozna nagy károkat. A pártszervezetek mindenütt a kongreszszusi verseny előterébe állítják az energiatakarékosságot. Megbeszélik a dolgozókkal, hogy — ahol csak lehetséges — tegyenek ilyen irányú vállalásokat. A DISZ-szervezet pártmegbizatást kapott az energiatakarékosság megszervezésére. A gyári pártbizottság a napokban megbeszélésre hívja össze a gyár energetikusait. 160 újítási javaslat egy hét alatt a DIMÁVAG-ban A DIMÁVAG-ban a napokbanenergiatakarékossági újítási hetet rendeztek. A dolgozók — miután nyíltan feltárták előttük a nehézségeket, bajokat — készségesen, örömmel siettek a gazdasági vezetők segítségére. Eddig mintegy 160 újítási javaslatot adtak be s a javaslatok egymásután érkeznek most is az újítási felelősökhöz. A gyárban külön brigád vizsgálta meg: mit kell tenni ahhoz, hogy — a minisztertanács energiagazdálkodási határozatát pontosan betartva — hiánytalanul teljesíthessék és túlteljesíthessék a tervet. Ez a brigád értékes munkájáért tízezer forint jutalmat kapott. A gyárban sokhelyütt találtak 500 wattos égőket — ott is, ahol nem volt szükség azokra. Ezeket kisebbekre cserélték ki (sajnos 60-as és 100-as égőket igen nehezen tudnak beszerezni), s a jövőben csak az energetikus engedélyével lehet 100 wattosnál erősebb égőket felszerelni. A csúcsidőkben leállítják az összes elektromos hevítőkemencéket, s termelésüket gázfűtésű kemencékkel helyettesítik. Ezzel az intézkedéssel körülbelül annyi elektromos energiát takarítanak meg, amennyi a szomszédos könnyűgépgyár teljes szükséglete. Kölcsönös segítségnyújtás Az erőművek dolgozói sok segítséget várnak az üzemektől. Most van kibontakozóban Borsod megyében — mint ezt az értekezlet megmutatta — egy újfajta patronázs-mozgalom: az energiafogyasztó üzemek az erőművek segítségére sietnek. A DIMÁVAG már meg is kötötte a szocialista szerződést a Nyugati Erőművel, karbantartó részlege minden segítséget megad a javításokhoz, az erőmű pedig így több áramot tud termelni. Az erőművek vezetői azt is kérték az üzemektől, hogy kiselejtezett szerszámgépeik közül néhányat megjavítva adjanak át nekik, hogy felfrissíthessék a karbantartóműhelyek felszerelését. Az erőművek vezetői elsősorban amiatt panaszkodtak, hogy a gyárak ma is még igen vontatottan szállítják a megrendelt tartalékalkatrészeket. Egyes gyáraknál már többéves megrendelések hevernek. A Keleti Erőmű egyik legutóbbi megrendelésének teljesítését az egyik budapesti gyár most is csak 1956-ra vállalta. Márpedig tartalékalkatrészek nélkül szó sem lehet gyors karbantartásról, biztonságos termelésről. Gondoskodni kell tehát arról, hogy az erőművek megrendeléseit soron kívül készítsék el a gyárak. Meg fogják vizsgálni azt is, milyen segítséget adhatnának a megye üzemei a tartalékalkatrészek biztosításához. Sok szó esett az erőművek dolgozóinak helyzetéről. Több helyen igen rosszak a szociális körülmények. Nincs elég jó szakmunkás az itteni erőműveknél, mert másutt jobban megbecsülik őket. Egész sor tennivaló vár itt is a gazdasági vezetőkre, a pártszervezetekre, s a szakszervezetre. „Bányász elvtársak! Adjatok jobb szenet!" Jó lett volna, ha a megbeszélésen elhangzottakat a szénbányászok képviselői is hallották volna. Mert az erőművek vezetői sokat panaszkodtak a bányákra: az utóbbi időben romlott a szén minősége, s ez nagyon megnehezíti az erőművek dolgozóinak munkáját. Az értekezlet részvevői meg is állapodtak abban, hogy együttesen felhívással fordulnak a megye bányászaihoz: «Bányász elvtársak! Adjatok jobb szenet, hogy mi is több elektromos energiát adhassunk az országnak!» A megyei pártbizottság titkára, Kovács István elvtárs zárszavában kijelentette: a megyei pártbizottság jóvá fogja tenni hibáit, s ezután sokkal többet törődik az erőművek dolgozóival és a gyárak energetikusaival. A pártbizottság két brigádot küld ki az erőművek pártszervezetének, s az ottani dolgozók helyzetének megvizsgálására. A brigád jelentése alapján két hét múlva a megyei pártbizottság ülésén tárgyalják meg a további tennivalókat. Borsod megye erőműveinek és üzemeinek kommunistái, dolgozói mindent megtesznek a minisztertanács határozatának végrehajtásáért, a zavartalan áramellátásért, zvarul Több villamosenergiát, szigorú áramtakarékosságot! A borsodmegyei pártbizottság tanácskozása az erőművek vezetőivel és az üzemek főenergetikusaival A „SZABAD NÉP" POSTÁJÁBÓL A kárbaveszett hőenergiáról Olvasom és nagy figyelemmel kísérem a «Szabad Nép»-ben megjelenő írásokat a szén- és energiatakarékosságról. Szeretnék ehhez néhány szót szólni, s lenne egy szerény javaslatom is. Az ÉM Szerelőipari Szigetelő Vállalat műszaki osztályán dolgozom. A mi vállalatunk végzi az országban a hőenergiát szállító gőz- és melegvízcsővezetékek hőszigetelésének nagy részét. A hőszigetelés nagyon fontos munka, mert megakadályozza a hő kisugárzását, s így energiát takarítunk meg. Ez egy évben sok-sok vagon szenet jelent a népgazdaságnak. Véleményem szerint azonban még sokkal több hőenergiát, illetve szenet lehetne megmenteni, ha gyáraink és közületeink vezetői nemcsak arról gondoskodnának, hogy az újonnan felszerelt csöveket jó szigeteléssel lássák e, hanem megjavíttatnák a már több évtizede üzemben lévő gőz- és melegvízvezetékek szigetelését. E munka elvégzése óvatos becslések szerint is havonta mintegy 190 tonna szén megtakarítását jelentené a népgazdaságnak. Sokat járunk az ország minden részében s azt tapasztaljuk, hogy több tízezer méter gőz- és melegvízvezeték szigetelése elavult, vagy az időjárás megrongálta, s emiatt igen sok hőenergia veszendőbe megy. S mégis, a gyárak vezetői csak akkor javíttatják ki ezeket, ha már megvan a baj, s a mi munkánk így összezsúfolódik, nem tervszerű. Ha nyár elején adnák a megrendeléseket, egyenletesen, tervszerűen elvégezhetnénk a felújításokat, s akkor nem kellene rohammunkázni. A vállalat dolgozói felismerték e munka nagy jelentőségét, s például a komlói szerelőrészlegnél idős Tóth Sándor brigádja az MDP III. kongresszusának tiszteletére megfogadta: minden régi szigetelés felújítását soron kívül végzi el úgy, hogy közben a tervet is teljesíti. A többi brigád most sorra csatlakozik a kezdeményezéshez. Nem kétséges, hogy gazdaságos tüzeléssel sok szenet lehet megtakarítani, de ez a munka még inkább eredményes lenne, ha minden hőenergiát szállító csővezetéket ugyanakkor jó szigeteléssel látnánk el. A rejtett tartalékok feltárásának véleményem szerint ez is egyik módszere. Pónyi József műssaki osztályvezető, 8ierel81p«d 8r,l*et«lB V4H»l*t LEVELEINK NYOMÁBAN Mészáros István elvtárs, rudolftelepi bányász nemrégiben levelet írt a «Szabad Nép» szerkesztőségéhez. A következőkről számolt be: «A IV-es aknai frontfejtésen dolgozom 30—36 társammal. Azt tapasztaljuk, hogy a kollektív szerződésben előírt kötelezettségeket bányánk vezetői nem tartják be. A fejtésen elég nagy a víz és nincs gumicsizmánk, pedig vizes munkahelyen köteles az üzem a dolgozókat gumicsizmával és vízhatlan ruhával ellátni.* A dolgozók számtalanszor elmondták panaszaikat a vezetőknek és a felsőbb szerveknek, de azt a választ kapták, hogy nincs és elégedjen meg a dolgozó ezzel... A frontfejtésen van három B-típusú kaparószalag, de a jobboldali egyáltalán nem megy. Van egy tartalék, ki kellene cserélni, mert így nem megy a munka. Előfordult olyan műszak is, hogy 30 bányász egy lapát szenet sem rakott, s ez többször is megismétlődött. Emiatt nem teljesítettük tervünket, s családunk is megérezte, mert kevesebbet kerestünk ... Jó lenne, ha bennünket is megkérdeznének, hogy mi a baj, mit javaslunk, de eddig még vezetőink közül nem tette ezt senki. Ez az oka annak is, hogy sokan elhagyják üzemünket, s így munkáshiánnyal küzdünk». A szerkesztőség Mészáros elárs levelét eljuttatta az MDP edelényi járási bizottságának azzal a kéréssel, hogy vizsgálja meg a bejelentést. A járási pártbizottság most válaszolt: megállapította, hogy a levélírónak igaza van, a hibák valóban fennálltak. «A járási pártbizottság a helyi pártszervezettel együtt megvizsgálta a bánya állapotát, a hiányosságokat, s megtette a szükséges intézkedéseket az akadályok elhárításához — írják többek között. — Azok a dolgozók, akik a bányánál vizes munkahelyen termeltek — gumicsizmát kaptak. A műszaki vezetők segítségével a fronton levő vizet lecsapolták. A gépi hibák miatt előforduló üzemzavarokat is jórészt megszüntették, s így ezek az akadályok most nem olyan gyakoriak. Berkes és Meklár főaknászokat — akik a dolgozók panaszait és sérelmeit, illetve javaslatait nem hallgatták meg, s a felsorolt hiányosságok is nagyrészt az ő hanyagságuk következménye volt — a pártbizottság javaslatára főaknászi beosztásukból leváltották. A bányánál jelenleg is van még néhány hiba például nincs csillekapocs — ezt jelentettük a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatóságának és sürgős intézkedést kértünk, mert a bánya dolgozói a tervet emiatt nehezen tudják teljesíteni. A járási pártbizottság példája követendő: nemcsak megállapította a hibákat, azt, hogy a levélírónak igaza van , hanem azonnal intézkedett, s ezzel segítette a bánya dolgozóinak munkáját.