Szabad Nép, 1954. március (12. évfolyam, 60-90. szám)
1954-03-27 / 86. szám
SZOMBAT, 1954 MÁRCIUS 27 Egy megyei könyvtárban kérdezd a táskáját lóbáló iskolásgyereket, vagy a bevásárlószatyrot cipelő háziasszonyt a csabai utcán, merre van a megyei könyvtár, találomra megszólíthatsz akárkit az állomásról a városba jövet — mindenki válaszol a kérdésre. Jól ismert, népszerű hely lett a könyvtár Békéscsabán.Vagy tízegynéhány évvel ezelőtt kérdezhette volna az ember — nemigen tudták volna útbaigazítani a járókelők. Volt itt városi könyvtár régen is; évente mintegy 350 könyvet kölcsönöztek innen. Ma egyetlen napon nagyobb forgalmat bonyolít le a békéscsabai megyei könyvtár.) A készséges útbaigazítók — no meg az utcaszerte kifüggesztett hívogató plakátok — segítségével hamar el lehet találni ide. A nyírfákkal szegélyezett tavaszodó Körösparton emelkedik a megyei könyvtár és mellette az ifjúsági könyvtár épülete. A kölcsönzőben nagy csend fogad, pedig öt-hat látogató is van itt. A katalógusok közt egy idősebb kminikásember válogat, két lány a szabad polcra «étvágygerjesztőként» kitett könyveket böngészi, a mély fotelben egy fiatalasszony lapozgatja a folyóiratokat. Az asztal előtt két gimnazista, ők nem sokat keresgélnek, határozott kívánsággal jöttek; Móricz-könyvet kér mind a kettő. S míg Várhelyi György könyvtáros sietve adja ki a kért könyvet , magas, barna férfi lép be a hátsó ajtón: Lipták Pál, a könyvtár vezetője. Jóismerősként üdvözli a látogatókat: «Hogy‘ tetszett «Az aratás»? — «Olvasott-e már valamit Mórától?] — kérdezgeti sorra őket. Új könyveket ajánl, a már olvasottakról beszélget velük, figyelve érdeklődésüket, ízlésüket. Az utóbbi napokban különösen sokan üdvözlik szeretettel, hiszen ő az első könyvtáros, aki megkapta államunk egyik legnagyobb kitüntetését, a Kossuthdíjat. A kölcsönzőből a napfényben fürdő udvaron át a szomszéd épületbe , az ifjúsági könyvtárba visz az útja. Itt azután már nehezen lehetne azt állítani, hogy csend van. Nyolc-, tíz-, tizenkétéves gyerekek egész hada nyüzsög a kölcsönzőhelyiségben. Egyenest az iskolából jöttek. Az ajtón szemüveges, Svájcisapkás kisfiú lép be. Szemmel láthatóan semmi különösebb nincs rajta, mégis óriási ováció, hurrázás fogadja. Vájjon miért ez a nagy izgalom? Semmi egyébért, mint hogy a gyerek egy Verne-könyvet hozott vissza, s abban akkora a kereslet, hogy már az igénylők egész sora várakozik rá. De így van ez csaknem minden népszerűbb könyvvel. A «Hetvenhét magyar népmesé»-ből húsz példány van, de száz is kevés lenne belőle. A szovjet és az új magyar irodalom híresebb alkotásait is szinte egymás kezéből veszik át az ifjú olvasók. A fiatal, szőke Kollár lea, a könyvtáros, alig látszik ki a körülötte nyüzsgő gyerekek közül, hízelegnek neki egyik-másik jobb könyvért. Igyekszik köztük igazságot tenni, ami elég nehéz dolog, mert bár a könyvtár nem szegény, a gyerekek könyvéhsége szinte kielégíthetetlen s ifjúsági könyvkiadásunk nehezen győzi a tempót ezzel a nagy étvággyal. Naponta néha 80 gyerek is megfordul a könyvtárban. Nemcsak a könyvet hozzákviszik, hanem le is telepszenek Itt, jól érzik magukat a szépen berendezett, napfényes helyiségben. A falakról vidám, színes rajzok mosolyognak rájuk, köztük azok az illusztrációk is, amelyeket ők készítettek legkedvesebb könyveikhez. S idevonzza még őket az a szeretetteljes légkör, amely az egész könyvtárat betölti, az irodalom iránti áhitatnak, az olvasó megbecsülésének ez a jóleső levegője, amelyet ösztönösen megéreznek a gyerekek is. A minisztériumban annak idején úgy határoztak, hogy az első megyei könyvtárat Békéscsabán szervezik meg. S a csabai könyvtárosok nagy örömmel vállalták az úttörő szerepet. Ma is úgy emlékeznek vissza ezekre a hetekre, mint a könyvtár hőskorszakára. Az idő kevés volt, a feladat pedig igen nagy. Három forrásból jött a könyvek áradata: a körzeti, a városi és a műszaki könyvtárból. A munka éjjel-nappal meg nem állt. És 1052 március 9-én Békéscsabán megnyílt az ország első megyei könyvtára. Azóta tovább gazdagodott, rendszereződött, s a látogató ma már magas színvonalú, egységes, gazdag könyvtárat talál itt. S a fontos és népszerű könyvek hatalmas száma mellett a ritka, értékes könyvek egész sora nyomja a polcokat. Itt van például a nagyszerű, 638 kötetes békési gyűjtemény, amely a megyéről szóló és a megyében megjelent műveket tartalmazza. Köztük vannak a rrtuk századvégi és XX. századeleji híres Dobay-, Kner- és Tevan-nyomda kiadványai. Ez az állandóan gazdagodó gyűjtemény példamutató valamennyi megyei könyvtár számára, amelyeknek egyik szép hivatásuk a helyi hagyományok feldolgozása és ápolása. Sok régi kéziratot is őriz a könyvtár. Köztük például a helyi jobbágyság 1846-ból kelt váltságlevelét — amelyen a főurak aláírása után ott sorakoznak a jobbágyok aláírásai: a csabai őslakosság névsora. Igen népszerű a könyvtár másik büszkesége: a csaknem ezerkötetes művészettörténeti gyűjtemény. (E gyűjtemények alapja az egykori városi könyvtár anyaga.) A gazdag könyvtár, amelyben kedve szerint válogat az ember, mágnesként vonzza az olvasókat, így van ez itt is. Havonta — békéscsabai fiókjaival együtt — több mint 12.000 könyvet kölcsönöz a megyei könyvtár. S a számok mögött gazdag tartalom, érdeklődő, kultúrált olvasótábor is rejlik! Nézzünk meg egyet találomra az olvasók kartonjai közül. Bálint Zsuzsa gimnáziumi tanuló lapja például arról beszél, hogy január 1-től március közepéig 34 könyvet olvasott el. A 34 könyv szerzői között ott látjuk Csokonai és Voltaire, Kölcsey és Heine, Shakespeare és Shaw nevét. Vonzza az olvasni-tanulni vágyó dolgozókat a barátságos, szépen berendezett olvasóterem, a kényelmes kölcsönzőhelyiség is. A könyvtár dolgozói nagyon jól tudják ezt, s mindig azon törik a fejüket, hogyan tehetnék a maguk erejéből még szebbé munkahelyüket. Itt vannak például a folyóiratállványok, tucatnyi szabvány van rá — de Lipták nem nyugodott, amíg ő maga meg nem tervezett egy «még jobb» állványt. Apróság’ Az. Mint ahogyan apróság az is, hogy a könyvtárosok mindig borotvában, jó ruhában végzik munkájukat, hogy tetszetős, egyforma köpenyt hordanak. Apróságok ezek, de sok ilyenből is tevődik össze az a népszerűség, amelynek a békéscsabai könyvtár örvend. S a helyi munka mellett nem feledkeznek meg a falusi könyvtárak segítéséről. Szüntelenül járják a falvakat, leveleznek a falusi könyvtárosokkal. Ezek a levelek egyáltalában nem hasonlítanak a „hivatalos] levelekre, igazi jóbaráti kapcsolatról tanúskodnak. A falusi könyvtárosok csaknem valamennyien társadalmi munkásként híven állják a sarat, terjesztik falujukban a könyv szeretetét. Ilyen a nagyszénás Patzauer János, a szegfia tömi Zsila Gyula, vagy Bulyovszki János, a csabai Vörös Október tsz könyvtárosa, akik valamennyien jónéhány éve nagy odaadással végzik könyvtárosmunkájukat. A békéscsabai könyvtárosok szüntelenül új és új dolgokon törik fejüket, olyan új utakat keresnek, amelyeken át mind több ember szívéhez, érdeklődéséhez juthatnának el. Legutóbb irodalmi fejtörő pályázatot hirdettek (regényhősökről kell megállapítani, hol szerepeltek stb), amelyre állandóan érkeznek a megfejtések. Most azon gondolkoznak, hangszórót állítanak fel a Kossuth téren, amelyen át rövid irodalmi műsorokat, ismertetéseket közvetítenének. Gazdagabbá tenni a könyvtárakat, eredményesebbé a munkát, műveltebbé a Város és a megye népét — ezen munkálkodnak valamennyien. Ügyszeretet, lelkesedés, odaadás: ez jellemzi az egész könyvtár munkáját. Fencsik Flóra Az írószövetség elnökségének ülése Az írószövetség elnöksége március 24-én ülést tartott. Az ülésen Darvas József népművelési miniszter másirányú nagy elfoglaltságára való tekintettel az írószövetség elnöki tisztéről lemondott. Az elnökség elfogadta lemondását azzal, hogy elnökségi tagságát tartsa meg. Az elnökség foglalkozott a «Szabad Nép» március 15-i számában megjelent «Mai irodalmunk néhány kérdéséről» című cikke értelmében az írószövetség önkormányzatának és kollektív vezetésének problémáival. Elhatározta, hogy ez év májusában összehívja a szövetség közgyűlését. Addig is — a közgyűlés megfelelő előkészítése érdekében — a következő ideiglenes jellegű szervezeti változtatásokat hajtja végre. Az elnökség vezetésével Veres Pétert bízta meg. Az elnökség összetétele a közgyűlésig változatlan marad. A szövetség eddigi titkárságát kibővítve, öttagú titkárság létesítését határozta el. A titkárság tagjai: Erdei Sándor (első titkár), Barabás Tibor, Kónya Lajos, Méray Tibor, Orbán Ernő. (MTI) Befejeződött az ország könyvtárosainak értekezlete Pénteken délben befejeződött az ország könyvtárosainak kétnapos értekezlete. A második napon is számos látogatója volt az értekezlet alkalmából rendezett kiállításnak, amely az ország tömegkönyvtárainak munkájáról adott képet. Az értekezlet pénteki vitájában a városi és falusi tömegkönnyvtárak számos időszerű kérdését tárgyalták meg. Foglalkoztak a hozzászólók az olvasók nevelésének, az irodalom népszerűsítésének módszereivel, különösen a parasztolvasók megnövekedett olvasási igényeinek kielégítésével. A központi tudományos könyvtárak munkatársai arról beszéltek, hogyan igyekeznek a jövőben több segítséget adni a könyvtárhálózat munkájához. A vitában felmerült kérdésekre Mikó Zoltán, a népművelési minisztérium könyvtár- és ismeretterjesztő főosztályának vezetője válaszolt, majd az értekezlet részvevői határozatot fogadtak el. A határozat hangsúlyozza: az elhangzott javaslatok alapján az értekezlet felhívja a könyvkiadói szervek figyelmét, hogy kiadói terveik elkészítésénél vegyék igénybe a könyvtárosok segítségét és lássák el fokozottabban a könyvtárakat a lakosság valódi igényeinek megfelelő könyvekkel. Örömmel üdvözli az értekezlet a Szabó Ervin Könyvtár kerületi könyvtárosainak azt a javaslatát, hogy patronálni kívánják a vidéki könyvtárakat. Az értekezlet részvevői magukévá teszik a könyvtárosok 1954 április 4-től 1955 április 4-ig tartó felszabadulási versenyét, amelynek célja a könyvtárak munkájának megjavítása, a helyi tanácsokkal és kulturális szervekkel — különösen a kultúrottkolokkal és kultúrházakkal — való szorosabb, állandó együttműködés megteremtése. (MTI) Egyiptom „technikai segélynyújtási egyezményeket" írt alá az Egyesült Államokkal A «Reuter» jelentése szerint csütörtökön Kairóban «technikai segélynyújtási egyezményeket" írtak alá az Egyesült Államok és Egyiptom megbízottai. Az egyezmények értelmében az Egyesült Államok technikai szakértőket is küld Egyiptomba. Az egyiptomi forradalmi tanács — mint már jelentettük — ötórás ülésezés után csütörtökön közölte, hogy a jövőben minden politikai pártnak engedélyezi, hogy újból folytassa tevékenységét, és bejelentette, hogy július 23-án megválasztják Egyiptomban az alkotmányozó gyűlés tagjait. A londoni rádió értesülése szerint a forradalmi tanács néhány tagja, Nasszer alezredes vezetésével, erősen ellenzi, hogy Egyiptom a nyáron a parlamentáris élet útjára térjen, de «úgy tetszik, Nagib tábornok álláspontja győzött». Az «AFP» jelenti, hogy a forradalmi tanács közleménye után szabadon bocsátották a muzulmán testvériség 200 tagját, akiket korábban — a muzulmán testvériség feloszlatása alkalmával — letartóztattak. Aszabadonbocsátottak között van Hasszán el Hadeibi, a muzulmán testvériség legfőbb vezetője. A testvériség végrehajtó bizottsága Hodeibi elnökletével már szombaton ülést tart, hogy határozzon a jövőben folytatandó politikájáról. Szabadon bocsátották Ahmed Husszeint, az egyiptomi úgynevezett szocialista párt volt vezetőjét is. Csütörtökön az egyik kairói egyetemendiáktüntetés zajlott le. A diákok Nasszer alezredes és Szalah Szalim propagandaügyi miniszter ellen tüntettek. A rendőrség a tüntetőkkel szemben fegyverét használta. Többen megsebesültek. (MTI) SZABAD NÉP Értekezlet a Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusán kitűzött feladatokról Varsó, március 26. (TASZSZ) A Lengyel Egyesült Munkáspárt központi bizottságának kezdeményezésére a párt központi bizottságának politikai bizottsága, az államtanács, a Lengyel Népköztársaság kormányának elnöksége és a nemzeti front vezetői Varsóban együttes értekezletet tartottak, amelyen megvitatták a Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusán kitűzött feladatokat. Az értekezletet Boleslaw Bierut, a párt központi bizottságának első titkára nyitotta meg. Bierut hangsúlyozta, milyen nagy jelentőségük van azoknak a feladatoknak, amelyeket a kongresszus a békéért, valamint a városi és falusi dolgozók jólétének és kulturális színvonalának gyors fellemdí- ttéséért vívott harcban kitűzött. Az értekezleten felszólalt J. Ozga-Michalski a Lengyel Egyesült Parasztpárt nevében, W. Barejkowski a demokrata párt nevében és J. Czur professzor, lelkész a nemzeti front országos bizottsága mellett működő katolikus bizottság nevében. — A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS KÜLÜGYI BIZOTTSÁGA Jules Moch előadói jelentése után megkezdte a bonni és a párizsi háborús szerződés vitáját — jelenti az «MTI». — AZ ENSZ EURÓPAI GAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁNAK 9. ülésszaka március 25-én befejezi« munkáját — jelenti a «TASZSZ». — ADENAUER MÜNCHENI BÍRÓI HATÓSÁGAI szabadon bocsátották Manfred von Brauchltsch világhírű német gépkocsiversenyzőt, az ismert békeharcost, az egységes német sportbizottság elnökét — jelenti az «MTI». — A BRIT KORMÁNY a jövő hét végén hozza nyilvánosságra azokat az új javaslatokat, amelyek Nagy-Britanniának az «európai védelmi közösség»-gel való Szorosabb együttműködésére vonatkoznak — jelenti az «AFP». — ANTONIE PINAY volt miniszterelnök találkozóra hívta fel a Laniel-kormányt rendszerint támogató politikai pártok vezetőit egy kommunistaellenes úgynevezett «választási front» létrehozására — jelenti az «MTI». Az olasz kormánynak a kommunisták ellen indított támadása kísérlet arra, hogy elterelje a figyelmet a nyomorról, a jelen súlyos problémáiról Ab Olasz kommeni miti M párt irabőségének határozata az ország politikai helyzetéről Róma, március 26. (MTI) Az Olasz Kommunista Párt vezetősége március 23-án és 24-én megvizsgálta a politikai helyzetet. Az ülésen határozatot hoztak.Az elmúlt hónapokban az volt a legjellemzőbb a politikai helyzetre hangzik a határozat , hogy gyors egymásutánban több botrányra derült fény, jóllehet töb nyílt vagy kevésbbé nyílt kísérlet történt a botrányok kirobbantásának megakadályozására. Olyan eseményekről van szó, amelyekben központi szerep jut a kereszténydemokrata párt és a kormány egyes kiemelkedő személyiségeinek, akikre a korrupció és a bűn baljós árnyéka esik. A szennyes kábítószerüzelmektől a törvényellenes üzérkedésekhez, adócsalásokhoz, valamint politikusok és kalandorok közötti bűnös együttműködéshez és bűnrészességhez vezet az út. Indokolt az a gyanú, hogy a végrehajtó hatalom állandóan beavatkozott ezekbe az ügyekbe, megsértette a bírói hatalom szabadságát és függetlenségét, sőt joggal feltételezhető az is, hogy börtönbe zárt rabokat azért mérgeztek meg, ezért úgy látszik , attól tartottak, hogy azok kellemetlen leleplezésekre szánják rá magukat. A közvélemény, amely fájdalmas megdöbbenéssel figyeli az egymásután napvilágra kerülő tényeket és leleplezéseket, az uralkodó párt legfelső köreinek kor■ ruptságával és erkölcsi ztüridségével találja szemben magát, s az így eléjetáruló kép meghaladja mindazt, amit még ennek a pártnak a legpesszimistább ellenfelei is valaha elképzeltek. Ilyen körülmények között — folytatódik a határozat — jellemző a helyzetre az is, hogy egyre nő az állampolgárok bizalmatlansága az ország jelenlegi vezetőivel szemben. A közvélemény és a vezető kormánykörök között még az eddiginél is nagyobb szakadék keletkezik. Az erkölcsi felháborodás és a jelenlegi politikai vonalvezetéssel való elégedetlenség együttesen érleli az egyre jobban fenyegető politikai válságot. A határozat rámutat arra, hogy a kormány mit sem váltott be szociális vonatkozású ígéreteiből és a kormány egyetlen komoly elhatározása az európai védelmi közösségről szóló szerződés ratifikálása. A határozat ezután a kormány kommunistaellenes intézkedéseivel foglalkozik.A jelenlegi kormánynak az a kísérlete — mondja a határozat — hogy ismét terrorhadjáratot indítson a kommunisták és a haladó gondolkodású dolgozók ellen, szembenáll az állampolgárok nagy többségének a feszültség csökkentésére irányuló követeléseivel és ugyanakkor szánalmas kísérlet arra, hogy elterelje a figyelmet a jelen súlyos problémáiról. A kormánynak ez a kísérlete az amerikai imperializmus nyílt beavatkozásának eredménye. Az amerikai imperialisták saját gyarmatuknak tekintik Olaszországot. A kommunisták minden jóindulatú olasz állampolgár előtt megbélyegzik a kormánynak ezt a lépését. A kommunistaellenes gyűlölet lángjának felszítására irányuló kísérlet alkalmat nyújt a kommunistáknak arra, hogy megmagyarázzák egyénenként és a párt szervezetein keresztül ismét újabb és újabb ezreknek, különösen pedig a legkülönbözőbb szociális körülmények között élő nőknek és fiataloknak, hogy a kormánynak a dolgozók ellen indított harca komoly veszélyt jelent az ország belső nyugalmára és békéjére, szánalmas kísérlet arra, hogy elterelje a figyelmet a nyomorról, és a nyomor elleni harc égető kérdéseiről. Ezt a kommunistaellenies kísérletet a szociáldemokraták és a liberálisok is támogatják, hogy így segítsenek létrehozni egy olyan új politikai összefogást, amely kiterjed a szélsőjobboldal pártjaira is és amelynek az a feladata, hogy lerombolja az olasz demokrácia épületét és minden területen diadalra segítse a legarcátlanabb korrupciót. A határozat megismétli a pártok pénzforrásainak kölcsönös ellenőrzésére vonatkozó kommunista javaslatot és ezzel kapcsolatban a következőket mondja: «Az Olasz Kommunista Párt nem kereskedik, nem üzérkedik, nem pénzel semmiféle vállalkozást és csak azzal rendelkezik, amit a dolgozók millióinak támogatása és áldozatkészsége nyújt számára. Az Olasz Kommunista Párt a becsületes állampolgárok pártja és ezért nyugodtan halad tovább fejlődésének útján. A kormánynak ez a meggondolatlan támadása arra fogja ösztönözni összes szervezeteinket, hogy újabb dolgozókat toborozzanak soraikba. Ösztönzőleg hat majd az öszszes olasz dolgozókra is, hogy fokozzák azt az állandó pénzbeli támogatást, amelyből pártunk fenntartja magát. A határozat a következőket állapítja meg a kormánynak : azzal a döntésével kapcsolatban, amely meg akarja fosztani a szakszervezeteket a feloszlatott fasiszta párt volt székházaitól. *A fasizmus tűzzel-vassal pusztította az olasz dolgozók által emelt épületeket. A fasiszták azután törvényekkel azoknak az eszközöknek az előteremtésére kényszerítették a dolgozókat, amelyeknek segítségével felépítették a fasiszták székházét. A dolgozók szervezeteit eddig még senki sem kárpótolta elpusztított épületeikért, eddig még senki sem adta vissza nekik azt, amitől erőszakkal és csalással megfosztották őket. A legkevesebb, amit a fasisztaellenes demokrácia a dolgozóknak adhat az, hogy kárpótlásul rendelkezésükre bocsátja a feloszlatott fasiszta párt hajdani székházait. Ha a kormány nem hajlandó erre, ez azt jelenti, hogy le akar mondani afasisztaellenes szellemről, és vissza akar térni a dolgozók szervezeteit üldöző fasiszta önkényhez. A kommunisták széleskörű agitációt fejtenek ki ezzel a kérdéssel kapcsolatban az egész országban és kérni fogják azoknak a támogatását, akik nem felejtették el a köztársaság fasisztaellenes eredetét, sem azokat az érdemeket, amelyeket a zsarnokság elleni kemény harcban a dolgozók, különösen pedig a kommunisták és a szocialisták szereztek. Az Olasz Kommunista Párt vezetősége április első felére összehívta a központi bizottságot a politikai helyzet további megvitatása céljából. Német lapok a Szovjetunió nyilatkozatáról Berlin, március 26. (MTI) A Német Demokratikus Köztársaságban és Nyugat-Németországban megjelenő lapok pénteken vezető helyen köztik a szovjet kormány nyilatkozatát a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közötti új viszonyról. A német demokratikus lapok közleményeik címében kiemelik a szovjet nyilatkozat nagy jelentőségét. A pártonkívül «Berliner Zeitung» hangsúlyozza: A Szovjetunió teljes szuverenitást biztosít a Német Demokratikus Köztársaságnak. A «National Zeitung* a nemzeti demokrata párt központi lapjaBerlin demokratikus körzetében jelenik meg. A szerk. megállapítja: a Német Demokratikus Köztársaság a többi szuverén országgal egyenlő jogú állammá lett. a bonni alkotmány módosításával a nyugati megszállók továbbra is fenntartották korlátba jogaikat .Nyugat-Németországban Berlin, március 26. (MTI) A nyugati hatalmak nyugatnémetországi főbiztosai csütörtökön este közölték a bonni kormánnyal, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya, hozzájárul a nyugatnémet alkotmány 73. és 79. cikkelyének megváltoztatásához, valamint az új, 142/a cikkelynek az alkotmányba való beiktatásához. A nyugati megszálló hatalmak csupán azt a fenntartásukat nyilvánítják, hogy az alkotmány megváltoztatott 73. cikkelye, amely lehetővé teszi nyugatnémet katonai alakulatok felállítását, csak akkor léptethető életbe, ha valamennyi, az úgynevezett európai védelmi közösségben részvevő állam ratifikálta ezt a békeellenes egyezményt. A nyugati hatalmak hozzájárultak a nyugatnémet alkotmány módosított 79. cikkelyének és az új 142/8 cikkelyének azonnali életbeléptetéséhez. Ez a két cikkely a nyugatnémetországi közjog alkotó elemeivé teszi a bonni és a párizsi Szerződést s a hozzájuk tartozó pótegyezményeket. Ez azt jelenti, hogy a nyugati hatalmak továbbra is fenntartják azokat a jogaikat, amelyeket eddig a Nyugat-Németország részére kiadott megszállási statútum biztosított számukra. A nyugati megszálló hatalmak eszerint a benn parlament megkérdezése nélkül megváltoztathatnak és érvényteleníthetnek minden nyugatnémetországi törvényt, rendeletet és bírói ítéletet, jogérvényes törvényeket és rendeleteket bocsáthatnak ki Nyugat-Németország lakossága részére, továbbá kizárólag saját mérlegelésük alapján bármikor rendkívüli állapotot hirdethetnek ki Nyugat-Németországban, és magukhoz ragadhatják a végrehajtó kormányhatalmat. A 79. és a 142/a cikkely ezenkívül megfosztja a német népet attól a jogától, hogy megteremtse állami egységét. Fontos tanúvallomások a Montesi-ügyben A „Szabad Nép" olaszországi tudósítójától Róma, március 26. Az IUnitás és más lapok munkatársai csütörtökön késő este felkutatták Pierino Pierottit, aki Luxemburgból lőtt, hogy tanúskodjék a Montesi-ügyben. Pierotti megerősítette, hogy valóban ismerte Wilma Mentesit. Megismételte azt is, hogy a leány néhány találkozó után azt javasolta neki: csempésszen Luxemburgból kokaint Olaszországba. Midőn Pierotti azt az ellenvetést tette, hogy ez nehéz dolog, mert sok pénz kell hozzá és azonkívül ismerni is kell olyan személyeket, akik hajlandók átvenni az árut, Montes így válaszolt: «Ne legyen semmi gondja erre, még ha 10 kilós tételt is hoz, el fogom helyezni». Pierotti elmondotta még, hogy a lányt egy magasabb termetű, deresedő hajú, csaknem kopasz férfi várta. Ez a személyleírás teljesen ráillik a Montesi-ügy egyik főszereplőjére. Valóban, midőn Pierottinak megmutatták az illető, fényképét, habozás nélkül felismerte. Egy másik személy, akiről hivatalosan csak nevének kezdőbetűit (F. T.) hozták nyilvánosságra, de akit a hatóságok már ki is hallgattak, szintén kijelentette, hogy ismerte Wilma Montesit. Az illető elmondotta, hogy egy napon Róma egyik központi utcáján álldogáló gépkocsijában ült, amidőn egy szép leány lépett a kocsijához és ezt mondta: «Legyen szives, vigyen el messzire innen, egy tolakodó fráter követ, s állandóan zaklat». A gépkocsiban a leány mint Wilma Montesi mutatkozott be. Útközben, megtudva, hogy útitársa veronai, ezt mondta: «Milyen szerencsés ember maga! Mit nem fizetnék én azért, hogy eliitehessek Rómából! Itt szép lassan majd eltesznek láb alól». Egy helyen a leány kérte, hogy állítsák meg a gépkocsit, s kiszállt. Egy másik gépkocsi állt meg mellettük. Rendkívül elegáns férfi lépett ki belőle. A férfit megpillantva Wilma Montesi igen izgatott lett, majd mint «Giuliót» bemutatta az illetőt F. T.-nek. Bizonyos idő múlva F. T. véletlenül találkozott a titokzatos Giulióval. Amidőn Monfest után érdeklődött, akinek titokzatos eltűnéséről már beszéltek az emberek, Giulio így válaszolt: «Jobb, ha nem gondol többé arra a leányra. Magas személyiségekkel van kapcsolata. Legjobban teszi, ha nem érdeklődik többé felőle. Néhány nap múlva Giulio, aki ismerte F. T. lakcímét, megjelent lakásán és azt kérte, hogy őrizzen meg egy csomagot. Ez a dolog néhányszor megismétlődött, és Giulio mindig pénzbeli ajándékkal akarta viszonozni a csomag megőrzését. Egyszer azonban a pénzügyőrök razziát tartottak Nettuno (itt lakik F. T.), Anzio és Ostia környékén. Ettől kezdve a titokzatos Giulio többé nem kereste fel F. T.-t. F. T. különben felismerte Giuliót azon a fényképen, amelyet Pierino Pierottinak is megmutattak. A napnak e két legérdekesebb eseménye minden bizonnyal új irányt ad majd a Wilma Montesi halálával kapcsolatos nyomozásnak. A két tanú vallomása azért fontos, mert először hozza kapcsolatba Wilma Montesi személyét a kábítószerkereskedelemmel és megerősíti azt, hogy a leány titokzatos halála, a kábítószerkereskedelemmi, valamint a Piero Piccioni és az Ugo Montagna ellen emelt vád között közvetlen összefüggés van. A Montesi-ügyben szereplő klerikális személyiségei helyzete kétségtelenül napról napra kényesebb lesz. Éppen ez az oka annak, hogy a kereszténydemokraták és csatlósaik kedden a képviselőházban olyan elkeseredetten küzdöttek annak a baloldali javaslatnak az elfogadása ellen, amely azt indítványozta, hogy indítsanak parlamenti vizsgálatot a korrupciós és szennyes ügyek kivizsgálására, amelyek ezekben a hetekben napvilágra kerültek, valamint annak a felderítésére is, hogy egyes, kormányon belüli és a kormányon kívül álló személyiségek törvényellenesen milyen nyomást gyakoroltak az állami szervekre. Scelba és Baragat azzal az ürüggyel kérték a parlamenti vizsgálat elutasítását, hogy nem szabad beavatkozni az igazságszolgáltatási szervek munkájába. Ez az ürügy azonban nyilvánvalóan nevetséges, mivel az ítélőtábla vizsgálati szerveinek az afeladatuk, hogy Wilma Montesi halálának ügyében nyomozzanak, míg a parlamenti vizsgálatot azért sürgették, hogy végre kiderüljön az igazság azokról a homályos kapcsolatokról, amelyek egy részről Ugo Montagna, (akit a csendőrségi jelentés rovottmúltúnak, besúgónak és kerítenek, a pénzügyőrség jelentése pedig kalandornak nevezett), más részről Spataro képviselő, volt belügyminiszter, a kereszténydemokrata párt jelörtségi politikai főtitkárhelyettese, Pavone volt rendőrfőnök, Picconi jelenlegi külügyminiszter, Seefba jelenlegi miniszterelnök és még mások között állottak fenn. A kormány azonban nyilvánvalóan éppen azt akarja elkerülni, hogy ezekre a kényes dolgokra fény derüljön. Joggal állapította meg a «1‘Unitás » a kormánynak és a kormánytöbbségnek a parlamenti vizsgálattal szemben tanúsított ellenállását kommentálva — hogy «olyan «nem»-ről van szó, amely felér a bűnösség beismerésével». Giorgio Colorni A Román Népköztársaság kormányának nyilatkozata a kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződéssel kapcsolatban Bukarest, március 26. (Agerpres) A Román Népköztársaság kormánya nyilatkozatot tett a szovjet kormánynak Berlinben, a négyhatalmi értekezleten elhangzott azzal a javaslatával kapcsolatban, hogy összeurópai szerződés megkötésével oldják meg az európai kollektív biztonság megőrzésének létfontosságú problémáját. A Román Népköztársaság kormányának nyilatkozata hangsúlyozza: ennek a javasolt szerződésnek alapelvei teljesen elfogadhatók minden független állam számára. Ezek az alapelvek az összes részvevő országok egyenlőségének, a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásának eszméjéből indulnak ki és nem engedik meg, hogy egyes államok más államok rovására kiváltságokhoz vagy uralkodó helyzetbe jussanak. Egyre nyilvánvalóbb — hangzik a továbbiakban a nyilatkozat — hogy most, amikor nemzetközi agresszív körök feltámasztják a német miltarizmust és ezzel egyformán fenyegetik Kelet- és Nyugat-Európa országait, szükséges és lehetséges az összes európai országok együttműködése. A Román Népköztársaság kormánya, a mély békevágytól áthatott román nép óhajtásának adva hangot, állást foglal az európai országok kellekti biztonságának megvalósítása mellett, Európa kettészakítása és a német imperializmusnak, az agresszió melegágyának feltámasztása ellen. A Román Népköztársaság kormánya úgy véli, hogy a Szovjetunió javasolta európai kollektív biztonsági szerződés megkötése nemcsak olyan országokat érdekelhet, mint Franciaország, Belgium, Hollandia, Lengyelország, Csehszlovákia és a többi nyugat- és keleteurópai ország, amely a múltban szenvedett a német imperializmustól és most ismét ez a veszély fenyegeti, hanem mindazokat az országokat, amelyek azt óhajtják, hogy Európában tartós béke jöjjön létre. Ennek a szerződésnek megkötése egyszersmind megfelelne a német nép érdekeinek is.• A román kormány kijelenti, hogy a Román Népköztársaság hajlandó együttműködni minden európai állammal egy ilyen szerződés keretében, amely biztosítja Európa legégetőbb problémájának kielégítő megoldását, annak a problémának megoldását, hogy ez a földrész megmeneküljön a német militarizmus vagy bármilyen más agresszor által kirobbantott új háború veszélytől. Az ilyen szerződés teljesen megfelelne az ENSZ alapokmányának és megkötése hozzájárulna az egész világ békéjének megvédéséhez és megszilárdításához. A Komszomol XII. kongresszusa Moszkva, március 26. (TASZSZ) A lenini Komszomol XII. kongresszusán a küldöttek csütörtökön befejezték a második napirendi pontnak, a V. I. Lenin nevét viselő pionírszervezet munkájának tárgyalását. A hozzászólók az ifjú pionírok tevékenységének legkülönbözőbb területéről beszéltek. Rámutattak, hogy a Szovjetunióban az iskolásgyermekek milliói vesznek részt a színjátszó, koreográfiai és dalkörökben, a rajz- és mintázó szakkörökben. Csak a szakszervezetek munkásklubjai és kultúrházai mellett működő szakköröket 500.000 gyermek látogatja. A március 25-i délelőtti ülésen elhangzott Vjacseszlav Kocsemaszovnak, a Komszomol központi bizottsága titkárának a Komszomol szervezeti szabályzatának módosításáról szóló előadói beszéde. Több módosításról és kiegészítésről beszélt, amelyeket a szervezeti szabályzat egyes pontjaihoz javasolnak, hogy a szervezett szabályzat teljesen megfeleljen a Komszomolra háruló új feladatoknak. Kocsemaszov hangsúlyozta, hogy az alapvető elvek változatlanok maradnak. A küldöttek megkezdték a vitát a Komszomol szervezeti szabályzatának módosításáról szóló beszámoló felett. A március 24. délutáni ülésen a szervezeti szabályzat vitájában részt vettek Moszkva, Ukrajna, Belorusszia, Üzbekisztán és Türkménia Komszomol-szervezeteinek képviselői. A kongresszus határozatot hozott, amelyben a szervezeti szabályzatot a vita során javasolt módosításokkal és kiegészítésekkel fogadja el. A kongresszus részvevőit üdvözölte a Szovjetunió fegyveres erőinek küldöttsége, amelyet a „Szovjetunió Hőse» címmel kitüntetett tisztek csoportja vezetett. A kongresszushoz üdvözlő beszédet intézett Iván Kozsedub repülőgárda vezérőrnagy, a Szovjetunió háromszoros hőse és Alekszandr Sabalin I. oszt. kapitány, a Szovjetunió kétszeres hőse, a híres tengerész. . A szovjet ifjúság és a világ haladó ifjúsága közötti mély barátságról tanúskodnak a külföldi vendégek felszólalásai. Eddig 24 ország ifjúságának képviselői üdvözölték a szovjet keztiszomalistákat. A dolgozók szakszervezeti jogainak megvédéséről tárgyal a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsága BéCS, március 26. (TASZSZ) A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó bizottságának ülésszaka március 29-én folytatta munkáját. Az első napirendi pont feletti vita befejezése után Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára mondott záróbeszédet. Foglalkozott a beszámolójával kapcsolatos felszólalásokkal és megállapította: valamennyi felszólalás arról győzte meg a végrehajtó bizottság tagjait, hogy sikeresen folyik a III. szakszervezeti világkongreszszus határozatainak végrehajtása, s fokozódik az egyes országok dolgozóinak harca a gazdasági és szociális követelések valóraváltásáért. Ezután Liu Csian-sen, a Szakszervezeti Világszövetség titkára tartott beszámolót «Harc a szakszervezeti jogok megvédéséért és érvényesítéséért, továbbá az 1954 május 1-vel kapcsolatos előkészületek» címmel. Az előadó megemlítette, hogy a III. szakszervezeti világkongresszus határozatai hatalmas jelentőséget tulajdonítanak annak a harcnak, amelyet a dolgozók és a szakszervezetek a szakszervezeti jogok és a demokratikus szabadságjogok kivívásáért és megvédéséért folytatnak. A kongresszus a többi között kiemelte, hogy a monopóliumoknak és a kapitalista kormányoknak a szakszervezetek ellen és a dolgozók kitartó harca eredményeként bevezetett szociális törvények ellen egyre fokozódó támadásai miatt elengedhetetlen, hogy 1954 május 1-ét a szakszervezeti jogok és a demokratikus szabadságjogok kivívása és védelme jelszavával ünnepeljék meg. Az előadó javasolta, hogy abban a harcban, amely a dolgozók szakszervezeti jogai ellen irányuló merényletekkel szemben folyik, teremtsék meg a legszorosabb együttműködést a jogászokkal nemzetközi és országos viszonylatban. Liu Csian-sen a Szakszervezeti Világszövetség titkársága nevébenjavaslatot terjesztett elő olyan bizottság megalakítására, amely megszerkeszti a dolgozók szakszervezeti jogainak alapokmánytervezetét, s indítványozta, hogy ezt mind a Szakszervezeti Világszövetséghez tartozó, mind a Szakszervezeti Világszövetséghez nem tartozó szakszervezetek tagjai körében bocsássák széleskörű megvitatásra, majd hagyják jóvá a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának legközelebbi ülésszakán. Az elhangzott beszámoló feletti vitában felszólalt L. N. Szelovjev, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának titkára, Lombardó Toledano, a Szakszervezeti Világszörvetség alelnöke és több más szónok is. Az ülésszak folytatja munkáját.